Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Ünneprontás avagy az elhallgatott realitás

0

Első királyunkat, (Szent) Istvánt, halála után 45 évvel, 1083. augusztus 20-án avatta szentté I. László magyar király. Ugyanezen a napon avatta szentté (Szent) István fiát, a 24 éves korában meghalt Imre herceget, valamint Gellért püspököt is, akinek mártírhalála egybeesett Gizella menekülésével. Mindkét esemény 1046-ban történt. Arról nem is szólva, hogy (Szent) Gellért püspök volt (Szent) Imre herceg tanítója. Kedves magyar politikusok és ünnepi szónokok: Gizellára is illene emlékezni ezen az ünnepen! 

Münchenbe érkezésem (1974) pillanatától kerestem, kutattam a bajor-magyar közös történelmi múltat, amely iskolai tanulmányaim szerint államalapításunk idejéig vezethető vissza. Az évek során jó néhány érdekességre bukkantam, amelyekről a hazai közvélemény és elsősorban a média nem szól. Az idei augusztus 20.-i ünnepségek pátosza mellett egy blogbejegyzés késztetett az írásra. A blogbejegyzés “Szent István intelmei” címet viseli, és néhány fonákságra hívja fel a figyelmet. Ezeket szeretném kiegészíteni az elhallgatott, vagy inkább elfelejtett történelmi tényekkel.

Már az is furcsa, hogy ezek az Intelmek mindenhol magyarul jelennek meg, méghozzá a közelmúltban, illetve jelenleg használt nyelven. Ugyanakkor – tanulmányaim szerint – a legelső magyar nyelvű szórványemléket, a Tihanyi Apátság alapítólevelét 1055-ben, tehát bő 15 évvel István halála után írták. A legkorábbi latin betűs magyar nyelvű szövegemlék, a Halotti beszéd keletkezését pedig 1192-95-re teszik. Eszerint István királyunk fiához (Imre) írt intelmei (az első törvénykönyv) 1027-ben latinul íródott (és valószínűleg egy példányban). Ha latinul íródott, akkor a manapság ismertetett magyar nyelvű változatok vajon mennyire tekinthetők hiteles fordításnak? Hiszen a latin nyelv is sok változáson ment keresztül az eltelt ezer esztendő alatt.

Az Intelmek keletkezése mögött én nem az első királyunk – mai értelemben vett – humanitását, az alapvető emberi jogok betartására és betartatására való ösztönzését érzem ki (különös tekintettel az idegen ajkú újonnan érkezők befogadása érdekében), hanem, sokkal inkább az akkori (fiatal) állam fennmaradása miatti aggodalmát.

Meggyőződésem, hogy az intelmek írásba foglalásakor elsősorban saját családja további sorsa foglalkoztatta és vezérelte, azt tartotta szem előtt! Az idegenek befogadására vonatkozó intelmek elsősorban a bajor lovagokra, telepesekre és “ideológusokra”, a római, vatikáni, katolikus egyházat képviselő papokra vonatkoztak. Hiszen Imre herceg, éppen úgy, mint István többi gyermeke, csak “félmagyar” volt. Erről az apróságról a hazai gondolkodás (és a mai történetírás) nem igazán beszél. Úgyszintén homály fedi Gizella további életét és sorsát – legalábbis a magyar köztudatban és az iskolai oktatásban.

Még senkinek sem tűnt fel, hogy Székesfehérvárott csak első királyunk, Szent István sírja található? Hogy a királyné, Gizella, nem a király mellett nyugszik? Különben kutatásaim épp innen indultak el. Vajon, mi történt?

Német nyelvű források alapján tudható, hogy Gizella körülbelül 11 éves korában lett az akkor 17 éves István (fejedelem) felesége, és 1000-től Magyarország királynéja. Első fiúgyermeke meghalt, második fiúgyermeke, Imre (Emmerich, Heinrich) 1007-ben született. Ezenkívül két lányt is szült a magyar királynak. Sokat tett az ország kereszténnyé válásáért. A veszprémi székesegyház építését Gizella – mai szóval – szponzorálta. A magyarországi püspökségeket, egyházmegyéket és templomokat nagyvonalúan támogatta, elsősorban a liturgiákhoz szükséges kegytárgyakkal.

1030-ban az egyesült bajor és magyar seregek legyőzték a Magyarországot megtámadó II. Konrád német-római császárt és csapatait.

1031-ben, Imre (Emmerich, Heinrich) herceg halála után, trónviszály alakult ki az utódlás körül. István vér szerinti rokonságában a közvetlen családban, férfiágon unokatestvére, Vazul lett a trón várományosa. István azonban féltette országát és nem bízott unokatestvérében, mivel az nem a római, hanem a bizánci (ortodox) kereszténységet vette fel. A mélyen vallásos István a (férfiági) trónörökös Vazult nem ölette meg – hiszen az ellentmondott volna keresztény hitének –, de megvakítatta, hogy az ország vezetésére alkalmatlanná tegye. (Vazul történetét magyar források másként ismerik – a szerk. megjegyzése). Végül Gizellával megállapodtak, hogy István húgának gyermekét, (Orseolo) Pétert örökbefogadják és trónörökösnek tekintik.

1038-ban, István halála után Orseolo Péter elkobozta Gizella teljes vagyonát és házi őrizet alá helyezte. I. Pétert a trónon követő Aba Sámuel az első magyar királyné, Gizella, helyzetén nem változtatott. 1042-ben III. Henrik német-római császár megtámadta Magyarországot és kiszabadította Gizellát. Henrik akciója keresztény- és németellenes megmozdulásokat, lázadásokat eredményezett országszerte, ezért 1046-ban Gizella és a bajor telepesek többsége elhagyta Magyarországot. Gizella (István) lányaival együtt a Passau melletti Niedernburg kolostorában talált menedéket, amelynek később, haláláig, apátnője lett. Itt is temették el, majd 1975-ben szentté avatták.
Stephen Elekes

 

Botka: ne csak Szegeden legyen jó!

0

„Vissza kell térnünk Európához, vissza kell térnünk Szent István intelmeihez, akkor tudunk csak boldogulni!” – figyelmeztetett ünnepi beszédében Botka László az MSZP kormányfőjelöltje.

A szegedi polgármester leszögezte, hogy első királyunk álmai beteljesületlenek maradtak. István arról álmodott, hogy hazánk egyenrangú tagja legyen az európai országoknak, de az utóbbi időben azt érezhetjük, hogy egyre távolodunk Európától.

Minden polgárunkat, etnikai és nemzeti kisebbségeit is ugyanazok a jogok illetik meg, amelyeket a határon túliak kapnak – figyelmeztetett, hozzátéve: nagyobb felelősséget kell vállalnunk egymásért, határon innen és túl.

Végig vette a többi jeles ünnepünket is. Mint mondta, március 15-én azokra a hősökre emlékezünk, akik ugyan elbuktak, de utánuk olyan Magyarország született, amely lehetővé tette a nemzet felemelkedését. Október 23. a diktatúra és az idegen hatalom elleni felkelés sarokpontja lett a demokrácia újjáéledésének, az elnyomó rezsim összeomlásának. Augusztus 20-a pedig minden más ünnepnél jobban kínálja a lehetőséget arra, hogy ne csak a múltra, hanem a nemzetünk jelenére és fennmaradására összpontosítsunk. „Nem áll távol augusztus 20-a szellemiségétől, hogy ha kell, akkor tiltakozásunkat fejezzük ki azokkal szemben, akik nem jó irányba kormányozzák a haza hajóját – szögezte le, utalva a mai tiltakozó megmozdulásokra.

A szegediek eredményeit sorolva leszögezte: nem elégedhetnek meg azzal, hogy a városban legyen csak viszonylag jó.

„Nem hagyhatom, hogy közben az ország nagyobbik fele egyértelmű vesztese lett az elmúlt éveknek”.

Úgy fogalmazott: az elmúlt hónapokban útnak indult, hogy a szegedi mintát – a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését és az ordító igazságtalanságok megszűntetését – az egész országra ki lehessen majd terjeszteni.

Áder is a mának beszélt

0

Nem mosta el az eső az ünnepélyes zászlófelvonást, a  tisztavatást, s a Köztársasági elnök ünnepi beszédét Budapesten, a Kossuth téren. Áder János a múlttal példálózott, de egyértelműen a mának beszélt.

Áder János köztársasági elnök beszédében benne volt szinte minden, a mai kormányzati politikai kommunikációban folyamatosan hangoztatott kifejezés: kereszténység, egyenrangúság, tisztelet, jogainkat csorbítani akarók, törvény, erő, hit, erős kéz – de szerencsére Európa is, mégpedig úgy, mint amihez Magyarország tartozni akart és tartozik. Hiányzott belőle ugyanakkor a kormány által erőltetett sorosozás, háttérhatalomra mutogatás, migránsozás, igaz, némi „ismét meg kell védeni a határainkat” azért elhangzott.

Szent László példáján keresztül igyekezett bemutatni hogy röpke pár évtized alatt mennyire képes romlani egy ország helyzete, a Szent István által örökölt hagyott erős ország helyett zűrzavar, bizonytalanság, hódító ellenség és európai hatalmi harcok hatásai változtatták meg a nem is annyival régebben még erős országot. De Szent László – egyebek között erős kézzel, erős törvényekkel, hittel, a belső béke megteremtésével, a széthúzáson felülemelkedve – ismét a keresztény Európa mellett kitartó, a nyugati kultúrához tartozó, büszke, egyenrangú, szabad és független állammá tette Magyarországot, olyanná, amely együttműködik a bennünket tisztelőkkel, de ellenáll a jogainkat csorbítani szándékozóknak  – szögezte le Áder.

A történelem ismét tanít bennünket,

mondta Áder, hozzátéve:  újra látnunk kell, hogy csak az lehet a mienk, amit újra és újra képesek leszünk megvédeni. Példaként említette, hogy mennyire megváltozott a „védelem, biztonság” fogalma az alatt a pár év alatt, ami a most avatott tisztek tanulmányainak a megkezdése óta eltelt.

Ma ismét védenünk kell a határainkat

– hangsúlyozta (intonációjával is), meg kell védenünk független, szabad és európai országunkat.

Hol van az iszlám állam Európai központja?

0

Az öreg kontinenst eddig megkímélték a dzsihadista terroristák, és most is csak azért hajtottak ott végre két merényletet, hogy eltereljék a figyelmet arról, hogy az Iszlám állam európai stratégiai központja valószínűleg valahol Katalóniában van – állítja a dzsihád terrorizmus egyik legjobb francia szakértője.

Jean-Pierre Filiu véleményét a párizsi Le Monde ismerteti. A szakértő felhívja a figyelmet arra, hogy 2015. óta követ el merényleteket Európában a szíriai és iraki központú Iszlám állam. Azóta Párizs, Berlin, London már szerepelt a célpontok között, de Madrid vagy Barcelona nem. Pedig régebben – 2004-ben – pont Spanyolországban volt a legvéresebb iszlamista merénylet, amely 191 ember életét követelte Madrid főpályaudvarán, az Atochan. Felmerül a kérdés,

vajon miért nem akcióztak a közelmúltban Katalóniában vagy Spanyolország más részein az Iszlám állam terror különítményei?

Azért, mert ott vannak az Iszlám állam kiképző központjai, bombakészítő helyei és valószínűleg ott állomásozik az európai vezérkar is – válaszolja meg a kérdést a szakértő. Az ő biztonságuk érdekében kímélték meg eddig Spanyolországot a dzsihád terroristák.

De akkor most miért lett vége ennek? Miért ez a két véres merénylet Katalóniában? A terrorelhárító szakértő válasza a következő:

felrobbant egy bomba a merénylet előtti este Alcanarban, s erről akarták elterelni a figyelmet az iszlamista terroristák.

Korábban egyébként a FÜHÜ is beszámolt a robbanásról, s arról, hogy emiatt volt a két kisebb merénylet. Ám ezidáig arról nem esett szó, hogy ez egy figyelemelterelő művelet lett volna.

A terroristák egyike, aki belevezette az autót a tömegbe Barcelonában, nyilvánvalóan pályakezdő volt, ugyanakkor profi lehetett az az öt, aki egy Audiban a másik helyszínen próbálkozott. A szakértő ebből arra is következtet, hogy Spanyolországban jóval nagyobb a dzsihád terroristák száma mint ahogy azt korábban képzelték. Az alvó sejtek csak bevetésre várnak valahol Európában.

Az Iszlám állam nagyon meggyengült az utóbbi időben. Az európai terrorelhárító szolgálatok attól tartanak, hogy a központban kiadják a jelszót:

az európai útlevéllel rendelkező dzsihád harcosok térjenek haza!

Több ezren lehetnek. Ha ehhez hozzáadjuk a valószínűleg Spanyolországban rejtőzködő vezérkar szakértelmét terrorakciók megszervezésében és lebonyolításában, akkor Európa forró ősz elé nézhet.

A lecke tehát fel van adva a terrorelhárító szolgálatoknak mindenütt Európában, de elsősorban Spanyolországban.

 

De ki is ez a Steve Bannon?

0

Az is elképzelhető , hogy a kongresszusi kudarcok miatt saját pártjából kiábránduló Trump azért küldte fegyverhordozóját a „tömegek közé”, hogy végleg leszámoljon a Republikánus Párt – ha minimálisan is, de úgy-ahogy még mindig – ellenálló vezetőivel.

Bannon a Fehér Ház menesztett főstratégája éppen tavaly ilyenkor vette át Trump vesztésre álló kampányának irányítását a(z orosz kapcsolatai miatt) kirúgott előző kampányfőnöktől (aki egy még korábbi kampányfőnök kirúgása után került Trump bűvkörébe).

Ennek a csavaros eszű, volt haditengerész, bankár, filmproducer milliomosnak a portréját már sokan megrajzolták, noha magyarul nincs igazán jó leírás eddigi tevékenységéről. Ezért a magyar politikai közegeket ismerők számára talán azzal a hasonlattal lehet a legjobban jellemezni, hogy Steve Bannon

a mai magyar hatalom belső idegszálait mozgató Habony Árpád, Tellér Gyula főideológus, valamint Bayer Zsolt és Lovas István propagandisták keveréke – egy személyben.

Miközben a jóhiszeműek úgy szeretnék látni a sorozatos elnök közeli kirúgásokat, és különösen Bannon távozását, hogy azok az új kabinetfőnök, John Kelly tábornok sikerét mutatják, a történéseknek egészen más olvasatuk is van. Bannont nem olyan fából faragták, hogy csak úgy feladná a küzdelmet, és hát Trump maga demonstrálta önmagáról, hogy valójában magáévá tette Bannon szélsőséges nézeteit, s azoknak a taraján csúszott be a Fehér Házba (miközben a szavazatok többségét az ellenfele szerezte meg).

Steve Bannon etnonacionalista héja azonban nemcsak a Hillary Clintont leszerelő becsúszásnak volt a főépítésze,

kívülről sokkal szabadabban akciózva könnyen válhat vagy Trump végső banánhéjává, vagy pedig a Republikánus Párt szétverésének a hadvezérévé.

Miről is van szó?

Noha a távozó főstratéga azt ígéri, hogy kitart Trump (vagyis saját!) programja mellett, az majd még kiderül, hogy a jobboldal (kutatások szerint is) legfontosabb médiájává vált Breitbart és portálcsatlósai nem fordítják-e a szélsőségeseket Trump ellen.

Az is elképzelhető azonban, hogy a kongresszusi kudarcok miatt saját pártjából kiábránduló Trump azért küldte fegyverhordozóját a „tömegek közé”, hogy végleg leszámoljon a Republikánus Párt – ha minimálisan is, de úgy-ahogy még mindig – ellenálló vezetőivel. A jövő évi törvényhozási választások remek alkalmat jelenthetnek arra, hogy Paul Ryant, Mitch McConnellt és a többi kvázi-mérsékelt jobboldalit kigolyózva végképp szófogadó szélsőségesek rombolhassák tovább az amerikai demokráciát.

Purger Tibor (Washington)

 

Tájékozódjon, mielőtt ünnepelni indul!

0

Nem kegyes az időjárás azokhoz, akik ma, Szent István ünnepén,  a szabadtéri programok egyikén szerettek volna, szeretnének részt venni. Hajnal óta hol esik, hol egyenesen szakad az eső Budapesten, s az ország számos pontján.

Kérdés, hogyan alakul az elkövetkező pár órában a helyzet. Ugyanis 9:30-ra a Kossuth térre hívták az embereket katonai tisztavatásra, amelyet követően Áder János köztársasági elnök mond a tervek szerint beszédet. 10-kor légi és vízi parádé kezdődik/kezdődne a Duna Országház előtti szakaszán. Ám ezt – hívja fel a figyelmet az MTI – befolyásolhatja, hogy délelőtt nem csak eső, de élénk szél is várható a fővárosban. A hagyományos esti tüzijáték idején viszont vélhetően már nem lesz eső és/vagy vihar, legalábbis Budapesten, ahol az idén annak fő helyszínét a Duna Országház előtti – a Margit híd és a Lánchíd közötti – szakaszához és a Lánchídhoz helyezték át.

Vidéken, főleg keleten azonban a délutáni órákra romolhat a helyzet – ahogy az az előrejelzésekben olvasható.

Mi csak azt tudjuk tanácsolni, hogy mindenki nformálódjék, mielőtt elmenne bármilyen budapesti vagy vidéki szabadtéri programra!

Mai időjárás

Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint eleinte erősen felhős vagy borult lesz az ég, majd délutántól a Dunántúlon, kora estétől a középső megyékben is felszakadozik, csökken a felhőzet. Délelőtt a Dunántúlon és a középső területeken, délutántól főként a Dunától keletre számíthatunk esőre, záporra, zivatarra. Az esti órákban elsősorban az ország keleti, északkeleti harmadán lehet még tartós csapadék. Több helyen jelentős mennyiségű eső valószínű.

Az északi, északnyugati szél többfelé megerősödik,

helyenként viharos lökések kísérik.

A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 18 és 25 fok között alakul, a tartósan borult, csapadékos helyeken lesz a hűvösebb, a Tiszántúlon azonban még 25 fok fölé melegedhet fel a levegő. Késő estére 13 és 19 fok közé hűl le a levegő.

 

Megsemmisítették a terrorista sejtet

0

Habár a fő elkövető után még mindig folyik a hajsza – s már nem csak Spanyolországban –, a rendőrség azt közölte, hogy sikerült megsemmisíteni a 12-tagú terrorista sejtet.

„Megvizsgálva azokat, akik meghaltak, illetve, akik letartóztatásba kerültek, továbbá a végrehajtott ellenőrzések eredményeként” – jutottak a hatóságok erre a következtetésre, közölte Ignacio Zoido belügyminiszter. A terrorcsoport – hírek szerint – 12 férfiből állt. Ugyanakkor a katalán kormány jelezte, hogy még lesznek letartóztatások, a kulcsszereplő még menekülésben van – jelentette a BBC.

Mint a FÜHÜ is megírta, a 22 éves marokkói születésű Younes Abouyaaqoub vált a 14 halálos és rengeteg sebesült – köztük egy magyar – áldozatot követelő csütörtöki merénylet fő gyanúsítottjává. Ő gyalog menekült el a helyszínről azt követően, hogy gépjárművel belehajtott a tömegbe. Ripoll városában élt, ahol már voltak letartóztatások,s ahol szombaton razziát tartottak egy imám házában.

Mindenesetre elgondolkodtató, hogy a pénteki turkui késelős merénylet gyanúsítottja és az azt követően őrizettbe vettek szintén marokkó származásúak.

 

Tíz éve történt: 33 sérült augusztus 20-án

0

2007. augusztus 20-án, egy évvel a halálos áldozatokat is követelő vihar után újból vihar érte el Budapestet. 33 embert kellett a fővárosban ellátni, de a tűzijátékot meg tudták tartani – erről írt tíz évvel ezelőtt a Független Hírügynökség.

Összesen 33 embert kellett kisebb rosszullétek és könnyebb sérülések miatt ellátni a mentősöknek Budapesten az augusztus 20-i rendezvények alatt – mondta a Független Hírügynökségnek Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője.

A fővárosi tűzoltók eddig 120 riasztást kaptak, leginkább a dél-pesti kerületekből.

Az országban összesen 300 riasztás érkezett,

főleg az ország nyugati részéből, sérülés nem történt – tájékoztatta a Független Hírügynökséget Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.

Este nyolc előtt az Operatív Törzs úgy döntött, megtartják az esti tűzijátékot – mondta a Független Hírügynökségnek Budai Bernadett kormányszóvivő.

A tűzijátékot végül nem zavarta meg semmi, valamennyi rakétát fellőtték, esetleges kárról nem érkezett hír.

Trump tweetjei a bostoni felvonulókhoz

0

Donald Trump amerikai elnök legfrissebb tweetjében üdvözölte „azokat a szép számban megjelent tüntetőket, akik Bostonban felemelték a szavukat a bigottság és a gyűlölet ellen”, s leszögezte, hogy „országunk hamarosan ismét egységes lesz”. Az előzetes félelmek – szerencsére – nem váltak valóra, nyugodtan telt a nap az amerikai nagyvárosban.

Donald Trump több üzenetet is küldött a twitteren azután, hogy többé-kevésbé békésen véget ért a felvonulás.

„Nagyszerű országunk évtizedek óta megosztott. Néha szükség van tiltakozásokra, hogy begyógyítsad a sebeket, és a mi sebeink be fognak gyógyulni, és erősebbek leszünk, mint valaha”

– írta az elnök, aki méltatta azt a módot, ahogy a rendőrség kezelte a megmozdulásokat.

A bostoni rendőrség 27 embert vett őrizetbe szombaton, zömüket nem megfelelő viselkedés miatt. Voltak azonban letartóztatások azért is, mert egyesek a rendőrökre támadtak – jelentette a CNN.

Charlottesville hatása

A felvonulást azelőtt kezdték el szervezni, hogy a múlt hét végén a virginiai Charlottesville-ben halálos és sebesült áldozatokat követelő merénylet, majd azt követően összecsapások voltak a szélsőjobbos nácik és az ellenük utcára vonulók között. A hétvégi események nyomán országszerte felháborodás tört ki, nem kis részt amiatt is, ahogyan Trump kezelte az ügyet. Először nem volt hajlandó elítélni a náci merényletet és demonstratív felvonulásukat, s két napba telt, mire némileg mást mondott.

A hét emiatt sűrű, lemondásokkal és kirúgásokkal terhelt volt Washingtonban. A többi között távozott Trump stratégiai főtanácsadója, Steve Bannon. Ennek fényében különösen érdekesek az elnök mostani – legalábbis kétértelmű – tweetjei.

A bostoni akció

Ahogy szombaton megírtuk, a szervező, a magát Boston szólásszabadság koalíciónak nevező csoport  „libertáriusokat, konzervatívokat, tradicionalistákat, klasszikus liberálisokat, Trump-támogatókat” és azokat hívta a felvonulásra, akik „élvezik a szólásszabadságot”. Az ellentüntetők többségükben baloldali csoportok hívására magyar idő szerint már kora délután elkezdtek gyülekezni, olyan transzparensekkel, mint

„No Trump. No KKK. No racist USA”.

 

Elhunyt Arthur Finkelstein

0

72 éves korában elhunyt  az amerikai Republikánus Párt királycsinálója, Orbán Viktor egykori tanácsadója, Arthur Finkelstein.

A The Washington Post közölte a család levelét, amely tudtul adta, hogy a kampánygurut hosszan tartó súlyos betegség után otthonában, Ipswitchben érte a halál.

„Nixon mellett tanulta a szakmát, ő tette szitokszóvá a ‘liberális’ jelzőt, és ő a szellemi atyja az izraeli közép- és szélsőjobb kormányszövetségének is. Az amerikai tanácsadók legszűkebb élvonalához tartozik, és a negatív kampányok keresztapjaként ismert a Fidesz első számú politikai stratégája” – írta róla 2013-ban a Magyar Narancs. 

Finkelstein 2008-tól segítette a Fideszt, elsőként az abban az évben tartott népszavazási kampány kommunikációjának az előkésztésében vállalt vezető szerepet.

Jól ismerem őt, nagyon kiváló és elismert szakember

idézi Orbán Viktor 2015-ben Finkelsteinről az RTL Klub Híradójának mondott véleményét a HVG.hu Orbán akkor azt is mondta, hogy nagyon gyakran van kapcsolatban a tanácsadóval. Havasi Bertalan szóvivő ugyanakkor azt állította, hogy sem a miniszterelnök, sem a Miniszterelnökség nem áll vele munkakapcsolatban. Habony Árpád ugyanabben az évben alapított közös céget Finkelsteinnel.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK