Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Buszmegállóba rohant egy autó Marseilleben

0

Legalább egy ember meghalt és egy megsebesült, amikor egy személygépkocsi először egy, majd később egy másik kerületben lévő autóbuszmegállóba hajtott Marseillben. A rendőrség letartóztatta a sofőrt.

Az első – súlyos sebesült okozó – incidens reggel negyed tízkor, a második – amelyben egy negyven év körül nő elhunyt –  nem egészen egy órával később volt.

A francia hatóságok egyelőre nem terrorakcióként kezelik a reggeli incidenseket – jelentette a BBC. Francai sajtójelentések szerint a sofőr ismerős a rendőrség előtt, s vélhetően mentális betegséggel küzd.

Az eddigi legnézettebb teljes napfogyatkozás jöhet

0

A Hold száguldó árnyéka magyar idő szerint hétfőn 19 óra 15 perc 51 másodperckor, Oregon államnál éri el az Egyesült Államok partjait. Ezzel megkezdődik a teljes napfogyatkozás az USA szárazföldi területén.

Ritka jelenség szemtanúi lehetnek az Amerikai Egyesült Államokban élők és az ez alkalomból odalátogató turisták: 2017. augusztus 21-én az USA kontinentális területén egy nagyjából 100 km széles sávban teljes napfogyatkozás lesz látható.

A totalitás percei alatt a Hold korongja eltakarja az egyébként vakítóan fényes Napot, így a hirtelen jött sötétségben átmenetileg láthatóvá válik csillagunk atmoszférájának külső része, a napkorona – összegezte a természeti csodát az MTA közleménye.

Forrás: MTA

Felmérések és idegenforgalmi előrejelzések szerint az emberiség története során eddig látható valamennyi teljes napfogyatkozás közül ennek az eseménynek lesz a legnagyobb helyszíni nézőközönsége. Ráadásul a modern technika segítségével bárhonnan nyomon lehet majd követni a megfelelő helyekre telepített kamerák interneten át élőben közvetített képén.

Szabados László csillagász részletes, a teljes napfogyatkozással foglalkozó összeállítását, sok-sok szép képpel itt tekinthetik meg.

M. Richárd – Elengedték, de vajon hogyan?

0

Szabadon távozhatott a bíróságról a Dózsa György úti gázolás gyanúsítottja. A májusi halálos baleset okozásával gyanúsított M. Richárdot – az előzetes várakozásokkal ellentétben – nem helyezték előzetesbe.

A gyanúsított távozóban azt mondta a 24.hu-nak, hogy szabadlábon védekezhet. Ugyanakkor az ügyészség hivatalos álláspontja szerint M. házi őrizetbe kerül, de nyomkövetőt nem kell viselnie.

A szombaton őrizetbe vett M. Richárd két ember halálát okozta, amikor sportkocsijával egy kanyarodó Citroënbe rohant. Ez utóbbi a közeli buszmegállóban várokozó emberek közé csapódott. Akkori értesülések szerint a helyszínelők nem találtak féknyomokat.

 

 

Mindenki brókernek menne?

0

Négy év alatt csaknem 13 ezerről szűk 15 ezerre nőtt azok száma, akik pénzügyi közvetítői vizsgát tettek – derül ki az MNB keddi közleményéből. A jegybank már csak elektronikus úton engedi a vizsgát, egyúttal félszáz képzési hely jogosítványát visszavonta.

Szigorította szabályait a Magyar Nemzeti Bank. Ennek nyomán július óta már nem lehet papíralapú vizsgát letennie annak, aki pénzügy, biztosítási vagy tőkepiaci közvetítő szeretne lenni, kizárólag elektronikus úton van mód erre. Az MNB célja az, hogy jól képzett ügynökök értékesítsék a különféle pénzügyi termékeket.

A felülvizsgálat és szigorítás következtében

52 képzési helyet törölt a jegyzékből, ezek mostantól nem kínálhatnak tanfolyamokat.

A jegybank arról is beszámol, hogy rendkívül nagy és növekvő az érdeklődés a pénzügyi brókeri képzések iránt. Míg 2013-ban még 12 839, majd 2014-ben 13 771 fő tett hatósági vizsgát, két éve 14 597-en, tavaly pedig már 14 915-en szerezték meg az engedélyt pénzügyi közvetítői munkára. Ami nem csoda, mert a KSH adatai szerint a tavalyi éves számok alapján félmillió forintot meghaladó bruttó átlagjövedelem volt elérhető a pénzügyes szakmában.

Hadgyakorlat éles helyzetben

0

Elkezdődött a szokásos éves amerikai-dél-koreai hadgyakorlat a Koreai félszigeten – ám ezúttal talán az átlagosnál is feszültebb  helyzetben. Az USA és Észak-Korea vezetői még a szokásosnál is élesebb hangú hangú retorikával „készítették elő”.

Donald Trump és Kim Dzsongun ugyanis az elmúlt hetekben kölcsönösen atomcsapással fenyegetőzött azt követően, hogy Észak-Korea júliusban két interkontinentális ballisztikus rakétával hajtott végre kísérletet.

Észak-Korea hagyományosan az országa elleni fenyegetésként állítja be a hadgyakorlatot, amely nagyrészt egyébként számítógépes szimulációval zajlik – emlékeztet az AP. Idézi a phenjani sajtót, amely – a szokásos módon ismét –

azzal fenyegetőzött, hogy kontrolálhatatlan nukleáris csapáshoz vezethet.

A 11 naposra tervezett hadgyakorlat azonban a tervezett időpontban, hétfőn megkezdődött. 17 500 amerikai és 50 000 dél-koreai katona vesz részt rajta.

A tavalyi éves hadgyakorlat alatt Észak-Korea kísérleti kilövést hajtott végre egy tengeralattjáróról indítható, az addigi legnagyobb, 500 kilométer hatósugarú  ballisztikus rakétával, majd pár nappal a gyakorlat vége után végrehajtotta a legnagyobb – s sorrendben az ötödik – nukleáris kísérletét.

Júliusban Phenjan olyan nagy hatósugarú rakétával hajtott végre kísérletet, amely – egyesek szerint – elérheti az USA egyes részeit, Alaszkát, Los Angelest vagy Chicagot. Szakértők úgy vélik, hogy csak idő kérdése, s Észak-Korea birtokába kerülhet az USA bármely területére válaszcsapást mérni képes nukleáris rakéta. Donald Trump sem marad adós a retorikai válasszal,

augusztus elején fogadkozott, hogy éles választ ad.

 

Távozik, de mégis marad az első számú elvtárs

0

A címben is szereplő „első számú elvtárs”  volt évtizedeken át José Edoardo dos Santos angolai elnök eposzi jelzője hazájában.  A kormányzó párt elnöke minden hatalmat a kezében tartott – eddig. Most ugyanis különválik a két funkció. De azért az egyik az övé lesz.

Vissza kell egy kicsit menni az időben ahhoz, hogy megértsük az angolai helyzetet és a mostani változást. Dos Santos pártja, az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom (MPLA) vezette a függetlenségi harcot Portugália ellen, majd fokozatosan a kezébe vette a teljes hatalmat. 27 évig tartó véres polgárháborút nyert meg a nyugati nagyhatalmak által támogatott milícia, a Nemzeti Egység a Teljes Felszabadításért (Unita) 2002-ben. A kitartás és a győzelem nem lett volna lehetséges a nagy Szovjetunió és Kuba támogatása nélkül. Maga dos Santos – nem váratlan módon – Bakuban végzett, olajmérnöki szakon. És az olaj adta dos Santos rendszerének erejét, de ez mutatja most a gyengeségét is.

Az a fránya olajár

2014-ben amikor egy hordó angolai olaj ára még száz dollár fölött volt, Angola GDP –jének az értéke meghaladta a 126 milliárd dollárt, több volt mint Magyarországé. Azóta az olaj ára lejtmenetbe került, és ennek következtében Angola permanens gazdasági válságba került. Hordónkénti legalább 82 dolláros nemzetközi nyersolajár kellene ahhoz, hogy az ország képes legyen normál üzemmódban működni –  ezzel szemben jelenleg alig több mint 50 dollár.

Válságkezelés kell

A válsághelyzet megoldása már az utód dolga lesz. S bár elvben választás dönt az elnök személyéről, dos Santos és a mindenható pártvezetés már pontosan tudja, hogy Joao Lourenco hadügyminiszter lesz az utód. Az a miniszter, akinek a neje nemrég még a Világbanknál képviselte Angolát. A család persze nagyon fontos ebben a rendszerben is: dos Santos eredetileg a fiát szánta utódának, de a többi fontos elvtárs meggyőzte arról, hogy a trónörökös alkalmatlan a válsághelyzet megoldására. A gondos atya azért neki is szép jövőt szán: ő lett Angola szuverén befektetési alapjának a főnöke, vagyis csekély 5 milliárd dollár felett rendelkezik. Nővére, Isabel dos Santos pedig Afrika leggazdagabb asszonya, ő a nagy állami olajtársaság, a Sonangol, a főnöke.

Lesznek feszültségek

Szakértők szerint az új elnöknek valamit vissza kell szereznie azokból a pénzekből, melyeket dos Santos oly nagylelkűen osztogatott szét még akkor, amikor Angolában jól mentek a dolgok. Nem lesz könnyű dolga, hiszen az előd azért nem mond le mindenről: továbbra is első számú elvtárs kíván maradni, azaz a mindenható kormánypárt vezetője.

Melyik elnök lesz az igazi? És melyiküknek van elképzelése a válság menedzseléséről?

Hamarosan kiderül, hiszen Angola lakosságának a többsége 25 éven aluli fiatal, akit nem érdekelnek a múltbeli érdemek. Az viszont annál inkább, hogyan lehet boldogulni ma Angolában, ahol az alacsony olajárak miatt három éve a gazdasági válság az úr.

Barcelona – lelőtték a rendőrök a teherautós merénylőt (Frissítve)

0

A spanyol hírügynökség a terrorelhárításra hivatkozva gyorshírben jelentette, hogy a katalán rendőrség lelőtte Junesz Abujakubot, a barcelonai gázolásos merénylet feltételezett elkövetőjét, aki a kisteherautót vezette.

A katalán hatóságok korábban bejelentették, hogy tizenötre nőtt a barcelonai merénylet halálos áldozatainak a száma. A múlt heti kettős akcióknál sokkal nagyobb merényleteket terveztek a terroristák.

Egy 12 tagból álló terrorista sejt hajtotta végre a két terrorakciót, az előkészítés helyszínén, egy alcanari házban 120 gázpalackot is találtak.  Fél éve készültek az akciókra. „Kezdünk tisztán látni, ez a ház volt, ahol egy vagy több merényletre készültek Barcelonában” – mondta  a katalán rendőrfőnök, Josep Lluis Trapero. Mint közölte, egyelőre nem tudni, miért és hogyan radikalizálódtak az elkövetők. Nem tartotta kizártnak, hogy a még mindig keresett személy, Younes Abouyaaqoub,  Franciaországba szökött, de mint közölte, erről nincs információjuk.

A spanyol városban 14 ember veszítette az életét, köztük egy korábban eltűntként keresett hét éves ausztrál kisfiú. Egy további áldozatot követelt a pénteken Cambrils városában elkövetett merénylet.

A hatóságok öt gyanúsítottat –  terrorakció során – lelőttek. Négy dzsihadistát letartóztattak.

A radikalizálódásukra magyarázatot adhatna az az imám, aki két nappal a merényletek előtt eltűnt.

Mindenestre a keresett gyanúsított nagynéje a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy ez a ripolli imámnak, Esz-Szattinak tulajdonítható. Az MTI által idézett interjúban egyébként azt is elmondta, hogy unokaöccse 1999 körül érkezett Spanyolországba, apja előbb Spanyolországban, majd tavaly óta Franciaországban dolgozik. A fiú hozzátartozói írástudatlanok, még arabul és spanyolul sem beszélnek rendesen.

 

 

Hadihajó ütközött tartályhajóval

0

Tíz amerikai tengerész tűnt el, amikor az amerikai haditengerészet egyik hadihajója egy olaj- és vegyianyag-szállító hajóval ütközött Szingapúrtól keletre. Ezzel az idén már a negyedik amerikai hadihajót ért baleset az ázsiai vízeken.

A baleset a nagyon forgalmas Malakka Öbölben történt. A CNN jelentése szerint a USS John S. McCain és a libériai zászló alatt hajózó kereskedelmi hajó, Alnic MC ütközése után nem észleltek olaj- vagy üzemanyagszivárgást.

Az AP jelentése szerint öten sebesültek meg a hadihajón, amely megsérült, de képes volt behajózni a kikötőbe. A kereskedelmi hajó is csak kisebb sérülést szenvedett, sebesülés a fedézetén nem történt.

Tíz éve történt: Merkel először járt kancellárként Budapesten

0

Tíz évvel ezelőtt, 2007. augusztus 21-én Angela Merkel első budapesti látogatásáról írt a Független Hírügynökség. Merkel Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és Orbán Viktorral is találkozott.

Gyurcsány Ferenc a tárgyalás után bejelentette: a Frauhofer társaság Magyarországon hoz létre kutatóintézetet a közeljövőben. Beszélt arról is, hogy a két ország reformjai mellett

szóba került a Magyarországra illegálisan behozott német szemét ügye,

a német-magyar munkaerőpiac kérdései és Schengen-t is megemlítették tárgyalásuk során. Külpolitikai témák közül röviden beszéltek Koszovóról és Afganisztánról is.

Angela Merkel arról beszélt, hogy Németország mennyit köszönhet Magyarországnak az 1989-es határnyitás miatt. A nyugat-balkáni rendezésről a német kancellár elmondta: Magyarországtól sokat lehet tanulni, de nem kell kijelölni közvetítő országként.

Merkel még intenzívebb együttműködést ígért uniós kérdésekben is. 

Tárgyalásuk után Orbán Viktor azt mondta:Magyarország és egész Európa jövője a német mintára kidolgozott szociális piacgazdaság megújítása és ezen keresztül Európa egyesítése, nem pedig a neoliberális gazdaságpolitika. Kiemelte, hogy  a Fidesz a szociális piacgazdaságban látja Európa jövőjét.

Angela Merkel arról is beszélt: Németország azt szeretné, ha Magyarország erős, megbízható és fejlődő partner lenne az Unión belül, éppen ezért a jövőben szeretnék még szorosabbra szőni a két ország kapcsolatát.

Lapszem – Augusztus 21., hétfő

0

Lapszem – Ma Hajna és Sámuel napja van. Az Augusztus 20-ai – helyenként súlyos megállapításokat tartalmazó – beszédek fáradalmait reméljük már kipihenték, s újult erővel keresik az olvasnivalót. Ezeket a cikkekt is érdemes olvasni.

 

Népszava: Orbánék elmérték – Atom helyett zöldenergiát akarnak a magyarok

Bár az atomerőmű és az MVM évente tízmilliárdos nagyságrendben költ a szemléletformálásra (elsősorban a „tiszta atomenergia” népszerűsítésére), ám a magyar társadalom az érintett cégek és a kormány egyoldalúan atompárti kommunikációja ellenére mereven ellenzi az orosz részvételű paksi bővítést. Másképp fogalmazva: kevés olyan kérdéskör van, ahol az Orbán-kormány annyira szembe menne a többség akaratával, mint az ország legdrágább beruházása esetében. Egy eddig nem publikált, de a Népszava által részleteiben is megismert, a Greenpeace felkérésére tavaly év végén készült országos reprezentatív kutatás szerint arra a kérdésföltevésre, hogy „Ha ön dönthetne arról, milyen energiaforrást használjon Magyarország, a lehetőségek közül melyiket választaná?”, tavaly év végén a megkérdezettek elsöprő, 75 százalékos többsége a megújulókra voksolt, az atom csak 7 százaléknyi szavazatot kapott.  Ha az a kérdés, hogy egyetértenek-e emberek az orosz hitelből, orosz technológiával megvalósítani tervezett paksi bővítéssel, akkor az abszolút többség (53 százalék) egyértelmű nemmel szavaz. Egyedül a Jobbik szavazói között van szűk relatív többsége az orosz részvételű bővítésnek – írja a Népszava az általa megszerzett felmérésre hivatkozva.

Magyar Nemzet: Nem várható döntés a kilakoltatás leállításáról

Nem mennek el az Országgyűlés mai rendkívüli ülésére a kormánypárti képviselők, ahol tehetnének valamit a magukra hagyott devizahiteles adósok kilakoltatása ellen. Az ellenzéki kezdeményezésre összehívott ülés a lex CEU eltörlését és a kilakoltatási moratórium megújítását célozza.  Az talán még érthető – írja a Magyar Nemzet –, hogy a Közép-Európai Egyetem (CEU) ügyéről nem akarnak tárgyalni a kormánypárti képviselők, hiszen a hírek szerint már visszakoztak, és az Egyesült Államok helyett kénytelenek lesznek New York állam képviselőivel megállapodni az egyetem további működéséről. Az viszont nehezen magyarázható, hogy a kilakoltatással fenyegetett, fizetésképtelen devizahitelesek mellett miért nem állnak ki, ha már egyszer igen nagy a felelőssége a kormánynak is abban, hogy sok család a csőd szélére jutott. Talán kevesekben tudatosodott, de a devizahitelezést 2001-ben még az első Orbán-kormány engedélyezte – hívja fel a figyelmet cikk.

Világgazdaság:  Egymilliónál több SIM-kártya tűnhet el

A kötelező adategyeztetésben érintett mobiltelefonos SIM-kártyák harmadát inaktiválták a szolgáltatók, de a határidőkből kicsúszóknak új szerződést kínáltak a régi szám és egyenleg megtartása érdekében. Az adategyeztetésre kötelezett mintegy négymillió SIM-kártya 68 százalékánál, több mint 2,7 millió esetben megtörtént a június 30-i határidőre az adatszolgáltatás  – tudta meg a lap a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól (NMHH).

A megszűnt kártyák között azonban sok már használton kívüli is lehetett. Mivel a jogszabály szerint a továbbiakban évente, a szerződéskötéstől számított fordulónapokon kell egyeztetni az adatokat, újabb tömeges egyeztetés nem várható.

A lap emlékeztet arra, hogy az adategyeztetésre azért van szükség, mert január elsején módosultak az elektronikus hírközlésről szóló törvényben az előrefizetős SIM-kártyás mobiltelefon-szerződések szabályai. Ezek szerint egy egyéni előfizetőnek legfeljebb 10, egy üzletinek pedig 50 feltöltőkártyás szerződése lehet egy szolgáltatónál, és egy feltöltős SIM-kártya-szerződés csak egy előfizetői hívószámra vonatkozhat.

Magyar Idők: Széles törzsű gépek repítik az árukat Ferihegyen

Jövő májustól már négy interkontinentális járat közlekedik menetrend szerint Ferihegyről az amerikai kontinensre és Ázsiába. A széles törzsű gépek nemcsak az utazóknak jelentenek lehetőséget, de az úgynevezett belly cargo révén, a repülőgép rakterében a poggyászok mellett extra teherárut is hordozva a nemzetközi szállítási láncban jelentős elosztószerepet játszhatnak – írja a kormánypárti napilap. Éppen ezért Magyarország logisztikai és áruelosztó szerepét növelik a hosszú távú repülőjárat-indítások, és ezek révén Bécs és Prága mellett a magyar főváros mint logisztikai központ újra teret nyerhet a légiteheráru-fuvarozásban. A cargo az utóbbi években egyébként is emelkedő pályán mozog Ferihegyen. Júliusban 10 729 tonna volt a forgalom, miközben tavaly csak szep­temberben haladta meg a 10 ezer tonnát. Az első negyedévben pedig nem kevesebb, mint 30 060 tonna árut mozgattak meg a repülőtéren, ami 32,3 százalékos növekedés az előző év első negyedévéhez képest.

A Malév leállását követően gyorsan kivonultak Budapestről az amerikai és ázsiai légitársaságok, mára azonban az európai úti célok tekintetében már túlszárnyalta a piac a Malév előtti állapotot, a kontinensközi járatokat pedig mostanra sikerült helyreállítani.

 

 

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK