A diplomáciai háború közepette Mészáros Lőrinc ismét bevásárol: az érdekeltségébe tartozó Konzum-cégek 49 százalék részesedést vettek a szintén tőzsdei Appeninn ingatlanbefektető társaságban. A vásárlás értéke 4,5 milliárd forint.
A kereskedést is felfüggesztették reggel a Budapesti Értéktőzsdén a Konzum Nyrt. részvényeivel, miután a cég közzétette: jelentős bejelentésre készül. Ez pedig az volt, hogy a Konzum, testvérvállalatával, a Konzum PE Magántőkealappal közösen 24,51-24,51 százalék részesedést vásárol az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt.-ben. A Konzum-társaságok Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartoznak.
A 2009 végén alapított Appeninn Holding Nyrt.
Magyarország egyik legdinamikusabban növekvő ingatlanbefektetési társasága,
részvényeit 2010-ben vezették be a Budapesti Értéktőzsdére. A vállalat tulajdonában és üzemeltetésében lévő, összesen 65 ezer négyzetméter alapterületű ingatlanok eszközértéke meghaladja a 22 milliárd forintot – írja a Privátbankár az új Mészáros-szerzeményről.
A tőzsdén kívüli ügylet során az Appeninn 19.511.134 darab 100 forint névértékű törzsrészvényét a Konzum Nyrt., illetve a Konzum PE Magántőkealap 228,9 forintos átlagáron vásárolja meg,
vagyis mintegy 4,5 milliárdot költöttek el.
Jászai Gellért, a Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatója az ügylet kapcsán kiadott közleményében hangsúlyozta, hogy befektetőként határozott tervekkel érkeznek az Appeninn Holdinghoz. A vállalatot szabályozott ingatlanbefektetési társasággá kívánják átalakítani. Ezzel egyébként jelentős adómegtakarításra nyílik módja a társaságnak.
Azt mondta, nincs kapcsolat a terrorizmus és a magyar kormány között, de több fejlemény miatt aggódnak. A holland külügyminisztérium által a fuhu.hu-nak küldött közleményben az áll: fel fogja hívni Szijjártó Pétert, de még nem tudja, hogy bocsánatot kér-e.
Bert Koenders holland külügyminiszter a Volkskrant szerint azt mondta, még szüksége van az interjú pontos fordítására. Szerinte „az világos, hogy nincs kapcsolat a terrorizmus és a magyar kormány tettei között. Ez minimum kényelmetlen.”
Ugyanakkor azt is mondta, hogy
Hollandia aggódik bizonyos magyarországi fejlemények miatt,
ilyen a civiltörvény és a jogállam az országban. Azt is mondta: „a nagykövetnek joga van kritizálni.”
A fuhu.hu megkereste a holland külügyminisztériumot is, hogy mit reagálnak a nagykövet visszahívására. Válaszukban elküldték azt a nyilatkozatot, amelyet Bert Koenders a holland sajtónak is elmondott.
Bert Koenders és Szijjártó Péter MTI Fotó: Marjai János
Ebben az áll: „Természetesen nem lehet azt a hatást kelteni, vagy azt mondani, hogy a magyar kormány ugyanazt a módszert alkalmazza, mint a terroristák. Ettől elhatárolódom.”
Azt is mondta, nem tudja, pontosan mire gondolt a nagykövet.
Még nem tudja, hogy bocsánatot kér-e a magyar külügyminisztertől.
Fel fogja hívni, és azt is mondta: nem szeretné, ha elfajulna az ügy.
Ugyanakkor megismételte, hogy ez nem jelenti azt, hogy Hollandia ne szemlélne több dolgot kritikusan: például azt, hogy az uniós döntések ellenére Magyarország nem hajlandó menekülteket befogadni, emellett aggódnak a civiltörvény miatt is. „De ennek nincs köze az ISIS módszereihez” – mondta.
Megvizsgáltunk minden egyes aranyrudat és le is mértük őket. Nincs okunk a reklamációra – hangsúlyozta a Bundesbank igazgatósági tagja, Carl-Ludwig Thiele a kamerák előtt. A német aranykincs, melyet a hidegháború idején New Yorkban, Londonban és Párizsban tartottak, jórészt hazatért.
Nem kis értékről van szó: a 270 ezer aranyrúd a mai árfolyamon 120 milliárd eurót ér. Már a súlya is tekintélyes: 3378 tonna.
Miért vitték külföldre a Bundesbank aranykészletét? Azért, mert a hidegháború idején a Német Szövetségi Köztársaság frontországnak számított. Biztosabb az aranykészlet a Rajnától nyugatra – ez a konszenzus alakult ki a német elitben a gazdasági csoda idején, amikor Németország újra Európa vezető gazdasági hatalma lett. Így
a német arany Amerikába, Nagy Britanniába és Franciaországba került.
De miért maradt ott a berlini fal leomlása után?
Sokan tették fel ezt a kérdést különösen a pénzügyi válságok idején, amikor az arany hagyományosan felértékelődik. A német Számvevőszék 2012-ben szólította fel a Bundesbankot, hogy most már itt az ideje az aranykészlet hazaszállításának. A Bundesbank szép csendben meg is kezdte ezt, de ezt nem verték nagy dobra. A biztonság ugyanis sokba kerül. Most, hogy az aranykészlet java hazakerült 7,7 millió euróra rúg a számla.
Maradt persze még német arany külföldön: New Yorkban 1236 tonna és Londonban 432 tonna.
A Banque de France trezorjában immár semmi sincs pedig eddig 374 tonna német aranyat őriztek ott. Mire használja fel a Bundesbank ezt a hatalmas értékű aranykincset?
A hazaszállítás önmagában egy sikeres PR akció és a szeptemberi választások előtt minden bizonnyal megerősíti Angela Merkel kancellár pozícióját.
A baloldalon sokan az javasolták a múltban, hogy a legendás német aranykészlet legyen a nyugdíjkassza fedezete.
A nyugdíjkassza Németországban ugyanolyan gondokkal küzd mint nálunk és mint a legtöbb európai államban: túl sok az öreg és túlságosan kevés a munkaképes fiatal. A Bundesbank teljes mértékben elzárkózik attól, hogy az aranykészletet erre használják fel.
Macron francia elnök az eurozóna átfogó reformját javasolja: egységes pénzügyminisztériumot, amely központilag kezelné a tagállamok államadósságát. Schauble német pénzügyminiszter ezt egyáltalán nem fogadja el, de az eurozóna reformjával egyetért. Ennek
a reformprogramnak lehet a fedezete a német aranykészlet,
melynek nagyrésze évtizedek múltán hazatért abba a Németországba, amely vitathatatlanul Európa meghatározó gazdasági nagyhatalma. A szeptemberi választás után kiderülhet, hogy mi lesz az eurozóna reformjával és mire használják fel Németország aranykészletét, melynek értéke – mai árfolyamon – 120 milliárd dollár.
„Egyelőre nem sikerült egyenlő lehetőségeket biztosítani a muszlimoknak a helyiekkel és nem sikerült megteremteni a vallási sokszínűséget Európában”- mondja a Bertelsmann Alapítvány iszlám szakértője.
Yasemin El-Menouar abban a csapatban vett részt, mely megvizsgálta öt európai állam muszlim kisebbségének a helyzetét. Köztük van a két nagy gyarmattartó állam, Nagy Britannia és Franciaország, ahol évszázadok óta élnek muszlimok szép számmal és ahol a társadalom már kialakított egy bizonyos modus vivendit velük kapcsolatban. Nem véletlen, hogy Londonnak muszlim polgármestere van, akinek az édesapja egy buszsofőr Pakisztánból, az egykori gyarmatbirodalomból. A másik három országban is jelentős számú muszlim él, de ők a döntő többségükben 1945 után érkeztek Németországba, Ausztriába és Svájcba.
A muszlimok döntő többsége igyekszik integrálódni. Otthon már mind inkább a fogadó ország nyelvét használják.
A második generáció 76%-ának anyanyelve a fogadó állam nyelve. Az integráció szempontjából a legfontosabb az iskola és a munkahely. Franciaországban a muszlim gyerekek általában 17 éves korukig járnak iskolába (90%), ez elősegíti az integrációt. Németországban és Ausztriában rosszabb a helyzet, mert csak a fiatalok egy kisebbsége jut el az érettségi szintjére (36 és 39%). A munkahelyek szempontjából fordított a helyzet: Németországban, ahol alacsony a munkanélküliség, a muszlim fiatalok lehetősége a munkához jutáshoz nem rosszabb, mint a németeké. Franciaországban, ahol magas a munkanélküliség, rosszabb a helyzet.
Sok muszlim fiatal gondolhatja úgy, hogy a vallása vagy a bőrszíne miatt nem talál állást magának.
Ez indoka lehet a radikalizálódásnak. Kik maradnak meg hithű muszlimnak új hazájukban? Elsősorban azok, akiknek az iskolai képzettsége alacsony, akik gyakran vannak munka nélkül, és akik az átlagnál szegényebbek. Ezek a tényezők együttesen vezethetnek el a radikalizálódáshoz az Európában élő muszlim kisebbség soraiban.
Sok muszlim fiatal érezheti úgy, hogy számára nem sok esélyt kínál a társadalom és ezért a vallásban keresheti a kiutat.
Az európai társadalmaknak maguknak kell megtalálniuk az integrálás módját. A többség hajlik erre. Mindössze a lakosság húsz százaléka nyilatkozott úgy Ausztriában, Svájcban, Németországban, Franciaországban és Nagy Britanniában, hogy nem szívesen lakna muszlim szomszéd mellett. A nyitottság tehát mindkét részről megvan az integrációra, de a sikeres beilleszkedéshez hosszabb időre van szükség a Bertelsmann Alapítvány friss tanulmánya szerint.
Szijjártó Péter külügyminiszter rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy hazarendelte a Hollandiába akkreditált magyar nagykövetet. Szent-Iványi István volt nagykövet a fuhu.hu-nak azt mondta: nem emlékszik arra, hogy az Európai Unió két tagállama között történt-e már ilyen.
Az Index tudósítása szerint a külügyminiszter úgy értékelte ezt: határozatlan időre megszakítottuk a nagyköveti szintű kapcsolatot Hollandiával. Az ügyvivői szintű kapcsolat marad.
Szijjártó Péter a magyar ügyvivőt arra utasította, hogy hétfőn a holland külügyminisztériumban utasítsa vissza Hollandia nagykövetének kijelentéseit, és kérjen magyarázatot.
Az MTI szerint egy kérdésre a külügyminiszter azt válaszolta: ha bebizonyosodik, hogy az interjúban nem a nagykövet magánvéleménye jelent meg, ha a hollandok nem tesznek megfelelő elnézést kérő nyilatkozatot nyilvánosan, akkor a Hollandiába akkreditált magyar nagykövet hazarendelése hosszú távú lesz, illetve
megteszik a még szükségessé váló diplomáciai vagy politikai lépéseket,
és „ha a hollandok így szeretnék folytatni a kétoldalú kapcsolatot, akkor majd mi is így folytatjuk”…
„…nem elégszünk meg zárt ajtók mögötti magyarázattal.” – fejezte be a hosszú mondatot.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Szerinte „Magyarország nem egy bokszzsák”, és a magyar kormány és a terroristák közé egyenlőségjelet tenni olyan vád, amit még a durva vitákat hozó 2015-ben sem tett meg senki, emellett kegyeletsértő is.
Gajus Scheltema távozó holland nagykövet a 168 Órának adott interjúban többek között azt mondta, hogy az iszlámista terroristák
„ugyanolyan elv mentén kreálnak ellenséget, mint a magyar kormány”.
Arról is beszélt, hogy „a magyar politikusok Brüsszelben távolról sem ilyen agresszívek.
Az indulat itthon tör így elő belőlük, amikor saját szavazóikhoz beszélnek. Személyes találkozóink alkalmával Szijjártó Péterrel mindig szívélyes, baráti hangulatban tárgyalunk.” Szerinte Magyarországon „csak pro és kontra álláspont lehetséges, valaki vagy velünk van, vagy ellenünk.
Klasszikus marxista világlátás.”
Hugo Gajus Scheltema MTI Fotó: Kovács Tamás
Erre válaszul Szijjártó Péter tegnap este felháborítónak nevezte a nyilatkozatot, és bejelentette: „amíg a holland nagykövet nem megy haza, a külügyminisztériumban már nem szívesen látott vendég, egészen biztosan nem fogják fogadni semmilyen szinten”. Ezt követte a mai bejelentés.
Szent-Iványi István volt ljubljanai nagykövet, a Liberálisok külügyi szakpolitikusa a fuhu.hu-nak azt mondta, hogy a mai bejelentés „rendkívül súlyos esetnek látszik”, nem emlékszik arra, hogy az Európai Unió két tagállama között történt-e már ilyen. Azt is mondta, hogy
egy nagykövet nem saját szakállára mond ilyeneket, csak akkor, ha a kormányának is ez az álláspontja.
Szerinte ez egy újabb figyelmeztetés, hogy a kormány rossz úton jár, és helytelen, ahogy erre a magyar kormány reagált, inkább meg kellene nézni, miért vannak ilyen reakciók. Azt mondta: az EU-ban az ilyen válasz teljesen elfogadhatatlan, pláne, hogy Hollandia meghatározó tagja az Uniónak és a NATO-nak is. Szerinte nem mindegy, hogy Magyarország hogyan alakítja Hollandiával a kapcsolatait, bár a magyar kormány eddig is a szélsőjobboldali Geert Wildersszel szimpatizált.
Azt is mondta, hogy reméli, hogy a konfliktus nem jut el odáig, hogy a kijelölt holland utódot nem fogadják el hivatalosan, ez már a diplomáciai kapcsok teljes lerombolásával fenyegetne.
Szerinte ennek csak Magyarország lehet csak a kárvallottja.
Hajdú Nóra, az Együtt alelnöke és külpolitikusa Dilettantizmus a Bem téren című közleményében azt írta: Magyarország érdekeivel ellentétes a döntés, és
„a jelek szerint Szijjártó Péter külügyminiszter még az alapvető diplomáciai fogalmakat sem ismeri.”
A közlemény szerint Hollandia az egyik legnagyobb befektető Magyarországon: a holland cégek nemcsak rengeteg adót fizetnek hazánkban, de több ezer embernek adnak munkát, megélhetést is. Hajdú Nóra azt írja: „Szijjártó Péter
minősíthetetlen stílusú, bárdolatlan megszólalása
nemcsak árt hazánknak, de újabb lépés Magyarországnak az Európai Unióból való kifelé vezető úton.”
Bert Koenders holland és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter tavaly Budapesten. MTI Fotó: Marjai János
A Párbeszéd közleménye szerint „Szijjártó Péternek azonnal le kell mondania”. Szabó Tímea és Karácsony Gergely társelnökök azt írták, hogy „az Orbán-kormány a magyar nagykövet visszahívásával ismért csak azt bizonyítja, hogy Magyarországra Putyin alattvalójaként tekint, nem pedig mint az Európai Unió tagjára.”
„Szijjártó távozzon, mielőtt hadat üzen a teljes Uniónak!”
– írják.
A párt szerint a távozó nagykövet „pontosan jellemezte az Orbán-kormány üzelmeit”. Azt írják: nem a magyar embereket, nem az országot, hanem a Fidesz-kormányt kritizálta.
Az LMP közleményében azt írja:
„Szomorú, ha egy felnőtt ember hisztizik, de ha a magyar diplomácia vezetője csinálja, az kifejezetten káros.”
A közlemény szerint „a bazári diplomácia ott tart, hogy Putyinnak díszpolgári címet adnak, a NATO és EU-szövetséges Hollandiával pedig megszakítják a nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatokat. Ez a kínos döntés újra bizonyítja, hogy a Fidesz nem Magyarország jövője, hanem Európa múltja.”
A Jobbik szerint „sajnálatos hogy a magyar külügynek fontosabbak a saját korrupciós forrásai, mint a nemzet érdekképviselete.” A párt közleménye szerint „a magyar diplomácia a teljes elszigetelődés útján halad, melyet jól jelez, hogy a magyar vezetőket már nem látják szívesen más európai fővárosokban, a meghatározó európai politikusok pedig még térségünkben tett útjaik során is elkerülik Budapestet.”
Azt is írják: „csak
reménykedhetünk abban, hogy Donald Trump amerikai elnök nem fogalmaz meg negatív kritikát
az Orbán-kormány korrupciós ügyleteivel kapcsolatban, kiprovokálva a magyar diplomácia vezetőjének hadüzenetét.”
Bokros Lajos, a MoMa elnöke közleményében azt írja: „Megfordult Szijjártó feje a törzsén, ezért rosszul látja a világot? Megszakítani a diplomáciai kapcsolatot Hollandiával, Európa egyik legszabadabb, leggazdagabb és az élet minőségét tekintve egyik legjobb országával
komplett baromság, teljes őrültség.”
Szerinte ez a lépés „iszonyú kárt” okoz Magyarországnak. Azt írja: „A holland nagykövet minden szava közismert tényeket állít. A diplomatának mindenben teljesen igaza van.”
A popsztárnak most jelent meg az első száma novemberben várható új albumáról, a Reputationről. Három év után ez lesz az első új lemeze. Az előző Grammy-díjas lett.
A szám nem sokkal azután jelent meg, hogy az énekesnő bejelentette: szexuális támadások áldozatainak segítő szervezetet támogat. Azután ígérte ezt meg, hogy
megnyerte egy rádiós dj elleni szexuális zaklatási perét.
A dj 2013-as koncertjén molesztálta, fogdosta az énekesnőt. Beperelte a férfit, szimbolikus, egy dolláros kártérítést követelt, és meg is nyerte a pert. A rádiónál is panaszt tett, ahol a dj dolgozott, onnan ki is rúgták a férfit.
Alig néhány hét fogva tartás után az MTI információi szerint Kulcsár Attila pénteken hajnalban elhagyta a tököli börtönt.
A 2003-ban kirobbant brókerbotrány miatt idén tavasszal ítélték jogerősen öt évre Kulcsár Attilát, de az eljárás során többször volt előzetesben, házi őrizetben, lakhelyelhagyási tilalom alatt – ezek beszámítása miatt
csupán néhány hétre kellett visszamennie a börtönbe.
Kulcsár Attila, a K and H Equities egykori vezető brókere és társai ellen 12 éve, 2005-ben emelt vádat sikkasztás és más cselekmények miatt az ügyészség. E szerint 1998 és 2003 között Kulcsár Attila rendkívül magas hozamokat ígérve, offshore cégeken keresztül jogosulatlanul forgatta az ügyfelek, köztük egyes állami vállalatok, önkormányzatok pénzét.
A vád szerint a kár több mint 8 milliárd forint volt.
A Fővárosi Bíróság a 2006-ban indult büntetőperben 2008-ban kihirdetett első fokú, nem jogerős ítéletében Kulcsár Attilát nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla azonban 2010-ben megalapozatlanság és eljárási hibák miatt új elsőfokú eljárásra utasított, ami újabb fél évtizedig tartott. A megismételt elsőfokú eljárásban a Fővárosi Törvényszék hat és fél évre csökkentett Kulcsár börtönbüntetését, a vagyonelkobzást helyben hagyta.
Kulcsár Attila a Fõvárosi Törvényszéken 2015. december 29-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A 2015-ben kihirdetett elsőfokú ítélet azonban fellebbezések miatt ismét a Fővárosi Ítélőtáblára került, melynek Debrecenben eljáró tanácsa idén márciusban kihirdetett jogerős, másodfokú ítéletében
jelentősen enyhítette több vádlott büntetését.
Kulcsár Attila esetében például öt évre mérsékelte a büntetés időtartamát. A tábla márciusi, szóbeli indoklása szerint a büntetések kiszabásánál figyelembe vette az eljárás rendkívüli elhúzódását, továbbá, hogy Kulcsár Attila beismerő vallomása „nélkül csak nagyon kevés tényállást lehetett volna megállapítani”.
Péntek reggel van, Lajos és Patrícia napja, mi pedig átnéztük, miről írnak az újságok.
Népszava: Újabb jogkör a Belügyminisztériumnak
A lap szerint Európán kívüli állam polgára, vagy ott bejegyzett cég a jövőben kizárólag a mindenkori belügyminiszter engedélyével fektethetne be egyes piaci szektorokban Magyarországon – ezt tervezi a minisztérium. miniszter jóváhagyásához kötnek – ez most Pintér Sándor.
Többféle szektorról szól a tervezet,
a fegyver- és lőszergyártástól kezdve, az atomenergiával foglalkozó bármely piaci tevékenységen át, egészen a „kommunikációs csatornák” üzemeltetéséig.
Az engedélyt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter jóváhagyásához kötnek – ez most Pintér Sándor. Az MSZP-s Harangozó Tamás jogállami abszurdnak nevezte a törvénytervezetet.
Magyar Nemzet: Egyre több külföldi diák jön
Egyre több a külföldi hallgató a magyar egyetemeken, ami alapesetben jó, hiszen ők többnyire önköltséges képzéseken vesznek részt, olykor milliókat fizetve a hazai egyetemeknek – írja a Magyar Nemzet. Egyre többen jönnek ugyanakkor a kormány által 2013-ban életre hívott Stipendium hungaricum ösztöndíjprogramon keresztül.
A lap úgy tudja,
egyre nehezebben tudnak kollégiumi elhelyezést nyújtani az egyetemek
a program keretében érkező diákoknak. A kollégiumok kapacitása ugyanis véges, a magyarországi diákoknak sem tudnak mindig helyet adni. Országos átlagban 43 százalékos a kollégiumi túljelentkezés.
A program keretében érkező diákok szegény országokból jönnek, albérletet a támogatás ellenére sem tudnának fizetni. Van olyan budapesti felsőoktatási intézmény, ahol a külföldi hallgatók a kollégiumi férőhelyek 15-50 százalékát foglalják el. A kollégiumfejlesztési program második szakasza viszont a lap szerint már legalább féléves csúszásban van.
Magyar Idők: Terrorcselekménnyel is vádolhatják a körúti robbantót
A kormánypárti lap szerint várhatóan terrorcselekmény előkészületével is meggyanúsítják a Teréz körúti robbantás gyanúsítottját. Így amennyiben elítéli a bíróság,
akár életfogytiglant is kaphat.
Úgy tudják, a Központi Nyomozó Főügyészség ma folytatja a férfi kihallgatását.
A 24 éves P. Lászlót azzal gyanúsítják, hogy tavaly szeptember 24-én felrobbantott egy saját készítésű bombát Budapesten, a Teréz körút-Király utca sarkán. Két rendőr súlyosan megsérült. Idén februárban el is ismerte, hogy ő robbantott.
24.hu: Ötmilliós fizetés mellé is jár a kedvezményes hitel az MNB-ben
A portál szerint a Magyar Nemzeti Bank két alelnöke is kap nagyon olcsó hitelt a jegybanktól, és a havi 4,95 millió forintos bruttó bért felmarkoló ügyvezető igazgató is hozzájut a kedvező munkáltatói kölcsönhöz. Amíg az átlagember átlagosan 8 százalékos thm-re kap személyi kölcsönt egy kereskedelmi banktól, addig
az MNB-ben 1,9 százalékos kamatra adják ezt a fajta hitelt
– a kamat ugyanis a jegybanki alapkamat plusz egy százalék.
Ez a különbség a törlesztőrészletekben is megmutatkozik. Kb. 13-14 ezer forinttal kisebb törlesztőrészletet kell fizetnie annak a jegybanki dolgozónak, aki felvette a hatályos szabályzat szerinti maximumot, azaz 5 millió forintot ötéves futamidőre a munkahelyétől. Ráadásul 2015 augusztusától idén januárig akár 10 millió forintnyi személyi kölcsönt is adhatott ilyen méltányos feltételek mellett az MNB az alkalmazottainak.
Az MNB a portálnak azt is írta: Matolcsy György nem kapott munkáltatói kölcsönt.
56 gárdista tett esküt a budai Várban, írta tíz évvel ezelőtt, 2007. augusztus 25-én a Független Hírügynökség. A rendezvény ellen tüntetést szerveztek.
A Magyar Gárda július óta toborzott, az első 56 tagja szombaton tett esküt a Budai Várban. Vona Gábor a Jobbik elnöke azt állította, a rendezvényen bebizonyították, hogy nem kell félni tőlük. Tagjainak javasolni fogják, hogy
szabadidejükben magánemberként sajátítsák el a honvédelmi alapismereteket és akár lőgyakorlatra is járjanak,
ha már a sorkatonaság megszűnt.
A gárdistákat a szervezet főparancsnoka, Usztics Mátyás eskette, az oklevelet pedig Für Lajos, korábbi honvédelmi minisztertől vették át.
A rendezvényen Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője is köszöntötte gárdistákat.
A tisztavatásra összegyűlt tömeg a rendezvény végére körülbelül 1500-2000 fősre duzzadt, sokan magyar vagy árpádsávos zászlóval jelentek meg. A tömeg többször is skandálta a 2006. őszi tüntetéseken megszokott „Gyurcsány takarodj” rigmust.
A Magyar Gárda megalakulása ellen több százan tüntettek. A megmozduláson többek között a Nagy Imre Társaság, a Bibó István Közéleti társaság és a Magyar Antifasiszta Liga képviseltette magát.
Az Országos Cigány Önkormányzat elnöke, Kolompár Orbán elmondta: a romák a főváros mellett két vidéki helyszínen tüntetnek szombaton a kirekesztő eszmék ellen, több ezres létszámban. A Fiatal Baloldal elnöke, Varga László arról beszélt:
szélsőséges, kirekesztő, homofób csoportnak tartják a Magyar Gárdát, amely Magyarország legsötétebb időszakait idézi.
Vajon merre megy a szocialista párt? És merre megy a baloldal? Van-e közös út, vagy ez csak azok vágyálma, akik szeretnének új kormányt Magyarország élére. Van-e esély arra, hogy a főváros a szocialisták, vagy egyfajta összefogás kezébe kerüljön? Maradhat-e Tarlós Budapest élén, illetve van-e személyes ellentét közte és a főpolgármester között. Többek között ezekre a kérdésekre is válaszolt Horváth Csaba, az MSZP budapesti frakcióvezetője a fuhu.hu-nak adott interjújában.
Kapott meghívót Szegedre?
Nem.
Ez sérti Önt?
Nem.
Nincs is ott a helye?
Azt gondolom, hogy ott lenne a helyem, de nem zavar, hogy nincs így. Más értelmiségi találkozókra általában meg szoktak hívni. Nem ismerem a tematikáját sem ennek a szombati eseménynek, bízom benne, hogy utólag megtudok róla valamit. Abban is bízom, hogy a rendezvény elindít egy mozgást, egy pozitív folyamatot, ami most van ugyanis az állóvíz. Abból ugyanis senki nem tud profitálni, hogy egymást kritizáljuk. Abból senki soha nem jutott plusz szavazatokhoz, ha a belső problémákkal traktáltuk a választókat. Ők megoldásokat akarnak, nem pedig problémákat. A gondjaikhoz várnak segítséget, például a devizahitelesek; azt szeretnék, ha olyan megoldást kínálnánk nekik, amely alapján hihetnek bennünk, hihetnek abban, hogy kormányra kerülve azonnal lépünk az érdekükben, vagyis: Botka László ajánlatát várják a válsághelyzetük megoldására. Ugyanez igaz a nyugdíjasokra és ugyanez a kórházi ellátásra.
Amiket most elmondott, azért is említette, mert ezek a konkrét ajánlatok hiányoztak az elmúlt hónapok MSZP-s politikájából?
Úgy fogalmaznék: nem kerültek kellően a fókuszba. Túl sok energia ment el a belső konfliktusokra, és amikor ezt mondom, nem csupán az MSZP-re gondolok. Az a közös egyelőre, hogy senki nem akar együttműködni senkivel. A választók nem azt akarják hallani, amit most hallaniuk kell, vagyis hogy ki kivel nem akar együttműködni, hanem azt, mit hajlandó megtenni azért, hogy a kormányváltás bekövetkezzen. Ma Magyarországon az emberek nagy többsége kormányváltást akar, mert nem hiszi el, hogy Orbán Viktor jobb életet biztosít számukra. Viszont a belső konfliktusok gerjesztése – és most a teljes baloldali táborra gondolok -, csak egy célt szolgálnak: Orbán Viktor hatalomban tartását. Ettől én mérhetetlenül fel vagyok háborodva; még mindig ez a fókusza nagyon sok ellenzéki formációnak.
Beleértve az MSZP-t is?
Az MSZP-nek is egyértelművé kell tennie, hogy mit tesz majd az emberekért. Hogy milyen megoldást kínálunk a saját hétköznapi problémáikra. A felelőssége is nagyobb az MSZP-nek, mint a legnagyobb ellenzéki pártnak. Éppen ezért a szocialista pártnak kell felpörgetnie azt a folyamatot, amiről az előbb beszéltem.
Ezzel azt is állítja, hogy az elmúlt tíz hónap, azaz a Botka-féle politika megjelenése nem hozta magával sem ezt az ön által kívánt tematikát, sem pedig a fellendülést? Sőt: a legutóbbi felmérések kifejezett népszerűség vesztésről tanúskodnak.
Így van. De egyetlen baloldali párt sem profitált az elmúlt fél év történéseiből. A szavazó akkor fog mögénk állni, ha – ismétlem – azt látja, hogy ő, az ő gondjai állnak az ellenzéki pártok fókuszában, ha azt látja: van egy darab zászló, ami mögé fel lehet sorakozni. Ha az elmúlt fél évet nézem, azt láthatjuk: a különböző baloldali pártok egymással szemben igyekeztek meghatározni magukat, és ebbe sajnos beletartozik az MSZP is. A választók tehát ajánlat helyett veszekedéseket kaptak. A szavazók ma azt tudják ugyan, hogy nekik Orbán nem kell, de csak akkor áll oda más, vagy mások mellé, ha ott egyértelműséget, biztonságot lát. Meggyőződésem, hogy akarják a baloldalt, és nem a Jobbikot, mert az csak egy átmaszkírozott Fidesz, de csak akkor, ha azt stabilnak érzékeli.
Azt mondta, hogy kellene egy zászló, de jelenleg nincs se zászló, se zászlóvivő…
Nem ez a baj, hanem hogy túl sok a zászló és túl sok a zászlóvivő. Olyan szövetség ugyanis még nem jött létre, amely egyértelművé tenné, hogy Botka László nem pusztán az MSZP, hanem a teljes baloldal miniszterelnök-jelöltje. A kormányváltáshoz erre lenne szükség, mivel az MSZP csak az egyik szervezete annak a szövetségnek, amely ehhez a váltáshoz szükséges. Mi hozzá tudjuk tenni a mi 1-1.2 millió szavazónkat, de legalább ugyanennyire szükség van, amit a többiek tudnak hozzátenni, ahhoz, hogy biztos legyen a siker. Őket mind, és ideértem a többi párt szavazója mellett a bizonytalanokat is, eköré az egy zászló köré kell gyűjteni. Így lehet csak esély az egyéni körzetek többségét megnyerni és átvenni a Fidesztől a kormányrudat.
Nagyjából mindenki ugyanazt hirdeti, amit most ön megfogalmazott és mégis: az egységesnek tűnő hangból a végén kakofónia lesz. Kizárólag Gyurcsány Ferenc miatt?
Nem hiszem. Többféle koncepciót láthatunk, és többnyire azt is, hogy kik kivel nem hajlandó együttműködni. De van olyan is, mint például a Momentum, amely senkivel nem akar kooperálni, pedig azt nem gondolhatják komolyan, hogy egyedül volna esélyük bármire. Márpedig csak egy koncepciót tudok elfogadni: hogyan tudjuk Orbánt leváltani. Mindent ez alá kell rendelni. Felháborítónak tartom, ha egy párt nem képes e cél szerint cselekedni, vagy arról beszélni, hogy ő majd a következő, vagy az azt követő választáson akar kormányra kerülni.
Gémesi György, Gödöllő polgármestere, az Új Kezdet nevű párt elnöke úgy nyilatkozott a Független Hírügynökségnek, hogy az MSZP-vel azért nem tud együttműködni, mert ott soha nem lehet tudni, hogy ki kinek és mikor vágja a hátába a kést…
Ez a legerősebb orbáni trükk; megosztani mindenkit, azt a látszatot kelteni, hogy itt csak konfliktusok vannak. Nem véletlen, hogy a baloldal pártjai osztódással szaporodik. Ez a trükk: leszalámizni a szembenálló tábort, nehogy összeálljon az a kritikus választói tömeg, amely már veszélyes rá nézve.
Azért nem lehet minden az Orbán műve, hiszen látjuk: vannak belső konfliktusok.
Persze vannak, de vannak akik ezeket felnagyítják. És a trükkök is, a néhai Finkelstein-féle trükkök is működnek, amelyek oly eredményesen ugrasztják egymásnak a szereplőket.
Visszatérve a zászlóra és a zászlóvivőre: mennyi idő kell a megtalálásukra?
Az MSZP már megtalálta a zászlóvivőjét, Botka László személyében. Csak neki fel kell gyorsítani a folyamatot, mert az utóbbi időben egyhelyben toporogtunk. Napok hetek alatt kell megtalálni a megoldást, több időnk nincs.
Hogy néz ki mindez a főváros tekintetében? Budapesten elég erős az MSZP, de a DK is, egymás nélkül viszont nehezen fognak boldogulni…
Így van, ennek az együttműködésnek nincs alternatívája. Budapesten legfeljebb egy olyan körzet van, ahol el lehet hozni önállóan a képviselői helyet. Itt tehát muszáj létrehozni azt a szövetséget, amely a legesélyesebb jelölt indulását teszi lehetővé. Vagyis itt minden szervezetnek be kell állnia az egy jelölt mögé.
Ki dönti el, hogy ki legyen az az egy?
Erre korábban lettek volna megoldások…
Az előválasztás?
Igen, de erre most már nincs idő. Tehát a felgyorsított tárgyalásokon kell megállapodni. Erre, ismétlem, csak napok, legfeljebb egy-két hetünk van. Botka Lászlónak kell nagyon gyors tempót diktálva elérni azt, hogy minden körzetben, tehát országosan a 106 egyéni választókerületben meglegyen a legjobb közös jelölt. És ehhez társul az ő nevével fémjelzett program, megoldási javaslat. Ismételjük meg: nincs több idő egymás méregetésére, mindenkinek kellő önkritikával kell hozzáállni a tárgyalásokhoz.
Ön szeretne főpolgármester lenni 2019-ben, hogyan befolyásolhatja ambícióit az országgyűlési választás?
Alapjaiban, hiszen, ha a Fidesz kétharmaddal győz, Budapesten megszűnik az önkormányzat és csak egy államtitkárság fogja képviselni a főváros érdekeit. Pedig a budapestiek napi húszmilliárd adót fizetnek, és cserébe alig kapnak valamit vissza. Én személyesen mindent el fogok követni, hogy a Fidesz megbukjon, utána pedig mindazok, akik bűnöket követtek el a fővárossal szemben, meg is bűnhődjenek. De a kérdés lényegére válaszolva: amíg nem bukattuk meg a Fidesz-kormányt, addig felesleges egyéb egyéni ambíciókról beszélni.
Amikor azt mondta, hogy akik bűnöket követtek el, azokat meg kell büntetni, akkor beleértette Tarlós Istvánt is?
Természetesen. Az ő legfőbb bűne, hogy Orbán bábjaként mindent átadott, amit kértek tőle. Nem állt ki a fővárosiak érdekeiért. Zokszó nélkül tudomásul venni, hogy Orbán dolgozószobájából kirúgják és inkább konfrontálódik a budapestiekkel, és az ő zsebükből spórolta ki a szükséges forrásokat. Ő egy tökéletesen alkalmatlan városvezető, úgy szolgálja ki a Fideszt, ahogy ezt a legrosszabb rémálmaimban fordulhat csak elő.
Van önök között személyes ellentét?
Egyikőnk részéről sem. Szerintem Tarlós szégyelli magát. Ő is tudja, hogy az a magatartás, amelyet ő tanúsít, nem egy magas emberi minőség. Ő inkább konfrontálódik velem, mint Orbánnal és ezzel kárt okoz a budapestieknek. Rendben volt neki a Városliget államosítása, a korházak állami kézbe vétele, a közlekedés finanszírozásában is csak hátrál. Budapestnek olyan főpolgármester kell, aki őket képviseli. Tarlós, sajnos nem ilyen. Hogy visszatérjünk fő témánkra: ha egy teljes baloldali összefogás valósulna meg a fővárosban, akkor egy felmérés szerint a Fidesz itt nem tudna mandátumot szerezni.
Akkor térjünk vissza Szegedhez is: az ottani tanácskozás hozhat fordulatot?
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
