Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Lapszem – 2017. augusztus 31.

0

Holnap már szeptember, de ma csütörtök van, és az Erikák, valamint a Bellák ünneplik a névnapjukat. Máris itt a friss, ropogós lapszemle, vegyék, vigyék!

Népszava: Csak a sürgős eseteket látják el a fogorvosok

A bajok tolmácsolásán kívül nem ígért többet az egészségügyért felelős államtitkár, Ónodi-Szűcs Zoltán tegnap, amikor újra tárgyalt Hermann Péterrel, a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának vezetőjével – olvasható a Népszavában. Előrelépés híján nem marad el a fogorvosok demonstrációja, hétfőn csak a sürgős eseteket látják el a közfinanszírozott rendeléseken.

Az államtitkár és a kamara vezetője legutóbb egy hete egyeztetett, mert ez a szakterület rendre kimarad a béremelésből, a praxis-díjak rendezéséből. Kamarai számítások szerint mára mintegy 24 milliárd forint hiányzik az ágazatból, ezért hónapok óta kérik a kormánytól: emelje a körzetekre, a kezelésekre jutó állami támogatást, mert a most rendelkezésükre álló havi átlagosan 800 ezer forintból nem gazdálkodható ki a praxisok működtetése, de a térítésmentes ellátások anyagköltsége sem. Nyomatékul szeptember első napjaiban mintegy ezer körzetben munkalassító akciót szerveznek ezalatt csak sürgősségi ellátást végeznek majd.

Magyar Nemzet: Csak a Fidesz egyetemén végzettek lehetnek közszolgák

2023. január 1-jétől az tölthet be vezető pozíciót a közigazgatásban, aki elvégezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemrég indult államtudományi mesterképzését – idéz az Index birtokába kerültkormányzati előterjesztésekből a Magyar Nemzet.

Az intézkedést nem felmenő rendszerben léptetnék életbe, vagyis az összes, már hivatalban lévő közszolgálati vezetőnek úgy kellene készülnie, hogy meg kell szereznie a papírt 2023-ig, ha meg akarja őrizni pozícióját. A javaslat ki is tér arra, hogy „a 2017-ben, illetve 2018-ban megkezdett képzések már 2021–2022-ben befejezhetők”. A Földművelésügyi Minisztérium ugyanakkor felvetette, hogy a jelenleg vezetői pozícióban lévők előnyben részesülhetnének a felvételi eljáráskor, az előterjesztők pedig ezt támogathatónak tartották – teszi hozzá a portál.

Magyar Hírlap: Meghosszabbítják a migráció miatti válsághelyzetet

A kormány a belügyminiszter javaslatára úgy döntött, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet fél évvel, 2018. március 7-ig meghosszabbítja – idézi Kovács Zoltán kormányszóvivőt a Magyar Hírlap. Hozzátette: a szerdai kormányülésen megállapították, hogy Brüsszel eljárása Lengyelországgal szemben jogszerűtlen.

A kormányszóvivő emlékeztetett arra, hogy Pintér Sándor belügyminiszter múlt héten tett javaslatot a kabinetnek a szeptember 7-én lejáró, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet meghosszabbítására.

Kovács Zoltán hangsúlyozta: a nyáron bebizonyosodott, hogy a tömeges bevándorlás következtében nőtt Európában a terrorveszély, ezért a magyar emberek biztonsága érdekében továbbra is szükség van a határok szigorú ellenőrzésére. A kormányszóvivő beszámolt arról is, hogy a kormány szerdai ülésén áttekintette az Európai Bizottság Lengyelország ellen indított jogállamisági eljárásának legutóbbi történéseit, és megállapította, hogy Lengyelország a kettős mérce áldozata.
Közölte: a magyar kormány bírálja az Európai Bizottság döntését, mert egyértelműen bebizonyosodott, hogy a gyakorlatban az unió tagállamait nem azonos feltételek mentén ítéli meg.

A kettős mérce alkalmazását Magyarország kormánya elvi alapon elutasítja, és felszólítja a bizottságot, hogy feladatának megfelelően legyen a szerződések őre, és ne foglalkozzon politikai ügyekkel – fogalmazott.

Magyar Idők: Elveszítheti nyugdíjas támogatóit az MSZP

Kifejezetten a nyugdíjasbázis visszaeséséből fakad az MSZP támogatottságának csökkenése – ismerték el a Magyar Időknek vezető szocialista politikusok. A közvélemény-kutatások alapján a pártban elkerülhetetlennek tartják a széles körű összefogást, aminek kereteiről még az idén meg szeretnének állapodni, hogy a közös kampányt időben elő lehessen készíteni.

Hiába ígéri Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje a korábban éppen az ő szavazatával is elvett 13. havi nyugdíj „visszaadását”, vagy hogy a 65 évnél idősebbeknek ingyenessé tennék a gyógyszereket. Szocialista elnökségi forrásaink a Magyar Időknek elismerték, hogy a Závecz Research legutóbbi, a párt népszerűségének további csökkenését mutató kutatásának eredménye egyértelműen a nyugdíjasbázis visszaeséséből fakad.

 

Megnyílt a 74. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál

0

A Downsizing című szatíra díszvetítésével és a főszereplők közül Matt Damon és Kristen Wiig, valamint a rendező, Alexander Payne vörös szőnyeges felvonulásával megnyílt szerda este a 74. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál.

A forgatókönyvíróként kétszeres Oscar-díjas Payne legújabb műve egy olyan jövőben játszódik, amelyben

az emberek lekicsinyíthetik magukat, hogy ezáltal csökkentsék a környezeti problémákat.

További előnye a miniatürizált életformának, hogy jóval olcsóbb és nagyobb jómódot tesz lehetővé.

A Downsizing mellett 20 alkotás szerepel a világ legrégebbi filmfesztiváljának versenyprogramjában.

A zsűri elnöke idén Anette Bening amerikai színésznő, tagjai között van Enyedi Ildikó rendező,

akinek Testről és lélekről című műve az év elején elnyerte a fődíjat a Berlinalén.

Az olasz városban szeptember 9-én osztják ki a legjobb alkotásnak odaítélt Arany Oroszlánt és a főbb alkotói kategóriákban járó díjakat

Idén életműdíjjal tüntetik ki Stephen Frears brit filmrendezőt, akinek Victoria & Abdul című történelmi drámáját versenyen kívül vetítik a Mostrán.

A 11 napos fesztiválon számos hollywoodi sztár vonul majd a Lidón. Velencébe várják a versenyprogramba Suburbicon című filmjével érkező George Clooneyt, aki ezúttal Matt Damonnal és Julian Moore-ral forgatott. Darren Aronofsky pedig Mother! című horrorfilmjével szerepel, amely Jennifer Lawrence, Javier Bardem és Michelle Pfeiffer részvételével készült.

Elrabolták Ukrajnában a moszkvai állami tévé tudósítóját

0

Elfogta és ismeretlen helyre szállította az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Anna Kurbatovát, a Pervij Kanal (Első Csatorna) elnevezésű orosz állami televízió tudósítóját.

A TASZSZ állami hírügynökség értesülése szerint a tudósítót kitoloncolták Ukrajnából.

 A 29 éves Kurbatovát az ukrán főváros központjában található otthona közelében ültették autóba az SZBU emberei.

A Pervij Kanal közleménye szerint az újságírónőt korábban többször megfenyegették, egyebek között az ukrán függetlenség napjáról készített beszámolója miatt. Kurbatova az ukrán hatóságoknak az újságírókkal szembeni fellépéséről is tudósított.

Az orosz tévécsatorna emlékeztetett rá, hogy Kijev nemrégiben kitoloncoltatta Tamara Nyerszeszjant, az orosz állami rádió és televízió tudósítónőjét is, 2015-ben pedig kiutasította au ugyancsak Pervij Kanal megbízásából dolgozó Alekszandra Cserepnyinát és Jelena Makarovát.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy

az orosz vezetésnek nincs tudomása Anna Kurbatova hollétéről,

de erőfeszítéseket tesz a helyzet tisztázására.

Jelena Gitljanszka, az SZBU szóvivője ostobaságnak nevezte az orosz újságírónő elrablására vonatkozó híradásokat. „Mi nem foglalkozunk emberrablással. Kizárólag az ukrán törvények keretei között lépünk fel” – mondta az RBK elnevezésű orosz hírportálnak nyilatkozva.

Az ukrán belügyminisztérium két, az RBK által megszólaltatott illetékese nem hallott az ügyről.

Kurbatova szombaton felkerült az ukrán Mirotvorec (Béketeremtő) elnevezésű ukrán nacionalista weboldalra, amely az állítólag Ukrajna biztonságát veszélyeztető személyek adatait tartalmazza. Az újságírónőt azzal vádolták meg, hogy ukránellenes propagandát folytatott, valamint manipulálta a társadalmi jelentőségű információkat és tendenciózus módon számolt be az eseményekről.

Paradicsomi élvezetek

0

Az ötezer lakosú Tomatina  nevű településnek világhírnevet szerző rendezvényre több mint 160 tonna paradicsommal készültek idén a szervezők. A zöldséget kamionokról dobálták, öntötték a tömegre.

Az egy órán át tartó „ütközet” nyomán a belvárosi utcákat teljesen beborította a paradicsompüré, több méter magasan jutott a házfalakra is. A csatázók kétharmada külföldről érkezett az eseményre. Voltak közöttük, akik

Japánból, Dél-Afrikából, Ausztráliából indultak útnak

azért, hogy részt vehessenek a 72. Tomatinán.

A korábbi évekhez képest változás, hogy fokozott biztonsági intézkedések mellett tartották meg az eseményt a két héttel ezelőtti katalóniai terrortámadások miatt.

A paradicsomcsatára érkezőket biztonsági kapuknál ellenőrizték, az autófogalom elől pedig lezárták a belvárost. A biztonságra összesen 700-an vigyáztak.

Az ünnepségre 140 ezer eurót költött a városka ebben az évben.

A Tomatina hagyománya 1945-ig nyúlik vissza, amikor fiatalok egy
csoportja megzavart egy felvonulást, a kialakult zűrzavarban pedig
egy közeli zöldséges paradicsomaival kezdték dobálni egymást az emberek.

Mindezt olyan szórakoztatónak találták, hogy egy évvel később, otthonról hozott paradicsomokkal szándékosan ismételték a csatát, amelynek a rendőrség vetett véget.

A hatóságok hiába tiltották be a paradicsomdobálását, az mégis minden évben megismétlődött, és 1959 óta hivatalos eseménynek számít a település életében.

Jordán Tamás kapta a Vidor Fesztivál életműdíját

0

A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező a Rózsavölgyi Szalon & Café produkciójával érkezett Nyíregyházára, ahol Dicső Dániel rendezésében Hernádi Judittal, Sipos Verával és Mohai Tamással a Salamon király szorong című komédiából játszottak dupla előadást.

Ennek végén, a közönség jelenlétében adta át a fesztivál legnagyobb elismerésnek számító Hyppolyt-díjat Benedek Miklós, a színházi versenyprogram zsűrijének elnöke, valamint Kirják Róbert, a fesztivált szervező Móricz Zsigmond Színház ügyvezető igazgatója a színművésznek.

Jordán Tamást nem először ismerte el a Vidor zsűrije:

2012-ben a Széllel szembe – poénok és poémák című stand up estjét a példaértékű műfaji újításért különdíjjal jutalmazták.

A Hyppolyt-díjat 2016-ban az azóta elhunyt Józsa Imre színművész kapta meg, a korábbi évek díjazottjai között volt Szacsvay László, Benedek Miklós, Gálvölgyi János, Kern András, Harkányi Endre és Bodrogi Gyula is.

Hangyafajt neveztek el Barack Obamáról

0

Barack Obama volt amerikai elnökről neveztek el japán kutatók egy általuk felfedezett afrikai hangyafajt. Az új fajt Obama őseinek szülőhelyén találták.

A Zasphinctus obamait a kenyai Kakamega-erdő Nemzeti Parkban, Obama ősei falujának közelében találták az Okinavai Tudományos és Technológiai Intézet kutatói – olvasható a Zookeys tudományos folyóirat legújabb számában.

A doktori iskola indoklása szerint a névadással

tisztelegnek a volt amerikai elnök erőfeszítései előtt,

hogy fennmaradjon a Föld élővilágának sokszínűsége.

A japán kutatók két másik hangyafajt is ismert emberekről neveztek el. A Zasphinctus sarowiwaival Ken Saro-Wiwa nigériai szerzőre és környezetvédelmi aktivistára emlékeznek, akit egy olajkutatás-ellenes kampány után 1995-ben kivégeztek. A harmadik hangyafajt, a Zasphinctus wilsonit Edward O. Wilson biológusról nevezték el, elismerve hozzájárulását a hangyák élettanának megismeréséhez és a biológiai sokféleség megőrzéséhez.

A japán egyetem kutatói szkennelőtechnika segítségével elkészítették az újonnan felfedezett hangyafajok és híres névadóik 3D-s avatárját, hogy ily módon is hozzásegítsék őket a halhatatlansághoz.

MTI/FüHü

Találja ki, hogy mit lát!

Nem lesz könnyű. Nekünk, akik már számtalan fotót láttunk, és ebből kifolyólag azt gondoltuk, hogy bármilyen képről könnyűszerrel megállapíthatjuk, hogy mit ábrázol, bevalljuk, beletört a bicskánk.

Végül azért csak megtudtuk, hogy mi van a képen. Fogódzkodjanak meg: A KÉSZ Ipari Gyártó Kft. kecskeméti acélszerkezetgyára új gyártócsarnokának ünnepélyes átadása.

Műanyagdarab volt a gluténmentes bagettben

0

Egy német vásárló talált műanyagdarabot egy német készítésű, gluténmentes bio kukoricabagettben, amelyből Magyarországra is hoztak.

A NÉBIH a RASFF nevű riasztási rendszeren értesült az esetről. Összesen 11 országba vittek a bagettből, Magyarországra július 19-én érkezett.

A szállító cég már

kezdeményezte a termék kivonását a kereskedelmi forgalomból,

amelyről ügyfeleit is értesítette.

A termék pontos leírása a NÉBIH honlapján olvasható. A hatóság azt kéri, hogy aki vett belőle, semmiképp ne egye meg, mert

fulladást okozhat.

Meghalt Makk Károly

0

Életének 92. évében szerdán elhunyt Makk Károly Kossuth-díjas filmrendező, a magyar mozgókép mestere, a nemzet művésze.

Az 1945 utáni rendezőnemzedék legegyénibb hangú, különös látványérzékenységű tagja a magyar és az egyetemes filmművészet meghatározó egyénisége volt. A cannes-i filmfesztiválra hat filmjét – Liliomfi, Szerelem, Macskajáték, Egy erkölcsös éjszaka, Egymásra nézve, Az utolsó kézirat – meghívták az Arany Pálmáért folyó versenybe. A Szerelem megkapta a zsűri díját, a katolikus sajtó díját, Darvas Lili és Törőcsik Mari alakítását külön kiemelte a zsűri.

Filmjei megjárták a londoni, a New York-i, a San Sebastián-i, a madridi fesztiválokat és számos díjat nyertek.

Makk Károly Berettyóújfaluban született 1922. december 22-én. Érettségi után fizetés nélküli gyakornok lett a Hunnia Filmgyárban és beiratkozott a pesti egyetem esztétika-magyar szakára. A második világháború miatt megszakadt tanulmányait Debrecenben, majd ismét Budapesten folytatta, aztán a Sarló Filmvállalathoz került.

1946-ban felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, osztályfőnöke Radványi Géza volt, akinek később asszisztense lett a Valahol Európában készítésénél. Végzése előtt kirúgták, mert egy kötelező feladatként kapott, úttörő témájú filmjéből az illetékesek hiányolták a szocialista realizmus ismertető jegyeit. A forgatást is, a főiskolát is félbe kellett hagynia. Rövid időre a Híradó- és Dokumentum Filmgyárba került, ezután fél évig traktorosként dolgozott, mígnem Nádasdy Kálmán „suba alatt” levizsgáztatta, és megkaphatta a diplomáját.

Még harmincéves sem volt, amikor

1954-ben első rendezésével, a Szigligeti Ede vígjátékából készült Liliomfival halhatatlant alkotott.

A ma is felhőtlen szórakozást nyújtó filmnek csaknem hétmillió nézője volt. 1955-ben mutatták be a 9-es kórterem című filmjét, amelyben a korra nem jellemzően meglepően erős volt a társadalomkritikai hang.

A következő években forgatott sikeres közönségfilmeket (Mese a 12 találatról, Fűre lépni szabad) és feszültséggel teli lélektani drámát is (Ház a sziklák alatt).

Irodalmi indíttatású filmrendező volt, többnyire rangos irodalmi alkotásokat vitt a vászonra. A Déry Tibor két novellája alapján készült Szerelem a magyar filmművészet kiemelkedő alkotása, amelyben felejthetetlen alakítást nyújtott Darvas Lili, Törőcsik Mari és Darvas Iván. A forgatókönyv politikai okokból hat évig fiókban hevert, és 1970-ben csak úgy készülhetett el, hogy a történet hőse nem Kádár, hanem Rákosi börtönéből szabadul. A film 1971-ben Cannes-ban elnyerte a zsűri díját és még számos magyar és nemzetközi elismerésben részesült, a 12 legjobb magyar film közé is beválasztották. Negyvenöt évvel később 2016-ban újra bemutatták a 69. cannes-i fesztiválon, a nagy klasszikusok felújított változatát bemutató Cannes Classics elnevezésű programban.

Formanyelvi bravúr volt az Örkény-kisregényből készült Macskajáték, amelyet 1974-ben Oscar-díjra is jelöltek,

hangulatos korrajzot adott az Egy erkölcsös éjszaka, Hunyady Sándor elbeszélésének filmváltozata. Az 1982-es, Galgóczy Erzsébet Törvényen kívül és belül című regényéből készült Egymásra nézve a magyar filmtörténetben az elsők között beszélt az 1956 utáni megtorlásokról, és az első magyar film volt, amely leszbikus kapcsolatot ábrázolt.

Az 1956-os forradalom fiatal mártírjainak állított emléket az 1990-ben forgatott Magyar Rekviem. Dosztojevszkij kisregényéből 1998-ban amerikai-magyar koprodukcióban készült A játékos. 2003-ban rendezte az árulás és szerelem témáját boncolgató Egy hét Pesten és Budán című filmdrámát, 2009-ben mutatták be a korrupcióról, a politika és a bűnözés összefonódásáról készített Így, ahogy vagytok című politikai krimijét.

Egy, a 90. születésnapja alkalmából adott interjúban azt mondta,

több filmje is van, amelyekre nagyon büszke, de nem tudna kedvencként egyetlen egyet kiemelni közülük, mint ahogy a legsikeresebbet sem szívesen nevezné meg.

Mint fogalmazott, a rendező elvégzi a dolgát, de utána nem rajta múlik, hogy a világ elfogadja-e a kész alkotást. Példaként említette az 1958-as Ház a sziklák alatt című filmjét, amelyet „meglehetősen erősnek” érzett, azonban az akkori kultúrapolitika az alkotást nem tartotta „elég humanistának”, a San Franciscó-i fesztiválon viszont elnyerte a legjobb film díját. „Most akkor kinek higgyen az az ember” – tette föl a kérdést.

1951-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1975-től egyetemi tanárként. 1959-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1970-ben érdemes művész lett, 1973-ban Kossuth-díjat vehetett át. 1982-ben lett kiváló művész, 1994-ben a Magyar Filmszemle életműdíját kapta meg. 2004-ben a Magyar Mozgókép Mestere címmel tüntették ki, ugyanebben az évben lett Budapest díszpolgára. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend a Csillaggal (polgári tagozat) kitüntetést vehette át, és megkapta a filmkritikusok életműdíját. Prima-díjas lett 2008-ban, a nemzet művésze címet 2014-ben nyerte el. Számos nemzetközi filmes díj birtokosa volt, 2016-ban Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál életműdíját kapta meg.

2012-ben szülővárosában, Berettyóújfaluban róla nevezték el egy helyi mozit. 2014 novemberében jelentette meg Szeretni kell – Egy élet filmkockái című életrajzi könyvét.

 

Románia visszakozik Verespatak ügyében

0

A román kormány nem mond le a verespataki arany kibányászásának lehetőségéről. Erről beszélt a miniszterelnök akkor, amikor megindokolta, miért vonják vissza az UNESCO védett örökséggé nyilvánítás pályázatát. Az aranybánya 17 éve okozta a tiszai ciánszennyezést.

Románia visszavonná az UNESCO-nál azt a pályázatot, amelyet az év elején az előző román kormány kulturális minisztere nyújtott be azzal a céllal, hogy az ENSZ-szervezet nyilvánítsa a világörökség részévé az erdélyi Verespatakot – jelentette be Mihai Tudose román miniszterelnök szerdán.

Ezt azzal indokolta, hogy ha védett örökséggé nyilvánítják a térséget,

akkor végleg lehetetlenné válik az ottani arany- és ezüstkészletek kitermelése.

Tudose szerint a védett örökséggé nyilvánítás kedvezőtlenül érinti Románia érdekeit abban a perben is, amelyet a Verespatakon és környékén nemesfémet kitermelni akaró kanadai Gabriel Resources indított a román állam ellen. A vállalat 4,4 milliárd dollár kártérítést követel, amiért 15 év huzavona után Bukarest megakadályozta a beruházás megvalósítását.

A Gabriel Resources az erdélyi Érchegységben akarta megnyitni Európa legnagyobb ciántechnológiás, külszíni aranybányáját 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelése érdekében. A kanadai cég romániai leányvállalata, a Rosia Montana Gold Corporation révén vásárolta meg a bányalicencet, majd mintegy 15 éven át próbálkozott a megnyitáshoz szükséges engedélyek beszerzésével.

A román parlament 2014 júniusában utasította el az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet.

A verespataki nemesfém-bányászat történetében a mostani cég már a sokadik, amelyik megpróbálkozik a világon sehol se alkalmazott külszíni megoldással, amely rendkívül megterheli a környezetet és a veszélyes ciántechnológián alapul.

Az innen kiinduló tiszai szennyezés 2000. január 30-án történt, amikor a nagybányai Aurul bányavállalat létesítményéből 100 ezer köbméter ciánid- és nehézfém-tartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, majd ezen keresztül a Szamosba és a Tiszába. A halálosan mérgező anyag koncentrációja 180-szorosan haladta meg a megengedett határértéket, hatalmas pusztítást végzett az élővilágban. A legsúlyosabb károk a Tisza élővilágában keletkeztek, ahol a 40 km hosszan elnyúló ciánfolt két hét alatt vonult le.

Az akkori becslés szerint a Tisza magyarországi szakaszán 1241 tonna hal pusztult el

– írja a Wikipédia.

Magyarország 29,3 milliárd forint kárigényt jelentett be, Románia az Aurult tette felelőssé a szennyezésért, az ottani vizsgálat szerint azonban a katasztrófa „előre nem látható körülmények” következménye. Az Aurul a szokatlanul nagy mennyiségű havazást okolta a történtekért, a cég ausztrál résztulajdonosa, az Esmeralda Exploration elnöke szerint pedig a károkról szóló beszámolók „rendkívül eltúlzottak” voltak.

Miután az Aurul a peren kívüli megegyezésre vonatkozó ajánlatra nem válaszolt,

a magyar állam 2001-ben pert indított.

A Fővárosi Bíróság 2006-ban közbenső ítéletként kimondta, hogy a katasztrófáért az Aurul jogutódja, a Transgold is felelősséggel tartozik. Időközben jogerősen lezárult a Transgold csődeljárása, alperes hiányában a magyar bíróság az eljárást megszüntette.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK