Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Lemondott a Napi.hu főszerkesztője

0

Korányi G. Tamás 2017. augusztus 31-ével mondott le az üzleti és pénzügyi hírportálnál betöltött posztjáról.

A távozó főszerkesztő 1984 óta dolgozik újságíróként. Az 1991-ben alapított Napi Gazdaság országos napilapnak előbb tőzsdei rovatvezetője, majd főszerkesztője, illetve részben tulajdonosa volt.

A lap 2013-as tulajdonosváltása után a 2000-ben létrehozott Napi.hu főszerkesztői posztját töltötte be.

A Budapesti Értéktőzsde háromszor választotta az év tőzsdei újságírójának. Szakonyi Péterrel, a Napi.hu főmunkatársával együtt

társalapítója és szerkesztője a Napi.hu kiadásában megjelenő A 100 leggazdagabb című kiadványnak,

e posztját a jövőben is megtartja.

Korányi G. Tamás visszavonulása után tiszteletbeli főszerkesztőként segíti a Napi.hu szerkesztőségét.

Matolcsy bankja áldását adta Mészáros bankolására

0

Mészáros Lőrinc és a Konzum Nyrt. közvetett befolyásoló részesedést szerezhet az MKB Bankban. Így Orbán Viktor kedvenc strómanjának egy átláthatatlanul működő cége vásárolhatja be magát Magyarország ötödik legnagyobb bankjába, hogy tisztára mossa a tisztességtelenül megszerzett pénzt – áll az Együtt közleményében

Az Együtt szeptember 16-án mutatja be programját Magyarország jövőjéről, melyben megoldást kínálnak a korrupció felszámolására, a politikusokra vonatkozó vagyonnyilatkozati rendszer megváltoztatására, valamint a kormányváltás utáni elszámoltatásra, igazságtételre is.

Az Együtt már nyújtott be törvénymódosító javaslatot az Országgyűlésnek, mely képes lenne felszámolni a lopott vagyon eltitkolására szolgáló belső offshore-t. Egyúttal visszavennék a tisztességtelenül megszerzett vagyont a felcsúti polgármestertől is az Orbán-rezsim bukása után.

A Konzum-féle zártkörű, nyílt végű magántőkealapok lehetőséget adnak arra, hogy az igazi tulajdonosok rejtőzködjenek, hiszen semmilyen nyilvános adatbázisból nem tudható, kiknek a pénzét is kezelik.

Orbán Viktor és strómanjai adófizetőket megkárosító politikusok és üzletemberek, akik tisztességtelen módon szerezhették vagyonukat. Az Együtt az Orbán-rezsim bukása után minden ilyen vagyontárgyat visszavesz, mert joggal való visszaéléssel szerzett vagyonnak tekintjük.

Verespatak ismét célkeresztben

0

Szigetvári Viktor szerint elfogadhatatlan, hogy a román kormány vissza kívánja vonni Verespatak és környéke UNESCO-védettségre vonatkozó pályázatát.

Az Együtt választmányának elnöke szerint Romániának és Magyarországnak sem érdeke, hogy megvalósulhasson az a kockázatos és környezetszennyező aranybánya amely zöld utat kaphatna a pályázat visszavonásával. A magyar kormánynak mindent meg kell tennie, hogy e természeti érték védettsége megteremtődhessen.

Az elmúlt években az RMDSZ és más román pártok is azért kezdeményezték a világörökségi védettséget, mert ezzel végleg megakadályozhatóvá válna a környezetromboló és veszélyes bányaberuházás.

Az Együtt felszólítja a magyar kormányt, hogy a nemzetközi fórumokon és a román-magyar kapcsolatokban tegyen meg mindent annak érdekében, hogy e természeti érték védettsége megteremtődhessen.

Újabb gyanúsítottat vettek őrizetbe a Czeglédy-ügyben

0

Az ügyészség indítványozta a férfi előzetes letartóztatását.

Serfőző Katalin, a Csongrád Megyei Főügyészség helyettes szóvivője közölte, a gyanú szerint a férfi a bűnszervezetet vezető Czeglédy Csaba bizalmasaként működött közre a csoport irányításában, így koordináló szerepet töltött be.

A gyanúsított a bűnszervezet vezetőjének iránymutatása alapján, a szervezet alacsonyabb szintjén lévő társai irányításában,

a különböző hatóságok eljárásaiban felmerülő problémák elintézésében vett részt.

Tartotta a kapcsolatot a szervezet különböző szintjein elhelyezkedő gyanúsítottakkal, biztosította a szervezet folyamatos működéséhez szükséges feltételeket, személyeket és tárgyi eszközöket.

A gyanú szerint 2013 és 2016 között működő és Czeglédy Csaba által vezetett bűnszervezet az állami költségvetésnek összesen – az eddigi adatok szerint – 3,1 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott.

A főügyészség indítványozta az újabb gyanúsított előzetes letartóztatásának elrendelését

a szökés, elrejtőzés, bűnismétlés, valamint az eljárás meghiúsításának veszélye miatt. Az ügyben csütörtökön dönt a Szegedi Járásbíróság nyomozási bírája.

Czeglédy Csaba (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) szombathelyi önkormányzati képviselő, ügyvédként az MSZP és a DK jogi képviseletét is ellátta több ügyben.

bkzg \ bpt

Összeomlott egy ház Mumbaiban

0

Két napi heves esőzést követően összeomlott egy többemeletes épület csütörtökön India gazdasági fővárosában, Mumbaiban. Több mint 30 ember rekedhetett a romok alatt, legalább négyen meghaltak.

A helyszínre érkező egységeknek eddig 13 túlélőt sikerült kiszabadítaniuk az épület romjai alól – mondta egy rendőrségi tisztségviselő.

A szűk utcákból és összezsúfolt régi házakból álló Dongri körzetben található épületben kilenc család élt.

A hatóságok szerint az esővíz moshatta alá a házat.

„Tizenkét tűzoltóautót küldtünk a helyszínre, és mentőautók várják, hogy elszállíthassák a sérülteket a kórházba”  – tette hozzá egy tűzoltósági tisztségviselő.

Az előző hónapban 17-en vesztették életüket, amikor leomlott egy négyemeletes épület Mumbai egyik keleti külvárosában.

A monszun idején gyakoriak a hasonló szerencsétlenségek Indiában. Mumbaiban a héten tíz halálos áldozatot követelt a viharos időjárás, amely szinte teljesen megbénította a város életét.

A NATO-t aggasztja a közelgő orosz hadgyakorlat

0

100 ezer katona is részt vehet a Zapad, vagyis Nyugat elnevezésű közös orosz-belorusz hadgyakorlaton, melyet szeptember 13 és szeptember 20 között rendeznek meg a NATO keleti határai mentén- vélik az észak-atlanti szerződés szakértői, akik nagyobb átláthatóságot követelnek, mint amilyet az oroszok nyújtanak akarnak.


Az oroszok három NATO megfigyelőt hívtak meg a hadgyakorlatra, de ennél a NATO sokkal többet akar.

Jens Stoltenberg NATO főtitkár szerint a mai feszült helyzetben sokkal nagyobb ellenőrzési lehetőség kell. A NATO főtitkára körutat tett Kelet Lengyelországban azon a határvidéken, melynek túloldalán megrendezik a közös orosz-belorusz hadgyakorlatot.

Jens Stoltenberg szerint felül kell vizsgálni a bécsi megállapodást,

mely a hadgyakorlatok ellenőrzését biztosítja a másik fél számára. Oana Lungescu, a NATO szóvivője szerint nem elég az, hogy ha a három meghívott megfigyelő részt vehet a látogatók napján. Meg kell engedni, hogy ők ott legyenek a parancsnoki gyűléseken és beszélgessenek a hadgyakorlaton résztvevő katonákkal. Ezenkívül az oroszoknak engedélyezniük kell azt is, hogy a NATO repülőgépek átrepüljenek a hadgyakorlat fölött és felvételeket készíthessenek. Mitől tart a NATO ?

Az orosz csapatok villámgyorsan bevonultak Grúziába 2008-ban, és elszakítottak két autonóm területet az országtól. 2014-ben az oroszok annektálták a Krím félszigetet. Most sokan attól tartanak, hogy a Zapad hadgyakorlat nem más mint felkészülés Litvánia, Lengyelország és Ukrajna elfoglalására. Moszkva természetesen hevesen cáfol.

Alekszandr Fomin altábornagy hadügyminiszter-helyettes szerint „tiszta fantazmagóriáról van szó”.

Szerinte a Zapad hadgyakorlaton csak 5500 orosz és 7200 belorusz katona vesz részt.

Ennek azért van jelentősége, mert a bécsi dokumentum 13 ezerben szabja meg azt a létszámot ameddig elég, ha csak három megfigyelőt hívnak meg a másik oldalról. Az orosz hadügyminiszter-helyettes szerint teljes mértékben kizárt, hogy az orosz hadsereg Ukrajna, Litvánia vagy Lengyelország lerohanására gondolna. Az érintett országokban viszont emlékeznek a történelemre, és ezért nem nagyon bíznak Moszkva ígéreteiben. A NATO szakértők azt gondolják, hogy az orosz csapatok és a felszerelés egy része a hadgyakorlat után is Belorusziában marad, hogy lehetővé tegyen egy meglepetésszerű támadást.

Mit csinálnak ebben a helyzetben a NATO csapatok Kelet-Lengyelországban és a balti államokban? 1200 NATO katonát vezényeltek ide, a javarészük amerikai. Christopher L’Heureux alezredes az USA második lovas ezredének tisztje Kelet-Lengyelországban elmondta: figyelünk! Igyekszünk felmérni az orosz hadgyakorlat jelentőségét, és nem túlreagálni azt.

Pozsonyi Piknik, kilencedszer

0

Szombaton rendezik meg a Pozsonyi Pikniket Budapesten; az egész napos XIII. kerületi kulturális fesztiválon változatos színházi, zenei és irodalmi programokkal várják a látogatókat.

Újlipótváros civil kulturális fesztiválja 10 és 21 óra között a XIII. kerületi Újpesti rakparton, a Jászai Mari tér és a Szent István park között kínál programokat sokféle műfajban.

A rendezvényen hagyomány a tematikus utcák sora, az idén ez a színházak esetében parkká bővül, sok budapesti és vidéki társulattal és művésszel találkozhatnak az érdeklődők a Szent István park keleti oldalán, a Balzac utca torkolatánál. A társulatok pavilonjainál külön programokkal is várják az érdeklődőket.

Újdonság az idei Pozsonyi Pikniken a Képzőművészek utcája, benne a Piknik galériával, ahol a már kész kortárs művek kiállítása mellett az érdeklődők élőben követhetik neves festők munkáját. A résztvevők között van Kőszeghy Flóra, Czanik Mátyás, Menetmen és Weiler Péter. A Pikniken készült képekre licitálni lehet, a bevétel a Bátor Tábor Alapítvány és a Pozsonyi Piknik Egyesület munkáját segíti.

A további tematikus utcák között van a könyvesek utcája az Újpesti rakparton, a Gasztro utca és a civil- és média sor.

A Gyerekpiknik programjairól az idén a Hatszín Teátrum gondoskodik

az Újpesti rakparton, a Szent István park és a Radnóti Miklós utca között megtalálható színpadán.

A felnőttek számára programokat kínáló két színpad fellépői között van a Vígszínház a 30. születésnapját ünneplő Padlással és Presser Gáborral, Parti Nagy Lajos, aki színészi segédlettel saját művét adja elő. Szombathelyről érkezik Jordán Tamás, először lép fel a Piknik színpadán a Magyar Rádió Gyermekkórusa, a Dumaszínház és a Rippel fivérek.

A részletes műsor a Pozsonyi Piknik honlapján és Facebook-oldalán található.

A Pikniken kiállítók mintegy 70 százaléka Újlipótvároshoz és környékéhez kötődik.

A több tízezer látogatót vonzó civil kulturális fesztivál rendezője a Pozsonyi Piknik Egyesület, amelynek kizárólag magánszemélyek a tagjai.

 

Húsz éve halott a hercegnő

0

Húsz évvel ezelőtt, 1997. augusztus 31-én halt meg autóbalesetben Diana hercegnő, Károly brit trónörökös volt felesége.

Diana Francis Spencer 1961. július 1-jén született brit arisztokrata családban, a Lady előnevet 1975-ben kapta meg, amikor apja Spencer grófja lett. Szülei 1969-ben elváltak, ő iskolái elvégzése után gyermekgondozóként dolgozott. 1977-ben egy vadászaton ismerkedett meg a nála tizenhárom évvel idősebb Károly walesi herceggel, akivel 1981. július 29-én a londoni Szent Pál-székesegyházban „az évszázad esküvőjén” fogadtak örök hűséget.

Diana egyik napról a másikra a világ legtöbbet fényképezett asszonyává vált. A félénk és tapintatos hercegnő természetes kedvességével meghódította alattvalói és az egész világ szívét, kiérdemelve „a nép hercegnője” nevet, népszerűségét jótékonysági célokra használta fel. A csillogó felszín mögött azonban boldogtalan nő rejtőzött. Szenvedett a királyi családot gúzsba kötő merev szabályoktól, hagyományoktól, viszonya feszült lett anyósával, II. Erzsébet királynővel.

1982. június 21-én megszületett Vilmos herceg, 1984. szeptember 15-én Harry herceg, de a szülők egyre távolabb kerültek egymástól. Károly az esküvő után is fenntartotta viszonyát titkos, majd egyre kevésbé titkos szerelmével, Camilla Parker Bowlesszal (akit 2005-ben feleségül is vett). A sértett és megalázott hercegnőnél 1984 után depressziós tünetek, öngyilkossági kísérletek és kóros evési rohamok (bulimia) jelentkeztek. Mindebből a nagyközönség egy ideig semmit sem sejtett:

Divatikonnak számított

Lady Di manökennek beillő alakjával és fotogén arcával, elegáns ruhákban gyakran tűnt fel a színes bulvármagazinokban, divatikonnak is számított. A hercegi pár 1992 végén költözött hivatalosan is külön, a válást tizenöt év házasság után, 1996. augusztus 28-án mondták ki. Diana 1995-ben a brit monarchiát alapjaiban megrázó interjút adott, amelyben „kissé zsúfoltnak” nevezte házasságát, „mert hárman voltak benne”.

Diana a válás után elvesztette az „Ő Királyi Felsége” címet, de megtarthatta a „walesi hercegnő” titulust. Élete nem lett könnyebb, a minden lépését követő lesipuskás fotósok, a paparazzik továbbra is a nyomában loholtak. 1997. augusztus 31-én éjszaka is a sajtó szenzációra éhes munkatársai elől menekült barátjával, az egyiptomi milliomos Dodi Fayeddel, amikor autójuk egy párizsi híd aluljárójába csapódott. A balesetben mindketten életüket vesztették, meghalt a sofőr is, csak Diana testőre maradt életben. A hercegnő az egész világot sokkoló halála „kollektív hisztériát” váltott ki hazájában, temetésén több millióan vettek részt. A Spencerek althorpi birtokán, a hatalmas kastélypark tavának közepén, egy kis szigeten helyezték örök nyugalomra.

Halálát máig homály fedi

Élete és halála körülményei iránt azóta sem lankad az érdeklődés, megjelent „igaz története”, könyvet írt inasa és vélt szeretője is. Az összeesküvés-elméletek hívei – élükön Mohamed Fayeddel, Dodi apjával – ontják a feltételezéseket a végzetes balesettel kapcsolatban. A hivatalos és prózai magyarázat, mely szerint a sofőr részegen ült a volán mögé és túl gyorsan hajtott, nem találják kielégítőnek, hanem merényletet emlegetnek. Teóriájukat egy állítólag Lady Di által írt levéllel is alátámasztják, mely szerint a hercegnő attól tartott, hogy szándékosan idéznek majd elő balesetet, mert Károly herceg útjában áll. Úgy vélik, a merényletet a brit titkosszolgálat szervezte meg, mert a házassági terveket szövögető Dodi személyében muszlim ember kerülhetett volna Vilmos herceg, a trón várományosának közvetlen környezetébe. Sőt, időről időre még az az újra meg újra megcáfolt hír is felröppen, hogy Diana a baleset idején már állapotos volt. 2008-ban a londoni felsőbíróság esküdtszéke a hivatalos vizsgálat eredményétől eltérően nem balesetnek, hanem gondatlanságból elkövetett emberölésnek minősítette Diana halálát, amelyért a kocsit üldöző paparazzikat és a sofőrt tették felelőssé.

A hercegnő számtalan alkotást ihletett, Elton John a temetésén előadott Candle in the Wind című dala akkor minden idők legkelendőbb kislemeze lett, született róla regény és zenemű, színházi előadás. Londonban szökőkút őrzi emlékét a Hyde parkban, 2013-ban szobrot kapott Bécsben. Stephen Frears rendező A királynő című filmje a halála utáni feszültségekkel és érzelmekkel teli hétről szól. Életének utolsó két évét dolgozza fel a Diana című angol életrajzi dráma, amelyben a walesi hercegnét Naomi Watts alakította. 2017 nyarán, halála közelgő huszadik évfordulója alkalmából a Chanel 4 brit televízió Diana: In Her Own Words (Diana a saját szavaival) címmel dokumentumfilmet sugárzott. A felhasznált felvételek 1992-1993-ban, a válás bejelentése után készültek, s nem a nyilvánosságnak szánták őket. Diana teljes őszinteséggel beszél elromlott kapcsolatukról, továbbá szerelméről, egy királyi testőrről. A bemutató sokak felháborodását váltotta ki, mert nem találták etikusnak a felvételek bemutatását.

1992-ben Magyarországon járt

Diana minden porcikájában modern nő volt, vállalta önmagát, még gyengeségeit és betegségét is. Fiai is őrzik anyjuk emlékét: Vilmos az ő eljegyzési gyűrűjével jegyezte el Katalin hercegnőt, másodszülött kislányuk megkapta a Diana nevet is. Harry és Vilmos a tragédia közelgő huszadik évfordulójára szobrot állíttat édesanyjuk emlékére Diana egykori, Vilmos és Harry jelenlegi londoni rezidenciája, a Kensington-palota parkjának nyilvánosan látogatható részén. Magyarországon 1990-ben járt a brit trónörökösi pár, Diana 1992-ben jószolgálati tevékenység keretében tartózkodott Magyarországon

 

Tíz éve történt: Átadták az M3-as Nyíregyházáig tartó szakaszát

0

Megindulhatott a forgalom nem sokkal péntek este 6 után az M3-as autópálya frissen átadott, Görbeháza és Nyíregyháza közötti szakaszán – ezt tudta meg tíz évvel ezelőtt, 2007. augusztus 31-én a Független Hírügynökség az Állami Autópálya Kezelő ügyeletesétől.

A 39 kilométeres sztrádarészt éjfélig ingyen használhatják az autósok, éjféltől azonban a más autópályákon is szükséges matricával lehet csak felhajtani rá. Az új szakaszon egyébként épül már benzinkút, de még nem készült el – tette hozzá az ügyeletes.

Az M3-asnak ezzel a szakaszával elkészült az ezredik kilométer gyorsforgalmi út is Magyarországon.

Az ünnepélyes ceremónián részt vett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is,

aki emlékeztetett arra, hogy 10 éve még csak 450 kilométernyi sztráda és gyorsforgalmi út volt Magyarországon. 2002 után duplázták meg ezek hosszát.

Az átadáson Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter arról beszélt, hogy az ország félidőben van, ugyanis

2000 kilométer autópálya és gyorsforgalmi út kell ahhoz, hogy megközelítsük az európai átlagot.

Ez jelentené azt is, hogy akármelyik településről fél óra alatt el lehet érni egy autópályát.

Az M3-as autópálya új, 39 kilométer hosszú szakaszát eredetileg 2006. december 31-én adták volna át, de kisajátítási problémák miatt kitolódott a határidő. Emiatt kitolták az átadás időpontját 2007. szeptember 30-ig, ez előtt egy hónappal sikerült átadni. A beruházás teljes költsége 79 milliárd forint volt.

Hatalmas választási csalás Magyarországon

1

Hetven éve, 1947. augusztus 31-én előrehozott parlamenti választásokat tartottak Magyarországon. A csalásokkal tűzdelt voksoláson a kommunista párt végleg maga alá gyűrte a többi pártot, s újabb lépést tett az egyeduralom felé.

A második világháborút követő első választáson, 1945 novemberében elsöprő fölénnyel, 57 százalékos eredménnyel győzött a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt (FKGP). A kisgazda Tildy Zoltán vezetésével megalakult koalíciós kormányban az FKGP mellett a kommunisták, a szociáldemokraták (SZDP) és a Nemzeti Parasztpárt (NPP) vett részt. Miután

Magyarország államformája 1946 februárjában köztársaság lett,

államfővé Tildyt választották, helyét a kormány élén a szintén kisgazda Nagy Ferenc vette át. A hegemóniára törekvő kommunista párt főtitkára, Rákosi Mátyás – maga mögött tudva a megszálló szovjet hadsereget és a kommunista befolyás alatt álló titkosrendőrséget – sikeresen alkalmazta hírhedtté vált szalámi taktikáját, vagyis felszeletelte, meggyengítette a rivális pártokat. Politikai ellenfelei börtönbe kerültek vagy száműzetésbe kényszerültek, a leszámolást segítették a többi pártba beépített „kriptokommunisták” is.

1947 július végén az önmaga feloszlatását kimondó országgyűlés még új választójogi törvényt fogadott el. Ez jelentősen, 10 százalékkal szűkítette a választásra jogosultak számát, kizárva egyebek között számos háború előtti jobboldali szervezet volt tagjait. (A törvény a „Lex Sulyok” gúnynevet kapta, mert a kisgazda Sulyok Dezső is elvesztette választhatóságát.)

A kommunista irányítás alatt álló belügyminisztérium a névjegyzéket is manipulálta,

amelyből többnyire a polgári pártok és a szociáldemokraták támogatói maradtak ki.

A választási törvény azt is lehetővé tette, hogy akit valamely körzet névjegyzékébe felvettek, de nem tartózkodott lakóhelyén, tartózkodási helyének körzetében szavazhasson. Az erre való jogosultságot a névjegyzék kivonatával igazolták, ez színe miatt kapta a kék cédula elnevezést.

A szabályozással visszaélve a kommunista párt aktivistái, „vándorszavazói” hamis kék cédulákkal felszerelkezve több helyen is voksoltak.

Péter Gábor, az ÁVO vezetője szerint 62 981, történészek becslése szerint 100-200 ezer „kékcédulás” szavazatot adtak le ily módon, a pontos számot utólag már nem lehet megállapítani. A kommunisták számos más visszaélést is elkövettek, de ez lett a legismertebb, a köznyelv ezért emlegetett „kékcédulás” választásokat.

A választásokon végül a volt kormánykoalíció négy pártja (MKP, SZDP, NPP és az FKGP) megkapta a szavazatok 60,9 százalékát (271 mandátum), a hat ellenzéki pártnak 39,1 százalék jutott. Az ellenzék legnagyobb ereje, a Barankovics István vezette Demokrata Néppárt 820 453 „tiszta szavazatával” (60 mandátum) valamennyi párt közül a második helyet szerezte meg. A Magyar Függetlenségi Pártnak 49, a Független Magyar Demokrata Pártnak 18, a Radikális Pártnak 6, a Keresztény Női Tábornak 4 és a Polgári Demokrata Pártnak 3 képviselője lett az új országgyűlésben.

Az MKP által létrehozott Baloldali Blokk (amely a kommunistákon kívül az SZDP-t, az NPP-t és a Szakszervezeti Tanácsot tömörítette) tehát még így sem szerzett abszolút többséget, a kormányba be kellett venniük a kisgazdákat is.

Novemberben aztán, miután a Függetlenségi Párt csalással vádolta meg a kommunistákat,

Rákosiék cinikus módon azzal vágtak vissza, hogy a visszaélést ellenfelük követte el, manipulálva az ajánlószelvényekkel.

A kommunista Major Ákos vezette Országos Nemzeti Bizottság természetesen az MKP javára döntött, a Függetlenségi Párt mandátumait elvették, a pártot feloszlatták. A „felszalámizott”, meggyöngült kisgazdák a továbbiakban már képtelenek voltak érdemben szembe szállni a kommunistákkal, többé nem állt semmi a diktatórikus rendszer kiépítésének útjában

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK