Már sötéttel érkeztem meg Bonnba, rákényszerítettem magam, hogy érkezésemet ne aszerint az automatika szerint pergessem le, amely öt év örökös utazás során alakult ki: peronlépcsőn le, peronlépcsőn föl, útitáskát le, jegye a kabát zsebéből ki, útitáskát föl, jegyet leadni, az újságoshoz esti lapokat megvenni, kimenni és odainteni egy taxit.
Heinrich Böll: Egy bohóc nézetei
Az első rész cselekményének női főszereplője egy negyvennyolc éves asszony, német: magassága 171, testsúlya 68,8 kg (háziruhában), tehát csak 30-40 dekával kevesebb az ideálisnál: a szeme hol sötétkék, hol fekete, a haja enyhén őszes, igen sűrű szőke, lazán lebontva hordja, sisakszerűen simul a fejére.
Heinrich Böll: Csoportkép hölggyel
Nem akart ő gazdag lenni, híres sem, hatalmas sem, még boldog sem akár, csak civilizált – ez volt élete álma. Hogy milyen az efféle élet, azt, amikor az állam északi erdőségében maga mögött hagyta az atyai házat, illetve kalyibát, meg nem tudta volna fogalmazni: úgy tervezte, hogy egyenesen chicagoba megy, és ott majd kitapasztalja.
Philip Roth: Pedig milyen jó kislány volt
Dr Strauss aszongya lekel irnom amit gondolok és emlékszek meg mindent ami velem történik mostanától. Nem tudom mér de aszongya fontos mer igy fogják látni hogy használhatnak e engem. Reméllem tudnak használni mer Miss kinnian aszongya lehet hogy meg fognak okositani. Szeretnék okos lenni.
Daniel Keyes: Virágot Algernonnak
Észak-Korea feltehetően egy interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) szállít a nyugati partvidékére – jelentette kedden az Asia Business Daily című szöuli napilap meg nem nevezett hírszerzési forrásra hivatkozva.
A dél-koreai védelmi minisztérium nem erősítette meg a lapinformációt, de hétfőn a tárca a parlamentnek tett jelentésében arra figyelmeztetett, hogy
Észak-Korea bármelyik pillanatban kész újabb rakétatesztekre, a többi között interkontinentális ballisztikus rakétákkal is.
Észak-Korea vasárnap hivatalosan bejelentette, hogy sikeresen tesztelt aznap egy hidrogénbombát.
Több ország földrengéstani intézete és a dél-koreai hadsereg előzőleg közölte, hogy Észak-Korea valószínűleg föld alatti atomrobbantást hajtott végre, már a hatodikat, amely két erős földrengést váltott ki. Az észak-koreai bejelentés szerint a Kim Dzsong Un utasítására elvégzett teszt célja annak megerősítése volt, hogy a bomba egy újonnan kifejlesztett interkontinentális ballisztikus rakétára szerelhető, és a kísérlet „tökéletesen sikeres” volt.
Észak-Korea július 4-én lőtte ki első interkontinentális ballisztikus rakétáját, július 28-án pedig a másodikat. Szakértők számításai szerint
a Hvaszong-14-es típusú rakéta hatósugara 10 ezer kilométer, vagyis Észak-Korea elérheti vele az amerikai nagyvárosokat, Los Angelest vagy akár Chicagót is.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egy héttel a második ICBM kilövése után egyhangúlag elfogadott határozattal újabb szigorú büntetőintézkedésekkel sújtotta Észak-Koreát. Ez volt a Phenjan ellen foganatosított nyolcadik szankciós határozat 2006 óta, de a kommunista rezsimet mindeddig nem sikerült eltántorítani nukleáris és rakétaprogramja fejlesztésétől.
MTI/FüHü
Teljes mértékben az Európai Unió támogatásával, mintegy 2,4 milliárd forintos projekt keretében zajlanak az új Nemzeti alaptanterv (NAT) kidolgozásával kapcsolatos munkálatok olvasható a Népszavában.
Noha az eddigi tervek szerint már a 2019. szeptemberében induló tanévtől az új NAT szerint zajlana az oktatás az iskolákban, a „Köznevelés tantervi-tartalmi szabályzóinak felülvizsgálata és átdolgozása” néven futó (az EFOP-3.2.15-VEKOP-2017 konstrukcióban megvalósuló) fejlesztés befejezésének tervezett határideje 2020. október 31-e.
Az új NAT koncepciójának összeállítása már megkezdődött, ám
a milliárdokat kóstáló projekt szinte teljes titokban, a nyilvánosság kizárásával zajlik,
a jelentősebb oktatási és pedagógus szakszervezetek nem vesznek részt benne, ahogy a több mint félszáz szakmai szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform (CKP) szakértői sem. Annyit tudni, hogy a munka Csépe Valéria, a köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztos vezetésével, száz szakember bevonásával indult meg. Egy áprilisi kormányhatározat előírta a széleskörű társadalmi egyeztetést is, ám ez a mai napig nem történt meg. Bár a köznevelési törvény előírja, a koncepció kidolgozásának megkezdése előtt a 2012-ben elfogadott NAT hatékonyságáról sem készült elemzés.
Bár 2020-tól a kormány megköveteli a diákoktól a középfokú nyelvvizsgát, ha a felsőoktatásban szeretnének továbbtanulni, ám a Fidesz és a KDNP parlamenti képviselői szégyenkezhetnek leginkább a nyelvtudásuk miatt – idézi a Magyar Nemzet az Azonnali összesítését.
A lap annak apropóján összesítette az országgyűlési képviselők középfokú nyelvvizsgáinak számát, mert 2020-tól kötelező lesz a bizonyítvány megléte ahhoz, hogy a diákok jelentkezhessenek a felsőoktatásba. Ám úgy néz ki, a parlamenti képviselők maguk sem tudnák megugrani az új, szigorúbb kritériumot. Ugyanis
vagyis a 38 százalékuknak van legalább egy középfokú nyelvvizsgája.
A magánbiznisz helyett az állami kontroll világába kell áthelyezni a lombikeljárásokat, és ezt néhány éven belül meg is lehet szervezni – olvasható a Magyar Hírlapban.
„Miután a Kaáli Intézetben nem kerül minden magzat beültetésre a méhbe, fölvetődik a kérdés, hogy
mi történik azokkal a megfogant emberi életekkel, amelyeket nem ültetnek be anyaméhbe”
– mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Hír Tv-nek, ahol egyrészt Veres András püspök lombikprogrammal kapcsolatos elítélő szavairól kérdezték.
Semjént azzal kapcsolatban is faggatták, hogy a kormány jelentősen emeli a lombikprogram finanszírozási keretét, növeli az eljáráshoz szükséges gyógyszerek támogatását, valamint infrastruktúra-fejlesztést biztosít a beültetéseket végző állami intézmények számára. A miniszterelnök-helyettes szavaira Kaáli Géza intézetvezető is reagált.
Szerinte a megtermékenyített, ám be nem ültetett petesejtekkel kapcsolatban a törvény világosan fogalmaz. „A betegek kérhetik, hogy embrióikat későbbi felhasználás céljából lefagyasszák, azt más meddő párnak vagy egy arra jogosult intézetnek felajánlják kutatási célra. Embriókkal nem kereskedhetnek a Kaáli Intézeten keresztül, és nem is dobják ki őket” – fogalmazott a professzor.
A Gyurcsány-párt azzal vádolja a Fideszt, hogy zavargásokat szervez ősszel, miközben a különféle „polgári engedetlenségi” akciókat épp a Soros Györgyhöz köthető csoportok és aktivisták helyezték kilátásba korábban –írja a Magyar Idők.
Utcai zavargások szervezésével vádolta a kormányt Gréczy Zsolt, a Gyurcsány-párt szóvivője tegnapi sajtótájékoztatóján, ahol a Fideszt tette felelőssé a 2006-os őszi eseményekért is. Ismert,
amelyben eddig nem használt eszközöket, akár utcai zavargásokat is el tud képzelni. – Vannak olyan külföldi erők, amelyek ezeknek a szervezésében aktívan szerepet vállalnak – jegyezte meg a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, aki reményét fejezte ki, hogy végül ezeket az utcai zavargásokat el tudják kerülni.
Több mint 1000 diák tiltakozott a tandíj bevezetése ellen. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke, Miskolczi Norbert beszédében azt mondta: az
idén azért jelentkeztek 24 ezerrel kevesebben főiskolára és egyetemre,
mert képtelenek felvállalni a havi 10 ezer forintos tandíjat.
A tandíj bevezetéséről olyan törvényhozók döntöttek, akik szüleink és nagyszüleink adójából korábban ingyen tanulhattak – mondta a HÖOK elnöke. A szegedi megmozdulást a tervek szerint további hasonlóak követik majd.
A tiltakozó akcióhoz más egyetemi városok diákjai csatlakoznak és egészen addig akarnak tüntetni, amíg a tandíjat vissza nem vonják.
Botka Lászlónak, a Magyar Szocialista Párt miniszter-elnök jelöltjének nemcsak a DK-val van problémája, hanem egyetlen más párttal sem sikerült megállapodást kötnie – mondta a pártelnök.
Gyurcsány Ferenc megismételte azt is, amit szombaton a párt kampánynyitóján mondott a Nyugati téren, vagyis, hogy „nem a múlt fog összekötni bennünket, hanem a jövő”.
Szél Bernadett 2014-ben már majdnem miniszterelnök-jelölt lett, ám az LMP végül úgy döntött, hogy nem neveznek meg miniszterelnök-jelöltet, mert „ellenzéki szerepre készül a párt”. De ha jelöltek volna, akkor Szél Bernadettet jelölték volna.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítója cikkében ismertette a határkerítés és a menekültek megfékezése költségeiről kiállított és Brüsszelnek megküldött számla történetét és az arra adott szarkasztikus német és brüsszeli válaszokat, majd megállapította: aligha véletlen, hogy Orbán a követelésével Donald Trumpra emlékeztet, aki választási kampányában azt ígérte, hogy kerítést építenek majd a mexikói határon, és azt a mexikóiak fogják megfizetni.
Ami Trumpnak megfelelt a választási kampány slágereként, abból Orbán is hasznot akar húzni. Magyarországon ugyanis gyakorlatilag megkezdődött a választási harc.
Orbán tulajdonképpen ettől függetlenül is folyamatos kampányt folytat, mégpedig lehetőleg nem az ellenzéki pártokból érkező, kisszerű ellenfelekkel, hanem a nagy ellenfelekkel szemben, hol Soros Györggyel, hol az EU Bizottságával. „Az oroszlán oroszlánokkal akar játszani” – így szól egy jelszó, amely a Fidesz köreiben forog.
„Brüsszel egyenesen szarkazmussal reagált Orbán követelésére, de a megfogalmazások nem fedhetik el, hogy egy sima elutasítás bizonyos körülmények között tarthatatlan lenne.
Orbán levelében nem csupán „kerítésről”, hanem „kiképzésről” és „üzemeltetésről” van szó. Nem véletlenül emlékeztetett egy szóvivő az olyan precedens-esetekre, mint Bulgária, amely 160 millió eurót kapott segélyként a határvédelemre. Ám ha a Bizottság végül mégis utalna valami pénzt Budapestnek, akkor bizonyosak lehetünk benne, hogy az erről szóló magyar közleményekben nagyon nagy betűkkel a „kerítés” szó állna – írta Stephan Löwenstein.
