Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Ismét szerződést hosszabbított Simeone

0

Két évvel, 2020 nyaráig meghosszabbította szerződését az Atlético Madrid labdarúgócsapatával Diego Simeone vezetőedző.

A második számú spanyol fővárosi együttes keddi bejelentése szerint a csapatot 2011 óta irányító argentin szakembernek korábban már volt egy 2020-ig szóló kontraktusa, ám tavaly arra kérte a klubvezetést, hogy rövidítsék le azt 2018-ig.

A 47 éves Simeone – aki játékosként 1994 és 1997 között, valamint a 2003/2004-es szezonban erősítette a „matracosoknak” becézett Atleticót – kinevezése óta Európa Ligát, spanyol bajnokságot, valamint spanyol Király Kupát nyert az együttessel, s kétszer a Bajnokok Ligája döntőjébe is bejutott a madridiakkal.

MTI/FüHü

A Testről és lélekről a magyar Oscar-díj jelölt

0

A Filmalap jelentette be, hogy a Filmszakmai Döntőbizottság Enyedi Ildikó filmjét választotta magyar jelöltnek. A 18 év után új nagyjátékfilmmel visszatérő Enyedi Ildikó Testről és lélekről című alkotása a világpremierje alkalmával, februárban elnyerte a Berlinale fődíját, az Arany Medvét.

Az Amerikai Filmakadémia szabályzata szerint a jövőre 90. alkalommal átadandó Oscar-díjakra az idegennyelvű film kategóriában minden ország nevezhet egy filmet azok közül, amelyeket 2016. október 1. – 2017. szeptember 30. között mutattak be hazai moziforgalmazásban.

A magyar nevezettről döntő testületben a Filmalap Filmszakmai Döntőbizottságának tagjai – Havas Ágnes Filmalap igazgató, Kálmán András forgalmazási szakember, Kovács András Bálint egyetemi oktató és Andy Vajna kormánybiztos – mellett Divinyi Réka forgatókönyvíró, Goda Krisztina rendező és Sándor Pál rendező-producer vett részt.

A 18 év után új nagyjátékfilmmel visszatérő Enyedi Ildikó Testről és lélekről című alkotása a világpremierje alkalmával, februárban elnyerte a Berlinale fődíját, az Arany Medvét, sőt a filmkritikusok nemzetközi szövetségének (FIPRESCI) a díját, az ökumenikus zsűri díját és a Berliner Morgenpost című lap olvasói zsűrijének díját is. Majd júniusban – első magyar filmként – elhozta a Sydneyi Filmfesztivál fődíját, az amerikai fesztiválpremier a szeptember 7-én kezdődő nagy presztízsű torontói filmfesztiválon lesz.

 

A bolgároktól „lopott” Orbán?

0

Cseh sajtóértesülés szerint a bolgárok tavaly átverték az EU-t, határkerítésre költötték a másra kapott pénzt, és Orbán Viktor innen „lopta” az ötletet, hogy pénzt kérjen a magyar kerítéshez. Korábban az Európai Bizottság cáfolta, hogy az EU támogatta a bolgár-török kerítést, miközben Magyarország esetében elutasította ugyanezt.

„Nem finanszírozzuk semmilyen kerítés vagy fal építését, ahogy ezt Bulgária esetében sem tettük. Amihez az EU támogatást nyújt, az megfigyelő- és más határellenőrző rendszerek kiépítése, amelyek segítségével hatékonyabban lehet ellenőrizni az EU határait” – nyilatkozta Tove Erns, az Európai Bizottság szóvivője pénteken, majd egy másik szóvivő a fuhu.hu-nak is. Ezzel tagadták Rogán Antal múlt héten elhangzott mondatait, amelyben a Fideszes politikus lényegében kettős mércével vádolta az EU-t. „Nem lenne precedens nélküli, hiszen Görögországnak, Olaszországnak és Bulgáriának is komoly támogatást adott az Európai Unió a migrációs válsággal, a határvédelemmel összefüggésben” – jelentette ki, majd hozzátette, hogy ebből kifolyólag Magyarország esetében is indokolt lenne a támogatás.

Habár a bolgár parlament 2016 szeptemberében valóban az Európai Unióhoz fordult támogatásért, és Brüsszeltől 160 millió eurót kért a videós megfigyelő rendszer kiépítésére és más műszaki fejlesztésekre, magára a kerítésépítésre nem adtak pénzt. Legalábbis Brüsszelben ezt mondják, de a Mladá fronta Dnes című cseh napilap keddi cikkében Luboš Palata saját értesüléseire hivatkozva azt állította, hogy ezt a pénzt Szófia mégis a 259 kilométer hosszúságú bolgár-török kerítés befejezésére költötte és megtévesztette az uniós ellenőröket.

Palata szerint

a magyar kormány egyértelműen a bolgároktól „lopta az ötletet” és Orbán Viktor is valami hasonlóban reménykedett,

amikor a múlt héten levelet írt Jean-Calude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének.

A bolgár és a magyar fél hivatkozási alapja lényegében azonos: mindkét ország egy nem uniós tagállammal való közös határszakaszra építette fel a kerítés, hogy így védekezzenek az illegális migráció ellen. Továbbá az újságíró is azt írta, amit az EB közölt: az elmúlt két évben Magyarország 100 millió eurónyi pénzt kapott a menekültválság kezelésére. Eddig nem volt köztudomású, hogy egy hete a bolgár kabinet

újabb 620 ezer eurós pénzügyi támogatást szavazott meg a bolgár-török kerítésrendszer kibővítésére.

A cseh lap idézte a magyar kormányt azzal kapcsolatban is, hogy ők azért építették fel a 175 kilométer hosszúságú kerítést a magyar-szerb határra, mert ezzel „nemcsak Magyarországot, hanem az egész Európai Uniót védi az illegális migrációval szemben”. A magyar-szerb határra épített kerítés költségei elérték a 440 millió eurót.

Díszszolgák

0

Azt hiszem, nincs is annál nagyobb bűn amikor egy politikus/kormány a napi politizálás szintjére butítja a felsőoktatást. Mert egy politikus lehet önpusztítóan ostoba, de egy egyetemnek ez ritkán áll jól.

Előbbi a jelen sekély élharcosa, bár mindent elkövet, hogy megszabja, a maga képére formálja a jövőnket, utóbbi viszont a lehető legtisztább befektetés: minden döntése a jövő szellemi kamatait növeli vagy csökkenti. Egy egyetem akkor sem adhatna díszpolgári címet egy kétes hírű, autokrata politikusnak, ha az kimondottan érdekében állna, mert az csak rövidtávú lehet, míg a döntés hatása hosszú évekig kígyózik előre, önkéntelenül is megbélyegzi az egyetem szellemiségét, a jelenlegi és jövőbeli hallgatókat.

A Debreceni Egyetem persze kiváló példa arra, hogy miként alakulhat át egy univerzitás politikai kiszolgálóhellyé.

Előbb az autonómiáját szüntetették meg sok más intézménnyel együtt, ám itt nem csupán kancellárt (politikailag kinevezett ellenőrt), hanem rektort is a kormány ízlése szerint választották ki. (Emlékezetes maradt, hogy Szilvássy a pályázatában a Helyi Együttműködési Rendszerről beszélt, ami már nem is szervilizmus, hanem a politikai seggnyalás innovatív felsőfoka.) Már egy efféle húzással is tönkre lehet tenni hosszú évek munkáját, hiszen a kívánt szervilizmus, akár a rák sejtjei, lassan beépül abba a szerkezetbe, amit leginkább az autonóm döntések képesek működtetni. Ez a láncolat vezet el Putyin díszpolgári címéig, amit a szenátus kilencven százalékos többsége szavazott meg elektronikus voksoláson. Ki mert volna ellentmondani, ha épp ezt kívánták tőlük kimondva-kimondatlanul? Az indoklás Paks II-ről beszél és a szakember-utánpótlásról, amelyben a debreceni egyetemnek jut majd kiemelkedő szerep. Vagyis azért kap plecsnit Putyin, mert a felesleges beruházás felesleges szakembereit a Debreceni Egyetem állíthatja elő, az alattvaló visszaoszt valamit a jó gazdának.

Ami ezután jött borítékolni lehetett. Felháborodott hallgatók, tiltakozások és dühös posztok az egyetem közösségi oldalán, lepontozások. Semmi sem jelzi jobban azt, hogy egy intézmény elveszítette demokratikus jellegét, mint az, hogy olyan érzékeny lesz a kritikákra, mint a darázscsípésre: látni sem bírja, ezért mindent elkövet, hogy a véleménynyilvánítás terét csökkentse és eltüntesse a neki nem tetsző értelmezéseket. Miközben az egyetem vezetői hallgatnak, senki sincs, aki megmagyarázná, megvédené a döntést, aki kicsivel is többnek mutatná, mint aminek látszik. Mert egyelőre csupán az látszik, hogy itt is mérhetetlen károkkal kell számolni, a tekintély helyreállítása, akárcsak a köztársaság esetében, itt is hosszú éveket vesz majd igénybe. Addig is viszont a debreceni hallgatók a hátukon cipelik majd Putyin nem is annyira láthatatlan terhét, azt, hogy egy egyetemnek immár nem az a kötelessége, hogy a jövő gondolkodó, adott esetben kritikus értelmiségét kinevelje, hanem idejekorán leckét adjon szolgaságból, helyezkedésből és gerinctelenségből. Megrajzolja az új értelmiségi fantomképét, mert lassan ezek lesznek a túlélés legfőbb zálogai.

A jellemtelenség jellemrajza.

Nem történt hát semmi új, ami ne következne a NER eddigi logikájából, csak az áldozatok száma gyarapodott, a szájunk íze lett még savanyúbb, de hát ezt már felhozni se nagyon érdemes. A hívek szerint mindenek ellenére (vagy miatt!) egyre inkább bezzegországként beszélhetünk Magyarországról: az eredmények nyilvánvalók, a következmények beláthatatlanok. Valóban, magunk se mondhattuk volna szebben. És már az sem meglepő, hogy megint csak két párhuzamos országban élünk, az egyenlőkében meg az egyenlőbbekében. És megint csak nincs átmenet, nincs átjárás, és nincs az a csoda, amely párbeszéd lehetőséget megteremtené, mert hát mit is mondhatna a megalázottnak és kisemmizettnek a hét bő esztendő nyertese? Mit mondhatna Mészáros Lőrinc, a mi kis Zuckerbergünk a trafik- és földmutyik veszteseinek? Hogy nem dolgoztak eleget, nem szerették elég jól a Putyin-lázban égő vezért? Minden díszdoktorok díszdoktorát?

És akkor ezt kellene lenyelni megint.

Papp Sándor Zsigmond (Maszol)

 

Romániában ezentúl: a medvéket lelövik

0

Július elején székelyföldi gazdák, közbirtokossági és önkormányzati vezetők tüntettek a bukaresti környezetvédelmi minisztérium épülete előtt, hogy a hatóságok sürgős közbelépését követeljék a térségükben mindennapossá vált medvetámadások megfékezése érdekében.

A román környezetvédelmi tárca vezetője 140 medve és 97 farkas kilövéséről vagy áthelyezéséről adott ki miniszteri rendeletet, amelyet élesen bíráltak az állatvédők.

A hivatalos közlöny hétfői számában megjelent jogszabály szerint azokban az esetekben tekintenek el a – medvét és farkast szigorúan védett fajként oltalmazó – törvények előírásaitól,

amikor nem lehet más „elfogadható” módon megakadályozni, hogy a nagyragadozók jelentős károkat okozzanak,

vagy az emberek biztonságát veszélyeztessék. A kilövési tilalmat eseti alapon oldják fel az országos környezetvédelmi hatóságok, a megyei környezetvédelmi szervek által láttamozott részletes dokumentáció alapján, de csak akkor, ha azzal nem veszélyeztetik a faj fennmaradását természetes környezetében.

A miniszteri rendeletből nem derül ki, hogy milyen időtartamra vonatkozik, azt csak a miniszter korábbi nyilatkozatából lehet feltételezni, hogy a megszabott „beavatkozási keret” az idei évből hátralévő három hónapra szól.

Korábban a bukaresti szaktárca évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak. A medvetámadások azóta szaporodtak meg, hogy a korábbi szakértői kormány környezetvédelmi minisztere tavaly nem írta alá a nagyragadozók vadászatáról kidolgozott rendelettervezetet, miután a vezető kereskedelmi televízió a kilövési kvóták meghatározása körüli állítólagos visszaélésekről sugárzott riportot.

Sárkány Árpád vadgazdálkodási szakember, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik pódiumbeszélgetésén elmondta:

Európában – Oroszország európai részét leszámítva – körülbelül 17 ezer medvét tartanak számon, amelyből több mint 6800 Romániában él.

A romániai medveállomány 78 százaléka pedig Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyében található.

Holtan találtak egy hajdúszoboszlói családot

0

A férfi az erdőben előbb mérget itatott a fiával, majd magával is végzett. Felesége otthonukban végzett magával, felvágta az ereit. Feltételezik: a férfi nem tudta feldolgozni, hogy elveszítette munkáját, ez vezethetett szörnyű tettéhez, a család tragédiájához.

Holtan találtak a rendőrök egy hajdúszoboszlói nőt, a férjét és gyermeküket még hétfő este – közölte a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.

A nő holttestére Hajdúszoboszlón, egy társasházi lakásban bukkantak. A beszerzett információk alapján keresni kezdték a 45 éves férjét és 6 éves gyermeküket, akiket néhány órával később Kaba és Hajdúszovát között, a Keleti-főcsatorna melletti erdős területen holtan találtak meg.

A halálesetek körülményeit igazságügyi orvosszakértő bevonásával vizsgálják – olvasható a közleményben.

Az erdőben annak a férfinek és kisfiának a holttestét találták meg, akiknek az eltűnéséről hétfő este adott ki közleményt a hajdú-bihari rendőr – főkapitányság – erősítette meg Plásztán-Kopcsa Kamilla rendőrségi sajtóreferens.

A férfi az erdőben előbb mérget itatott a fiával, majd magával is végzett. Felesége otthonukban végzett magával, felvágta az ereit.

Az asszony masszőrként dolgozott a helyi fürdőben, férje pedig 2014-ig a Tourinform-iroda munkatársa volt. Ismerősei szerint elbocsátását a férfi nem tudta feldolgozni, ez vezethetett szörnyű tettéhez, a család tragédiájához.

Police.hu/MTI/FüHü

 

 

Kaviár diplomácia, avagy hogy vásárol barátokat Európában Azerbajdzsán

0

Alijev azzal bízta meg budapesti nagykövetét, hogy bármi áron, de szabadítsa ki börtönéből azt az azeri tisztet, aki korábban megölt egy örmény tisztet Magyarországon. A baltás gyilkos kiszabadult és nemzeti hős lett hazájában. Ki és mit kapott cserébe ezért a magyar döntéshozók közül? Ez a kaviár diplomácia rejtelmei közé tartozik.

Négy Nagy Britanniában bejegyzett cég, mely szoros kapcsolatban állt az egykori szovjet tagköztársasággal, 2,5 milliárd eurót költött az azerbajdzsáni elit mindenekelőtt Ilham Aliev elnöknek és családjának céljaira. Ezt állapította meg az Organized Crime and Reporting Project és tíz európai újság közös vizsgálata, melyet hónapokon át folytattak azért, hogy napvilágra hozzák Azerbajdzsán furcsa rendszerének külföldi pénzügyi rendszerét. A négy cég Nagy Britanniában csak a jéghegy csúcsa, az azeri pénzek ugyanis megtalálhatók Észak Amerikában éppúgy mint a kontinentális Európában.

Laundromat vagyis mosógép volt az oknyomozó újságírók elnevezése Azerbajdzsán elitjének leleményes pénzügyi rendszeréről,

amely egyaránt irányult off-shore számlák ezreinek a létrehozására adóparadicsomokban és fedőcégek működtetésére az Európai Unióban és másutt. Ezeket a fedő cégeket Aliev elnök utasítására a titkosszolgálat működtette és működteti, mely még a szovjet időkből maradt meg Azerbajdzsánban. Nem véletlenül: Aliev elnök édesapja annak idején úgy kezdte pályafutását a nagy Szovjetunióban, hogy a KGB tisztje volt.

Már életében szobrot kapott Hejdar Alijev Bakuban azon a címen, hogy kétszer is megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést.

Először azért, mert eredményesen vezette a titkosszolgálatot, a KGB-t, másodszor pedig azért, mert nem kevésbé volt eredményes Azerbajdzsán Kommunista Pártjának élén. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Politikai Bizottságának póttagja lett. Ebben a minőségben pályázott az első számú vezető tisztére Mihail Szergejevics Gorbacsovval szemben. Veszített, mert a szovjet elit Sztálin halála után elhatározta, hogy még egyszer nem jön első számú vezető a Kaukázuson túlról. Sztálinnak Dzsingisz kán volt a beceneve a bolsevik pártban…

Alijev elvtárs beletörődött a vereségbe és hozzálátott a túlélő program kidolgozásához. Teljes sikerrel: a nagy Szovjetunió bukása után is megőrizte hatalmát és hamarosan első számú vezető lett újra Azerbajdzsánban. Most már nem Moszkvában hanem Washingtonban kereste a felső kapcsolatot. Eredményesen: a CIA kebelére ölelte az egykori KGB generálist, aki a stratégiai pozícióban levő és olajban gazdag Azerbajdzsán első embereként Amerika barátságát kereste. Az idősebb Aliev az USA-ban halt meg egy katonai kórházban.

Trónját fia, Ilham Alijev örökölte. Tizennégy éve van hatalmon. A moszkvai diplomáciai főiskolán végzett, az ő ötlete a „kaviár diplomácia”.

Azok a külföldi vezetők és diplomaták, akik valamilyen szempontból fontosak lehetnek Azerbajdzsán számára csodálatos kaviár küldeményt kapnak a kapcsolat megalapozására. Később aztán más is érkezhet…

Nem kell mindig kaviár

Magyarországon a baltás gyilkos ügye tette igazán ismertté Azerbajdzsán teljhatalmú urát. Aki azzal bízta meg budapesti nagykövetét, hogy bármi áron, de szabadítsa ki börtönéből azt az azeri tisztet, aki korábban megölt egy örmény tisztet Magyarországon. A baltás gyilkos kiszabadult és nemzeti hős lett hazájában. Ki és mit kapott cserébe ezért a magyar döntéshozók közül? Ez a kaviár diplomácia rejtelmei közé tartozik. Tény, hogy Magyarország vállalta azt is, hogy Örményország megszakítsa vele a kapcsolatait. Miért ez az évtizedes vita Azerbajdzsán és Örményország között?

Sztálin elvtárs grúz volt és jól ismerte a Kaukázus nemzetiségi problémáit.

Ezért amikor a Szovjetunió megalakult, akkor a török nyelvet beszélő muzulmán Azerbajdzsánhoz csatolta a Hegyvidéki Karabahot, ahol a lakosság döntő többsége örmény volt és keresztény. Akik az első világháborús török népirtás óta gyűlölettel tekintettek a törökül beszélő muzulmán népekre. Oszd meg és uralkodj rajtuk! – mondta a grúz Sztálin, aki egyaránt utálta az azerieket és az örményeket. A Szovjetunió bukása után /1991/ háború robbant ki Azerbajdzsán és Örményország között. A tét a Hegyi Karabah volt. Az örmények győztek – jelentős részben a diaszpóra támogatása miatt. Azerbajdzsán azóta sem ismeri el a veszteséget.

A kaviár diplomácia egyik fő célja az, hogy támogatókat szerezzen ebben a történelmi vitában.

A másik cél a pénzmosás – erre utal az oknyomozó újságírók vizsgálatának címe: Laundromat. Az olajban gazdag állam költségvetése átláthatatlan. Az elnök magán vagyona és a közpénzek között nincs kínai fal. Az Alijev család gondol a jövőre is: bár esze ágában sincs lemondani a trónról Azerbajdzsánban, de azért látott már egy-két nagy bukást. Amerika szó nélkül cserbenhagyta szövetségeseit: Mubarakot Egyiptomban vagy Ben Alit Tunéziában. Mindkét bukott diktátor családja milliárdos volt dollárban is. Az Aliev családnak sem kell szégyenkeznie, már ők is dollár milliárdosnak számítanak az Organized Crime and Reporting Project vizsgálata szerint.

A TAO a csodafegyver Észak-Korea ellen

0

Az amerikai hírszerzés szuper hekkerei már annyira bejutottak Észak-Korea rendszerébe, hogy szabotálni tudták a rakétakísérleteket! Nemrég három rakétát próbáltak ki az észak-koreaiak: mind a három befuccsolt.

Donald Trump elnök atombombával fenyegette meg Észak-Koreát azt követően, hogy a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer büszkén bejelentette: immár van hidrogénbombája. Ráadásul a felrobbantott szerkezet olyan kicsi volt, hogy belefért volna egy interkontinentális rakéta robbanófejébe!

Nagy a félelem a környéken: mi lesz, ha az ifjú diktátor be is veti kedvenc fegyvereit?

Az informatika a megoldás – állítja Andrew Futter professzor Nagy-Britanniából. Szerinte az amerikai hírszerzés szuper hekkerei már annyira bejutottak Észak Korea rendszerébe, hogy szabotálni tudták a rakétakísérleteket. Nemrég három rakétát próbáltak ki az észak-koreaiak: mind a három befuccsolt. Kettő a kilövés után azonnal felrobbant, a harmadik csak egy kicsit később, de az sem talált célba. Miért nem? A válasz egy betűszó: TAO! Tailored Access Operations – ez az amerikai katonai hírszerzés, az NSA egyik részlege.

A létezéséről sem tudott senki, amíg Edward Snowden meg nem szökött és ki nem tálalt az informatikai hírszerzésről.

Pedig a részleg évek óta működik és olyan katonai objektumok ellen használták fel, mint például az iráni atomerőművek. Ott – az izraeli titkosszolgálattal együttműködve – olyan „férgeket” sikerült telepíteni, melyek aztán nemcsak információkat továbbítottak Amerikába illetve Izraelbe, meg is zavarták Irán nukleáris kutatásait 2012-ben és 2013-ban. Ennek óriási lélektani hatása is van: az ellenfél ugyanis nem tudja, hogy azért nem működik az általa elképzelt konstrukció, mert rossz az elgondolás vagy pedig azért, mert az ellenfél beépült a rendszerbe és ellene dolgozik – magyarázza Futter professzor. Az izraeliek aktívan alkalmazzák az informatikai hadviselést:

Szíria légvédelmét például drónokkal megbénították,  miközben izraeli gépek az iráni erők támaszpontjait bombázták Szíriában.

Amerika valami hasonlót tehet Észak-Koreával szemben – állítja a brit professzor. Japán körül állomásozik a legnagyobb amerikai flotta, a hetedik. A Ronald Reagan egykori elnökről elnevezett zászlóshajó el van látva az informatikai hadviselés eszközeivel. De hogy lehet informatikai hadviselést folytatni egy olyan ország ellen, mely nem használja az internetet? Látszólag ez óriási hátrány Észak-Koreának, de az informatikai háború szempontjából előny az elmaradottság, hiszen nem lehet behatolni a rendszerbe, ha az nincs rákötve az internetre. Jön tehát Hollywood, a 007-es szuper ügynök? Picit nehéz elképzelni, hogy a világtól elzárt Észak-Koreában nem keltene azonnal kínos feltűnést. Épp ezért az amerikaiak drónokat használnak, melyek pótolhatják az embereket.

A drónok juttatják célba a „férgeket”, melyek aztán a távolból irányítva információk szerzésére éppúgy használhatók, mint az ellenséges rendszer megbénítására.

Irakban teljes mértékben sikerült megbénítani Szaddám Husszein seregének informatikai rendszerét. Ily módon Amerika és szövetségesei minimális áldozattal foglalhatták el Irakot, melynek pedig erős és harcedzett hadserege volt.

Észak-Koreában is ez lehet a megoldás – állítja a brit professzor. Biztos abban, hogy a következő háborús konfliktusokban nem az győz, akinek több a fegyvere vagy a katonája hanem az, akinek jobb az informatikai rendszere, mint az ellenfélnek. Aki meg tudja bénítani az ellenfél rendszerét. Képes-e erre az amerikai hírszerzés? Miután senki sem tudja pontosan, hogy Kim Dzsongun parancsai hogyan jutnak el a rakétákat kilövő katonákig, ezért csak nagyon kevesen sejthetik azt, hogy miképp lehet a rendszert megbénítani.

Észak-Korea informatikusai korábban Oroszországban tanultak, ma pedig Kínában.

Ez a két Észak-Koreával határos nagyhatalom tehát sokat tudhat Kim Dzsongun hadseregének informatikai rendszeréről. Kérdés, hogy Peking és Moszkva hajlandó-e megosztani ezt a tudást Washingtonnal? Oroszország új washingtoni nagykövete mindenesetre javasolta Amerikának, hogy a CIA és az FSZB főnöke találkozzon rendszeresen és cseréljenek információkat. A kínaiak aligha árulják el Észak-Koreát, mert semmiképp sem szeretnék, hogy amerikai csapatok tartsanak hadgyakorlatokat határuk mentén. Akárhogy is áll a dolog, annyi bizonyos, hogy a következő katonai konfliktusokban az informatikusoké lesz a döntő szó – állítja Futter professzor, aki évek óta foglalkozik ezzel a problémakörrel a leicester-i egyetemen Nagy Britanniában.

Tiltható nyugdíj mellett a közszféra-fizetés

0

Mégsem jogsértő, ha a közszférában dolgozó egyidejűleg nem kaphat nyugdíjat. Másodfokon ezt mondta ki az Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája. Egy magyar férfi fordult a strasbourgi testülethez.

Másodfokon érvénytelenítette az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) azt az ítéletet, amely elmarasztalta Magyarországot a nyugdíjtörvény egyes rendelkezései miatt – tudatta kedden a strasbourgi székhelyű törvényszék.

Eszerint tehát nem tilos megvonni a nyugdíjat attól, aki a közszférában alkalmazott.

Egy Fábián Gyula nevű férfi fordult 2013 végén az EJEB-hez, mert az év elején törvénymódosítás kimondta: nem kaphat nyugdíjat és fizetést egyszerre az, aki a közszférában dolgozik. Erre tekintettel 2013. július 2-tól felfüggesztették a férfi nyugdíjának folyósítását.

Az EJEB két évvel később kimondta, hogy az új szabályozás sérti a megkülönböztetés tilalmát, ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével. Az EJEB bár legitim célként fogadta el a költségvetési kiadások csökkentését, úgy látta azonban, hogy a magyar hatóságok nem indokolták meg ésszerűen és tárgyilagosan az alkalmazott különbségtételt.

Ezért a panaszosnak összesen 18 ezer euró (nagyjából 5,7 millió forint) kártérítést és perköltséget ítélt meg. Az ügyet a magyar állam fellebbezése nyomán végül a másodfokú tanácsként működő nagykamara elé utalták, amely most megsemmisítette a korábbi ítéletet.

MTI/FüHü

Magtalan vita

0

Ficónak akkor még nem állt érdekében ezt megafonba kiabálni, hiszen a magosodás ellentétes a V4-es Brüsszel-szkepticizmussal, így a régiós bajtársakat eláruló „brüsszeli ügynöknek” tűnt volna. A koalíciós válságban viszont kellett az elterelő marketingelem, így gyorsan elővették.

Az Európai Unió magjához tartozzunk vagy sem? Elindult a vita, amellyel csak egy gond van, de az nagyon nagy: a ködöt szurkáljuk. Az uniós mag olyan, mint Columbo felesége írja Mózes Szabolcs a pozsonyi Új Szóban.

Miután kiderült, hogy a jelenlegi kormány se nem gátja a szélsőségesek erősödésének, se nem stabil, új eposzi jelzőt kellett találni. A miniszterelnök szerint azért nem bukhat az instabil kormány, mert egyedül ez a koalíció (Fico korábbi kedvenc szóhasználatával élve: tákolmány) képes bevinni Szlovákiát az Európai Unió magjába. Igazságtalanok lennénk, ha a magtézist a semmiből előrángatott kommunikációs panelként írnánk le. Fico már az év elején arról beszélt, hogy Németországgal kell tartanunk, s a nyár elején is – amikor még nem volt koalíciós válság – pedzegette a mag-ügyet. Akkor még nem állt érdekében ezt megafonba kiabálni, hiszen a magosodás ellentétes a V4-es Brüsszel-szkepticizmussal, így a régiós bajtársakat eláruló „brüsszeli ügynöknek” tűnt volna. A koalíciós válságban viszont kellett az elterelő marketingelem, így gyorsan elővették. (…)

Annyit tudunk, hogy valami készül.

A német kancellár és a francia elnök is utalt rá, hogy amint Németországban is lezárul a parlamenti választás, megkezdődik a közeledés stratégiájának megalkotása.

Ám ennél többet nem tudunk. (…)

És az sem igaz, hogy az EU-motornak tartott német–francia tengely számára nincsenek nemzeti érdekek, mint ahogy az sem, hogy az integráció mélyítését csakis mindenki javára, valamiféle közös európai érdekből forszírozzák.

Az pedig, hogy transzparens vita helyett eddig a kérdésben csak háttéregyeztetések zajlottak Berlinben, Párizsban vagy Brüsszelben, az EU-szkeptikusok malmára hajtja a vizet,

hiszen úgy tűnik, egy suttyomban összerakott tervet akarnak majd gyorsan lenyomni a kisebb tagállamok torkán, kész tények elé állítva őket.

Értelmes kérdések és lényegre törő válaszok helyett így maradnak a bejáratott panelek, az előítéleteken, vágyálmokon és rémképeken alapuló viták és a ködszurkálás.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK