FüHü, Author at Független Hírügynökség Page 852 of 940

Újra vizsgálhatja az EU a lengyel jogállamiságot

FüHü

-

2017-09-05

Újra vizsgálhatja az EU a lengyel jogállamiságot

Várhatóan arra fogja kérni az Európai Bizottság az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanácsot, hogy szeptemberben ismét tűzze napirendre a lengyel jogállamiság kérdését.

Névtelenséget kérő uniós források az MTI szerint azt közölték: a testület tagjai valószínűleg abban fognak megállapodni szerdai ülésükön, hogy felkérik a tanácsot,

vitassák meg Lengyelország ügyét

a tagállamok európai ügyekkel foglalkozó minisztereinek szeptember 25-i találkozóján.

Azt mondták, az Európai Bizottság fokozni kívánja a nyomást Lengyelországra azzal, hogy kikéri a tagországok véleményét, szerintük miként kellene a továbbiakban eljárni, amiért a lengyel kormány semmibe veszi a jogállamiság elveit.

Néhány hónappal ezelőtt egyszer már a tanács elé terjesztették a lengyel kérdést, és Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke akkor arról számolt be, hogy

az uniós tagállamok többsége támogatta a fellépést Lengyelországgal szemben.

Az Európai Bizottság már többször kilátásba helyezte Lengyelországgal szemben az uniós alapszerződés hetedik cikkelye szerinti eljárás megindítását. Ez olyan eljárást tesz lehetővé, amely – az európai alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső esetben akár

az érintett tagállam szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat.

Ehhez azonban a többi tagország egyhangú támogatására van szükség, ami erősen kétségs, többek között Magyarország ellenállása miatt.

Az utóbbi időben az unió részéről sok bírálat érte a varsói kormányt, elsősorban amiért

szorosabb ellenőrzés alá vonták a közmédiát és korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét.

A lengyel vezetés szerint a vonatkozó törvénymódosítások ugyanakkor tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek.

A Semmelweis Egyetem lett a legjobb magyar egyetem

FüHü

-

2017-09-05

0

A Semmelweis Egyetem lett a legjobb magyar egyetem

A Times Higher Education 2018-as rangsorában a 401-500. helyen végzett, ezzel a legjobb magyar egyetem lett a Semmelweis Egyetem. A listán összesen 1102 egyetem szerepel.

Az egyetem közleménye szerint a rangsor készítői öt terület mutatói alapján mérik az intézményeket, ezek az oktatási környezet, kutatás, idézettség, ipari bevételek és nemzetközi orientáció. A Semmelweis Egyetem legjobban ez utóbbiban szerepelt, ami

a külföldi hallgatók és oktatók arányának, valamint a nemzetközi együttműködésben született publikációk kiemelkedő számának tudható be,

emellett az idézettségi mutató területén is sikerült javítania eredményein az egyetemnek.

A listára összesen hét magyar egyetem került fel: a 601-800. helyen végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, a 801-1000. helyre került a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Corvinus Egyetem és a Debreceni Egyetem.

Az élen angol és amerikai intézmények szerepelnek,

az első helyezett az Oxfordi Egyetem, a második helyen a Cambridge-i Egyetem, a harmadik helyen megosztva a Kaliforniai Műszaki Egyetem és a Stanford Egyetem végzett.

A tavalyi listán a Közép-Európai Egyetem (CEU) volt a legjobb, 301-350. helyre került.

43 milliós kedvezményes hitelt kapott a jegybanki alelnök

FüHü

-

2017-09-05

0

Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke 43 milliós kölcsönt kapott, kedvezményes kamatozással, pedig több milliós fizetése van. A DK szerint ez pofátlanság, a Párbeszéd elzavarná a jegybank teljes vezetését.

A 24.hu írja, megnevezte a jegybank, melyik két alelnök kapott kedvezményes munkáltatói kölcsönt. Kiderült, hogy egyikük Nagy Márton, aki három éve

43 millió forintos, kedvező kamatozású kölcsönt kapott,

amiből egy 12. kerületi lakást vett, ami 60 millióba kerülhetett.

A 24.hu szerint ebből is látszik, hogy nem azért adták a kedvezményes kölcsönöket, hogy „méltányolható lakásigényt kielégítve, kis összegű ingatlanhoz” segítsék az alkalmazottakat.

A jegybanki munkáltatói hitel kamata a mindenkori alapkamat (most 0,9 százalék), ami sokkal alacsonyabb, mint a piaci alapú hiteleknél.

A vagyonnyilatkozata szerint Nagy Márton tartozása havi 8-900 ezer forinttal csökken, még 8,1 millióval tartozik. Mire visszafizeti a kölcsönt,

1,6 milliónyi kamatmegtakarítást érhet el.

Pedig amikor felvette, akkor több mint négymillió forint volt a bruttó fizetése, ügyvezető igazgatóként. Azóta több új pozíciója lett (már alelnök, több helyen igazgatósági tag). 2016 júniusa és novembere között

havi bruttó több mint 9 millió forintot keresett.

Azóta több poszttól meg kellett válnia, de így is havi bruttó 7 milliót keres.

A másik alelnök, Windisch László ötmilliós kedvezményes hitelt kapott tavaly, ebből a harmadik lakását vette meg.

Mindkét kölcsönt Matolcsy György MNB-elnöknek kellett jóváhagynia.

Spät Juditnak, az Együtt elnökségi tagjának közérdekű adatigénylésére a jegybank elárulta, hogy a 402 kölcsönszerződésből a legnagyobb 50, a második 45,5 milliós. Vagyis Nagy Mártoné a harmadik legnagyobb.

A DK közleménye szerint „nem is elsősorban azt tartja – Szijjártó Péter örökbecsű kifejezésével élve – pofátlanságnak, hogy Nagy alapbére kétszeresen meghaladja a 2010-ben bevezetett (bár azóta már föladott) 2 milliós bérplafont. Sokkal visszatetszőbb az a mérhetetlen kicsinyesség, hogy ilyen jövedelem mellett képes igénybe venni egy havi 30-40 ezer forintnyi megtakarítást jelentő kedvezményt.”

Azt is írják: kíváncsiak rá, hogy Nagy Márton a kamatkedvezményből származó különjövedelem után fizet-e adót.

Tordai Bence, a Párbeszéd szóvivője pedig sajtótájékoztatón azt mondta: kormányváltás után le kell fejezni a Magyar Nemzeti Bankot, meneszteni kell Matolcsy György jegybankelnököt és az általa odavitt alelnököket is. Szerinte nem csak Nagy Márton hitele, hanem minden héten újabbak támasztják alá azt az „erkölcstelenséget és hozzá nem értést”, ami a jegybankot jellemzi.

Lehet-e egységes informatikai rendszere az EU-nak?

FüHü

-

2017-09-05

0

Lehet-e egységes informatikai rendszere az EU-nak?

Óriási a szakadék a fejlett Skandinávia és az elmaradott Délkelet-Európa között – állapítja meg a Politico európai kiadása. A végeredmény az, hogy az 500 milliós egységes piac fikció, mert az EU polgárainak csaknem fele alig vagy egyáltalán nem használja az internetet. Ugyanis drága – legalábbis a jövedelmekhez képest.

Míg a magyarok vagy bolgárok jövedelmük viszonylag jelentős részét költik arra, hogy egyáltalán legyen internetkapcsolatuk addig Skandináviában ezt természetesnek veszik, hiszen csaknem ingyen van. Nem azért, mert annyira olcsó, hanem mert a jövedelmekhez képest nem éri el annak 1%-át sem.

Finnországban 0,95%, Svédországban 0,97%. A listavezető Ausztria, ahol csak 0,66%. Ehhez képest Magyarországon 7,15. Nálunk rosszabbul csak Bulgária teljesít az uniós államok közül: 7,75%. Érdekes, hogy Románia ezen a téren sokkal jobban áll: 1,85%, Lengyelország 1,47%, Csehország 3,44%. Ezek után egyáltalán nem meglepő, hogy

Németországban és Nagy Britanniában az emberek 80%-a vásárolt már az interneten,

Olaszországban és Spanyolországban minden második, de Romániában csak minden nyolcadik.

Az EU átlaga így 55% míg az Egyesült Államoké 79%. És akkor még nem beszéltünk Kelet-Ázsiáról mindenekelőtt Japánról és Dél Koreáról, ahol a digitalizáció jóval előrébb tart mint Európában.

A Politico technikai szerkesztőségének vezetője megállapítja:

ilyen körülmények között az egységes uniós szabályozás még ronthat is a helyzeten, mert annyira különböző egymástól a különböző tagállamok életszínvonala.

Még rosszabb hír az elmaradottabb déli és keleti tagállamok számára: a különbség a fejlett észak és a többi régió között inkább nő, mint csökken. Skandinávia a globális gazdaság élvonalában van, nem utolsósorban amiatt, hogy az internetes hozzáférés tekintetében szinte mindenkit megelőz. A leszakadó Dél és Kelet viszont attól is szenved, hogy polgárai jóval kevésbé nyitottak az internet használatára, mint a skandinávok.

Összefügg ez az iskolarendszerrel is, hiszen az informatika kiemelt tantárgy Skandináviában míg a többi tagállamban futottak még kategóriában van.

A digitális analfabéták száma jóval nagyobb az EU déli és keleti tagállamaiban mint északon,

ahol szisztematikusan igyekeznek megteremteni az egész társadalom átállását az informatika korára. A helyzet persze nem reménytelen, hiszen Észtország épp a skandináv államokat utánozva jutott el a digitális személyi igazolványig, mely már a polgárok összes fontos adatát tartalmazza.

Az egységes informatikai rendszer tehát a Politico szerint a jövő zenéje, de ennek ellenére az 500 milliós piac olyan jelentős, hogy mindenki csakis a saját kárára hagyhatja azt figyelmen kívül.

A britek többsége várja a külföldi munkaerőt

FüHü

-

2017-09-05

0

A britek többsége várja a külföldi munkaerőt

A Brexit után is várja a britek zöme a szakképzett uniós munkaerőt és a mezőgazdasági munkásokat – derül ki egy közvélemény-kutatásból. A tavaly a kilépésre szavazók nagy része is ezt pártolja. A kormány álláspontját viták tarkítják.

A válaszadók 86 százaléka támogatja, hogy a szakképzett külföldi EU-állampolgárok – orvosok, kórházi ápolók, tudósok, kutatók, informatikusok, üzleti-pénzügyi szakértők, építőipari szakmunkások, sőt képesített bárpultosok is – a Brexit után a jelenlegihez hasonló,

vagy akár még nagyobb számban vállalhassanak munkát Nagy-Britanniában

– derül ki egy közvélemény-kutatásból.

A felmérést készíttető British Future szakértői kiemelték: azok körében is 82 százaléknyian támogatják, hogy legalább ennyi, vagy még több magasan szakképzett külföldi EU-munkaerő érkezzen, akik a brit EU-tagságról tavaly nyáron tartott népszavazáson a kilépésre voksoltak. A közvélemény-kutatás tanúsága szerint a britek többsége felmérte a külföldi mezőgazdasági idénymunkások alkalmazásának fontosságát is: 63 százalékuk szeretné, ha a szezonra más EU-országokból érkező külföldi gyümölcsszedők a brit EU-tagság megszűnése után is a mostani vagy még nagyobb számban vállalhatnának munkát Nagy-Britanniában.

A brit mezőgazdasági termelők szövetségének (NFU) elnöke, Meurig Raymond idei éves kongresszusukon kijelentette: a brit agráriumnak évi 85 ezer, 2021-ben már 90 ezer idénymunkásra lesz szüksége, és e munkavállalók nagyon nagy többsége a kelet-európai EU-országokból érkezik. Raymond szerint ha a brit mezőgazdaság az EU-tagság megszűnése után nem fér hozzá e munkaerőhöz,

„a földeken fog elrothadni a termés”.

A British Future számára készült új felmérés szerint azonban a britek többsége más területeken már nem támogatja az alacsony szakképesítésű külföldi EU-munkavállalók alkalmazását: a válaszadók 64 százaléka szeretné ezek beáramlásának korlátozását. Az országos átlagon belül azok 50 százaléka is így nyilatkozott, akik a tavalyi EU-referendumon a bennmaradásra szavaztak.

A brit kormány eddig ismert álláspontja szerint

a brit EU-tagság 2019 tavaszára várható megszűnésével véget ér a munkavállalók szabad beáramlása is az Európai Unió tagállamaiból,

bár a kérdésben többször egymásnak is ellentmondó vélemények jelentek meg. Amber Rudd belügyminiszter például a Financial Times című londoni üzleti-gazdasági napilapban nemrégiben közölt írásában arról biztosította a brit üzleti szektort és a külföldi EU-állampolgárokat, hogy a brit EU-tagság megszűnése után „sem zárulnak be hirtelen az ajtók”, mivel Nagy-Britanniának is érdeke, hogy „a legtehetségesebb, legjobb” munkavállalók számára vonzó helyszín maradjon.

A külföldieket, különösen a kelet-európaiakat éppen az állítólagosan általuk elfoglalt munkahelyek miatt támadtak súlyos támadások. Legutóbb erről írtunk.

MTI/FüHü

Piros lap

Blogolda

FüHü

-

2017-09-05

0

Andy Vajna újabb frekvenciát nyert; ebben már nincs semmi meglepő, váratlan akkor lenne, ha Mészáros Lőrinc elől hozná el a rádiózás lehetőségét. Ilyen helyzet azonban nem állhat elő; a Nemzeti Együttműködés Rendszerében valóban van rendszer. Ezért aztán most nem is Vajna sikere az érdekes, azt mondjuk, tekintsük konstansnak. Koncentráljunk inkább a Médiatanácsra. Arra a hatóságra ugye, amely oly akkurátusan ügyel a rendre, egy cseppnyi kihágást sem enged, gondosan mérlegel és dönt.

Most ugye az történt Békéscsabán, hogy a húsz éve ott működő rádióra szemet vetett az amerikai-magyar, meg persze az eddigi működtető is folytatni akarta a rádiózást. A szigorú zsűri – Médiatanács – Vajnáékat hozta ki győztesnek, a szubjektív pontozási részben egy plusszal jutalmazva a későbbi győztest, és mit tesz Isten, épp ez az egy pont jelentette a régiek bukását, az újak sikerét. Bizonyára el is csodálkoztak a bíráló bizottság tagjai; micsoda meglepetés, hát nem így jött ki a végeredmény? Szép szoros meccs volt, mondhatták, legalább olyan, mint a magyar-portugál. Ilyen a foci, illetve ilyen a verseny, tehették hozzá. És, feltehetően, olyannyira elragadta őket a párviadal szépsége, izgalma, hogy már a szabályokról is megfeledkeztek. A máskor oly rigorózus tanács átlépett a Vajna-féle pályázat hiátusain, szabálytalanságain, eszébe sem jutott piros lapot mutatni. Nem úgy, mint anno, a Klubrádió esetében, amikor még azt is kifogásolták, hogy a pályázók a beadott pályamű hátsó, üres lapját nem írták alá. Akkoriban még hiányzott ez a nagyvonalúság az értékelő grémium tagjaiból, de legyünk jóindulatúak: az akkori aprólékosságukat hagyták maguk mögött, és ma már – politikai megfontolások nélkül képesek tisztán a versenyre koncentrálni.

Nekünk sosem fogy el már a jóindulatunk. Csak a lehetőségeink…

Szombaton búcsúznak Makk Károlytól

Kultúra

FüHü

-

2017-09-05

0

Szombaton 11 órakor lesz Makk Károly Kossuth-díjas filmrendező, a nemzet művésze temetése Budapesten, a Fiumei Úti Sírkert Nemzeti Emlékhely 41-es parcellájában – közölte kedden a Nemzeti Örökség Intézete.

Makk Károlyt az Emberi Erőforrások Minisztériuma és Budapest Főváros Önkormányzata saját halottjának tekinti.

A közleményben azt kérik, hogy

a gyászolók csak egy szál vörös rózsával róják le kegyeletüket.

A család külön kérése, hogy az esetlegesen koszorúra szánt összeget a Palam et Publice – Nyilvánosan Alapítvány számára utalják át.
Makk Károly életének 92. évében hunyt el augusztus 30-án.

MTI/FüHü

A munkaadó nem nézhet bele alkalmazottja magán levelezésébe az interneten

FüHü

-

2017-09-05

0

A munkaadó nem nézhet bele alkalmazottja magán levelezésébe az interneten

Hosszas viták után így döntött az emberi jogok európai bírósága Strasbourgban. Konkrétan egy 2007-es romániai ügyről volt szó, de a döntés jogforrás lesz az Európa Tanács 47 tagállama számára.

/Az Európa Tanács székhelye szintén Strasbourgban van. Tagjai az EU tagállamokon túl olyan európai államok is, melyek nem kívánnak belépni az unióba vagy épp várólistán vannak mint a balkáni államok./

Milyen ügy váltotta ki az emberi jogok európai bíróságának döntését ?

2007-ben Bogdan Mihai Barbulescu mérnököt Romániában elbocsájtotta a munkaadója mondván, hogy magán célokra használta az internetet holott ezt a cég belső szabályzata tiltotta! A bíróságok Romániában úgy döntöttek: a munkaadónak igaza volt! A román mérnök nem adta fel az emberi jogok európai bíróságához fordult mondván:

munkaadója megsértette az ő jogait azzal, hogy belenézett a személyes levelezésébe!

Strasbourgban a bíróság sokáig töprengett az ügyön, mert az internet használat jogi értelmezése meglehetősen cseppfolyós állapotban van. Végül első fokon úgy döntöttek: a munkaadónak és a romániai bíróságnak igaza volt! Ezután sem adta fel Barbulescu mérnök és neki lett igaza! Másodfokon az emberi jogok európai bírósága úgy döntött: a munkaadó valóban megsértette a munkavállaló emberi jogait azzal, hogy belenézett a személyes levelezésébe! Ez a döntés jogforrás az Európa Tanács mind a 47 tagállama számára. Franciaországban azt mondja ki a törvény – emlékeztet a párizsi Le Figaro – hogy a munkaadó csakis akkor nézhet bele a munkavállalók magán levelezésébe, ha erre bírói felhatalmazása van. Ez lehet a példa valamennyi tagállam számára az Európa Tanácsban.

„Ez itt Anglia! Kelet-európaiak, tűnjetek a p…ba!”

FüHü

-

2017-09-05

0

„Ez itt Anglia! Kelet-európaiak, tűnjetek a p…ba!”

A Brexit miatt sok sérelem éri a kelet-európaiakat Nagy-Britanniában. Különösen a lengyelek váltak célponttá, mert ők vannak a legtöbben: több, mint 800 ezren élnek Nagy-Britanniában.

Három lengyel utast sértegetett egy 40 éves rasszista brit polgár egy vasútállomáson Kentben. A lengyelek kihívták a rendőrséget, amely elő is állította az elkövetőt, akit a közrend súlyos megsértésével gyanúsítottak.

A bíróság előtt atlétatrikóban, kezében tequilás sörrel jelent meg a rasszista polgártárs,

aki elismerte: azt kiáltotta, hogy Anglia az angoloké és a kelet-európaiak ellopják a brit munkahelyeket a helyiek elől. A bíróság viszont kimondta: a 40 éves férfi azért nem talál munkát, mert nem ért semmihez. Ráadásul korábban drogfüggő volt és ezt egy kisvárosban mindenki tudta róla. 120 fontos pénzbüntetésre ítélték és meg kell fizetni a bíróság 230 fontos költségeit is.

A Brexit miatt sok sérelem éri a kelet-európaiakat Nagy-Britanniában. Különösen a lengyelek váltak célponttá, mert ők vannak a legtöbben: több, mint 800 ezren élnek Nagy-Britanniában. Korábban egy lengyel férfit agyonvertek London egyik rossz hírű külvárosában kizárólag azért, mert az akcentusa elárulta: Kelet Európából jött. Ezt követően a lengyelek tüntettek Nagy-Britanniában. A brit külügyminiszter Varsóba utazott, hogy bocsánatot kérjen. Theresa May miniszterelnök pedig szentül megígérte: megvédik a lengyel polgárokat és más külföldieket is a rasszista erőszaktól. Az EU-val folyó Brexit-tárgyalások egyik leginkább problematikus része az, hogy mi lesz a több millió uniós polgárral Nagy-Britanniában, illetve a több mint egymillió brittel a többi uniós államban?

Pártszavazás a DK-nál

FüHü

-

2017-09-05

0

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció ügyvezető alelnöke keddi sajtótájékoztatójának elején közölte: a Fidesz legyőzésére csak akkor van esély, ha a 2018-as választáson a Fidesz jelöltjével szemben a demokratikus ellenzék egyetlen jelöltje áll szemben.

Mivel az erről szóló tárgyalások január óta nem haladnak előre, a DK megkérdezi mintegy 10 000 párttagját.

Két kérdésben kérik ki a párt tagjainak véleményét, ezek a következők:

Egyetért-e abban, hogy a Demokratikus Koalíció ne kössön megállapodást más párttal közös választási indulásról, ha ennek az a feltétele, hogy Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke ne szerepeljen a közös listán.
Egyetért-e abban, hogy a Demokratikus Koalíció a Fidesz legyőzése érdekében folytasson tárgyalásokat más demokratikus ellenzéki pártokkal mind a 106 egyéni országgyűlési választókerületi jelölés összehangolásáról?

A pártszavazás szeptember 8-án kezdődik és szeptember 13-ig tart. A szavazás eredményét Molnár Csaba szeptember 15-én sajtótájékoztatón ismerteti.

FüHü

Várhatóan arra fogja kérni az Európai Bizottság az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanácsot, hogy szeptemberben ismét tűzze napirendre a lengyel jogállamiság kérdését.

vitassák meg Lengyelország ügyét

az uniós tagállamok többsége támogatta a fellépést Lengyelországgal szemben.

az érintett tagállam szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat.

szorosabb ellenőrzés alá vonták a közmédiát és korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét.

A Times Higher Education 2018-as rangsorában a 401-500. helyen végzett, ezzel a legjobb magyar egyetem lett a Semmelweis Egyetem. A listán összesen 1102 egyetem szerepel.

a külföldi hallgatók és oktatók arányának, valamint a nemzetközi együttműködésben született publikációk kiemelkedő számának tudható be,

Az élen angol és amerikai intézmények szerepelnek,

Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke 43 milliós kölcsönt kapott, kedvezményes kamatozással, pedig több milliós fizetése van. A DK szerint ez pofátlanság, a Párbeszéd elzavarná a jegybank teljes vezetését.

43 millió forintos, kedvező kamatozású kölcsönt kapott,

1,6 milliónyi kamatmegtakarítást érhet el.

havi bruttó több mint 9 millió forintot keresett.

Mindkét kölcsönt Matolcsy György MNB-elnöknek kellett jóváhagynia.

Németországban és Nagy Britanniában az emberek 80%-a vásárolt már az interneten,

ilyen körülmények között az egységes uniós szabályozás még ronthat is a helyzeten, mert annyira különböző egymástól a különböző tagállamok életszínvonala.

A digitális analfabéták száma jóval nagyobb az EU déli és keleti tagállamaiban mint északon,

A Brexit után is várja a britek zöme a szakképzett uniós munkaerőt és a mezőgazdasági munkásokat – derül ki egy közvélemény-kutatásból. A tavaly a kilépésre szavazók nagy része is ezt pártolja. A kormány álláspontját viták tarkítják.

vagy akár még nagyobb számban vállalhassanak munkát Nagy-Britanniában

a brit EU-tagság 2019 tavaszára várható megszűnésével véget ér a munkavállalók szabad beáramlása is az Európai Unió tagállamaiból,

Szombaton 11 órakor lesz Makk Károly Kossuth-díjas filmrendező, a nemzet művésze temetése Budapesten, a Fiumei Úti Sírkert Nemzeti Emlékhely 41-es parcellájában – közölte kedden a Nemzeti Örökség Intézete.

a gyászolók csak egy szál vörös rózsával róják le kegyeletüket.

Hosszas viták után így döntött az emberi jogok európai bírósága Strasbourgban. Konkrétan egy 2007-es romániai ügyről volt szó, de a döntés jogforrás lesz az Európa Tanács 47 tagállama számára.

A Brexit miatt sok sérelem éri a kelet-európaiakat Nagy-Britanniában. Különösen a lengyelek váltak célponttá, mert ők vannak a legtöbben: több, mint 800 ezren élnek Nagy-Britanniában.

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció ügyvezető alelnöke keddi sajtótájékoztatójának elején közölte: a Fidesz legyőzésére csak akkor van esély, ha a 2018-as választáson a Fidesz jelöltjével szemben a demokratikus ellenzék egyetlen jelöltje áll szemben.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA