éppen akkor, amikor a magyar kormány kiadta az azeri baltás gyilkost, aki egy örmény katonatársát ölte meg. A budapesti bankszámla névleges tulajdonosát, egy offshore céget 2015-ben felszámolták; azt egyelőre nem tudni, mi lett az ideküldött pénz sorsa.
Azonnal bezárt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei baromfi vágóhídat. Súlyos hiányosságokat találtak, a fagyasztásra szánt termékeket például több napig a folyosón tárolták.
A NÉBIH közleménye szerint a hatóság összesen több mint 24 tonna nem nyomon követhető, jelöletlen, illetve emberi fogyasztásra alkalmatlan terméket vont ki a forgalomból. További száz tonna, selejtként megjelölt húst hatósági felügyelet mellett semmisítenek meg.
A tiszavasvári vágóhídon a szalagról közvetlenül a padozatra hullottak a csirkék,
az emberi fogyasztásra szánt húst a földről szedték össze a dolgozók.
A hatóság a kirívó élelmiszer-biztonsági szabályszegések miatt azonnali hatállyal elrendelte az egység tevékenységének felfüggesztését. Az üzem az újbóli működését csak a technológiai hiányosságok kijavítása után kezdhette meg, az emberi fogyasztásra alkalmatlan termékek elszállítása és ártalmatlanítása azonban még több napig eltarthat.
Az Európai Bíróság most hozott ítélete kötelező Magyarországra és Szlovákiára nézve. Ellenszegülés esetén kötelezettségszegési eljárást következhet, pénzbírsággal. Ha a kormány ennek se tesz eleget, az EU jogi eszközei véget érnek.
Az Európai Bíróság teljes egészében elutasította a magyar és szlovák kormány keresetét a menekültkvóták ügyében. A közösségi normák szerint
az EB ítéletei kötelezőek a tagországokra.
Mint azt korábban megírtuk, Orbán Viktor miniszterelnök nyáron az ítélet elutasítását helyezte kilátásba.
Ebben az esetben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat, amelynek vége eurótízmilliókban mérhető pénzbírság lehet. Sőt, mint azt a Bruxinfo írta korábban,
féléves rendszerességű periodikus bírság is járhat az egyösszegű büntetés mellé, ami addig ismétlődik, amíg a kormány nem tesz eleget a bírósági ítéletnek.
Ha a tagállam ezzel is szembeszegül, az EU jogi eszközei véget érnek, az ügy átkerül a bizottság asztalára, és politikai sínen halad tovább. Erre egyébként még nem volt példa az unióban.
Jelenleg arra még nem látszik a válasz, hogy a gyakorlatban mi lesz az ítélet következménye, mert ez annak a határozatnak része, aminek határideje szeptember 26-án lejár. Az eddig érkezett menekültek közül kell az unión belül összesen 120 ezer menekültet átvenni, Magyarországnak 1294-et.
A két évvel ezelőtti határozat végrehajtása lényegében meghiúsult:
mindössze 7806 embert vettek át egyes tagországok, és alig 21500 menedékkérő ügye van folyamatban.
Reggel óta tapasztalnak hibát sok helyütt a UPC internet-működésében. A cég be is jelentette, hogy a hálózat mellett a vezetékes telefon szolgáltatásában is országos fennakadás tapasztalható.
„Jelenleg az internet és a vezetékes telefon szolgáltatásban országos fennakadás tapasztalható. A hiba hátterében informatikai probléma áll, aminek az elhárítását megkezdtük. Amint további információval rendelkezünk, jelezzük.”
Elutasította az Európai Bíróság Szlovákia és Magyarország keresetét, amelyet a menekültügyi kvóta ellen adtak be.
A kvóta alapján kellene szétosztani a menedékkérőket az uniós tagállamok között. A döntés azt jelenti, hogy Magyarországnak be kell fogadnia 1294 menekültet, a két országot megbírságolhatják, ha nem tartják magukat a megállapodáshoz.
„A bíróság teljes egészében elutasítja a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket” – írták a tizenöt fős nagytanács által meghozott ítéletet részletező közleményben, amelyben az is szerepel:
a kvóták hatékonyan és arányosan hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére.
A bíróság épülete Luxemburgban Forrás: Wikimedia Commons
Szlovákia és Magyarország 2015 végén fordult az Európai Bírósághoz. A megtámadott uniós döntés 2015 szeptemberében született, eszerint Magyarországtól, Olaszországtól és Görögországtól a többi uniós állam átvenne 120 ezer menedékkérőt. Az ideiglenes kvóta ellen csak Csehország, Románia, Szlovákia és Magyarország szavazott.
A kormány visszautasította ezt, ahogy erre Jean-Claude Juncker is emlékeztette Orbán Viktort a levelében, ezek után állapítottak meg Magyarországnak egy kvótát, eszerint
1294, háborús területről érkező menekültet kellene befogadni,
azok közül, akik idén szeptember 26-a előtt érkeznek Olaszországba vagy Görögországba.
A Bíróság most kimondta: a határozat elfogadása jogszerű volt, az uniós szerződések szükséghelyzet esetén lehetővé teszik átmeneti intézkedések elfogadását, ha határozott időre szólnak és nem járnak a jogalkotási aktusokban szereplő szabályok tartós módosításával, és ezek a feltételek ebben az ügyben teljesültek, ezért nem volt szükség a miniszteri tanács és az Európai Parlament közös munkáját igénylő, akár hosszú ideig is elhúzódó uniós jogalkotási eljárásra.
Az ítélet szerint ugyan a határozat módosításokat tartalmaz az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest, ezekről megfelelő módon tájékoztatták az Európai Parlamentet, a tagállamok kormányait tömörítő tanács pedig nem volt köteles egyhangú szavazásra, mert a módosított tervezetet a brüsszeli testület közreműködésével hagyták jóvá.
A bíróság szerint
„a végrehajtott áthelyezések alacsony számát olyan tényezők összessége magyarázhatja, amelyeket a tanács ezen határozat elfogadásakor nem láthatott előre, például egyes tagállamok együttműködésének a hiányát”.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint 1294 ember ellátására „minden további nélkül volna elég pénze a magyar költségvetésnek”. Ráadásul az Unió minden kérelmező mellé adna 6000 euró rendkívüli támogatást.
Júliusig egyébként mindössze 7806 menedékkérőt vettek át a tagállamok,
körülbelül 21 500 áthelyezése van folyamatban.
Az ítélet kihirdetése után Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs kérdésekért felelős tagja a Twitteren azt írta: az Európai Bíróság megerősítette, hogy az áthelyezési rendszer érvényes. „Itt az idő, hogy egységesen munkához lássunk, és teljes mértékben megvalósuljon a szolidaritás” – írta.
ECJ confirms relocation scheme valid. Time to work in unity and implement solidarity in full. #migrationEU
Orbán Viktor még nyáron azt mondta: ha a bíróság Magyarország ellen dönt, akkor a kormány nem fogadja el az ítéletet. Ma Szijjártó Péter arról beszélt, hogy felháborító és felelőtlen a döntés, erről itt olvashat bővebben. Az ellenzéki pártok reakcióját pedig itt olvashatja.
A szolidaritás kétirányú – ezt írta a bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker Orbán Viktornak. Juncker hosszasan részletezi, milyen támogatást adott már az Unió Magyarországnak a határvédelemre (amelynek egy részét az ország még le sem hívta), majd azt írja: készek megvizsgálni az újabb támogatásra vonatkozó kérést.
Orbán a múlt héten írt levelet Junckernek, azt kérve, hogy az Unió fizesse ki az elmúlt két évben Magyarország által határvédelemre költött 270 milliárd forint felét. Az Európai Bizottság egyik szóvivője már a múlt héten azt írta a FüHünek, hogy az EB nem finanszírozza kerítések építését, a szolidaritás nem lehet kétirányú, az nem „egy á-la-carte” étlap, amiből mazsolázgatni lehet.
Válaszában most Juncker is hasonlót ír, először is
üdvözli, hogy Magyarország elismeri, a szolidaritás fontos uniós alapelv.
Azt írja, az Unió 2015-ben elutasította, hogy a többi tagállam 54 ezer menedékkérőt vegyen át Magyarországtól, de a kormány ezt elutasította, és vissza is fizette az erre már átutalt 4 millió eurós támogatást.
Juncker emlékezteti Orbánt, hogy
az Unió 2014-15-ben háromszor is rendkívüli támogatást adott Magyarországnak, de ennek az ország csak egyharmadát hívta le.
Emellett Magyarország támaszkodhatna arra a 40 millió euróra is, amelyet a 2014-20-as költségvetésben határvédelemre különítettek el.
A levél szerint a szolidaritás részét képezik a strukturális és befektetési alapok is, amelyeknek Magyarország a nyolcadik legnagyobb kedvezményezettje, a 2014 és 2020 között kapott 25 milliárd euróval.
Ez az éves magyar GDP 3 százaléka – ez a legnagyobb arány az uniós országok közül.
Juncker azt is írja, hogy jelenleg 20 európai határőr szolgál a magyar-szerb határon, és a kormány eddig nem kérte, hogy növeljék a létszámot.
Az EB elnöke szerint a bizottság kész gyorsan megvizsgálni a további támogatásra vonatkozó kérést, és ha indokolt, akkor a jogszabályoknak megfelelően teljesítik, ahogyan rendkívüli segítséget kapott már Bulgária, Görögország, Olaszország és Spanyolország is.
Juncker is figyelmeztette Orbánt arra, hogy
„a szolidaritás nem á-la-carte menü, nem lehet a határvédelmet kiválasztani, miközben valaki elutasítja a közösen elfogadott menekültügyi kvótákat”.
Szeptember 6. van, szerda, Zakariás napja, nézzük, miről írnak ma az újságok.
Titkolózás
Nem mondja meg a kormány, miből állt össze a 270 milliárdnyi határvédelmi költség, amely felét az Európai Bizottsággal fizettetné ki – írja a Népszava. A lap a Belügyminisztériumot kereste meg, de onnan azt a választ kapták, hogy a kérést „közadat igénylésnek minősítettük, ezért válaszadásra továbbítottuk a Belügyminisztérium Iratkezelési és Adatvédelmi Főosztályához”.
2015-ben még azt mondta a kormány, hogy a válság kezelése 84 milliárd forintba került,
a tavalyi és idei adatokról ennyit se mondtak. Határvédelmi célra egyébként az Unió 2020-ig 93,4 millió euró támogatást nyújt, és 6,7 millió euró vészhelyzeti támogatást is folyósított Magyarországnak.
Meghallgatás
A Magyar Nemzet arról ír, hogy Rogán Antalt is meghallgatná a letelepedésikötvény-programot vizsgáló bizottság. Az ellenzéki pártok (Együtt, LMP, Liberálisok, Jobbik) által létrehozott testület azért vizsgálódik, mert kiderült: a kötvényforgalmazó offshore cégek jóval a letelepedési programról szóló döntés előtt jöttek létre. A lap szerint azért döntöttek így, mert az újság kiderítette:
a kötvényforgalmazó offshore cégek a letelepedési programról szóló döntés előtt jöttek létre.
Közel 6600 külföldi vásárolt letelepedési állampapírt, és családtagokkal együtt csaknem húszezer bevándorló kapott Magyarországon szabad tartózkodásra lehetőséget. A programban részt vevő offshore cégek eközben 180 milliárd forintos bevételre tettek szert.
Holdudvar
A Magyar Idők szerint elpártolt Vona Gábortól a Jobbik régi holdudvara. A korábbi értelmiségi támogatókat, akik kritikusok a pártvezetéssel szemben, nem hívták meg a soltvadkerti piknikre, mások pedig nem mentek el. A lapnak egy „neve elhallgatását kérő résztvevő” azt mondta: ennyi ismeretlen arcot még nem látott.
Felújítás
Két éven belül megújul a kastélyok és a várak jelentős része – írja a Világgazdaság. Idén 15 kastély és vár kivitelezési munkái kezdődnek meg, 2019-ig pedig átadják a 39 épületet érintő első ütem többségét, ezt mondta a lapnak Virág Zsolt, az 55 milliárd forintos keretű Nemzeti kastélyprogram és Nemzeti várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos. Szerinte dinamikusan bővül a látogatószám, tucatnyi hely már tavaly nyereségesen működött.
2007. szeptember 6-án arról írt a Független Hírügynökség, hogy 71 éves korában elhunyt a világhírű tenor, Luciano Pavarotti.
A művész hasnyálmirigy-rákkal küzdött, tavaly nyári New York-i műtéte óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt. A New York Times írása szerint
Pavarotti az olasz operánál sokkal távolabbra terjesztette határait: a pop-kultúra óriásává vált.
Milliók látták a tévében, köztük olyanok, akik nem álltak köszönőviszonyban sem az opera műfajával, mégis: Pavarotti gyermeki varázsa, megkapó személyisége, könnyedsége és nagy szíve közelebb hozta őket ehhez a művészi kifejezési formához.
Modenában született, 1935 október 12-én, apja pék és műkedvelő tenor, anyja szivargyári munkás volt. Gyerekként együtt dúdolt Beniamino Gigli és Tito Schipa operafelvételeivel. Énekesi pályája előtt tanitóként kereste kenyerét, két éven át. Művészi áttörése
1961-ben következett be: megnyert egy nemzetközi dalversenyt a Reggio Emilia Szinházban.
Ugyanebben az évben és színpadon már Rodolphe-ot alakitja Puccini Bohémélet cimű operájában. 1963-ban kezdődött nemzetközi karrierje: először Amszterdamba, majd Bécsbe és Zürichbe hivják. A londoni Covent Gardenben is ebben az évben debütál. Újabb mérföldkő 1967, amikor először énekel a milánói Scalában és Herbert von Karajan vezénylete alatt Verdi Requiem-jében. A New York-i Metropolitan-ben 68-ban tűnik föl.
Karrierje kezdetén, egészen a 70es évekig rendkivül komolyan trenírozta hangját, minden erejét operkarrierjének szentelte: így válhatott a Magas Cé-k Királyáva, ahogy sokan nevezték.
A 80-as években hozta létre a Három tenor-projektet, melyben megosztotta a színpadot Placido Domingóval és Jose Carreras-szal,
először a futball világbajnokságon, később világkörüli turnékon. A legtöbb kritikus egyetértett abban, hogy legfőképpen Pavarotti kisugárzása tette a hármas formációt rendkivül sikeressé.
Sokan azért üdvözölték a három tenort, mert népszerűsitették az operát a széles tömegek számára, a legtöbb kiritikus viszont úgy értékelte, hogy a fellépés méltatlan tehetségükhöz. A 80as években, úton a szupersztárság felé Pavarotti rendkivül népszerű figurává vált, az emberek megszerették: beszélgetős műsorokban viccelődött, lóra ült egy felvonuláson és – bár korpulens termete miatt valószerűtlenül hangozhat – szex-szimbólumként tűnt föl az „Igen, Giorgio” című filmben. Sportcsarnokbeli koncertjeire tízezrek mentek el és hatszámjegyű összegeket keresett.
A kilencvenes évek elején lépett a közönség elé a Pavarotti és barátai cimű jótékonysági koncertsorozattal,
olyan népszerű előadók társaságában mint Sting, Bono vagy Elton John. 1997-ben Pavarotti csatlakozott a koncertező Sting-hez a a háború sújtotta boszniai városban, Mostarban. A Diana hercegnő emlékére kiadott CD-n Michael Jackson és Paul McCartney mellett énekelt.
Idős éveire világkörüli búcsúturnét tervezett, amit 2004-ben el is kezdett, de betegsége miatt csak félig sikerült teljesitenie.
2004 márciusában búcsúzott a new york-i Metropolitan Opera színpadától, ahol összesen 379-szer lépett föl.
Utoljára a Toscában énekelt, amit a közönség 15 perces szűnni nem akaró ovációval dijazott: a tenort 10-szer tapsolták vissza.
Két bejegyzés is róla szól a Guinnes Rekordok könyvében: az egyik, hogy őt tapsolták vissza legtöbbször a világon: 165-ször. A másikat két tenortársával, Domingóval és Carrerasszal együtt tartja: ők adták el a legtöbb klasszikus zenei albumot a legelső Három Tenor CD-vel.
1998-ban az Opera News cimű lapnak úgy nyilatkozott: „Amikor elkezdtem a pályát 1961-ben, arra intettek, hogy siessek, mert az opera műfajnak maximum tíz éve van hátra. Aztán fölismertem annak fontosságát, hogy az opera eljusson a tömegekhez”. Hozátette: „Azt hiszem, az a fontos, hogy ha az emberek bekapcsolják a rádiót, és hallják, hogy valaki énekel, rögtön rámismernek. Nem tévesztik össze a hangomat senki máséval.”
Hatalmas küzdelemben 80-71-re legyőzte a magyar válogatott a házigazda románokat Kolozsváron, a férfi kosárlabda Európa-bajnokságon.
Vojvoda Dávid MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Komoly tétje volt a meccsnek: a csehek elleni szenzációs győzelemnek köszönhetően (48 év után nyert először Eb-n meccset a magyar válogatott) már előre lehetett tudni, hogy amennyiben a magyar csapat nyer, akkor továbbjut a csoportból, de még egy szoros vereség esetén is esély marad erre. A hazai pályán szereplő Románia eddig győzelem nélkül állt az Eb-n.
Román hármasokkal és magyar ziccerekkel indult a meccs, 6-6-ig fej-fej mellett haladt a két csapat. Ezután azonban sorra kimaradtak a magyar hárompontosok, 12-6-ra elmentek a románok. A hetedik triplakísérletnél aztán Vojvoda Dávid megtörte az átkot, utána pedig a legjobb magyar kosaras,
a csehek ellen is szenzációsan játszó Hanga Ádám percei következtek.
A szünet előtt az ő ziccerével fordított a magyar csapat, a második negyed elején pedig az ő és Vojvoda kosarainak köszönhetően 23-15-re sikerült elhúzni.
Ezután Keller látványos zsákolása ellenére feljöttek három pontra a románok, Vojvoda 2+1 pontja kellett ahhoz, hogy kicsit meg lehessen nyugodni. Sokat számított az is, hogy a legjobb román kosaras, Moldoveanu pontszerzésben nem, csak lepattanózásban jeleskedett. Az viszont nem segített, hogy a triplák továbbra sem mentek: az első 11 magyar kísérletből csak egy ment be.
Keller Ákos MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Idegesen játszott mindkét csapat, percekre megmaradt az öt pont körüli különbség. Vojvoda és Keller ekkor úgy gondolta, demoralizálni kellene egy kicsit a románokat:
másodszor is látványos alley-oop zsákolást hoztak össze,
majd a 13. triplakísérlet újra szerencsét hozott, ezt Hanga Ádám dobta be, amire a románok egy szép zsákolással válaszoltak.
A második negyedet öt ponttal nyerték a magyarok, így a félidő 38-32-es vezetéssel zárult. Feltűnő volt az is, hogy sokkal jobban szedte a magyar csapat a lepattanókat: 24-15-re vezetett ebben is az első félidő végén.
A második félidő egy román sportszerűtlen hibával kezdődött, Keller azonban kihagyta mindkét büntetőjét, mint ahogy több magyar dobás is kimaradt. A románok jobban támadtak, fel is jöttek két pontra. Újabb magyar tripla maradt ki, de aztán jó védekezés mellett a nyáron Barcelonába igazoló
Hanga Ádám percei következtek: előbb befejezett két lerohanást, majd egy betörés után dobott kosarat. Vojvoda kosara pedig már tízpontos magyar vezetést jelentett.
Hanga Ádám MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Ezután viszont megint több dobás kimaradt (16-ból 2 sikeres triplakísérletnél jártak a magyarok), így a románok megint közelebb tudtak jönni, 48-44-re zárkóztak fel. Hanga keze is megremegett, egyik büntetőjét kihagyta, Mandache viszont úgy dobott hármast, hogy még oda is ütöttek neki: a sikeres büntetővel egy pont lett a különbség.
Hanga és Vojvoda viszont megmutatta klasszisát:
előbbi bevágott egy triplát, utóbbi pedig támadóhibát harcolt ki. Sok volt a fault, a románok kicsit jobban büntetőztek, de Mandache betörésére Vojvoda hasonlóan válaszolt. A negyed leglátványosabb jelenete a végére maradt, Keller adott egy sapkát a szinte észrevehetetlen Moldoveanunak, ráadásul a legvégén Vojvoda dobott egy hármast, így a harmadik negyedet is a magyarok nyerték. 60-52 volt az állás – a 60 magyar pontból 40-et Hanga és Vojvoda dobott.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Az utolsó 10 perc kihagyott kosarakkal kezdődött mindkét oldalon, de aztán Vojvoda újabb látványos kosarával megint tíz pont lett a különbség. Az egyre növekvő fáradtságot jelezték a sorozatos faultok, de a románok több büntetőt is kihagytak. Rosco Allen pillanatai jöttek: egy triplával 12 pontosra növelte a különbséget, majd labdát szerzett a magyar palánk alatt.
A dobások egyre kevésbé sikerültek,
a lepattanózás viszont továbbra is sokkal jobban ment, mint a románoknak,
ennek köszönhetően volt, hogy egymás után négyszer is próbálkozhatott a magyar csapat, így nem csökkent a különbség.
Kevesebb mint négy perccel a vége előtt két sikeres büntetővel 69-62-re tudtak feljönni a románok. Eilingsfeldnek ez nem tetszett, ezt egy triplával jelezte, Mandache ugyanígy válaszolt. Vojvoda újabb betörése után az utolsó két perc 9 pontos magyar előnnyel kezdődött.
A kisebb pihenő után visszatérő Hanga remek betörése után Moldoveanu ki is pontozódott, aztán azonban Keller ellen már másodszor fújtak támadóhibát. Román büntetők után hatpontos magyar előny maradt. A bedobás után erősen faultgyanúsan szereztek labdát a románok, a ziccert pedig nem hibázták el, így
négypontos magyar előnnyel indult az utolsó perc.
A románok nem faultolták, hagytak, hogy a magyarok passzolgassanak. Allenre jött ki a dobás, és bár elrontotta, a lepattanónál Hanga kiharcolt egy szabálytalanságot, majd mindkét büntetőjét bedobta. A román támadás kimaradt, Vojvoda leszedte a lepattanót, ekkor persze már jött a fault. Vojvoda mindkét büntetőjét bedobta, fél perccel a vége előtt nyolc ponttal vezetett a magyar csapat – a meccs gyakorlatilag eldőlt.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
A végeredmény 80-71 lett.
Az egyaránt klasszisteljesítményt nyújtó Vojvoda Dávid és Hanga Ádám végül 26 illetve 25 ponttal zárta a meccset.
A magyar csapat továbbjutott a nyolcaddöntőbe.
A meccs után az M4-nek Hanga Ádám azt mondta, olyan meccs volt, amire vártak és „nagyon boldogok vagyunk”. Vojvoda Dávid pedig arról beszélt, hogy nehéz egy ilyen meccs után értékelni, át kell gondolni, mi is történt. Azt is mondta:
Az LMP szerint megfelelő védelem nélkül, a biztonsági előírások teljes mellőzésével működik Magyarország taskenti nagykövetsége. Ezért Szél Bernadett, a párt miniszterelnök-jelöltje, a nemzetbiztonsági bizottság összehívását kezdeményezi.
Az ügyben Demeter Márta, az LMP újdonsült képviselője közérdekű adatigényléssel fordult a hatóságokhoz. Ennek során megkapta a taskenti nagykövetség bérleti szerződését. A szerződés szerint
a bérbeadó az épület átalakítását a magyar műszaki tartalom teljes ismeretében végezte el,
így megismerhette az épület teljes elektromos tervezési anyagát és a biztonságtechnikai rendszert is.
A párt közleménye szerint az ügy nagyon komoly nemzetbiztonsági aggályokat vet fel, ezért Szél Bernadett, a nemzetbiztonsági bizottság tagjaként a testület összehívását kezdeményezi.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
