Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

A Fidesz pártcsaládja is az ítélet elfogadását várja el

0

A Fidesz pártcsaládja is elvárja, hogy minden ország tartsa be az Európai Bíróság ítéletét – közölte Manfred Weber frakcióvezető. Az ellenzéki pártok üdvözölték a kvótaper ítéletét. A bizottság illetékes biztosa további lépéseket helyezett kilátásba.

Az Európai Néppárt (EPP) elvárja, hogy minden uniós tagállam tartsa tiszteletben és hajtsa végre az Európai Bíróság kvótaügyben hozott döntését – közölte Manfred Weber, a Fideszt is soraiban tudó párt európai parlamenti frakcióvezetője.

Közleményében Weber kiemelte, hogy az ítélet megnyithatja az utat a közös uniós bevándorláspolitika előtt, esély nyílik a „sebek begyógyítására” az EU-ban.
Weber szerint a migrációs válság hosszú távú megoldása érdekében minden félnek készen kell állnia a kompromisszumra,

„a szolidaritás nem egyirányú utca”.

Az ellenzéki képviselők üdvözölték az ítéletet és annak betartását követelik. Gianni Pittella szociáldemokrata frakcióvezető hangsúlyozta, Magyarországnak és Szlovákiának eleget kell tennie kötelezettségeinek, meg kell kezdeniük a rájuk jutó néhány száz menedékkérő áthelyezését.

Ha nem így tesznek, büntetést kell kiszabni rájuk –

fűzte hozzá. Szégyen, hogy Orbán Viktor további pénzt követel az EU-tól egy értelmetlen fal felállítására, miközben nem tesz eleget az uniós tagsággal járó kötelezettségeknek – így Pittella.

Mások mellett Claude Moraes, az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottságának (LIBE) szociáldemokrata elnöke és Ska Keller zöldpárti társelnök is üdvözölte a bírósági döntést, kiemelve, hogy nem lehet tovább halogatni a görögországi és olaszországi transzfereket.

Az ítélet után nem maradt több kifogás,

az Európai Bizottságnak folytatnia kell a Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen kezdett kötelezettségszegési eljárásokat, amiért nem teljesítik a rájuk eső feladatot – fogalmazott Keller.

Alapvetően fontos, hogy minden tagállam, különösen Lengyelország, Magyarország és a Cseh Köztársaság, valamint a kvótáikat még nem teljes körűen teljesítő tagállamok fokozzák erőfeszítéseiket az összes jogosult kérelmező áthelyezésére – jelentette ki brüsszeli sajtótájékoztatóján Dimitrisz Avramopulosz migrációs politikáért felelős biztos szerdán.

A tagállamok áthelyezési kötelezettsége nem szűnik meg,

az áthelyezésről szóló tanácsi határozatokat a szeptember 26-áig Görögországba vagy Olaszországba érkező valamennyi jogosult személlyel kapcsolatban alkalmazni kell – mondta a biztos.

Ha egyes tagállamok nem változtatják meg a kvóták szerinti befogadással kapcsolatos álláspontjukat, akkor az ellenük indított kötelezettségszegési eljárás következő szakaszába léphet, heteken belül az uniós bíróság elé kerülhet az ügy – mondta Avramopulosz.

A kormány véleményét itt, az ellenzéki pártokét itt olvashatja.

MTI/FüHü

Orosz doktrína: a modern háborúban a nem katonai eszközök fontosabbak, mint a fegyverek

0

Oroszország fegyveres erőinek vezérkari főnöke az ukrajnai válság kellős közepén fejtette még ki nézeteit a modern háborúról, és Moszkva azóta is ezt a „tudományos káosz elméletet” alkalmazza.

Ezt írja a Politicóban a kérdés egyik legjobb szakértője. Molly K. McKew testközelben figyelhette az orosz nem épp ortodox módszerek alkalmazását amikor tanácsadója volt Szaakasvili elnöknek Grúziában, illetve amikor Moldova miniszterelnöke mellett töltött be hasonló tisztséget.

Valerij Geraszimov tábornok, a fegyveres erők vezérkari főnöke 2013 februárjában tette közzé tanulmányát a modern hadviselésről. A címe: A tudomány értéke a jövőbe látásban.

A doktrína lényege az, hogy manapság

a nem katonai eszközök alkalmazása sokkal inkább célravezető a politikai elképzelések szempontjából, mint a hadsereg bevetése.

A szerző példája Ukrajna, ahol a Geraszimov-doktrína alkalmazása a legjobban nyomon követhető. Oroszország két szélsőséges mozgalmat támogatott: azokat az Ukrajna keleti részén élő oroszokat, akik csatlakozni akartak Oroszországhoz, és egyidejűleg azokat a neonáci ukránokat, akik Sztyepan Banderát tekintették az eszményképüknek.

Az ukrán nacionalista vezér a nácikkal együttműködve harcolt a Szovjetunió ellen – irtva közben a zsidókat és a lengyeleket is Ukrajnában. Később a szovjet titkosszolgálat végzett vele. A tudományosan megtervezett káosz odavezett, hogy Ukrajnában teljes az anarchia miközben

Putyin megszerezte a Krím félszigetet és de facto irányítja Ukrajna orosz többségű keleti tartományait.

Az orosz vezérkari főnök káoszelmélete abból indul ki, hogy Oroszország gyengébb mint ellenfelei.

„A cél nem az, hogy mi erősebbek legyünk mint az ellenfél hanem az, hogy legyengítsük annyira az ellenfelet, hogy az kénytelen legyen egyenlő partnerként elfogadni bennünket” – írja.

Geraszimov tábornoknak ezt az elképzelését valósították meg az USA-ban a választási kampány idején. A nem ortodox módszerek alkalmazása, hackerek bevetése kaotikus viszonyokat teremtett a választások során. Trump pedig béna kacsa lett, hiszen az oroszokkal fenntartott korábbi kapcsolatai miatt nem képes megvalósítani elképzeléseit. Washingtonban

jelenleg is vizsgálat folyik ellene.

Az Oroszország elleni szankciókat állítólag azért írta alá, hogy elkerülje az impeachmentet vagyis a szégyenletes bukást.

Mire juthat Oroszország ezzel a „tudományos káosz elmélettel”? Mind az USA mind az EU tapasztalja a gyakorlatban, hogy az oroszok megpróbálnak beavatkozni a belső ügyeibe. De hol az eredmény? Trump oroszbarát politikát ígért, de ebből nem lett semmi. Putyin az EU ellenfeleit támogatta, de azok csak Nagy Britanniában értek el eredményt, Németországban és Franciaországban nem.

Gyengíteni talán sikerült az ellenfelet, de az semmiképp sem süllyedt le Oroszország nívójára,

hiszen a gazdasági eredményei százszor különbek. Marad tehát a konvencionális fenyegetés: most kezdődik Fehéroroszországban a Zapad (Nyugat) nevű nagy orosz-belorusz hadgyakorlat, melyen állítólag azt gyakorolják majd, hogy miképp lehet lerohanni Ukrajnát vagy épp a balti államokat.

Uniós vizsgálat a felcsúti kisvasútnál

0

A helyszínen vizsgálja meg a felcsúti kisvasutat az Európai Parlament egyik bizottsága, hogy ellenőrizze, mire ment el a 600 milliós közösségi támogatás – írja a 24.hu. A testület hétfői ülésén heves vita támadt Deutsch Tamás és bizottság vezetője között.

Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottsága (CONT) szeptember 18. és 20. között tényfeltáró küldöttséget küld Felcsútra, hogy megnézzék, mire költötték el az EU-tól kapott 600 millió forintot – írja a 24.hu. A téma a CONT hétfői ülésén került szóba (a 4-es metróval egyetemben).

A CONT elnöke, Inge Grässle felolvasott egy részt Lázár János nekik írott leveléből, amelyben a kancelláriaminiszter különösen felháborítónak tartja és kategorikusan elutasítja, hogy a több ezer társfinanszírozásból éppen a felcsúti kisvasutat vizsgálják, amelyet a magyar miniszterelnök szülőfalujában valósítottak meg. Nehezményezte még, hogy ellenzéki vezetésű települések beruházásait nem vizsgálja a CONT.

Grässle visszautasította a politikai indíttatást, ráadásul – mondta – nem is ismerik olyan behatóan a magyar belső viszonyokat, hogy ismernék a kisvasutat övező belpolitikai vitákat.

Olyan projekteket vizsgálnak, amelyekkel láthatóan probléma van

– mondta a CONT vezetője.

„Nem hagyjuk, hogy a magyar kormány döntse el, mit nézzünk meg”

– fogalmazott.

Az ülésen részt vevő Deutsch Tamás vitatta a tervezett vizsgálat elfogulatlanságát, azt Magyarország elleni támadásnak tartja. Például azért, mert korábban, a szocialista kormányok idején egyszer se látogatott ide a CONT. Deutsch szerint

„az a bűne ennek a szerencsétlen kis falunak”, hogy gyerekként ott élt a magyar miniszterelnök.

Deutsch szerette volna elérni, hogy az ellenőrzést a jövő tavaszi választások után ejtsék meg. Inge Grässle szerint a magyar választás több, mint fél év múlva lesz, a CONT fontos, de ennyire nem – mondta. A CONT 2004 és 2010 között azért nem járt Magyarországon, mert senki se javasolta nekik.

EU-biztos: legyen egységes terrorelhárító hírszerzés Európában

0

Több iszlamista terrorakciót is meg lehetett volna akadályozni, ha jobb lett volna az együttműködés az európai titkosszolgálatok között. Ezt hangsúlyozta Dimitrisz Avramopulosz uniós biztos, aki az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt fejtette ki az elképzeléseit.

Utalt arra, hogy a legutóbbi időkben végrehajtott iszlamista merényletek Spanyolországban és Finnországban elkerülhetőek lettek volna, ha a helyi terrorelhárító szolgálatok időben megkaptak volna fontos információkat a dzsihádisták terveivel kapcsolatban.

Az EU belügyi biztosa szerint nem minden tagállam ért egyet azzal, hogy egységes terrrorelhárító rendszer kell, mert

minden ország ragaszkodik ahhoz, hogy a titkosszolgálatok maradjanak nemzeti hatáskörben.

A legjobb példa erre Nagy Britannia, mely jobban együttműködött ezen a téren az Egyesült Államokkal mint uniós partnereivel. De az Egyesült Királyság most távozóban van, a többi tagállam talán nyitottabb ebben az ügyben.

A közös európai határvédelem ügye lassan utat tör magának. Sok tagállam ellenkezését kell még leküzdeni, de a polgárok érdekében célszerű lenne az egységes terrorelhárító információs rendszer működése, mert sok terrortámadást lehetne vele elhárítani- hangsúlyozta az EU belügyi biztosa.

Bajor miniszterelnök: Németország most lezárná határait

0

Horst Seehofer bajor kormányfő a Bildnek interjúban bírálta a berlini kormány menekültpolitikájának több elemét.

Például azt, hogy a szabályok lehetővé teszik a családegyesítést egyes esetekben.

„Sohase mennek haza azok, akik egy ilyen családegyesítés során Németországba érkeznek!”

– hangsúlyozta a CSU elnöke, aki egyben Bajorország miniszterelnöke is.

Horst Seehofer bírálta azt is, hogy egyes német nagyvárosokban „gettók” alakulnak ki az újonnan érkezett bevándorlókból, illetve a korábban is közösségben élő muszlimokból. „Ebből még bajunk lehet a jövőben. Ezért mi Bajorországban mindent megteszünk azért, hogy ne alakuljanak ki ilyen gettók” – mondta.

Ami újabb menekültek érkezését illeti: Horst Seehofer kizárta, hogy „Bajorország még egyszer olyan sok migránst beengedne mint 2015-ben. Ez elől

lezárnánk Bajorország határát

és biztos vagyok benne, hogy a szövetségi kormány is így tenne”- mondta.

Seehofer a CSU-választók körében kevésbé népszerű, mint Angela Merkel kancellár, aki a menekültügyben mérsékeltebb álláspontot foglal el.

Németországban szeptember 24-én tartják meg a parlamenti választásokat, melyek fő esélyese Angela Merkel.

Négy neonáci katonát tartóztattak le Nagy Britanniában

0

National Action, ez a szélsőjobboldali csoport neve, melyet az antiterrorista törvény nevében betiltottak Nagy Britanniában.

„Antiszemiták, rasszisták és homofóbok, az ilyen szervezetnek nincsen helye Nagy Britanniában!”- indokolta tavaly a szélsőjobboldali szervezet betiltását Amber Rudd belügyminiszter. Aki most kissé meglepődhetett amikor kiderült: a National Action (Nemzeti Akció) öt letartóztatott tagja közül

négyen a hadseregben szolgálnak.

Ráadásul nem is akárhol: az egyikük egy antiterrorista alakulatnál Cipruson.

A National Action ugyanis maga sem ítéli el a terrorista módszereket. Amikor a brexit-népszavazás kampánya során egy szélsőjobboldali aktivista leszúrta Jo Cox munkáspárti képviselőt, akkor a szervezet honlapja mint nemzeti hőst ünnepelte őt.

„Halál az árulókra! Éljen Nagy Britannia szabadsága!”

– ezekkel a szavakkal indokolta a politikai gyilkosságot a szélsőjobboldali tettes, és ezt kiemelt helyen közölte a National Action. Melyet ezután betiltottak.

Csakhogy az ITV egy riportot sugárzott, melyből kiderült: a szervezet él és virul.

Híveit ugyanolyan módon toborozza mint a dzsihádista szervezetek:

a YouTube-on terjesztett propaganda videókkal.

Ha kiderül, hogy a brit terrorelhárításnál aktívak a neonácik, akkor bajba kerülhet Theresa May kormánya, melyet a baloldal elnézéssel vádol. A brexit-népszavazást követően megnőtt a szélsőjobb befolyása a brit közéletben. Egyre gyakoribb a nyílt fellépés a külföldiekkel szemben. Nemrég ítéltek el egy britet, aki nyilvánosan a p…ba küldte el a kelet-európai bevándorlókat.

A Néppárt fontos embere is kapott azeri pénzt

0

Az Európa Tanács meglehetősen kritikus jelentést készített Azerbajdzsánról, ahol a demokrácia szabályainak betartása vagy az emberi jogok respektálása távolról sem felel meg az európai normáknak. Az Európa Tanács olasz képviselője és az Európai Néppárt parlamenti közgyűlési csoportjának az elnöke, az olasz Luca Volontè megfúrta ezt a kritikus jelentést.

Az Európa Tanács nem ítélte el Ilham Alijev elnök rendszerét. Cserébe a szolgálatkész olasz politikus nejének cége 2,39 millió eurót kapott tanácsadás címén Azerbajdzsántól. Ugyancsak tanácsadás címen átutaltak egy kisebb összeget a CSU akkori képviselőjének, Eduard Lintnernek is. Minderről a Süddeutsche Zeitung számol be, mely annak próbált utánajárni, hogy Azerbajdzsán 2,5 milliárd eurós megvesztegetési keretét mire is használták fel.

A hírhedt kaviárdiplomácia, avagy hogy vásárol barátokat Azerbajdzsán?

Négy, Nagy-Britanniában bejegyzett cég, mely szoros kapcsolatban állt az egykori szovjet tagköztársasággal, 2,5 milliárd eurót költött az azerbajdzsáni elit, mindenekelőtt Ilham Alijev és családja céljaira. Ezt állapította meg az Organized Crime and Reporting Project és tíz európai újság közös vizsgálata, melyet

hónapokon át folytattak azért, hogy napvilágra hozzák Azerbajdzsán furcsa rendszerének külföldi pénzügyi rendszerét.

A négy cég Nagy Britanniában ugyanis csak a jéghegy csúcsa, az azeri pénzek ugyanis megtalálhatók Észak-Amerikában éppúgy mint a kontinentális Európában. Laundromat, vagyis mosógép volt az oknyomozó újságírók elnevezése Azerbajdzsán elitjének leleményes pénzügyi rendszeréről, amely egyaránt irányult off-shore számlák ezreinek a létrehozására adóparadicsomokban, és fedőcégek működtetésére az Európai Unióban és másutt.

Ezeket a fedőcégeket Alijev utasítására a titkosszolgálat működtetette és működteti,

mely még a szovjet időkből maradt meg Azerbajdzsánban. Nem véletlenül: Alijev édesapja annak idején úgy kezdte pályafutását a nagy Szovjetunióban, hogy a KGB tisztje volt.

Ilham Alijev
Forrás: Wikimedia Commons

Már életében szobrot kapott Hejdar Alijev Bakuban azon a címen, hogy kétszer is megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést. Először azért, mert eredményesen vezette a titkosszolgálatot, a KGB-t, másodszor pedig azért, mert nem kevésbé volt eredményes Azerbajdzsán Kommunista Pártjának élén. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Politikai Bizottságának póttagja lett. Ebben a minőségben pályázott az első számú vezető tisztére Mihail Gorbacsovval szemben. Veszített, mert a szovjet elit Sztálin halála után elhatározta, hogy még egyszer nem jön első számú vezető a Kaukázuson túlról. Sztálinnak Dzsingisz kán volt a beceneve a bolsevik pártban…

Alijev elvtárs beletörődött a vereségbe és hozzálátott a túlélő program kidolgozásához. Teljes sikerrel: a nagy Szovjetunió bukása után is megőrizte hatalmát és hamarosan

első számú vezető lett újra Azerbajdzsánban.

Most már nem Moszkvában hanem Washingtonban kereste a felső kapcsolatot.

Eredményesen: a CIA kebelére ölelte az egykori KGB generálist, aki a stratégiai pozícióban levő és olajban gazdag Azerbajdzsán első embereként Amerika barátságát kereste. Az idősebb Alijev az USA-ban halt meg egy katonai kórházban. Trónját fia, Ilham Alijev örökölte.

Tizennégy éve van hatalmon. A moszkvai diplomáciai főiskolán végzett, az ő ötlete a „kaviárdiplomácia”. Azok a külföldi vezetők és diplomaták, akik valamilyen szempontból fontosak lehetnek Azerbajdzsán számára, csodálatos kaviárküldeményt kapnak a kapcsolat megalapozására. Később aztán más is érkezhet…

Nem kell mindig kaviár 

Magyarországon a baltás gyilkos ügye tette igazán ismertté Azerbajdzsán teljhatalmú urát. Aki azzal bízta meg budapesti nagykövetét, hogy bármi áron, de szabadítsa ki börtönéből azt az azeri tisztet, aki korábban megölt egy örmény tisztet Magyarországon.

A baltás gyilkos kiszabadult és nemzeti hős lett hazájában.

Ki és mit kapott cserébe ezért a magyar döntéshozók közül? Ez a kaviárdiplomácia rejtelmei közé tartozik. Tény, hogy Magyarország vállalta azt is, hogy Örményország megszakítsa vele a kapcsolatait.

Miért ez az évtizedes vita Azerbajdzsán és Örményország között? Sztálin grúz volt és jól ismerte a Kaukázus nemzetiségi problémáit. Ezért, amikor a Szovjetunió megalakult, akkor a török nyelvet beszélő muszlim Azerbajdzsánhoz csatolta a Hegyi Karabahot, ahol a lakosság döntő többsége örmény volt és keresztény, akik az első világháborús török népirtás óta gyűlölettel tekintettek a törökül beszélő muszlim népekre.

Oszd meg és uralkodj rajtuk!- mondta a grúz Sztálin, aki egyaránt utálta az azeriket és az örményeket. A Szovjetunió bukása után (1991) háború robbant ki Azerbajdzsán és Örményország között. A tét a Hegyi Karabah volt. Az örmények győztek- jelentős részben a diaszpóra támogatása miatt. Azerbajdzsán azóta sem ismeri el a veszteséget.

A kaviárdiplomácia egyik fő célja az, hogy támogatókat szerezzen ebben a történelmi vitában. A másik cél a pénzmosás.

Az olajban gazdag állam költségvetése átláthatatlan. Az elnök magánvagyona és a közpénzek között nincs kínai fal. Az Alijev-család gondol a jövőre is: bár esze ágában sincs lemondani a trónról Azerbajdzsánban, de azért látott már egy-két nagy bukást. Amerika szó nélkül cserbenhagyta szövetségeseit: Mubarakot Egyiptomban vagy Ben Alit Tunéziában. Mindkét bukott diktátor családja milliárdos volt dollárban is. Az Alijev családnak sem kell szégyenkeznie, már ők is dollármilliárdosnak számítanak.

Az azeri pénzből Magyarországra is jutott, erről itt olvashat bővebben.

A magyar kormány szerint felháborító és felelőtlen a kvótaítélet

0

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a kvótaperben hozott döntés veszélyezteti Európa biztonságát és jövőjét.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Szijjártó Trócsányi László igazságügyi miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatót azután, hogy az Európai Bíróság elutasította a kvótaügyben Magyarország és Szlovákia keresetét, azaz Magyarországnak be kell fogadnia 1294 menekültet.

Szijjártó Péter azt mondta: a magyar kormány szerint „felháborító és felelőtlen a döntés”, amely „veszélyezteti Európa biztonságát és jövőjét”, valamint „ellentétes az európai nemzetek jövőjével és érdekével”. Szerinte politikai döntés született, nem jogi és szakmai,

„a politika megerőszakolta az európai jogot és európai értékeket.”

Szijjártó szerint a bizottságnak nincs fennhatósága az európai nemzetek felett. Azt is mondta: itt lenne az ideje, hogy a kvótát az EU átadja a múltnak, ez szerinte sikertelen válasz volt.

A külügyminiszter arról is beszélt, hogy ha tovább erőlteti a bizottság a kötelező betelepítést, akkor a magyar kormány minden ilyen döntés ellen a jövőben is harcolni fog. Ahogy fogalmazott:

az igazi csata csak most kezdődik el.

Szerinte az Európai Bizottságnak a védekezést kellene támogatni, de, ahogy fogalmazott Juncker leveléből is az látszik, hogy az EB csak a bevándorlók befogadását támogatja.

Trócsányi László arról beszélt, hogy

közel 20 hónapos jogi csatározás vége után újabbak előtt áll a magyar kormány.

Szerinte elhibázott politikai döntés született, és a bizottság megsérti a védekezéshez való jogot. Arról is beszélt, hogy a magyar kormány az európai szolidaritás talaján áll, de a szolidaritás értelmezésére szerinte tág tér van.

Trócsányi arról is beszélt, hogy a határozatnak a bizottság a nyertese, és ezzel felborul az intézményi egyensúly. Bejelentette, hogy a kormány a további csatához „minden jogi eszközt” igénybe vesz.

Szijjártó Péter azt is mondta: Orbán Viktor szava parancs, Magyarország egyetlen embert sem fogad be, amíg a jelenlegi kormány hatalmon van.

Az ellenzéki pártok reakcióját itt olvashatja.

Hadházy Ákos: Nincs még döntés Ron Werber alkalmazásáról

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke azt mondta a fuhu.hu-nak, hogy még nem született végleges döntés Ron Werber kampánytanácsadó alkalmazásáról. Beszélt a kvótaperről is, azt mondta: a kvótaelosztás nem jó megoldása, de a szolidaritáshoz hozzátartozik a betartása.

Hadházy Ákos szerint az, hogy Werber, az MSZP korábbi kampánytanácsadója, végül dolgozik-e az LMP-nek, mellékes, technikai kérdés, sokkal fontosabb az, hogy a párt mit akar elmondani. Azt is mondta:

demokratikus pártról van szó,

így minden döntést megvitatnak. Werber alkalmazásáról még nem született végleges döntés.

Hadházy Ákos a fuhu.hu-nak beszélt a kvótaügyben hozott ítéletről is, amit szerinte

„egyértelműen be kell tartani”,

a „Fidesz által hozott Alaptörvény is szerepel”, hogy az Európai Bíróság ítéleteit el kell fogadni.

Arról beszélt, hogy az LMP szerint közös európai megoldás kell a menekültkérdésben, és bár a kvótaelosztás ezt nem szolgálja, „nem old meg semmit”, de része a szolidaritásnak. Azt is mondta, hogy a kormány valószínűleg „hatalmas propagandakampányt” épít majd a kérdésre, amivel viszont szerinte sokat kockáztat.

A magyar állam jó pénzért eladott egy gyilkost

0

Régóta azt hiszem, hogy már semmiféle illúzióm nincs Orbán Viktorral és a Fidesszel kapcsolatban, azt gondoltam nincs olyan gazemberség, amelyet ne tudnék elképzelni róluk. És most ismét csalódnom kell magamban; nem tud olyan mélyre szállni a képzeletem, mint amit a valóság produkál. Mind ezidáig azt gondoltam, hogy azért adják ki a baltás gyilkost Orbán és Szíjjártó haverjának, az azeri diktátornak, hogy ezzel az undorító gesztussal tovább mélyítsék Orbán és Aliev örök és megbonthatatlan barátságát.

És most kiderül, hogy annak hátterében, hogy a magyar állam kiadta a baltás gyilkost Azerbajdzsánnak – ahol azonmód szabadon engedték és azóta is nemzeti hősként ünneplik -, egész egyszerűen magánszemélyek adásvételi ügylete áll, a kiadással egy időben ugyanis dollármilliók landoltak egy kibogozhatatlan tulajdonosi hátterű magánszámlán. A pénzt pedig az az Azerbajdzsánban bejegyzett alapítvány utalta át, amelyet azért hoztak létre, hogy

dollármilliárdokat költsön újságírók és politikusok megvesztegetésére

azért, hogy az azeri diktátort és az általa működtett diktatúrát kedvező színben tüntesse fel külföldön.

A magyar állam tehát jó pénzért eladott egy gyilkost, az ezért kapott pénz pedig csak olyasvalakinek a számláját hizlalhatta, aki döntést hozhatott a kiadatásról. Márpedig tekintettel az ügy súlyára nehéz elképzelni, hogy a kiadatással kapcsolatos – óriási nemzetközi felháborodást kiváltó – döntést nem személyesen Orbán Viktor hozta meg. A dollármilliók néhány – könnyen körülírható – magánszemély számláját gyarapítják, a lemoshatatlan szégyen az országé. Az ilyesmit hívják a tengeren túl lator államnak.

Forrás: Vásárhelyi Mária, Facebook.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK