FüHü, Author at Független Hírügynökség Page 849 of 940

Tíz éve történt – Vádemelés Budaházy ellen

FüHü

-

2017-09-07

Tíz éve történt – Vádemelés Budaházy ellen

2007. szeptember 7-én arról írt a Független Hírügynökség, hogy vádat emelt a Fővárosi Főügyészség Budaházy György ellen az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete miatt. Az iratokat a Fővárosi Bíróságnak küldték meg: ha elítélik, Budaházy akár 5 év börtönt is kaphat.

Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a Független Hírügynökség információit megerősítve elmondta, hogy a férfi 2006. szeptember 27-e és 2007. március 15-e között több közleményt tett közzé szélsőséges honlapokon. „Ezekben olyan erőszakos cselekményekre szólította fel az olvasókat, melynek közvetlen célja a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének megváltoztatása, de az egyikben például rendőröket fenyegetett meg” – tette hozzá a szóvivő.

A rendőrség a tavaly szeptemberi MTV-ostromtól több hónapon át kereste Budaházyt, akit akkor

azzal gyanúsítottak, hogy megrongálta a Szabadság téri szovjet emlékművet.

Március 15-én elfogták, két héttel később a bíróság lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el: Pest megyei lakhelyét azóta sem hagyhatta el engedély nélkül.

Budaházy ellen az elmúlt években több eljárás is indult: idén májusban például a Fővárosi Bíróság Budaházy Györgyöt és hét társát az uniós csatlakozás elleni tiltakozásul 2003-ban plakátjaikon szereplő tiltott önkényuralmi jelképek ügyében felmentette. Budaházyt és társait azért fogták perbe, mert

az uniós csatlakozási kampány ellen annak idején tiltott jelképeket is tartalmazó plakátokkal léptek fel.

A tárgyaláson Budaházyt a Nemzeti Jogvédő Alapítvány védte, álláspontjuk szerint az ítélet azt jelenti, hogy akik a tiltott önkényuralmi jelképeket azok elítélése érdekében teszik közszemlére, nem vétenek a törvények ellen.

Leforgatta következő nagyfilmjét Nemes Jeles

Kultúra

FüHü

-

2017-09-07

0

Leforgatta következő nagyfilmjét Nemes Jeles

Szombaton befejezte a Sunset (Naplemente) forgatását Nemes Jeles László. Az Oscar-díjas Saul fia rendezőjének újabb nagyfilmje jövő nyártól lesz látható.

Szeptember 2-án befejezte második nagyjátékfilmje forgatását az Oscar-díjas Saul fia rendezője, Nemes Jeles László – közölte a stáb az MTI-vel hétfőn. A Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával készülő Sunset (Naplemente) forgatása június 12-én kezdődött és 53 napig tartott budapesti és vidéki helyszíneken.

A film 2018 nyarán kerül a magyar mozikba.

Az 1913 nyarán játszódó történet szerint az árvaházban nevelkedett, fiatal Leiter Írisz Budapestre érkezik azt remélve, hogy kalaposlányként dolgozhat néhai szülei egykori legendás szalonjában. Ám a kalapbolt új tulajdonosa, Brill Oszkár elutasítja. Írisz egy idegentől értesül arról, hogy Leiter Kálmán néven él egy bátyja, akinek nem tudott a létezéséről. A családja után kutatva a lány sötét titkokra bukkan, és elragadja a bukásához érkezett civilizáció zűrzavara.

A Sunset főszereplői Jakab Juli (Leiter Írisz) és a román Vlad Ivanov (Brill Oszkár), aki többek között a 4 hónap, 3 hét, 2 nap című cannes-i Arany Pálma-díjas filmből ismert. Operatőre Erdély Mátyás, zeneszerzője Melis László, hangmérnöke Zányi Tamás, díszlettervezője Rajk László, jelmeztervezője – a stábhoz újonnan csatlakozó – Szakács Györgyi. A rendező a forgatókönyvet együtt jegyzi Clara Royer-vel és Matthieu Taponier-vel, utóbbi egyben a film vágója is.

A Sunset (a Saul fiához hasonlóan) a Laokoon Filmgroup gyártásában készül, Sipos Gábor és Rajna Gábor producerek vezetésével, magyar-francia koprodukcióban.

„Hibát követ el a magyar kormány”

FüHü

-

2017-09-06

0

Magyarország a Balkánra sodródik, ha folytatja külön utas Európa-politikáját – ezt Csáky Pál szlovákiai EP-képviselő mondta a HírTV Newsroom című műsorában.

Csáky szerencsétlennek nevezte azt, hogy a szlovák és a magyar kormány az Európai Bírósághoz fordult a kvótaügy kapcsán.

A néppárti politikus szerint a szeptemberi parlamenti választások után Németország is vázolja új Európa-politikáját, és Magyarország eddigi szövetségesei,

a visegrádi négyek könnyen hátat fordíthatnak neki.

Csáky Pál úgy véli, hibát követ el a magyar kormány, ha illúziókat kerget a szlovák vagy a cseh kormányokkal szemben.

„Az az álom, amiről Budapesten gyakran beszélnek, hogy van egy visegrádi négyek, amely az életünket és vérünket egymásért elven működik, ez soha nem volt és soha nem lesz.

A szlovák kormány és a cseh kormány mindig a német elvárásoknak megfelelően fog viselkedni.

És ha az elkövetkezendő időszakban egy ilyen kérdés az élére áll, akkor biztos, hogy a visegrádi négyek néhány perc alatt nagyon komoly sérelmet szenvednek” – fogalmazott a politikus.

HírTv/FüHü

Moszkva lesz az új Brüsszel?

FüHü

-

2017-09-06

0

„Nem állítom, hogy a kezdetektől létezik egy mesterterv és minden lépés az EU elhagyásának irányába történik, de valószínű, hogy ezzel mint reális alternatívával, jó ideje számolnak, és megpróbálnak erre is felkészülni” – írja Gál Zsolt a pozsonyi Új Szóban.

„Vajon Orbán Viktor tényleg képes lenne kivezetni Magyarországot az Európai Unióból, egyenest bele az orosz érdekszférába? Minden racionális érv ez ellen szól, a történelmi tapasztalatok, az unióhoz képest elenyésző orosz gazdasági kapcsolatok (külkereskedelem, beruházások), az igencsak kudarcos gazdasági és társadalmi modell, amit a Kreml építget, és a magyar társadalomban még mindig meglévő nagyon magas elutasítás.” (…)

„Ha Orbán úgy gondolkozik, hogy illiberális államának építése közben eljuthat arra a szintre, amit az EU már nem tolerálhat (mert már olyan szinten ássa alá az uniós demokratikus normákat), akkor

az unió elhagyása hatalma megőrzésének záloga lehet.

Maga kérheti a kilépést, vagy a többi tagállam fogja szankciókkal büntetni Magyarországot, esetleg Budapest „csak” kimarad a szorosabb integrációból, valamiféle legkülső körben, az EU-periférián. Az uniós források mindenképpen apadni fognak, még ha marad is a status quo. 2020-tól kevesebb pénz jön Brüsszelből, vagy sokkal kevesebb, esetleg töredéknyi – attól függően, hogy melyik szcenárió válik valóra. Mivel ezek a pénzek jelenleg lélegeztetőgép módjára tartják életben a magyar gazdaságot, valamivel részben ki kell váltani őket.

Itt jöhetnek a képbe az orosz meg kínai kölcsönökből építendő beruházások.

Orbánnak ilyen külső forrásokra a hatalma fenntartására és oligarcháinak meg strómanjainak etetésére feltétlenül szüksége lesz.”

„Nem állítom, hogy a kezdetektől létezik egy mesterterv és minden lépés az EU elhagyásának irányába történik, de valószínű, hogy ezzel mint reális alternatívával, jó ideje számolnak, és megpróbálnak erre is felkészülni, meg ebbe az irányba is hangolni a közvéleményt. Legalábbis minden jel erre utal, sőt egy csomó lépésnek csak így van logikája. És, hogy mi lesz a közvéleménnyel?

Nos, illiberális államban nem feltétlenül szabadok a választások.

Nem, nem a jövő évire gondolok, amelyek nem lesznek ugyan tisztességesek (a kormány óriási fölényben lesz a média és a források tekintetében, továbbá magára szabta a választási rendszert). De még szabad választás lesz (értsd nem kell eredményt hamísítani), a Fidesz így is nyerhet. De mi van, ha 2022-ben már ez sem lesz elég?”

Forbes: Csányi Sándor és agrárbirodalma a csúcson

FüHü

-

2017-09-06

0

Forbes: Csányi Sándor és agrárbirodalma a csúcson

Csányi Sándor és agrárbirodalma vezeti a 25 legnagyobb magyar családi vállalkozás listáját, amelyet a Forbes magazin állított össze; a harmadik alkalommal közölt lista a lap szeptemberi számában jelent meg.

A magazin közleménye szerint a Csányi család tulajdonában lévő Bonafarm csoport, KITE Zrt. és MCS Vágóhíd Zrt. Forbes által becsült cégértéke 113,4 milliárd forint.

A lap összesítése szerint a lista második helyén végzett a Felcsuti Zsolt tulajdonában lévő MPF Holding, amelynek értéke 112,4 milliárd forint.

A tavalyi első helyezett, Bige László és családjához tartozó Nitrogénművek és NZRT-Trade a harmadik helyen áll a Forbes listáján 73,4 milliárd forint cégértékkel.

„Mindenkinek be kell tartani az ítéletet” és „Mikor határolódik el Seehofer, barátjától, Orbántól?” – német reagálások

FüHü

-

2017-09-06

0

„Mindenkinek be kell tartani az ítéletet” és „Mikor határolódik el Seehofer, barátjától, Orbántól?” – német reagálások

Sigmar Gabriel hangsúlyozta: a bíróság végérvényesen tisztázta, hogy a menedékkérők elosztásának ügyében az „európai szolidaritásról” szóló döntés „nemcsak európai értékeinkkel, hanem az európai joggal is teljes mértékben összhangban van”.

Németország valamennyi európai partnertől elvárja, hogy betartsa az Európai Bíróság ítéletét a menedékkérők uniós tagállamok közötti elosztását szolgáló mechanizmusról – közölte Berlinben a német külügyminiszter.

A szociáldemokrata (SPD) politikus hozzátette: „mindig is azt mondtam kelet-európai partnereinknek, hogy

helyes, ha kétség esetén bíróság előtt tisztázzuk a kérdéseket”,

most azonban „elvárhatjuk, és el is várjuk, hogy valamennyi európai partner tartsa be az ítéletet, és további késlekedés nélkül hajtsa végre a döntést” a menedékkérők elosztásáról.

Az Európai Unió erejét a jog ereje adja, az uniós partnerek közötti megbízhatóság pedig nehéz döntéseknél is elengedhetetlen. Ez érvényes volt a múltban, most pedig az aktuális kihívások miatt még inkább érvényes – fejtette ki közleményében a német külügyminiszter, aláhúzva, hogy

„a szolidaritás nem egyirányú utca”.

Sigmar Gabriel sajtónyilatkozatot is tett az ügyben, kiemelte, hogy a jogállamiság része, de a jogbiztonság és az európai igazságszolgáltatás iránti bizalom fenntartása érdekében is fontos, hogy az Európai Bírósághoz forduló országok betartsák a testület ítéletét.

A menedékkérők magyarországi helyzetével kapcsolatban újságírói kérdésre azt mondta,

gondoskodni kell az „emberhez méltó” és a menedékkérők jogainak védelmét biztosító elhelyezésről.

Ellenkező esetben uniós kötelezettségszegési eljárás fenyeget, amely „viszonylag sok pénzbe kerül”.

„Az ugyanis nem lehet, hogy az európai adófizetők pénzt bocsátanak rendelkezésre, de nem várhatják el az európai jog érvényesítését” – mondta az SPD-s politikus. Hozzátette:

„Európában nem megy, hogy valaki pénzt kap, de megsérti a jogállamiságot”.

Az SPD elnök-kancellárjelöltje, Martin Schulz az ítélet kihirdetése után Twitter-oldalán Horst Seehofer bajor kormányfőre, a bajor jobbközép CSU elnökére utalva azt írta: vajon „mikor határolódik el már végre Seehofer a barátjától, Orbántól”?

Az SPD koalíciós társa, a CDU/CSU pártszövetség részéről Thomas de Maiziere belügyminiszter sajtónyilatkozatában kiemelte: a bírósági döntés „jó és fontos jel”, azt mutatja, hogy

„a menekültek nagy témáját csak európai szolidaritással lehet megoldani”,

ami a harmadik országokkal folytatott együttműködésre, a külső határok védelmére és a legális úton érkező menekültkontingesek ügyére is vonatkozik.

Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa hozzátette: elvárja, hogy az érintett országok teljes mértékben eleget tegyenek kötelezettségeiknek, elfogadják az ítéletet, befogadják a megfelelő számú, védelemre szoruló menekültet és gondoskodjanak arról, hogy ott is maradjanak.

A szélsőjobboldali, Bundestagon kívüli Alternatíva Németországnak (AfD) részéről az egyik csúcsjelölt, Alexander Gauland hangsúlyozta, hogy Magyarországnak és Szlovákiának „állhatatosnak kell maradnia, és nem szabad meghajolnia a brüsszeli diktátum előtt”.

„Elképzelhetetlen, hogy Pozsony ne fogadná el a luxemburgi bíróság döntését”

FüHü

-

2017-09-06

0

„Elképzelhetetlen, hogy Pozsony ne fogadná el a luxemburgi bíróság döntését”

Viszont: „a bírósági döntés semmit nem változtat a kormánynak a kvótákkal és a migránsokkal kapcsolatos politikai álláspontján. Szlovákia továbbra is elutasítja a kötelező kvóták rendszerét.”

A szlovák kormány tudomásul veszi, tiszteletben tartja, részleteiben áttanulmányozza az Európai Bíróság ítéletét, s ezt követően foglal állást – közölte Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter szerdán Pozsonyban a bíróságnak a menedékkérők tagállamok közötti elosztását előíró uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák kereset ügyében hozott elutasító döntésére reagálva.

A szlovák diplomácia vezetője kijelentette:

a kvótaperben hozott döntésből Szlovákia számára semmilyen szankció és semmilyen új kötelezettség nem keletkezik,

ugyanakkor elképzelhetetlennek nevezte, hogy Pozsony ne fogadná el a luxemburgi bíróság döntését.

Miroslav Lajčák megismételte a pozsonyi kormány korábban többször hangoztatott álláspontját a kvóták működésképtelenségéről, majd hozzáfűzte: a további lépésekről a kormánynak kell döntést hoznia.

„A kvótákkal kapcsolatos álláspontunk olyan politikai álláspont, amelyben osztozik az egész politikai színtér, és a lakosság is támogatja. Ráadásul az elmúlt két év választ adott arra a kérdésre is, hogy működnek-e a kvóták vagy sem” – idézte a szlovák külügyminiszter szavait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség.

Szlovákia tiszteletben tartja az Európai Bíróság kvótaügyben hozott döntését, de a kormány nem változtat eddigi álláspontján, és tovább

munkálkodik majd azon, hogy a tőle elvárt szolidaritás ne a migránsok kényszerű befogadásában öltsön testet

– jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök.

A szlovák kormányfő elmondta: a luxembourgi bíróság döntése „nem hozott új minőséget” a kvóták megítélésébe, csak azt mutatta meg, hogy a bíróság másképpen látja azt a döntéshozatali mechanizmust, amelyet Szlovákia a most elutasított keresetben megtámadott.

Hangsúlyozta: a bírósági döntés semmit nem változtat a kormánynak a kvótákkal és a migránsokkal kapcsolatos politikai álláspontján.

Szlovákia továbbra is elutasítja a kötelező kvóták rendszerét

– szögezte le. Megjegyezte: a bíróság döntése alapján a kötelező kvótákról hozott döntés érvényben marad, de szeptember 26-án lejár.

A belügyminiszter, Robert Kalinák reakciójában azt mondta: a luxemburgi testület kvótaperben hozott döntése semmit sem változtatott azon a tényen, hogy a kötelező kvótákról hozott döntés helytelen volt, hiszen a tapasztalat megmutatta, hogy a kötelező kvóták rendszere működésképtelen, ellentétben a „határok kemény védelmével”, amelyről bebizonyosodott, hogy helyes és a leghatékonyabb megoldás.

Brüsszel mellett Bukaresttel is hadakozunk

FüHü

-

2017-09-06

0

Brüsszel mellett Bukaresttel is hadakozunk

A marosvásárhelyi katolikus gimnázium működésének felfüggesztése miatt berendelték a Külgazdasági és Külügyminisztériumba Románia magyarországi nagykövetét.

Magyar Levente, a tárca parlamenti államtitkára újságíróknak elmondta: a nagykövettel azt közölték, megdöbbenéssel állnak azelőtt, hogy Szijjártó Péter miniszter bukaresti látogatása után egy nappal a román hatóságok egyértelművé tették, hogy a marosvásárhelyi katolikus gimnázium működését felfüggesztik.

Magyarország ezt

a katolikus egyház, a magyar kisebbségek, a gyermekek, a családok és a romániai restitúciós folyamat elleni támadásnak értékeli

– közölte.

Az államtitkár elmondta: a kormány úgy döntött, határozatlan ideig felfüggeszti Románia különböző nemzetközi szervezetekbe, például az OECD-be való jelentkezésének támogatását.

MTI/FüHü

A szíriai rezsim támadt mérges gázzal

FüHü

-

2017-09-06

0

Az ENSZ vizsgálata arra az eredményre jutott, hogy valóban a kormánycsapatok vetettek be szaringázt áprilisban. 87-en haltak meg.

#Syrian government dropped sarin on #KhanSheikoun: #UN https://t.co/O0G7tj0hKj pic.twitter.com/39MosQaTT2

— Al Arabiya English (@AlArabiya_Eng) September 6, 2017

Az ENSZ most először nevezte meg, ki a felelős a támadás, egyben

háborús bűncselekménnyel vádolja a szíriai rezsimet.

A bizottság szerint a háború alatt a kormánycsapatok több mint kéttucatszor vetettek be vegyi fegyvert (erre 2013-ban, Gútában is volt bizonyíték), az áprilisi, Hán Sejkún-i támadás volt a legsúlyosabb.

87 ember halt meg, többségük nő vagy gyerek.

Az oroszok által támogatott szíriai kormány azzal védekezett, hogy egy vegyianyagraktárat ért légicsapás, így került a szarin a levegőbe. A vizsgálat szerint ez nem igaz.

„Minden rendelkezésre álló bizonyíték arra enged következtetni, hogy a légierő dobott le szaringázbombát”

– közölték az MTI tudósítása szerint.

Így reagáltak az ellenzéki pártok a kvótadöntésre

FüHü

-

2017-09-06

0

Így reagáltak az ellenzéki pártok a kvótadöntésre

Az MSZP szerint Magyarország tovább gyengül az Unióban. A Jobbik felháborítónak tartja a bírósági döntést. A DK úgy véli, Orbán Viktor majd erre az ítéletre hivatkozik, amikor kilépteti az országot az EU-ból. Az LMP szerint hiszti, amit a kormány művelt, a Párbeszéd szerint félreértették az uniós jogot. A Liberálisok a kormány vereségeként értékelték a döntést.

Az MSZP közleménye szerint „Orbán hazardírozott és vesztett”. Azt írják, mindegy, Szijjártó Péter mit hazudozik a magyar emberek és Európa megvédéséről, a lényeg, hogy az ítélet nyomán Magyarország tovább gyengül az unióban. Ezt pedig

a magyar családok fogják megszenvedni, nekik jut majd kevesebb uniós támogatás Orbánék politizálása miatt.

A párt szerint Orbán Viktor hazug háborút indított Európa ellen 1294 menekült miatt. Azt írják: „Orbán Viktor és a Fidesz-kormány az elmúlt években több mint húszezer gazdasági migránst fogadott be ellenőrizetlenül – miközben a csapból is a menekültellenes propaganda folyt. Tették ezt azért a 100 milliárd forintért”, amennyit ők fizettek a letelepedési kötvényekért.

Az MSZP szerint

Magyarország jövőjét nem a bevándorlás, hanem „a történelmi léptékű kivándorlás” fenyegeti:

több mint 600 ezer magyar menekült nyugatra, és még kétszer ennyien tervezik, hogy követik őket.

A Jobbik véleményét Mirkóczki Ádám szóvivő ismertette sajtótájékoztatón. Szerinte az élet a pártját igazolta, éppen ezért ismételten benyújtották a parlament elé a Fidesz által többször elutasított, viszont a betelepítés minden formáját kizáró alaptörvény-módosító javaslatukat.

Az ellenzéki képviselő hangsúlyozta a Jobbik álláspontját az elvesztett kvótaperrel kapcsoltban;

elutasítják és felháborítónak tartják az Európai Bíróság mai döntését.

A Demokratikus Koalíció úgy véli, a kormány egy tudatos terv részeként veszítette el a kvótapert, mert

Orbán Viktor erre az ítéletre fog hivatkozni, amikor majd bejelenti, hogy Magyarország kilép az Európai Unióból

– mondta Gréczy Zsolt szóvivő.

Úgy fogalmazott: az évek óta tartó EU-ellenes plakátkampány, az „állítsuk meg Brüsszelt!-ezés” és a sorosozás is a kilépést készítette elő. Szerinte a miniszterelnök a következő hónapokban is azt fogja mondani, hogy az „egész EU csak egy Soros-szervezet”, amely semmi mást nem akar, csak a magyar szuverenitáson átgyalogolva migránsok millióit telepíteni az országba.

Az Együtt politikusa, Hajdu Nóra azt mondta a fuhu.hu-nak, hogy „az elmúlt két napban két nagy pofont is kapott Orbán Viktor és kormánya” – a bírósági ítélet mellett a Juncker-levelet említette. Szerinte mindkettő súlyos állításokat fogalmaz meg.

Úgy fogalmazott:

az Európai Bíróság ítélete egyértelműen mutatja Orbán Viktor és kormánya Európa-politikájának a kudarcát.

Hajdu Nóra szerint ez tragikus Magyarország számára is. Arról is beszélt, hogy míg a kormány politikai döntésről beszél, valójában jogi állásfoglalás született, és „úgy tűnik, a kormány már nem tudja a jogállami működést hova tenni.”

Az Orbán-kormány részéről „a szájkarate mellett” az érdekérvényesítés már a nullával egyenlő.

Az LMP részéről Demeter Márta

hisztinek nevezte, amit a magyar kormány az elmúlt másfél évben az üggyel kapcsolatban művelt.

A következőket mondta: az a kormány tette ezt, amely a letelepedési kötvény által húszezer embert engedett be Magyarországra és a schengeni övezetbe, bármiféle érdemi ellenőrzés nélkül.

Hadházy Ákos, a párt társelnöke pedig a fuhu.hu-nak kijelentette: egyértelműen be kell tartani a döntést, hiszen az Alaptörvényben is az szerepel, hogy az Európai Bíróság ítéleteit el kell fogadni.

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője közleményében írta: egyértelmű döntés született, a kormány félreértette az eljárást és az uniós jogot is. A határozat szerinte világos: az EU- s szolidaritást komolyan kell venni, részt kell venni a közös, európai megoldás kidolgozásában és végrehajtásában.

A párt szerint

a döntés elutasítása az EU-tagság megkérdőjelezését jelentené,

így végleg elszigetelné és az Unióban zajló folyamatokon kívül helyezné Magyarországot. Azt is írják: az 1294 menedékkérelem elbírálása semmiféle nehézséget nem jelent a magyar hatóságoknak.

A Magyar Liberális Párt a kormány vereségeként értékelte, hogy az Európai Bíróság elutasította a magyar és szlovák keresetet. Szentiványi István szerint a döntés várható volt.

Az elmúlt két évben tévúton járt a kormány menekültpolitikája,

értelmetlen kampányokba hajszolta bele az országot és egy értelmetlen népszavazást írt ki az ügyben. Szerinte Magyarország nem kerülheti meg a kötelességét, mert azzal akár uniós tagságát is veszélybe sodorja.

A kormány álláspontját itt olvashatja.

FüHü

az uniós csatlakozási kampány ellen annak idején tiltott jelképeket is tartalmazó plakátokkal léptek fel.

Szombaton befejezte a Sunset (Naplemente) forgatását Nemes Jeles László. Az Oscar-díjas Saul fia rendezőjének újabb nagyfilmje jövő nyártól lesz látható.

A film 2018 nyarán kerül a magyar mozikba.

Magyarország a Balkánra sodródik, ha folytatja külön utas Európa-politikáját – ezt Csáky Pál szlovákiai EP-képviselő mondta a HírTV Newsroom című műsorában.

„Nem állítom, hogy a kezdetektől létezik egy mesterterv és minden lépés az EU elhagyásának irányába történik, de valószínű, hogy ezzel mint reális alternatívával, jó ideje számolnak, és megpróbálnak erre is felkészülni” – írja Gál Zsolt a pozsonyi Új Szóban.

Csányi Sándor és agrárbirodalma vezeti a 25 legnagyobb magyar családi vállalkozás listáját, amelyet a Forbes magazin állított össze; a harmadik alkalommal közölt lista a lap szeptemberi számában jelent meg.

Sigmar Gabriel hangsúlyozta: a bíróság végérvényesen tisztázta, hogy a menedékkérők elosztásának ügyében az „európai szolidaritásról” szóló döntés „nemcsak európai értékeinkkel, hanem az európai joggal is teljes mértékben összhangban van”.

Viszont: „a bírósági döntés semmit nem változtat a kormánynak a kvótákkal és a migránsokkal kapcsolatos politikai álláspontján. Szlovákia továbbra is elutasítja a kötelező kvóták rendszerét.”

A marosvásárhelyi katolikus gimnázium működésének felfüggesztése miatt berendelték a Külgazdasági és Külügyminisztériumba Románia magyarországi nagykövetét.

Az ENSZ vizsgálata arra az eredményre jutott, hogy valóban a kormánycsapatok vetettek be szaringázt áprilisban. 87-en haltak meg.

háborús bűncselekménnyel vádolja a szíriai rezsimet.

87 ember halt meg, többségük nő vagy gyerek.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA