Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Tíz éve történt – Tiltakozás a közvagyon eladása ellen

0

2007. szeptember 8-án a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy az Élőlánc Magyarországért közéleti mozgalom demonstrációján több ezren tüntettek a Pénzügyminisztérium előtt.

A tüntetésen felszólalók a közvagyon eladása ellen tiltakoztak, egyebek mellett a kormányzati épületek, valamint az egészségügyi és kulturális intézmények értékesítésének leállítását követelték – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.

A tüntetés békésen zajlott, atrocitás nem történt.

Csaknem 1500-an indultak el szombaton délután 4-kor a Hősök teréről az Andrássy úton át a Pénzügyminisztériumhoz, a József nádor téri épülethez érve azonban már több ezresre duzzadt a tömeg. A szervezők bejelentették, hogy hétfő délután 5 órától hajnali 2-ig a Parlament előtt fognak tüntetni.

Az indulás előtt a Hősök terén is többen felszólaltak. Az állami vagyon eladása ellen tiltakoztak, valamint

a Gyurcsány-kormány távozását és azonnali előrehozott választásokat követeltek.

A résztvevők többségénél nemzeti színű lobogó volt, de többen árpádsávos zászlókkal érkeztek. Sokan a Kossuth téren kora délután befejeződött demonstrációról mentek át a Hősök terére.

Hatvan aláíró kezdeményezéséhez csatlakozva az Élőlánc Magyarországért közéleti mozgalom szervezte a tiltakozó megmozdulást a szerintük alkotmánysértő vagyontörvény ellen. A tüntetést támogatta a Professzorok Batthyány Körének elnöksége, valamint a MAGOSZ és a Magyarországért Egyesület.

Ukrajna hátba szúrta Magyarországot – Szijjártó szerint

0

„Elfogadhatatlan, hogy Ukrajnában elvették a jogot a magyaroktól, hogy anyanyelvükön tanulhassanak a középiskolákban és az egyetemeken, csupán az óvodákban és az általános iskolákban hagyták meg ennek lehetőségét”

Ukrajna hátba szúrta Magyarországot oktatási törvényének módosításával, amely súlyosan sérti a magyar kisebbség jogait – mondta Szijjártó Péter külügy- és külgazdasági miniszter csütörtökön az MTI-nek telefonon Tallinnból, ahol az Európai Unió tagállamainak informális külügyminiszteri találkozóján vesz részt.

A csütörtökön kezdődött kétnapos tanácskozásnak az EU soros elnöke, Észtország ad otthont. A tagállamok külügyminiszterein kívül jelen vannak a keleti partnerség keretében az EU-val együttműködő országok, köztük Ukrajna diplomáciai képviselői is.

Szijjártó Péter elmondta, hogy a találkozón az egyik legfontosabb kérdésként tartja napirenden a héten elfogadott ukrán oktatási törvénymódosítást.

„Szégyennek tartjuk, hogy a módosítás súlyosan sérti a magyar kisebbség jogait,

szégyen, hogy egy, az EU-val egyre szorosabb kapcsolatokra törekvő ország ilyen, az európai értékekkel homlokegyenest ellentétes törvényt hozott. Elfogadhatatlan, hogy Ukrajnában elvették a jogot a magyaroktól, hogy anyanyelvükön tanulhassanak a középiskolákban és az egyetemeken, csupán az óvodákban és az általános iskolákban hagyták meg ennek lehetőségét”

– mondta a magyar diplomácia vezetője. Hozzátette, hogy a törvénymódosítás a Kárpátalján működő magyar iskolák jelentős részének működését fenyegeti.

Az ukrán döntés nemcsak a 150 ezres lélekszámú magyar kisebbség érdekével, az európai értékekkel ellentétes,

hanem semmibe veszi Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásait is. Ezért a magyar kormány minden létező európai fórumon fellép, hogy ez a jogszabály ne léphessen majd életbe – mondta Szijjártó Péter. Külön kitért arra, hogy a döntés Magyarország irányában különösen barátságtalan, mivel az utóbbi hónapokban többször világossá tette Budapest az ukrán vezetők számára, hogy a módosítás a magyar érdekekkel súlyosan ellentétes, mégis meghozta Kijev. Tette ezt annak ellenére, hogy Magyarország az elmúlt időszakban számos olyan segítséget nyújtott Ukrajnának, amely elementáris fontosságú volt akár az európai integrációs folyamat, akár Ukrajna szociális vagy biztonsági helyzete szempontjából – mondta.

„Mi voltunk azok, akik a leghangosabban támogattuk az ukránok vízummentességét,

az elsők között ratifikáltuk a társulási megállapodást Ukrajna és az EU között, gázt szállítunk Ukrajnának Magyarországon keresztül,

600 millió forint étékben nyújtottunk humanitárius támogatást, 2600 ukrán gyermek üdülését tettük lehetővé az utóbbi három évben. Ezek után az ukrán oktatáspolitikai döntést nem lehet másként értékelni, mint Magyarország és a magyar emberek hátba szúrásaként” – mondta Szijjártó Péter.

Orbán odavágott Junckernek és ismét kérte a pénzt a kerítésre

0

„Megdöbbenéssel és értetlenül olvastam, hogy Ön és az Európai Bizottság a kerítésre nem hajlandó pénzt adni. Meggyőződésem, hogy aki a kerítést nem támogatja, az nem tudja és nem is akarja megvédeni az Európai Unió polgárait.”

Sem az uniós joggal, sem a magyar történelmi hagyományokkal nincs összhangban az, ahogy a brüsszeli bizottság elnöke a szolidaritást értelmezi – egyebek mellett ezt írta Orbán Viktor miniszterelnök Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének küldött válaszlevelében.

„A magyar kormány nevében szeretném világossá tenni, hogy az Ön által ismertetett interpretációja a szolidaritás elvének véleményünk szerint nem áll összhangban az európai uniós jogszabályokkal, és nincs összhangban a magyar történelmi hagyományokkal sem” – folytatta levelét a kormányfő, kiemelve:

szemben néhány jelentős uniós tagállammal, Magyarország nem rendelkezik gyarmattartó múlttal.

„Ezek a jelentős uniós tagállamok, a gyarmattartó múltból eredő kötelezettségeik miatt, mára bevándorló országokká váltak. Magyarország azonban nem bevándorló ország és nem is kíván azzá válni. És nem is fogadhatja el, hogy erre a változásra rákényszerítsék. A szolidaritás elvének az Ön levelében ismertetett interpretációja lényegében nem más, mint a magyar polgárok akaratával szemben Magyarország bevándorló országgá alakítása.

Ez véleményem szerint nem szolidaritás, hanem erőszak”

– tartalmazza a levél.

Orbán Viktor „értetlenül áll” Juncker levelének azon passzusai előtt, amelyek összefüggést teremtenének a bevándorlás kérdése és a kohéziós alapok között.

„Ilyen összefüggés nem létezik, és ezt a hatályos európai jog nem is engedi meg.

A magyar kormány véleménye szerint a kohéziós alapok forrásainak nagy része a befizető országok cégeinél landolt. Így a nagy európai uniós tagállamok gazdasága sokat profitált a kohéziós alapok elköltéséből. Ahogy az új tagállamok piacainak megnyitásából is” – írja a miniszterelnök, aki végezetül leszögezi: „megdöbbenéssel és értetlenül olvastam, hogy Ön és az Európai Bizottság a kerítésre nem hajlandó pénzt adni. Meggyőződésem, hogy aki a kerítést nem támogatja, az nem tudja és nem is akarja megvédeni az Európai Unió polgárait. A határok illegális átlépésére irányuló tömeges kísérletek esetén ugyanis fizikai akadályok létesítése nélkül lehetetlen a védekezés. Ha a határok megvédése helyett az Európai Bizottság kizárólag a migránsok befogadására irányuló intézkedéseket és intézményeket hajlandó finanszírozni, akkor a migráció megállítása helyett csak újabb ösztönzést adunk olyan migránsok százezreinek, akik Európa felé vennék az irányt”.

„Éppen ezért szeretném megismételni a magyar kormány azon kérését, hogy az Európai Unió fizesse ki a közös schengeni határok megvédésére irányuló magyar intézkedések, így a kerítés építési költségeinek felét.

Ezt az összeget, 270 milliárd forintot, az elmúlt két évben teljes egészében a magyar adófizetők állták. De a kerítés és a magyar határvadászok nem csak a magyar polgárokat, hanem az osztrák, a német és más európai uniós polgárokat is védik” – zárul Orbán Viktor Jean-Claude Junckerhez intézett levele.

 

Ramush Haradinaj alakít kormányt Koszovóban

0

Haradinaj az egyike a volt gerillavezéreknek, akikre feltételezhetően vádemelés vár a nemrég megalakult koszovói székhelyű, de nemzetközi jogászokból álló bírói testület részéről.

Kormányalakítással bízta meg Ramush Haradinajt, a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű párt vezetőjét Hashim Thaci koszovói elnök.

A hírt maga az államfő tette közzé a Facebook közösségi oldalon, ahol azt írta: miután a június 11-i előrehozott parlamenti választás győztes koalíciója biztosította a többséget a parlamentben, elfogadta javaslatukat, és jelöltjüket, Ramush Haradinajt bízta meg kormányalakítással.

A pristinai parlament néhány órával korábban választotta meg a házelnököt, ezzel elhárult az akadály a kormányalakítás elől is. A kormányt várhatóan már szombaton megválasztja a képviselőház.

 

Rajoy: katalán függetlenségi népszavazás márpedig nem lesz

0

A spanyol kormány az alkotmánybírósághoz fordul a katalán önrendelkezési népszavazás kiírása, illetve a referendum megrendezését szabályozó törvény miatt – jelentette be a spanyol miniszterelnök madridi sajtótájékoztatóján, kormánya csütörtöki rendkívüli ülését követően.

„Ami nem törvényes, az nem demokratikus” – fogalmazott Mariano Rajoy, aki nyilatkozatában többször hangsúlyozta: a katalán referendumot nem fogják megrendezni.

 

Kósa frakcióvezetőből tárca nélküli miniszter lesz, Németh Szilárd pedig bizottsági elnök

0

Kósa Lajos, a Fidesz jelenlegi frakcióvezetője a Modern városok program végrehajtását felügyelő és irányító tárca nélküli miniszter lesz, várhatóan október 1-jétől.

Közölte: Orbán Viktor miniszterelnök kérte fel, hogy vegyen részt a kormány munkájában miniszterként, amire igent mondott.

Elmondta, hogy a pártelnök-kormányfő a Fidesz jövő héten esedékes velencei kihelyezett frakcióülésén tesz javaslatot a nagyobbik kormánypárt új frakcióvezetőjének személyére.

Kérdésre Kósa Lajos úgy fogalmazott: a képviselőcsoport-vezetői tisztségre „Gulyás Gergely neve nem alap nélkül merült fel”.

A politikus jelezte továbbá: azt javasolja, hogy az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának élén frakciótársa, Németh Szilárd kövesse őt.

 

Putyin: nem akar nukleáris konfliktust a koreai félszigeten

0

Csakis diplomáciai megoldás lehetséges a koreai válság ügyében- hangsúlyozta Vlagyimir Putyin Vlagyivosztokban, ahol részt vett egy nemzetközi gazdasági fórumon.

Az orosz államfő szerint 2005-ben már nagyon közel álltak a megoldáshoz a koreai válság ügyében, de végülis nem sikerült a hat résztvevőnek egyetértésre jutnia / a két Korea, Kína, Oroszország, az USA és Japán vett részt a tárgyalásokon Pekingben/. Jelenleg

Észak Korea az atombombát nemzetbiztonsági stratégiája kulcs elemének tartja,

ezért hiába fenyegetik újabb szankciókkal, akkor sem fog lemondani róla- hangsúlyozta Vlagyimir Putyin.

A Vlagyivosztoki tanácskozáson a két Korea diplomatái is részt vesznek. Ezért korábban Lavrov külügyminiszter utalt rá, hogy sor kerülhet valamiféle egyeztetésre is a válság ügyében. Vasárnap Észak Korea hidrogénbombát robbantott, és ez minden korábbinál hevesebb reakciókat váltott ki hiszen így egy nukleáris konfliktus valós veszéllyé vált a koreai félszigeten.

Német nem a pénzelvonásra?

0

Kötelezettségszegési eljárás igen, pénzelvonás nem – mondta a német belügyminiszter a menekültkvótát elutasító országok „megregulázásáról”. Thomas de Maiziére megerősítette, hogy Magyarország nem kaphat közösségi pénzt a határkerítésre.

Nem ért egyet az uniós támogatások csökkentésének ötletével a menekültkvóta körüli vita közepette – derül ki a német belügyminiszter, a kormányzó CDU-párti Thomas de Maiziere szavaiból. A Passauer Neue Pressében megjelent interjúban a politikus elmondta, hogy ha Magyarország nem tartja be az Európai Bíróság ítéletét a menekültek kötelező átvételére vonatkozó mechanizmusról, akkor az Európai Bizottságnak kötelezettségszegési eljárást indíthat.

„Nagyon rossz állapotban lenne az EU”,

ha az uniós támogatások csökkentésére lenne szükség egy ítélet érvényesítéséhez

– mondta de Maiziere. Az EU „új, szolidáris” menekültügyi rendszer kialakítására törekszik, és ezeket a nehéz tárgyalásokat tovább nehezítik Martin Schulz szociáldemokrata kancellárjelölt „nyilvános fenyegetései” a támogatások csökkentéséről – tette hozzá a CDU-s belügyminiszter.

A bírósági ítéleteket be kell tartani, „akkor is, ha nem tetszenek”,

és ha Orbán Viktor magyar kormányfő nem enged,

az Európai Bizottság eljárást indíthat Magyarország ellen – fogalmazott de Maiziere.

A belügyminiszter nem tért ki arra a dilemmára, hogy pusztán a kötelezettségszegési eljárás(ok) kevésnek bizonyulhatnak a végleg ellenkező tagállamok esetében.

Angela Merkel párttársa beszélt a határvédelmi költségek felének unió általi megtérítéséről szóló magyar követelésről is. Leszögezte: Orbán Viktor „hangos bejelentése a kerítésépítésről” a menekülthullám felerősödésének meghatározó tényezője volt, mert az emberek még a kerítés felállítása előtt át akartak kelni Magyarországon.

„Ilyen egyoldalú intézkedéshez nem járhat költségtérítés, Európa nem működhet így” – mondta Thomas de Maiziere.

Clooneyék befogadtak házukba egy iraki menekültet

0

Az 56 éves filmsztár-rendező a The Hollywood Reporterben szerdán megjelent hosszú interjúban árulta el, hogy befogadtak egy jazidi kisebbséghez tartozó férfit, aki menekültként érkezett Irakból az Egyesült Államokba.

A férfi jelenleg a Chicagói Egyetem hallgatója, és Clooney egyik házában él, amelyet a sztár Augustában tart fenn. Clooney elmesélte, hogy a férfi egy Moszulba tartó buszon utazott, amikor az Iszlám Állam harcosai megtámadták a járművet, lelőtték a két sofőrt, majd közölték, hogy aki egyetemre akar menni, azt szintén lelövik.

„Túlélte és Amerikába jött.

Miután átesett a szükséges ellenőrzéseken, megnyílt előtte az út, hogy egy új életet építsen fel magának”

– mondta el Clooney hozzátéve, hogy ebben akarnak neki segíteni.  A színész más Amerikába érkező menekülteket is támogatni akar, erre több millió dollárt fordít majd.

Clooney brit-libanoni származású felesége, Amal Clooney emberi jogi ügyvéd az észak-iraki jazidi nők jogaiért küzd. Ügyfelei közé tartozik a jazidi Nadia Murad is, az Iszlám Állam kegyetlenkedéseinek egyik túlélője, az ENSZ jószolgálati nagykövete, aki jelenleg Baden-Würtenbergben él, a német tartomány ugyanis mintegy ezer jazidi menekültet fogadott be.

Az interjúban Clooney és felesége azt is elmondta, mennyire megváltoztatta életüket ikreik születése. Clooney büszkén említette meg, hogy egész jól megy neki a pelenkázás. Azt azonban mindketten elismerték, hogy a csecsemők miatt eléggé kialvatlanok.

A 39 éves Amal Clooney arról is beszélt, hogy nem tervez több gyermeket.

DK: Már osztozkodnak a felhalmozott vagyonon

0

A Magyar Nemzet információi szerint gyanús pénzmozgások zajlanak Orbán Viktor családi cégei között.

Az Orbán-családnak csak idén 730 millió forint osztalékot hozó Gánt Kő és Tőzeg Kft-ről kiderült, hogy együttműködik Mészáros Lőrinc cégeivel, a Mészárosnak juttatott pénzek egy része közvetlenül is a miniszterelnökhöz kerül. Az is kiderült, hogy a cég a jövőben kettéválik, tehát az Orbán-család osztozkodik az állami munkákból felhalmozott vagyonon. Azt nem tudni, hogy milyen arányban osztoznak a felek, ahogy azt sem, kihez kerül a 30 millió forintos helikopter.

A Demokratikus Koalíció 2018 után független vizsgálóbizottságot fog létrehozni az Orbán-család vagyonosodásának kivizsgálására! Nincs még egy olyan európai ország, ahol

a miniszterelnök és családtagjai 1-2 kormányzati ciklus alatt milliárdossá válhatnak

mindenfajta következmény nélkül. A DK szerint a magyaroknak joguk van tudni, hogy az uniós pénzek hány százaléka került az Orbán-családhoz és Mészáros Lőrinchez.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK