Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Felháborodás a Göncz elleni támadás miatt

0

Az Együtt szégyenletesnek tartja Gulyás Gergelynek, az Országgyűlés alelnökének a kijelentéseit, amelyekkel meggyalázta Göncz Árpád emlékét – szögezi le a párt közleménye. A Klubrádióban Kuncze Gábor is mélységesen elítélte a támadást, amely miatt a DK bocsánatkérésre szólította fel Gulyást.

Gulyás Gergely amiatt támadta Göncz Árpádot, amiért nem írta alá a Zétényi-Takács-féle jóvátételi törvényt. A törvény azt célozta, hogy a kommunisták által politikai okokból nem üldözöttek ellen 1944. december 21-e és 1990. május 2-a között elkövetett legsúlyosabb bűncselekmények – gyilkosságok, kínzások – ne számítsanak elévültnek, az elévülési idejük 1990. május 2-ától kezdjen újra ketyegni. A törvényt  a Parlament elfogadta, s Göncz, az akkori köztársasági elnök normakontrollra küldte, majd az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki.

A Demokratikus Koalíció sajtótájékoztatóján Gréczy Zsolt szóvivő a többi között arra emlékeztetett, hogy az előadó alkotmánybíró, Sólyom László

a jogállami kontinuitás, a jogbiztonság és a visszamenőleges jogalkotás elfogadhatatlansága miatt minősítette alkotmányellenesnek a törvényt. 

Kuncze a Klubrádióban arra is emlékeztetett, hogy Gulyás csak arról feledkezett meg, hogy a Fidesz – élén Orbán Viktorral – nem szavazta meg a törvényt. Ahogy felelevenítette, Orbán mellett Áder János jelenlegi államfő, Deutsch Tamás EP-képviselő, Kósa Lajos leendő miniszter, Kövér László házelnök, Németh Zsolt a külügyi bizottság elnöke, Szájer József, az EP néppárti frakciójának első helyettese, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is nemmel szavazott akkor.

„Igaz az érintett törvényt 2011-12-ben a korábban nemmel szavazó fideszesek beemelték az alaptörvénybe, lényegében szó szerint átvéve.”

Gulyás szemléletére jellemző  – írja az Együtt -, hogy a köztársasági elnök történelmi felelősségéről vagy bűnéről beszél, mert egy parlament által már elfogadott, de még el nem fogadott törvényt előzetes normakontrollra küld az Alkotmánybíróságra.

„Gulyás Gergely nincs hozzászokva ahhoz, hogy az ő köztársasági elnökeik az AB-hez fordulnak.”

Keresni kell a megoldást

Az Együtt szerint lehetett volna a Zétényi-Takács törvénynél jobb megoldást találni, de az 27 év alatt sem sikerült.  Az Együtt szeptember 16-án mutatja be programját Magyarország jövőjéről, amelyben megoldást kínál többek között az ügynökakták kérdésére is, hiszen a múlt ismerete és értő feldolgozása nélkül egy demokratikus társadalom nem működhet – szögezi le a párt közleménye.

 

Botka: DK-val nem, LMP-vel igen

0

Ahhoz, hogy a Fidesznek ne legyen egyszerű többsége sem, 40 egyéni választókerületben kell nyerni, a kormányalakításhoz pedig 55-60-ban, véli Botka László szegedi szocialista polgármester. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje bízik a győzelemben, de 40 körzetet biztosan megvalósíthatónak tart. Az elől a kérdés elől kitért, hogy a kormányváltáshoz szükséges 60-65 győztes körzetbe beleszámolta-e azokat, ahol a Jobbik nyerhet.

Botka háttérbeszélgetést tartott, amelyről beszámolva a HVG kiemelte, hogy Botka koordinált indulást csak az LMP-vel tud elképzelni, s kitart amellett, hogy  Gyurcsány Ferenc induljon egyéni választókerületben, ha ott ő a legesélyesebb. Szerinte lesz megegyezés.

„Nem létezik a modell, hogy legyenek közös jelöltek az egyéni választókerületekben, de a pártok induljanak külön listán.”

Mindehhez hozzáfűzte: jogilag egy személy csak egy párt listáján szerepelhet, s ha valaki két párt közös jelöltjeként indul, az csak a közös listájukon lehet. Jogilag a koordinált indulást lehetne külön listákkal megoldani, de ebbe Botka a DK-val azért nem menne bele, mert ilyet csak olyan párttal érdemes kötni, amely plusz szavazókat hoz, azaz nem a meglévő bázison osztozik. Az MSZP esetében ilyen párt például az LMP.

Botka szombaton az MSZP politikai szezonnyitóján felsorakoztatja szövetségeseit,

köztük a korábban már ismert nevek mellett például a volt SZDSZ-es Szent-Iványi Istvánt is, aki a külpolitikáért felel majd. De meglepetésnevek is várhatók – mondta Botka, aki jelezte: a teljes csapatát még szeptemberben bemutatja.

A szocialisták miniszterelnök-jelöltje szerint legkésőbb december elejére eldől, hogy ő vagy Vona Gábor lesz-e Orbán Viktor kihívója. Ezt a közhangulat dönti majd el. A Jobbikkal nincs együttműködés, ha erről nyilvános diskurzus kezdődik, az a baloldal végét jelenti – szögezte le.

Befékezett az ipar júliusban

0

Az idén júliusban az ipari termelés volumene alig nőtt az egy hónappal korábbihoz képest, az első hét hónapban sem volt valami fényes a bővülés üteme, mindösszesen 4,8 százalékos.

Forrás: KSH

A Központi Statisztikai Hivatal ma tette közzé második becslését, amelyből az is kiderül, hogy az ipari export 1,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, s amit előre jeleztünk, a járműipar tehető leginkább felelőssé mind a gyengébb ipari teljesítményért, mind pedig az ipari export gyengélkedéséért. Ugyanis a feldolgozóipari termelés 28%-át adó járműgyártás teljesítménye 7,9%-kal, az exportértékesítésen belül a 35%-ot képviselő ágazat kivitele pedig 8,3%-kal visszaesett.

Mint korábban Némethné Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató Zrt. témavezetője a FüHü-nek elmondta: júliusban állt le az egyik, majd augusztusban a másik nagy autógyár Magyarországon. Szavait most igazolják az adatok és a KSH jelentésének megállapítása is:

„A visszaesésben a bázisévitől eltérő nyári leállás is szerepet játszik, a járműipar alacsonyabb teljesítményszintje a rendelésmutatókban is tükröződik.”

Ismét a gépipar volt egyébként a legjobban teljesítő ágazat: az egy évvel korábbi volument a legnagyobb mértékben, 13,7%-kal ugyanis a feldolgozóipari termelésből 7,0%-kal részesülő gép, gépi berendezés gyártása haladta meg. Ám ennek oka elsősorban az alacsony bázis volt.

Forrás: KSH

Héthavi teljesítmény

Az idén a január és a július között hét hónapban az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 4,8%-kal nőtt. Az összes értékesítés 65%-át adó külpiaci eladások volumene 5,2, a 35%-ot képviselő hazai értékesítésé 3,6%-kal emelkedett.

Tovább bővült az ipari létszám, a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,2%-kal.

Az ipari termelés Magyarország minden régiójában bővült, a legnagyobb mértékben Észak-Alföldön (8,5%), a legkevésbé Dél-Alföldön (3,1%).

Hosszú távra tervez? Vegyen osztrák államkötvényt!

0

Százéves államkötvényt bocsátott ki Ausztria 3,5 milliárd euró értékben. A Bank of America Merrill Lynch, az Erste-csoport, a Goldman Sachs, a NatWest Markets és a Société Générale alkotta bankcsoporton keresztül értékesítik a kötvényt, hogy minél szélesebb befektetői körhöz jusson el.

Az érdeklődés magas volt, 10,8 milliárd euró értékben tettek ajánlatot befektetők, de az osztrák pénzügyminisztérium végül 3,5 milliárd euró értékben fogadott el ajánlatokat – tudósít Béscből az MTI. Az államkötvény hozama 2,11 százalék. A kötvény megtérülési ideje körülbelül 44 év, így ez a leghosszabb megtérülési idejű szindikált kötvény az eurózóna államadósság piacán.

Volt már százéves kötvény

Az eurózóna országai közül eddig csak Írország és Belgium adott el százéves kötvényt, de ők zártkörű jegyzés keretében egy maroknyi vagy akár egyetlen befektetőnek értékesítették azokat. Ezek az ügyletek sokkal kisebb értékűek is voltak, egyenként 50-100 millió eurósak.

Divat és ésszerűség

Az eurózóna több országa hosszú lejáratú kötvények eladásával fordította előnyére az utóbbi években az alacsony hozamú környezetet, amelyet az Európai Központi Bank (EKB) gazdaságélénkítő intézkedései teremtettek meg.

Miután az EKB várhatóan elkezdi szigorítani rendkívül laza monetáris politikáját, elméletileg gyengülnie kellene a keresletnek a nagyobb hozamú, hosszabb lejáratú kötvények iránt.

A befektetők nem igazán mutatják jelét annak, hogy elrettennének ezektől a kockázatosabb adósságpapíroktól.

MTI/FüHü

 

Rejtélyes hamis bombariadók sorozata Oroszországban

0

Tíznél több városban több tucatnyi hamis bombariadó borzolja a kedélyeket Oroszországban. Az elmúlt három napi ijedelmek máris elindították a feltételezéseket.

Névtelen telefonálók által bejelentett bombariadók miatt közintézményeket, pályaudvarokat, reptereket, piacokat, szállodákat, mozikat és bevásárlóközpontokat ürítettek ki a hatóságok vasárnaptól keddig orosz nagyvárosokban. Robbanószerkezetet sehol sem találtak.

Az orosz sajtóban megjelent összefoglalók szerint Omszkban, Permben, Sztavropolban, Cseljabinszkban, Juzsno-Szahalinszkban, Magadánban, Vlagyivosztokban, Arhangelszkben, Kalinyingrádban és más településeken is voltak bombariadók.

Egyedül Sztavropolban 42 hamis riasztás futott be a rendőrséghez.

Permben felfüggesztették a tanítást és evakuálást rendeltek el kilenc iskolában, a vasúti és a buszpályaudvaron, az önkormányzat épületében, két bevásárlóközpontban és helyi egyetem kollégiumában. Rjazanyban más intézmények mellett kilenc, Cseljabinszkban hat, Ufában öt, Juzsno-Szahalinszkban pedig négy bevásárlóközpontot kellett kiüríteni.

A TASZSZ úgy értesült, hogy a hívásokat

egy nemzetközi virtuális telefonközpont közbeiktatásával intézték,

a RIA Novosztyi hírügynökség pedig az írta, hogy a hatóságok feltételezése szerint

Ukrajnából érkezhettek a hamis riasztások.

Vlagyimir Vlagyimirov sztavropoli kormányzó sem zárta ki, hogy az elkövetőket nem Oroszország területén kell keresni.

A médiában megszólaltatott szakértők rámutattak, hogy az általuk

„telefonos terrorizmusnak”

nevezett hamis bombariadók a valódi terroristák kezére játszhatnak. Az elkövetőket öt évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik Oroszországban.

Az Izvesztyija című napilap online kiadásában emlékeztetett arra, hogy az orosz utasszállító repülőgép 2015. október 31-én Egyiptomban történt felrobbantása után, november 13-án és 14-én Oroszországon és más európai államokon tömeges evakuálásokkal kísért hamis bombariadók hulláma söpört végig.

MTI/FüHü

Ne lepődjenek meg a kutaknál! Drágult a gázolaj

0

Szerdától már csak a gázolaj ára emelkedett a magyarországi kutakon, mégpedig literenként 2 forinttal. A benzin literenkénti ára nem változott. Ennek eredményképpen a benzin átlagára 356 forint maradt, míg a gázolajé 351 forintra nőtt.

A benzinár 2012. április elején érte el a csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. Az utóbbi időben ingadozott az ár, amely a közelmúltban ismét emelkedésnek indult.

Forrás: MTI

Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

A holtankoljak.hu aktuális üzemanyagárai:

Forrás: holtankoljak.hu

 

 

LAPSZEM – 2017. szeptember 13.

0

Ma a Kornélok és a Lujzák ünneplik a névnapjukat. Szép őszies idővel köszönti őket a természet: az előrejelzések szerint ugyanis ma már mindenhol csökken a felhőzet, és napközben sok napsütés várható gomolyfelhőkkel. Zápor csak keleten lehet. A hőmérő higanyszála akár 25 fokra is felkúszhat.

Népszava:  Lehagyták a Habsburgokat a mai oligarchák

Példátlan méretű nagybirtokok alakulnak ki az országban, az új agrártőkések pedig a földet és a támogatási forrásokat is elvonják a mezőgazdaság többi szereplőjétől. A Népszava arról ír, hogy ismét nekiszaladt a Fidesz oligarchikus mezőgazdaság-átalakítási gyakorlatának Sallai R. Benedek. A lap felhívja a figyelmet az LMP-s politikus – akit a kormánypártok háza táján gyakran emlegetnek a zöldpárt agrároligarchájaként – Facebook-posztjára, illetve az ahhoz mellékelt tanulságos diagramra, amelyben azt kifogásolja, hogy a családi gazdaságok megsegítésének ígéretével hatalomra jutott kormányzat közreműködésével történelmi összehasonlításban is példátlan méretű nagybirtokok alakulnak ki az országban, az új agrártőkések pedig a földet és a támogatási forrásokat is elvonják a mezőgazdaság többi szereplőjétől.

A Sallai által összeállított földesúr-lista élén Csányi Sándor érdekeltségei állnak 35 ezer hektárral – nem csak ő, de a második helyezett, 26 ezer hektár fölött diszponáló Leisztinger Tamás is több földet használ, mint a történelmi nagybirtokos osztály prominensei.

Magyar Nemzet:  Nem a kerítésen múlik a bizalom

Helyszíni riportot közöl a polgári napilap a ciszjordániai Peduel izraeli illegális telep környékéről, ahol a sivatagi tájat kerítések szabdalják szépt. Bár a vezető igyekszik meggyőzni az odalátogatókat, hogy ezek nem biztonsági célból épültek, de ez nehezen hihető, mert a kerítések tetejére még szögesdrótot is kifeszítettek.

Nem mintha az izraeli telepesek egy percig is tagadnák, hogy minden eszközt bevetnek biztonságuk garantálásáért – írja a tudósító, hozzátéve: néhány széplelkű újságíróval még kisebb vitába is keverednek, miután felvetődik, hogy kerítések és falak mögül nem lehet bizalmat építeni. A vezető értetlenül áll az ötlet előtt, majd rövidre zárva a beszélgetést elmeséli, hogy az elmúlt néhány év alatt csak az ő közösségükből hat emberel végeztek a palesztin merénylők. Ugyanakkor érdekes jelenségre is felhívja a figyelmünket:

„azokon a településeken, ahol nincs kerítés, alacsonyabb a támadások száma.”

De az okot korántsem a bizalomban látja. Szerinte a technika, így a kerítés, a kamerák, elkényelmesítik az embert, nélkülük viszont kénytelenek folyamatos készültségben állni – amit az esetleges merénylők a saját bőrükön is tapasztalhattak.

Magyar Idők: Kósa Lajos interjú

Ismét egy nagyinterjú közöl a kormánypárti lap, amely Kósa Lajossal beszélgetett el a Fidesz ma kezdődő kihelyezett frakcióülése előtt választásokról., új pozíciójáról, az országról.  A tőle megszokott meghökkentő fogalmazásokkal élt ismét a Fidesz leköszönő frakcióvezetője. A többi között azt állította, hogy „miközben végig a korrupcióról beszélt az ellenzék, úgy készül a tavaszi választásra, hogy az van felírva a pólójukra: Gyertek, milliárdosok, van itt olcsóért minden!”. Kósa szerint Simicska Lajos kilóra megvette a Jobbikot, s szerinte az egymással is marakodó ellenzéki pártok választási győzelme a politikai horror kategóriájába tartozna. A frakcióüléssel kapcsolatban azt állította, hogy annak központi témája  a migráció, az ország védelme lesz, mivel ez a legnagyobb kihívás, a napi politikai küzdelem tárgya nemcsak nálunk, hanem szerte Európában. A kötelező kvótával kapcsolatban azt mondta, hogy a küzdelem első szakasza lezárult, az Európai Bíróság ítéletét nem lehet végrehajtani, mert nincs rendelkező rész. A küzdelem a kvótával kapcsolatban a kötelezettségszegési eljárással folytatódik, amely jövő év tavaszán zárulhat le. Ezt követően lehet majd konkrét intézkedést megfogalmazni, ha egyáltalán akkor még lesz az unióban kötelező betelepítési kvóta. A migránsok szétosztásával kapcsolatos döntés határideje két héten belül, szeptember 26-án le­jár.

Magyar Hírlap: Nem kérünk a brüsszeli kényszerből

Hibásnak tartja az Európai Unió migrációs politikáját Ryszard Czarnecki, az Európai Parlament alelnöke. A Magyar Hírlap a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) politikusával készített villáminterjút. A politikus kifejtette meggyőződését, hogy a kvótarendszer egy tisztán elméleti megoldás, amely működésképtelennek bizonyult, amikor szembesült a valósággal. A kvótában meghatározott százhatvanezer migránsból mindössze húszezret helyezték á, s csak két tagállam, Málta és Finnország teljesítette a kvótáját. Szerinte ez bizonyítja, hogy hibás a migrációs politika. Hozzátette azt is, hogy szerinte a migránskvótákat illetően Lengyelország érdeke egybeesik a visegrádi csoport tagjainak érdekével. „Támogatjuk Magyarországot és Szlovákiát abban, hogy érvényesítse polgárainak döntését, és nem egyezünk bele az unión belüli kényszerbetelepítésekbe. Leszögezte azt is, hogy „Nem engedhetünk Brüsszel zsarolásának!”.

Xenon-133 nyomait találták Dél-Koreában

0

Habár Dél-Koreában észlelték a radioaktív xenon gáz nyomait, nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy Észak-Korea igazat mondott-e, amikor azt állította, hogy hidrogénbomba-kísérletet hajtott végre a múlt hónapban.

Észak-Korea szeptember 3.-án hajtotta végre sorrendben már a hatodik nukleáris robbantását, amelynek nyomán az ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb szankciókat léptetett életbe az országgal szemben, egyebek között megtiltva az onnan származó textilimportot, illetve korlátozva az kőolajkereskedelmet.

„Nehéz megállapítani a nukleáris kísérlet erejét abból a xenon mennyiségből, amennyit kimutattak, de az állítható, hogy Észak-Koreából származik”

– idézte a Reuters egy szöuli hivatalos sajtótájékoztatón elhangzottakat. A nukleáris robbantás fajtáját sem lehet bizonyossággal megállapítani

Mi is az a Xenon?

A Xenon színtelen, szagtalan, nehéz nemesgáz, előfordul kis mennyiségben a Föld atmoszférájában is. Ugyanakkor a xenon-133, amelynek a nyomaira bukkantak Dél-Koreában egy olyan radioaktív izotóp, amely nem fordul elő a természetben, s amelyet a múltban észak-koreai nukleáris kísérletekhez kötöttek.

A felfedett gáz nem ártalmas az egészségre.

Tíz éve történt – Medián: A többség vásárol vasárnap

0

2007. szeptember 13-án a Független hírügynökség a Medián legfrissebb felmérését ismertette. Ebből kiderül, hogy a magyarok 37 százaléka ellenzi az üzletek és bevásárlóközpontok vasárnapi nyitvatartását, miközben 58 százalék nem értene egyet azzal, ha megtiltanák, hogy ekkor is nyitva tartsanak.

Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1200 ember személyes megkérdezésével készített felméréséből kiderül, hogy

az emberek 83 százaléka szokott – legalábbis alkalmanként – vásárolni vasárnap is.

Egyhatoduk általában ekkorra időzíti a nagyobb vásárlásokat.

Azok közül, akiknek a szokásait egyáltalán nem érintené a nyitvatartás megtiltása, a többség (73 százalék) egyetértene a korlátozással. Az alkalmi vasárnapi vásárlók körében azonban már csak 27 százalék ez az arány. Minden tizedik válaszadó még azok közül is támogatja a vasárnapi zárva tartás kötelezővé tételét, akik egyébként éppen ekkor szokták bonyolítani a nagybevásárlást – mutat rá a felmérés.

Összességében

a magyarok 37 százaléka ellenzi, hogy az üzletek vasárnap is nyitva legyenek,

58 százalék pedig nem értene egyet a korlátozással.

Bár júliusban a Kereszténydemokrata Néppárt javasolta, hogy a vasárnap végzett munkát a „társadalmilag feltétlenül szükséges mértékre” szorítsák vissza, a kezdeményezést kevesebben fogadják kedvezően az ellenzéki pártok táborában, mint a kormánypártokéban – olvasható a felmérésben.

Trumpnak ítélt a bíróság

0

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága szabad utat engedett Donald Trump elnök számára ahhoz, hogy tág értelemben alkalmazza az országba beérkező menekültekkel szembeni tilalmat. Ez részleges győzelem Trump számára.

Az ország első számú bírái pozitívan bírálták el a Trump adminisztráció kérését a Szövetségi Alkotmánybíróság döntésének blokkolására, ami lehetővé tette volna további – egyébként a bevándorlásra jogosult – 24 ezer menekült beengedését az országba.

A mostani döntés – írja a Reuters – részleges győzelmet jelent Trump számára azelőtt, hogy a bíróság kulcsfontosságú októberi meghallgatásra készül, amelyen az elnök ellentmondásos elnöki rendelete kerül terítékre, az, amellyel ideiglenesen, meghatározott időre megtiltotta hat muszlim-többségű ország (Líbia, Szudán, Szomália, Szíria, Irán és Jemen) állampolgárai számára a belépést az USA-ba, és korlátozta a menekültek befogadását. A rendelet júniusban lépett hatályba, s 120, illetve 90 napra szólt.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK