Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Szanyi Tibor: A magyar nép történelmi választás előtt

0

Az MSZP EP-képviselője Jean-Claude Juncker évértékelő beszédére reagált írásos hozzászólásban. Ebben azt írta: úgy tűnik, Európa felelős vezetőiben végre megérik a felismerés, hogy új szakaszhoz érkeztünk, az európai integrációnak túl kell lépni az elmúlt évek bénultságán, amelyet gazdasági, pénzügyi és menekültválságok, és a Brexit mellett a dezintegrációt erősítő egyéb fejlemények fémjeleztek.

Szanyi Tibor azt írta, ezért örült annak, hogy a Bizottság elnöke olyan kezdeményezéseket vetített előre a testület mandátumából hátra lévő másfél évre, amelyek több, Magyarország jövőjét is meghatározó területen

alkalmasak lehetnek az Unió dinamizálására,

hatékonyabb, demokratikusabb és átláthatóbb működtetésére.

Szanyi Tibor
MTI Fotó: Kovács Tamás

Szanyi kiemelte Európa nemzetközi versenyképességének erősítését, a tagállamok belső és külső biztonságának egyeztetett és ezáltal hatásosabb védelmét, egy új, működőképes és humánus közös migrációs politika kialakítását, a megnövekedett közösségi feladatok finanszírozását biztosító uniós költségvetési reformot, és nem utolsósorban érdemi előrelépést a szociális jogok és esélyek európai szintű kiegyenlítésében.

Szerinte az utóbbi években néhány tagállam, főleg az Orbán-kormány részéről tapasztalt

„önző, nacionalista politikára, az európai szolidaritás elvének és gyakorlatának háttérbe szorulására”

közös és teljes felelősségvállalással kell keresni a döntést. Ahogy írta: „éppen a felelőtlen és cinikus orbáni „pávatánc” kezdi ráébreszteni a felelős európai vezetőket, hogy az integráció és az európai polgárok jövője alkalmasint a demokratikus uniós normák és a szolidaritás kikényszerítését is megkövetelheti.”

Úgy értékeli, hogy a Bizottság és a Parlament megelégelte a tagállami kormányok, vagyis az Európai Tanács szintjén rendre megnyilvánuló szolidaritás-, politikai akarat- és cselekvés-hiányt, gyakran akadékoskodást.

Szanyi Tibor szerint az integráció Juncker által felvázolt „újraindítása” valódi történelmi választás elé állítja a magyar népet is: „A jövőben

vagy részesei, alakítói és kedvezményezettjei leszünk egy sikeresebb és igazságosabb Uniónak, vagy Orbánék hatalmi céljai szolgálatában elutasítjuk és megtagadjuk szövetségeseink szolidaritását,

lemaradunk a globális gazdasági versenyben, elesünk a Szociális Európa nyújtotta egyenlő esélyektől és létbiztonságtól”.

Írásbeli hozzászólást tett a Párbeszéd EP-képviselője, Jávor Benedek is. Ő azt írta:

a legfontosabb kérdés ma az Unió jövője,

az, hogy a 27 tagállamból álló blokk együtt marad vagy kétsebességessé válik, amiben a kimaradók a perifériára szorulnak.

Hajdu Nóra, az Együtt alelnöke pedig sajtótájékoztatón azt mondta: Jean-Claude Juncker évértékelő beszédéből bebizonyosodott, hogy

az Európai Bizottság elnökének a biztonság és jólét növeléséhez szükséges lépésekről szól az Európai Unió.

Szerinte ugyanakkor Orbán Viktor számára Európa a félelemkeltésről, a bezárkózásról, a kisebbrendűségi érzésről szól, és ezzel komoly károkat okoz.

Nem megy el az ENSZ-közgyűlésre a Nobel-díjas vezető

0

A mianmari Aung Szan Szú Kji korábbi terveivel ellentétben nem lesz ott az ENSZ-közgyűlés jövő heti ülésszakán, közölte a szóvivője. A Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjit egyre több bírálat éri, mert nem tesz semmit a rohingja kisebbséggel szembeni erőszak ellen.

Már 370 ezer rohingja menekült el Mianmarból az elmúlt három hétben a szomszédos Bangladesbe, miután

a hadsereg „tisztogatási műveletbe” kezdett,

hogy megtorolja a rohingja muszlim szélsőségesek támadásait rendőrőrsök és egy katonai laktanya ellen. Már több mint ezren haltak meg az erőszak miatt.

Aung Szan Szú Kji hivatalosan állami tanácsadó Mianmarban, gyakorlatilag a miniszterelnöki teendőket látja el. Szóvivője most azt jelentette be, hogy kihagyja az ENSZ-közgyűlés ülésszakát, hogy belpolitikai biztonsági kérdésekkel foglalkozzon. Azt mondta,

„arra összpontosít, hogy lecsendesítse a helyzetet.”

Szerinte egyesek lázadásokat szítanak számos területen, és „készülő terrortámadásokról hallani”.

A rohingják a világ egyik legüldözöttebb kisebbségének számítanak. Mianmarban gyakorlatilag nincsenek jogaik. Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa azt mondta, számos jelentés és műholdfelvétel tanúskodik arról, hogy

a biztonsági erők és a helyi milíciák rohingja falvakat égettek fel,

de önkényes gyilkosságokról és a menekülő civilek lövetéséről is érkeztek beszámolók.

Emberrablással és nemi erőszakkal vádolják egy zenekar tagjait

0

Egy lengyel death metál banda, a Decapitated tagjait vádolják azzal, hogy elraboltak és csoportosan megerőszakoltak egy nőt az amerikai turnéjuk alatt.

A saját műfajukban az egyik legelismertebbnek számító zenekar tagjait Los Angelesben tartóztatták le, miután egy nő feljelentette őket.

A Guardian szerint egy Washington államban tartott koncert után

egy italra hívták meg őt és egy barátnőjét,

de amikor közeledni kezdtek hozzájuk, akkor tiltakoztak. Barátnőjét kidobták a buszból, őt viszont megerőszakolták.

A zenekar tagadja a vádakat.

Bolgár náci miniszterek is befolyásolhatják az EU sorsát

0

„Vad majmok”- így nevezte a roma kisebbség tagjait Valerij Szimeonov miniszterelnök-helyettes, aki igen rossz véleménnyel van a Balkán nem szláv népeiről is. Hamarosan Bulgária lesz az EU soros elnöke.

Migránsokra egyáltalán nem tart igényt: „ezek a tanulatlan emberek csak károsan befolyásolnák Európát” – nyilatkozta a BBC-nek az Egyesült Hazafiak Párt vezére, Valerij Szimeonov. Aki nemsokára hallathatja a szavát Brüsszelben is, mivel Bulgária tölti be a soros elnök tisztségét januártól egy félévig. A Politico épp ezért készített összeállítást Bulgária szélsőjobboldali szervezetéről, amely

négy minisztert is ad a kormányba

az EU legszegényebb államában.

Amikor a mérsékelten jobboldali kormánypárt bevette a koalícióba a szélsőjobb fajgyűlölő erőit, akkor az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője (ide tartozik a bolgár kormány vezető ereje) kijelentette:

ezzel a szervezettel nem szabad együtt kormányozni.

Csakhogy könnyű ezt Brüsszelben kijelenteni, de Bojko Boriszov miniszterelnöknek nincsen többsége a törvényhozásban. Ezért négy tárcát is adott nekik: például a hadügyminiszter is közülük kerül ki, pedig Kraszimir Karakcsanov, aki egyben miniszterelnök-helyettes is, gyakran nyilatkozik negatívan a többi balkáni népről.

Ő is szerepet kaphat Brüsszelben, amíg Bulgária lesz az EU soros elnöke. A környezetvédelmi tárca élén is egy „bolgár hazafi” áll, aki

tagadja, hogy a klímaváltozáshoz bármi köze is lenne az emberi tevékenységnek.

Ez megfelel Donald Trump nézeteinek, aki erre hivatkozva vitte ki az USA-t a nemzetközi klímaegyezményből, de az EU véleménye egészen más. Az európaiak maximális mértékben kitartanak a párizsi klímaegyezmény mellett.

A bolgár náci szervezet adja a gazdasági minisztert is a kormányban. Európa legszegényebb állama aligha szólhat bele komolyan az ügyekbe, de jól mutatja:

a szélsőjobboldali retorika egyik fő bázisa a szegénység és a frusztráció,

valamint az ellenérzés a gazdagabb és sikeresebb tagállamokkal szemben. Úgyhogy nem lesz könnyű dolga az Európai Bizottságnak amikor a soros náci minisztereivel kell együttműködnie januártól.

Juncker óvatos reformot akar

0

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szuper pénzügyminisztert akar Európának, de közös költségvetést nem. Kérdés, az EU erős tagállamainak a vezetői mit szólnak mindehhez.

Juncker az Európai Unió helyzetéről szóló beszédében kifejtette, hogy Nagy-Britannia kilépése után a 19 tagú eurózóna és az EU között nem lesz igazán nagy különbség, hiszen a kívülállók gazdasági súlya nem különösebben jelentős. Politikai súlyuk viszont van azoknak az államoknak, melyek nem akarnak a közös pénzügyek irányába menetelni, mint az Emmanuel Macron-vezette Franciaország. Ezért Juncker nem javasolja, hogy a tagállamok költségvetésének ellenőrzését vegyék ki a nemzetállamok hatásköréből, pedig Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter – a görög válság hatására –  éppen ezt szeretné.

De mi lenne a szuper pénzügyminiszter feladata, ha nincs közös költségvetés?

Egyrészt ő lenne a Európai Bizottság egyik alelnöke, aki egyben betöltené a gazdasági biztosi posztot is. Másrészt pénze is lenne, hiszen az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) keretében több mint 700 milliárd euró van. Ezt jelenleg nemigen használják. Az eurozóna számára létre kellene hozni egy külön 150 milliárd eurós pénzügyi alapot, amely kezelné a göröghöz hasonló válságokat. Az új pénzügyi szuperminiszter olyan lenne mint Federica Mogherini a külügyek élén. Vagyis hangzatos cím valóságos hatalom nélkül.

Ám Macron francia elnök egészen mást gondol erről.

Ő komoly hatalmat adna a közös pénzügyminiszternek, aki az Európai Valuta Alapot vezetné és az eurozóna közös költségvetéséről döntene. Ez nagy lemondást kívánna a nemzetállamok részéről.

Kérdés, hogy mit akar Angela Merkel kancellár, az EU legerősebb államának vezetője,

akit minden valószínűség szerint újraválasztanak szeptember 24-én Németországban.

Ezúttal Afrikából jöhetnek a menekültek

0

Európát ezúttal délről fenyegeti menekült-invázió. Nem véletlen, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága 40 ezer afrikai migráns befogadását kérte Európától. Pedig még a két évvel ezelőtti hullám sem csengett le.

Emmanuel Macron francia elnök nyilatkozatai ellenére Franciaország igencsak le vannak maradva a menekültek befogadásának az ügyében. A Le Monde összeállításából kiderül, hogy a 160 ezres uniós kvóta elosztása amúgy sem megy könnyen, eddig csak 27 695 embert fogadtak be a tagállamok a kvóta terhére.

Az élen Málta és Lettország áll: e két tagállam már lényegében teljesítette a kötelezettségét. Jól teljesített Litvánia, Finnország, Luxemburg és Svédország is. Ugyanakkor Franciaország az utolsók között kullog a sorban. Ezért felszólítást kapott Brüsszeltől, hogy húzzon bele. Macron elnök ugyan még a nyáron azt ígérte, hogy kinevez egy migrációs biztost, de ennek egyelőre nyoma sincs.

Angela Merkel német kancellár bírálta Magyarországot, mert a magyar miniszterelnök továbbra sem fogadja el a kvótát bár úgy nyilatkozott, hogy tiszteletben tartja a strasbourgi bíróság döntését, amely elvetette Magyarország és Szlovákia panaszát. Szlovákia – ha kis számban is, de azért – már befogadott menekülteket. Merkel a választási kampányban megerősítette korábbi álláspontját: nem hajlandó felső határt szabni a kvótának, mert nem lehet előre látni a fejleményeket.

Európában 2015-ben volt menekülthullám, amellyel több mint egymillió ember érkezett a Közel-Keletről. Merkel azóta megállapodott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, hogy az EU évi három milliárd eurót fizet Törökországnak, ha az nem engedi ki a menekülteket az országból. Az egyezmény működik, annak ellenére is, hogy Berlin és Ankara viszonya nagyon elromlott. Európát viszont ezúttal délről fenyegeti menekült-invázió, ezért kérte az ENSZ menekültügyi főbiztossága 40 ezer afrikai migráns befogadását Európától.

Saját katonái ellen vásárol orosz rakétákat Erdogan török elnök?

0

Erre gondolnak azok a katonai szakértők, akik a Deutsche Wellének nyilatkoztak annak kapcsán, hogy Erdogan elnök bejelentette: letették az előleget az S 400-as rakétavédelmi rendszer megvásárlására. De hogy vehet orosz rakétarendszert a NATO tag Törökország?

Korábban a kínaiaktól próbáltak ilyet venni, de akkor Washington sikeresen lebeszélte a szövetségesét erről. Most is volt amerikai nyomás, de Erdogan ezúttal nem engedett és

Oroszországtól vásárol rakétavédelmi rendszert, mely nyilvánvalóan nem kompatibilis a NATO rendszerével.

Ez azt is jelenti, hogy orosz szakértők tucatjai érkezhetnek Törökországba azért, hogy kiképezzék a török tisztikart a rakétavédelmi rendszer használatára.

Az S 400-as rakéta rendszer egyébként már működik külföldön – ezt az izraeli hírszerzés jelezte. Ilyen rakétavédelmi rendszert telepítettek az oroszok Szíria északi részén egy iráni hadiüzem köré. Az izraeli hírszerzés szerint

az irániak ott rakétákat gyártanak a Hezbollah libanoni síita milíciának,

mely közvetlen fenyegetést jelent Izrael számára. Ha azonban Izrael bevetné a légierejét, akkor szembetalálkozhatná magát az orosz rakétavédelmi rendszerrel. Ennek kipróbálásán nemrég izraeli légicsapást mértek Szíriára, de az orosz rakéta védelem nem reagált, holott az S 400 egyidejűleg 80 célpontot is képes megsemmisíteni.

De miért kell ilyen rendszer Törökországnak és miért Oroszországtól? A magyarázat a tavalyi sikertelen puccskísérlet, melyben a török légierő tisztjei állítólag nagy szerepet játszottak. Erdogan elnök Fethullah Gülent, az USA-ban élő prédikátort vádolta a puccs szervezésével és a washingtoni kormányt annak támogatásával.

Minthogy saját légiereje jelentős részben elárulta Erdogant a puccs idején, ezért a török elnök arra a következtetésre juthatott: olyan rakéta rendszer kell, melyet a NATO nem irányít. Így került a képbe Oroszország.

Törökország, Irán és Oroszország haderőinek vezérkari főnökei rendszeresen egyeztetnek a Közel-Keleten.

Most Brüsszelben a NATO főhadiszállásán főhet a fejük a stratégiai tervezőknek: vajon mennyire számíthatnak Törökországra, mely a NATO második legnagyobb haderejével rendelkezik?

Jobbik: gyűlnek az aláírások

0

Az augusztus 20-án indított kampány során eltelt időben összesen hatvanezer aláírást gyűjtött a Jobbik az „Egyenlő munkáért egyenlő bért” akció keretében. Mától Budapesten állandó standon várják az aláírókat.

Gyöngyösi Márton országgyűlés képviselő budapesti sajtótájékoztatóján elmondta azt is, hogy online tízezer, papíralapon pedig mintegy 50 ezer aláírást gyűjtöttek össze az aktivistáik az országban. Ha véget akarunk vetni az olcsó munkaerőre épülő gazdaságfilozófia uralmának, akkor sikert kell elérni a több országra kiterjedő mozgalommal – mondta.

Mint a FüHü is beszámolt róla, Magyarország mellett Horvátországban, Bulgáriában, Szlovákiában, Lettországban, Észtországban, Romániában és Lengyelországban indult a kezdeményezés.

Az Európai Bizottság májusban regisztrálta azt. A résztvevő tagországokban és az Európai Unió más tagállamaiban egy év alatt legalább egymillió aláírást kell összegyűjteni, ha ez megvan, akkor a kezdeményezés képviselői az Európai Parlament és az Európai Bizottság elé terjeszthetik elképzeléseiket.

Az elnök harca az emberi jogok ellen

0

„Csak az kap pénzt az állami költségvetésből, aki megérdemli!” – közölte Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnök, akit tavaly azért választottak meg, mert kíméletlen háborút hirdetett a drog ellen. A rendőrség szerint 3800 embert öltek meg bírói ítélet nélkül.

Az emberi jogok bizottsága szerint több mint hétezerre tehető az ítélet nélküli halálos áldozatok száma. Jövőre ez a bizottság mindössze 1000 peso-val – azaz 16 euróval – gazdálkodhat. Ennyit szavaztak meg ugyanis Duterte elnök hívei a képviselőházban. Igaz a szenátusi szavazás még hátravan.

Duterte szisztematikusan számolja fel a fékek és ellensúlyok rendszerét a Fülöp-szigeteken: a hadsereg és a rendőrség már teljes mértékben neki engedelmeskedik. Most az igazságszolgáltatás következik. A képviselőház jogi bizottsága azt javasolja, hogy váltsák le a Legfelső Bíróság elnökasszonyát.

Maria Lourdes Sereno ugyanis gyakran bírálta a drogellenes kampány bírói ítélet nélküli gyilkosságait, s még inkább azt, hogy Duterte elnök igyekszik a híveivel feltölteni a bíróságokat.

Már hét olyan bírót vádolt meg drogkereskedéssel, akit Duterte elnök juttatott pozíciójába.

Végül, de egyáltalán nem utolsósorban rámutatott arra, hogy az elnök családja a drogkereskedelem egyik fő szervezője a Fülöp-szigeteken! Az elnök fia ellen jelenleg is per van folyamatban, azzal vádolják a trónörököst és a sógorát, az elnök vejét, hogy a kínai triádokkal együttműködve kulcsszerepet játszik a drogkereskedelemben a Fülöp szigeteken.

A főbírónő sorsáról még nem döntöttek, de a támadás már megindult ellene. Közben Duterte elnök kijelentette: akár 3 millió drogost is eltesz láb alól, hogy megtisztítsa a kábítószertől a Fülöp-szigeteket.

Juncker: a szabadság, egyenlőség és jogállamiság uniója

0

Az Európai Uniónak a szabadság, egyenlőség és jogállamiság uniójának kell lennie – mondta a közösség jövőjét is vázoló, az Unió helyzetéről tartott beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. A strasbourgi parlamentben többek között leszögezte: az Európai Bíróság ítéleteit mindenkinek el kell fogadnia. Ez nem opció, kötelezettség. Közös adók bevezetéséről is beszélt a belső piac erősítése érdekében.

Nem volt jó állapotban az unió, amikor átvette az Európai Bizottság vezetését – mondta Jean-Claude Juncker az Európai Parlamentben szerdán.

Mostanra azonban Európa gazdasága helyreállt, visszatért a szél Európa vitorláiba, a gazdasági fellendülés ötödik évében vagyunk

– hangsúlyozta Juncker. Nyolcmillió új munkahely keletkezett, 235 millióan dolgoznak, 225 milliárd értékű beruházás valósult meg, 445 ezer kis és közepes vállalkozás kapott támogatást – sorolta a kedvező változásokat az EB vezetője.

Ahhoz, hogy ezt ki tudjuk használni, több feltételnek kell teljesülnie, s ezekre tesz javaslatot – mondta Juncker.

Elsőként szeretné megerősíteni az európai kereskedelmi programot,

hogy az EU ugyanannyit kapjon, mint amennyit ad – utalt a már megkötött és az aláírásra, kidolgozásra váró kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásokra.

Ennek kapcsán ország megnevezése nélkül ugyan, egyértelműen Kínára, a kínai vállalatfelvásárlásokra célozva arról beszélt Juncker, hogy körültekintően kell eljárni, amikor valaki fontos céget vásárol az energetikában vagy a hadiiparban, hogy megvédjük biztonságunkat.

Változást sürgetett Juncker az iparpolitikában a versenyképesség erősítése érdekében.

Példaként az autóipart említette, amelyben 32 millióan dolgoznak. Erre büszke, de”sokkolja, ha becsapják a fogyasztókat” – fogalmazott a politikus, hozzátéve: felszólítja az autóipart, hogy tiszta járműveket fejlesszen ki. Az új iparstratégia  jegyében széndioxid-kibocsátást, a digitális élvonalban maradást és a klímaváltozással kapcsolatos törekvések növelését említette Juncker.

Kíberbiztonsági ügynökség létrehozását indítványozza a bizottság elnöke az internetes támadások elleni küzdelem érdekében.

Hangsúly a migráción

A feladatok sorában leghangsúlyosabban a migrációról beszélt Juncker. Szerinte sikerült előrelépni, sokat csökkent a bevándorlók száma, elsősorban a törökökkel kötött megállapodásnak köszönhetően. De nem szabad magukra hagyni a közös határt védő déli államokat. Kollektív felelősségről beszélt a ebben a kérdésben, s arról is szólt, hogy

nem minden tagállam mutat egyenértékű szolidaritást a menekültek ügyében.

Meg kell kettőzni az erőfeszítéseket, ehhez új javaslatokat terjeszt elő a bizottság. Alapelv, hogy haza kell térniük azoknak, akiknek nincs tartózkodási engedélyük, a menekültek 36 százalékával ez történik – mondta Juncker. Kiemelte azonban, hogy szolidárisnak kell lenni Afrikával, feltölteni az erre szolgáló pénzalapot.

Most 22 ezer menekültet szeretnének letelepíteni, később további 40 ezret Szíriából, Libanonból – mondta Juncker.

A feladatok

A helyzetértékelés után rátért az előttünk álló időszakra. Itt az ideje kijelölni a jövő irányát – fogalmazott az EB elnöke. Leszögezte azonban, hogy ezt nem lehet fentről diktálni, ennek széles körű konszenzuson kell alapulnia. A márciusban meghirdetett öt forgatókönyvhöz képest egy hatodikkal állt elő Juncker.

Ez a szabadság, egyenlőség és jogállam uniója.

A szabadság uniója kapcsán a szabad véleménynyilvánítás jogáról és a sajtószabadságról beszélt, kiemelve térségünket, ahol jól ismerik ezeket a problémákat. Az egyenlőség jegyében úgy fogalmazott, hogy nem lehetnek másodrendű állampolgárai az EU-nak. Nem halhatnak meg gyerekek Romániában és Olaszországban olyan betegségekben, amelyeket rég ki kellett volna irtani – mondta, egyúttal hozzájárulást ígért a nemzeti oltási programokhoz.

Ugyanazt a bért kell fizetni az ugyanott végzett munkáért – szögezte le Juncker, megnevezve a kiküldött munkaerővel kapcsolatos problémát.

Ez rossz hír a magyar cégeknek, amelyek jelenleg a hazai fizetéseket folyósítják a többi uniós országban dolgozó alkalmazottjaiknak.

Új munkapiaci felügyeleti hatóság létrehozását jelentette be ennek során Juncker.

Az EB elnöke magáévá tette az elsősorban Magyarországon és Szlovákiában szorgalmazott ételminőségi felvetést. Másodrangú fogyasztók se lehetnek, nem fogadható el, hogy rosszabb minőségű élelmiszert kapjanak ugyanolyan csomagolásban – mondta.

Az EU ugyan nem ország, mégis a jogállam uniójává kell válnia – mondta Juncker. Szintén nem nevezett meg országot, de az utalás egyértelmű. Többször hangsúlyozta, hogy

az Európai Bíróság ítéleteit mindenkinek tiszteletben kell tartani. Ez nem opció, hanem kötelezettség

– szögezte le.

Kompromisszumokról beszélt a bizottsági elnök, azzal, hogy nem Európa-képes, aki nem kész erre.

Gazdasági elképzelések

A gazdasági továbblépés terén a belső piac megerősítéséről is beszélt Juncker. Támogatja, hogy vezessék be a közös konszolidált társasági adót, áfát, a digitális tevékenység és a pénzügyi tranzakciós adót. Fontosnak nevezte közös pénzügyminiszter kinevezését a gazdasági és monetáris unió erősítésével egyetemben.

Nincs szükség viszont önálló eurózóna-költségvetésre, erős uniós büdzsé kell, s nincs szükség eurózóna-parlamentre sem – hűtötte le azon várakozásokat, amelyek szerint – elsősorban az Emmanuel Macron francia elnök által szorgalmazott módon – gyorsabb integrációra, amolyan „szuper Európára” tesz javaslatot.

Juncker a terrorizmussal szembeni európai felderítő rendőri egység létrehozását javasolja, s harcot hirdetett a szélsőségesekkel szemben a politikában is, mondván: a pártfinanszírozást meg kell változtatni, mert az extremisták kasszáját nem tömhetik tele pénzzel.

A Brexit miatt megcsappanó uniós költségvetés kapcsán Juncker azt támogatja, hogy a maradó tagállamok bővítsék ki a büdzsét.

A britek kilépését tiszteletben kell tartani, de szerinte Londonban még megbánják ezt. Európa pedig halad tovább saját útján,

s 2019 tavaszára különleges „szemesztert” javasol, hogy megtárgyalják az EU továbbfejlődését.

Jean-Claude Juncker azt reméli, hogy 2019-re megvalósul a gazdasági és pénzügyi unió elmélyítése és mindenhol euróval fizetnek.

A vita további részleteiről itt olvashat.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK