Szinte megszámlálhatatlan az Oroszország-szerte érkező hamis bombariadók száma. A négy napja tartó hullámban tucatnyi városban emberek tízezreit evakuálták, egyedül Moszkvában húszezret. A gyanú szerint nemzetközi virtuális telefonközpontból indítják a hívásokat.
Oroszország több nagyvárosában szerdán is tömeges evakuálást kiváltó hamis bombariadók voltak. A hét végén indult hullám szerdára elérte Moszkvát is.
Hamis bejelentések miatt vasárnap óta Vlagyivosztoktól Kalinyingrádig tucatnyinál több vidéki településen közintézményeket, pályaudvarokat, repülőtereket, piacokat, szállodákat, filmszínházakat és bevásárlóközpontokat kellett kiüríteni.
Az evakuálás több tízezer embert érintett.
Robbanószerkezetet egyelőre sehol sem találtak.
Moszkvában a TASZSZ hírügynökség szerint szerdán több mint 30 objektumot kellett kiüríteni. Az óvintézkedés több, mint 20 ezer (!) embert érintett több bevásárlóközpontban, köztük a GUM-ban és az AfiMall Cityben, a Kijevi, a Kazanyi és a Kurszki pályaudvaron, három központi fekvésű szállodában, valamint a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Egyetemén, a jogtudományi akadémián és a főváros egyes számú orvosi egyetemén. Az Interfax úgy tudja, hogy
a Vörös térrel kapcsolatban is érkezett bejelentés.
Irkutszkban a nap folyamán mintegy tíz, iskolákban, közlekedési csomópontokon és plázákban elhelyezett bombákra figyelmeztető hamis jelzés futott be. Hasonló hívásokat kaptak a nap folyamán Petropavlovszk-Kamcsatszkijban, Habarovszkban, Tomszkban, Jakutszkban, Csitában, Abakánban, Blagovescsenszkben és Szaratovban is.
A sorozatos bűncselekmények ügyében vizsgálat indult. Az Interfax cseljabinszki hatósági forrásokra hivatkozva azt írta, hogy megalapozott feltételezés szerint „külföldről szervezett” támadás zajlik.
A TASZSZ hírügynökség kedden úgy értesült, hogy a hívásokat egy nemzetközi virtuális telefonközpont közbeiktatásával intézték, a RIA Novosztyi pedig az írta, hogy a hatóságok gyanúja szerint Ukrajnából érkezhettek a hamis riasztások.
A Fidesz örül, hogy Gyurcsány Ferenc megváltoztatta a Nabucco gázvezetékkel kapcsolatos véleményét, és a pénteki konferencián már az EU álláspontjával összhangban nyilatkozott. Ugyanakkor sajnálatosnak tartják, hogy a Fidesz előadóját nem sikerült meghívni. Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetének vezetője szerint az EU álláspontja a magyar állampolgárok érdekével is összhangban van.
Németh Zsolt pénteki sajtótájékoztatóján közös európai politikát sürgetett. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Nabucco gázvezeték körüli megegyezést a Gyurcsány Ferencéhez hasonló ellentmondó nyilatkozatok lassítják. A kormányfő korábban a Nabucco-t álomnak nevezte, pénteken azonban már azt mondta, hogy Európának új energiaforrásokat kell felkutatnia annak érdekében, hogy a nagyarányú orosz gázfüggés mérséklődjék. Ugyanakkor bírálta a Nabucco építésének lassúságát.
Juhász Péter, az Együtt elnöke szerint a nemzeti konzultációval a Kubatov-listát frissítené a Fidesz.
Velencén a Fidesz háromnapos frakcióülésén Orbán Viktor azt mondta, hogy
ma nincs fontosabb számára, mint „a Soros-terv elleni küzdelem”,
ezért nemzeti konzultációt indítanak róla.
A Fidesz-kormány azért indítja egyik konzultációt a másik után, hogy a választások előtt ezekkel az adatgyűjtő ívekkel frissítsék, bővítsék a Kubatov-listát – írja közleményében Juhász Péter.
A nemzeti konzultáció pénzkidobás, kizárólag hamis propaganda célokat szolgál,
a Fidesz-kormány közpénzből hazudik a magyar polgároknak és manipulálja őket.
A Fidesz-KDNP-nek azonnal abba kell hagynia a Kubatov-lista bővítését, nem indíthat több pazarló hazugságkonzultációt! Orbán Viktor ennek árát, körülbelül egymilliárd forintot az egészségügyi rendszer rendbetételére fordítsa!
Nyílt titok volt napok óta, mostanra hivatalossá vált: Gulyás Gergelyt választották a Fidesz-frakció új vezetőjének a nagyobbik kormánypárt képviselőcsoportjának velencei ülésén.
A döntést Kósa Lajos, a Fidesz leköszönő frakcióvezetője, a Modern városok programért felelős leendő tárca nélküli miniszter jelentette be csütörtök reggeli sajtótájékoztatóján, a helyszínen.
Gulyás Gergelyt a törvényalkotási bizottság élén Hende Csaba váltja, a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke pedig – Kósa Lajos helyett – Németh Szilárd lesz.
A leköszönő frakcióvezető arról is tájékoztatott, hogy az elhunyt Rubovszky György igazságügyi bizottsági elnöki posztját a KDNP-s Vejkey Imre kapja, őt pedig a szintén kereszténydemokrata Hargitai János váltja a mentelmi bizottság élén.
Visszafogott, középutas beszédet mondott az Európai Bizottság elnöke, akinek elsődleges célja az, hogy előre lendítse az európai integrációt – mondta a fuhu.hu-nak a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója. Nagy Sándor Gyula szerint a legtöbb vita valószínűleg továbbra is a migráció körül várható. Legérdekesebb az euro- és schengeni zóna integrációjának lehetősége.
Egyik kezével adott, a másikkal nem vett el semmit, középutas, visszafogott értékelő és terveket vázoló beszédet mondott Jean-Claude Juncker – adott gyorsértékelést Nagy Sándor Gyula a fuhu.hu-nak. Úgy látja, hogy a bizottsági elnök az európai integrációt akarja előrelendíteni ott, ahol problémát lát.
A kutató szerint a magyar kormány számára fontos pozitívum, hogy visszaköszöntek számára fontos érvek, például a rosszabb minőségű áruk forgalmazásának tilalma Kelet-Európában, vagy az előrelépés a védelmi unióban – tehát mégis tudunk hatni az Európai Bizottságra.
Egyebekben kevésbé a magyar kormány számára is
valószínűleg a legtöbb vitát a migrációval kapcsolatos tervek fogják kiváltani.
A kutató szerint a folyamat valószínűleg a kötelező betelepítési kvóta felé fog tartani, bár Juncker erről nem beszélt, csak arról, hogy akinek nincs menekültstátusza, az mehet haza.
Nagy Sándor Gyula szerint a legérdekesebb az volt a tervekben, amely a kétsebességes Európa helyett azt célozza, hogy belátható időn belül
mindenki legyen eurózóna- és Schengen-tag.
Eszerint a szerződésben felmentés kapott Dánia (és az éppen kilépő Nagy-Britannia) kivételével minden tag számára kötelező lenne az euró átvétele, és Romániát, Bulgáriát, valamit Horvátországot is rábírják a schengeni feltételek teljesítésére, hogy náluk húzódhasson az EU külső határa.
A magyar kutató szerint azért meg kell várni, milyen részletszabályokat fognak kidolgozni. Ugyanez vonatkozik a közös pénzügyminiszter hatáskörével kapcsolatban is, sok a nyitott kérdés Juncker beszéde után. Nagy Sándor Gyula fontos elképzelésnek gondolja a közös munkaerőpiaci felügyelet létrehozását.
Az RB Leipzig Gulácsi Péterrel a kapuban játszott döntetlent a Monacóval, az Apoel a Real Madrid otthonában kapott ki, Sallai Roland kezdőként 60 percet játszott, sárga lapot kapott. Két rangadót is játszottak, a Sevilla döntetlent ért el Liverpoolban, a Tottenham megverte a Dortmundot. Meglepetés ma is Portugáliában volt.
Gareth Bale és Sallai Roland Fotó: MTI/EPA/Juanjo Martin
Az 1992-es világkiállítás magyar pavilonjára árverésen keresnek vevőt. A hírneves Makovecz-épület korábbi tulajdonosa tönkrement, a pavilon évek óta üres, leromlott állapotú.
Árverésen kínálják megvételre hárommillió euróért (918 millió forintért) a 25 évvel ezelőtti sevillai világkiállítás magyar pavilonját, Makovecz Imre munkáját.
Az árverést lebonyolító sevillai kereskedelmi bíróság a hónap végéig várja az ajánlatokat az épületre, amelynek tulajdonosa, a Zent vállalatcsoport végelszámolása zajlik.
A pavilont két hitel is terheli,
a kikiáltási ár a hitelérték 40 százaléka – írta az MTI.
Az 1992-es világkiállítás egyik fő látványosságának számító ingatlan sorsa tíz évvel ezelőtt vett szomorú fordulatot. Az addig benne működő múzeumot a tulajdonos bezárta, amelyet azután a jelzálogpiaci válság csődbe vitt.
Az elhagyatott épület állaga gyors romlásnak indult,
az érzékeny faszerkezetben és a palatetőben komoly károkat okozott a nyári forró andalúz napsütés. Az ingatlant felvették ugyan az andalúz történelmi örökségek listájára, amely garancia arra, hogy nem bontják le, de a felügyelettel megbízott helyi kormányzat nem foglalkozik a felújításával. Tavaly rácsokat kellett felszereltetniük, mert vandálok törtek be az épületbe.
Az árverezés nem most került szóba először. A pavilon jövője már négy éve annyira bizonytalanná vált, hogy a Caixa Bankha nevű pénzintézet az épület elárverezését kérte, hogy behajtson egy 390 ezer eurós jelzáloghitelt. Az épületet egy másik, 7,5 millió eurós hitel is terheli – írta a Múlt-Kor történelmi magazin.
2024-ben Párizs, 2028-ban Los Angeles rendezheti a nyári ötkarikás játékokat a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése nyomán.
A NOB limai ülésén a már nyáron eldőlt forgatókönyvet hagyta jóvá: a július végi megállapodás alapján a 2024-es játékokért csak Párizs, a négy évvel későbbi olimpiáért pedig Los Angeles maradt versenyben.
A NOB-tagoknak a két város 25-25 perces prezentációja után arra a kérdésre kellett nyílt szavazással válaszolniuk, hogy
jóváhagyják-e a NOB, Párizs és Los Angeles között született megállapodást.
Ezt a jelenlévők egyhangú döntéssel fogadták el.
A pályázat eredetileg – ahogy korábban is szinte mindig – a soron következő olimpia megrendezésére szólt, de miután a jelentkezők közül
menet közben Boston, Hamburg, Róma, majd Budapest is visszalépett,
így csak két jelölt maradt, felvetődött, hogy a limai kongresszuson a 2028-as játékok rendezési jogát is ítéljék oda. Erről a NOB július 11-én döntött.
Az egyezség része, hogy a szervezet 2 milliárd dollárral járul hozzá a 2028-as rendezéshez. Ebből Los Angeles többek között utánpótlásprogramot működtet. Párizs 1,5 milliárd eurós (1,7 milliárd dollár) támogatásra számíthat.
A NOB történetében másodszor fordult elő, hogy egyszerre két házigazdát jelentettek be: 1921 júniusában Párizs az 1924-es, Amszterdam pedig az 1928-as olimpiát kapta meg.
Párizs 1900-ban és 1924-ben, míg Los Angeles 1932-ben és 1984-ben már rendezett olimpiát.
Az azeri korrupciós botrány felgöngyölítését sürgette állásfoglalásában az Európai Parlament.
Az MTI által idézett állásfoglalás szerint az Európai Parlament képviselői elítélték, hogy Azerbajdzsán és más tekintélyelvű rezsimek megpróbálnak
törvénytelen módszerekkel befolyást szerezni az európai döntéshozók között.
Azt írják, a parlamentnek ki kell vizsgálnia az ügyet és határozott intézkedéseket hozni az ilyen korrupciós esetek megelőzésére. Azt javasolták, szerepeljen antikorrupciós záradék az unión kívüli országokkal kötött megállapodásokban, szorosan és folyamatosan figyeljék az uniós pénzből finanszírozott projekteket az adott helyi hatóságokkal együttműködve.
Szükség esetén vezessenek be szankciókat vagy függesszenek fel megállapodásokat
az emberi jogok sérelmét okozó rendszerszintű korrupció esetén.
Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij
Nemrég derült ki, hogy Azerbajdzsán 2,5 milliárd eurót (mintegy 775 milliárd forintot) költött 2012 és 2014 között külföldi tisztségviselők és szervezetek, a többi között az Európa Tanács támogatására és befolyásolására.
A pénzből Magyarországra is jutott, épp akkortájt, amikor a kormány kiadta az azeri baltás gyilkost.
Az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) nevű, szervezett bűnözés és korrupció feltárásával foglalkozó nemzetközi oknyomozó szervezet és több európai lap jelentésében több mint 16 ezer azeri tranzakciót leplezett le. Az ügyről a magyar parlament nemzetbiztonsági bizottsága is tárgyalt.
Az EP képviselői kiemelték, hogy
az Európai Unió mindenütt támogassa és védelmezze a média függetlenségét, a civileket
és mindazokat, akik az esetleges veszély ellenére feltárják az ilyen eseteket.
Azt is szeretnék, hogy kerüljön minél hamarabb az Európai Unió Tanácsa elé a Szergej Magnyitszkij orosz ügyvéd 2009-es meggyilkolásáért felelős 32 orosz állami hivatalnok nevét tartalmazó szankciós lista és léptessenek életbe korlátozó intézkedéseket ellenük. Magnyitszkijt azután vették őrizetbe, hogy orosz rendőröket, hivatalnokokat, bankárokat és adóhatósági tisztviselőket vádolt meg korrupcióval. Rejtélyes körülmények között halt meg egy orosz börtönben.
Az Európai Uniónak a szabadság, egyenlőség és jogállamiság uniójának kell lennie – mondta a közösség jövőjét is vázoló, az Unió helyzetéről tartott beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Azt is mondta:
az Európai Bíróság ítéleteit mindenkinek el kell fogadnia, ez nem opció, ez kötelezettség.
Arról is beszélt, hogy nem minden tagállam mutat egyenértékű szolidaritást a menekültek ügyében. Közös adók bevezetéséről is említette a belső piac erősítése érdekében.
Jean-Claude Juncker beszédét vita követte, de sokkal enyhébb és rövidebb, mint korábban. Néhány képviselő pár mondat erejéig kitért Magyarországra és Orbán Viktorra is. Guy Verhofstadt azt mondta,
„Orbán Putyin orosz elnökkel együtt közösen próbálják aláásni az európai demokráciát és jogállamiságot, ami ellen nemcsak védekezniük kell, hanem ellentámadást indítaniuk”.
De azt is mondta: örül, hogy mindenki észhez tért, és Orbán sem akar kilépni az Unióból.
A fuhu.hu-nak Nagy Sándor Gyula, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője azt mondta: visszafogott, középutas beszédet mondott az Európai Bizottság elnöke, akinek elsődleges célja az, hogy előre lendítse az európai integrációt.
Botka az LMP-vel összefogna
Botka László MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Ahhoz, hogy a Fidesznek ne legyen egyszerű többsége sem, 40 egyéni választókerületben kell nyerni, a kormányalakításhoz pedig 55-60-ban, véli Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje. Kitért a kérdés elől, hogy a kormányváltáshoz szükséges 60-65 győztes körzetbe beleszámolta-e azokat, ahol a Jobbik nyerhet.
Azt is mondta: koordinált indulást csak az LMP-vel tud elképzelni, és kitart amellett, hogy
Gyurcsány Ferenc induljon egyéni választókerületben, ha ott ő a legesélyesebb.
Szerinte a Jobbikkal nincs együttműködés, ha erről nyilvános diskurzus kezdődik, az a baloldal végét jelenti.
Felháborodás a Göncz Árpád elleni támadás miatt
Az Együtt szégyenletesnek tartja Gulyás Gergelynek, az Országgyűlés alelnökének a kijelentéseit, amelyekkel meggyalázta Göncz Árpád emlékét. A Klubrádióban Kuncze Gábor is elítélte a támadást, amely miatt a DK bocsánatkérésre szólította fel Gulyást.
Gulyás Gergely amiatt támadta Göncz Árpádot, amiért
nem írta alá a jóvátételi törvényt,
amelyet a Parlament elfogadott, de Göncz Árpád köztársasági elnökként normakontrollra küldött, majd a Sólyom László által vezetett Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki. A törvényt egyébként a Fidesz, így Orbán Viktor sem szavazta meg.
Hatalmas károkat okozott Irma
Megrongálódott lakóházak maradványai az Irma hurrikán után a Szent Márton-szigeten Fotó: MTI/EPApool/Christophe Ena
Az épületeknek legalább a negyede lakhatatlanná vált az Irma hurrikán pusztítása nyomán a Florida Keys szigetcsoporton, és mintegy harmaduk komoly helyreállításra szorul. Irma trópusi viharként, Georgiában, Dél-, és Észak-Karolinában pusztít tovább.
A károkról a telefonhálózat hiánya és a még mindig tartó áramszünet miatt egyelőre nem lehet pontos felmérést készíteni.
Duterte bosszúja
Ezer pesóra, átszámítva hatezer forintra csökkentette az emberi jogi bizottság költségvetését Rodrigo Duterte, a Fülöp-szigetek sokat támadott elnöke.
Duterte szisztematikusan számolja fel a fékek és ellensúlyok rendszerét. A képviselőház jogi bizottsága most azt javasolja, hogy váltsák le a Legfelső Bíróság elnökét.
Trumpnak kedvezően döntött a bíróság
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága szabad utat engedett Donald Trump elnök számára ahhoz, hogy tág értelemben alkalmazza az országba beérkező menekültekkel szembeni tilalmat.
Ez részleges győzelmet jelent Trump számára
azelőtt, hogy a bíróság kulcsfontosságú októberi meghallgatásra készül, amelyen az elnök ellentmondásos elnöki rendeletét vizsgálják. A rendelet ideiglenesen, meghatározott időre megtiltotta hat muszlim-többségű ország állampolgárai számára a belépést az USA-ba, és korlátozta a menekültek befogadását.
Nem lesz ott az ENSZ-közgyűlésen a Nobel-díjas vezető
A mianmari Aung Szan Szú Kji korábbi terveivel ellentétben nem lesz ott az ENSZ-közgyűlés jövő heti ülésszakán. A Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjit
egyre több bírálat éri, mert nem tesz semmit a rohingja kisebbséggel szembeni erőszak ellen.
A jogfosztott kisebbség elleni támadások miatt már legalább 370 ezren menekültek el az országból.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
