Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Az Együtt is bemutatta választási programját

Minél előbb bevezetné az eurót az Együtt, a Szabadság és igazságosság című választási programja szerint. Emellett többek között új családtámogatást hoznának létre, tandíjmentessé tennék a felsőoktatást, „apahónapokat” vezetnének be, társadalmi vitát kezdenének az eutanáziáról, valamint leállítanák a stadionprogramot és a paksi bővítést.

A programbemutatón ott volt a Párbeszéd két társelnöke, Karácsony Gergely és Szabó Tímea is, miközben az Együtt és a Párbeszéd egy-egy szakpolitikusa is Botka László beszédére ment el.

Karácsony Gergely és Juhász Péter
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Juhász Péter, az Együtt elnöke azt mondta: 491 ígéretet tettek. Magyarországot nem olyannak képzelik el, mint amilyen most: valóban

fejlődő, európai államot akarnak, amely szerethető, békességet hoz, és ahol minden ember egyformán jól érzi magát.

„Ekkor lenne együtt Magyarország” – fogalmazott. Arra készülnek, hogy jövőre leváltják a miniszterelnököt.

Szigetvári Viktor, az Együtt választmányi elnöke azt mondta,

egy szabad Magyarországon nem kell félni,

az állam nem szól bele lelkiismereti kérdésekbe, mindenkinek jogában áll önállóan pályát, vagy éppen élettársat választani. Szerinte fontos ugyanakkor az igazságosság is: az államnak mindig segítenie kell a szegényeken.

Szigetvári Viktor és Juhász Péter
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A párt öt kulcsígéretét Juhász Péter foglalta össze az MTI tudósítása szerint. Igazságos családtámogatást vezetnének be: mivel minden gyereket egyenlőnek tartanak, azonos esélyeket biztosítanának. Azt mondta: a „rabszolgákat” kitermelni próbáló Orbán-féle oktatáspolitika helyett

önálló gondolkodásra nevelnének, szabad iskolákban.

A szabad tankönyvválasztáson túl tandíjmentessé tennék a felsőoktatást is. Sokkal többet költenének az egészségügyre, modern kórházi körülményeket teremtenének, megállítanák az orvosok, ápolók elvándorlását.

Az Együtt elnöke szerint ezekre a területekre azért nem jut pénz, mert „azt Orbán Viktor miniszterelnök és érdekköre ellopja”.

Ezeket az összegeket visszavennék, és kárpótlásra fordítanák.

Kijelentette, hogy ők hitelesek, tiszták, nem kötődnek az elmúlt huszonöt év politikai elitjéhez, így nem zsarolhatóak.

Ötödik kulcsígéretként Juhász Péter azt emelte ki, hogy

minél előbb bevezetnék az eurót,

és szorosan együttműködnének az Európai Unió országaival.

Szigetvári Viktor szintén felsorolt néhány ígéretet. Úgynevezett apahónapokat vezetnének be, hogy a férfiak is kivegyék a részüket a gyermeknevelésből. Társadalmi vitát kezdeményeznének az eutanázia aktív és passzív formájának szélesítéséről. Betiltanák, hogy állami vezetők sportági szakszövetségek élére kerülhessenek.

Leállítanák a stadionprogramot,

helyette tanuszodákat és iskolai sportcsarnokokat fejlesztenének. Leállítanák a paksi bővítést, és „tisztességes, fenntartható energiapolitikát” valósítanának meg – sorolta Szigetvári Viktor.

Ezt válaszolta a DK Botkának

A DK közleményben válaszolt Botka László beszédére. Azt írják: Botka a győzelem helyett a vereség forgatókönyvét hozza.

Gréczy Zsolt szóvivő azt írja, hogy a teljes körű együttműködésről tárgyaló demokratikus ellenzéki pártokat „egy hajszál választotta el a végső megállapodástól” 2016 decemberében. Ekkor jelentkezett be Botka László közös miniszterelnök-jelöltnek, a párt szerint azt állítva a kezében van a győzelem forgatókönyve – eszerint az ő feltételei alapján kellene összeállítani a közös listát és elosztani az egyéni választókerületeket. A tárgyalások megszakadtak.

Gréczy szerint

Botka a bejelentkezésétől eltelt 9 hónapban egyetlen ellenzéki pártot sem tudott meggyőzni igazáról.

Azt írja: „A végső megállapodástól messzebb vagyunk, mint 2016 decemberében. Ha ez így folytatódik, a győzelem forgatókönyvéből a vereség forgatókönyve lesz.”

A demokratikus ellenzéki pártok a legfontosabb kérdésekben egyetértenek; szakmai értelemben az ellenzék kész a közös kormányzásra – áll a közleményben. De ehhez még be kell bizonyítani alkalmasságukat a közös kormányzásra. A DK szerint

„az MSZP miniszterelnök-jelöltje ezidáig nem volt képes ezen működőképes, politikai, vezetési egység megteremtésére”.

Mai beszéde szerintük azt bizonyítja, hogy nem tudta beismerni eddigi kudarcát, „Hiába vannak szép mondatok, programelemek a jövő Magyarországáról, ha ahhoz pártján kívül senkit nem tud megnyerni” – írják. Szerintük ehhez kompromisszumokra van szükség.

A DK szerint Botkának még nem fogyott el az ideje, de „téved ha azt hiszi, hogy a választók nem büntetnek bennünket azért, hogy a közös alternatíva bemutatása helyett hónapok óta számukra érdektelen viták uralják a közéletet”.

Botka: Aki a saját politikai túléléséért küzd, az az Orbán-rendszert tartja hatalmon

A szövetségnek nincs alternatívája – ezt mondta Botka László az MSZP országos választmányának ülésén. A szocialisták miniszterelnök-jelöltje üzent a DK-nak, erősen kritizálta Orbán Viktort, és bírálta az elmúlt 16 év kormányzását.

Botka László azzal kezdte beszédét, hogy hisz a szövetségben, az együttműködésben, amelynek a pártoknál mélyebbre kell hatolni. Azt mondta, hogy egy igazságosabb országhoz kormányváltás kell, ehhez szövetségre kell lépni,

a szövetségnek nincs alternatívája.

De szerinte ennek az erejét az adhatja, ha valódi lesz, és nem csak a szavak szintjén valósul meg, hanem tényleg le akarják váltani a kormányt. Botka szerint viszont most úgy tűnik, nem minden ellenzéki párt és politikus akarja ezt, néhányan a saját politikai túlélésükért küzdenek.

Azt mondta:

„aki nem hajlandó részt venni a szövetségben, aki még tárgyalni sem hajlandó, az nem akarja valójában, hogy Orbán és bandája 2018-ban megbukjon.”

Szerinte az ilyen politikusok hatalomban tartják Orbánt. Egyértelműen a DK-ra utalva azt mondta: mondhatnak bármit, hozhatnak ezer kifogást, „színészkedhetnek reggel, délben és este, bújhatnak párthatározatok mögé”, a lényeg, hogy nem hisznek a győzelemben, csak saját politikai túlélésükért hajtanak.

MTI Fotó: Bruzák Noémi

Kijelentette, hogy nem enged soha abból, hogy elvi alapokon építsék újjá az ellenzéket. Arról beszélt, hogy a szegedi modellt akarja megismertetni az egész országgal, meg akarja mutatni, hogy „a vidéki Magyarország nem egy szeglete őrzi még a szabadság fáklyáját.”

Botka László szerint

„gyűlöletből, haragból, zsarnokságból, hazugságból nem lehet hazát építeni”.

Kijelentette, hogy van ideje a versengésnek, de a közös célokért küzdésnek is. „Lejárt az üres szavak, eljött a tettek ideje, ütött az óra, hogy egy nagy lépést tegyünk előre a szabad Magyarország felé.”

Bírálta a 2010 előtti kormányokat is. Azt mondta: az elmúlt évtizedekben „voltak tehetetlen és voltak tehetségtelen kormányaink is. De Orbán kormánya tudatosan taszította kilátástalanságba, szegénységbe az országot.”

Hosszasan sorolta, miért kell szerinte leváltani az Orbán-kormányt:

leépítette a demokráciát, eltorzította a választási rendszert, maga alá gyűrte a médiát, leépítette a jogállamot, megszállta a gazdaságot.

Azt mondta, megérti azokat, akik 2010-ben Orbán Viktorra szavaztak, mert úgy érezték, hogy az előző nyolc év ígéretei hatalmas csalódásba fulladtak, hogy a gazdasági válságot csak súlyosbította „az ügyetlen, de főleg elvtelen kormányzás”, és ezért Orbánban látták azt a vezetőt, aki majd megmutatja a kiutat. De szerinte a legtöbben már másnap csalódtak, a nyugdíjpénztárak államosítása, a trafik- és földmutyik, a gazdagok adójának csökkentése, a jóléti és szociális intézmények leépítése, az oktatás és az egészségügy cserbenhagyása miatt.

Viszont 2014-ben nem láttak hiteles alternatívát, ezért kapott a Fidesz még egy esélyt. Szerinte Orbán a félelemre, csalódásra, kiábrándultságra játszik, nem a közösség érdekeit nézi, hanem „a pártelit, a milliárdosok, a multik támogatására esküdött fel”.

Botka szerint két dolgot tehet, aki kiábrándult: elmenekül külföldre, vagy megadja magát.

Szerinte az első tömegnek, 600 ezer embernek „Orbán nem engedi meg, hogy szavazzon, helyettük a határon túl élőket akarja lekenyerezni, akik még nem érezték meg Orbán népnyúzó politikáját”. A másodiknak pedig a kormány „mindent elárasztó, hazug kormánypropagandával, gyűlöletkeltéssel, hatalmi erő fitogtatásával veszi el a kedvét”.

Botka azt ígérte:

„helyrehozzuk mindazt, amit az elmúlt 16 évben a politikusok elrontottak.”

Szerinte a haza érdekét kell nézni, és ez nem „Putyin befolyásának és Mészáros Lőrinc gazdagságának növelése”.

Ehhez kért szövetséget, amelynek egyes résztvevői jelen is voltak: Ács Sándorné, a kishantosi központ vezetője; Andor László, korábbi uniós biztos; Komáromi Zoltán, az Együtt szakpolitikusa; Szent-Iványi István, a Liberálisok külpolitikusa; Büttl Ferenc, a Párbeszéd szakpolitikusa; és Némethné Jankovics Györgyi, a Nyugdíjasok Országos Szövetségének elnöke.

MTI Fotó: Bruzák Noémi

Mellettük két új képviselőjelöltet is bemutatott: Rója Istvánt, a makói gimnázium igazgatóját, akit leváltottak, mert csatlakozott a kockás inges tiltakozáshoz; és Angeli Gabriellát Kalocsáról, ahol összefogással 2014 őszén a civilek legyőzték a Fidesz jelöltjét.

Botka szerint, ha most nem kötnek szövetséget, ha nem válják le a kormányt, akkor az ország évtizedekre a vesztesek közé kerül. Ahogy fogalmazott:

„keljünk fel és harcoljunk, söpörjük el a hatalomból Orbánt és bandáját”.

Szerinte Orbán Viktor „köztörvényes bűnözőkkel, sikkasztókkal vette körül magát”, és „Magyarország egy középkori kiskirályság lett”. Megemlítette Mészáros Lőrincet, akinek az „órabére 11 millió forint, még akkor is, ha alszik”.

Szerinte a rendszer legnagyobb bűne, amelynek következményeit nemzedékekig kell viselni, az az, hogy

„gerinctelenné akarja tenni a nemzetet”,

a rendszer kiszolgálóit jutalmazza, nem a tudást, a tehetséget.

Azt mondta, olyan Magyarországot akar, amely nem zárja el a társadalom többsége elől az érvényesülés lehetőségét. Azt ígérte, hogy kormányváltás esetén mindenkire érvényesek lesznek a törvények, és ingyenessé teszik az első diplomát. Szerinte duplájára kell emelni az öregségi nyugdíjminimumot, vissza kell adni a 13. havi nyugdíjat, adómentessé kell tenni a közmunkát és a minimálbért.

Beszédét azzal zárta: „fizessenek a gazdagok, hogy jobban éljenek a magyarok”.

Londoni robbantás: Elfogtak egy fiatal férfit

0

Egy 18 éves fiút fogtak el Doverben, a londoni merénylettel kapcsolatban.

A rendőrség közleménye szerint a terrorellenes törvény alapján fogták el a fiatal férfit, Dover kompkikötőjében.

A rendőrség szerint

a letartóztatás nagy jelentőségű,

de a terrorkészültség továbbra is a legmagasabb, kritikus szinten marad.

A legtartóztatott férfiről egyelőre nem mondanak többet. A BBC szerint további fejlemények is várhatók a nyomozásban.

A londoni metróban történt robbanásban 30-an sérültek meg.

Angela Merkel megint figyelmeztette Orbánt

1

Angela Merkel azt mondta: Nem marad következmények nélkül a szolidaritás megtagadása. A menekültek tagországok közötti elosztásával kapcsolatban beszélt erről a német kancellár, utalva a tagállamoknak juttatott közösségi támogatásokra.

A Nordwest Zeitungban és a Passauer Neue Pressében megjelent interjúban arra a kérdésre, hogy miként akarja rábírni álláspontja átgondolására a menekültek tagállamok közötti szolidáris elosztásától az Európai Bíróság döntése után is elzárkózó Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és más kelet-európai kormányfőket, Angela Merkel azt felelte:

nem szabad elfelejteni, hogy az EU-s partnerek nagy többsége hajlandó befogadni menekülteket,

és a menekültpolitika számos kérdésében teljes az egyetértés, és közösen konkrét haladást érünk el. A kancellár szerint így van ez a külső határok védelmének ügyétől egészen a menekülésre késztető okok megszüntetéséért folytatott küzdelemig, és

„csak néhány ország utasítja el továbbra is kerek perec a menekültek befogadását”.

Merkel azt is mondta: az Európai Unióban szolidaritásra van szükség, az ezt megtagadó országoknak „számolniuk kell azzal, hogy

ez nem marad következmények nélkül, a jövőbeni pénzügyi támogatásokról folytatandó tárgyalásokra tekintettel sem”.

Az MTI tudósítása szerint Merkeltől megkérdezték, nincs-e ellentmondás aközött, hogy a Magyarországon rekedt menekültek 2015 szeptemberi befogadásával kapcsolatban azt mondja, helyes döntést hoztak, és azt is mondja, hogy ilyen helyzet nem fordulhat többé elő.

Azt válaszolta, hogy nincs ellentmondás, a 2015-ös „különleges kihívásokra” adott „politikai és humanitárius válasz” helyes volt, és minden erőfeszítés, amelyet azóta kifejtenek a menekültek áramlásának rendezetté tétele, valamint a menekülésre késztető okok és az embercsempészet felszámolása érdekében, azt szolgálja, hogy „ne ismétlődjék meg a 2015-ös szükséghelyzet”.

Angela Merkel
Fotó: MTI/EPA/Friedemann Vogel

Szerinte viszont helytelen volt, hogy korábban Németország és egész Európa túl sokáig hagyatkozott a dublini rendszerre, amely működésképtelen.

Helytelen volt az is, hogy nem gondoskodtak a libanoni, jordániai és törökországi menekülttáborokban élő emberek rendes ellátásáról,

hiszen ezek az emberek szükséghelyzetbe kerülve embercsempészekre bízták az életüket, hogy eljussanak Európába, és sokan meg is haltak – mondta.

Angela Merkel arról is beszélt, hogy most már hatékonyabb a menekülésre késztető okok felszámolásáért folytatott küzdelem, jobban ellátják a menekülttáborokat, és egy új, átfogó partnerség jött létre afrikai országokkal és az Iszlám Állam elleni harcra. Azt mondta:

„Meg kellett tanulnunk, hogy a szomszéd kontinens, Afrika ínsége és háborúi elől nem tudunk bezárkózni, és a saját érdekünkből ott is felelősséget kell vállalnunk.”

Merkel pártjának, a CDU-nak egy másik vezetője, Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter egy másik interjúban arra a kérdésre, hogy miként kell rábírni Orbán Viktort az Európai Bíróság ítéletének végrehajtására, azt mondta, hogy „a szilárdság és a türelem megfelelő keverékére” van szükség.

Arra a felvetésre, hogy a szociáldemokraták kancellárjelöltje, Martin Schulz az uniós támogatások megkurtítását követeli, Schäuble azt mondta:

„bölcsebb lenne nem azonnal megsuhogtatni a husángot”,

mert nem akadályozni, hanem támogatni kell a menekültek befogadása körüli nehéz viták lefolytatását a tagállamokban. De azt is mondta:

„Világos, hogy aki kiáll a sorból és nem vesz részt a közös ügyekben, az végül saját magának árt leginkább.”

A magyar és a szlovák kormány 2015 decemberében fordult az Európai Bírósághoz, a menekültek áttelepítését szolgáló uniós döntés ellen, amelynek keretében

Magyarországnak 1294, háborús területről érkezett menekültet kellene befogadnia.

A keresetet a bíróság elutasította. Orbán Viktor utána a Kossuth Rádióban azt mondta: az ítéletet tudomásul kell venni, de ez nem ok arra, hogy Magyarország megváltoztassa bevándorláspolitikáját.

Orbán szerint szembe kell szállni a „Soros-tervvel”

0

Szembe kell fordulni a „Soros-tervvel”, amely kevert kultúrájú, népességű államokká alakítaná a közép-európai országokat – ezt mondta Orbán Viktor a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének kongresszusán.

Orbán szerint a „bevándorlóországok” ideológiája a liberalizmus, a nem „bevándorlóországoké” pedig a szuverenitás és a keresztény társadalmi tanítás. Azt is mondta: a mai nyugat-európai liberalizmus átvétele a közép-európaiaknak „egész egyszerűen szellemi öngyilkosságot jelentene”, és végül „mi is bevándorlóországgá válnánk (…), kevert kultúrájú ország lennénk belátható időn belül”.

Szerinte ez azt jelentené, hogy itt is terrorizmus lenne, nem lenne határvédelem,

családtámogatás helyett pedig „népességimport” ellensúlyozná a demográfiai hanyatlást.

Orbán szerint ezt jelentené a „Soros-terv”, amely szerinte „egy akcióterv, amely pontosan leírja, hogyan és miképpen kell az ellenszegülő, nem bevándorló közép-európai országokat bevándorlóországokká alakítani”.

Arról, hogy Soros György valójában mit is írt egy cikkében, amit „tervnek” lehet értelmezni, itt olvashat.

Orbán arról is beszélt, hogy „nem szabad rést nyitni a pajzson”, ki kell tartani a következő választásig, a kormány ugyanis készen áll a keresztény Magyarország jövőjének megvédésére.

„Tudomásul kell venni mindenkinek Brüsszelben is: mi nem leszünk bevándorlóország”

– mondta.

Orbán szerint ma még tabu az európai politikában a „bevándorló- és a nem bevándorlóországok” közötti belső feszültség kimondása, és az európai vezetők történelmi kihívása, hogy e két különböző országcsoport együttélését kiépítsék. „Ha ez nem sikerül, akkor ez a feszültség a mainál is sokkal erősebb szakadást, akár végzetes szakadást is okozhat az európai kontinens politikai történetében” – mondta.

MTI Fotó: Bruzák Noémi

Orbán úgy véli, hogy a „bevándorlóországok” hibás külpolitikát folytatnak, elvesztették a határaik feletti ellenőrzést, és egy modernkori népvándorlásnak kiszolgáltatva magukat egy

egészen új fejlődési irányt választottak.

Orbán Viktor úgy gondolja, hogy Nyugaton az „illegális migránsok” emberi jogai előnyt élveznek az európai polgárok akaratával szemben, akik nem akarják őket illegális bevándorlókként beengedni. Szerinte ezekben az országokban veszélybe kerül a vallásszabadság, a férfi és nő egyenjogúsága és az antiszemitizmus elleni küzdelem is.

Orbán szerint a nyugati média „rágalomhadjáratot” indított, amit központilag rendeltek el – bár arra nem tért ki, hogy szerinte ki volt a megrendelő.

Arról is beszélt, hogy egy népvándorlás esetében a bajba jutott országokat ott kell megsegíteni, ahol a baj van, és nem áttelepíteni őket ide, mert „azzal a bajt vesszük a saját nyakunkba is”.

Szerinte Líbiát és Szíriát is a nyugati beavatkozás tette tönkre.

Líbiában egyébként a terrorizmust nyíltan támogató Moamer Kadhafi rendszerét döntötték meg, Szíriában azért robbant ki háború, mert Aszad elnök erőszakkal válaszolt a demokratikus reformokat követelő tüntetésekre, sok ellenzékit megkínoztak és megöltek. A szíriai rezsim a háború során többször is tömegpusztító fegyvert, ideggázt vetett be.

Orbán beszélt a kereszténységről is. Szerinte emberi méltóság, egészséges családok, erős nemzeti kötelék és szilárd hitbéli kötelékek nélkül nem állhat fenn Magyarország. Azt mondta:

„a kormány meggyőződése, hogy ami jó a magyar keresztényeknek, az jó Magyarországnak is”.

Úgy fogalmazott: „mi azok az emberek vagyunk a magyar társadalomból, akik annak látjuk magunkat, aminek a Jóisten megteremtett bennünket (…), nem az érdekel, miképpen szegüljünk szembe a Teremtő akaratával”, éppen ellenkezőleg, „a kötelességünk pontos mibenlétét vizsgáljuk”.

Neonácikat ítéltek el zsidó sírok meggyalázása miatt – Franciaországban

0

250 sírt dúlt fel öt neonáci fiatal 2015 februárjában Elzászban. Az eset óriási felháborodást keltett, különösen miután kiderült: egyes sírokat kinyitottak és belevizeltek. Látva a felháborodást, az egyik fiú önként jelentkezett a csendőrségen, amely azután az egész neonáci csoportot lekapcsolta.

Francois Hollande akkori köztársasági elnök a helyszínre utazott, hogy mindenkit megnyugtasson: a francia állam szigorúan fellép a nemzeti és vallási kisebbségek zaklatása ellen. Elzász és Lotaringia határtartomány, amely sokáig Németországhoz tartozott. Amikor a náci Németország legyőzte Franciaországot, akkor visszakerült a németekhez. Az itteni fiatalok a Wehrmachtban illetve az SS-ben szolgáltak. Éppen ezért

ezen a területen még határozottabban lép fel a francia állam az antiszemitizmus ellen.

Mivel az egész neonáci csoport a tettek elkövetése idején fiatalkorú volt, ezért zárt tárgyalást tartottak. A csoport vezetőjét 18 hónap börtönre ítélték – felfüggesztve. Három tag egyéves börtönt kapott, szintén felfüggesztve. A legfiatalabbat nyolchónapos börtönre ítélték, de ezt az ítéletet is felfüggesztették.

A neonáci csoport tagjai a bíróság előtt megbánták a tetteiket, habár a jelenlévők szerint ez nem tűnt túlságosan őszintének.

Ugyanakkor kiderült: egymást Heil Hitler és Sieg Heil kiáltással köszöntötték. A zsidókról, mint alacsonyabb rendű fajról beszéltek, és rendszeres szófordulatuk volt a „piszkos zsidó”.

Franciaországban a neonáci csoportosulások marginálisak, de

a szélsőjobboldal gyűjtőpártja, a Nemzeti Front tartalmaz neonáci szimpatizánsokat.

A párt alapítója, Jean Marie Le Pen kifejezetten antiszemita volt, viszont a lánya, aki a Nemzeti Front jelenlegi vezetője, a párt politikai pozíciói megerősítése miatt szakított ezzel az irányzattal. Ellátogatott Izraelbe, és megígérte az ottani jobboldali vezetőknek: az antiszemitizmus a múlté.

A fajgyűlölet viszont nem: jelenleg a Nemzeti Front rasszizmusa a muszlimok ellen irányul. Jelenleg.

Te is szeded a hétvégén?

0

Mintegy 1732 regisztrált helyen zajlik az országban a TeSzedd! – önkéntesen a tiszta Magyarországért három napos szemétszedési akció. A mozgalom 6 évvel ezelőtti indításakor mindössze 30 ezren vettek részt, ma pedig gyakorlatilag az ország minden második települése bekapcsolódik az akcióba.

Elsősorban a szemléletformálást szolgálja a mozgalom, de a környezeti haszna is jelentős. Az akció szinte családi programmá vált, mert

sok gyerek elkíséri szüleit

erre az önkéntes eseményre, így már ők is különbséget tudnak tenni a rend, a tisztaság és szemetelés között. Az illegálisan eldobott háztartási hulladékot gyűjtik a résztvevők.

Fotó: Flickr.

Tavaly rekord mennyiségű szemetet gyűjtöttek össze az önkéntesek: a négy nap alatt összesen 2.857 tonna szemetet, ami meghaladja a Budapest lakossága által másfél nap alatt megtermelt mennyiséget, és körülbelül 41 Combino villamos súlyának felel meg. Az akkor még az OKTF Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság (OKTF NHI) által szervezett akcióban 190 ezer önkéntes vett részt ténylegesen, ők

2240 helyszínt tisztítottak meg az eldobált, illegálisan lerakott szeméttől.

Korábban rendszerint tavasszal volt az akció, ám az idén – ahogy a rendezvény főszervezője, a Földművelésügyi Minisztérium korábban bejelentette – Magyarország is csatlakozik a nemzetközi takarítási világnaphoz. Az idén is a baráti társaságokat, munkahelyi közösségeket, családokat, és diákokat vártak a szervezők. Budapesten például az egyik zöld média szerkesztősége regisztrált egy olyan találkozási pontot, ahol a munkatársak, olvasóikkal együtt szedik a szemetet.

A DK nem fogadja el, hogy Gyurcsány ne legyen rajta a közös ellenzéki listán

A párt elnökségének közleménye szerint csak együttműködéssel lehet leváltani a Fideszt, és „a DK előfeltételek nélkül nyitott egy ilyen megállapodásra”. Azt is írják: sajnálják, hogy vannak, akik nem így gondolkodnak. Javaslatuk szerint az egyéni választókerületekben kellene megállapodni az ellenzéki jelöltről.

A közlemény szerint az MSZP feltétele az együttműködésre, hogy „beleszólhasson abba, hogy ki képviselje” a pártot – az MSZP azt szeretné, ha Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke (aki néhány napja interjút adott a fuhu.hu-nak) nem szerepelne az esetleges közös listán, csak egyéniben indulna.

Gyurcsány Ferenc a DK kampánynyitóján
MTI Fotó: Soós Lajos

A DK elnöksége viszont azt írja, ezt elvi okból sem fogadják el. Emlékeztetnek a pártszavazásra, amelyen szintén így döntöttek a tagok, de azt is írják, hogy olyan világot szeretnének, ahol

„sem a miniszterelnök, sem valamely miniszterelnök-jelölt nem szólhat bele, hogy ki legyen egy vállalat, egy egyetem, egy civil szervezet, egy egyház vagy egy párt képviselője.”

Azt írják, sajnálják, hogy az MSZP nem tudja elfogadni a DK függetlenségét. Szerintük ezzel lehetetlenné teszi, hogy közös listát hozzanak létre, de nem akarnak lemondani az együttműködésről.

Azt írják, hogy kompromisszumot kell kötni, hiszen az MSZP miniszterelnök-jelöltje sem talált eddig partnereket. Javaslatuk szerint

legalább abban meg kell állapodni, hogy az egyes választókerületekben melyik az az egyetlen demokratikus ellenzéki párt, amely jelöltet indít,

a többiek pedig ezen egyetlen jelölt támogatására szólítsák fel választóikat. Eszerint a Fidesz jelöltjével szemben mindenhol csak egy demokratikus jelölt indulna. Ezt nevezi a párt az „egy az egy ellen” politikájának.

A közlemény szerint ma „az MSZP a legnagyobb demokratikus ellenzéki párt, azonban közjogi értelemben nincs több joga, hanem politikai értelemben van több felelőssége”. Azt írják, ha nincs megegyezés, akkor egymással szemben fognak indulni, de ezt nem akarják, mert így

„elérhetetlen távolságba kerül az Orbán-rendszer leváltásának lehetősége”.

A közlemény azzal zárul, hogy kívánunk több nyitottságot, kompromisszumkészséget és belátást kívánnak minden demokratának.

A Kossuth tér lett Európa legszebb főtere

0

Kaposvár nyerte el az Entente Florale Europe (Európai Virágos Városok és Falvak) 2017-es versenyén a legszebb főtérnek járó különdíjat.

A somogyi megyeszékhely 2016-ban elnyerte a Legvirágosabb Magyar Város címet a nagyvárosok kategóriában. Magyarországot idén ezért Kaposvár, kisvárosként pedig Tihany képviselhette az európai megmérettetésen.

A Kossuth tér a díjat elsősorban az épületek és a növényzet összhangjával érdemelhette ki.

A rangos elismerést megelőzően a Kossuth tér 2010-ben hazánkban is megkapta a Legszebb Főtérnek járó díjat, amelyet abban az évben vezettek be. Az elismerést akkor a Virágos Magyarországért Szervező Bizottsága és a Magyar Turizmus Zrt. ítélte oda.

Legutóbb 2004-ben érte nemzetközi elismerés Kaposvárt, akkor a hazai verseny megnyerését követően

Európa Legvirágosabb Városa is lett a megyeszékhely,

aranyminősítést nyerve. Idén ezüstdiplomát kapott a város. A díjakat a kaposvári delegáció vezetőjeként Borhi Zsombor alpolgármester vehette át pénteki, szlovéniai díjkiosztón.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK