A német választók e hétvégén eldöntik, hogy Angela Merkel milyen koalíciót vezethet a következő négy évben. Nem teljesen mindegy, hogy le tudja-e választani magáról a szocialistákat és Martin Schulzot, lecserélve őket akár a liberális FDP-re, akár a Zöldekre. Közép-európai szemmel nézve mindegyik felállásnak van kockázata.
Feledy Botond a pozsonyi Új Szóban:
„Mi azon izgulhatunk, hogy a digitalizációt zászlajára tűző, fiatalos és szabadpiacpárti FDP, vagy a korábban Joscha Fischer fémjelezte Zöldek kerülnek-e a szocialisták helyére. De nem kicsi az esélye annak sem, hogy marad Martin Schulz. Ez utóbbi forgatókönyv azt jelenthetné, hogy az Európai Parlamentben 23 évet eltöltő, annak elnöki posztjáról hazatérő német politikus alighanem külügyminiszter lenne az új kormányban.
Schulz sosem volt a lengyel– magyar jobboldali kormányok nagy barátja, többször nyílt konfliktusba kerültek.
És a nemzeti szintű politika más, mint az EP gyakran szimbolikus szintje, Schulznak külügyminiszterként erősebb hatáskörei lehetnek.”
„Ami ígéretes innen, Közép-Európából nézve, hogy Juncker és Merkel retorikája is abba az irányba indult, hogy nem a kétsebességes vagy többszintű uniót kell elképzelni, hanem egy entitást, amelyben mindenki eurót használ, szolidáris és együttműködő. Ez azt jelenti, hogy
nem feltétlenül tekintik első körben politikai eszköznek, hogy perifériára szorítsanak kisebb országokat.
Meg kell hagyni, a német érdek valóban az, hogy a hátországot, a visegrádiakat stabil környezetben tartsa, ne tegye ki a periferizálódás kockázatának, hiszen ez középtávon könnyen biztonságpolitikai kockázattá válhat.”
„Németország a hétvégén nemcsak kormányának átalakítását kezdheti el, hanem talán rópáét is, és vele együtt a közös jövőnkét.”
Az alacsony bérek és a munkaerőhiány következtében kialakult túlzott igénybevétel miatt sztrájkbizottságot alakított a Dunaferrben lévő Mozdonyvezetők Szakszervezete. A cég eddig nem állt szóba velük – derül ki a masiniszták közleményéből.
Sztrájkbizottságot alakított a Dunaferrnél a Mozdonyvezetők Szakszervezete helyi tagcsoportja. Az érdekképviselet az alacsony bérek, az ennek következtében létrejött munkaerőhiány, és a megmaradt dolgozókra háruló megnövekedett igénybevétel miatt kezdeményezett augusztusban kollektív munkaügyi vitát, de a munkáltató eddig még tárgyalóasztalhoz ülni sem volt hajlandó.
A Dunaferrnél gyáron belül is jelentős vasúti forgalom zajlik az egyes gyáregységek között. A nyersanyagokat, fűtőanyagokat, a félkész- és késztermékeket szállítják a sok négyzetkilométeres területen. Az itt dolgozó vasutasok érdekeit képviselő szakszervezet már több alkalommal jelezte a cég vezetésének, hogy a vasúti dolgozók alacsony bérezése miatt olyan mértékű elvándorlás alakult ki, hogy a maradó munkavállalók minden erőfeszítésük ellenére sem tudják a gyártáshoz szükséges technológiának megfelelően kiszolgálni a létesítményt.
Több alkalommal a létszámhiány miatt
a szükséges tíz mozdonyból csak hét üzemel,
ami a munkavállalók megnövelt leterhelésével sem elegendő a megkívánt munka elvégzéséhez. Az érdekképviselet mindezek miatt augusztusban kollektív munkaügyi vitát kezdeményezett, de a hatályos jogszabályok ellenére a munkáltató továbbra sem ült tárgyalóasztalhoz. A sztrájkbizottság megalakításának bejelentése után viszont már hajlandónak mutatkoztak az érdemi tárgyalásra, melynek első napja jövő szerdán lesz.
A Máték és a Mirellák ünneplik ma a névnapjukat. És már a lapszemle is megérkezett. Friss, ropogós. Vegyék, vigyék!
Népszava: 450 millió forintot veszítettek az egyházak
Megközelítőleg 450 millió forintot és több mint 120 ezer adófelajánlót veszítettek egyetlen év leforgása alatt a nagy keresztény egyházak – olvasható a Népszavában.
Ne a külső körülményeket hibáztassuk állandóan, hanem személyesen erősítsük a magunk hitéletét – javasolta Fabiny Tamás evangélikus püspök a keresztény értelmiségiek hétvégi kongresszuson a Parlamentben. Valaki azt mondta – folytatta –, hogy az embernek utoljára a pénztárcája tér meg. Az evangélikus püspök szerint jó lenne, ha a hívek egyházi elköteleződése anyagiakban is megmutatkozna. Érdemes mindenkinek önmagában feltenni a kérdést, „támogatjuk-e eléggé akár anyagilag is a felekezeteinket, vagy csak az államtól, külső segítségtől kérünk támogatást”.
Magyar Nemzet: A Roszatom veheti bérbe Pécs repülőterét
Egy osztrák felségjelzésű, hatalmas, hófehér Bombardier magánrepülőgép érkezett, majd repült tovább szerda kora délután a pécs–pogányi légikikötőből – írja a Magyar Nemzet.
Utasa egy kiemelten védett üzletember volt, így Magyarországon a Terrorelhárítási Központ vigyázott rá. Alekszej Lihacsovról van szó, aki nem más, mint az orosz állami atomenergetikai konszern, a Roszatom vezérigazgatója. Az orosz üzletember előbb Paksra látogatott, majd onnan a Pécs határában álló repülőtérre ment. A Magyarországra érkező delegáció tehát szerdán kipróbálta a pécsi repteret, ami azt a sajtóértesülést támasztja alá, hogy a magyar kormány megállapodhat, vagy előzetesen talán már meg is állapodott az orosz atomenergetikai óriással arról, hogy a paksi bővítéshez szükséges ipari és magáncélú légi forgalmat is Pécs–Pogányt használva bonyolíthatják le.
Magyar Hírlap: Európa és Magyarország léte forog veszélyben
Magyarország és Európa is a migránsok inváziója alatt áll, létünkben vagyunk fenyegetve – idézi Semjén Zsoltot a Magyar Hírlap, aki a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége országjáró kerekasztal-beszélgetésének sajószentpéteri állomása előtt tartott sajtótájékoztatót szerdán.
A miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke úgy fogalmazott: Afrikából, Ázsiából akár milliók kelhetnek útnak Európa felé, „részint a Soros-féle ideológia készíti elő elindulásukat, uralva a brüsszeli bürokráciát, akik teljesen tudatosan akarják megváltoztatni Európa és Magyarország etnikai, kulturális, vallási arculatát”, anélkül, hogy erről megkérdezték volna az embereket.
Szólt arról is, hogy „ha egyszer muszlim tömegek telepednek le” Magyarországon és az Európai Unióban, „többet tőlük megszabadulni nem tudunk”.
Magyar Idők: Nem bíznak Botka stratégiájában
Botka László szakembereket felvonultató „kormányváltók szövetségének” nevezett stratégiája helyett a DK-val vagy az LMP-vel kellene megállapodni az együttműködésről – mondták a Magyar Időknek az MSZP elnökségében. Eközben Gyurcsány Ferenc közölte: amíg nem sikerül megállapodni arról, hogy mind a 106 egyéni választókörzetben egy ellenzéki kihívója legyen a kormánypárti jelöltnek, addig önállóan készülnek a választásra.
Botka szerint sok bizonytalan számára úgy tűnik, mintha az ellenzék egyes pártjai nem is akarnának nyerni, csak saját túlélésükre játszanak, amin mindenképpen változtatni kell.
Egyre nagyobb hatásuk van az álhíreknek, dezinformációs kampányoknak az egész világon, ez már Magyarországon is látszik. Sokan ráadásul nem is szándékosan terjesztenek ilyeneket, hanem azért, mert meg vannak győződve arról, hogy igazak.
Post-truth – vagyis az igazság utáni világ. Ezt választotta tavaly az év szavának az Oxford Dictionary. Nem véletlenül, az elmúlt néhány évben az álhírek és az általuk jelentett veszély egyre nagyobb figyelmet kaptak, egyrészt az orosz dezinformációs kampányok, másrészt az amerikai elnökválasztás és a Trump-jelenség miatt.
Pedig az álhírek nem mostanában kezdtek terjedni. Már az ókori Egyiptomban úgy örökítette meg a hettitákkal szemben elvesztett kádesi csatát II. Ramszesz fáraó, mintha egymaga aratott volna fényes győzelmet. Az álhírek tehát végigkísérik a történelmet, de most gyakorlatilag megkerülhetetlenné váltak. Tavaly ugyanis a Buzzfeed felmérése szerint
a 20 legnépszerűbb álhír együtt húsz százalékkal több megosztást generált a közösségi médiában, mint a 20 legnépszerűbb valódi hír.
A Stanford Egyetem felmérése szerint pedig a diákoknak már egyre nagyobb problémát okoz, hogy a weboldalakon megkülönböztessék a valódi hírtartalmat a hirdetésektől, vagy épp az álhírektől.
Az álhíreknek rengeteg kategóriája létezik, erről beszélt Olga Iriszova politikai elemző egy újságíróknak tartott előadáson Varsóban. Azt is el kell szerinte különíteni, amikor valaki dezinformációs céllal terjeszt álhíreket, vagy
egyszerűen csak azért, mert elhiszi, hogy valósak.
Az álhírek közé tartozik, amikor valós események közötti hamis összefüggésekről ír valaki, vagy épp egy valós hírt hamis kontextusba helyez. Az álhíreknek sokszor manipulált a tartalma – vagyis tartalmaznak valós elemeket, de kitaláltakat is. Persze olyan is lehet, ami teljesen kitalált.
Tulajdonképp az álhírek kategóriájába kell sorolni az ironikus, szatirikus cikkeket is – egyébként ezeknél is előfordul, hogy az olvasó nem ismeri fel, hogy viccről van szó, és komolyan veszi a leírtakat. Zárójelben azt is meg kell említeni, hogy vannak más értelmezések is: Donald Trump szerint például az az álhír, amellyel ő nem ért egyet.
Olga Iriszova arról is beszélt, hogy
szociálpszichológiai okai vannak, hogy az álhírek ennyire sikeresek tudnak lenni.
A legfontosabb ok, hogy minden ember hajlamos elhinni olyan információt, amellyel alapvetően egyetért. Nem csak politikára kell gondolni. Tavaly az egyik legtöbbet megosztott álhír az volt, hogy egy nő a főnöke asztalára végezte dolgát, miután nyert a lottón – ha valaki maga is gyűlöli a főnökét, könnyen el tudja hinni, hogy ez igaz.
Nem véletlen az sem, hogy bizonyos álhírekkel elárasztják a közösségi médiát – ugyanis minél többször találkozik valaki egy hírrel, az annál fontosabbnak tűnik és annál inkább hajlandó elhinni. Például, ha a hírekben sokat beszélnek az atomháborúról, ennek veszélyét az emberek nagyobbnak fogják érezni.
Sokat számít többek között az utánfutó-hatás is: ha valakinek sok barátja osztogat meg álhíreket, akkor
egyre nagyobb esély van rá,
hogy ő is ezt fogja tenni. Az is jellemző emberi tulajdonság, hogy külső erőket okolunk, ha valami rossz történik – ezért az ilyen típusú álhíreket is hajlamosak sokan terjeszteni.
Az álhírek terjedésének persze sok más oka is van, de ezekből is látszik, hogy nem véletlenül épülnek rájuk egész állami iparágak bizonyos országokban. Erről egy következő cikkünkben írunk majd.
2007. szeptember 21-én a Független Hírügynökség arról írt, hogy a Fidesz bejelentette: ismét az Astoriánál tartja ünnepi megemlékezését október 23-án. Tavaly ugyanezen a helyszínen ünnepeltek, akkor azonban a résztvevők egy része összekeveredett a rendőrökkel összecsapó kormányellenes tüntetőkkel.
A legnagyobb ellenzéki párt ezt pénteken bejelentette az illetékes szervnél is – tájékoztatta a Független Hírügynökséget közleményében a Fidesz.
Tafferner Éva, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője egyelőre nem árulta el, hogy a bejelentést tudomásul vették-e. Annyit mondott, hogy a gyülekezési törvény értelmében egy rendezvényt a tervezett időpont előtt három nappal kell bejelenteni. Október 23-ig még egy hónap van hátra, így addig még számos rendezvényt bejelenthetnek. Arról, hogy végül milyen helyszíneken milyen megemlékezések lesznek, várhatóan csak az ünnep előtti napokban kommunikálja a rendőrség.
A Fidesz tavaly szintén az Astoriánál tartotta ünnepi megemlékezését. Akkor azonban
a rendezvényre érkezők egy részével összekeveredtek a korábban a rendőrökkel összecsapó kormányellenes tüntetők.
Az ellenzéki párt ezután többször hangoztatta, hogy a rohamrendőrök rátolták a demonstrálókat a nagygyűlés résztvevőire. A történteket végül a parlament több bizottságának összevont ülésén zárt ajtók mögött tárgyalták, az ott bemutatott dokumentumokat pedig 80 évre titkosították. Végül a parlamenti pártok nyomására két hangfelvételt nyilvánosságra hoztak: az egyik a rendőrök rádióforgalmazásának egy része, a másik pedig tüntetők közötti telefonbeszélgetés. Ezekből az derül ki, hogy
a demonstrálók akarták ráhúzni a tömegoszlató rendőröket a Fidesz rendezvényén résztvevőkre.
Szijjártó Péter, a párt szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján nem válaszolt érdemben arra, hogy miért döntöttek ismét az Astoria mellett. A tavalyi atrocitásokat felvető kérdésre is csak annyiban regált, hogy nem a helyszínválasztás miatt voltak problémák.
Gyurcsány Ferenc a Fidesz bejelentéséről
A miniszterelnök nem kommentálta a Fidesz pénteki bejelentését, miszerint ismét az Astoriánál tartják október 23-i ünnepi megemlékezésüket. Gyurcsány Ferenc pénteken úgy fogalmazott: „végig kell gondolnom, hogy milyen szándék vezeti a döntéshozókat, amikor ismét ezt a helyszínt választották, és amíg nem értem, vagy nincs reálisnak tűnő feltételezésem, addig nem kommentálom a kérdést.”
A Fidesz tavaly szintén az Astoriánál tartotta ünnepi megemlékezését. Akkor azonban a rendezvény végén a távozó résztvevők egy része összekeveredett a rendőrökkel összecsapó kormányellenes tüntetőkkel.
Az ellenzéki párt ezután többször hangoztatta, hogy a rohamrendőrök szándékosan „rátolták” a demonstrálókat a nagygyűlés résztvevőire. A történteket végül a parlament több bizottságának összevont ülésén zárt ajtók mögött tárgyalták, az ott bemutatott dokumentumokat pedig 80 évre titkosították. Végül a parlamenti pártok nyomására két hangfelvételt nyilvánosságra hoztak. Az egyik a rendőrök rádióforgalmazásának egy része, a másik pedig az összetűzésekben részt vevő tüntetők közötti telefonbeszélgetés volt. Ezekből az derült ki, hogy a demonstrálók próbálták „ráhúzni” a tömegoszlató rendőröket a Fidesz rendezvényén résztvevőkre.
Stephen King az 1970-es években kezdte írói karrierjét, de most is az egyik legnépszerűbb horrorszerző. Több mint 350 millió példányt adtak el a könyveiből, amelyek rendre megihletik a filmipart is. Amíg a Setét Toronyból nyáron bemutatott adaptáció nem sikerült igazán jól, bohócos horrorregényének, az Aznak a feldolgozása máris kasszasiker. Úgy tűnik, hogy a 70. születésnapját ünneplő Stephen King nem tervezi még a nyugdíjat, legújabb könyve a jövő héten jelenik meg.
A skót és ír felmenőkkel rendelkező Stephen Edwin King a Maine állambeli Portlandben született 1947. szeptember 21-én. Szülei csecsemőkorában elváltak, és a kis Stephent bátyjával, Daviddel együtt édesanyja, Nellie Ruth Pillsbury King nevelte fel.
Stephen King 1952-ben. Forrás: stephenking.com
Az író eredetileg angoltanárnak készült: a maine-i egyetemen tanult, de már ekkor hetente írt az intézmény lapjába, valamint az egyetemi diáktanácsban is benne volt. Ekkor kezdte érdekelni a politika, aktív szerepet vállalt a vietnami háború elleni mozgalomban.
Az egyetem után nem tudott elhelyezkedni tanárként, ezért egy ipari mosodában vállalt munkát, emellett novellákat adott el magazinoknak (első „profi” novelláját 1967-ben adták ki). Végül 1971-ben állást kapott egy hampdeni középiskolában, de angoltanárként is folytatta az írást. Regényeken is elkezdett dolgozni, ezek közül
a Carrie-t 1973-ban fogadta el publikálásra egy kiadó, ami azt jelentette, hogy King otthagyhatta a tanítást, hogy csak az írásra koncentráljon.
Forrás: stephenking.com
A természetfölötti erővel rendelkező tinédzserlányról szóló sztorit az író először nem tartotta elég jónak, de felesége biztatására befejezte. A regény végül 1974-ben jelent meg (1976-ban pedig már elkészült a Brian De Palma által rendezett kultikus filmváltozat), közben pedig King több más regényen is dolgozott, köztük olyan klasszikusokon, mint a Borzalmak városa vagy a Ragyogás. Azóta több mint ötven könyvet publikált, és novelláskötetei mellett minden évtizedben érkeztek tőle az olyan nagyregények, amelyek méltán bekerülhetnek a képzeletbeli Stephen King best of-ba.
A Setét Torony című, a 80-as években indult regényfolyamával pedig egy egész, több zsánert vegyítő univerzumot hozott létre az író. Az eddig kiadott nyolc köteten kívül több más könyve és karaktere is kapcsolódik A Setét Toronyhoz, amelyre Stephen King a főművéként hivatkozik. A monumentális mű megfilmesítésén tíz éve kezdett el dolgozni J. J. Abrams (Star Wars 7 és 8, új Star Trek-filmek), majd 2010 elején visszalépett a projekttől. Végül hosszas huzavona után 2016-ban kezdték el forgatni a filmet, és idén augusztusban mutatták be. Bár a bevételeket és a produkciós költségeket tekintve nem lett bukás a végül Nikolaj Arcel által rendezett A Setét Torony, a kritikusok szétszedték az adaptációt, mint amely nem méltó az íróhoz.
Szeptemberben viszont – születésnapja mellett – más oka is volt az ünneplésre Kingnek:
a hónap elején mutatták be az Azt, egy másik jelentős regénye filmadaptációját, amelyet már jóval sikerültebbnek tartanak. A több mint ezer oldalas könyvet két részre bontották, most az első rész került a mozikba, és máris kijelenthető, hogy 2017 egyik sikerfilmje. Az USA-ban minden idők legjobb kezdését produkáló horrorfilmje lett, és Magyarországon is kifejezetten népszerű: a szeptember 7-i bemutató óta a legnézettebb film a mozikban.
Forrás: Intercom
Kingnek egyébként szeptember 26-án jelenik meg következő könyve, a fiával, Owen Kinggel közösen írt Sleeping Beauties.
Ebben egy különös vírus támadja meg az emberiséget, amely az álomba merülő nőkből vérszomjas gyilkosokat csinál.
Pedig egyszer már úgy volt, hogy King abbahagyja az írást. 1999-ben elütötte egy autó, majdnem a lábát is amputálni kellett, és ez annyira megviselte, hogy 2002-ben bejelentette, felhagy az írással. Ezt szerencsére nem tartotta be, de saját bevallása szerint már sokkal lassabb tempót diktál.
Stephen King könyveivel több díjat nyert az elmúlt évtizedekben, 2003-ban pedig életművéért megkapta az amerikai Nemzeti Könyvdíjat. A nagy presztízsű kitüntetés odaítélése az irodalmi életben nem aratott osztatlan sikert, mivel King populáris műfajokban alkotó író. A jelentős irodalomkritikus, Harold Bloom szerint a döntés pedig azért is volt elhibázott, mert King a horrorműfajon belül sem számít kifejezetten jó írónak.
Sokan viszont még akadémiai körökben is elismerik a munkásságát, népszerű irodalom ide vagy oda. Noël Carroll, aki 1990-ben külön könyvet szentelt a horror filozófiájának, részletesen elemzi King műveit, amelyeket a modern fikciós horror mintapéldányainak tart.
2014-ben az író az akkori amerikai elnöktől, Barack Obamától rangos állami kitüntetést is kapott: a művészek számára létrehozott National Medal of Arts-ot.
Kinget mesteri történetmesése mellett általában az emberi gyarlóság leleplezése miatt dicsérik, illetve azért az érzékenységért, ahogyan például a gyerekek lelkivilágát ábrázolja (lásd Az).
Stephen King az írással kapcsolatban azt mondja, egyszerűen erre termett, és nem tudja elképzelni, hogy valaha mást csináljon. Azért persze szereti kipróbálni magát más területeken is: több, a műveiből készült filmben cameózott már, és a könnyűzene is nagyon érdekli. Köztudott, hogy hatalmas Ramones-rajongó, a zenekart többször is megemlíti műveiben, de a heavy metalt is nagyon kedveli.
Más népszerű írókkal közösen a Rock Bottom Remainders nevű zenekarban játszott gitárosként,
de szívesen együttműködik „igazi” zenészekkel is. Többek között Michael Jackson 40 perces, Ghost című klipjének/rövidfilmjének társírója volt, 2012-ben pedig egy musicalnek, a Ghost Brothers of Darkland Countynak egyik szerzője lett.
Stephen King az utóbbi időben irodalmi tevékenysége mellett leginkább twitteres aktivitása miatt került a hírekbe. Az egyik kedvenc témája Donald Trump, aki ellen már az elnökválasztási kampányban is felszólalt. 2016 októberében például azt írta, hogy a legújabb horrorsztorija
egy Donald Trump nevű emberről szól, aki elindult az elnökválasztáson, és néhányan őt akarták győztesnek.
My newest horror story: Once upon a time there was a man named Donald Trump, and he ran for president. Some people wanted him to win.
King rémálma tavaly novemberben valósággá vált, az író pedig azóta azzal vezeti le a frusztrációját, hogy beiktatása óta is rendszeresen bírálja Donald Trumpot. Legutóbb egyszerűen úgy fogalmazott az elnök egyik tweetjével kapcsolatban, hogy a megnyilvánulás „súlyosan elbaszott elmére” utal.
Trump thinks hitting a woman with a golf ball and knocking her down is funny. Myself, I think it indicates a severely fucked-up mind.
Az iráni köztársasági elnök szerint „nagy kár lenne”, ha a megállapodás füstbe menne „a világpolitika újoncai” miatt.
Irán senkitől sem tűri el, hogy fenyegessék – jelentette ki szerdán az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszakának általános vitájában felszólalva az iszlám köztársaság elnöke.
Haszán Róháni hozzátette, hatástalan a megfélemlítés velük szemben.
A nagyhatalmakkal kötött nukleáris megállapodásról szólva kijelentette, Irán nem fogja megszegni, de határozott választ ad arra, ha az egyezmény más részesei így cselekednek. Mint mondta, „nagy kár lenne”, ha a megállapodás füstbe menne „a világpolitika újoncai” miatt. Szerinte
az új amerikai kormányzat aláássa a hitelességét és a beléje vetett bizalmat azzal, hogy nem tartja be nemzetközi kötelezettségeit.
Haszan Róháni hangoztatta, hogy a regionális és a globális válságokat csak párbeszéd és tárgyalások útján lehet rendezni. Irán ezért erősíteni akarja kapcsolatait szomszédjaival és az összes baráti országgal. Kiemelte, hogy hazája védelmi képességei, beleértve a rakétákat is, kizárólag az elrettentést és a regionális béke és stabilitás fenntartását célozzák.
Az Európai parlament küldöttsége jött, látott és nem mondott semmit; Tarlós szerint egyesek hazudnak, csúsztatnak, gyűlölködnek; Habony Árpád immár hivatalosan is közszereplőnek minősül; Demcsák Zsuzsa végre megkerült és felmondott; Macron beintett Trumpnak klímaügyben és Iránnal kapcsolatban.
Sok pénzt fizethetünk vissza az EU-nak
A magyar uniós fejlesztésekben volt tavaly a legtöbb szabálytalanság, amely miatt visszafizetésre kell számítani – hámozható ki az uniós szakzsargonból, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének sajtótájékoztatóján. Ingeborg Grässle nem érti a „felhajtást” a felcsúti kisvasút ügyében.
Ingeborg Grässle. MTI Fotó: Máthé Zoltán
A nagy várakozásokat nem igen visszaigazoló sajtótájékoztatón az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottság (CONT) német CDU-párti elnöke örömüknek adott hangot afelett, hogy sok uniós fejlesztés zajlik Magyarországon. A két napos helyszíni bejárások végén Ingeborg Grässle leszögezte, hogy vizsgálatuknak nem célja beavatkozni a magyar politikai csatákba, és nem szeretik, ha ehhez felhasználják őket. (A magyar kormány mindent elkövetett, hogy csak a választások után érkezzenek a raportőrök.)
A CONT célja a támogatások felhasználásának szabályosságát és jogszerűségét vizsgálni, nem ők döntik el, történt-e korrupció – mondta német kereszténydemokrata politikus.
A megnézett projektekben, a 4-es metró kivételével, nem láttak kirívó szabálytalanságokat.
Tarlós a Római-partról: hazudnak, csúsztatnak, gyűlölködnek
Tarlós István kitart álláspontja mellett a római-parti védmű ügyében, de hajlandó a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszteni a budapesti népszavazási kezdeményezést – ismételte meg a főpolgármester. A 3-as metróról is szóló sajtótájékoztatója hemzsegett a személyeskedő és gúnyolódó megjegyzésektől a környezetvédőkre, ellenzéki politikusokra és a tudósítókra egyaránt.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Tarlós István szerint hazugság, hogy megváltoztatta volna álláspontját a Római-partra tervezett árvízvédelmi gáttal kapcsolatban – mondta városházi sajtótájékoztatóján. Megismételte: fel fogja vetni a Fővárosi Közgyűlésben, hogy tartsanak budapesti népszavazást ebben az ügyben. De ettől nem változott meg az álláspontja, továbbra is a Nánási úti nyomvonalat támogatja. Emlékeztetett arra, hogy azután döntött így a referendummal kapcsolatban, hogy antiszemita szövegű nyilatkozat jelent meg az érintett ingatlantulajdonosok egy részétől. Ez és „miniatűr pártok” reagálása, a politikai nyomásgyakorlás után határozott így – derült ki szavaiból.
Habony Árpád jogerősen közszereplő
A mai napon a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében kimondta, hogy Habony Árpád közszereplőnek minősül.
A miniszterelnök tanácsadója korábban azt sérelmezte, hogy a Jobbik – a Fidesz-KDNP által már betiltott – plakátjain szerepelt Orbán Viktorral, Rogán Antallal és Mészáros Lőrinccel egy társaságban.
Habony a Jobbik ellen indított perét első fokon is elveszítette.
Demcsák megy, Rónaié az Egyenes beszéd, de Krug is jön
„A hosszú megbeszélés vége az lett, hogy Zsuzsa, megértve a kialakult helyzetet, felmondott és én ezt a felmondást elfogadtam” – nyilatkozta Független Hírügynökségnek Németh Szilárd, az ATV vezérigazgatója.
A találkozón elhangzottakról Németh nem kívánt részletekkel szolgálni, de beszélt arról, hogy mi lesz a sorsa magának a műsornak, elsősorban is az Egyenes beszédnek, amelyet Demcsák, az előzetes tervek szerint felváltva vezetett volna Rónai Egonnal. (Demcsák végül összesen egy hétig volt az Egyenes beszéd műsorvezetője, és ugyancsak egy hetet töltött a Reggeli startban, míg el nem érkezett az ominózus Szanyi-féle beszélgetésig…)
Nos, mint Németh Szilárdtól megtudtuk,
AZ EGYENES BESZÉDET RÓNAY EGON VISZI TOVÁBB, KIEGÉSZÜLVE KRUG EMILIÁVAL.
Macron az anti Trump?
Amikor Donald Trumpot az Egyesült Államok elnökévé választották, akkor a távozó Barack Obama Angela Merkel német kancellárt bíztatta: vegye át a liberális erők vezetését a nyugati világban. Angela Merkel húzódozott hiszen választások előtt állt és alkatától különben is idegen a vezéri szerep. Nem így Emmanuel Macron, aki New Yorkban keményen nekiment Trumpnak:
NEM TÁRGYALJUK ÚJRA A NEMZETKÖZI KLÍMA EGYEZMÉNYT AZ USA KEDVÉÉRT!
A párizsi klíma egyezmény mindenkit kötelez, abból nem engedünk !- hangsúlyozta a francia köztársaság elnöke New Yorkban, ahol felszólalt az ENSZ közgyűlésében.
Fotó: MTI/EPA/Christian Bruna
Irán ügyében ugyanilyen határozottan utasította el az amerikai álláspontot. Trump azon gondolkodik, hogy felmondja a nagyhatalmak és Irán nukleáris egyezményét. Ezt hat nagyhatalom írta alá: az USA, Kína, Oroszország, Nagy Britannia, Franciaország és Németország.
EMMANUEL MACRON SZERINT SÚLYOS HIBA LENNE AZ EGYEZMÉNY FELMONDÁSA!
A francia elnök hitet tett a sokoldalú egyezmények mellett míg az USA elnöke mindig és mindenütt Amerika érdekével érvel.
Kétszáznál is több halottja van a mexikói földrengésnek
Nagy erejű földrengés rázta meg kedden Mexikó középső részét. A helyi idő szerint kora délután bekövetkezett, 7,1-es erősségű földmozgás épületek tucatjait döntötte romba a sokmilliós mexikói fővárosban.
MTI/EPA/Mario Guzman
A polgári védelem vezetője, Luis Felipe Fuente közlése szerint késő estig országosan 150-re emelkedett a halálos áldozatok száma, de a Milenio tévé legutóbbi híradásában már 204 halálos áldozatról adott hírt.
A LEGTÖBB HALOTTAT MEXIKÓVÁROSBÓL JELENTETTÉK,
ahol mentők százai az éjszaka is folytatják a kutatást a romok között rekedt esetleges túlélők után, és a mentésben civilek százai is részt vesznek.
Az érintettek a riportban elmondták, miért dolgoznának itt, ha külföldön ugyanazért a munkáért a többszörösét kapják. Mióta pedig vízum sem kötelező, azok is szedik magukat, akik eddig nem tudtak olyan könnyen a határ másik oldalára jutni.
A kárpátaljai állami álláskereső központokban egyre kevesebb munkanélkülit tartanak nyilván.
Ám ennek nem az az oka, hogy többen helyezkednének el, derült ki az ungvári 21-es tv-csatorna híradójából. Az a helyzet, hogy a munka nélkül maradók újabban már fel sem keresik a munkaügyi központokat, sőt, sokan olyanok is otthagyják ezeket a centrumokat, akik eddig valamilyen üresedésre vártak.
A vízummentesség megadása óta, aki csak teheti, inkább külföldön néz álláslehetőség után.
Magyarországon és Lengyelországban több területen is nem szükséges külön munkavállalási engedély.
Ezekben az országokban két kézzel kapkodnak az építkezési munkások, a gyári dolgozók, a mezőgazdasági szférában alkalmazható munkaerő után.
Az érintettek a riportban elmondták, miért dolgoznának itt, ha külföldön ugyanazért a munkáért a többszörösét kapják. Mióta pedig vízum sem kötelező, azok is szedik magukat, akik eddig nem tudtak olyan könnyen a határ másik oldalára jutni.
Ha a valós adatokat (és nem a politikusok nyilatkozatait) nézzük, akkor paradox módon a leginkább euroszkeptikus Csehország áll legközelebb az EU magjához a visegrádi négyek közül.
Ezt a következtetést vonta le Gál Zsolt a pozsonyi Új Szó publicistája. „A vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó nemzeti termék – a gazdasági fejlettség legfontosabb mérőszáma –
cseh szomszédjainknál tavaly elérte az uniós átlag 88 százalékát, ez nemcsak a szlovák (77), lengyel (69) és magyar (67) szintet haladja meg,
de fölötte van a görög, portugál és ciprusi szintnek, és erősen közelít a spanyolhoz (92). Amit meg is haladna, ha Katalónia függetlenedne Spanyolországtól (de természetesen lehagyná a külön kezelt Dél-Olaszországot is). Csehország júliusi, mindössze 2,9%-os munkanélküliségi mutatója egyenesen a legkedvezőbb az egész unión belül, akárcsak a relatív szegénység és szociális kirekesztettség által veszélyeztetettek aránya, amely 2016-ban szintén itt volt a legkisebb (13,3%). A 20–64 éves korosztály foglalkoztatottsági rátája (76,7%) nemcsak a visegrádi és a mediterrán országoknál kedvezőbb, de jónéhány nyugat- és észak-európai országét is eléri, illetve meghaladja.”
„Ez igaz a közpénzek állapotára is. Az államadósságot tekintve például a visegrádiak (Magyarország részleges kivételével) jóval jobban állnak az uniós átlagnál és a tagországok túlnyomó többségénél – és
a csoportban megint csak Csehország viszi el a pálmát a legalacsonyabb GDP-arányos államadóssági mutatóval (tavaly 37,2%).
Az is elmondható, hogy a V4-ek gazdaságilag (kereskedelem, beruházások) sokkal jobban integrálódtak az uniós maghoz, mint a mediterrán periféria, vagy több északi ország.”
„A cseh igazságszolgáltatás a legfüggetlenebb, a cseh közmédia tartós függetlensége példátlan a régióban,
a gazdasági populizmus is rendre ott a legvisszafogottabb, a szélsőséges populista pártok támogatottsága meg a legalacsonyabb. A velejéig korrupt, túszul ejtett állam, ha úgy tetszik, a maffiállami praktikák alkalmazása ott még mindig csak gyerekcipőben jár Magyarországhoz vagy Szlovákiához képest (amelyekhez a jelenlegi lengyel kormány gyors léptekkel zárkózik fel).
Igen, az Andrej Babiš vezette ANO várható győzelme a közelgő parlamenti választásokon mindezt megkérdőjelezheti,
de hosszú távon az értékek, ideológiák, demokratikus és jogállami normák terén is a csehek álltak a legközelebb a nagybetűs Nyugathoz és az uniós maghoz.”
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
