Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Ez volt ma – 2017. szeptember 22.

0

Lengyel, magyar jóbarát: az illegális bevándorlás ügyében is; a miniszterelnök szokásos rádiós megnyilatkozásában ígérgetett a nyugdíjasoknak és a diákoknak és egy halk imát mondott Angela Merkelért; a zsidó újév ezébe juttatta Lázár Jánosnak és Schmidt Máriának a Sorsok házát; Theresa May marasztalná az EU-s munkavállalókat; egész városokat pusztított el a mexikói földrengés.

Teljes egyetértés Orbán és Szydlo között menekültügyben

A lengyel és a magyar kormány által választott út az illegális bevándorlás kezelésében helyesnek bizonyult – hangsúlyozta Beata Szydlo lengyel kormányfő pénteken Varsóban, miután Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt. Orbán az inkvizícióéhoz hasonlította a Lengyelországgal szembeni uniós eljárást.

Varsó, 2017. szeptember 22.
Orbán Viktor miniszterelnök és Beata Szydlo lengyel kormányfõ kezet fog Varsóban, a miniszterelnöki hivatalban tartott sajtótájékoztatón 2017. szeptember 22-én.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Beata Szydlo a két kormányfő közös sajtóértekezletén elmondta: az Orbán Viktorral megtartott találkozón megerősítették Varsó és Budapest közös álláspontját az olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint amilyen a biztonság és a menekültválság kezelése.

„A kormányaink által választott út az illegális bevándorlás kezelésében helyesnek bizonyult”

– szögezte le.

A kvótaügyben hozott, illetve a jövőben várható európai bírósági döntésekre vonatkozóan elmondta:

„TUDOMÁSUL VESSZÜK AZ EURÓPAI BÍRÓSÁGOK DÖNTÉSEIT, A FŐ SZEMPONT AZONBAN ÁLLAMPOLGÁRAINK BIZTONSÁGA KELL, HOGY LEGYEN”.

A Lengyelországgal szembeni jogállami kritikák alaptalanok – jelentette ki Orbán Viktor. A magyar kormányfő politikai indíttatású, az inkvizícióéhoz hasonló eljárásnak minősítette a Lengyelországgal szembeni uniós fellépést, és kifejezte Magyarország szolidaritását minden ehhez hasonlóban érintett tagállam mellett.

Kevesebb Brüsszelt, és erősebb nemzetállamokat kívánunk látni

– fogalmazott Orbán, ezt az álláspontot jelölve meg a szerinte politikai indíttatású EU-s eljárások okaként. Nem akarunk bevándorlóország lenni, ehhez jogunk van – hangoztatta.

A miniszterelnök szokásos rádiós megnyilatkozása: halk ima Merkel győzelméért

Orbán Viktor visszautasította, hogy a Brüsszellel folytatott viták miatt uniós forrásokat vonjanak meg Magyarországtól.

Az ilyen típusú fenyegetéseknek semmilyen jogalapja nincs az uniós jogrendszerben, ezért törvénytelen lenne, hogy Magyarország pénzbüntetést kapjon azért, mert nem akar bevándorlókat befogadni – mondta Orbán. Szerinte azok az európai vezetők, akik erről nyilatkoznak, jogsértést követnek el.

Orbán a rádióban
MTI Fotó: Illyés Tibor

A miniszterelnök ismét elmondta azt is, szerinte

magyar nézőpontból az a legjobb, ha Angela Merkel jelenlegi kancellár nyeri a közelgő németországi választást.

A Modern városok programról Orbán Viktor azt mondta, hogy egyszerre fejleszti a nagyvárosokat, és nyújt biztonságot, munkalehetőséget, hátországot a falvaknak, azoknak ugyanis az a jó, ha tőlük elérhető távolságban fejlett nagyvárosok vannak. A programhoz pedig kell egy miniszter – ezt a posztot tölti be októbertől Kósa Lajos -, mert óriási koordinációs feladatról van szó, amelyet össze kell fogni.

A forrásokkal kapcsolatban kijelentette: nem ismeri a magyar és az uniós pénz közötti különbségtételt, mert „az mind a mi pénzünk”.

„AZ EU-TÓL MI EGYETLEN FILLÉR AJÁNDÉKOT SEM KAPUNK, MINDEN FILLÉRÉRT ADUNK VALAMIT”

– mondta.

Újabb Schmidt – Lázár csörte

A zsidó új év kínált jó alkalmat mind Lázár Jánosnak, mind pedig Schmidt Máriának, hogy a Sorsok Háza holokauszt-emlékmúzeum hányatott sorsát szóba hozzák.

Lázár a csütörtöki kormányinfón beszélt a régóta készen álló épületről, amelynek átadása Schmidt Mária és a Mazsihisz közti koncepcionális vita miatt húzódik. Azt mondta, ha nincs megegyezés, akkor más funkcióval, de mindenképpen átadják az épületet. Schmidt viszont nem kis személyeskedéssel rontott neki a miniszternek, a következőket mondta:

„AMÍG LÁZÁR JÁNOS, ÉS SZEMÉLYES MEGBÍZÁSÁBÓL A SÚLYOS ÁLLAMPÁRTI MÚLTTAL TERHELT ZOLTAI GUSZTÁV KEZÉBEN VAN A SORSOK HÁZA, ADDIG ANNAK MEGNYITÁSÁRA NINCS REMÉNY.”

Tekintettel a zsidó ünnepre, és annak hagyományaira, vagyis, hogy ilyenkor tilos nyilatkozni, az érintetteket hiába próbáltuk megszólalásra bírni, az lehetetlennek bizonyult. Így nem tehetünk mást, mint korábbi megnyilatkozásaikat idézzük vissza, annak biztos tudatában, hogy ma sem vélekednek másként.

A Mazsihisz elnöke, Heisler András korábban azt mondta: a Sorsok Háza állami projekt, aminek ők, azaz a zsidószervezet tagjai nagyon örülnek, hiszen a nagyszerű épület lehetőség kínál arra, hogy hitelesen szolgáljon oktatási, múzeumi és archiválási feladatokat. Heisler véleménye nyilvánvalóan továbbra sem változott Schmidt Máriáról; történészi munkásságát nem tartja elfogadhatónak.

Theresa May: „maradjanak az EU-állampolgárok”

A brit miniszterelnök szerint London azt szeretné, ha a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnése után is Nagy-Britanniában maradnának a külföldi EU-állampolgárok.

Theresa May, aki pénteken Firenzében mondott beszédet kormányának célkitűzéseiről a Brexit utáni időszakra, kijelentette:

NAGY-BRITANNIA ÉRTÉKELI ÉS KÖSZÖNI A KÜLFÖLDI EU-MUNKAVÁLLALÓK HOZZÁJÁRULÁSÁT A BRITEK JÓLÉTÉHEZ.

Hozzátette: elsődleges feladatának tekinti, hogy a Nagy-Britanniában élő több mint 3 millió külföldi EU-polgár ugyanolyan feltételekkel maradhasson az országban a Brexit után is, mint eddig.

May kijelentette:

egyértelmű és valós garanciát kíván nyújtani a más EU-országokból érkezett munkavállalók jogainak érvényesülésére.

A brit kormányfő szerint óhatatlanul nehéz folyamat lesz az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból, mindenkinek közös érdeke azonban, hogy a kilépésről folyó tárgyalások sikerre vezessenek.

Egész városokat pusztított el a mexikói földrengés

Több ezren maradtak otthon nélkül, és már több mint 280 halálos áldozata van a keddi mexikói földrengésnek.

Mexikóváros, 2017. szeptember 22.
Túlélõket és holttesteket keresnek romba dõlt épületek törmeléke közt a földrengés sújtotta Mexikóvárosban 2017. szeptember 21-én. A két nappal korábbi, 7,1-es erõsségû földmozgásban legkevesebb 225 ember életét vesztette. Enrique Pena Nieto mexikói elnök háromnapos nemzeti gyászt rendelt el az áldozatok emlékére. (MTI/EPA/Ulises Ruíz Basurto)

A keddi, 7,1-es erősségű földrengésben a legfrissebb jelentések szerint legalább 225 ember halt meg, közülük 137-en a fővárosban. A halálos áldozatok száma valószínűleg tovább nő, ahogy a mentőalakulatok tovább kutatnak a romok alatt.

A fővároson kívüli pusztításról ráadásul még csak most kezdenek napvilágot látni az első beszámolók, amelyek a földdel egyenlővé tett városokról és több ezer otthontalanná vált emberről szólnak.

A földrengés helyi idő szerint kedd délután történt, központja a Puebla szövetségi tagállam Raboso településének közelében, a fővárostól mintegy 120 kilométerre délkeletre, 51 kilométeres mélységben volt. A mexikói földrengéstani intézet legfrissebb adatai szerint az első nagy erejű földmozgást számos utórengés követte, csak a fővárosban 11 utórengést észleltek.

A földrengés központja Pueblában volt, a legnagyobb pusztítást azonban Mexikóvárosban vitte véghez.

Ezt részben azzal hozzák összefüggésbe, hogy a főváros egy kiszáradt tó fenekére épült, és a talaj sajátosságai miatt a rengés következményei ott súlyosabbak voltak mint akár a tőle több száz kilométerre történt földrengés fészke felett.

 

 

Brexit csak 2021-ben?

0

Theresa May brit miniszterelnök Firenzében mondott beszédet kormányának célkitűzéseiről a Brexit utáni időszakra. Ebben kijelentette: a Brexit eredetileg tervezett időpontjában, 2019 márciusában várhatóan sem az Egyesült Királyság, sem az Európai Unió nem lesz még abban a helyzetben, hogy zökkenőmentesen meghonosíthassa az új alapokra helyezett kapcsolatrendszer feltételrendszerét.

A brit kormányfő szerint az átmeneti időszakban a két fél továbbra is hozzáférne a jelenlegi feltételekkel egymás piacaihoz, de az abban az időszakban újonnan Nagy-Britanniába érkező uniós munkavállalók számára létre kell hozni egy regisztrációs rendszert.

May szerint azt, hogy az átmeneti időszak mennyi ideig tartson, annak kell majd meghatároznia, hogy az új feltételrendszer meghonosítása mennyi időt vesz igénybe. A reális időtáv, mondta, két év lehet.

A brit miniszterelnök szerint London azt szeretné, ha a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnése után is Nagy-Britanniában maradnának a külföldi EU-állampolgárok.

Nagy-Britannia értékeli és köszöni a külföldi EU-munkavállalók hozzájárulását a britek jólétéhez.

Hozzátette: elsődleges feladatának tekinti, hogy a Nagy-Britanniában élő több mint 3 millió külföldi EU-polgár ugyanolyan feltételekkel maradhasson az országban a Brexit után is, mint eddig.

 

MSZP: A Fidesz nyerészkedik a rezsivel

0

Csak egy gombot kellene megnyomnia az olcsóbb tarifákért a Fidesznek, amely már három éve sokkal drágább rezsit fizettet a magyar családokkal. Orbánék három éve magasan tartják a gáz, a villany és a távhő díjait, miközben a földgáz ára 2014 óta a felére csökkent és a kőolaj is 50-60 százalékkal olcsóbb – áll az MSZP közleményében.

A szocialisták ezenkívül megállapítják:

Most, miután három évig nyerészkedett a családokon a Fidesz, állítólag azon gondolkodnak, hogy a lenyúlt tízmilliárdokból a választások előtt valami keveset visszaadnak „rezsicsökkentésként”.

Üzenjük a családokon nyerészkedő Fidesznek, hogy nem kell gondolkodniuk. Elég, ha megszavazzák az MSZP már benyújtott törvényjavaslatát, amely szerint az átlagfogyasztás mértékéig mindenkinek 32 százalékkal csökkenhet a földgáz ára, 10-10 százalékkal pedig az áram és távhő ára.

Ha a Fidesz ezt nem szavazza meg, a Botka-kormány majd megszünteti a Fidesz pofátlan nyerészkedését. A Botka-kormány 2018-tól igazságot tesz az energiaszámlákban, és olyan tarifarendszert vezetünk be a gáz, a távhő és a villamos energia árrendszerben, amelyben az átlagfogyasztásig a mainál alacsonyabb áron kapják a fogyasztók az energiát.

 

 

Ellehetetlenült a magyar műemlékvédelem a szakma szerint

0

A magyar kormány 2017-re megvalósította a műemlékvédelem egyetlen szakintézményének felszámolását, és bezárta a gyakorlati, valamint a tudományos műemléki munka alapját képező gyűjteményeket – írta nyílt levelében öt műemlékvédelmi szervezet.

A levelet jegyző RÉKE Egyesület, MTA Művészettörténeti Tudományos Bizottsága, Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat, ÓVÁS Egyesület és CentrArt Egyesület arról írt, hogy a szakmai megalapozottság biztosítására képes háttérintézmény megszüntetésével függő helyzetbe hozták a szakembereket.

„A műemlékvédelem intézményei a rendszerváltás óta a folyamatos átalakítások miatt és ellenére sem tudtak megfelelni a társadalom, az egyházak és az államigazgatás elvárásainak. Mindezt érzékelve

a szakemberek számos koncepciót, stratégiát készítettek, azonban a döntéshozók ezeket rendre figyelmen kívül hagyták”

– áll a levélben.

A műemlékvédelem megmaradt, szervezetileg széttagolt, nem összehangoltan működő állami szervei az aláírók szerint nem alkalmasak arra, hogy ellássák a műemlékvédelem alapfeladatait, amelyek elsősorban nem az állami presztízsberuházásokban való közreműködést jelentik.

„Megszűntek az állami műemlékvédelem kezdeteitől végzett olyan alapfeladatok, mint az ország feltáratlan és folyamatosan pusztuló műemléki értékeinek számbavétele, a védett műemlékállomány felülvizsgálata és az ezekre épülő törlési valamint védési eljárások lebonyolítása, a műemlékjegyzékek és topográfiák összeállítása. 2017-re eltűnt az összes szakmai periodika és könyvsorozat, holott ezek a kiadványok nem pusztán a műemlékvédelem, hanem a történeti, építészettörténeti és művészettörténeti alapkutatások közlésének is elsőrendű, széles nemzetközi elismerést élvező fórumainak számítottak” – írják.

A levélben arra is kitérnek, hogy megszűnt a szakmai utánpótlás, illetve nagy tudású szakemberek kényszerültek elhagyni a szakmát: „Ellehetetlenült a magyar műemlékvédelem nemzetközi kapcsolatrendszere, miközben

a közép-európai műemlékvédelem számára a Magyarországon kidolgozott kutatási gyakorlat a közelmúltban még példaértékű volt.”

A levelet közzétevő szervezetek azt szeretnék, hogy egy újjászervezett műemléki intézmény jöjjön létre. Ezzel az ICOMOS (Műemlékek és Helyszínek Nemzetközi Bizottsága), illetve a Magyar Építőművészek Szövetsége állásfoglalásához csatlakoztak, akik aggodalmat keltőnek nevezték az átszervezéseket, és a megoldást egy műemlékvédelemmel foglalkozó önálló hivatalban látják.

Teljes egyetértés Orbán és Szydlo között menekültügyben

0

A lengyel és a magyar kormány által választott út az illegális bevándorlás kezelésében helyesnek bizonyult – hangsúlyozta Beata Szydlo lengyel kormányfő pénteken Varsóban, miután Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt. Orbán az inkvizícióéhoz hasonlította a Lengyelországgal szembeni uniós eljárást.

Beata Szydlo a két kormányfő közös sajtóértekezletén elmondta: az Orbán Viktorral megtartott találkozón megerősítették Varsó és Budapest közös álláspontját az olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint amilyen a biztonság és a menekültválság kezelése.
„A kormányaink által választott út az illegális bevándorlás kezelésében helyesnek bizonyult” – szögezte le.

A kvótaügyben hozott, illetve a jövőben várható európai bírósági döntésekre vonatkozóan elmondta:

„Tudomásul vesszük az európai bíróságok döntéseit, a fő szempont azonban állampolgáraink biztonsága kell, hogy legyen”.

A Lengyelországgal szembeni jogállami kritikák alaptalanok – jelentette ki Orbán Viktor. A magyar kormányfő politikai indíttatású, az inkvizícióéhoz hasonló eljárásnak minősítette a Lengyelországgal szembeni uniós fellépést, és kifejezte Magyarország szolidaritását minden ehhez hasonlóban érintett tagállam mellett.

Kevesebb Brüsszelt, és erősebb nemzetállamokat kívánunk látni

– fogalmazott Orbán, ezt az álláspontot jelölve meg a szerinte politikai indíttatású EU-s eljárások okaként. Nem akarunk bevándorlóország lenni, ehhez jogunk van – hangoztatta.

„Mi elfogadjuk a bevándorlóországoknak azt a döntését, hogy ők bevándorlóországok lettek. Azt kérjük, fogadják el, hogy mi meg nem akarunk azok lenni” – mondta a magyar miniszterelnök, úgy fogalmazva: „kiköveteljük magunknak azt a jogot, hogy tartsák tiszteletben a magyar nemzetnek azt a döntését, mi nem kívánunk olyanná válni, mint amilyenek most ők”.

Azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország a demográfiai és a munkaerő-problémáira más megoldást keres, mint a „bevándorlóországok”. „Hogy tiszteletben tartsák ezt az álláspontunkat, ezt kikövetelhetjük, ehhez igenis jogunk van” – jelentette ki.

Az Európai Unió területén 11 százalékkal kevesebb, mintegy 149 ezer menedékkérelmet adtak be 2017 második negyedévében az előző három hónaphoz képest. Az EU statisztikai hivatalának közlése szerint április és június között a legtöbb, 42 100 menedékkérelmet Németországban adták be, ami 14 százalékos csökkenés, és az EU területén beadott összes kérelem 28 százaléka. A legtöbb, 21 100 regisztrált menekült szíriai volt, mintegy 10 ezer nigériai, 9700 afgán, 9300 iraki, több mint 7 ezer pakisztáni, csaknem 6 ezer eritreai, és 5500 bangladesi. Június végén 958 300 menedékkérelem várt elbírálásra, 13 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest. Az ügyek mintegy fele, közel 475 ezer kérelem Németországban volt folyamatban.

Peking békítené Amerikát és Észak-Koreát

0

„Kína továbbra is azon az állásponton van, hogy nem kell nukleáris fegyver a koreai félszigeten” – áll abban a hivatalos nyilatkozatban, melyet Vang Ji kínai külügyminiszter tett közzé, miközben Amerika és Észak-Korea egymást fenyegeti.

Kim Dzsong Un szerint Donald Trump fenyegetőzéséből kiderül, hogy Észak-Korea helyes úton jár. Az orosz és a kínai diplomácia közben arról győzködi az USA-t, hogy tárgyaljon Észak-Koreával.

A hivatalos amerikai álláspont viszont az, hogy csakis a nukleáris és rakétakísérletek leállítása után kerülhet sor diplomáciai tárgyalásokra az országgal, amely az ENSZ minden eddigi határozatát megszegte.

Donald Trump most újabb szankciókat engedélyezett Észak-Koreával szemben. Ezek már kiterjednek azokra a külföldi bankokra és cégekre is, melyek kapcsolatban állnak a diktatúrával. Ebben elsősorban kínai és orosz cégek érintettek.

Kérdés, hogy háborúhoz is vezethet-e a háborús retorika.

Washingtonban a hadsereg vezetői lebeszélik az elnököt erről. Az amerikai hadsereg rendelkezik ugyan állítólag olyan eszközökkel, amelyek megakadályoznák Észak-Korea válaszcsapását egy esetleges amerikai támadás esetén, de ennek a megoldásnak a kipróbálása a sűrűn lakott térségben meglehetősen veszélyes. Annál is inkább, mivel Dél-Korea fővárosa, a 10 milliós Szöul alig 40 kilométerre van a két Koreát elválasztó fegyverszüneti vonaltól.

Irán új rakétát fejleszt válaszul Trump fenyegetésére

0

Az új rakéta hatótávolsága 2000 kilométer lesz és több robbanófejet is hordozhat – hangsúlyozta az iráni forradalmi gárda légierejének parancsnoka. Izrael épp Irán növekvő támadó képességére hivatkozva kéri Trump elnököt, hogy mondja fel a hat nagyhatalom és Irán nukleáris egyezményét. Az iráni elnök korábban az ENSZ-ben keményen reagált Trump kijelentésére, mely szerint Irán egy terrorista, gengszter állam.

„Trump egy gengszter és egy gengszter nem tehet tönkre egy nemzetközi egyezményt” – mondta Haszán Róháni elnök, aki az ENSZ közgyűlésében visszautasította Donald Trump bírálatát, mely Észak Koreával együtt a világot fenyegető terrorista államnak titulálta Iránt. Az Egyesült Államok elnöke arra is célzott az ENSZ-ben, hogy felmondhatja az egyezményt, melyet hat nagyhatalom kötött Iránnal annak nukleáris programjáról. Erre válaszul nevezte Róháni gengszternek az Egyesült Államok elnökét. 

Haszán Róháni iráni elnök az ENSZ ülésén 2017. szeptember 20-án (MTI/EPA/Justin Lane)

Korábban az iráni elnök a CNN-en fejtette ki, hogy az USA nagy árat fizetne azért, ha kilépne a nukleáris egyezményből.

„Fel vagyunk készülve arra az esetre, ha az Egyesült Államok kilép a nagyhatalmak és Irán nukleáris egyezményéből”

– mondta Róháni elnök a tévének adott exkluzív interjúban.

Évekig tartó tárgyalások után hat nagyhatalom – az USA, Kína, Oroszország, Nagy Britannia, Franciaország és Németország – megállapodott Iránnal abban, hogy a közép-keleti állam csak békés célból fejleszti nukleáris technológiáját. Az egyezményt az Obama adminisztráció írta alá és Donald Trump a választási kampány során „a lehető legrosszabbnak” nevezte azt.

Ezzel Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök bírálatához csatlakozott, aki szerint az USA és a többi nagyhatalom hibát követett el az egyezmény aláírásával. Netanjahu Iránt Izrael esküdt ellenségének tartja, hiszen a vallási vezetés a zsidó állam létét sem ismeri el. Haszán Róháni elnök viszont, akit nemrég újra elnökké választottak, a mérsékelt irányzat képviselője, és fontos szerepet játszott az egyezmény elfogadtatásában Iránban. 

Donald Trump október 15-ig dönthet az Iránnal megkötött nemzetközi egyezmény felmondásáról.

Egész városokat pusztított el a mexikói földrengés

0

Több ezren maradtak otthon nélkül, és már több mint 280 halálos áldozata van a keddi mexikói földrengésnek.

A keddi, 7,1-es erősségű földrengésben a legfrissebb jelentések szerint legalább 225 ember halt meg, közülük 137-en a fővárosban. A halálos áldozatok száma valószínűleg tovább nő, ahogy a mentőalakulatok tovább kutatnak a romok alatt.

A fővároson kívüli pusztításról ráadásul még csak most kezdenek napvilágot látni az első beszámolók, amelyek a földdel egyenlővé tett városokról és több ezer otthontalanná vált emberről szólnak.

A teljesen elpusztult házak mellett sokat lakhatatlannak nyilvánították, amelyeket az elkövetkező hónapokban fognak lerombolni.

Habár kevesebb a remény, folyamatosan kutatnak a túlélők után is az összeomlott épületek romjai alatt – írja a Guardian. Csütörtökön egy 12 éves lány esete tartotta lázban az országot, akiről úgy gondolták, hogy egy összedőlt iskola alatt rekedt. A televízió órákig, élőben közvetítette a mentőakciót, végül azonban kiderült, hogy nincs túlélő diák a romok alatt. A mentés azonban tovább folytatódik, mert elképzelhető, hogy egy felnőtt még életben van az összeomlott iskola alatt, ahol legalább 26 diák és tanár halt meg.

A Guardian szerint a feszültség egyre növekszik a hatóságok munkájával szemben az országban, mivel sok önkéntesen szervezett mentőcsapatot leállított a hadsereg, és több megrongálódott épületet már elkezdtek teljesen lerombolni, miközben sokak szerint még túlélők is lehetnek a romok alatt.

Mexikóvárosban összecsapásokról is érkeztek jelentések az önkéntesek és a fegyveres erők között.  

A hatóságok szerint viszont csak azoknál az épületeknél dolgoznak földgyaluk, ahol biztosan tudni lehet, hogy senkit sem találnak a romok alatt, illetve ott, ahol attól tartani attól, hogy az épületmaradványok más épületek épségét veszélyeztetik – írja az MTI.

Légi felvétel összeomlott lakóházakról Mexikóvárosban (MTI/EPA)

A földrengés helyi idő szerint kedd délután történt, központja a Puebla szövetségi tagállam Raboso településének közelében, a fővárostól mintegy 120 kilométerre délkeletre, 51 kilométeres mélységben volt. A mexikói földrengéstani intézet legfrissebb adatai szerint az első nagy erejű földmozgást számos utórengés követte, csak a fővárosban 11 utórengést észleltek.

A földrengés központja Pueblában volt, a legnagyobb pusztítást azonban Mexikóvárosban vitte véghez.

Ezt részben azzal hozzák összefüggésbe, hogy a főváros egy kiszáradt tó fenekére épült, és a talaj sajátosságai miatt a rengés következményei ott súlyosabbak voltak mint akár a tőle több száz kilométerre történt földrengés fészke felett.

Orbán: a konzultáció segíthet megvédeni magunkat

0

A Soros-tervről szóló nemzeti konzultáción való részvételre kér mindenkit Orbán Viktor, mert szerinte az emberek ezzel segíthetnek abban, hogy Magyarország meg tudja védeni magát a bevándorlással szemben.

A terv le van írva, maga Soros György tette közzé: pontokba szedte akciótervét arról, mit kellene tenni szemben azzal, amit a magyar kormány javasol – mondta a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió 180 perc című műsorában, amelyet az MTI foglalt össze.

Orbán Viktor szerint a terv pontról pontra történő végrehajtásán dolgoznak a brüsszeli bürokraták.

A „Soros-tervnek megfelelően” az Európai Bizottság már egy éve elkészítette az állandó migránselosztási rendszerre vonatkozó javaslatát – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a magyar ellenzék időnként tagadja, hogy ilyen létezne.

Kijelentette, hogy a miniszterelnökök uniós tanácsában biztosan nem lesz meg erről az egyhangú döntés, mert ha más nem, ő vétózni fog. Ebben a küzdelemben javítja szerinte pozícióját a nemzeti konzultáció.

Orbán Viktor visszautasította, hogy a Brüsszellel folytatott viták miatt uniós forrásokat vonjanak meg Magyarországtól.

Az ilyen típusú fenyegetéseknek semmilyen jogalapja nincs az uniós jogrendszerben, ezért törvénytelen lenne, hogy Magyarország pénzbüntetést kapjon azért, mert nem akar bevándorlókat befogadni – mondta Orbán. Szerinte azok az európai vezetők, akik erről nyilatkoznak, jogsértést követnek el.

A miniszterelnök ismét elmondta azt is, szerinte magyar nézőpontból az a legjobb, ha Angela Merkel jelenlegi kancellár nyeri a közelgő németországi választást.

A Modern városok programról Orbán Viktor azt mondta, hogy egyszerre fejleszti a nagyvárosokat, és nyújt biztonságot, munkalehetőséget, hátországot a falvaknak, azoknak ugyanis az a jó, ha tőlük elérhető távolságban fejlett nagyvárosok vannak. A programhoz pedig kell egy miniszter – ezt a posztot tölti be októbertől Kósa Lajos -, mert óriási koordinációs feladatról van szó, amelyet össze kell fogni.

A forrásokkal kapcsolatban kijelentette: nem ismeri a magyar és az uniós pénz közötti különbségtételt, mert „az mind a mi pénzünk”.

„Az EU-tól mi egyetlen fillér ajándékot sem kapunk, minden fillérért adunk valamit”

– mondta.

Így működik a kormánysajtó

0

Az Origo 15.12-kor adta hírül, kérdőjellel a következőket: Simicska menekül? És a történet arról szól – csütörtök este beszámoltunk róla – hogy a médiatulajdonos regényes körülmények között akar megszabadulni a választások után a médiaportfoliójától, és egyébként a Jobbikban és Vonában is csalódott. Az alábbi táblázatban – amely a Hírkeresőről származik – azt mutatjuk meg, miként vonul végig a kormánysajtón a hír.

2017.09.21

Láthatjuk tehát, hogy elsőként a Magyar Hírlap „veszi észre”, majd jön a Lokál, Magyar Idők, újra Origo, Ripost – itt már a kivándorol Amerikába Simicska a „kattintékony” cím, jön a 888, Pesti Srácok, péntek reggel pedig újra Magyar Idők. Eközben, természetesen, a hír hódít a jobboldalhoz tartozó televíziókban, rádiókban és – feltehetően – az immár a teljes országot lefedni képes kormány-barát vidéki sajtóban.

A Független Hírügynökség csütörtökön este tudott beszélni a Simicska birodalom egyik vezetőjével, és tudósított arról, hogy

egy szó sem igaz a történetből.

Erre azonban már nem érzékeny a jobboldali sajtóirányítás csapata – azaz a kormányzat és a Fidesz -, jobb arról hallgatni, hogy csak az illetékesek cáfolják az Origo értesülését.

Félreértés ne essék: a Független Hírügynökség nem bírálja ezt a gyakorlatot, ráadásul aki kellően idős, az pontosan emlékszik a pártállami idők mechanizmusára, hogyan futtatta végig az agit.prop osztály az általa kívánatosnak tartott információkat a teljes magyar sajtón.

Tehát van előkép,

tudjuk miként működik ez, csak legfeljebb csendesen csodálkozunk azon, hogy a rendszerváltás után 27 évvel ugyanaz az úzus.

Kiváltképp akkor, amikor – szemben a pártállami időkkel – most már azért van, ha egyre szűkülő mértékben is, alternatív tájékozódási lehetőség. Mint esetünkben, ahol akadt olyan fórum – történetesen a Független Hírügynökség, amely leírta a cáfolatot. És lám, íme a szabadság: ma még ezt kockázat nélkül megteheti.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK