FüHü, Author at Független Hírügynökség Page 812 of 940

Újabb csúcsokat döntöget a konjunktúra

FüHü

-

2017-09-25

Szeptemberben tovább emelkedett a júliusban már történelmi tetőpontjára jutott GKI konjunktúraindex és ezen belül az üzleti bizalmi index.

A GKI (www.gki.hu) által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az elmúlt hónapokban némi hullámzás közepette már minden ágazatnak sikerült meghaladnia – a kereskedelminek megközelítenie – mindenkori maximumát. A fogyasztói várakozások szeptemberben kissé romlottak, de így is erős optimizmust sugároznak.

Szeptemberben az üzleti szférán belül jelentősen javultak, történelmi csúcsukra kerültek az ipari várakozások, s további emelkedésével ugyancsak újabb historikus tetőpontjára jutott az építőipar bizalmi index. A szolgáltató cégek várakozása nem változott, a kereskedelmi ágazaté viszont kissé romlott. Ami külön jó hír a munkavállalóknak:

a foglalkoztatási hajlandóság az iparban és az építőiparban jelentősen, a kereskedelemben és a szolgáltató cégeknél kissé erősödött,

a lakosság munkanélküliségtől való félelme nem változott.

A GKI fogyasztói bizalmi index szeptemberben az augusztusi növekedést követően, annál kisebb mértékben mérséklődött. A lakosság saját pénzügyi helyzetének következő egy évét változatlannak, várható megtakarítási képességét kissé rosszabbnak ítélte, mint augusztusban.

Németország választott – Kemény napok jönnek

FüHü

-

2017-09-25

0

Németország választott – Kemény napok jönnek

Marad Angela Merkel kancellár, a kereszténydemokraták megőrizték vezető szerepüket a vasárnapi németországi parlamenti választásokon, de sok százezren elpártoltak a párttól. Sokan az újonnan bejutó, s rögtön harmadik erővé váló szélsőjobb AfD-re voksoltak – nem véletlenül mondta Merkel a választás éjszakáján, hogy politikájával mindent megtesz majd a most AfD-hez pártoltak visszacsábításáért. Már éjjel voltak tüntetések. Kemények lesznek a koalíciós egyezkedések.

Hajnalra meglettek a vasárnapi németországi parlamenti választások eredményei.

A szavazatok 33 százalékát az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép

pártszövetség szerezte meg, s ezzel a hányaddal a legtöbb helyhez jutott a Bundestagban. A pártszövetség a II. Világháború utáni első választások óta nem ért el ilyen rossz eredményt. Merkel is elismerte, hogy jobbra számított, s a közvéleménykutatások is jobb eredményt vetítettek előre, igaz, az utolsó napokban már csökkenő támogatottságot mértek a kancellár pártjának.

Második a Szociáldemokrata Párt (SPD), amely 20,5 százalékos voksaránnyal történelmi

mélypontra süllyedt. Máris jelezték, hogy nem kívánnak visszamenni a koalícióba, ezentúl ellenzékből politizálnak majd.

A harmadik helyen a szélsőjobbnak tartott – s első megnyilvánulásai után méltán – a

bevándorlás ellenes Alternatíva Németországnak (AfD) végzett 12,6 százalékkal.

A bevándorlás- és muszlimellenes párt eredményének a hírére tüntetők kezdtek el spontán gyülekezni Belrinben, az AfD székházánál, voltak tiltakozások Frankfurtban és Kölnben is.

Visszatért – négy év kihagyás után – a parlamentbe a Szabad Demokrata Párt (FDP) 10,7

százalékos eredménnyel. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) a szavazatok 9,2 százalékát kapta, a Zöldeknek pedig 8,9 százalék jutott.

A legvalószínűbb forgatókönyvnek elemzők és szakértők azt tartják, hogy úgynevezett Jamaica koalíció jön létre – Németországban a pártoknak színük van, s a reálisnak tartott CDU/CSU-FDP-Zöldek színeiból áll össze a fekete-sárga-zöld „zászló”.

Ma zárul az őszi ülésszak

FüHü

-

2017-09-25

0

Ma délelőtt 11-kor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik és este hatig tart az Országgyűlés első őszi ülésének utolsó napja. A képviselők a kérdések és azonnali kérdések keretében összesen két és fél órában kérdezhetik a kormány képviselőit.

A kormánypárti padsorokból a fideszes Ágh Péter arra kérdez majd rá a nemzeti fejlesztési miniszternél, hogy milyen ütemezéssel történhet meg a Szombathelyet Kőszeggel összekötő közút fejlesztése – írja az MTI a parlament honlapján elérhető információkra hivatkozva.

Ellenzéki oldalról a szocialista Varga László a diósgyőri egészségügy jövőjéről kérdezi az emberi erőforrások miniszterét, a Jobbikból Lukács László azután érdeklődik a belügyminiszternél, hogy lesz-e börtön Kunmadarason, az LMP-s Demeter Márta a paksi bővítésért felelős tárca nélküli minisztertől kérdez Paks kibervédelméről.

A Ház ülése napirend utáni felszólalásokkal ér véget.

Tíz éve történt – Tízezer NDK-s kémkedett a nyugatnémet hírszerzésnek

FüHü

-

2017-09-25

0

Tíz éve történt – Tízezer NDK-s kémkedett a nyugatnémet hírszerzésnek

2007. szeptember 25-én a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy az egykori Német Demokratikus Köztársaságból (NDK) körülbelül 10 ezer embert szervezett be a nyugatnémet hírszerzés, hogy információkat szerezzen a kommunista államban zajló eseményekről, illetve az ott állomásozó szovjet csapatokról.

A Berliner Zeitung keddi számában nyilatkozó Matthias Uhl német történész szerint a nyugat-német titkosszolgálat egyebek között a berlini fal 1961-es felépítéséről is idejekorán tudomást szerzett, de hiába értesítette a politikusokat, azok nem hittek nekik.

A történész egy kollégájával azt vizsgálta meg, milyen módszerekkel dolgozott a szövetségi hírszerzés az 1949 és 1989 között létezett NDK-ban. A két tudós pénteken jelentet meg egy tanulmányt a nyugatnémet titkosszolgálat néhány éve kutatható archívumában talált dokumentumok alapján.

A kutatás szerint 1955-ben már több mint 4 ezer keletnémet kémkedett a Nyugatnak, az ő feladatuk volt a csaknem 500 szovjet katonai létesítmény megfigyelése.

A berlini fal 1961-es megépítéséig a nyugatnémet hírszerzés viszonylag könnyen be tudta szervezni az embereket

– sokat segítettek a korábbi, egységes Németország idején kialakult ismerettségek, barátságok, többek között a Wehrmacht egykori katonái, felettesei vették fel egymással újra a kapcsolatot.

A kommunista NDK negyven éve alatt több mint 10 ezer keletnémet vállalkozott hosszabb-rövidebb ideig arra, hogy kémkedjen; a hírszerzés veszélyes, de jól fizető munka volt.

A Nyugat 50 és 1000 német márka közötti összegeket fizetett az információkért.

Összehasonlításként: az NDK-ba rokonlátogatásra utazó nyugatnémetek maximum 100 márkát, plusz költségtérítést kaptak, ha jelentettek valamit. A keletnémetek kémek levélben tudósítottak, a sorok között láthatatlan tintával írták jelentéseiket.

A berlini fal 1961-es felépítése után már nehezebben ment a beszervezés. A keletnémet állambiztonsági minisztérium fokozottabban figyelte a gyanús embereket, néha szándékosan szivárogtattak ki hamis információkat, hogy tőrbe csalják a kémet.

A lebukott hírszerzők komoly büntetést kaptak,

1977-ben 12 évre ítéltek egy idős tanárt,

aki feleségével együtt másfél évtizeden keresztül jelentett szovjet katonai bázisokról.

A keletnémet titkosszolgálat, a Stasi körülbelül 6 ezer emberrel kémkedett Nyugat-Németországban.

Németország választott – Kaltenbach Jenő értékelése a németországi választásról

FüHü

-

2017-09-24

0

Németország választott – Kaltenbach Jenő értékelése a németországi választásról

A német választásra igaz az ismert mondás arról, hogy a pohár félig üres, vagy félig tele.

Egyrészt, sajnálatos módon megtörtént, amitől sokan tartottak, hogy a Fidesz illetve a Jobbik szellemi rokonai beköltöztek a német demokrácia házába, méghozzá harmadik legerősebb frakcióként, miközben mind a Merkel vezette CDU/CSU, mind Schulz SPD-je történelmének egyik leggyengébb választási eredményét érte el. Merkel ugyan viszonylag főlényesen győzött, de nehéz kormányalakítási tárgyalások elé néz, miután koalíciós partnere az SPD ellenzékbe vonul, azaz a nagykoalíció nem ismétlődik. Az egyetlen alternatíva az un. Jamaika koalíció, a szabad-demokratákkal és a zöldekkel, akik mindketten egyik legjobb eredményüket érték el.

Más oldalról a német választók közel 90%-a a demokráciára szavazott, amelyről nálunk még álmodni sem igazán lehet. Mindez a 2015-ös menekültsokk után, amit nem utolsó sorban éppen Orbánnak köszönhetnek. A szélsőjobboldali AfD ugyan saját magához képest álomeredményt ért el, de velünk ellentétben nem sikerült általános hisztériát kiváltani.

Bebizonyosodott, hogy csak félelemkeltéssel, hazug, populista propagandával egy normális demokráciában nem lehet átütő eredményt elérni.

Ezt csak ott lehet ahol a demokratikus értékek tiszteletének nincs többsége. Ráadásul az is kiderült a már publikált vizsgálatokból, hogy az AfD-nek a tényleges tábora, az ezúttal rájuk szavazóknak kevesebb mint a fele, miután 60% válaszolt igennel arra a kérdésre hogy szavazatát a más pártokban való csalódás és nem az AfD-ben való hit motiválta.

A jövő legalább Németországban be fogja bizonyítani, hogy a félelemkeltéssel, rasszista gyűlölet szításával egyetlen lényeges társadalmi, gazdasági probléma sem oldható meg, A hangos populisták ideig óráig felszínen maradhatnak, de az emberek előbb utóbb maguk is rádöbbennek, hogy az életüket meghatározó körülmények javítása nem tőlük várható.
Ezzel lezajlott az ez évi utolsó választás az EU-ban, és egyértelművé vált, hogy a „nagy stratéga” Orbán lázadás jóslata enyhén szólva nem vált valóra.. Éppen ellenkezőleg, normális demokráciákban üres uszítással semmit sem lehet elérni.

A demokrácia képes megvédeni az értékeit, az emberek bizalmát, jövőbe vetett hitét.

Mindezek fényében különösen szomorú, hogy itt nálunk az AfD-hez sokban hasonló Fidesz és Jobbik mindeddig homokot voltak képesek szórni az emberek jelentős részének a szemébe.

Az ébredés fájdalmas lesz, minél később történik annál jobban.

Forrás: Kaltenbach Jenő, Facebook

Merkel nyert, de veszített, nem is keveset – Gyorshír

FüHü

-

2017-09-24

0

Merkel nyert, de veszített, nem is keveset – Gyorshír

Angela Merkel pártja ugyan megnyerte a német parlamenti választásokat, ám a vártnál kisebb arányban. A szociáldemokraták is rosszabbul szerepeltek az általuk reméltnél, ugyanakkor a szélsőjobb pártja minden várakozást meghaladóan erős lett, s harmadik erőként jutott be a Bundestagba.

Este hat órakor zárták le az urnákat, s rögtön megjöttek az exit-poll eredmények, amelyek szerint hatpárti lesz a parlament:

CDU/CSU: 32,5%

SPD: 20%

AfD: 13,5

FDP: 105,

Zöldek: 9,5

Baloldali párt: 9%

Eredmény reggel lesz.

Sajtóértesülések szerint a német szociáldemokraták ellenzékbe vonulnak – jelentette az MTI. A beszámolók alapján a párt vezetői egyhangúlag döntöttek arról, hogy az SPD ellenzékben politizál a következő ciklusban.

Németország választ – Frissítve

FüHü

-

2017-09-24

0

Kiszámíthatatlan a németek voksolási hajlandósága – míg délig időarányosan többen szavaztak, mint négy éve, délután kettőre már kevesebben voltak, mint ugyanebben az időben a legutolsó választáson, 2013-ban. A szavazásra jogosultaknak közel a harmada azonban már levélben letudta állampolgári kötelességét.

Reggel nyolckor kezdődtek a választások. A Bundestag megválasztására jogosult 61,5 millió állampolgár 42 párt 4828 jelöltjére adhatja le a voksát. A választás egyfordulós, érvényességi és eredményességi küszöb nincs. Mint korábban beszámoltunk róla, az első eredménybecslések az urnazárás – este 6 óra – körül jelennek majd meg, végeredmény hétfő kora reggelre várható.

Eddig nem igazolódtak be azok a félelmek a vasárnapi német parlamenti választáson, hogy történelmien alacsony lesz a részvételi arány. Délig többen mentek el szavazni, mint négy éve, ám utána némileg csappant a kedv.

Délután 2 óráig a 61,5 millió választásra jogosult 41,1 százaléka szavazott a szövetségi parlamenti választáson. A levélben szavazók adatait nem tartalmazza a kimutatás.

Ez kismértékű csökkenés a négy évvel korábbi 41,4 százalékhoz képest – jelentette az MTI a szövetségi választási bizottságra hivatkozva.

A Népszava kora délutáni tudósításai még a megelőző állapotot tükrözték, azt, hogy délig a nagyvárosokban jóval többen járulnak az urnákhoz, mint négy éve. Münchenben például jóval többen szavaztak a négy évvel ezelőttinél: délig 57,1 százaléknyian, a levélben leadott voksokkal együtt (44,3). A keletnémet Potsdamban hosszú sorok kígyóznak az urnák előtt. Délig 29,6 százalék szavazott, 2013-ban ugyaneddig az időpontig 25,8 százalék. Akadnak azonban negatív példák is. Összességében Szászországban a részvétel nem változott a négy évvel ezelőttihez képest, Türingiában pedig csökkent is az akkori 31,2-ről a mostani 24,5 százalékra.

Szakértők szerint a magas részvételi arány a nagyobb pártoknak kedvez.

A választás tétje igazán nem is az, hogy Angela Merkelnek sikerül-e negyedszerre is győzelemre vinnie pártját, a CDU-t, hanem az, hogy a választások után kivel alakíthat majd koalíciót.

A szavazás előtti utolsó felmérések alapján a kormánypártok várhatóan gyengülnek, a kisebb pártok előretörnek, és az eddigi öt helyett hét párt szerez képviseletet a Bundestagban – írta az MTI. Valamennyi felmérés azt mutatja, hogy leginkább a nagykoalíció, a CDU/CSU és az SPD közös kormányzásának folytatása vagy a pártok színei (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) alapján Jamaica-koalíciónak nevezett CDU/CSU-FDP-Zöldek kormány tűnik valószínűnek.

Íme a nyolcak nyilatkozata

FüHü

-

2017-09-24

0

A Közös Ország Mozgalom feltette Facebook oldalára az új, igazságos választási rendszerről nyolc demokratikus párt konszenzusával elfogadott memorandumot. Esélyegyenlőség minden tekintetben – ezt célozza a nyilatkozat minden szava.

A zárónyilatkozatban foglaltak szerint megszűnne a győzteskompenzáció, a manipulált választókerületek, véget érének a határon túl élők és a külföldön tartózkodók szavazási különbségeiben mutatkozó diszkrimanatív különbségek, tiltanák a médiához való egyenetlen hozzáférést és a korrupt kampányfinanszírozási rendszert. Ezen túl – ahogy korábban a FüHü is beszámolt róla – a dokumentum kitér a női kvóta bevezetésére is. A kampányfinanszírozás is külön bekezdés a dokumentumban: a többi között megtiltanák a bújtatott pártreklámot és a harmadik fél bújtatott kampánytevékenységét, s kilátásba helyezik az elszámoltathatóságot. Emellett külön kitér a nyilvánossághoz való hozzáférésre, a média-lehetőségekre is.

A Demokratikus Koalíció záradékkal látta el a dokumentumot – ezt Gyurcsány Ferenc Facebook posztjában meg is indokolta. „Továbbra sem értünk egyet azzal, hogy azok, akik nem itt élnek életvitelszerűen (vagy nem itt éltek az elmúlt években), szavazhassanak. Ne dönthessenek rólunk – mondjuk mi -, mert nem viselik döntésük következményeit. Azé a jog, akié a kötelesség.

NE HATÁROZHASSA MEG, HOGY MILYEN LESZ A MAGYAR NYUGDÍJRENDSZER, OKTATÁS, VAGY AZ ADÓSZABÁLYOK, AKINEK KÉSŐBB NEM EZEN SZABÁLYOK KÖZÖTT KELL ÉLNIE.

Mi lesz most?

A „Megállapodás egy új és igazságos választási rendszerről” című dokumentum kidolgozását szeptember 4-én kezdte meg nyolc demokratikus ellenzéki párt. Pénteken jelentette be az ATV-ben Gulyás Márton a Közös Ország Mozgalom (KOM) vezetője, hogy elkészült a dokumentum, s szombaton aláírják azt. Jelezte, hogy a Demokratikus Koalíció, az Együtt – a Korszakváltók Pártja, a Lehet Más a Politika, a Magyar Liberális Párt, a Magyar Szocialista Párt, a Modern Magyarországért Mozgalom, a Momentum Mozgalom és a Párbeszéd Magyarországért Párt vezető képviselői látják el kézjegyükkel a memorandumot.

A terv az, hogy a dokumentumot a nyilvánossággal is ismertetik, egyfajta társadalmi vitát kezdenek róla, majd a végleges, a pártok által elfogadott tervezetet beviszik a Parlamentbe, s megpróbálják átverni. Kétharmados törvény lévén, erre szinte nullával egyenlő az esélyük, viszont ebben az esetben – ahogy Gulyás Márton, a kezdeményező és szervező Közös Ország Mozgalom vezetője pénteki televíziós interjújában jelezte – békés, erőszakmentes polgári engedetlenségi mozgalmat indítanak.

Mi lehet az egyezmény sorsa?

FüHü

-

2017-09-24

0

„Irán rakétakísérlete létében fenyegeti a zsidó államot” – nyilatkozta Avigdor Lieberman izraeli hadügyminiszter azt követően, hogy Irán sikeres középhatótávolságú rakétakísérletet hajtott végre.

A 2000 kilométer hatósugarú Khoramsar nevű rakétával Irán elérheti Izraelt is. S miután Irán nem ismeri el a zsidó állam létét, Izraelben halálos ellenségnek tekintenek rá.

Donald Trump amerikai elnök is igen határozottan reagált a hírre. Twitteren tudatta véleményéthogy Teherán új ballisztikus rakétája, lényegében semmissé teszi a nukleáris egyezményt.

Iran just test-fired a Ballistic Missile capable of reaching Israel.They are also working with North Korea.Not much of an agreement we have!

— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) September 23, 2017

Trump azt a régi vádat is előhozta, hogy Irán együttműködik Észak Koreával, amely gyors ütemben fejleszti nukleáris és rakétatechnológiáját.

A Khoramsar új iráni rakéta hatótávolsága 2000 kilométer és több robbanófejet is hordozhat, de atombombát nem – hangsúlyozta az iráni forradalmi gárda légierejének a parancsnoka. Izrael éppen Irán növekvő támadó képességére hivatkozva kéri Trumpot, hogy mondja fel a hat nagyhatalom és Irán nukleáris egyezményét. Az iráni elnök az ENSZ-ben keményen reagált Trump vádjára, hogy Irán egy terrorista gengszter állam.

„Trump egy gengszter és egy gengszter nem tehet tönkre egy nemzetközi egyezményt!” –

hangoztatta Hasszán Rohani.

Az egyezmény

Korábban az iráni elnök a CNN hírtelevízióban fejtette ki, hogy az USA nagy árat fizetne azért, ha kilépne a nukleáris egyezményből! „Fel vagyunk készülve arra az esetre, ha az Egyesült Államok kilép a nagyhatalmak és Irán nukleáris egyezményéből”- mondta Rohani elnök az exkluzív interjúban. A közelmúltban ismét elnökké választott Hasszan Rohani – mint ismert – a mérsékelt irányzat képviselője, aki fontos szerepet játszott az egyezmény elfogadtatásában Iránban.

Évekig tartó tárgyalások után hat nagyhatalom (az USA, Kína, Oroszország, Nagy Britannia, Franciaország és Németország) megállapodott Iránnal abban, hogy a közép-keleti állam csak békés célból fejleszti nukleáris technológiáját. Az egyezményt még az Obama idején írták alá, és Donald Trump a választási kampány során „a lehető legrosszabbnak” nevezte azt. Csatlakozott Benjámín Netanjahu izraeli miniszterelnök bírálatához, aki szerint az USA és a többi nagyhatalom hibát követett el az egyezmény aláírásával.

Mindenesetre Rohani szerint Trump nem fogja felmondani az egyezményt. Mint mondta:

„Nem hiszem, hogy ez az USA érdekében állna. Amerikának túlságosan is nagy árat kellene fizetnie ezért!”

Mindenesetre Donald Trump október 15-ig dönthet a felmondásról.

Wladár Sándor a MÚSZ elnöke

FüHü

-

2017-09-24

0

Nagy többséggel Wladár Sándort választották a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) elnökének. Az olimpikon úszó 143 igen és 5 nem szavazatot kapott, 1 ember tartózkodott. Az 1980-as, moszkvai olimpián 200 méter háton aranyérmes sportvezető, visszalépések után egyedüli jelölt volt a posztra.

Szavaznak a küldöttek a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) tisztújító közgyûlésén a budapesti Danubius Health Spa Resort Margitsziget szállodában 2017. szeptember 24-én.
MTI Fotó: Mohai Balázs

Rendkívüli közgyűlést kellett összehívni az új elnök megválasztása céljából miután a szeptember elsején tartott szintén már rendkívüli közgyűlésen a tagok visszahívták Bienerth Gusztávot.

Az akkor leváltott elnök ellen utóbb a szentendrei úszócsapat vezetője, Tóth István feljelentést tett, amit az ORFK befogadott.

FüHü

Szeptemberben tovább emelkedett a júliusban már történelmi tetőpontjára jutott GKI konjunktúraindex és ezen belül az üzleti bizalmi index.

a foglalkoztatási hajlandóság az iparban és az építőiparban jelentősen, a kereskedelemben és a szolgáltató cégeknél kissé erősödött,

A szavazatok 33 százalékát az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép

Második a Szociáldemokrata Párt (SPD), amely 20,5 százalékos voksaránnyal történelmi

bevándorlás ellenes Alternatíva Németországnak (AfD) végzett 12,6 százalékkal.

Visszatért – négy év kihagyás után – a parlamentbe a Szabad Demokrata Párt (FDP) 10,7

Ma délelőtt 11-kor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik és este hatig tart az Országgyűlés első őszi ülésének utolsó napja. A képviselők a kérdések és azonnali kérdések keretében összesen két és fél órában kérdezhetik a kormány képviselőit.

A német választásra igaz az ismert mondás arról, hogy a pohár félig üres, vagy félig tele.

A demokrácia képes megvédeni az értékeit, az emberek bizalmát, jövőbe vetett hitét.

Délután 2 óráig a 61,5 millió választásra jogosult 41,1 százaléka szavazott a szövetségi parlamenti választáson. A levélben szavazók adatait nem tartalmazza a kimutatás.

Szakértők szerint a magas részvételi arány a nagyobb pártoknak kedvez.

A Közös Ország Mozgalom feltette Facebook oldalára az új, igazságos választási rendszerről nyolc demokratikus párt konszenzusával elfogadott memorandumot. Esélyegyenlőség minden tekintetben – ezt célozza a nyilatkozat minden szava.

Mi lesz most?

„Irán rakétakísérlete létében fenyegeti a zsidó államot” – nyilatkozta Avigdor Lieberman izraeli hadügyminiszter azt követően, hogy Irán sikeres középhatótávolságú rakétakísérletet hajtott végre.

Az egyezmény

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA