A szocialisták közleménye szerint Csintalant egy párt sem sajátíthatja ki.
Megjelentek a humor szikrái az MSZP-ben: a párttól meglehetősen szokatlan módon ironikus közleményben reagáltak arra az interjúra, amit Csintalan Sándor a hvg.hu-nak adott, és amelyben közölte: vissza akar lépni az MSZP-be, sőt, pártelnöknek is bejelentkezett.
Az MSZP ezt írta válaszként:
Csintalan Sándor olyan pártok felett álló közkincs, akit egy párt sem sajátíthat ki saját maga számára. Mi sem tesszük.
A Magyar Helsinki Bizottság közleménye szerint az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka nincs meggyőződve a szexuális irányultság vizsgálatára vonatkozó tesztek megbízhatóságáról, és arról, hogy helyes azokat a menekültügyi eljárásban felhasználni. A per apropóját a Magyar Helsinki Bizottság meleg ügyfelének kálváriája szolgáltatja, akinek menedékkérelmét azért utasították el, mert a tudományosan vitatott módszerek nem igazolták, hogy meleg.
A kérdés azért juthatott el az Európai Unió Bírósága elé, mivel egy magyar bíróság fordult hozzá, amely a Magyar Helsinki Bizottság nigériai ügyfelének menedékkérelmét vizsgálja. A kérelmet a menekültügyi hatóság azzal az indokkal utasította el, hogy
egy igazságügyi szakpszichológus nem találta bizonyítottnak, hogy a férfi meleg, mivel „férfias”.
A jogvédők sem a vizsgálati módszereket, pszichológiai projekciós teszteket nem találják megfelelőnek, sem azt nem fogadják el, hogy egyedül a bizonytalan „eredményekre” alapuljon a menedékjog elutasítása. Ugyanerre a következtetésre jutott az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka is, aki szerint
a hatóságok nem tekinthetnek bizonyítékként a bizonytalan tudományos megalapozottsággal rendelkező vizsgálati módszerekkel beszerzett szakvéleményekre.
A főtanácsnok indítványában azt is kimondta: ő maga sincsen meggyőződve arról, hogy a „pszichológus szakvéleménye a kérelmező személyiségének elemzése alapján alkalmas annak kellő bizonyossággal való megállapítására, hogy a kérelmező állítása szerinti szexuális irányultság valós-e”. A főtanácsnok szerint a tesztek alkalmazása magában hordozza a homoszexualitáshoz kapcsolt sztereotip fogalmak használatát, amit a luxembourgi bíróság már egy korábbi ítéletében kifejezetten problémásnak talált.
Ezzel szemben a Helsinki Bizottság számos esetben – mint ahogyan a jelen eljárásban is – azt tapasztalta, hogy
meleg menedékkérő ügyfeleinél felesleges igazságügyi szakértői eszközökkel „vizsgálják” szexuális irányultságukat.
A Helsinki Bizottságnak több LMBT-ügyfele is van. Általános probléma, hogy a menekültügyi hivatal megcáfolhatatlan bizonyítékként értékeli az ilyesféle, egy-két órás vizsgálat alapján íródó szakértői véleményeket. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága hatékonyabbnak és humánusabbnak tekinti, ha a kérelmezőket a menekültügyi hatóságok tisztviselői kérdezik ki egy szakmailag jól összeállított kérdőív alapján, amely irányba a mai indítvány is előrelépést mutat.
Egy brit szakértő részletes alternatív módszertant dolgozott ki, aminek segítségével, valamint megfelelő érzékenységgel, a tudománytalan módszerek elkerülésével és az uniós szabályok figyelembevételével vizsgálható a menedékkérők szavahihetősége a szexuális-érzelmi irányultságával kapcsolatban. Mindez megtalálható a Helsinki Bizottságnak a világ sok részén használt kiadványában is.
Ez a modell a világ több országában bizonyított már,
például Svédország, Új-Zéland és Nagy-Britannia is beemelte saját hatósági gyakorlatába.
Az Európai Unió Bírósága korábbi ítélete kimondta már, hogy
az EU Alapjogi Chartájával ellentétesek a menedékkérő szexuális szokásaira vonatkozó kikérdezések, tesztek és vizsgálatok.
A mostani per jelentőségét az is mutatja, hogy idén júliusban külön meghallgatást is tartottak. A Helsinki Bizottság is ismertethette álláspontját, amelyet támogatott a francia és holland kormány, illetve az Európai Bizottság is.
A mai főtanácsnoki indítvány még nem ítélet, azonban lényeges megállapításai iránymutatásul szolgálnak az Európai Bíróság számára a határozathozatal során.
A témáról Hollandiában is viták vannak, erről itt olvashat bővebben.
Pierre Moscovici pénzügyi biztos szerint az 1993. január elseje óta működő rendszer elavult, mert rengeteg visszaélésre ad alkalmat. Így a tagállamok jelentős pénzektől esnek el: a bizottság számításai szerint ez évente meghaladja az 50 milliárd eurót.
Hogy csinálják a vállalkozók, hogy törvényesen kerüljék meg a jelenlegi ÁFA szabályokat? Ezek azt írják elő, hogy
a szállító tagállam cége nem fizet ÁFA-t,
amit viszont a vásárló terhel rá a vevőre a fogadó országban. A megoldás a “körhinta”. Az alkatrészeket körbe utaztatják az unióban – legalábbis papíron. Így nem lehet tudni, hogy a végtermék tulajdonképp melyik országban lenne ÁFA-köteles.
45 és 53 milliárd euró közé teszi az ilyen ÁFA csalások értékét a bizottság. Pierre Moscovici, aki a Le Figarónak nyilatkozott, az egyszerűség kedvéért 50 milliárd euróról beszél.
Mindezt ahhoz kell mérni, hogy
az ÁFA a legtöbb pénzt hozó adó ma az EU-ban.
Az ÁFA különbözik a tagállamok között, és ez újabb játékokra ad lehetőséget. Magyarország ebben a tekintetben csakugyan rekorder: 27%-os ÁFA-val hazánk a listavezető (Svédország 25, Románia 24%-kal következik). A lista másik végén Luxemburg áll, mert ott csak 17% az ÁFA, utána Németország és Ciprus következik 19%-al. Az Unió megpróbálta egységesíteni a rendszert, de az érdekek különbözősége miatt kudarcot vallott ezen a téren.
Most sem lesz könnyű elfogadtatni az ÁFA-reformot,
melyet Moscovici javasol. Eszerint a szállító ország cége fizeti az ÁFA-t, de nem annyit, amennyit abban az államban kellene, hanem annyit, amennyit a fogadó országban kell fizetni.
Ez megkönnyítené az ellenőrzést, de nagy kérdés, hogy ebben mindenki érdekelt-e. Az ÁFA-csalás ugyanis uniós sportággá változott, éppúgy mint a személyi jövedelemadó kijátszása.
Luxemburg ugyanis egyáltalán nem véletlenül mondhatja magáénak a legnagyobb egy főre jutó GDP-t, és távolról sem véletlen, hogy épp Luxemburgban a legalacsonyabb az ÁFA, hiszen ott az államnak nincsenek pénzügyi gondjai.
Minden uniós tagállamnak el kell fogadnia az ÁFA reformot ahhoz, hogy az hatályba is léphessen.
A sok ellentétes érdek miatt ez csak nagyon lassan mehet végbe. Már ha egyáltalán célhoz ér.
Először látogat az orosz fővárosba szaúdi uralkodó. Az idős Szalman király azért érkezett, hogy a két állam számára a legfontosabbról, az olajról tárgyaljon Vlagyimir Putyinnal.
Szaúd-Arábia és Oroszország a világ két legnagyobb olajexportőre. Az ő megállapodásuk tette lehetővé az olajkitermelés csökkentését, mellyel az OPEC az olaj árának növelését akarta elérni. Putyin ennek kapcsán úgy nyilatkozott, hogy a termelés csökkentést továbbra is fenn kellene tartani. Az OPEC a következő ülését novemberben tartja meg Bécsben.
A szovjet időben halálos ellenségnek tekintette Szaúd-Arábia Moszkvát, de azóta rádöbbentek:
az érdekeik sokban közösek az olaj globális piacán.
Különösen azt követően, hogy amerikai hatásra az olaj és a földgáz ára drámai mértékben csökkent. A globális rezsicsökkentést ajándék volt a fogyasztóknak, de utolsó figyelmeztetés a nagy olajexportőröknek, hogy a szép napok immár a múltat jelentik, és a jövőben át kell állniuk valami másra.
Erről is tárgyal a szaúdi küldöttség Moszkvában, ahol közös gazdaságfejlesztési alap létrehozását kívánják bejelenteni.
A közös orosz-szaúdi alap egy lépés lenne a jövő felé, amikor már sem Oroszország sem pedig Szaúd Arábia nem az olajból és a földgázból kívánna megélni.
A gazdaságon túl megvitatják a közel-keleti helyzetet is, ahol a két állam sok helyen szemben áll egymással. Ez a helyzet mindenekelőtt Szíriában, ahol az oroszok Aszad elnököt támogatják, míg Szaúd-Arábia azokat a szunnita milíciákat, amelyek szabadulni kívánnak az államfőtől, és az alavita kisebbséghez tartozik. Aszad hívei győzelemre állnak- nem utolsósorban az orosz támogatásnak köszönhetően.
Szaúd-Arábia az USA stratégiai szövetségese, de ez nem akadályozta meg Szalman királyt, hogy hazája képviseletében először ellátogasson Moszkvába, ahol immár az együttműködés a tét, nem pedig a szembenállás, mely Oroszország és Szaúd Arábia kapcsolatait évtizedeken át jellemezte.
„A katalánokkal az a baj, hogy túl gazdagok, a székelyekkel meg az, hogy túl szegények.” Markó Béla a Transindexen hosszabb írásban von párhuzamot a Katalónia és Székelyföld önállósodásának igényéről, lehetőségéről.
(…) „És éppen ez a lényeg: a sajátosságok. Más szóval: az identitás, amelynek persze nemcsak nyelvi, kulturális, vallási, hanem gazdasági vonatkozásai is vannak. Azért fontos mindezt tisztázni, mert egyébként nem fogjuk megérteni, hogy mi a baja a nagyon gazdag Katalóniának, és mitől elégedetlen a viszonylag szegény Székelyföld is. (Tudom, nem tanácsos egy mondatban emlegetni Katalóniát és a Székelyföldet, vagy akár Erdélyt, mert netán ránk szakad az ég, de hadd tekintsek el most ettől a kockázattól: nem a követelések azonosak, hanem az elégedetlenségek hasonlóak mindkét esetben: identitárisak.)” – érvel Markó Béla a Transindexen.
(…) „Csakhogy nálunk mindez tulajdonképpen fordítva működik, az egyik oldal szerint Székelyföldnek semmiféle autonómiát nem lehet adni, mert állítólag nem is tudna élni vele, a másik oldalon meg ugyancsak a szegénységet hozzák fel érvként, hogy Székelyföld azért szegény, mert nem dönthet fejlesztési kérdésekben, és nem használhatja erőforrásait úgy, ahogy az neki megfelelne. (Én ezt a szegénységet nem hangoztatnám annyit sem egyik, sem másik oldalon, mert szegény az egész ország, de a Székelyföldnek valóban sajátos jogokra lenne szüksége, illetve általában nagyobb önállóságot kellene adni minden romániai régiónak, és akkor talán Románia is jobban nézne ki.) A történelmi, földrajzi, politikai különbségek miatt értelmetlen lenne analógiát feltételezni, de a ziccert nem hagyhatom ki: a katalánokkal az a baj, hogy túl gazdagok, a székelyekkel meg az, hogy túl szegények” – állapítja meg írásában Markó Béla.
(…) „Úgy tűnik, a katalánoknak – vagy egy részüknek – ma rossz üzlet spanyolországinak lenni, és üzleten én most nem a pénzbeli, hanem a közérzeti – identitáris – nyereséget vagy veszteséget értem. Ma is változatlanul az Európai Unió híve vagyok, akárcsak húsz-huszonöt évvel ezelőtt, egyszerűen azért, mert a globalizálódó világ kihívásaira egymagunkban nem tudunk válaszolni. Meg aztán kisebbségi létünkben már az is felbecsülhetetlen győzelem, hogy oda utazunk ebben a multikulturális konglomerátumban, ahova éppen akarunk. Ám ha tartósan fenn akar maradni ez a mi közös Európánk, akkor újra kell gondolni a prioritásokat, és tetszik, nem tetszik,
el kell fogadni azt is, hogy így vagy úgy, ilyen vagy olyan formában nemcsak spanyolok vannak az EU-ban, hanem katalánok, baszkok vagy galiciaiak is,
és hogy amikor a brüsszeli bürokraták valamit elképzelnek Romániában – mondjuk autópályát -, akkor az itt élő majdnem másfél millió magyar érdekeire – közérzetére – is gondolniuk kell” – fejezi be cikkét Markó Béla a Transindexen.
Az önkormányzat saját forrásból költött 800 millió forintot a diagnosztikai centrumra. Ilyen korszerű CT és MR berendezés nincs máshol az országban, egész Európában is csak néhány van belőlük. A kerületi lakosoknak ezután legfeljebb két hetet kell várniuk az ilyen vizsgálatokra, amelyet ingyen vehetnek igénybe, szakorvosi javaslat alapján.
Az önkormányzat közleménye szerint a kerületi betegek CT vizsgálatainak több mint 90 százalékát legalább 13 egészségügyi intézményben végezték. A fennmaradó 10 százalékon majdnem félszáz egészségügyi intézmény CT laborja osztozott, gyakran vidéki kórházak is. Ugyanez volt a helyzet az MR kapcsán.
Mostantól viszont elég a Visegrád utcai Szakrendelőbe menni.
Az új CT berendezés a legkorszerűbbek közé tartozó, úgynevezett Revolution HD CT. Szakemberek szerint ez biztosítja a ma elérhető legmagasabb felbontást a CT diagnosztikában. A berendezéssel bármilyen CT vizsgálat – a legegyszerűbbektől egészen a legnagyobb kihívást jelentő kardiológiai vizsgálatokig – gyorsan, nagy felbontásban elvégezhető.
Az új CT Fotó: 13. kerületi önkormányzat
Az MR készülék is csúcstechnológiájú, japán gyártmányú SIGNA Voyager 1.5T MRI. Nem csak az országban, de a régióban is ez az első belőle.
Ez az egyetlen MRI-készülék Magyarországon, ami teljesen digitális.
A gépen elvégezhető az összes olyan klinikai képalkotó vizsgálat, amely a nemzetközi irányelvek alapján a klinikai gyakorlatban szükséges.
Az új MR Fotó: 13. kerületi önkormányzat
A kerületi lakosok ingyen vehetik igénybe a vizsgálatot, amennyiben a szakorvos ezt szükségesnek látja.
A várólista legfeljebb két hét.
A további vizsgálatok számát és díját a koncessziós cég szabadon és önállóan állapítja meg. Az ezekből származó bevétel teljes egészében őt illeti. A szerződés öt évre szól.
A Diagnosztikai Centrum létrehozásának előkészítésébe a kerület magyar radiológiai szakembereket is bevont, az ő javaslataik alapján állították össze a közbeszerzési tendert. A pályázatot a VMD Kórházi Technológiai Zrt. nyerte.
Az OEP operatív szerveként működő Többlet-kapacitás Befogadási Bizottság 2015 áprilisában és 2015 szeptemberében is elutasította a létrehozandó centrum közfinanszírozásának kérelmét, ezért
a beruházás mellett az üzemeltetést is kerületi közbeszerzési tendert követően kell megvalósítani.
Ezt a pályázatot a Sonogram Orvosi Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., valamint a Medi-Host Prevenció Foglalkozás-egészségügyi Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. konzorciuma nyerte meg.
Tóth József, a kerület szocialista polgármestere azt mondta: „Az eltelt húsz évben a kerületünkben 1 millió négyzetméter, vagyis nagyjából 20 ezer lakás, illetve 1 millió négyzetméter kereskedelmi szolgáltatóegység épült.
Ma minden negyedik-ötödik lakásvásárló a 13. kerületben szeretne letelepedni.
Az elmúlt években mintegy 70 ezer munkahelyet teremtettünk. Mindehhez az önkormányzat minden szolgáltatásának magas szinten kell lennie.”
Arról is beszélt, hogy ennek fontos eleme az oktatás, a szociális és egészségügyi ellátás. Szerinte utóbbit az önkormányzat öt szempontból tudja befolyásolni:
Az épületek szempontjából a tízéves korszerűsítési program második ciklusában járnak.
A műszerfejlesztés területén támogatják a cseréket, a modernizációt.
Humán erőforrás szempontjából jól állnak, bár évente 500-800 orvos hagyja el az országot, a kerületi orvosi hálózatban csak időszakos hiányok vannak.
A primer prevenció területén finanszírozzák például a fiúknak szóló HPV elleni oltást, csecsemőknél pedig a rotavírus ellenit.
A szekunder prevenció területén főleg a stroke-szűrésre helyezik a hangsúlyt.
Tóth József azt is mondta: az egészségügyi koncepciójuk fontos eleme az emberközpontúság, vagyis az, hogy a szolgáltatások személyre szabottan, ne gépiesen működjenek.
Tóth József Fotó: 13. kerületi önkormányzat
Arról is beszélt, hogy igazságtalannak tartja, hogy bár a CT és MR készülékek többségükben a járóbeteg-ellátásban dolgoznak – amely elsősorban önkormányzati terület –, mégis a magáncégek, olykor magánorvosok óraszámait, vagyis a gépek üzemeltetési idejét finanszírozza az állam. A tervezett önkormányzati óraszámokat viszont nem, ezért kellett az új központ üzemeltetésébe külső céget bevonni.
Azt mondta:
kerületi szinten, éves átlagban 10 ezer fő érintett CT és MR vizsgálatban,
amelyek sokba kerültek, ráadásul hónapok kellett várni rájuk, pedig sokszor kulcskérdés a gyors diagnózis. Ezért döntöttek az új centrum létrehozásáról, amely 800 millió forintba került.
Idén arra számítottak a szakértők, hogy a tavalyi megosztó döntés után kevésbé váratlant húz majd a Svéd Akadémia. Egyrészt így is lett, mert egy európai regényíró kapta a díjat, de a bejelentés mégis óriási meglepetés. A 114. irodalmi Nobel-díjas ugyanis nem egy kifejezetten esélyesnek tartott szerző, hanem a japán származású angol író, Kazuo Ishiguro lett.
Tavaly sokkolta a világot a Svéd Akadémia azzal, hogy nem egy írónak vagy egy klasszikus értelemben vett költőnek, hanem a zenész Bob Dylannek ítélte oda az irodalmi Nobel-díjat, nagy hatású dalszövegeiért.
2017-ben a 62 éves Kazuo Ishiguro kapta a díjat, mert a Svéd Akadémia indoklása szerint
regényeiben nagy érzelmi erő van, és műveiben leleplezi a világról alkotott illuzórikus érzéseink alatt tátongó szakadékot.
A Svéd Akadémia titkára, Sara Danius a bejelentés után tartott sajtótájékoztatón Jane Austen és Franz Kafka, illetve egy kis Marcel Proust keverékeként jellemezte Ishiguro regényeit, hozzátéve, hogy az angol író mindebből saját, csak rá jellemző esztétikai univerzumot hozott létre. Szerinte Ishiguro számára nagyon fontos a múlt, de nem a prousti értelemben, hanem azt térképezi fel, hogy mit kell elfelejteni a múltból, hogy túlélhessünk a jelenben.
Kérdésre válaszolva Sara Danius elmondta még, hogy nem az ő tiszte megítélni a döntést, de olyan díjazottat választottak, akiről azt gondolták, hogy briliáns regényíró. Hozzátette, hogy reméli a bejelentés boldoggá teszi a világot.
Ishiguro 1954-ben született Nagaszakiban, családja ötéves korában költözött Angliába. A kortárs angol nyelvű irodalom egyik legelismertebb szerzője, több könyve magyarul is megjelent (Napok romjai, Ne engedj el…, A lebegő világ művésze, A dombok halvány képe, Az eltemetett óriás). Eddig nyolc regénye jelent meg, de Ishiguro több forgatókönyvet is írt már, például a A fehér grófnő című 2005-ös filmhez. A Napok romjai és a Ne engedj el… című könyvét pedig megfilmesítették, az utóbbiban Keira Knightley, Carey Mulligan és Andrew Garfield játszotta a főszerepeket.
1989-ben a Napok romjaiért Man Booker-díjat is nyert.
A fogadóirodáknál a bejelentés előtt az elmúlt évekhez hasonlóan a kenyai író Ngugi Wa Thiong’o, illetve a japán Haruki Murakami állt az élen az esélyesek között, de fontos változás volt, hogy a kanadai írónő, Margaret Atwood is a listák élére ugrott. Ez minden bizonnyal annak köszönhető, hogy Atwood 1985-ös, A szolgálólány meséje című regényéből filmsorozat készült, amelyet idén mutattak be nagy sikerrel.
A magyar írók közül Nádas Péter és a korábban Man Booker-díjat nyert Krasznahorkai László szerepelt idén is az esélyesek között szerepelt.
A Ladbrokes-nál Nádas a 10. helyen állt október 5-én 16-os oddsszal, míg Krasznahorkai győzelmére több más íróval egyetemben hússzoros pénzt fizetett volna a fogadóiroda.
Sara Danius, az irodalmi Nobel-díjról döntő Svéd Akadémia állandó titkára 2017. október 5-én Stockholmban bejelenti, hogy a testület Kazuo Ishiguro brit regényírónak, forgatókönyvírónak ítélték oda az idei irodalmi Nobel-díjat. (MTI/EPA/Claudio Bresciani)
Az irodalmi Nobel-díjról a döntést a Svéd Akadémián belüli öttagú bizottság készíti elő, amelynek tagjait három évre választják. Először javaslatokat gyűjtenek be tudományos intézményektől, irodalmi szervezetektől, illetve a korábbi díjazottaktól, majd a bizottság egy szűkített, 15-20 főből álló listát állít össze. A 18 akadémiai tag elvileg hónapokig tanulmányozza a jelöltek munkásságát, mielőtt közösen meghozzák a döntést a díjazottról, akinek a személyét azért nehéz megjósolni, mert a jelöltek listája 50 évig titkos. Az irodalmi Nobel-díjat az kaphatja meg, akire az akadémia tagok több mint fele szavazott.
A kitüntetés mellé 9 millió svéd korona (294 millió forint) pénzdíj is jár. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az alapító, Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik Stockholmban.
A napokban utalják a pedagógusoknak az életpálya alapján megemelt béreiket, és jövőre 117 milliárddal többet fordítanak oktatásra – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a pedagógusok világnapján tartott sajtótájékoztatón.
Rétvári Bence arról beszélt, hogy öt év alatt az életpálya modellnek köszönhetően 50 százalékkal nőttek a pedagógusok keresetei. Ez jóval magasabb, mint a GDP emelkedése és az átlagfizetések növekedése – mondta a parlamenti államtitkár, hozzátéve, hogy 350 milliárdot fordítottak az életpálya megvalósítására.
Az emelésnek köszönhetően míg egy pályakezdő négy éve 130 ezer forintot keresett, most 203 ezer forinttal számolhat. Egy húsz éve a pályán lévő, főiskolai végzettségű óvónő bére 149 ezer forintról 301 ezerre nőtt, míg egy szintén húsz éve dolgozó, egyetemi végzettségű pedagógus a 172 900 forint helyett 334 950 forinttal számolhat – mondott néhány példát a növekedésre.
Rétvári Bence beszámolt arról is, hogy míg pár éve mintegy 10 ezren készültek pedagógusnak, a jelentkezők száma mostanra elérte a 13 ezret, és
a korábbi 6500-ról 10 ezerre nőtt a felvettek száma.
Rétvári Bence kiemelte, hogy az emelés érinti az óvónőket, óvodapedagógusokat, logopédusokat, a fejlesztő pedagógusokat, felsőfokú végzettségű bölcsődei nevelőket és a gyermekvédelmi szakszolgálatoknál dolgozó örökbe fogadási tanácsadókat is. Azok a pedagógusok, akik a minősítési eljáráson részt vettek, további 30-35 ezer forintos emeléssel számolhattak – tette hozzá.
Arról is beszélt, hogy jövőre 117 milliárddal többet fordítanak a költségvetésben az oktatásban, mint idén.
Már alig pár hét van hátra ahhoz, hogy tovább bonyolódjon az amúgy is eléggé macerás budapesti tömegközlekedés – mármint az utasok számára. November elején ugyanis elkezdődik az M3-as metró felújítása. Ez a tervek szerint három évig tart majd.
Fotó: Wikipedia
Az elkövetkező évek legnagyobb fővárosi közlekedési beruházásának első, várhatóan egy évig tartó ütemében az északi, Újpest-Központ és Lehel tér közötti szakaszt zárják le. Ez annyit jelent az utasok számára, hogy a
metró munkanapokon kora reggeltől estig csak Kőbánya-Kispest és a Lehel tér között közlekedik, a Lehel tértől Újpest felé pótlóbuszokkal lehet eljutni.
A BKK egyben bővíti a lezárt metrószakaszt elkerülő, közvetlenül a belváros vagy a többi metróvonal felé történő alternatív eljutási lehetőségek kínálatát. Esténként és hétvégenként a teljes M3-as vonalon pótlóbusz jár – olvasható a Budapesti Közlekedési Központ közleményében.
Nem árt észben tartani azt sem, hogy az előkészületek már előbb megkezdődnek, ami miatt október 15-én (vasárnap) az első járatindulástól reggel 8 óráig a teljes M3-as vonalon, valamint az október 28-29-i hétvége mindkét napján Újpest-Központ és a Deák Ferenc tér között pótlóbusz közlekedik majd.
A társadalmi vitára bocsátott (1750 visszajelzést kaptak), utasszámlálást követően kidolgozott, szakmai egyeztetéseket követően véglegesített metrópótlási rendből az látszik, hogy bizony az aktuálisan pótolt vonalszakaszokon – különösen a csúcsidőben – meg fog nőni az eljutási idő
Ez nem csak a közösségi közlekedést használók, hanem az autósoknak is szívás lesz.
Ugyanis ez szükségszerűen jelentős forgalomtechnikai módosítások bevezetésével jár, külön buszsávokat is kialakítanak, azaz szűkítik az autósok rendelkezésére álló utakat. Egyes csomópontokon átalakítják a forgalmi rendet, a pótbuszoknak végállomásokat kell kialakítani. Részletek itt.
Aloldal ad majd tájékoztatás mindenkinek
A BKK mindenesetre azt ígéri, hogy rövidesen aloldalt hoz létre, amelyen minden információ megtalálható lesz ahhoz, hogy utazásukat megtervezhessék akár a közösségi közlekedést használók, akár a gépkocsival, a kerékpárral közlekedők; emellett az oldal tájékoztatást ad majd az aktuális forgalmi változásokról és a rekonstrukció előre haladásáról is.
Marilou Danley szerdán ügyvédjén keresztül közölte: nem tudta, hogy mészárlást tervez Stephen Paddock, a Las Vegas-i lövöldöző.
Marilou Danley a közleményben azt állítja, hogy Paddock külföldre küldte, hogy meglátogassa családját.
Szerdán a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) munkatársai hallgatták ki a 62 éves Danleyt, aki kedden éjjel érkezett vissza a Fülöp-szigeteken tett több mint kéthetes látogatásáról az Egyesült Államokba.
Elmondta, hogy kezdetben nagyon örült annak, hogy Paddock pénzt utalt át neki arra, hogy családjának házat vegyen a Fülöp-szigeteken, később viszont már attól tartott, élettársa szakítani akar vele. Rendőrségi források korábban nyilvánosságra hozták, hogy Stephen Paddock a tette elkövetése előtti héten százezer dollárt utalt át a Fülöp-szigetekre.
„Sosem mondott semmi olyat vagy tett olyasmit tudomásom szerint, amit figyelmeztetésként érthettem volna, hogy ilyen szörnyűség fog történni”
– hangsúlyozta Danley. Sohasem merült fel benne, hogy a férfi erőszakra készülne bárki ellen, és „kedves, gondoskodó, csöndes emberként” ismerte meg.
Az MTI beszámolója szerint a hatóságok sem találták nyomát eddig annak, hogy a nő tudott volna Paddock szándékáról. Azt még mindig nem tudják, hogy mi vitte rá a 64 éves férfit arra, hogy a Mandalay Bay Hotel és Kaszinó 32. emeletén lévő szobájából tüzet nyisson egy countrykoncert nézőire, majd öngyilkosságot kövessen el. A mészárlásban 59 ember halt meg és több mint ötszázan megsérültek.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.