Fekete-Győr András este a Hír TV vendége volt, ahol beszélt arról, miért nem híve az összefogásnak, és arról is, miért váltak el a párt útjai támogatójukkal, Bojár Gáborral.
A Momentum elnöke a Hír TV Newsroom című műsorának vendége volt, ahol arról beszélt, hogy pártja nem kíván részt venni abban moslékszerű mixben, amit az ellenzéki összefogás jelentene. Mivel maga is észrevette, mennyire szerencsétlen a megfogalmazás, később pontosított, hogy
nem az összefogásban esetlegesen részt vevő pártokat akarta minősíteni,
hanem azt, amit a különböző nézetek, programok összemosása eredményezne. A Momentum ezzel szemben új, egyértelmű válaszokat akar kínálni a választóknak Fekete-Győr András szerint.
Mivel a Momentum pont az összefogás elutasítása miatt veszítette el egyik legjelentősebb támogatóját, szóba került az is, hogy Bojár Gábor kihátrált a párt mögül. Hétfőn derült ki, hogy az üzletember már nem ad pénzt a pártnak, miután a 168 órának arról beszélt, hogy csalódott a Momentumban, amiért elutasítják az összefogást.
„Ez számomra azt jelenti, hogy a 2018-as kormányváltásról már lemondtak, és a párt vélt hosszú távú érdekeit fontosabbnak tartják, mint az ország történelmi érdekét” – mondta Bojár Gábor a lapnak.
Fekete-Győr András most a Hír TV-ben arról beszélt, hogy
kedveli és tiszteli Bojár Gábort, többször is találkozott már vele, de az összefogás kérdésben mást gondolnak.
Elmondta, hogy legutóbb a múlt héten találkoztak, amikor ismertette a párt álláspontját Bojárnak, aki úgy döntött, hogy nem támogatja tovább a Momentumot, Fekete-Győr András pedig megköszönte az eddigi segítséget.
Október 6-án, 83 éves korában meghalt a mindenes rajzfilmes, Nepp József, október 8-án pedig Aradszky László táncdalénekes, aki 82 éves volt. Mindkettőjük halálhíre hétfőn látott napvilágot. A FüHü beszélt Gulyás Márton aktivistával, a Fidesz-Jobbik viszony is előkerült, illetve az orosz gázszerződésről és a horvátországi fegyverbotrányról is részletesen írtunk ma.
Meghalt Aradszky László
Az gyászoló családra hivatkozva az Index írta meg először, hogy vasárnap késő este, váratlanul meghalt Aradszky László, aki még aznap is koncertezett, és novemberben egy nagyszabású fellépésre készült. A család által kihívott mentők már csak a halál beálltát tudták megállapítani.
Gulyás Márton: A nemzeti ünnepeket a Fidesz szokta megzavarni
„A kritika itt jogos, kicsit elcsúsztunk az időben, és ennek is megvannak az okai. Például, hogy bennünket nem finanszíroznak külföldről, mint ahogy ezt a Fidesz állítja, nekünk nincsenek donorjaink, magunk finanszírozzuk az akcióinkat. A Fidesszel kapcsolatban még annyit: június óta keressük őket, hogy beszéljünk közösen a törvényről, soha semmire még csak nem is reagáltak.” Interjú Gulyás Márton aktivistával.
A Fidesz ment meg minket a Jobbiktól, vagy fordítva?
A képlet ugyanis a következő: van egy kirekesztő, homofób párt (a Jobbik), amelyik megszólalásaiban nem kirekesztő és nem homofób. És van egy másik, a Fidesz, amely eredeti felállásban nem kirekesztő és nem is homofób, de megnyilvánulásai alapján mégis annak látszik – írtuk a sorosozásról.
Kihúzzák az orosz gázszerződés alól a szőnyeget?
Miközben a kormány az orosz gázszállítási szerződés meghosszabbítására készül kényszerhelyzetre hivatkozva, az EU Tanácsa olyan rendeletet fogadott el, amely növeli a belső gázpiac biztonságát, és a tagállami kontraktusok alaposabb vizsgálatát írja elő. Ez legalább részben kihúzhatja a szőnyeget a jelenlegi, gyakran az európainál drágább orosz gáz alól. Itt írtunk arról, hogy miért lenne hátrányos Magyarországnak az újabb hosszú távú, orosz elköteleződés.
A hullámok átcsaptak a horvátországi Krk-sziget felett is
Október elejétől az Adriai-tengeren fekvő Krk-szigete már nemcsak arról híres, hogy egy közkedvelt üdülőhely Horvátországban: ugyanis a Pentagon már hónapok óta a sziget kis repülőterét használja fel arra, hogy a volt szocialista országok fegyvereit titokban elvigye a közel-keleti szövetségeseinek. A Horvátországba is begyűrűző a fegyvereladási botrányról itt írtunk.
Viselkedési közgazdászé a Nobel-emlékdíj
Az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat Richard H. Thaler amerikai közgazdász, a Chicagói Egyetem professzora kapta – jelentették be hétfőn Stockholmban. Richard H. Thaler a viselkedési közgazdaságtan professzora, főként a viselkedési pénzügyek területén elért eredményeiről ismert.
Meghalt Nepp József
83 éves korában meghalt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró. A hírt a család közölte az MTI-vel. A magyar mozgókép mestere címmel is kitüntetett művészt október 6-án, váratlanul érte a halál. Temetéséről később intézkednek.
83 éves korában meghalt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró. A hírt a család közölte az MTI-vel.
A magyar mozgókép mestere címmel is kitüntetett művészt október 6-án, váratlanul érte a halál. Temetéséről később intézkednek.
Nepp József 1934. június 23-án született Csepelen, a Képzőművészeti Főiskola elvégzése után került a Pannónia Filmstúdióba. Első műve, a Szenvedély című rajzfilm szakított a mesehagyománnyal és
új korszakot nyitott a karikatúrastílusban rajzolt aktuális, groteszk, sőt abszurd történetekkel.
1964-ben készült a máig legnépszerűbb magyar rajzfilmsorozat, a Gusztáv, amelynek Dargay Attila és Jankovics Marcell mellett ő a szülőatyja. A Mézga-család, majd a Dr. Bubó tévésorozat sikerében is nagy szerepe volt, nem véletlenül nevezik őt az animációval foglalkozó filmtörténészek a magyar animáció mindenesének.
Sok egész estés, illetve kisebb rajzfilm írója és társforgatókönyvírója volt, közreműködött a Lúdas Matyi (1976), a Szaffi (1984), Az erdő kapitánya (1987) című filmek elkészítésében. Számos produkcióban, például a János vitézben (1973) animátorként is dolgozott, de gyakran szerzett filmzenét is.
1983-ban önállóan rendezte meg a Hófehért, a Grimm-mese szokatlan, szatirikus feldolgozását,
majd 1986-ban a Gréti… című filmet. Az Iparművészeti Főiskola animáció tanára is volt. Az 1980-90-es években már főként a televíziónak dolgozott.
1967-ben Balázs Béla-díjjal tüntették ki, 1974-ben érdemes művész, 1981-ben kiváló művész lett. 1999-ben megkapta a Kossuth-díjat, majd 2006-ban a magyar mozgókép mestere elismerést.
Október 5-én jelent meg a New York Times cikke arról, hogy több színésznő is szexuális zaklatással vádolja Hollywood egyik legbefolyásosabb emberét, Harvey Weinsteint. Vasárnap pedig már a saját produkciós cégéből is eltávolították a filmproducert.
„Az elmúlt pár napban megjelent új információk fényében, amelyek Harvey Weinstein visszaéléseiről szólnak, a Weinstein Company vezetői … úgy döntöttek, hogy Harvey Weinstein alkalmazását azonnali hatállyal megszüntetik” – írták közleményükben a cég vezetői.
Pénteken még azt közölték, hogy vizsgálatot indítanak, és addig szabadságolják Weinsteint. A vizsgálathoz egy független jogi szakértő céget is felbéreltek, mert – ahogy írták – a cégben komolyan gondolják, hogy a férfi és a női alkalmazottak is ugyanolyan bánásmódban részesüljenek. A New York Times-hoz eljuttatott közleményében egyébként maga Weinstein indítványozta, hogy határozatlan időre távozik a cégtől. A céget öccse, Robert Weinstein fogja vezetni, akivel Harvey Weinstein közösen alapította azt még 2005-ben – írja a People.
Nemcsak saját cége, hanem
a demokrata politikusok is igyekeznek elhatárolódni a producertől.
Chuck Schumer, a szenátus demokrata párti frakciójának vezetője vasárnap bejelentette: azt a 14 200 dollárt, amelyet a producertől kapott a kampányára, átutalja egy nők védelmével foglalkozó szervezetnek. Kristen Gillibrand szenátor bejelentette, 11 800 dollárt utal át a szexuális zaklatások áldozataival foglalkozó jótékonysági szervezetnek. Elizabeth Warren szenátor, akit a 2020-ban esedékes elnökválasztás egyik esélyes demokrata párti jelöltjeként emlegetnek, a Weinsteintől kapott 5000 dollárt egy családon belüli erőszak áldozatául esett nőkkel foglalkozó szervezetnek adományozta. A példát más demokrata párti politikusok is követték: köztük Patrick Leahy vermonti szenátor, Cory Booker, New Jersey szenátora, Al Franken minnesotai és Richard Blumenthal connecticuti szenátor. Weistein 1992 óta 1 millió 400 ezer dollárt adományozott a demokrata politikusoknak – írja az MTI.
Harvey Weinstein (MTI/EPA/Peter Foley)
Az ügyről a jelenlegi republikánus amerikai elnököt, Donald Trumpot is megkérdezték, aki azt mondta, hogy ismerve a producert, nem lepte meg a botrány. Arról is kérdezték az újságírók az elnököt, akit szintén vádoltak korábban szexuális zaklatással, hogy elítélendőnek tartja-e Weinstein tetteit. Erre Donald Trump azt válaszolta, hogy „ő maga mondja, hogy helytelenek”.
Csütörtökön, a New York Times cikkében Ashley Judd számolt be a zaklatásról, és megszólalt Rose McGowan is, akinek eddigi hallgatását Weinstein 100 ezer dolláros kártérítéssel vásárolta meg. A hétvégén Liza Campbell angol író és színésznő, továbbá egy tévériporter szintén nyilvánosságra hozta, hogy Weinstein őket is zaklatta.
Habár a producer sokat visszautasított a New York Times cikkében olvasható vádakról, azt elismerte, hogy sok fájdalmat okozott kollégáinak az elmúlt években.
„A 60-as, 70-es években nőttem fel, mikor a munkahelyi viselkedés szabályai még másmilyenek voltak. …
Egy ideje már rájöttem, hogy jobb emberré kell válnom,
és változtattam azon, hogyan lépek kapcsolatba azokkal az emberekkel, akikkel dolgozom – magyarázkodott Weinstein a cikk után. Azt írta, tervezi, hogy elhagyja a cégét, ameddig megbirkózik ezzel az üggyel, és szeretne majd egy második esélyt kapni a közösségtől. A szövegből kiderül, hogy terápiás segítséget is igénybe vett, és már tíz éve próbál megküzdeni a problémával.
“Soros György támogatja Sebastian Kurzot, hogy még több migránst engedjen be Ausztriába!”
Ezzel a címmel indult Facebook-kampány a népszerű osztrák külügyminiszter ellen, aki várhatóan Ausztria kancellárja lesz a választások után. Ez abszolút választási fake news-álhír vagy nevezhetjük egész egyszerűen tudatos hazugságnak is. Sebastian Kurz épp azzal szerzett népszerűséget, hogy határozottan kiállt a migráns invázió ellen! Honnan ez a furcsa vádaskodás? Együttműködés Soros Györggyel, akit a szélsőjobb vörös posztónak tekint?
Mindenki azt hitte Ausztriában, hogy a szélső jobboldali Szabadságpárt áll a Facebook kampány mögött. De kiderült, hogy nem.
A szocialisták kampány ötletéről van szó, melyet ráadásul egy izraeli választási guru, Tal Silberstein talált ki.
A szocialisták rögtön közölték:már megszakították a kapcsolatot a kétes hírű választási tanácsadóval, akit időközben ráadásul átmenetileg le is csuktak Izraelben – pénzmosás miatt. Csakhogy az általa kitalált Facebook kampány vígan ment tovább!
A hétvégén a szocialisták ellentámadásba lendültek: közölték, hogy Kurz szóvivője meg akarta vásárolni Silberstein utódját a szocik kampány stábjából. A Néppárt természetesen cáfolt, de a szocialisták közzétették a dokumentumot, melyben 100 ezer eurót ígértek az árulásért. Mit szólt mindehhez maga Sebastian Kurz, Ausztria leendő kancellárja? Nem szeretem, ha külföldiek beavatkoznak az osztrák választási kampányba!- mondta a rádióban.
Mindez aligha változtat az esélyeken vagyis
a 31 éves Sebastian Kurz jelenlegi külügyminiszter hamarosan kancellár lesz.
Bécsben biztosra veszik, hogy a Szabadságpárttal alakít majd kormányt. Korábban Ausztriát komoly bírálatok érték az EU központjában és néhány tagállamban amikor a szélsőjobb Szabadságpárt bekerült a kormányba Hitler hazájában, de ma aligha kell ettől tartania Sebastian Kurznak. A német választások megmutatták, hogy a szélsőjobb komolyan megerősödött jelentős részben a migráns invázió miatt.
Az Alternative für Deutschland bekerülése a parlamentbe és a kormánypártok viszonylag gyenge választási szereplése figyelmeztetés volt Angela Merkel számára is. Egyúttal pedig zöld utat adott Sebastian Kurz néppárti vezérnek, hogy a szélsőjobboldali Szabadságpárttal alakítson kormányt Ausztriában.
“Trump úgy kezeli a politikát mint egy valóság show-t, elvezethet így a harmadik világháborúhoz!”
Így foglalta össze véleményét az Egyesült Államok elnökéről az egyik legbefolyásosabb republikánus szenátor, aki korábban elszántan támogatta Donald Trumpot. Most viszont a szenátus külügyi bizottságának elnökeként kiosztotta egykori barátját, akinek hamarosan nyilatkoznia kell az iráni nukleáris egyezményről. Október 15 a határidő, ameddig Donald Trump eldöntheti, hogy szerinte az Iránnal megkötött egyezmény megfelel-e az USA nemzeti érdekeinek.
Twitteren most gúnyosan ezt üzente az őt bíráló szenátornak:
de hisz te hoztad nekünk az iráni egyezményt!
Ez nem igaz, miért állít hazugságokat az elnök?! Mindenki tudja, hogy valótlanságot ír Twitteren mégis hagyják!- válaszolt a szenátor. Bob Corker ugyanis nem támogatta az Iránnal megkötött nagyhatalmi egyezményt, de amikor már megszületett, akkor nem is ellenezte. Ezért lehetett belőle törvény, mert hozzá hasonlóan néhány mérsékelt republikánus támogatta ebben az Obama kormányzatot.
Washingtonban biztosra veszik, hogy Donald Trump kijelenti majd: szerinte az USA-nak ki kell lépnie az iráni egyezményből! Pedig az amerikai hadsereg vezérkari főnöke figyelmeztetett rá, hogyha az USA ezt megteszi, akkor olyan presztízs veszteség éri, ami felbecsülhetetlen. Ki fog ezek után szerződést kötni velünk?- tette fel a kérdést az amerikai vezérkari főnök. Azzal, hogy Trump az egyezmény ellen dönt, még nem történik semmi. A döntést a washingtoni kongresszusnak kell meghoznia. Minthogy a szenátus külügyi bizottságának elnöke Corker szenátor, akivel Trump most összecsapott, ezért egyáltalán nem biztos, hogy a saját pártja támogatja majd az elnököt a döntésében.
Az is lehet persze, hogy Trump eleve ezzel számolt: így ő megőrizheti az arcát hiszen gyakran nyilatkozott az iráni egyezmény ellen, a szenátorok és képviselők pedig- az amerikai érdekek valóságos figyelembevételével- szépen megerősítik a nukleáris egyezményt, mely megakadályozta azt, hogy Irán nukleáris hatalommá váljon és így felboruljon az amúgy is kényes egyensúly a Közel Keleten.
Nyolcvannyolc esztendős korában elhunyt Tóth II. József világbajnoki ezüstérmes labdarúgó, a magyar futball aranykorában 12-szeres válogatott. Játszott és gólt lőtt a gyászos végű svájci vb-n. Az Aranycsapat utolsó élő tagja volt.
Az egykori csatár haláláról a család tájékoztatta a Magyar Labdarúgó Szövetséget (MLSZ), amely saját halottjának tekinti a játékost.
Tóth II. József egész pályafutása alatt a Csepel labdarúgója volt,
1940 és 1961 között 296 bajnoki mérkőzésen lépett pályára és 78 gólt szerzett.
Az 1958/59-es idényben bajnokcsapat tagja volt. 1961-ben fejezte be pályafutását.
A magyar válogatottban 12 alkalommal szerepelt 1953 és 1957 között, és 5 gólt szerzett. Az 1954. május 23-án megrendezett, angolok elleni, népstadionbeli 7-1-es mérkőzésen is pályára lépett, sőt, gólt is lőtt. Tagja volt az 1954-es svájci világbajnokságon ezüstérmes Aranycsapatnak: az NSZK elleni 8-3-as és a brazilokkal szembeni 4-2-es győzelemből aktív részt vállalt, előbbi találkozón gólt is szerzett. A vb-ezüstérmes csapatnak ő volt az utolsó élő tagja.
Tóth II. József a Csepel örökös bajnoka, Budapest díszpolgára, szülőfalujában, Merseváton 2015 óta sportpálya viseli a nevét.
Az MLSZ osztozik családja gyászában, és tisztelettel adózik a nagyszerű sportember emléke előtt, ezért a hétvégi bajnoki fordulók, így OTP Bank Liga hétvégi mérkőzései egyperces gyászszünettel kezdődnek.
Az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat Richard H. Thaler amerikai közgazdász, a Chicagói Egyetem professzora kapta – jelentették be hétfőn Stockholmban.
Richard H. Thaler a viselkedési közgazdaságtan professzora, főként a viselkedési pénzügyek területén elért eredményeiről ismert. A díjat odaítélő Svéd Királyi Tudományos Akadémia indoklása szerint Thaler a döntéshozatali mechanizmus viselkedés-lélektani és gazdasági aspektusai közötti kapcsolatok feltárásával érdemelte ki az elismerést.
„Empirikus megfigyeléseivel és elméleti munkásságával kulcsfontosságú szerepet töltött be a viselkedési közgazdaságtan teljesen új és rohamosan fejlődő területének megteremtésében, amely már nagy befolyást gyakorol egyes gazdaságpolitikai és gazdasági kutatási területekre is” – szól az indoklás. „A korlátozott racionalitás és a közösségi preferenciák, valamint
az önkontroll hiányának következményeit vizsgálva
feltárta az emberi tényezőknek a döntésekre és a piaci eseményekre gyakorolt hatását” – tudatták.
A közgazdasági Nobel-díjat, pontosabban a Svéd Központi Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíját a svéd jegybank alapította fennállásának 300. évfordulója alkalmából 1968-ban. A díjat először 1969-ben ítélte oda a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. A többi Nobel-díjat Alfred Nobel (1833-1896) vegyész és üzletember, a dinamit feltalálója végakaratának alapján hozták létre, és először 1901-ben osztották ki.
888: Szentesi Zöldi László Orbán hétmérföldes léptékéről
„Nem arról van szó, hogy Schiffer András ne volna okos ember, hogy Vona Gábor ne lenne ravasz, Gyurcsány Ferenc pedig nagy kombinátor, egyszerűen csak azt állítjuk, hogy Orbán Viktor hétmérföldes léptékkel jár a kortársai előtt.”
Magyar idők: Bayer Zsolt a nyelvi erőtérről
„Holnap Simicskáné is elmehet g…t fújni, a bírónőknek külön javallott az ilyesmi. Aztán ki lehet még tolni a nagyit, a dédikét, a keresztaput, és ki lehet zavarni az összes alkalmazottat is, ők úgyis aláírták a munkaszerződésükben, hogy „nem ártanak a tulajdonos érdekeinek”, a tulajdonos érdekeit meg feltehetőleg a tulajdonos határozza meg, két üveg whisky után is, hogy a Magyar Nemzet meg a Hír TV stábja Kálmán Olgival az élen megmártózhat még Lajos kedvenc matériájában az éjszaka leple alatt, fotósok kíséretében.”
Origo: Nő vert meg négy férfit Győrben
„A négy hajléktalan Győr belvárosában ült egy padon, alkoholt ittak, amikor a 47 éves részeg nő odalépett hozzájuk. Veszekedni kezdtek egymással, a nő hangosan szidta a férfiakat, később megpofozta őket, de ők nem ütöttek vissza.”
Ripost: Egy szál melltartóban öleli szőrös kedvencét Vajna Timi
„Timi odavan a macskákért és ezt a szeretetet gyakran meg is mutatja a közösségi oldalakon. A legújabb képen több látnivaló is akad.”
Nyilvános helyeken telepítenek ingyenes wifi-csatlakozást az Európai Unió mintegy hatezer pontján 2020-ig, 120 millió euróból, így döntött az Európai Unió Tanácsa.
Városházákon, könyvtárakban, parkokban és egyéb nyilvános helyeken elérhető ingyenes wifi-hozzáférési pontok létesítését finanszírozzák – közölte az Európai Unió Tanácsa hétfőn.
Az EU külön alapból támogatja, hogy 2020-ig mintegy 6000, eddig ingyenes wifivel le nem fedett településen építsenek ki hotspotokat a közösségi élet helyszínein. A kezdeményezés célja, hogy mindenki ingyenesen, jó minőségű internethez férjen hozzá. Az erre elkülönített összeg 120 millió euró.
A rendelkezésre álló keretet földrajzilag kiegyensúlyozott módon kell szétosztani az uniós országok között, és főszabály szerint az „érkezési sorrendet” kell figyelembe venni. A pontos kiválasztási kritériumokat az Európai Bizottság dolgozza ki, és ugyancsak a bizottság irányítja a rendszer működését.
Önkormányzatok, kórházak és más közintézmények pályázhatnak
az új wifi-hozzáférési pontok létesítéséhez nyújtandó támogatásra, amennyiben az új csatlakozási pont nem egy már meglévő magán- vagy közszolgáltató által biztosított hasonló internethozzáférési lehetőséggel párhuzamosan jön létre. A közintézményeknek emellett kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy legalább három éven keresztül lehetővé teszik az internethozzáférést.
Az Európai Unió Tanácsának jóváhagyása által már 2018 elején megnyílhat a pályázatok benyújtásának lehetősége.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
