Lesz közös ellenzéki tüntetés október 23-án, és majdnem minden olyan párt jelezte a részvételét, amelyek aláírták a Gulyás Márton által alapított Közös Ország Mozgalom választási törvényről szól nyilatkozatot. Az LMP kihátrálása miatt viszont a Momentum sem lesz ott.
A tüntetésen így részt vesz az MSZP, a PM, a DK, az Együtt, a Liberálisok és a Modern Magyarország Mozgalom.
Sokáig úgy tűnt, hogy teljes lesz az ellenzéki egység, ám Hadházy Ákos, az LMP társelnöke csütörtökön este az ATV műsorában bejelentette, hogy pártja nem vesz részt a rendezvényen.
Ezzel pedig a Momentuim részvétele is kérdésessé vált. Ők ugyanis korábban úgy nyilatkoztak, hogy akkor lesznek ott a tüntetésen, ha azon minden, a közös nyilatkozatot aláró párt ott lesz. Mivel ez az LMP kihátrálása miatt nem teljesül, ők is úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt a tüntetésen – mondta a Népszavának Papp Gergő, a Momentum szóvivője.
Azt már korábban bejelentették, hogy saját tüntetést szerveznek aznapra, ezt pedig meg is tartják.
Ma péntek 13-ára ébredtünk, a Kálmánok és az Edék ünneplik névnapjukat. Alább pedig már olvashatják is a mai lapszemlét.
Népszava: Nem lehet közös ország?
Mégsem lesz teljes az ellenzéki egység az október 23-i ünnepi megemlékezésen: az LMP kihátrált, emiatt pedig a Momentum sem lesz ott – írja a Népszava. Az igazságtalanságok és az ezekért felelős túlhatalom felszámolását követeli majd közös tüntetésen a Demokratikus Koalíció (DK), az Együtt, a Liberálisok, a Modern Magyarország Mozgalom, az MSZP, a Párbeszéd és a civil szféra prominensei a forradalom évfordulóján, a Közös Ország Mozgalom (KOM) hívására. Az LMP viszont nem áll egy színpadra más ellenzéki pártokkal. A Momentum Mozgalom ahhoz a feltételhez kötötte a részvételét, hogy mindenki ott legyen, és mivel ez nem teljesül ők sem vesznek részt – mondta a lapnak Papp Gergő szóvivő.
Magyar Nemzet: Obama tanácsadója volt a Telekom ajándék a Fidesznek
Óriási szívességet tehetett a Magyar Telekom a Fidesznek 2009-ben, amikor megszervezte és egy közvetítőn keresztül kifizette Barack Obama amerikai elnök tanácsadója, David Plouffe budapesti előadását – írja a Magyar Nemzet. A Telekom értékes ajándékot adott a 2010-es választásokra készülő és egyértelműen esélyes Fidesznek, amikor a demokrata párti Obama elnök egyik legnagyobb bizalmasával hozott össze szűk körű találkozót. A lap birtokába került dokumentumok szerint David Plouffe asszisztense csak annyit kért az előadást követő találkozóval kapcsolatban, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke ne vehessen részt rajta. Helyette azonban jelen volt Rogán Antal, Habony Árpád, Szijjártó Péter, Andy Vajna, Kubatov Gábor, Nyitrai Zsolt, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Fellegi Tamás és Gyürk András. A Telekom szempontjából azért volt problémás a konferencia és a szűk körű találkozó megszervezése, mert a vállalatnak szigorú antikorrupciós szabályzata van.
Magyar Hírlap: Vattamány Zsolt: Az itt élőknek kell dönteniük a bulinegyedről
Mindenkinek jár a pihenéshez való jog, de emberek állását sem veheti el az önkormányzat. A kampányban mindenkit arra fogok buzdítani, jöjjön el szavazni – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Vattamány Zsolt, Erzsébetváros fideszes polgármestere a várhatóan jövőre esedékes, a bulinegyed sorsát eldöntő népszavazásról. Vattamány elmondta, hogy a népszavazáson feltett kérdés arra irányul majd, hogy a vendéglátóhelyek bezárjanak-e éjfélkor. Ha ezt megszavazzák az emberek, akkor egyértelműen döntünk az éjféli zárásról, de ha nem így történik, a turizmus okozta problémákkal akkor is foglalkoznia kell az önkormányzatnak. Hozzátette, hogy a képviselőtestületben mindenki annak a pártján áll, hogy szigorítsanak a mostani szabályokon.
Magyar Idők: Kifulladt a Jobbik béruniós kampánya
Egyre reménytelenebbnek tűnik a Jobbik béruniós kezdeményezése, amelyet az egyik fő választási kampányelemnek szántak – írja a Magyar Idők. Két hónap telt el azóta, hogy a párt európai polgári kezdeményezésként elkezdte az aláírásgyűjtést az egységes európai bérekért, de máig nem közölt adatokat arról, eddig hány támogatót sikerült az ügy mellé állítani. Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője szeptember közepén a lapnak annyit mondott, hogy online formában mintegy hétezer aláírás már összegyűlt, a kihelyezett standokon gyűjtött aláírások összesítését pedig szeptember végére ígérte. Ez azonban nem történt meg, és a Magyar Idők újabb kérdésére sem adtak tájékoztatást az aláírások számáról.
Tíz éve, 2007. október 13-án írt arról a Független Hírügynökség, hogy gyorshajtása után lemondott mentelmi jogáról Lázár János fideszes parlamenti képviselő.
Hódmezővásárhely polgármestere a Független Hírügynökségnek akkor azt mondta: a rendőrök szakszerűen intézkedtek, megkérdezték, akar-e élni mentelmi jogával, de erről lemondott.
Azt mondta: Hódmezővásárhelyről igyekezett Budapestre a Fidesz frakcióelnökségi ülésére.
Késésben volt, szerinte ezért vezetett a megengedettnél gyorsabban,
amikor Budapesten megállították a rendőrök. Hozzátette: a legtöbbszőr sofőrrel utazik, abban az évben először vezette ő az autóját.
Megtagadta a legfőbb ügyésszel kapcsolatos népszavazási kérdések hitelesítését a Nemzeti Választási Bizottság. Mind a Momentum, mind pedig Vágó Gábor magánszemély kezdeményezéseit elkaszálta az NVB.
A Momentum Mozgalom három népszavazási kérdést nyújtott be. Az első kérdés úgy szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 22. § (2) bekezdés a) pontját, amely alapján ha a legfőbb ügyész megbízatása a megbízatási időtartam leteltével szűnik meg, akkor a legfőbb ügyészi jogköröket az új legfőbb ügyész megbízatása kezdetéig gyakorolhatja?”
Az NVB megtagadta a kérdés hitelesítését. A testület döntésében arra hivatkozott, hogy a kérdés az Országgyűlés személyi és szervezetalakítási jogkörével függ össze, erről azonban nem lehet népszavazást tartani.
A Momentum Mozgalom még két kérdést nyújtott be, amelyek a bizottság elnöke szerint ugyanerről szólnak, a kérdések között mindössze megfogalmazásbeli különbségek vannak. Mint mondta, a Kúria több döntéssel is megerősítette, hogy az ilyen, egymástól alig különböző kérdéssorozatokat nem tartja összeegyeztethetőnek a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvével.
Az NVB ezért a Momentum további két, hasonló tárgyú kérdésének hitelesítését ugyanezen indokok alapján, 9:2 arányban megtagadta.
Vágó Gábornak sem sikerült
Vágó Gábor, az LMP volt parlamenti képviselője magánszemélyként nyújtotta be a kérdéseit. Egyik kérdése azt célozta, hogy egynél több alkalommal senkit ne lehessen legfőbb ügyésszé megválasztani. Az NVB ezt 10:1 arányban, Bodolai László ellenszavazatával arra hivatkozva nem hitelesítette, hogy a kérdés az Országgyűlés személyi és szervezetalakítási hatáskörét érinti, de erről nem lehet népszavazást tartani.
Vágó egy másik kérdése arra irányult, hogy a legfőbb ügyészt vissza lehessen hívni. Az NVB ezt sem hitelesítette, arra hivatkozva, hogy az érvényes és eredményes népszavazás esetén az Országgyűlésnek módosítania kellene a legfőbb ügyész alaptörvényben rögzített függetlenségét, emellett az alaptörvényben foglalt demokratikus jogállami államfelfogást is, márpedig a népszavazási kérdés nem irányulhat az alaptörvény módosítására. Mindezek mellett a kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdés, amiről nem lehet népszavazást tartani, továbbá a bizottság szerint a kérdés nem egyértelmű abból a szempontból, hogy milyen időszakra fosztanák meg tisztségétől a legfőbb ügyészt.
Vágó Gábor azzal kapcsolatban is megkérdezte volna az emberek véleményét, hogy a legfőbb ügyész közeli hozzátartozói ne állhassanak foglalkoztatási jogviszonyban a Magyar Nemzeti Bankkal. Az NVB ennek hitelesítését arra hivatkozva tagadta meg, hogy az alaptörvény módosítását igényelné, ugyanis az alaptörvény rögzíti a közhivatal viseléséhez való alkotmányos jogot, a kérdésben tartott népszavazás pedig ezt korlátozná, miközben nincs indoka az abszolút összeférhetetlenségi szabálynak.
Az NVB határozatai nem jogerősek, azok ellen 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.
Több mint hatvan szíriai menekültet fogadott be Chile, csatlakozva a szíriaiakat befogadó latin-amerikai országokhoz.
A menekülteket dél-amerikai ország elnöke, Michelle Bachelet fogadta csütörtökön a főváros, Santiago de Chile repülőterén.
Bachelet tizennégy szíriai családot fogadott az érkezésük alkalmából rendezett ünnepség keretében.
A Reuters tudósítása szerint
az állam pedig havi illetményekben, iskoláztatásban, egészségügyi ellátásban és nyelvórák nyújtásában részesíti őket,
hogy segítse beilleszkedésüket.
Az ENSZ szerint a 2017-es évben több mint két millió emberrel nőtt azoknak a száma, akik háború vagy üldöztetés elől menekültek, a legtöbben Szíriából.
A dél-amerikai kontinensen Chile mellett Brazília, Argentína, Uruguay és Kolumbia fogadott be kisebb számban Szíriát elhagyni kényszerült embereket.
Izrael megkezdte az előkészületeket arra, hogy az Egyesült Államokkal együtt kilépjen az UNESCO-ból – jelentette be az izraeli kormányfői hivatal.
Washington néhány órával korábban jelentette be, hogy 2018 végi határidővel kilép az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéből, részben a szervezet állítólagos Izrael-ellenessége miatt.
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő „bátor és erkölcsös” döntésnek nevezte Washington elhatározását,
és közölte: utasította a külügyminisztériumot, hogy készítse elő Izrael kilépését az UNESCO-ból.
A közleményben megjegyezték: az UNESCO „abszurd színházzá” vált, ahol nem megőrzik, hanem eltorzítják a történelmet.
Dani Danon, Izrael ENSZ-nagykövete úgy értékelte, hogy Washington kilépése az UNESCO-ból fordulópontot jelent az ENSZ-ben. Közleményében úgy fogalmazott: olyan új korszak kezdődik, amelyben immár meg kell fizetni az árát annak, ha valaki hátrányos megkülönböztetést alkalmaz Izrael kárára. Hozzátette: az UNESCO most már láthatja, hogy „az Izrael ellen hozott abszurd és szégyenteljes” határozatainak következményei vannak.
Danon szerint az Egyesült Államok Izrael mellett áll, és a két ország közötti szövetség erősebb, mint valaha.
Még szinte el sem csitultak a harcok az iraki Moszulban, mint eső után a gomba, úgy nőnek ki a kis boltok a rommá pusztított iraki városban, ahol az ISIS rémuralma idején majdnem minden áru és termék tiltva volt. Lassan újra kinyitnak a régi bolto(cská)k, hiszen ismét lehet árusítani női ruhákat, sőt, még fehérneműt is, játékokat, okos telefonokat, alkoholos italokat, CD-ket.
Fotó: Wikimedia
A második legnagyobb iraki város, Moszul volt az Iszlám Állam utolsó erődítménye, három évig volt a dzsihadisták kezén. Több mint egymillió ember menekült el a korábban 2,5 millió lakosú városból, amelyet a kormányerők 9 hónapig tartó harcok után július 10-én vettek be, a nemzetközi koalíció támogatásával. A három éves rémdráma nem kímélte a helyi – korábban iparra is támaszkodó – gazdaságot sem, amely gyakorlatilag lenullázódott.
A gazdaság beindítása
Az Iraq Business News például a napokban számolt be arról, hogy az iraki újjáépítés keretében 23 iraki városban összesen 1100 projekt indult nemzetközi támogatással, de 95 százalékban a helyi gazdaság részvételével. Elsősorban a vízközművek, az elektromosság helyreállítását, az oktatási és egészségügyi rendszer, a közlekedési hálózat újjáépítését, a magángazdaságban munkahelyek megteremtését célozzák. Moszul pedig prioritásnak számít – csak a város gazdaságának a beindítására 300 projektet indítottak, amelyeken 10 ezer ember dolgozik.
A külső segítség, támogatott újjáépítés mellett – hogy úgy mondjuk –, alulról is megkezdődött újjáépíteni, szintén a helyi munkaerőre támaszkodva: sorra nyílnak a kis boltok a semmiből.
A CNN forgatott a helyszínen,felkeresve néhány – a harcok előtt is működő – kis boltot, amelyek próbálnak ismét némi vért lehelni a város keringésébe. A tulajdonosokkal folytatott beszélgetésekből nem csak az derül ki, hogy az ember túlélésre született, hanem az ISIS-borzalom a maga hétköznapi valójában is.
Játéktól az okos telefonig
A júliusi városvisszavétel óta folyamatosan nyitnak ki a különféle cikkekkel, termékekkel kereskedő boltok, közte az ISIS idején tiltott árukat forgalmazók alkoholitalokra specializálódottak. Az egyik ilyen tulajdonosa az amerikai hírcsatornának elmondta, hogy a háború előtt nagy volt a keletje az alkoholnak a városban, ahol nem csak szunnita muzulmánok éltek, hanem keresztények és jazidik is.
S amióta ismét árulhatja ezeket az italokat, talán még a korábbinál is komolyabb forgalmat bonyolít,
pedig egy igen kicsit boltot tudott csak nyitni a korábbi, rommá pusztított helyett.
Tiltott volt a normális női ruhák árusítása is, nem szólva a fehérneműkről – csakis az „iszlám divatnak megfelelő ruhák, azaz fekete textildarabok” szerepelhettek a ruhakínálatban, fehérneműket pedig csak nők által vitt boltokban lehetett árulni, ahova kizárólag nők léphettek be – meséli egy, női divatcikkekkel foglalkozó boltos a CNN-nek.
Még divatbabát sem lehetett használni a ruhák bemutatására
– tette hozzá. Ma már azonban félelem nélkül árulhat azt, amit akar – mondta.
Nem hogy női fehérneműt, még cd-ket sem lehetett árusítani, mivel az ISIS betiltotta a zenét is, amit az ördög idézésnek tartott. Ma már a legmodernebb világzene is árusítható és kelendő is – derül ki a riportból. Amely bemutatja egy okostelefonokat s elektronikai cikkeket árusító bolt tulajdonosát is, aki elmeséli, hogy
az okostelefonok is tiltólistán szerepeltek a terrorszervezet uralma alatt, nehogy le tudják fényképezni és filmezni azt, mi történik Moszulban.
Ha valaki lebukott, a telefonját elkobozták, őt magát pedig elhurcolták. Ma soha nem látott kereslet van ezen cikkek iránt a városban.
Miként kelendők lettek azok a zenélő játékok, valamint és azok is, amelyek emberekre vagy állatokra hasonlítanak – ezeket ugyanis Isten képének megszemélyesítéseknek tartották az ISIS idején. Azok, akik azokban az években kitartottak a játékboltok mellett, csak nyereséget nem hozó játékokat tudta forgalmazni.
Mert a katona élete csupa öröm, felhőtlen jókedv, vidámság. Főleg akkor, ha az ember a spanyol királyi díszőrség tagja és még nem kezdődött el az ország nemzeti ünnepén tartott katonai díszszemle Madridban.
Közös megegyezéssel távozott Gordon Strachan, a skót labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, miután csapata még a pótselejtezőt sem érte el a héten zárult világbajnoki selejtezősorozatban.
A 60 éves szakember 2013 óta irányította hazája nemzeti együttesét, ám vezetésével sem sikerült megtörni az 1998 óta tartó rossz sorozatot:
a szigetországiak a franciaországi világbajnokságon szerepeltek utoljára nagy tornán.
Strachan 40 mérkőzésen ült a skót kispadon, ezalatt 19 győzelem, 9 döntetlen és 12 vereség volt a mérlege. Utódjáról később döntenek.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
