Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Nyakó István vitte el a balhét a Gréczy-ügy miatt

0

Molnár Gyula, az MSZP elnök menesztette Nyakót: a párt szóvivője rosszul reagált arra, hogy a DK szóvivője feljelenti a szocialisták szekszárdi szervezetét, mert valótlanságot állítottak róla (vagyis azt mondták: tárgyalt fideszesekkel).

Molnár Gyula facebook-bejegyzése:

„Az a célunk, hogy az Orbán-kormányt leváltsuk, hogy igazságosabb Magyarországot teremtsünk. Ezt a célt szövetségben érhetjük el, szövetséget kötni pedig csak jóhiszeműen lehet. Ez a jóhiszeműség és bizalom sérült egy helyi vita kapcsán ma átgondolatlanul kiadott rossz stílusú közlemény miatt. Most a jövőt építjük, ezt múltbéli vélt vagy valós sérelmek miatt nem engedhetem kockáztatni. Ezért a felelőst a mai nappal felmentettem a munkavégzés alól.”

Egy ideig csak sejteni lehetett kire vonatkoznak a pártelnök mondatai. Nemsokára kiderült: Nyakó István viszi el a balhét.

Andorrát még túlélte: távozott Bernd Storck

0

Bernd Storck és a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) közös megegyezéssel szerződést bontott, így a német szakember a szövetségi kapitányi és a sportigazgatói posztról is távozott.

Sipos Jenő szóvivő közölte, az elnökség kedden felkérte Csányi Sándor elnököt, hogy tárgyaljon a szövetségi kapitányi jelöltekkel. Hozzátette, az is elképzelhető, hogy a magyar válogatottat a novemberi két barátságos mérkőzésen ideiglenes szakvezető irányítja Luxemburgban, majd hazai pályán a vb-résztvevő Costa Rica ellen.

A német szakembert 2015. július 20-án nevezték ki szövetségi kapitánynak,

miután a Hertha BSC nem engedte elődjének, Dárdai Pálnak, hogy folytassa szakvezetői munkáját a nemzeti együttesnél. Storck már márciustól a magyar szövetség alkalmazásában állt sportigazgatóként, és ő vezette az U20-as válogatottat az új-zélandi világbajnokságon.

Storck szövetségi kapitányi megbízatása eleinte az Európa-bajnoki selejtezősorozatból hátralévő négy mérkőzésre szólt. Ezeken a találkozókon öt pontot szerzett a csapat, amely így a harmadik, pótselejtezőt érő helyen zárt, ezáltal Storck szerződése automatikusan meghosszabbodott a Norvégia elleni párharcig.

A skandináv együttest kettős győzelemmel múlta felül az Eb-részvételért a Storck-csapat.

A német szakember megállapodását egy nappal később meghosszabbították a nyári kontinensviadal végéig, majd márciusban újabb szerződést írt alá 2018. június 30-áig.

Az 54 éves tréner legnagyobb sikere a 2016-os Európa-bajnoki szereplés volt. A magyarok az ő irányításával 2-0-ra legyőzték Ausztriát, az izlandi csapattal 1-1-es, a későbbi Európa-bajnok portugállal pedig 3-3-as döntetlent játszottak, így csoportelsőként jutottak a nyolcaddöntőbe. A 16 között aztán jött a 4-0-ás vereség Belgiumtól, de így is az év csapata lett Magyarországon a labdarúgó-válogatott a sportújságírók szavazata alapján.

A tavaly őszi világbajnoki selejtező-mérkőzések már nem sikerültek jól, a magyarok gól nélküli döntetlent játszottak Feröer-szigeteken, majd hazai pályán 3-2-re alulmaradtak Svájccal szemben.

De az igazi mélyrepülés ezután kezdődött:

amíg Storckkal az első 17 meccsén összesen négy vereséget szenvedett a válogatott, ezután sorozatban négy találkozón kikapott, ráadásul egyetlen gólt sem szerzett. A novemberi barátságos találkozón a svédek 2-0-ra, márciusban a portugálok vb-selejtezőn 3-0-ra, júniusban az oroszok barátságos meccsen szintén 3-0-ra győztek, és ezt követte a magyar futball történetének talán legkínosabb kudarca, amikor Andorra 1-0-ra nyert vb-selejtezőn.

A pireneusi miniállamban elszenvedett vereség után Storck kapott egy második esélyt, így befejezhette a világbajnoki selejtezősorozatot. Végül 10 meccsen 13 pontot gyűjtött a válogatott, amivel ugyan – az előző három kvalifikációs sorozathoz hasonlóan – harmadik helyen végzett a csoportban, de a megszerezhető 30 pontnak csupán a 43 százalékát gyűjtötte be, ami az 1986-os legutóbbi vb-részvétel óta lezajlott nyolc világbajnoki selejtezősorozatból a harmadik legrosszabb.

Molnár Gyula leváltotta a felelőst a Gréczy-ügy miatt

0

A Független Hírügynökség felhívta a Demokratikus Koalíció szóvivőjét, aki elmondta: méltányolta az MSZP elnökének Facebook bejegyzését, amit bocsánatkérésként értékelt és a maga és a DK részéről lezártnak tekinti az ügyet.

Korábban már megírtuk: Gréczy Zsolt beperli az MSZP szekszárdi szervezetét, amiért azt írták róla, hogy fideszes politikusokkal tárgyalt. A DK szóvivője közleményében a következőket írta: Az MSZP szekszárdi szervezetének hivatalos Facebook-oldala azt a hazugságot írta és terjesztette rólam, hogy 2017. október 13-án, pénteken 14 órakor a szekszárdi Heinmann Pincészetben tárgyaltam Horváth Kálmán és Horváth István fideszes politikusokkal. Ezúton közlöm, hogy a nevezett időpontban, sőt egész nap Budapesten tartózkodtam, erre tucatnyi tanúm van. Soha életemben nem jártam a fent nevezett pincészetben, a nevezett fideszes politikusokkal soha nem találkoztam, még a nevüket sem hallottam soha.

Ma este erre reagált Molnár Gyula, az MSZP elnöke egy Facebook bejegyzésben:

„Az a célunk, hogy az Orbán-kormányt leváltsuk, hogy igazságosabb Magyarországot teremtsünk. Ezt a célt szövetségben érhetjük el, szövetséget kötni pedig csak jóhiszeműen lehet. Ez a jóhiszeműség és bizalom sérült egy helyi vita kapcsán ma átgondolatlanul kiadott rossz stílusú közlemény miatt. Most a jövőt építjük, ezt múltbéli vélt vagy valós sérelmek miatt nem engedhetem kockáztatni. Ezért a felelőst a mai nappal felmentettem a munkavégzés alól.”

Római-parti népszavazás: túl a 10 ezer aláíráson

0

Az Együtt és a Párbeszéd aktivistái a város 15 pontján, minden helyszínen legalább napi 6 órán keresztül gyűjtik a választópolgárok aláírásait. Az első 24 órában – a ma délutáni számokkal együtt – már több mint 10 ezer aláírást gyűjtött össze.

Erről tájékoztatott az Együtt és a Párbeszéd.

Hétfőn a kezdeményező Együtt és Párbeszéd pártok mellett a DK, az LMP, az MKKP, a Liberálisok, az MSZP, a MOMA és a Momentum részvételével elkezdődött az aláírásgyűjtés annak érdekében, hogy a budapestiek népszavazáson dönthessenek a Római-partra tervezett mobilgát sorsáról. Mindemellett tegnap csatlakozott a Maradjanak a Fák a Rómain civil csoport, ma pedig a több civil szervezet alkotta Szövetség a Római-partért is.

„Az Együtt és a Párbeszéd más pártokkal és civilekkel együttműködve továbbra is mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy összegyűljön a népszavazás kiírásához szükséges 138 ezer aláírás.”

Összekaptak Orbán Viktoron az osztrák pártvezetők

0

„Ausztria nemcsak politikailag tolódott jobbra. Egyre inkább keresi a keleti EU-tagállamok társaságát és távolodik a mag-Európától.”

Hogyan érinti a magyar-osztrák kapcsolatokat a konzervatívok sikere Ausztriában? Otmar Lahodynskyvel, a Profil Ausztriában megjelenő hetilap politikai újságírójával beszélgetett Galavits Patrik a Klubrádióban.

(…) Heinz-Christian Strache (a harmadikként befutott menekültellenes Szabadság Párt vezetője – a szerk.) azt is állította, hogy a migránskérdést ő hozta be a közbeszédbe, Sebastian Kurz (a győztes Néppárt vezetője – a szerk.) csak jól lovagolta meg a témát és ezzel lett sikeres.

Van benne igaza. Az biztos, hogy Kurz az egész kampány során szigorú elveket fogalmazott meg a bevándorlással kapcsolatban. Hangoztatta, hogy ő állította meg a Nyugat-Balkánról érkező menekültáradatot. Aztán egy furcsa vitája is volt Strachéval arról, hogy ki ápol jobb kapcsolatokat Orbán Viktorral. Az FPÖ vasárnapi eredményváróján egyébként Strache azt mondta, a választók 60 százaléka a Szabadságpárt programjára szavazott, mert a Néppárt csak lemásolt egyes részeket.

Várható változás Ausztria EU-hoz fűződő viszonyában? Előfordulhat, hogy az új osztrák kormány is több vitát vállal fel Brüsszellel?

Az EU részéről nem várok a 2000-eshez hasonló szankciókat és feddést amiatt, hogy az FPÖ kormányzó erő lehet. Beszéltem ugyanakkor egy korábbi osztrák EP-képviselővel, aki megjegyezte, mivel a Szabadságpárt akár a Visegrádi 4-ekhez is csatlakozna, fel kell tenni a kérdést: vajon a jogállamot, a sajtószabadságot és a külföldiekhez való viszonyt is úgy képzeli el a párt, ahogy a lengyelek és a magyarok? De említhetjük Csehországot és Szlovákiát is. Strachénak először a barátjával, Orbán Viktorral kellene leülni beszélni ezekről a dolgokról.

Az FPÖ vezetőjéről tudjuk, hogy szimpatizál a magyar miniszterelnökkel. Az új kancellár, Sebastian Kurz is hasonló barátsággal viszonyul Orbán Viktorhoz?

Kurz sem nagyon kritizálta Orbánt és ahogy említettem, már egy tévévitán is összevitatkoztak, hogy kinek van jobb kapcsolata vele. Emiatt erősödhet a kapcsolat Magyarország és Ausztria között. Ugyanakkor azt nehezen tudom elképzelni, hogy Kurz csatlakozni szeretne a V4-ekhez. Az együttműködés azonban egyértelműen lehetséges. Ausztria nemcsak politikailag tolódott jobbra. Egyre inkább keresi a keleti EU-tagállamok társaságát és távolodik a mag-Európától.

Lyon: telt ház előtt vetítették a Körhintát

0

Telt ház előtt vetítették a 100 évvel ezelőtt született Fábri Zoltán Körhinta című klasszikusának felújított és digitalizált változatát hétfő este a lyoni Lumiére Filmfesztiválon – közölte a Magyar Nemzeti Filmalap.

A közlemény szerint a díszvetítés előtt Joël Chapron, az Unifrance képviselője méltatta a magyar alkotást, hangsúlyozva, hogy a filmet 1956-ban nagy sikerrel mutatták be a cannes-i filmfesztiválon, majd idén újra, a Cannes Classics programban is.

A filmtörténet kincseire fókuszáló lyoni mustrát a cannes-i filmfesztivál művészeti igazgatója, Thierry Fremaux alapította. A Lumiére-fivérekről elnevezett, évről évre októberben megrendezett világhírű fesztivál a felújított filmek elsőrangú bemutatkozási fórumának számít. A fesztiválon kedden is vetítik a Körhintát, a hamarosan francia moziforgalmazásba kerülő filmet 80 mozi képviselőinek külön is bemutatják.

DK: Önbetörés volt az Arton irodában?

0

A letelepedési kötvények ügye a Fidesz számos sötét ügylete közül is talán a legsötétebb. Az a kormány, amely 1294 menekült miatt áll perben-haragban az Európai Unióval, eddig 18 ezer embert, köztük talán terroristákat engedett be minden további vizsgálat nélkül egy rossz feltételekkel nyújtott kölcsönért cserébe – áll a DK alelnökének, Vadai Ágnesnek a közleményében.

Tavasszal betörtek a kötvényeket forgalmazó Arton irodájába. A betörők pontosan tudták, hol a széf, melyik fiókban van még 150 milliónyi készpénz, hol tartják a cég működésének kezdete óta összegyűlt fontos dokumentumokat, és a központi szervert, amin a kötvényüzlettel kapcsolatos összes fontos információt tárolták.  A biztonsági zárat kulccsal nyitották ki, és ismerték az elektronikus riasztó kódját is. A nyomozás viszont ezernél több tanú meghallgatása után is egyhelyben topog.

A Demokratikus Koalíció fölteszi a kérdést: Nem lehetséges-e, hogy önbetörés történt, amivel a Fidesz sötét ügyletének nyomait akarták végleg eltüntetni?

Párbeszéd és Együtt: Mit titkol Tarlós István?

0

Szerdán reggel 8 órára rendkívüli közgyűlést hívott össze Tarlós István. Egészen mostanáig azonban még azt sem tudni, hogy miről is fog szólni a holnapi testületi ülés. A főpolgármester visszaél a jogaival, amikor titkolni próbálja: egy sikeres népszavazási kezdeményezés miatt nem tartja be a demokrácia szabályait – áll a Párbeszéd és az Együtt közös közleményében.

Múlt héten Tarlós István bejelentette, hogy szerda reggel 8 órára rendkívüli közgyűlést hív össze. Bár az előterjesztés még most sem érhető el a városháza hivatalos oldalán, a meghívóból tudni lehet, hogy az ülés a Római-parti mobilgátról szól majd. Sajtóhírek szerint a javaslata az lesz, hogy a testület helyezze hatályon kívül azt a korábbi határozatát, amely a parti nyomvonalon építendő mobilgátról dönt, majd fogadjon el egy újat, azonos tartalommal.

A közlemény leszögezi: gyáva módon ezzel próbálná Tarlós István megakadályozni, hogy a  budapestiek a Párbeszéd és az Együtt által közösen indított népszavazáson mondjanak véleményt a Római-partról és a mobilgátról. A közgyűlésig már 24 óra sincs hátra, a felelősségteljes döntéshez az előterjesztést már régen nyilvánosságra kellett volna hozni, nem holnap reggel fél 8-kor kiosztani a testület tagjainak.

Izrael nem engedi, hogy Iránnak támaszpontjai legyenek Szíriában

0

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök mondta ezt Szergej Sojgu orosz hadügyminiszternek.

Netanjahu szerint

Szíriában nem lehetnek iráni katonai támaszpontok, mert Irán Izrael megsemmisítésére törekszik.

Irán a szíriai diktátor, Bassar el-Aszad támogatója, Oroszországgal együtt. A Szíriában lévő iráni hadi üzemeket viszont rendszeresen támadja az izraeli légierő, ezért orosz légvédelmi rendszerrel szerelték fel őket.

Netanjahu nemrég Szocsiban tárgyalt Putyin orosz elnökkel és ott tisztázták: Izrael előre értesíti a szíriai légicsapásokról az oroszokat, akik cserébe nem működtetik rakétavédelmi rendszerüket.

Izrael azt is szeretné, ha Oroszország eltávolodna Irántól.

Netanjahu szerint helyes, hogy Trump fel akarja mondani az Iránnal megkötött nukleáris egyezményt. Oroszország szerint viszont az egyezmény felmondása csak tovább fokozná a feszültséget a Közel-Keleten.

Populizmus és világválság

0

A Krím-félsziget annektálása, a Brexit, Trump „nagy Amerikája”, a Katalán függetlenségi játszma stb., nacionalista válaszkísérletek, melyek egyszerre globalizáció és demokráciaellenesek. Putyin, Erdogan, Orbán és a Kaczyszki, és nem kétlem mostantól Kurz stb., liberális demokráciát fölszámolni kívánó, hiperszuverenítást erőltető indulataival együtt, a világrendszer krízisére adott válaszkísérletek, csakhogy minden bizonnyal tévesek.

A – mindenekelőtt a jobboldali, és nacionalizmussal kapcsolt – populizmusok előretörése, sőt sikere úgy értelmezhető, mint egyféle válasz arra, amit a hiperglobalizáció, a neoliberális gazdaságpolitikák, de lényegében, mint a világrendszer strukturális válságának kihívása jelent. Más kérdés, hogy a jobboldali populizmusok, és különösen az alt right (alternatív jobb) válaszai hatékonyak-e, illetve vezethetnek-e bármiféle (köz)jóra – ahogy most éppen az osztrák választások eredménye mutatja – népszerűek. Azért is lehetnek azok, mert nincs egy egyértelmű, könnyen felvázolható és hatékony program – bizonyos értelemben nem is lehet egyetemes programokat vázolni, melyeket azután csak „életbe kelljen ültetni”, nincs recept – melyet a politikai osztály követhetne, ezért a populizmus „valami jobb helyett” áll. A világrendszer-válság (Wallerstein) sajátja, hogy hármas – egyidőben nem követhető – „filozófiát” helyez a politika homlokterébe, és ezzel fölülírja a hagyományos háromosztatú politizálás kereteit. A klasszikus bal-jobb, illetve liberális ideológiákat ugyanis, nem a politikai ízlés megromlása, mint olyan részleges (a „régi” pártrendszer már megnevezésében is ezt jelzi) világlátásokat, melyek nem képesek követni a gazdasági-társadalmi-kulturális változásokat, hanem a (hiper)globalizáció reális folyamata teszi zárójelbe. A gazdasági globalizáció, a tőke világméretű és nagyon gyors áthelyezkedései, a munkahelyek elvándorlása és ezzel párhuzamosan nagyszámú bevándorló jelentkezése a politikai nyugat országainak határán, követhetetlen folyamatoknak tűnnek. A (jobboldali) populizmus, amikor a visszatérést erőlteti megelőző korszakok politikai kulisszái, sőt strukturális keretei közé, akkor olyasmit tesz, amit köznapi emberekként, gyakran megteszünk: járt utat igyekszik kínálni a járatlan és bizonytalan helyett. Viszont ez a „járt út”, a liberális demokrácia fölszámolása (legalábbis annak kísérlete), az etnonacionalizmusokhoz és intoleranciához való visszatérés, az egyetemes emberi jogok tagadása, idegengyűlölet, (nem véletlen mégis meglepő, hogy a menekültek a globalizáció „jelképeivé, kifejezőivé” válhattak, sokszoros nyomorúságukban. Pedig ők többnyire a globalizáció áldozatai, és egyáltalán nem a képviselői.) stb., történelmileg egyszer már megbukott politizálási keretek. Előre nem látható módon a visszatérés (regresszió) segítője az internet tér és időn kívüli kommunikációs hálózata vált, a nagyon gyors és ellenőrizetlen információáradat. A kialakult hálózati működésmódban történik meg ugyanis a keretek elmozdulása, például úgy, hogy a nyilvános és a magán szféra összezavarodik az internetes kommunikációban, a közösségi médiákban, és nem új és kreatív gondolatoknak, hanem a regressziónak kedvez, a kollektív pániknak (migráció, idegenektől való félelem), a sakkvakságnak, amire a populista politika épít. Szóval reális kihívásokról van szó, általuk a globális tőke és a demokratikus kontroll, a döntések társadalmasítása, kerül szembe egymással, a „világfalu” kialakulása és működése kerül szembe a nemzetállamok jól kivehető határaival (Dani Rodrik), és végső soron „tömegek-tömegekkel”, a „mi” és a „mások” kerülnek szembe egymással.

A Krím-félsziget annektálása, a Brexit, Trump „nagy Amerikája”, a Katalán függetlenségi játszma, stb., nacionalista válaszkísérletek, melyek egyszerre globalizáció és demokrácia ellenesek. Putyin, Erdogan, Orbán és a Kaczyszki, és nem kétlem mostantól Kurz (nem domináns szereplőként viszont biztosan sokkal többen támogatják törekvéseiket, szemmel láthatóan a jelenlegi román kormánypártok is), stb., liberális demokráciát fölszámolni kívánó, hiperszuverenítást erőltető indulataival együtt, a világrendszer krízisére adott válaszkísérletek, csakhogy minden bizonnyal tévesek. A jobboldali (vagy baloldali) populizmus ugyanis a probléma, és nem a megoldás része, mert sem a globalizáció túlkapásainak megfékezésére, a nagytőke kontrolljára, sem a demokratikus folyamatok erősítésére, sem a közjó hatékonyabb szolgálatára, sem, és végső soron, a társadalmi-közösségi szolidaritás erősítésére nem alkalmasak. A hiperglobalizáció megfékezését a határozottabb EU-s integráció, a válságból kivezető út megtalálását, a közjót, a döntések társadalmasítása, a demokratikus folyamatok elmélyítése szolgálná.

Ráadásul az intoleráns és kirekesztő – a Web.2.-n instant terjedő – diskurzusok, az álhírek és összeesküvés-elméletek, az „alternatív tények”, még a reális kérdésfölvetéseket is ellehetetlenítik, és ennyiben is szakértelem-ellenesek. Azok a kritikus társadalomtudósok, közgazdászok, szociológusok, politológusok, akik tanulmányozva a kihívásokat használható tudást, életképes projekteket tudnának kidolgozni, folyton arra kényszerülnek, hogy lebontsák a populista diskurzusok valóságot elrejtő álcáját, hogy ellene hadakozzanak, és ez hátráltatja a reális kihívásokra adható válaszok kidolgozását (a társadalomtudományok tehetetlenségének egyéb összetevőiről máshol).

Közelebb hozzánk a populizmus vs. racionalizmus vita úgy jelentkezik, mint a kormányzó pártok, és ellenzék híján, az elnök kibékíthetetlennek látszó harca, olyan kérdésekbe sűrítve, mint az igazságszolgáltatás korrupcióellenes eljárásainak ellenzése, illetve támogatása. A rommagyar politikai osztály – nem kétlem, nemcsak saját tehetetlensége okán, hanem magyarországi nyomásra is – a populizmus mellett döntött, hallgatólagosan, soha ki nem mondva azt. A tét valójában a populista fordulat eluralkodása, illetve a racionális, EU-konform politizálás folytatása, mind a belső demokrácia, mind az államközi viszonyok tekintetében. Ez utóbbi vonatkozás szempontjából fontos, hogy míg a kormány – Melescanu közvetlen részvételével, Kelemen közvetítésével is – a V4-ek irányába mozdulna, annak EU-ellenes retorikáját venné át, stb., addig Johannis világosan megfogalmazta, hogy Románia nem csatlakozik ehhez a csoportosuláshoz, és különösen nem az EU ellenes retorikához. Ez a keret, amiben a román belpolitikai csatározások folynak, a konkrét témák, és személyek behelyettesíthetők.

Magyari Nándor László

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK