- Hirdetés -
Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

KÉT HALLGATÓ HÍJÁN EGY EGÉSZ OSZTÁLY OTTHAGYTA VIDNYÁNSZKY EGYETEMÉT

Elhagyja a 2019-ben indult filmes 6×6 és MA rendező és operatőr osztály a Vidnyánszky által elfoglalt Színház és Filmművészeti Egyetemet.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem jelenlegi filmes képzéséből a következő osztályok hallgatói szüntették meg jogviszonyukat az egyetemmel:

BA osztályok: gyártásszervezők: 6-ból 5 hallgató,
filmrendezők: teljes osztály, 5-ből 5 hallgató,
vágók: teljes osztály, 6-ból 6 hallgató,
operatőrök: teljes osztály 6-ból 6 hallgató,
filmforgatókönyvírók: teljes osztály, 6-ból 6 hallgató,
MA osztályok: filmrendezők: teljes osztály, 7-ből 7 hallgató,
operatőrök: 7-ből 6 hallgató.

Tanulmányaikat szeptembertől a Freeszfe Egyesület közreműködésével folytatják tovább.

VÍRUSLABORBAN FERTŐZŐDHETETT MEG AZ ELSŐ KORONAVÍRUSOS

Az első koronavírussal fertőzött beteget egy denevér fertőzhette meg a vuhani  kutatólaboratóriumban – olvasható a német Bild portálon.

Dr. Peter Ben Embarek, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 13 fős kutatócsoportjának vezetője nyilatkozta a koronavírus eredetéről ezt a TV2 dán műsorszolgáltatónak csütörtökön.

„A vuhani laboratórium egyik alkalmazottja kaphatta el először a koronavírust mintavétel közben megfertőződhetett meg.

Ez lehetett az első eset amikor a  vírust denevérekről emberre is átvihették.

Egyre valószínűsíthetőbb, hogy a fertőzés a laboratóriumból kerülhetett ki.

De Embarek azt is mondta, hogy egyelőre nincs szilárd bizonyítéka. Néhány hónappal ezelőtt ugyanez a csapat jelentésében „rendkívül valószínűtlennek” nevezte ezt az elméletet. Számos állam aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kínai szakértők a kínai szakértői vizsgálat során megtagadták az adatokhoz való hozzáférést.

Most a kutató nagy nyomásgyakorlásról beszél, amelyet a kínai tisztviselők a kutatókra gyakoroltak, hogy megszabaduljanak a jelentés laboratóriumi elméletétől.

!A WHO nemzetközi szakértői csapata csak januárban látogathatott el Vuhanba – több mint egy évvel a vírus felfedezése után. A megfelelő jelentést március végén tették közzé, de nem adott egyértelmű eredményeket.)

A WHO nyers kínai adatokat kér

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) most felszólította Kínát, hogy nyújtson be nyers adatokat az első koronavírusos esetekről. Az információkhoz való hozzáférés „döntő fontosságú” a járvány eredetének további vizsgálata szempontjából – közölte a WHO csütörtökön.

A legfrisebb információk szerint Kína visszautasította a nyers adatok kiadását csakúgy, mint a WHO kutatócsoportjának ismételt helyszíni vizsgálatát.

Matolcsy felelős az inflációért

Az egykori gazdasági miniszter, aki fiatal korában együtt küzdött a reformokért Matolcsy Györggyel a pénzügyminisztériumban, élesen kritizálta a Nemzeti Bank elnökének öndicsérettől hemzsegő írásait, melyeket a kormánypárti sajtó lelkesen közöl. Matolcsy olykor bírálja a kormányt is, de mondanivalójának lényege: soha ilyen jó nem volt Magyarországon mint a nemzeti együttműködés rendszerében.

Miért szabadultak el az árak?

Magyarország uniós rekorder az infláció terén – hangsúlyozta Csillag István a Klubrádióban. Ezért pedig Matolcsy György kétszeresen is felelős. Egyrészt azért, mert még gazdasági miniszterként ő inditotta el azt a gazdaságpolitikát, amely két kézzel szórta az euró milliókat betonba. Ma már Matolcsy bírálja emiatt a kormányt mondván, hogy vasba fektet be és nem agyba, de ennek a gazdaságpolitikának ő volt a végrehajtója az évtized elején. Másrészt pedig milliós olcsó hitelekkel szórta meg a haverokat és kábította a népet olcsó lakáshitelekkel. Mindez halálos CSOK – hangsúlyozta Csillag István egykori gazdasági miniszter, aki rámutatott arra, hogy épp emiatt szárnyalnak az építőanyag árak, amelyek erősítik az inflációt.

Ugyanott tartunk mint a Kádár korban

Akkoriban azt tartották közgazdász körökben: a reformok arra kellenek, hogy megoldják a problémákat, melyek a szocializmus nélkül nem jöttek volna létre.

Most súlyos inflációval küzd az ország, és Matolcsy megpróbálja áthárítani a felelősséget Varga Mihály pénzügyminiszterre, de ez gyerekes dolog. Bűnbakot keres ahelyett, hogy vállalná a felelősséget és főként, hogy megvalósítható megoldást kínálna.

Persze Csillag István sem bővelkedik használható ötletekben.

Arra pedig az egykori reform közgazdászok végképp nem tudnak felelni: miért nem jutott sehova az 1968-ban megkezdett gazdasági reform Magyarországon miközben az 1978-ban elindult kínai reform az abszolút mélypontról indulva versenyképes világhatalommá tette Kínát.

Kockázatos, hogy a mennyiségi lazítás keretében a jegybankok öntik a pénzt piacokra

Amíg nem tartanak túlságosan az inflációtól, addíg nem állítják le a mennyiségi lazítást, de meddig lehet ezt csinálni? Erről írt cikket a Chicagói egyetem pénzügyi tanszékének professzora a Project Syndicate portálon.

Raghuram G. Rajan legutóbbi könyvének a címe is sokatmondó: Hogy hagyja maga mögött a Közösséget a Piac és az Állam?

Az infláció nő az USA-ban, a munkaerőpiac munkaerőhiánnyal küzd, és a 10 éves kincstárjegy mégiscsak 1,24% kamatot ígér miközben ez 2,4%-os inflációt feltételez. Közben pedig a tőzsde egyre másra döntögeti a rekordokat. Hogy is van ez?

Lehet persze, hogy a kötvény piacon elhiszik a Federal Reserve Boardnak, hogy az infláció csak átmeneti jelenség, a jegybank kézben tudja tartani a dolgokat. Ha a Fed hosszú ideig alacsonyan tudja tartani a kamatlábat, akkor beindul a növekedés, mert a lakosság rengeteg pénzt tett félre az elzárások idején, az állam pedig önti a támogatási pénzeket a családoknak és a vállalkozásoknak. Ezenkívül óriási állami fejlesztési programok vannak készülőben.

Mindez azonban nem magyarázza meg azt, hogy miért ilyen alacsony a tízéves kincstárjegy kamata hiszen ez a gyakorlatban negatív kamatot vetít előre tíz évre!

Lehet, hogy így lesz: újabb elzárások következnek be a fejlett és a fejlődő országokban a Covid 19 vírus mutációi miatt. Lehet, hogy ez még jobban megviseli a feltörekvő államokat mint a fejletteket. Új vírusvariációk is felbukkanhatnak. Megszakadhatnak a tárgyalások a washingtoni kongresszusban a nagy állami fejlesztési tervekről.

Csakhogy ebben az esetben mivel magyarázzuk azt, hogy a tőzsde szárnyal és az infláció növekszik?

Hogy emelkedhetnek egyszerre a részvény és kötvény árak? Úgy, hogy a vagyonkezelők mindenképp profitot akarnak. Akit ez zavar, az megörülhetett annak, hogy Jerome Powell, a Fed főnöke jelezte: közel az idő amikor a jegybank már nem vásárol havonta 120 milliárd dollárért kötvényeket a gazdaság fellendítésére.

Mikor érhet véget a mennyiségi lazítás?

Sok közgazdász immár úgy véli, hogy elavult az a régi tétel, mely szerint amint felbukkan az infláció kísértete máris véget kell vetni a mennyiségi lazításnak. Az alacsony infláció két évtizede arról győzte meg a jegybankok vezetőit, hogy várhatnak még.

De meddig? Ugyanis nemcsak az infláció jelenthet veszélyt hanem az is, hogy az államadósság az egekbe nő. Ha megkezdődik a kamatláb emelés, ennek óriási kockázata lehet. Az elmúlt két évtizedben azt lehetett tapasztalni a fejlett országokban, hogy bár növekedett az államadósság, de nem nőtt a kamatkiadás, sőt a GDP-hez viszonyítva még csökkent is. De mi lesz akkor, ha megkezdődik a kamatláb emelése miközben az államadóság már elérte a GDP 125%-át? Erre azt válaszolják a mennyiségi lazítás hívei, hogy az államadósság lejárati dátumai különböznek egymástól. Nagy Britannia esetében például az átlag 15 év vagyis nem egyszerre mutatkozik meg a kamatláb emelésének a hatása hanem fokozatosan.

A probléma az, hogy más országokban kevésbé előnyös az államadóság átlagos lejárata: az USA-ban például csak 5,8 év. A másik gond a hatalmas összeg, amelyet elő kell teremteni, ha lejár az államadósság egy része. Akkor új kölcsönt kell felvenni – természetesen magasabb kamattal. Mi történik ilyenkor? Azokban az országokban, ahol a jegybank az állam egyik része, az következik be, hogy az ötéves kölcsön azonnalivá /overnight/ változik. Ily módon nagyon megnő az állam kiszolgáltatottsága a piacoknak, és főként a kamatláb emeléseknek – figyelmeztet a szerző, aki régebben maga is jegybankár volt Indiában. Raghuram G. Rajan végül hozzáteszi: a Federal Reserve Board már így is az USA államadósságának a negyedén ül. Vagyis a mennyiségi lazítás meghosszabbítása távolról sem kockázatmentes vállalkozás – érvel a pénzügyi professzora a Project Syndicate portálon.

Ujhelyi: az Európai Adatvédelmi Testülethez fordultam

Negyvenhét éve ezen a napon mondott le Richard Nixon amerikai elnök, miután érintettsége egyértelművé vált a politikai ellenfeleinek lehallgatásáról szóló, úgynevezett Watergate-ügyben. Orbán Viktor, a Fidesz miniszterelnöke hamarosan követheti őt ebben a sorban, a Pegasus-ügy ugyanis egyre jobban ráég a magyar kormányzatra.

Miközben a Fidesz minden létező módon megpróbálja akadályozni a nemzetközivé duzzadt botrány magyarországi szálainak felderítését, addig más országokban (például a szoftvert eladó Izraelben, vagy Franciaországban, ahol az államelnököt is megfigyelhették ezzel a programmal más országok szolgálatai) már állami szintű vizsgálatok indultak.

A francia hatóságok nemrég igazolták is egyes sajtómunkások vélhetően törvénytelen megfigyelését, vagyis ez már bizonyíthatóan túlmutat egy konkrétumokkal alátámasztott tényfeltáró cikksorozaton.

Az tulajdonképpen – a Fidesz-kormány érdemi cáfolatának hiányában – a tévedés minimális kockázatával kijelenthető, hogy a magyar állam birtokolja és használja, vagy használta a Pegasus-kémszoftvert.

Azt is tudjuk, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter rekordszámú lehallgatásra adott engedélyt.

Azt nem tudjuk, hogy a lehallgatások milyen indokkal történtek és mennyiben igazolható a kormány azon állítása, miszerint a megfigyelések jogszerűen voltak. Az biztos, hogy a Fidesz hiába igyekszik eltussolni ezt a nemzetközi botránnyá duzzadt ügyet, csak rövidtávon lesz képes útját állni az igazságnak.

A törvénytelenségek elkövetői pedig nem csupán politikailag, de jogilag is bizonyosan felelni fognak.

Az MSZP európai parlamenti képviselője a mai napon írásban az Európai Adatvédelmi Testülethez (EDPB) fordult annak érdekében, hogy a Pegasus-ügyben megfelelő hatékonyságú és objektivitású vizsgálatok legyenek a tagállamokban. Azt kértem az EDPB vezetőitől, hogy erősítsék meg az uniós adatvédelmi hatóságok együttműködését ebben az ügyben, elősegítve ezzel a még hatékonyabb információáramlást a Pegasus-ügy teljeskörű kivizsgálása érdekében. Arra is javaslatot tett az Európai Adatvédelmi Testületnél Ujhelyi István EU parlamenti képviselő, hogy a soron következő éves jelentésükben erre az ügyre külön térjenek ki és a levonható tanulságok mentén fogalmazzanak meg, a személyes adatvédelem megerősítéséhez – azon belül is kiemelten az újságírói munkavégzéshez és forrásvédelemhez kapcsolódó – szükséges iránymutatásokat.

ÉLETVESZÉLYBEN A NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉS RENDSZERE?

A dél-koreai hírszerzés információi szerint olyan súlyos az élelmezési válság a világtól elzárkózó nemzeti kommunista államban, hogy a hatalom kénytelen a hadsereg élelmiszer fejadagjainak csökkentésére is. Ennek az a következménye, hogy a katonák egy része fegyveres banditákká változik, akiket a rendőrség sem képes megfékezni. A lakosság retteg a hadseregtől holott a katonák eddig a nemzeti büszkeség szimbólumai voltak.

Kim Dzsongun nemrég sírva kérte népe bocsánatát a rossz élelmezési helyzet miatt. Akkor úgy rendelkezett, hogy a hadsereg élelmiszer készleteiből adjanak át jelentős részt a civil lakosságnak, amely egyes területeken éhezik.

Miért alakult ki a tömeges éhség abban a rendszerben, amely 1945-ben a Szovjetunió segítségével jött létre, de nemzeti kommunista diktatúra lett miután Moszkva és Peking szakított egymással?

Dzsucse – a szuverén erő

Ez volt a rendszer alapító Kim Ir szen elképzelése: Észak Korea népe a világgal szemben egyedül is csodát művel megvalósítja a kommunista paradicsomot. Ma már Kim Ir Szen unokája, Kim Dzsongun van hatalmon, de a kommunista paradicsom távolabbinak tűnik mint a dzsucse meghirdetése idején.

Akkor ugyanis még sokan hittek a kommunista paradicsomban, de manapság a hitbuzgalom csak néhány veteránt jellemez.

A nagy példakép, a Szovjetunió megbukott, Kínában pedig a kommunista párt piacgazdaságot hozott létre, amely az Egyesült Államokkal versenyez, és végképp lemondott a kommunista paradicsomról.

Kim Dzsongun apja, a dinasztia középső tagja, azzal egészítette ki a dzsucsét, hogy a kommunista paradicsom helyett a szuverén észak-koreai hatalom megerősítését állította a középpontba. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy mindent a hadseregnek! Így lett Észak Korea „atomhatalom”, melynek vezérével Trump elnök is leült tárgyalni. Csakhogy a tárgyalásokból PR aukción kivül semmi sem lett, de a hadsereg továbbra is lenyeli a GDP legkevesebb 90%-át!

Külföldi támogatás?

Észak Koreának egyetlen igazi szövetségese van, ez pedig Kína, amely semmiképp sem szeretné, hogy az északi határai mentén megjelenjenek USA szövetséges katonák. Amikor Kim Dzsongun hatalomra került, akkor Peking neki reformokat ajánlott, de ezt az ifjú diktátor elutasította. Megölette mentorát, aki a kínai reformok végrehajtását készítette elő. Kim Dzsongun számára továbbra is a hadsereg az abszolút prioritás, de hogyha már őket sem tudja ellátni, akkor a rendszer alapjai kerülhetnek életveszélybe. Peking ugyan támogatást ígér, de kivár.

A kínaiak azt szeretnék elérni, hogy a válság rádöbbentse  a még mindíg ifjú diktátort, hogy a dzsucse útja járhatlan.

Csakis valamilyen kínai tipusú reform képes megoldani Észak Korea problémáit, melyet az ENSZ szankciói is súlyosbítanak. Ezeket az ENSZ szankciókat, melyek az atomfegyver kísérletek és a rakétarendszerek fejlesztése miatt sújtják Észak Koreát, Kína is aláírta. Erre hivatkozva késleltetheti a támogatást Észak Koreának, amelynek élelmiszer helyett egyelőre be kell érnie a diktátor bocsánat kérésével és könnyeivel…

Németország nagykövetsége visszautasítja Deutsch náci párhuzamát

A budapesti Forma1 több versenyzője is bírálta a magyar pedofil törvényt, mert az a homoszexuálisokat is emlegeti – minden jogi alap nélkül. Sebastian Vettel, német pilóta szivárványos szimbólumot viselt a Magyar Nagydíjon. Ezzel kapcsolatban a Fidesz Európa parlamenti képviselője, Deutsch Tamás ezt írta a Facebookon: ” a németek mindig értettek ahhoz, hogyan kell az aktuális kordivatnak megfelelő szimbólumokat megjeleníteni a sportban. Finoman, kulturáltan, európai módra. Aki tudja, érti. Ennyi.”

A budapesti német nagykövetség értette a finom célzást a náci időkre, és ezt válaszolta Deutsch Tamásnak: „számtalan LMBTQ személy is áldozatává vált a náci rendszernek. Ezért teljesen helytelen a fellépést ezeknek az embereknek a jogaiért összehasonlítani a náci rendszer politikájával. A német kormány számára ez a kiállás szerves részét képezi az emberi jogi politikának Németországban, Európában és az egész világon.

Miért nácizik Deutsch?

A zsidó származású Deutsch Tamásra osztotta ki Orbán Viktor azt a feladatot, hogy német politikai ellenfeleit nehéz helyzetbe hozza a náci múlt emlegetésével. Korábban a célpont az Európai Néppárt frakcióvezetője, Manfred Weber volt. Orbán Viktor el is érte, hogy ne ő legyen a Spitzenkandidat, a jelölt a brüsszeli bizottság elnöki posztjára. Deutsch Tamás Gestapo módszerek alkalmazásával vádolta meg Webert. A kínos incidens azzal ért véget, hogy Deutsch gyakorlatilag persona non gratavá vált az Európai Néppártba, ahonnan Orbán Viktor sietve kilépett mielőtt kidobták volna.

Seehofer jelenlegi belügyminiszter amikor még bajor miniszterelnök volt, meghívta Orbán Viktort a CSU vezetőségi ülésére. Most viszont a magyar miniszterelnök megbüntetését követelte, és azt, hogy a magyar kormány ne kapjon uniós pénzt. Utóda a bajor CSU élén, Marcus Söder elítélte a magyar pedofil törvényt, és javasolta, hogy München stadionját világítsák ki a szivárvány színeivel. Ezt végülis az UEFA nem engedélyezte. Ebben a stadionban játszott sorsdöntő mérkőzést a magyar válogatott a németekkel a futball EB idején. Orbán Viktor – a futball nagy szerelmese és támogatója, a magyar válogatott első számú szurkolója – a kínos helyzetet látva nem ment el a találkozóra, hogy elkerülje a konfrontációt a német vezetéssel.

Német tőke nélkül nincs magyar gazdaság

Mindenkinél jobban tudja ezt Orbán Viktor, aki Angela Merkellel kötött paktumot az együttműködésről. Csakhogy a kancellár asszony távozóban, és az új kancellár minden bizonnyal kevésbé lesz elnéző a magyar miniszterelnökkel. Nem személyes hanem politikai különbség van Orbán és a német politikai elit között. A magyar miniszterelnök az európai jobboldal jövőjét a szélsőjobboldali mozgalmakkal való együttműködésben látja. A német politikai elit viszont – épp a náci múltra emlékezve – kizárja ezt a lehetőséget. Ehelyett az Európai Néppárt a liberálisokkal, a zöldekkel és a szocialistákkal együttműködve kívánja irányítani Európát. Ezek a pártok azonban hallani sem akarnak Orbán Viktorról. Az új német kancellárnak ezt kell majd mérlegelnie, ha megpróbál modus vivendit kialakítani a magyar miniszterelnökkel. Akinek a hazai használatra kitalált nácizását éppúgy nem veszik komolyan mint annak idején Merkel kancellár, akit a pénzügyi válság mélypontján Adolf Hitlerhez hasonlítottak Görögországban.

Magyarország kiléphet az EU-ból?

Érdekes módon így értelmezte a New York-i Bloomberg hírügynökség Varga Mihály pénzügyminiszter kijelentését arról, hogy felül kell vizsgálni a viszonyt az Európai Unióval, ha Magyarország nettó befizetővé válik. Erre persze csak valamikor 2030 felé kerülne sor, és ilyen messzire senki sem lát előre.

Ha Varga Mihály a nemzeti együttműködés rendszerének egyik legmérsékeltebb vezetője is erről filozofál, akkor mit gondolhat erről Orbán Viktor, aki kormányhatározatban ment neki újra Brüsszelnek?

Varga Mihály kijelentését persze úgy is lehet értelmezni, hogy amíg euró milliárdokat kapunk az Európai Uniótól, addig szó sem lehet kilépésről. Valószínűleg ez a hatalom álláspontja Magyarországon. Navracsics Tibor, aki nemrég még uniós biztos volt Orbán Viktor megbízásából, nemrég egy interjúban meg is erősítette, hogy a magyar eliten belül senki sem gondolkodik komolyan a kilépésről.

A magyar gazdaság verseny és életképtelen lenne az unión kivül

A nagy külföldi befektetők, akik a magyar export jórészét produkálják, kizárólag azért jöttek Magyarországra, mert ez az uniós tagállam, ahol élvezni lehet ennek előnyeit anélkül, hogy magas munkabéreket kellene fizetni mint Németországban vagy más fejlettebb tagállamban.

Pontosan tudja ezt Orbán Viktor is, aki nacionalista propagandával csak elfedi azt, hogy a külföldi tőke legszervilisebb kiszolgálói közé tartozik

– éppúgy mint a korábbi miniszterelnökök.

Másra ugyanis a térség kis és szegény államaiban nincsen lehetőség. Orbán ezért nem is az Európai Uniótól hanem az USA-tól és a nemzetközi pénzpiacoktól tart.

Matolcsy emlékezik

A Nemzeti Bank elnöke nemrég felidézte, hogy 2012-ben amikor az amerikai diplomácia megpróbálta meggyengíteni a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon, akkor Orbán Viktorral együtt fogadtak egy befolyásos amerikai pénzügyi szakértőt, aki fenyegető veszélyre hívta fel a figyelmüket. Eszerint az amerikai – és nyomukban más külföldi befektetők több milliárd dollár értékű magyar állampapírt fognak eladni, megindítva ezzel a forintot a lejtőn. Nem is beszélve arról, hogy a nagy pénzpiacok ismét aggódni kezdenének Magyarország fizetőképessége miatt. Matolcsy, aki akkor még nemzetgazdasági miniszter volt, ezt követően Orbán Viktor utasítására kidolgoztatott egy védő programot, amellyel sikerült elhárítani a pénzpiaci támadást.

Matolcsy – immár jegybank elnökként – ugyanettől tart, ahogy ezt a Magyar Nemzetben fel is vázolta. Ezért bírálta Varga Mihályt, mert a költségvetés deficitje oly mértékben növeli meg az államadósságot, hogy az már erőteljes pénzpiaci támadást eredményezhet még a jövő évi választások előtt. Csakhogy

Varga Mihály azért tervezett ilyen magas költségvetési deficitet, mert az EU idén ezt még megengedi, másrészt pedig Orbán Viktor ily módon nyerheti meg a választást – a polgárok jelentős részének megvásárlásával.

Az uniós milliárdok nagyon hiányoznak

A költségvetés számol az uniós milliárdokkal, melyek egyelőre nem érkeztek meg Orbán és Brüsszel vitája miatt. A nemzetközi pénzpiacok egyelőre nyugodtak, mert biztosak benne, hogy az uniós pénzek előbb vagy utóbb megjönnek – írta a Bloomberg korábban. Orbán és Brüsszel szeptember végéig még vitatkozhat, de még az idén megoldást kell találniuk. Orbánnak nagyon kellenek az euró milliárdok a választások megnyerésére, Brüsszelnek pedig kell Orbán aláírása sok közös elképzelésre, nem utolsósorban az uniós válságalap finanszírozására.

A Delta variáns bizonytalanítja a globális gazdasági kilátásokat

Bár a gazdasági szakértők enyhén csökkentették idei globális GDP-növekedési előrejelzésüket, 6,4%-ról 6,2%-re, a közeljövő kilátásai továbbra is fényesek. A Delta koronavírus-változat elterjedése bonyolíthatja a visszatérést a normalitás felé, ez ugyan kockázati tényező, de nem jelenti feltétlen szükségességét annak, hogy alapjaiban módosítsák az előrejelzéseket. A szakértők előrejelzése 2022-ben továbbra is 4,6%.

Az statisztikai adatok megerősítik, hogy a globális gazdaság továbbra is erőteljes ütemben növekszik. Igaz, valószínűleg már a csúcsnövekedés közelében járunk, és a kötvényhozamok közelmúltbeli esése is egyre növekvő pesszimizmust tár fel a piacokon. Júniusban a globális összetett PMI január óta először – igaz magas szintről -, de esett. A legutóbbi, a vártnál gyengébb adatok arra késztetik a gazdasági előrejelzéseket, hogy csökkentsék az amerikai negyedéves GDP-növekedési előrejelzéseiket mind a második, mind a harmadik negyedévre. Aq/q alapon a globális GDP növekedésének csúcsát várjuk a harmadik negyedévre várják.

A rövid távú, de kulcsfontosságú bizonytalanság az, hogy a Delta koronavírus variáns elterjedése újabb globális rohamot vált-e ki Covid-esetekben, megköveteli a  korlátozások újbóli bevezetését.

Nevezetesen, a megbetegedések száma növekszik az erősen vakcinázott gazdaságokban, például az Egyesült Királyságban és Izraelben, ahol a Delta-változat a domináns törzs.

A vakcinák azonban jelentősen enyhítették az esetek és a kórházi kezelések közötti kapcsolatot, ami azt jelenti, hogy az esetek megugrása kevésbé aggasztó, mint a múltban.

Hacsak a körülmények nem változnak, a magasabb esetszámok valószínűleg nem ösztönzik a legszigorúbb tevékenységi korlátozások újbóli elrendelését azokban a gazdaságokban, ahol az átoltottság aránya  viszonylag magas.

A Delta variáns tehát nagyobb gondot jelent azon gazdaságok számára, ahol az oltási arány sokkal alacsonyabb.

Az ellátási lánc kérdése és a járványhiány továbbra is problémákat okoz bizonyos ágazatok számára. Néhány szektorban, például a gépjárműgyártásban, a fogászati ​​teljesítmény mellett arra is ösztönzött, hogy 2021-re és 2022-re a CPI-inflációs előrejelzéseket kissé, 3,9% -ra, illetve 3,2% -ra emeljék, szemben az egy hónappal ezelőtti 3,7% -kal és 3,1% -kal.

A megoldás továbbra is az átoltottság arányának növelése lehet.

Kérdés csupán az, hogy a kormányok milyen ösztönző esetleg kényszerítő eszközökhöz nyúlnak a még nem beoltottak számának csökkentéséhez.

Miért váltotta le Orbán a kulcsemberét?

Távozik posztjáról Bíró Marcell, aki a Miniszterelnöki Kormányirodát vezette államtitkári rangban. Miután a közvetlen főnöke Orbán Viktor volt, ezért nyugodtan nevezhetjük kulcsembernek a nemzeti együttműködést irányító hatalmi hálóban.

Karrierje is azt mutatja, hogy mindig élvezte Orbán abszolút bizalmát. A 2010-es választási győzelem óta dolgozott fontos kormányzati posztokon, de mindig a háttérben. Navracsics György indította el a karrier útján, fiatalon már államtitkár lett, őt követte a külügyminisztériumba is, ott szintén államtitkár volt. Szijjártó kirúgta a külügyből, de Pintér Sándor belügyminiszter kabinetfőnöke lett. Rogán Antal minisztériuma következett, ahol a kabinet iroda államtitkára volt. Innen emelte fel Orbán Viktor, akinek kulcsembere lett.

A titkosszolgálatokat is ő felügyelte

Bár a magyar titkosszolgálatok formálisan különböző miniszterek alá tartoznak, de valójában Orbán Viktor rajtuk tartja a szemét. Ezért mondhatta azt a Pegasus ügyről Szijjártó Péter, hogy halvány fogalma sincs róla. Benkő Tibor tábornok honvédelmi miniszter is csak hápogott, mert szemmel láthatóan nem rendelkezett információkkal a kínos lehallgatási ügyről. Amelyet korábban Czukor József, Orbán biztonságpolitikai főtanácsadója intézett. Aki azután az Információs Hivatal főnöke majd svájci nagykövet lett.

A polgári és katonai titkosszolgálatok felügyeletét valójában a Miniszterelnöki Kormányiroda végzi. Ettől persze még lehet véletlen egybeesés a Pegasus botrány kipattanása és a kulcsember távozása között. A megfigyelési botrány mindenesetre megmutatta, hogy több homokszem is kerülhetett a gépezetbe, amelynek pedig épp arra kell törekednie, hogy soha semmilyen információ ne szivárogjon ki a működéséről. Ha már a mértékadó külföldi sajtó is írogat róla, akkor baj van. Ilyenkor bűnbakra is szükség lehet. Aki értelemszerűen nem lehet maga Orbán Viktor, mert a rendszer nélküle nem működik. Azért olyan nagy baj nincs: Orbán Viktor Bíró Marcell eddigi helyettesét nevezte ki az utódjának. Bordás Gábor az új kulcsember. Ő mindössze 36 éves, és olyan posztot tölt be, ahol a hosszú élet titka az, hogy senki nem tud róla semmit…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk.További információkOK