Bíróságon van a hódmezővásárhelyi szatír ügye, aki a vád szerint három nőt is zaklatott.
A férfi június 13-án, a kora délutáni órákban egy hódmezővásárhelyi tanya bejárójában várakozva észrevette a tőle mintegy 40 méterre dolgozó asszonyt, majd a nadrágját bokáig letolva, pólóját felhúzva elővette a nemi szervét, és a nő előtt kielégítette magát.
Pár nappal később, éjjel lépett akcióba: a motorozás közben egy bicikliző nőt szemelt ki magának. Mellé hajtott, és menet közben nyúlt magához. Nagyon tetszhetett neki a dolog, mert másnap, sőt harmadnap éjjel is ugyanígy, ugyanezt a nőt zaklatta.
Aztán kiderült, hogy a férfi júliusban is két hasonló bűncselekményt követett el: miközben a motorral kiszemelt áldozata mellett gurult, szóban zaklatta, közben önkielégítést végzett.
A járási ügyészség a vádlottat 3 rendbeli szeméremsértés vétségével vádolja, ügyében a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság fog dönteni.
Csak az Európai Unión belül van értelme a csoport létezésének, ugyanakkor sok a törésvonal, az egyes országok eltérő érdeke megosztja a V4-eket. Erről és a visegrádi országok Oroszországhoz való viszonyáról is beszéltek szakértők a Political Capital és a Friedrich Ebert Alapítvány budapesti konferenciáján.
Wojciech Przybylski, a lengyel Res Publica elnöke, a Visegrad Insight főszerkesztője arról beszélt, hogy
a visegrádi együttműködésnek nincs értelme az EU-n kívül,
nem is tudna működni, csak az integráción belül hasznos. Mivel nem lehet 27 tagállammal megbeszélni az egyes kérdéseket, az ilyen együttműködéseknek az a jelentősége, hogy közös álláspontot lehet kialakítani, egyeztetni. Szerinte mind a négy országnak gazdasági és biztonsági okokból fontos az uniós tagság.
Feledy Botond, a Társadalmi Reflexió Intézet igazgatója azt mondta, hogy nem szabad elfelejteni: a V4-eknél a németekkel való kereskedelem aránya a legmagasabb, ezért a németeknek is fontos egyben tartani a csoportot, és azért is, mert a németek egyelőre túl sok mindenben nem értenek egyet a franciákkal.
De
vannak fontos kérdések, amelyek megosztják a visegrádi országokat,
és nem csak az oroszokhoz való viszony. A lengyeleknek és a magyaroknak az Uniótól kapott pénzügyi támogatás a legfontosabb egy felmérés szerint, a cseheknek és a szlovákoknak a közös piachoz való hozzáférés. A különböző érdekeket jól mutatják azok az esetek is, amikor különbözőképp szavaznak EU-s ügyekben.
Vit Dostal, a csehországi Association of International Affairs Research Center igazgatója szerint hol erősebb, hol gyengébb az együttműködés – a menekültválság idején például nagyon összetartott a négy ország, de kétsebességes V4-ről is lehet beszélni, amikor mások az egyes országok érdekei.
Wojciech Przybylski egy kettősségről is beszélt: a lengyel társadalom nagyon EU-párti (ahogy a magyar is), ugyanakkor nagyon keveset tudnak az emberek magáról az Unióról – a britekhez hasonlóan. Nagyon sokáig ugyanis inkább csak arról beszélt mindenki, hogy mennyi támogatást lehet kapni az EU-tól. Még a mostani, a magyarokat sokban követő kormány is sokszor beszél a lengyelek EU iránti elkötelezettségéről.
„Még mindig jó diákok vagyunk”
– mondta.
Krekó Péter, a Political Capital igazgatója szerint 2010-ben még az Orbán-kormány is hangosan EU-párti volt, főleg a magyar uniós elnökség idején, de aztán egyre több kritika érte Brüsszelből az intézkedéseit. Feledy Botond attól tart, hogy a látszólag erős, V4 iránti elkötelezettség a magyar kormánytól inkább csak kommunikáció, mintsem hosszú távú stratégia.
Ráadásul sok kihívás áll az együttműködés előtt:
Lengyelország például túl nagy a többiekhez képest,
„másik ligában játszik”, és erősebb partnereket is kereshet.
Vit Dostal szerint a cseh választás eredménye nem hoz majd jelentős változást az ország külpolitikájában. Már csak azért sem, mert Andrej Babisnak nem annyira fontos a külpolitika. Az EU-hoz való viszonya ugyan eléggé érzelmi alapú, de Dostal szerint a külügyet megkapja majd valamelyik koalíciós partner, vagy esetleg egy szakértő. Ugyanakkor az is biztos, hogy Csehország a következő években nem csatlakozik az eurózónához, és nem fogad be menekülteket.
Wojciech Przybylski szerint
a magyarok és lengyelek közötti barátság azért olyan erős, mert „nincs közös határunk”.
Az oroszokhoz való viszonyról azt mondta, hogy a lengyelek máshogy állnak hozzájuk, már csak a történelmi hagyományok és a többek között az orosz rakétabázisok jelentette fenyegetettség miatt. Ugyanakkor Oroszország komoly mezőgazdasági piacot jelenthetne, ezt eddig az oroszok megakadályozták, de folyamatos tárgyalásban állnak.
Feledy Botond arról beszélt, hogy Magyarországon „legalább az előző három miniszterelnök oroszbarát volt”. Ugyanakkor szerinte Orbánt és Putyint nem lehet barátnak nevezni, a két ország együttműködéséhez azt is figyelembe kell venni, hogy Magyarország nagyon erősen függ az orosz gáztól. A politikai kommunikációban viszont komoly hibának tartja, hogy például orosz propagandából származó információkat terjeszt a kormány.
Krekó Péter felhívta a figyelmet arra, hogy többek között a szlovákiai Globsec és a Political Capital tanulmánya szerint
Magyarország az egyik legsérülékenyebb Oroszországgal szemben.
Az orosz propaganda például, többek között a médiaviszonyok miatt, nagyon könnyen terjed.
Vit Dostal szerint, bár sokat beszélnek az orosz dezinformációs kampányok elleni küzdelemről Csehországban, de „nincs ennek jelentős eredménye”. Az, hogy az új kormány oroszokhoz való viszonya milyen lesz, azon is múlik majd, hogy ki lesz Babis koalíciós partnere, és ki lesz majd az új köztársasági elnök.
Wojciech Przybylski Robert Fico egyik nyilatkozatát idézte fel, miszerint, ha választania kell a V4-ek és az EU között, akkor egyértelműen az Uniót választja. A slavkovi együttműködés pedig azt is jelzi, hogy más lehetőségek is állnak egyes országok előtt – és ezzel Ausztria is lehetőséget kapott, hogy „belépjen az ajtón”.
Orbán Viktor szokásos rádióinterjújában a „Soros-birodalomról” kiszivárgott dokumentumokra hivatkozva arról beszélt, hogy az Európai Parlamentben célja egy kevert népességű Európa létrehozása, és a magyar politikusok lejáratása érdekében is mozgósították a Soros-hálózatot. A miniszterelnök Kelet-Európa kapcsán október 23-a után ismét migránsmentes övezetről beszélt.
A miniszterelnök ezekre a bizonyos dokumentumokra hivatkozva azt mondta a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, hogy a hálózat tagjai Brüsszelben azért dolgoznak, hogy „a bevándorláskérdésben a Sorosékkal szemben állást foglaló magyar kormányt (…) elítéltessék, megbélyegezzék, és rászorítsák, hogy változtassa meg a migránspolitikáját”.
Orbán Lázár János csütörtöki kormányinfójával összhangban arról beszélt, hogy
a nemzetbiztonsági szolgálatok közreműködésével fel kell fedni a „Soros-hálózatot”, hogy kiderüljön kik, miért és hogyan akarják befolyásolni a magyarok életét.
Hozzátette, hogy az is fontos kérdés, hogy kik azok, akik együttműködnek ebben innen, Magyarországról.
Arra a felvetésre, hogy Navracsics Tibor magyar uniós biztos szerint nincs Soros-terv, Orbán Viktor azt felelte: „látja, még ő sem tudja, tehát ez annál is inkább amellett érv, hogy tudjuk meg”.
A miniszterelnök megemlítette: a napvilágot látott dokumentumok szerint a „Soros-birodalomnak” listája van arról, ki az a több mint 200 EP-képviselő, akit a hálózat a barátjának tekint. A kevert népességű Európa létrehozásában is ők működnének közre a miniszterelnök szerint, és az EP belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságában (LIBE) pedig jó néhány ilyen képviselő van, köztük magyarok is.
Azt is idézte a kiszivárgott iratokból, hogy magyar politikusok lejáratása érdekében ugyancsak mozgósítják a Soros-szervezeteket. (Ezek a bizonyos iratok, amelyeket Orbán az interjúban emlegetett, a DC Leaks által 2016-ban publikált, orosz heckerek által a Nyílt Társadalom Alapítványok szervereiről letöltött több ezer dokumentumot jelentik. Csütörtökön Hidvéghi Balázs, a Fidesz szóvivője is arról beszélt, hogy ezek a dokumentumok leleplezik a Soros-hálózatot, viszont a DC Leaks az orosz kormányhoz köthető, és általában korántsem tartják megbízható információforrásnak.)
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió stúdiójában, ahol interjút ad a 180 perc címû mûsorban 2017. október 27-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A múlt heti brüsszeli EU-csúcsról Orbán péntek reggel azt mondta, hogy egy-másfél éve küzd azért, hogy ne születhessen a jövendő európai menekültpolitikáról olyan dokumentum, amelyben a magyar szuverenitást sértő elemek találhatók. Hozzátette, óriási volt a nyomás rajta, hogy kössön kompromisszumot migránsügyben, és járuljon hozzá a kötelező kvótához, de ezt elhárította, és abban maradtak, hogy decemberen, majd a következő év első félévében foglalkoznak újra a bevándorlási rendszer kérdéseivel.
Közben azonban szerinte „mozognak a nyulak a bokorban”, mert az EP egyik bizottsága már meg is fogalmazta azokat az alapelveket, amelyekre építeni akarja a bevándorláspolitikát – mondta a már említett LIBE-tervezetről.
„Ha oda jutnánk egyszer, hogy Berlinben vagy Brüsszelben megmondanák, ki tartózkodhat Magyarország területén, az azt jelentené, hogy Berlinnek vagy Brüsszelnek lennénk alárendelve” – ez pedig elfogadhatatlan a miniszterelnök szerint. Úgy fogalmazott, hogy
„ha egyszer rést nyitnak ezen a falon, akkor azon be fog ömleni a víz”.
Kifejtette, hogy kétfajta országcsoport létezik az EU-ban: az egyik a „migránsmentes övezet”, ez Közép-Európa, a másik pedig a bevándorlóországok csoportja. Azt pedig kizártnak tartja, hogy az egyik csoport a másikra erőltesse az elképzelését, ezért az a kérdés, hogy az együttélés hogyan valósul meg.
Kitért a nemzeti konzultációra, amely szerinte azért is fontos, hogy az embereknek legyen véleményük, és „szép lassacskán egy nevezőre jussunk mi mindannyian, magyarok, és ha egy nevezőn vagyunk, akkor tudjuk érvényesíteni az érdekeinket”.
A Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök és a visegrádi államok (V4) múlt heti találkozóját úgy jellemezte, hogy Brüsszel a királyi udvarok „kicsit elitistaszagú kultúrájára” emlékeztet. A miniszterelnök beszámolója szerint a leghangsúlyosabb téma ott is a migránsügy volt, és Juncker nagyobb együttműködési szándékot kért, Orbán pedig több tiszteletet.
A cseh és az osztrák választás eredményét úgy értékelte az MTiI beszámolója szerint, hogy a választóktól olyanok kaptak megbízást, akik „nagyon hasonlítanak” a jelenlegi V4-vezetőkre, és a bevándorlás ügyében „egy húron pendülnek velünk”, vagyis megerősödtek a migrációt elutasító országok.
„keveseknek adatik meg, hogy az utókor azt mondhassa, nélküle többször is másként alakult volna a világ rendje”.
Vásárhelyi Miklós fegyverrel szállt szembe a német megszállókkal a második világháború idején, ezért Soros György szerint azon kevesek egyike, „akiknek nem szégyenkezve kellett emlékezniük Magyarország náci megszállására”.
Vásárhelyi Miklós 1956-ban Fotó: Fortepan/Kotnyek Antal
Ezután új világot próbált teremteni, de belátta, hogy az utópia hamis, és „tragikus tévedésével szembesülve” ellenzéki lett, majd Nagy Imre közeli munkatársa. 1956 után börtönbe is került. Soros Györggyel a nyolcvanas években ismerkedtek meg, és, ahogy írja, „rájöttünk, hogy eltérő élettörténetünk ellenére egy nyelvet beszélünk”. Tudták, hogy
„az öröknek látszó autokrata hatalom mindig remegő, gyenge lábakon áll”.
Vásárhelyi Miklós vezette a Soros-alapítványt, az ő irányításával Soros György szerint „a Nyílt Társadalom Alapítványok legeredményesebb időszaka” jött 1985 után. Sokan kaptak ösztöndíjat, modernizálták a kórházakat, ultrahang-, röntgen- és CT-berendezéseket vettek.
Ahogy írja:
„Az elmúlt évtizedekben az alapítvány közel 100 milliárd forintot költött oktatásra, egészségügyre, a romák helyzetének javítására.”
Ezeket a programokat Vásárhelyi Miklós indította el, aki nem ideológia mentén döntött a támogatásokról. Azt írja: „támogatott olyanokat is, akik később ellene, a végre megszerzett demokrácia ellen uszítottak”, és fontos szerepe volt a kommunizmus megdöntésében.
Végül Soros György azt írja: Vásárhelyi Miklós, ha élne, ma sem adná fel a reményt, mert
„a jövő nem az uszítóké: a gyűlölet nem közösséget, csak megkeseredett, egymásban is ellenséget látó, önmagukkal is békétlen embereket teremt”.
Szerinte veszélyes dolog gyűlöletet szítani, mert az idővel a gyűlöletkeltők ellen fordul, és innen nem vezet út „a jobb, igazabb, szabadabb, emberibb világba”, amiért Vásárhelyi Miklós sokat tett.
Arról, hogy hogyan és miért lett Soros György ellenség bizonyos országokban, ebben a cikkben olvashat.
Újabb csapat maradt pont nélkül, miután 40-0-ra győzte le a Baltimore Ravens a Miami Dolphinst az NFL nyolcadik játékhetének első meccsén.
A Ryan Tannehill sérülése miatt igazolt Dolphins-irányító, Jay Cutler is megsérült a múlt héten, így aztán Matt Moore-nak kellett volna vezetni a vendégeket, de a hazaiak ismét remeklő védelme minden próbálkozásnak útját állta.
https://twitter.com/NFL/status/923712847342854145
Két touchdownnal és két mezőnygóllal már az első félidőben elhúzott a Ravens, amelyből viszont a második negyedben
agyrázkódás miatt kivált Joe Flacco irányító
– igaz, idei játéka alapján ez nem is olyan nagy veszteség a csapatnak.
A második félidő is hasonlóan folytatódott, azzal a különbséggel, hogy most már inkább a védelem szerezte a pontokat. Előbb C.J. Mosley vitte vissza 63 yardról Moore eladott labdáját:
Matt Moore összesen 176 yardig jutott, a Dolphins futásokkal is csak 45 yardot tudott összehozni (ennek majdnem felét egyetlen játékban). A Ravensben Flacco 101, a helyére álló Ryan Mallett 20 yardot passzolt, de a csapat 177 yardot futott, ebből Alex Collins 113-at.
A spanyol kormány feloszlatja a katalán kormányt és parlamentet és előrehozott választást ír ki – döntött péntek este a madridi kabinet. Lényegében megszüntetik a katalán közjogi önállóságot, és menesztenek egy sor vezetőt. Zendülésért büntetőeljárást indít az ügyészség.
A spanyol kormány feloszlatja a katalán kormányt, a katalán parlamentet és előrehozott parlamenti választásokat ír ki december 21-én Katalóniában – jelentett be Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök kormánya ülését követően péntek este Madridban.
A kabinet döntött arról is, hogy az alkotmánybíróságon támadja meg a katalán parlament pénteki döntését, amellyel az a független „Katalán Köztársaság” létrehozását célzó javaslatot.
A függetlenségi nyilatkozat megszavazása miatt a spanyol állami főügyészség várhatóan hétfőn eljárás megindítását kezdeményezi zendülés bűncselekménye miatt a katalán kormány, valamint a katalán parlament elnöksége ellen, amelyet akár 25 évnyi szabadságvesztéssel is büntethetnek.
Felmentik posztjáról a katalán rendőrfőnököt, a katalán belügyi tanácsos főtitkárát, a katalán kormány brüsszeli és madridi delegáltját, valamint Brüsszel kivételével megszüntetik a katalán külképviseleteket. Ezek Németországban, Franciaországban, Svájcban, Nagy-Britanniában, Írországban, Ausztriában, Olaszországban, Belgiumban és az Egyesült Államokban működnek.
A katalán kormány feloszlatása egyebek mellett például azzal jár, hogy nem kapnak fizetést, és elvesztik aláírási jogukat is. A kormányzati feladatokat a spanyol kormány illetékes miniszterei veszik át ideiglenesen.
A függetlenségi nyilatkozat megszavazása miatt a spanyol állami főügyészség várhatóan hétfőn eljárás megindítását kezdeményezi zendülés bűncselekménye miatt a katalán kormány, valamint a katalán parlament elnöksége ellen, amelyet akár 25 évnyi szabadságvesztéssel is büntethetnek.
Előzőleg, délelőtt a spanyol Szenátus megszavazta a katalán kormány feloszlatását azt követően, hogy a barcelonai parlament – az ellenzéki képviselők kivonulása után – 72-10 arányban megszavazta a függetlenséget. A spanyol kormányfő nyugalomra intett.
A Szenátus jóváhagyta, hogy a spanyol kormány hat hónapon belül helyi választásokat írhasson ki Katalóniában, ideiglenesen átvegye a katalán kormányzati feladatokat, és 30 napos vétójoga legyen a katalán parlament döntéseivel szemben. Az intézkedések megjelentetésük után lépnek életbe.
A spanyol miniszterelnök, Mariano Rajoy twitteren intett nyugalomra alig pár perccel azután, hogy a katalán parlament megszavazta Katalónia függetlenségét. Mint írta: a jogállamiság helyre fogja állítani a jogszerűséget Katalóniában.
Korábban, Soraya Sáenz de Santamaría miniszterelnök-helyettes tegnap a spanyol parlamenti bizottság ülése után azt mondta:
kivételes helyzetben az államnak joga rendkívüli eszközökhöz nyúlni,
és ami a 155-ös cikkben szerepel, az nem csak Spanyolországban létezik. Szerinte Katalóniát „meg kell menteni” azoktól, akik a törvényen kívül helyezik, és a katalán kormányt vádolta azzal, hiányzik belőle az egyetértés és a párbeszéd szellemisége.
A szenátus levélben ajánlotta fel Carles Puigdemont katalán elnöknek, hogy személyesen vegyen részt a vitában, aki azonban nem élt ezzel a lehetőséggel. Délelőtt faxon juttatta el állásfoglalását, amelyben a spanyol kormányzati beavatkozás ellen érvelt.
Carles Puigdemont korábban bejelentette, hogy nem ír ki előrehozott helyi parlamenti választásokat Katalóniában. Mint közölte: kész lett volna ezt megtenni, de nem kapta meg azokat a garanciákat a spanyol kormány részéről, amelyek indokolnák ezt a lépést.
„SENKI NEM MONDHATJA, HOGY NEM VOLTAM KÉSZ ÁLDOZATOKRA”
– jelentette ki. Azt is mondta, hogy elnökként feladata, hogy kimerítse az összes lehetséges utat egy párbeszéddel és megállapodással létrejött megoldáshoz.
Tanulságos vitának adott otthon késő este az RTL Klub Magyarul Balóval című műsora. Eleddig nagy fegyverténynek számított, ha egy asztalhoz ült vitázni a kormányoldal és ellenzéke. Mára már az is eredménynek, újságírói bravúrnak minősül, ha az ellenzék ül le egymással ebből a célból. Balónak ez is sikerült. Egy asztalhoz ült Szél Bernadett, Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely. A beszélgetésből három dolog derült ki: nincs az a pénz, amit Szél meg ne tudna ígérni, Gyurcsány Orbánhoz képest radikális, de kiszámítható változásról, gyarapodásról beszél, Karácsony pedig nem akar az MSZP-vel közös miniszterelnök-jelöltet.
A félórás beszélgetés során Szél igen agresszíven lépett fel. Elutasított minden együttműködést. Hiába emlékeztette Gyurcsány, hogy 2014-ben az LMP külön indulása tizenegy olyan mandátumot adott a Fidesznek, amelyik egyeztetett indulás esetén a demokratáké lehettek volna. A Lehet Más a Politika favoritja a vita során lazán kiszórt kétezer milliárd forintot. Azt állította, hogy tudja a forrását annak, hogyan adná a GDP 20 (!) százalékát az oktatásnak. Gyurcsány figyelmeztette, hogy ez annyi pénz, mintha 13., 14. és 15. havi nyugdíjat ígért volna, de Szél erre egy 50 százalékos béremelést is azonnal beígért.
Karácsony azzal intette Szélt, hogy hiába ígér bármit, nem fog választást nyerni, ráadásul azzal, hogy elutasítja az együttműködést, valójában Orbánt tartja hatalomban. Szél szerint akkor is ő és az LMP a megoldás. Gyurcsány az LMP többszöri pálfordulását jelzi, meg hogy a Fidesszel és a Jobbikkal barátkoznak, megszavazták Orbánnak az Alkotmánybíróság kibővítését, Szél pedig Bálványoson Soros Györgyöt szidta Kósa Lajossal közös fórumon.
Az LMP frontasszonya ennek ellenére kitartott amellett, hogy mindenkinek sok pénzt tud ígérni, és ő hozza el a korszakváltást, megvetve az elmúlt teljes 27 évet.
A múltat nem lehet eltörölni, de az emberek elsősorban kiszámítható, nyugodt életre vágynak, nem betarthatatlan ígéretekre, replikázott Gyurcsány. Karácsony ismét arra emlékeztetett, hogy ő szívesen támogatna közös ellenzéki jelöltet, akár akkor is, ha az LMP-s, sok helyen pedig a DK-s jelöltet tartja a legjobbnak.
Szóval, a pártok nem közeledtek egymáshoz egy ilyen vitától, de mi, nézők néhány dolgot azért elraktározhatunk ebből jövő áprilisra.
Az egész ügyre úgy irányult a figyelem, hogy a Független Hírügynökség megszellőztette: a Gémesi-féle Új Kezdet választási szövetséget vállalt az LMP-vel és ezzel beolvadt a nagyobb pártba. Nem nagy ügy, másokkal is megtörtént – mondhatná bárki. Csakhogy ebből a kis részletből az is kitudódott, hogy a két szövetséges nem meri vállalni a 10 százalékos parlamenti küszöb kihívását.
Pedig mintha nagyobb derűlátással állt volna neki a Szél Bernadett (és Hadházy Ákos) vezette zöld párt a jövőre esedékes választásoknak. Jó lépésnek tűnt és tűnik továbbra is az, hogy női miniszterelnök-jelöltet választottak. Ez Magyarországon újdonságnak számít és mellékszálként még a megnyugvó szakaszába lépett Marton-botrány is fokozhatja az esélyeket, hiszen egy macsó-mentalitásban tobzódó országban legalább a közvélemény józanabb női részéből válthatott ki öntudatos állásfoglalást. A választótábor nagyobbik felét márpedig a nők alkotják.
Az sem rossz ötlet, hogy a vidéki polgármestereket tömörítő Új Kezdetet is bevették a választási csapatba, hiszen ők pontosan onnan hozhatnak szavazatokat, ahol az LMP és a többi fővárosi kötődöttségű párt a leggyengébb.
Kérdés, hogy a Gémesi György gödöllői polgármester által összverbúvált vidéki elöljárók tudnak-e jelentősebb tömegeket mozgósítani.
Azokon a helyeken, ahol a kiszolgáltatottság, ezáltal az egzisztenciális félelem sokkal nagyobb. Ezekről a helyekről érkeznek a buszok a lelkes Orbán-rajongókkal a különböző budapesti „nagygyűlésekre”. Az eddigi közvéleménykutatási adatok eddig nem támasztották alá, hogy a Gémesi-csapat jelentősebb erőt tudna felmutatni. Az ő szempontjukból teljesen érthető, hogy egy nagyobb eséllyel rajtoló gárdához csatlakoztak.
Az önbizalommal viszont valami baj lehet,
hiszen azt már nem merték bevállalni, hogy koalícióként induljanak, mert abban az esetben, a kormánypártok nem kis fortélya következtében, már a 10 százalékos parlamenti küszöb lenne érvényes rájuk nézve. Hogyan gondol komoly kormányváltó erőként fellépni egy párt, ha már a 10 százalék is gondot okozhat?
Márpedig, és ebben az LMP nem kivétel, az ellenzéknek sok olyan része van, amely a kinyilatkozások szintjén a kormányváltást tűzte ki célul 2018-ra és nem csak a parlamentbe jutást, azaz esetünkben, a teljesen felesleges ellenzék kényelmes szerepét.
Tegyük hozzá, hogy
az elkövetkező 5 hónapban még minden elképzelhető és bárki összefoghat bárkivel.
Ebből a játékból még a Jobbikot sem lehet kizárni, főleg úgy nem, hogy léteznek olyan pártok, amelyek egyetlen közös nevezője: még nem voltak kormányon. Jobbik, LMP, Momentum, Együtt, Párbeszéd…
Az előkampányban minden szereplő igyekszik felverni a saját árát, hogy minél jobb alkupozícióhoz jusson a hajrában. Persze ez azzal a veszéllyel jár, hogy nem kel el a portéka.
Az LMP/Új Kezdet szövetség ebből a szempontból sem tűnik túlságosan acélosnak. Még árfokozóként sem.
Ma a Szabinák ünneplik névnapjukat, és viszonylag jó idő lesz, mielőtt hétvégén megérkezik a hideg. Már a lapszemle is itt van, vegyék, vigyék.
Népszava: Aszúba fullad Tokaj-Hegyalja – Sok kisgazdálkodó tönkrement
A tokaji kistermelők legnagyobb félelmei látszanak igazolódni azzal, hogy a kormány a héten törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint az államnak elővásárlási jogot biztosítanának a világörökségi helyszíneken – írja a Népszava. A helyiek arra gondolnak, hogy a Grand Tokaj Zrt. azért nem vásárolja fel tőlük immár az aszút sem, mert el akarják lehetetleníteni a félhektáros gazdákat, hogy aztán előbb az állam, majd később annak kegyeltjei olcsón jussanak hozzá az itteni földekhez.
A törvényjavaslatot október 24-én Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be, és előadóként az a Lázár János kancelláriaminiszter jegyzi, akinek másfél hektáros mádi szőlője van. A beadványban arra hivatkoznak, hogy a világörökségi státusz a terület számára önmagában nem biztosít védelmet, ezt a nemzetközi és a nemzeti jogszabályoknak együttesen kell garantálniuk. A lap által megkérdezett tokajiak közül viszont többen megjegyezték, hogy Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményhez, és eddig senkinek nem jutott eszébe ez.
Magyar Hírlap: Hagyó kezdeményezte a part menti mobil gátat
Ugyanazok ellenzik most a római-parti gát megvalósítását, akik 2009-ben még támogatták ezt a nyomvonalat az akkori közgyűlési határozat tanúsága szerint – állítja a Magyar Hírlap a lap birtokába került iratokra hivatkozva. Horváth Csaba szocialista képviselő, aki most hevesen tiltakozik a gát ellen, maga is megszavazta a határozatot az ártéri védműről a határozat szerint, amelynek előterjesztője Hagyó Miklós, Demszky Gábor főpolgármester akkori helyettese volt – írja a lap. A most tiltakozó ellenzéki képviselők közül mindenki megszavazta a part menti védmű építését, vagyis az akkor még MSZP-s Gy. Németh Erzsébet, a szintén szocialista Szaniszló Sándor, az SZDSZ-es Szabadai Viktor és természetesen Demszky Gábor főpolgármester is.
Magyar Nemzet: Beszállt a Belügyminisztérium, máris sokkal többe kerülnek a mentőautók
Idén közel egymilliárd forinttal drágábban sikerült mentőautókat vásárolnia közbeszerzés keretében az Országos Mentőszolgálatnak, mint tavaly – írja a Magyar Nemzet. Darabonként nettó 5,7 millió forinttal került többe egy kocsi most, hogy a Belügyminisztériumhoz köthető cég is részt vesz az üzletben. A lapunk által megismert közbeszerzési felhívás és végleges adásvételi szerződés szerint tavaly 80 mentőautót vásároltak, míg idén a dokumentumok már 169 járműről szóltak, tehát több kocsit vettek, darabonként jelentős áremelkedéssel. Pedig a lap beszámolója szerint az autók műszaki felszereltsége jelentősen nem különbözik, tehát nem tudni, mi indokolja az árkülönbséget.
Magyar Idők: Törvénytelenül járt el Simicska Lajos cége
Törvényt szegett a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Publimont Kft., amikor a piaci ár töredékéért biztosított plakáthelyeket a Jobbiknak – írja a Magyar Idők adóhatóság iratokra hivatkozva. A lap birtokába jutott dokumentumok szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vizsgálata során csaknem 75 millió forint adókülönbözetet állapítottak meg, vagyis a cégnek ennyivel többet kellett volna befizetnie, ha nem nyújt az áfajogszabályokkal összeegyeztethetetlen kedvezményeket a Jobbiknak.
A nyáron indult NAV-eljárásban a Publimont 2017 első féléves bevallásait nézték át, a Magyar Idők pedig azt írja, hogy a vizsgálat lényegében megerősítette azokat a híreket, amelyek szerint Simicska támogatta a Jobbik egész országra kiterjedő kormányellenes plakátkampányát. Nemcsak azzal segítette a pártot, hogy a többi hirdetőnél nagyobb kedvezményt adott a plakáthelyekre, de azzal is, hogy a szokásosnál hosszabb fizetési határidővel és fizetési garancia vállalása nélkül kötött szerződést – írják.
Arról írt a Független Hírügynökség 2007. október 27-én, hogy a korábbi hídfoglalás után még mindig zárva volt a Erzsébet híd a gyalogosok előtt.
A tíz évvel ezelőtti hír szerint még azt sem lehetett tudni, hogy mikor bontják le az Erzsébet híd járdáit lezáró kordonokat. A rendőrség ugyanis
kockázatosnak tartotta a gyalogosforgalom újraindítását.
A Független Hírügynökség értesüléseit Barta László, a Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese megerősítette, a hivatalos álláspont szerint a rendőri vezetők folyamatosan értékelték a helyzetet. Akkor már egy napja nem állítottak elő senkit, a Ferenciek terén és a híd környékén is teljes a rend, nem voltak tüntetők.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
