FüHü
Mai kérdés – Támogatná a kötelező védőoltás bevezetését a COVID 19 járvány mielőbbi leküzdése érdekében?
Az EU-nak meg kell szüntetnie Magyarország tagságát
A Nyugat afganisztáni összeomlása azt mutatja, hogy demokratikus intézményeket nem lehet erőszakkal és külföldi segélyekkel létrehozni. A tanulság az Európai Unió számára egyértelmű kell, hogy legyen: ha nem jár elöl jó példával, és nem zárja ki a határain belül létező autokratákat, akkor a demokrácia melletti kinyilvánított elkötelezettsége semmit sem fog jelenteni.
Miután Magyarország tavaly júniusban elfogadta az iskolákban az „LMBTQ-tartalmakat” tiltó törvényt, Mark Rutte holland miniszterelnök megállapította, hogy az országnak „nincs helye többé az EU-ban”. Igaza van. Az Európai Uniónak el kellene kezdenie Magyarország kizárását, majd meg kellene fontolnia, hogy ugyanezt tegye Lengyelországgal is – írja Daron Acemoglu a Project Syndicate portálon.
Az elmúlt évtizedben Magyarország és Lengyelország következetesen aláásta a jogállamiságot és a demokratikus intézményeket, amelyek elvileg az európai projekt középpontjában állnak.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök önjelölt „illiberális demokráciája” téves elnevezés: már nem beszélhetünk demokráciáról.
A bíróságok egyre inkább Orbán Fideszének ellenőrzése alatt állnak, a médiának alig maradt szabadsága, a civil társadalmi szervezetek folyamatos fenyegetés alatt működnek, az egyetemeket pedig már megfosztották attól a kevés autonómiától is, amivel rendelkeztek.
Lengyelországban eközben a hasonlóan autoriter kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) nyíltan Orbán nyomdokaiba lépett. Bár a civil társadalmat és az ellenzéket még nem félemlítette meg ugyanilyen mértékben, folyamatosan aláássa az ország demokratikus intézményeit.
Az EU szemszögéből nézve a két ország elutasítja az az új vezetésű Európai Ügyészségbe történő belépést, ez az utolsó csepp a pohárban.
A júniusban indított EPPO feladata a csalás, a sikkasztás és az uniós pénzekkel kapcsolatos egyéb bűncselekmények kivizsgálása és üldözése. Nem meglepő, hogy bőséges bizonyíték áll rendelkezésre, amely mind a Fideszt, mind a PiS-t ilyen visszaélésekbe keveri.
Azzal, hogy Magyarország és Lengyelország megtagadja az EPPO hatáskörének elismerését, miközben továbbra is kapnak uniós forrásokat, az az európai projektet és mindent, amit az képvisel, nevetségessé teszik.
Ráadásul most egy újabb érv szól az EU mellett, hogy fellépjen Magyarország és Lengyelország ellen. A tálibok afganisztáni győzelme után már nem kétséges, hogy a demokrácia és a jogállamiság erőszakkal és külföldi segélyekkel történő megteremtésére irányuló nyugati erőfeszítések kudarcot vallottak. Mostantól kezdve a nyugati országoknak példát kell mutatniuk. Ahogy Jimmy Carter amerikai elnök mondta beiktatási beszédében:
„A legjobb módja annak, hogy más országokban növeljük a szabadságot, ha itthon is megmutatjuk, hogy a mi demokratikus rendszerünk követésre méltó”.
Nicolás Ajzenman, Cevat Giray Aksoy, Martin Fiszbein, Carlos Molina és én több mint 110 ország adatait vizsgáló új kutatásunkban kimutattuk, hogy a demokratikus intézmények nagyobb bizalmat keltenek, ha megbízhatóan biztosítják a gazdasági növekedést, a békét, a stabilitást és a közszolgáltatásokat. Az elmúlt négy évtized bizonyítékai arra utalnak, hogy a demokratizálódás regionális hullámokban zajlik, részben azért, mert a demokrácia iránti igény egyik országról a másikra terjed.
A demokrácia visszaesése hasonló mintát követett. Amikor a meglévő demokráciák kevésbé tűnnek utánzásra érdemesnek, a demokratikus intézmények kevésbé valószínű, hogy elterjednek.
Ezek a megfontolások kétszeresen érvényesek az EU-ra, mivel az EU küldetése a demokratikus intézmények létrehozása nemzetek feletti szinten.
Egy olyan időszakban, amikor a globális együttműködésre nagyobb szükség van, mint valaha, az EU eredendő történelmi kísérletét sikerként kell értékelni.
A második világháború végén a kontinens lepusztult és gazdaságilag kiüresedett, miután minden erőforrását a fegyverkezésre fordította. Míg az Egyesült Államokban a modern technológiák, például a hűtőszekrények, a központi fűtés, a belső vízvezetékrendszerek és a polgári közlekedési rendszerek elárasztották a világot, addig Európában ezek sehol sem voltak.
Nagy-Britanniában, amely jobban járt, mint a kontinens többi része, 1947-ben csak a házak felében volt meleg víz vagy beltéri vízvezeték. Németországban számos nagyváros – köztük Hamburg, Köln, Düsseldorf, Drezda és Berlin – romokban hevert a szövetségesek bombázásai után. Mintegy 20 millió német hajléktalanná vált, és az ország háború előtti lakosságának 10%-a meghalt. Európa többi része alig volt sokkal jobb helyzetben. A megszállt Franciaország, Belgium és Hollandia hosszú felépülés elé nézett, miután a nácik kegyetlenül kifosztották őket.
Mindennek tetejébe a történelmi ellenségeskedés – különösen Németországgal szemben – minden idők legmagasabb szintjén állt. Sokan azt feltételezték, hogy a kommunizmus vagy a konzervatív diktatúrák nagyobb valószínűséggel fognak teret nyerni, mint a demokrácia. A békét a legjobb esetben is bizonytalannak tartották.
De mint ma már tudjuk, a béke győzött, és a demokrácia gyökeret vert és kivirágzott egész Nyugat-Európában, kivéve Spanyolországot és Portugáliát (amelyek a későbbi évtizedekig saját kvázi-fasiszta diktatúrájuk alatt maradtak).
Gazdasági szempontból a helyzet hihetetlen ütemben javult; a háborút követő három évtizedet „les trente glorieuses” – a dicsőséges 30 év – néven emlegették.
A közelmúltban az EU közép- és kelet-európai terjeszkedése kezdetben szintén sikeres volt. Nehéz elképzelni, hogy Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország és a balti országok ilyen gyors demokratikus átalakuláson mentek volna keresztül az uniós csatlakozás és finanszírozás lehetősége nélkül. És ugyanilyen valószínűtlen, hogy Lengyelország az EU nélkül a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdaságává vált volna.
A keleti terjeszkedés azonban most úgy tűnik, hogy Európa Achilles-sarkává vált.
Magyarország és Lengyelország az EU működési zavarainak és intézményi gyengeségeinek szimbólumai lettek.
Magyarország kizárása és Lengyelország hiteltérdemlő megrendszabályozása komoly döntés, amelyet nem szabad elhamarkodottan meghozni. Bármelyik tagállam választhat olyan kormányt, amely megpróbálhatja gyengíteni a demokratikus intézményeket (ahogyan Olaszország tette Silvio Berlusconival, és ahogyan Nagy-Britannia tette Boris Johnsonnal). Általában a legjobb módja a leendő tekintélyelvűekkel szemben az, ha hagyjuk, hogy a demokratikus intézmények végezzék a munkájukat, és bízunk abban, hogy a választók eltávolítják a veszélyes politikusokat.
Magyarország azonban a szabályt erősítő kivétel lett. Miután több mint egy évtizede Orbán Fidesz pártja irányítja Magyarországot, úgy tűnik, hogy a demokrácia halálos sebet kapott, ami kétségessé teszi, hogy a választók valaha is el tudják távolítani a jelenlegi rendszert.
Minél tovább kezeli az EU Magyarországot normális demokráciaként, annál nagyobb kárt okoz saját magának. El kellene kezdenie a szabályok megváltoztatását, hogy felléphessen Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, még akkor is, ha ezek az országok megpróbálnak vétójogukkal visszaélni.
Első lépésként az Európai Unióról szóló szerződés hetedik cikkelyére hivatkoznia fel kell függeszteni Magyarország szavazati jogát, majd leállítani az uniós pénzek folyósítását az országnak, s közben a tagság megszüntetésének jogi kereteit megteremteni.
Hacsak nem történik valami csoda, hogy az utolsó pillanatban visszatér a demokrácia, Magyarországnak távoznia kell, hogy az európai projekt fennmaradhasson.
ford.: Ara-Kovács Attila
Pegasus-ügy: az Európai Adatvédelmi Testület is foglalkozik a botránnyal!
„Tudomásul veszem az Ön kérését, hogy az ügyet az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) szintjén vitassuk meg. Rendkívül fontosnak tartom az ügyet, ezért azt javaslom az EDPB elnökének, hogy a testület következő plenáris ülésének egyikén foglalkozzon a kémprogramok kérdésével” – ezt Wojciech Rafal Wiewiórowski, európai adatvédelmi biztos válaszolta Ujhelyi István írásos megkeresésére.
Valami tehát ezen az európai „fronton” is megindul az ügyben. Fontos tudni, hogy az EDPB nem nyomozószerv és nem feladata a konkrét botrány kivizsgálása (nem is ezt kérte tőlük): az azonban elengedhetetlen, hogy a Pegasus-ügyből levonható tanulságok mentén a testületben fogalmazzanak meg a személyes adatvédelem megerősítéséhez – azon belül is kiemelten az újságírói munkavégzéshez és forrásvédelemhez kapcsolódó – szükséges iránymutatásokat.
Közel ötven napja, hogy nem ismerjük a Pegasus-botrány magyarországi részleteit – ennyi ideje titkolózik a Fidesz-kormány és tesz meg mindent annak érdekében, hogy a részletek soha ne derüljenek ki. A kormánypártiak és fizetett megmondó-embereik azt harsogják, hogy nincs itt semmi látnivaló, nem történt semmi, de eközben más országokban (például a szoftvert eladó Izraelben, vagy Franciaországban, ahol az államelnököt is megfigyelhették ezzel a programmal más országok szolgálatai) már állami szintű vizsgálatok indultak. A francia hatóságok nemrég igazolták is egyes sajtómunkások vélhetően törvénytelen megfigyelését, vagyis ez már bizonyíthatóan túlmutat egy konkrétumokkal alátámasztott tényfeltáró cikksorozaton.
A Fidesz-kormány hallgatása és akadékoskodása felér egy beismeréssel.
Azt már most a tévedés minimális kockázatával ki lehet jelenteni, hogy a Pegasus-kémszoftvert a magyar kormány megvásárolta és használta, vagy talán még mindig használja.
Azt is tudjuk, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter rekordszámú lehallgatásra adott engedélyt az elmúlt időszakban. A Pegasus-ügy kétségkívül rendkívüli nemzetközi botrány, a magyar érintettség pedig átfogó és mélyreható vizsgálatot követel. A Fidesz csak ideig-óráig tudja még feltartani az igazságot ebben a kérdésben: idővel minden részlet ki fog derülni és minden érintett felelni fog.
Az európai adatvédelmi szakemberek pedig remélhetőleg hamarosan olyan iránymutatásokat tesznek majd a döntéshozók asztalára, amely segít megakadályozni, hogy tényfeltáró munkát végző újságírókat bármely hatalom törvényellenesen, vagy a hatályos törvényeket kijátszva lehallgasson.
Fekete pólóban
A tegnapiak után még két megjegyzés a magyar – angol meccshez:
Csakhogy ezután a saját maga által összeállított csapat nem a sportszerűen szurkoló közönséghez ment a meccs végén, megköszönni a bíztatást, hanem egyenest ahhoz a szektorhoz, ahonnan leginkább áradtak a moslék szitkozódások és a behajított poharak.
Vagyis csak azt akarom mondani, hogy az ünneplési jelenet már messze nem a sportról szólt, semmi köze nem volt ahhoz, hanem valami egészen másról.
Újabb hallgatók hagyták ott a Színház és Filmművészeti Egyetemet
74 hallgató szeptembertől a Freeszfe Egyesület közreműködésével a salzburgi Mozarteumban, a ludwigsburgi előadóművészeti egyetemen, a varsói színművészeti egyetemen, a svájci Academia Dimitrijben, a pozsonyi színművészeti egyetemen és a bécsi zeneművészeti egyetemen folytatja tovább tanulmányait – áll a Freeszfe Egyesület szombati közleményében.
A Színház- és Filmművészeti Egyetemmel a következő osztályok hallgatói szüntették meg jogviszonyukat:
- Színházrendező – zenés színházi rendező szakirány, III. évfolyam: teljes osztály, 7-ből 7 hallgató
- Színházi dramaturg, III. évfolyam: teljes osztály, 8-ból 8 hallgató
- Látványtervező művész MA, II. évfolyam: 6-ból 6 hallgató
- Színházrendező – bábszínházi rendező szakirány, V. évfolyam: teljes osztály, 6-ból, 6 hallgató
- Drámainstruktor – színjáték szakirány, II. évfolyam: 1 hallgató
- Színművész, V. évfolyam: 13-ból 7 hallgató
- Dokumentumfilm-rendező művész, II. évfolyam: 9-ből 3 hallgató
- Doktori iskola: 12 hallgató.
Továbbá a végzős, idén diplomázó osztályok közül:
- Színházrendező: teljes osztály, 6-ból 6 hallgató
- Színházi dramaturg: teljes osztály, 8-ból 8 hallgató
- Színművész: 11-ből 10 hallgató.
Anglia – rasszizmus 4-0
A fenti címmel kommentálták a brit lapok a világbajnoki selejtező mérkőzést, mely a Puskás Ferenc stadionban zajlott a magyar szurkolók egy részének minősíthetetlen viselkedése mellett.
Már a mérkőzés előtt kiderült, hogy két különböző világ találkozik, mert az angol csapat letérdelt a fajgyűlölet elleni tiltakozás jegyében. Ekkor – éppúgy mint az írek elleni mérkőzés alkalmából – füttyszóval köszöntötte a teltházas tábor az angol futballisták gesztusát.
Később a fajgyűlölet gyakran megnyilvánult amikor színesbőrű futballista kapta a labdát vagy épp gólt szerzett a magyarok ellen.
A mérkőzésen esélye sem volt a magyar csapatnak: a csúfos vereség megmutatta a két válogatott közötti tudásbeli különbséget.

Rossi: veszíteni lehet, de nem így
A magyar csapat olasz szövetségi kapitánya szerint a magyar válogatott ezúttal nem tudta hozni az Európa bajnokságon mutatott teljesítményt. Rossi próbálta csitítani a feldühödött magyar szurkolókat, akik a frusztrációjukat fajgyűlölő kiabálással és fütyüléssel fejezték ki, de hiába.
Az angol csapat minden bizonnyal a FIFA-hoz fordul a magyar szurkoló tábor egy részének viselkedése miatt. A várható ítélet: egy-két hazai mérkőzésen nem lehetnek nézők a világbajnoki selejtezők során.
A fő szurkoló, Orbán Viktor felelőssége
A magyar miniszterelnök, aki fiatal korában futballistának készült, ma is a labdarúgás szerelmese. Önti a pénzt a magyar futballba, amelynek eredményei egyelőre messze elmaradnak a várakozástól. Orbán Viktor persze nemcsak személyes okból támogatja a futballt hanem azért is, mert profi politikusként tudja, hogy ez nagy szerepet játszhat a politikai népszerűség megszerzésében. Tanítómestere ezen a téren Silvio Berlusconi volt. Olaszország leggazdagabb embere, aki Olaszország sokszoros miniszterelnöke is volt, mozgalma jelszavaként a Forza Itáliát választotta. Ezt utánozta Orbán Viktor a Hajrá Magyarország, hajrá magyarok jelszóval.
Orbán maga is elvetette a letérdelést mint gesztust a fajgyűlölet elleni harcban. Ez felhívás a szurkolóknak, főként azok szélsőséges táborának, hogy ne fogják vissza magukat.
Csakhogy Orbánnak peche van: míg fiatalkorában kevés színesbőrű futballista játszott az európai élvonalban, ma már tele vannak velük az elit csapatok és a válogatott is. Csányi Sándor mint a magyar labdarúgó szövetség elnöke szintén szerzett egy feketebőrü francia játékost, aki a magyar válogatottat erősíti.
Boris Johnson Twitter bejegyzése:
Ez teljesen elfogadhatatlan @Anglia a játékosokat faji bántalmazás érte tegnap este Magyarországon. Sürgetem, hogy határozottan lépjen fel a felelősökkel szemben annak biztosítása érdekében, hogy ezt a fajta gyalázatos magatartást végleg felszámolják a játékból.
A nemzeti és faji mítoszok ideje a futballban végképp elmúlt: már csak a teljesítmény számít. A magyar válogatott ebben a tekintetben leszerepelt amikor 4-0-ra kikapott az angoloktól a Puskás Arénában világbajnoki selejtező mérkőzésen. Csak emlékeztetőnek: Puskás és társai a Wembley stadionban győztek 6-3-ra! Igaz, focizni is tudtak.
Magyarország veszi a legtöbb fegyvert Németországtól
2,66 milliárd eurós fegyver vásárlással még az Egyesült Államokat is megelőzi Magyarország ezen a téren. Ez derül ki a német gazdasági minisztérium közleményéből, amely összegzi az elmúlt négy év adatait.
Németországban hamarosan választásokat tartanak, és ebből az alkalomból a képviselők érdeklődhetnek: mit intéztek a minisztériumok az elmúlt négy évben?
A minisztérium számai nem a tényleges fegyver vásárlásokat jelentik hanem azt, hogy milyen értékben adtak ki engedélyeket az exportra vagyis a szállítások jelentős része a közeli jövőben történik.
Merkel-Orbán paktum
A kancellár asszony hamarosan távozik a színről. Brüsszelben sokan őt tekintették Orbán keresztanyjának, mert mindig védelmezte a magyar miniszterelnököt az Európai parlament támadásai ellen. Senki sem tudja pontosan, hogy milyen paktum kötötte össze Orbán Viktort Angela Merkellel, de az biztos , hogy a német gazdasági terjeszkedés érdekeinek a védelme ide tartozott. Míg Lengyelország és Románia elsősorban az USA-tól vásárol fegyvereket, Orbán kormánya a németeket részesíti előnyben. A magyar kormány támogatja egységes európai haderő megteremtését, amely német és francia elképzelés szerint európai fegyverzettel lenne felszerelve.
Mi lesz Merkel távozása után?
Orbán washingtoni keresztapja, Donald Trump már távozott a színről és most Angela Merkel is búcsút mond a politikai színpadnak. Joe Biden egyértelműen Orbán ellenfelei közé tartozik, de ki lesz az új német kancellár? A három esélyes jelölt közül egyik sem igazi barátja a magyar miniszterelnöknek, de Armin Laschet, a CDU kancellár jelöltje elnézőnek mutatkozott eddig a nemzeti együttműködés rendszerének „Európához nemigen illő furcsaságai” iránt. Ezt sem a zöldekről sem pedig a szociáldemokratákról nem lehet elmondani. Sem Olaf Scholz sem pedig Anneliese Baerbock nemigen foglalkozott Orbánnal, de a két párt emberei annál inkább. Különösen Brüsszelben bírálták hevesen Orbán Viktor illiberális rendszerét a német zöldek és szociáldemokraták.
Ez nem jó ómen a magyar miniszterelnöknek, aki a fegyver vásárlásokkal évtizedekre biztosítani kívánja hatalmának berlini támogatását.
Utas(ok) és holdvilág(ok)
Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke és Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter dicsérendő felkészültségről és tudatosságról tanúskodva a római Santa Maria sopra Minerva templom előtt találkozott Giorgia Melonival, a Fratelli d’Italia elnökasszonyával.
Miért itt találkoztak, s mit láthattak odabent? Röviden összefoglalom.
Kezdhetném azzal, hogy itt található VII. Orbán sírja, de nevekkel nem viccelődünk, ez csak kultúrtörténeti érdekesség. A templom legfőbb kincsei a jobb kereszthajóban a Carafa-kápolnában látható freskók Aquinói Szent Tamás életéből vett jelenetekkel, amelyeket Filippino Lippi készített 1492-ben. Orbán Viktor a freskó előtt nyilván elmagyarázta két útitársának, hogy Aquinói Szent Tamás, a középkor legjelentősebb keresztény bölcselője szerint a közjó (bonum commune) több, mint a részleges jó, a közjó nagyobb és istenibb (maius et divinus), mint az egyes jó, a törvényalkotónak minden időben a közjót kell szem előtt tartania, s a mindenkori kormányzás legfőbb célja nem is lehet más, csakis a közjó.
A megismerésre szomjúhozó három látogató gondolataiba mélyedve hosszasan elidőzhetett a misztikus Sziénai Szent Katalinnak, Európa egyik védőszentjének sírjánál, s felidézték magukban az egyháztanító híres leveleinek egyik-másik sorát. Például azt, amit XI. Gergely pápának írt:
„Isten előtt nincs utálatosabb, mint azok a virágok, amik az egyház misztikus testéből hajtanak ki, és édes illatok helyett bűnök rothadó szagát árasztják.”
(Sziénai Szent Katalin: Levelek, Szent István Társulat, Budapest, 1983. 609.) Vagy egy másik leveléből: „A gőgből születik az önszeretet és az önszeretetből a gőg.” (22.) Esetleg az alábbi sorokat: „Utáljátok a gyűlöletet, mely a felebarát ellen van bennetek. A felebarát gyűlölete ugyanis nem más, mint Isten megbántása: ezért jobban kell gyűlölnünk azt, hogy gyűlölködünk (mert ezzel magát az Igazságot bántjuk meg), mint ellenségeinket.” (26.)
Pár lépésre Szent Katalin sírjától Michelangelo Feltámadott Krisztusában gyönyörködhetett a három utas. Kiváltképp – gondolom én – a két hölgynek maradhatott tátva a szája, amint a visszaemlékezések is arról számolnak be, hogy a korabeli római nők egyenest beleszerelmesedtek Michelangelo Krisztusába. Ugyanis az ábrázolt figura alakja és tekintete a legkevésbé volt krisztusi, sokkal inkább egy görög atléta mezítelen férfitestének mása. Kár, hogy Michelangelo halála után néhány egyházi túlbuzgó Krisztus férfiasságát bronzból készült kis lepellel takartatta le, de még így is jogosnak érezhetjük a korabeli mondást: e szobor térde többet ér egész Rómánál!
A látvány Novák Katalinban már csak zsigerileg is egészen biztosan felidézte a pedofiltörvényt és annak minden homofób aspektusát, így aztán lemondó sóhajjal, afféle modern Beatriceként követte tovább Viktort.
Pál sírja előtt felidézhették a zsidókat különösen gyűlölő és megvető pápát, a római inkvizíció vezetőjét. Neves és máig emlékezetes gondolata volt, hogy akár még a saját apját is megégetné, ha eretnek volna. IV. Pál volt az, aki összeállította a tiltott könyvek jegyzékét (Index), ha nem is ledarálás, de elégetés céljából, a zsidókat gettóba kényszerítette és megkülönböztető jelek viselésére kötelezte. A pápát rettenetesen gyűlölték, s halála után zavargások törtek ki: a politikai foglyokat kiszabadították a börtönökből, a capitoliumi szobrát ledöntötték, s a szobor fejét a Teverébe vetették.
Aztán itt van eltemetve X. Leo, aki a magyar Bakócz Tamás esztergomi érsekkel szemben nyerte meg a pápaválasztást. (Pedig az első félidőben még jól álltunk!) X. Leo amúgy egyházi állásokat pénzért bocsátott áruba, s pénzes búcsúkat hirdetett, amelyek ellen Luther lépett fel 1517-ben.
Odébb VII. Kelemen sírja látható. Ő volt az okozója a korabeli Brexitnek, ugyanis miután nem volt hajlandó felbontani VIII. Henrik angol király házasságát, a király 1534-ben létrehozta az anglikán egyházat, és elszakította Angliát Rómától, a katolikus Európától.
XIII. Benedek sírja újabb fontos állomása a sétának. Ő volt az, aki afféle pénzügyminiszternek nevezte ki bizalmasát, Niccolò Cosciát, ám a pénzügyér semmi mást nem tett, csak lopott, harácsolt, s végül pénzügyi csődöt idézett elő. Ki hallott még ilyet! A pápa halála után aztán szépen bebörtönözték, vagyonát elkobozták, vagyis működött az elszámoltatás!
Külön érdekesség, hogy a templom melletti kolostor, a domonkos rendiek anyaháza a tudományok elleni támadás fellegvára volt, az inkvizíció székhelye. Több tragikus per zajlott itt, egyebek mellett Giordano Bruno majd Galilei inkvizíciós tárgyalása is.
Ennyi látnivaló után fáradt elégedettséggel pihent meg a három látogató a templom lépcsőjén üldögélve. Jó lehetett nekik: épp velük szemben, tőlük néhány méterre egy Bernini-tervezte elefántszobrocska tart egy kisméretű egyiptomi obeliszket. Az elefánt viccesen félrecsapja az ormányát, s bizonyos szögből tekintve mintha gúnyosan nevetne. A szobormű alapzatán VIII. Orbán négysoros latin verse olvasható: Quisquis hic vides / Documentum intellige / Robustae mentis esse / Solidam sapientiam sustinere. Azaz: Te, aki ezt látod, értsd meg a példázatot: erős lelke kell lennie annak, aki a tudomány terhét cipeli.
Úgy bizony, kedves utasaink! Köszönjük, hogy érdeklődésükkel megtisztelték a római Santa Maria sopra Minerva templomát. Látogatásuk következő állomásán, a környező kis utcák egyik éttermének teraszán jó étvágyat kívánok!
Elég volt a brüsszeli töketlenkedésből!
Holnap rendkívüli ülést tart az Európai Parlament elnökéből és frakcióvezetőiből álló testület (Elnökök Értekezlete = CoP), hogy egyéb sürgető ügyek mellett döntés szülessen a magyar- és lengyel jogállamisággal kapcsolatos lépések szükségszerű folytatásáról – erről számol levelében Ujhelyi István EP képviselő.
Súlyos feszültségeket okoz az uniós intézmények között: az Európai Parlament képviselői korábban nagy többséggel két olyan állásfoglalást is megszavaztak, amely akár a források befagyasztásával is járó jogállamisági mechanizmus konkrét elindítását sürgeti az Európai Bizottság részéről Magyarország és Lengyelország kormányaival szemben. Erre ugyanis már év eleje óta lehetősége lenne a brüsszeli testületnek, az azonban tesze-toszáskodik, pestiesebben szólva töketlenkedik az ügyben. A tagállamok állampolgárainak milliói által megszavazott és felhatalmazott Európai Parlament már perrel is megfenyegette a Bizottságot a késlekedés miatt, ez a fenyegetés hamarosan formális testet is ölthet az EP vezetőinek várható döntése nyomán.
Mert, hogy
meguntuk a töketlenkedést.
Nem véletlen, hogy Orbán Viktor legutóbb felvázolt európai (agyrém)víziója szerint az Európai Parlamentet inkább fel kellene számolni és a nemzeti parlamenteknek átadni a szerepét; a magyar miniszterelnök ugyanis ezt szokta csinálni: ha valaki neki nem tetsző módon beszél, viselkedik, esetleg kérdez, ellenszegül vagy csak felveszi a kesztyűt, akkor azt gyorsan beszántja, megbünteti, bezáratja, jobbik esetben felvásároltatja valamelyik strómanjával és csak azután záratja be – fogalmaz meglehetősen sommásan Újhelyi.
Orbán úr el van szokva attól, hogy van olyan uniós intézmény, amely nem húzza be fülét-farkát, hanem kiáll a jogállamiság és a szabályok betartása mellett, ha kell, akkor ezért akár bíróságra is megy. Nem mondom, hogy a leggyorsabb eljárás, de legalább következetes, hiteles és biztos a végeredménye. Nem mellesleg ez több százmillió európai, köztük magyar polgár akarata – hiszen a demokratikusan megválasztott Európai Parlament felhatalmazását és legitimitását csak nem kérdőjelezik meg.
Legyen világos: a magyar kormány EU-ellenes és a jogállamiság szabályaiba ütköző politikája miatt kerül Magyarország olyan helyzetbe, hogy a nekünk járó források kifizetését – a végső kedvezményezettek általunk rögzített védelme mellett – befagyaszthatják, extrém esetben megvonhatják.
Ha a Fidesz-kormány nem sértene törvényt és nem lopná el az európai – köztük a magyar – adófizetők pénzét, akkor ez a helyzet elő sem állhatott volna. Látni és érteni kell, hogy a homofób törvény és a teljesen abszurd, holmi nemváltoztató műtétekről szóló népszavazás sem szól másról, mint elterelni a figyelmet a hamarosan elinduló jogállamisági eljárásokról.
Az Európai Parlament nem fogja hagyni, hogy az európai – köztük a magyar – polgárok érdekei sérüljenek, ezért mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy a szabályszerű és szükséges eljárások megtörténjenek. A magyar kormány ezt pofon egyszerűen el tudja kerülni: hagyja abba a lopást! Pont.
Pénz, avagy Mészáros a lelke mindennek
Minden kétséget kizáróan a megalázások közül a legmasszívabb és legütősebb az, amely egyenest a regnáló hatalom felől érkezik.
Az egyetemek „alapítványi formába történt átrendezését”, vagyis hatalom- és ideológiakonformmá való átalakítását, az egyetemi autonómia miszlikbe aprítását és az alapítványok telepakolását gyáva, ám mindenre kapható, a hatalmat feltétel nélkül kiszolgáló kormánypárti politikussal, a Fidesz-KDNP tizenkét évének egyik leggaládabb, egyben legszámítóbb húzása volt, amelyet az egyetemi világ, néhány törékeny hangtól eltekintve, emelt fővel fogadott el, s tette magát a hatalom kényes csizmájának lábtörlőjévé.
De nincs megállás, ha egyszer egy üzlet beindul!
Legfrissebb hír, hogy öt egyetem máris stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Mészáros Csoporttal.
A pénz nagy úr, s mint köztudott: nincs szaga. Hát, nem kell ehhez jóstehetség, ennek a pénznek lesz szaga. Ordenáré bűze lesz. Kiszellőztethetetlen, áporodott, fertelmes, gyomorforgató bukéja, messziről fog szaglani.
Hallottam olyan egyetemről, ahol már jóval a Mészáros Csoport megjelenése előtt az egyetemnek felkínált pénz ellenében a hatalom benyújtotta „humánpolitikai” elvárásait, amit aztán az egyetem vezetősége szó nélkül, engedelmesen, a legparányibb szégyenérzet nélkül végrehajtott.
Szóval jó kis stratégiai megállapodásnak néznek elibe az egyetemek. Megéri, minden bizonnyal.
És eszembe jut Steve Jobs híres beszéde, amit 2005-ben tartott a Stanford University avatási ünnepségén. Reményeim szerint hasonló beszédet fog tartani nemsokára a Mészáros Csoport hatalmas stratégája, Mészáros Lőrinc is, komolyan bólogató rektoroktól, homlokukat ráncoló egyetemi oktatóktól és hercigen tapsikoló egyetemi hallgatóktól körülvéve.
Steve Jobs első mondatát Mészáros Lőrinc szó szerint megismételheti: „Sosem szereztem diplomát.” De azt is nyugodtan átveheti, hogy „egy garázsban kezdtem.” És milyen zamata lesz annak, ha Steve Jobs után majd Mészáros Lőrinc is elmondja: „Az időtök limitált – ne vesztegessétek azzal, hogy valaki másnak az életét élitek.” És folytathatja tovább Jobs következő mondatával:
„Ne essetek a dogmák csapdájába, ne más emberek gondolkodásából táplálkozzatok.”
A hitelességnek ezen a fokán már nagy lesz a derültség, egyesek csapkodni kezdik a térdüket, s amikor ugyancsak Steve Jobs beszédét idézve azt mondja majd Mészáros Lőrinc, hogy „ne hagyjátok, hogy mások véleményének zaja elnyomja a saját belső hangotokat”, el fog szabadulni a derű, s csupa móka és kacagás tölti majd be az egyetem auláját.
„Maradj éhes, maradj bolond”
– hangzott Steve Jobs utolsó mondata.
Akkor most ezt a mondatot is képzeljük el az egyetemekkel stratégiai megállapodást kötő Mészáros Csoport névadójának szájából.
Csak mondom: már olvastam olyanról, hogy valaki a röhögéstől fulladt meg.
Gábor György