Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Máris késik a metrófelújítás

0

Az eddig közölttől eltérően csak hétfőn kezdik a 3-as metró felújítását – derült ki Tarlós István szavaiból. A szocialisták a bérletek árának harmadolását követelik, ha a pótlóbuszok csak az utasok kétharmadát fogják tudni elvinni.

November 6-án, hétfőn zárják le a 3-as metróvonal északi – az Újpest-városközpont és a Lehel tér közötti – szakaszát, az érintett hat állomás felújítása várhatóan egy évig tart – közölte Tarlós István főpolgármester csütörtökön Budapesten.

Ez ellentétben áll az eddig ismert közléssel. Eszerint negyedikén, szombaton zárják le a metrót. Még ma reggel is ezt közölte folyamatosan a hangosbeszélőkön a BKK.

A projektindító rendezvényen Tarlós István elmondta: az északi szakasz felújítása mellett elkezdődik a teljes alagút korszerűsítése, amely várhatóan 2020 végéig tarthat. A felújítás ideje alatt

a metró hétköznap este fél kilencig csak Kőbánya-Kispest és a Lehel tér között közlekedik,

esténként és hétvégenként a teljes vonalon pótlóbuszok szállítják majd az utasokat.

A fővárosi MSZP azt követeli, hogy a jelenlegi ár harmadával csökkentsék a budapesti tömegközlekedési bérletek árát, ha a 3-as metrót pótló buszok csak az utasok kétharmadát tudják elvinni.

A hatvan darab egy-két éves csuklós busz a számítások szerint az utasoknak csak maximum 60-70 százalékát tudja elszállítani – erről Bolla Tibor BKV-vezérigazgató beszélt az InfoRádióban.

Horváth Csaba, a párt fővárosi képviselője csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, ha lenne elég busz és buszvezető, akkor nagyobb buszmegállók kialakításával mindenkit el lehetne vinni. Az a tény, hogy csak az utasok kétharmada fér fel a buszokra, nyílt beismerése annak, hogy Tarlós István főpolgármester és munkatársai alkalmatlanok arra, hogy megtervezzék a felújítást és megszervezzék a pótlást – jelentette ki Horváth Csaba.

Szerelmi dzsihád vagy vallásháború ?

0

Indiában a terrorelhárítás 90 gyanús esetet vizsgál, melyek során hindu vallású fiatal nők áttértek az iszlám hitre, majd pedig férjük hatására csatlakoztak valamelyik terrorista szervezethez.

A leghíresebb eset bekerült az indiai sajtóba is: Kerala államban egy fiatal lány a férje hatására áttért az iszlámra, majd pedig szélsőséges eszmék hatása alá került. Felvette a Hadiya nevet, és elmondása szerint „dzsihádra készült”. Apja erre fogta magát és visszavitte a lányt a szülői házba, de azt már nem tudta megakadályozni, hogy jogi útra tereljék az ügyet.

Először a Kerala állam bírósága az apának adott igazat, de a férj felebezett, és ezért most India Legfelső Bírósága dönt majd az ügyben.
Kerala államban az Indiai Kommunista Párt és a vele szövetséges marxista csoportok vannak hatalmon. Vezetőjük szerint nincsen szó szerelmi dzsihádról, ahogy azt a terrorelhárítás és a kormánypárti sajtó állítja Indiában.

A 1,3 milliárd lakosú dél-ázsiai országban a jobboldali, nacionalista hindu párt, a  BJP (Bharatiya Janata Party) van hatalmon, mely a hindu többség érdekeit képviseli és ellenségesen viselkedik a 200 milliós muzulmán kisebbséggel szemben. Az iszlamista terrorizmus jelen van Indiában, ezért nem alaptalan a terrorelhárító szolgálat gyanakvása. Azt viszont eddig még nem sikerült egyértelműen igazolni, hogy az Iszlám Állam (ISIS) ilyen módon toborozna új dzsihád harcosokat Indiában.

Az MSZP ebben sem ért egyet a DK-val

0

Miközben a Demokratikus Koalíció aláírásokat akar gyűjteni, hogy ne szavazhassanak azok, akik soha nem éltek Magyarországon, addig a Magyar Szocialista Párt közleményben sietett kijelenteni, hogy „nem hisz a jogfosztásban”.

 

„A nem Magyarországon élő magyarok választójoga esetében úgy kell igazságot tenni, hogy a kivándorolt honfitársaink ugyanolyan módon tudjanak részt venni a választáson, mint a határon túli magyarok” – szögezi le a Demokratikus Koalíció akciójára reagáló MSZP-közlemény. Gyurcsány Ferenc a hét elején jelentette be, hogy aláírásgyűjtést indítanak annak érdekében, hogy ne szavazhassanak azok, akik soha nem éltek Magyarországon, így nem viselik szavazatuk következményeit.

A szocialista párt mai közleménye leszögezi: a magyarországi lakcímmel rendelkező, külföldön dolgozók számára is biztosítani kell a levélben szavazás lehetőségét. Az erre vonatkozó törvényjavaslatuk hetek óta arra vár, hogy végre megtárgyalja az Országgyűlés. A közlemény leszögezi:

„az MSZP nem hisz a jogfosztásban, nem támogatja, hogy szerzett jogot bárki visszavegyen, és nem vonnánk meg senki szavazójogát.”

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke kedden jelentette be az aláírásgyűjtési szándékot. Mint mondta:

az állampolgárságtól nem akarnak megfosztani senkit,

de nem látják be, miért a magyarság próbája az, hogy az ország mindennapjaiban nem osztozók perdöntő hatást gyakoroljanak arra, hogy a Magyarországon élők miként éljenek. Közölte: a 2014-es országgyűlési választásokon a Fidesz a határon túli magyarok szavazatával szerzett kétharmados többséget. Hozzáfűzte:

„Az ehhez szükséges egy mandátum a határon túlról jött.”

 

Erdélyi magyarok véleménye.
Az erdélyi magyar pártok vezetői egybehangzóan elutasítják a határon túliak szavazati jogának megvonására vonatkozó javaslatot. A pártvezetőket a Krónika című erdélyi magyar napilap kérdezte, ezt szemlézte az MTI.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségének (RMDSZ) elnöke „totális tévedésnek, manipulatív és rosszindulatú akciónak” minősítette a felvetést.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke különösen helyénvalónak tartotta a határon túli magyarok szavazati jogát olyan körülmények között, hogy a nemzet szövetét immár nemcsak a kulturális szálak, hanem a közös Kárpát-medencei gazdasági tér is összeköti.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a határon túli szavazatok csekély befolyásoló erejére utalva nevetségesnek találta azt az érvelést, hogy csak azok szavazhassanak, akik Magyarországon fizetik az adójukat.

 

Kiderült, hogy kiért rajongott bin Laden a Youtube-on

0

Az amerikai CIA hozzáférhetővé tette Oszama bin Laden, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat néhai vezetőjével kapcsolatos mintegy 470 ezer anyagot. Van közöttük néhány érdekes videó és fénykép is.  

Mike Pompeo, a CIA igazgatója szerint a levelek, videó- és hangfelvételek, valamint az archívumban szereplő további anyagok mélyebb bepillantást engednek a terrorszervezet működésébe és terveibe.

A körülbelül 18 ezer dokumentum között megtalálható Oszama bin Laden 228 oldalnyi hosszúságú személyes naplója, egy részletes leírás a szeptember 11-i tizedik évfordulójának megtervezéséről, az „arab tavasznak” nevezett eseménysorozatban való részvételi tervről, illetve az al-Kaidán belüli ideológiai és vezetési ellentétekről.

A dokumentumok mellett körülbelül 79 ezer hang- és képfájlt tettek elérhetővé a CIA honlapján, amelyek között tízezer arab nyelvű videofájl is található. A videók között több olyan felvétel is van, amelyen Oszama bin Laden kedvenc fia Hamza látható. Eddig az Oszama kiszemelt utódjának tartott Hamzáról csak gyerekkori képek álltak rendelkezésre, most viszont már felnőtt férfiként látható. Ezek a felvételek akkor készültek, amikor egy ismeretlen nőt vett el feleségül.

Azonban akadnak igencsak érdekes és kevésbé komolyan vehető videók is.

Többek között dokumentumfilmek, amelyek az Oszama bin Laden utáni hajszáról vagy az amerikai hadviselésről szóltak.

Ezenkívül a terroristavezér személyes kedvencei között találták meg a 2005-ös Csodacsibe nevű animációs filmet, vagy a Három Muskétásról szóló alkotásokat. Sőt, az is kiderült, hogy Oszama bin Laden szintén többször megtekintette az egyik legismertebb Youtube-videót: amikor egy idősebbik fivér bedugja az ujját pólyás öccsének a szájába, majd úgy tesz, mintha a csecsemő nagyon megharapta volna.

Ez már a negyedik alkalom, hogy a CIA ilyen mértékben tett elérhetővé az egykori al-Kaida terroristavezérrel kapcsolatos anyagokat. 2015-ben, 2016-ban és az év elején is oldottak fel olyan dokumentumokat, amelyeket 2011-ben az Oszama bin Ladent kiiktató amerikai különleges egység zsákmányolt a pakisztáni Abbottabadban.

Ugyanakkor a CIA igazgatója közölte, hogy a gyűjtemény még „nem teljes”, vagyis több nemzetbiztonsági szempontból veszélyt jelentő anyagot egyelőre még titkosítás alatt tartanak.

Továbbá a nagyon sok pornográf, fertőzött, zavaros és be nem fejezett, illetve duplum fájlokat szintén nem fogják a széles nyilvánosság elé tárni.

Mindent tudni fognak rólunk – Jöhet a Kormányzati Adattrezor

0

A jövőben Kormányzati Adattrezorban tárolnák minden magyar állampolgár és cég hivatalos adatait és ügyeit – derül ki a hvg.hu birtokába került, október elején készült titkos kormányzati előterjesztésből. A megvalósításért felelős egyik minisztérium megerősítette a tervezet létezését, de arra hivatkoznak, hogy a beruházás még az előkészítés fázisában van.

 

Bár az előterjesztés „nem tekinthető a kormány álláspontjának”, az koncepcionálisan kifejezetten kidolgozottnak tűnik, és egyértelműen kiderül belőle, milyen informatikai fejlesztésben gondolkodik a kormányzat a 2018. január 1-vel új szakaszba lépő digitalizációban – mutat rá a portál. Az idén májusban a Nemzetbiztonsági Kabinet bólintott rá arra, hogy archiválni kell „az állam működése szempontjából létfontosságú adatokat”.  Az archivált állományokat tároló, centrális központ lesz a „redundáns Kormányzati Adatbank, vagyis Adattrezor”, amit az előterjesztés szerint földrajzilag olyan környezetben hoznának létre, „ahol Magyarországon a legbiztonságosabb módon lehet tárolni ezen létfontosságú adatokat”. Olyan „katasztrófatűrő, megfelelő védettségű telephelyek” létesítését tervezik, amely az adatközpontoktól – vagyis ahol e-ügyintézés zajlik, az adat keletkezik – távolabb helyezkedik el.

Az előterjesztésben szereplő elképzelés egyértelműen az utóbbi időszak egyik legnagyobb, és így legdrágább informatikai projektje lenne.

A rendszer kialakítására már megvan a pénz: egy idén júniusban elfogadott kormányhatározattal biztosítottak 10 milliárd forintot a Belügyminisztérium részére.  

Ebből jönne létre egy két gépteremből álló kormányzati adatközpont, illetve maga az adatbank. Ez nem egy mentési (úgynevezett backup) megoldás lenne, „hanem egy valódi adattrezor”, amelynek fő jellemzője, hogy „az adatok bevitele gyakori, ám ezek kivétele csak különleges esetekben, szigorúan ellenőrzött módon történhet”. „A rendszer kiemelt biztonságú, mélységében tagolt védelemmel fog rendelkezni”, mind fizikai, mind informatikai szempontból – ismerteti a dokumentumot a portál.

Az előterjesztésben szerepel, hogy milyen adatokat, milyen gyakorisággal kellene majd a Kormányzati Adattrezorba archiválni. A nemzetbiztonsági szolgálatoknál keletkezett adatokat, illetve a minősített adatot tartalmazó rendszereket egyéni módon fogják archiválni, és „saját fizikai adattároló” átadásával fogják eljuttatni az adattrezorba. Olyan esetek is lesznek, amikor nemcsak az adatokat, de a szerverkonfigurációkat és a szerveren futó szoftvereket is archiválni kell.

Már a 2015-ös törvény kőbe véste, hogy az „adatok őrzéséért felelős szerv” az adatállományba nem tekinthet bele, kizárólag arra jogosult, hogy ezeket átvegye és megőrizze.

Az Adattrezort üzemeltető, őrzésért felelős szervnek az állami Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t, (NISZ Zrt.) jelölik ki. A projektért az előterjesztésben Pintér Sándor belügyminisztert és Trócsányi László igazságügyi minisztert teszik felelőssé, magát az anyagot Felkai László, a belügyi tárca közigazgatási államtitkára láttamozta. Az Adattrezor „projektgazdája” a belügy lenne, a Honvédelmi Minisztériumot pedig „telephelyének használatából fakadó érintettsége miatt” vonnák be a végrehajtásba „konzorciumi partnerként”.

A hvg.hu megkeresésére annyit közöltek az érintettek, hogy

 „A Kormányzati Adattrezorról szóló előterjesztést a Kormány még nem tárgyalta meg, a tervezet a szakmai előkészítés fázisában van” – közölték.

További részleteket itt olvashat.

 

Újabb ámokfutás történt egy amerikai kisváros áruházában

0

Három halálos áldozatot követelt egy ámokfutás a Denvertől mintegy 15-20 kilométerre északkeletre fekvő Thornton városában. Az elkövető egyelőre még szabadlábon van. 

A thorntoni rendőrség közölte, hogy a helyi idő szerint este hat órakor a város Walmart áruházában lövöldözés tört ki. A CBS Denver hírtelevíziónak nyilatkozó helyszíni szemtanúk legalább harminc lövésről számoltak be. „Csak a Halloween-i lufik pukkannak szét” – magyarázta először egy Walmart-alkalmazott a vásárlóknak, amikor meghallották a lövések hangját. Azonban látva a fegyverrel kezében közlekedő férfit pánik tört ki az épületben és az emberek a kijáratok felé rohantak.

Az elkövető is elhagyta az áruházat, majd egy vörös Mitsubishin hagyta el a helyszínt. Victor Avila rendőr azt nyilatkozta, hogy a rendőrséget este fél hét körül riasztották.

Nagy erőkkel vonultunk ki, lezárták az áruház és az egész bevásárlóközpont környékét.

Több mentőautó érkezett a helyszínre, miközben 48 embert a rendőrségi buszokon szállítottak el biztonságos helyre.  A lövöldözésben ketten a helyszínen életüket vesztették, egy súlyos sebesült pedig a kórházba szállítás után meghalt. A helyi rendőrség egyelőre nem kerítette kézre az elkövetőt, a Twitteren folyamatosan beszámolnak a fejleményekről és a lakosság segítségét kérik az ügyben.

Mára a bíróságra várják a katalán vezetőket – Frissítve

0

Akár 30 év börtönbüntetésre is ítélhetik a posztjukról eltávolított katalán vezetőket, akiket a spanyol Legfelsőbb Bíróság elé rendeltek. Csütörtökön délelőtt kellet megjelenniük, kihallgatásra. Kilencen eleget is tettek ennek. Lázadással, továbbá pénzügyi visszaéléssel vádolják őket az októberi vitatott függetlenségi népszavazás kapcsán.

 

A bíróság 13 vezető tisztségviselőt rendelt maga elé, valamint  Carles Puigdemont. Kilencen megjelentek, négyen azonban a távol maradás mellett döntöttek. Miként Puigdemont már korábban jelezte, hogy nem tesz eleget a felszólításnak – jelentette a BBC. A jelenleg Brüsszelben tartózkodó elnök politikai pernek nevezte a bírósági végzést. Akár letartóztatási parancsot is kiadhatnak ellene, ha nem jelenik meg a Legfelsőbb Bíróság előtt. A vád, ha bebizonyosodik, maximum 30 év börtönbüntetést vonhat maga után.

Kihallgatásuk függvényében dönthet a bíró arról, hogy a nyomozás idejére őrizetbe vegyék-e őket. Egyben elrendelheti az útlevelük bevonását is.

Előzőleg egyébként Carmen Lamela bíró határozatában három napon belül összesen 6,2 millió euró (1,9 milliárd forint) letétbe helyezésére kötelezte az érintetteket, az október 1-i, illegálisan megrendezett függetlenségi népszavazás költségeire költött közpénz fedezeteként.

Adózási kérdésekről az Országgyűlésben

0

Ma is ülésezik az Országgyűlés. A képviselők általános vitával folytatják a hétfőn kezdődött ülést. Tíz előterjesztés, köztük az adózást érintő több indítvány kerül terítékre. A munka pénteken is folytatódik, az ülés hétfőn ér véget.

Az ülésnap reggel 9 órakor kezdődik. A képviselők elsőként a társasági- és osztalékadót érintő változtatásról mondhatják el a véleményüket, ezt követően az uniós vámjog végrehajtásáról, az adózás rendjéről és az adóigazgatási rendtartásról szóló új törvényjavaslatokról lesz szó.

A parlament általános vitát tart a sport- és kisvállalkozásokat érintő adómódosításokról, tárgyalhat az szja-felajánlásokra vonatkozó, továbbá az illetéktörvény módosításáról is – írja az MTI.

Tíz éve történt – Átadták Hofi Géza új síremlékét

0

2007. november 2-án a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy átadták Hofi Géza új síremlékét pénteken délelőtt a Farkasréti temetőben. Az ünnepélyes átadáson a művész özvegye, valamint Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes és Simóka Kálmánné, a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. vezérigazgatója mondott beszédet. Ebben megköszönték mindazoknak a közreműködését, akik szerepet vállaltak a tolvajok által megrongált síremlék helyreállításában.

A Független Hírügynökség helyszíni tudósítója szerint pénteken délelőtt körülbelül százan mentek vettek részt Farkasréti temetőben az öt és fél éve elhunyt művész új síremlékének avatásán.

Az eredeti, bronz szoborcsoportot július közepén színesfém tolvajok vitték el.

A sírt a napokban állították helyre, a márványból készült síremlék majdnem mindenben az eredetire hasonlít. A most felavatott márvány alkotás a régin is szereplő palástot és koszorút ábrázolja. Nincs azonban rajta a bakancs, aminek bronz változatát szintén elvitték a nyáron.

Fotó:Független Hírügynökség

A műemlék helyreállítása több millió forintba került, a költségeket részben a Renaissance Kőfaragó Zrt., amely a márványkövet adta és a Budapesti Temetkezési Intézet vállalta.

A művész özvegye, Hoffmann Ildikó a Független Hírügynökségnek elmondta: férje halála óta minden héten kimegy a temetőbe, azután is így volt ez, hogy a tolvajok meggyalázták férje emlékművét. Minden alkalommal meghatódott, mert Hofi Géza tisztelői mindig annyi virágot és koszorút vittek a sírra, hogy ne látszódjon az emlékmű hiányossága.

A temetőkből leginkább a virágokat és a színesfémeket lopják el a tolvajok – mondta a Független Hírügynökségnek Simóka Kálmánné. Épp ezért még soha ennyi rendőr és biztonsági őr nem vigyázta a budapesti temetőket mint idén – tette hozzá. A vezérigazgató elmondta: az eddigi tapasztalatok szerint a fővárosi temetőkbe pénteken feleannyi ember látogatott el, mint november 1-én.

Lapszem – 2017. november 2.

0

Ma az Achilles-ek ünneplik a névnapjukat. Ha van ilyen nevű ember az olvasóink között, de akár az egész országban, tisztelettel köszöntjük! Csendben jegyezzük meg: másodlagos névnapok is vannak, köztük például a Viktorok napja a mai. Ma egy kicsit jobb időnk lesz, mint volt az elmúlt napokban: erősödik a nappali felmelegedés, 10 és 16 fok között alakul a hőmérséklet. De lássuk, miről írnak a mai lapok!

Népszava – Újabb hivatali sztrájkok jöhetnek tavasszal

Országos közszolgálati megmozdulásokat szervez 2018 első negyedévében a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), ha a kormány nem dönt a köztisztviselők és közalkalmazottak bérhelyzetének javításáról. Erről a konföderáció Ügyvivő Testülete hozott döntést, miután a központi bértárgyalásokra kizárólagos jogosítványokkal rendelkező Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) az a megállapodás született, hogy nem nyúlnak a minimálbér és a garantált bérminimum egészen 2022-ig (tavaly) elfogadott emelési üteméhez – írja a Népszava.  A közszféra érdek-képviselete egyrészt tiltakozik az ellen, hogy a részvételük nélkül döntenek a közszolgáltatásokban dolgozó 690 ezer ember fizetéséről, másrészt elfogadhatatlannak tartja a tavalyi bérmegállapodás hatására teljesen összenyomott bértáblákat. A Földiák András elnök közleményében úgy fogalmazott: a kezdők bére ma alig marad el a 30 éve a pályán lévő professzorokétól, ami a tudás és tapasztalat állami megbecsülésének teljes hiányáról árulkodik.

Az országos megmozdulások előkészítését azután jelentette be a tömörülés, hogy több mint egy éve nem kaptak érdemi választ a kormánytól a béremelést sürgető kezdeményezéseikre.

Magyar Nemzet – Tésztaüzemmel is jól jár Mészáros Lőrinc

Nettó 48 millió forint értékben építhet gluténmentes tésztát gyártó üzemet Rábaszentmihályon a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Euro Generál Zrt. – értesült a Magyar Nemzet. A cégben 50 százalékos szavazati joga van a korábban Opimus Group Nyrt. néven futó Opus Global Nyrt.-nek, amelybe idén tavasszal vásárolta be magát Orbán Viktor milliárdos barátja. A több mint 200 négyzetméteres tésztaüzem megépítésére hat társaságtól kértek ajánlatot, ám csak az Euro Generál nyújtott be pályázatot a meghívásos közbeszerzésen.

A cég ajánlata az eredetileg becsült csaknem 33 millió forintos összegnél 15 millió forinttal volt drágább.

Rábaszentmihály független polgármestere, Horváth Gábor elmondta, hogy nem ismeri Mészáros Lőrincet. Településvezetőként csak arra lesz majd ráhatása, hogy az elkészült üzemet ellenőrizze, mindenben megfelel-e az elképzeléseiknek. A tésztaüzemben a polgármester állítása szerint májusban kezdik el a gyártást, az alkalmazottak pedig nem közmunkásbérért, hanem szakmunkás-minimálbérért dolgoznak majd.

Csak az elmúlt időszakban számos Mészáros-féle projektről érketek híek. Ezeket felsorolva írja a polgári napilap példaként, hogy Mészáros Lőrinc 1,7 milliárd forintért építhet a Penta Kft.-vel egy háromezer négyzetméteres borászati üzemet. Augusztus Ugyanazon a helyrajzi számon borászati beszerzési központot is létesítenek 384 millió forintért. A legutóbbi tendert néhány hete nyerték meg összesen 683 millió forint értékben; ennek keretében szintén egy borászati üzemet építenek a Sárospatak közelében lévő Hercegkúton.

Magyar Idők – Nagy bakot lőttek Vonáék

Meglehet, nagyon rossz vásárt csinált a Jobbik Simicska Lajossal, ha egyetlen fillért is fizetett a milliárdostól kapott plakátokért. A párt a törvénysértésekkel és a törvények kijátszásával volt elfoglalva, miközben megfeledkezett arról, hogy nincs közterület-használati engedélye a plakáthordozókra a területek tulajdonosai­tól. Ezért – írja a kormánylap saját információira hivatkozva – a reklámtáblák elbontására kell számítaniuk.

A lap szerint a Jobbik a megvásárolt plakáthelyekre nem fog tudni hirdetéseket kihelyezni, hiszen a településképet védő hatóságok minden bizonnyal megteszik az engedély nélküli közterület-használat miatt szükséges intézkedéseket. A lap állítja, hogy a párt az akció során jogszabályokat is sértett: a törvény szerint a plakátok megjelenése előtt ugyanis a Jobbiknak a kormányhivataloknál be kellett volna jelentenie a megjelentetés listaárát. A kormánylap nem igazán szemérmesen leszögezi:

Ennek az a célja, hogy átlátható legyen, mire költik a pártoknak járó költségvetési támogatást, valamint hogy a pártok közel azonos feltételekkel juthassanak hirdetési felülethez.

A Jobbik – állítása szerint – ősszel 1100 plakáthelyet vásárolt meg Simicska Lajos cégétől, a Publimont Kft.-től, értéke megközelíti az egymilliárd forintot. Április óta több ezer – Simicska Lajos cégeinek tulajdonában lévő – plakáthelyet használ a kampányüzeneteinek közvetítésére, amelynek piaci alapú költsége szintén milliárdos nagyságrendű. Ezek miatt is felvetődött a tiltott pártfinanszírozás gyanúja – írja a Magyar Idők.

Magyar Hírlap –  A zárószavazáson kiderül, ki indítana kamupártokat

A kampányfinanszírozási törvény zárószavazásán feketén-fehéren láthatóvá válik, ki akar „kamupártokat” indítani a választáson – írja  Gulyás Gergelynek, a Fidesz frakcióvezetőjének egy sajtótájékoztatójáról beszámolva a szélsőjobbos napilap. A frakcióvezető mondandójából kiemeli: egyértelmű, világos módosítást terjesztett elő a választási szabályokkal kapcsolatban a kormánypárt, amelynek lényege, hogy a választáson fél százalékot el nem érő pártoknak vissza kell fizetniük az állami támogatást, előzőleg pedig nyilatkozni kellene a párt vezető testületéről, amelynek tagjai vagyonukkal felelnének a költségekért. A politikus jelezte, a törvénymódosítás kétharmados támogatást igényel, és aki nem támogatja, az olyan érdekből teheti, hogy „kamupártot” akar indítani.

 

 

 

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK