Menesztette a 93 éves Robert Mugabe zimbabwei elnök első helyettesét, az utódlásért folyó versengés egyik fő esélyesének tartott Emmerson Mnangagwát, így most Mugabe felesége, Grace tűnik a legesélyesebb utódjelöltnek.
Simon Khaya Moyo zimbabwei tájékoztatási miniszter közölte, hogy Emmerson Mnangagwa alelnököt
„folyamatos hűtlenség, tiszteletlenség, csalárdság és megbízhatatlanság”
miatt mentették fel alelnöki tisztségéből.
A „Krokodil” gúnynéven is ismert politikus befolyása sokáig jelentős volt, de az utóbbi hónapokban egyre romlott a viszonya Mugabéval. Feleségét, Grace Mugabét például azzal vádolta meg, hogy mérgezett fagylaltot adott neki a múlt hónapban egy partin, amely után beteg lett. Mugabe pedig azzal vádolta meg a helyettesét, hogy a kormánypárton belül frakciót szervezett a megbuktatására.
A 93 éves Robert Mugabe 1980-ban a függetlenség kikiáltásakor lett miniszterelnök, hét évvel később összevonta a kormányfői és az elnöki posztot, és azóta is diktátorként vezeti az országot.
Egy időben szívesen vette, ha Hitlerhez hasonlították.
Bár megesküdött rá, hogy indul az 2018-as választásokon, idős kora miatt az utódlásért folyó harc jelentősen megerősödött. Mugabe közölte, hogy feleségét, Grace-t szeretné utódjaként látni, így a hatalom a családban maradna, bár az is lehetséges, hogy így akar mentesülni a jogsértések miatti felelősségre vonás alól.
Az 52 éves Grace Mugabe már bejelentette, hogy kész a férje helyére állni.
2007. november 7-én a Független Hírügynökség beszámolója szerint a budapesti kampánynyitón Tarlós István arról beszélt, hogy „a szociális népszavazás 2008 nem a rövid távú politikai győzelemről szól, hanem a jövőről”.
A politikus hangsúlyozta: a hivatalos kampány csak akkor kezdődik, mikor Sólyom László köztársasági elnök kiírja a népszavazás pontos időpontját, így a mostani csak „előkampány.”
A kampány politikai vezetője hozzátette: ha a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörléséről szóló népszavazást eredményét a kormány megpróbálja kijátszani, vagy kicselezni, akkor soha többé nem mondhatja azt magáról, hogy demokrata.
Tarlós szerint minden ember hét másikat képes meggyőzni és erre kérte a jelenlévőket is.
Rogán Antal az V. kerület fideszes polgármestere az eseményen közölte: a népszavazás a figyelmeztetés eszköze a kormány számára, hogy a kabinet rossz úton jár. Az ellenzéki politikus szerint a népszavazás nem a megoldást jelenti, hanem véget vethet valami rossznak, de egyben egy új kezdet is.
Az időjárási mérések 1880-as kezdete óta mért három legforróbb év egyike lesz valószínűleg a 2017-es esztendő – figyelmeztetett a Meteorológiai Világszervezet (WMO), amely szerint az idei lehet továbbá az El Nino légköri jelenség nélkül telt évek közül az eddigi legmelegebb a világon.
Az ENSZ meteorológiai szervezete szerint 2017 lehet zsinórban a harmadik legforróbb év 2015 és 2016 után, ráadásul úgy, hogy az előző kettőtől eltérőn, a 2017-es évet nem kísérte a Csendes-óceán trópusi vízfelszínének felmelegedését okozó El Nino jelenség.
A WMO az ENSZ hétfőn kezdődött klímakonferenciájához időzítette bejelentését. A találkozón csaknem 200 nemzet 25 ezer tudósa, követe és környezetvédelmi aktivistája vesz részt, hogy
közösen kidolgozzák a 2015 decemberében, Párizsban megfogalmazott célok megvalósításához szükséges irányelveket.
A két évvel ezelőtti klímacsúcs résztvevői megállapodást fogadtak el annak biztosítására, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest jóval 2 fok alatt maradjon, és megfogalmazták azt, hogy emellett „törekedni kell arra”, hogy a felmelegedés ne haladja meg a másfél fokot. Csakhogy Donald Trump bejelentette: az USA kilép az egyezményből.
A WMO szerint a klímaváltozásért elsődlegesen felelős tényezők, úgy mint a légköri szén-dioxid-koncentráció növekedése, a globális tengerszint-emelkedés és az óceánok savasodása, 2017-ben is változatlanul jelen voltak.
Január elejétől szeptember végéig a globális átlaghőmérséklet nagyjából fél fokkal volt magasabb az 1981-2010 közötti 14,31 fokos átlagnál.
A 2013 és 2017 közötti ötéves időszak átlaghőmérséklete pedig több mint egy fokkal haladta meg az iparosodás előtti értéket.
A WMO szerint 2017-ben az átlagosnál jóval gyakoribb esőzések sújtották egyebek között Kína nyugati részét, Dél-Amerika déli részét és az Egyesült Államok egyes területeit, továbbá az északi-sarki tengeri jég kiterjedése is jelentősen elmaradt a szokásos átlagtól.
A szakemberek szerint valószínűleg a 2017-es lesz az eddigi legforróbb olyan év, amelyet nem kísért az El Nino jelenség, amely az elmúlt években szárazságot okozott a trópusi területeken és gyöngítette az erdők, a növényzet és az óceánok szén-dioxid-elnyelő képességét.
Az ATV-nek adott interjút egy ma már külföldön élő táncos, aki megnevezte, ki volt az a rendező, aki 23 éve megalázta.
Az Egyenes Beszédben Skype-on nyilatkozott Maros Ákos, aki korábban az Indexnek már név nélkül elmesélte történetét. Most viszont megnevezte zaklatóját is:
Kerényi Miklós Gábor nevét mondta.
Kerényit először Kalmár Péter vádolta meg azzal, hogy zaklatta és megalázta beosztottjait. Kerényi tagadott, aztán a nyugdíjazását kérte, de továbbra is visszautasította a vádakat.
Maros Ákos most azt mondta, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékokon próbáltak 23 éve, de ő többször elkésett, ezért Kerényi megbüntette. Ahogy Maros mesélte: este felmentek a kollégium egyik szobájába, ahol
a rendező eltorlaszolta az ajtót egy iskolapaddal, majd azt mondta neki, vegye le a nadrágját és az alsónadrágját, utána pedig nagy erővel hármat vert a fenekére,
és azt mondta neki: ha akar, sírjon nyugodtan, ez is a megtisztulás része.
Az ámokfutó Devin Kelley volt apósa és anyósa abba a baptista templomba járt, ahol lövöldözni kezdett.
Devin Kelley, a texasi ámokfutó Fotó: MTI/EPA/Texasi közbiztonsági hivatal
Joe Tackitt megyei seriff mondta el, hogy Devin Kelley volt apósa és anyósa nem rendszeresen ugyan, de Sutherland Springs templomába járt. „Bár nem helyi lakosok, de időről-időre itt voltak” – fogalmazott a seriff. Most azonban nem voltak ott a templomban.
Az viszont kiderült, hogy
a volt anyós írásbeli fenyegetéseket is kapott Devin Kelleytől.
Az ámokfutó szinte biztosan családi viták miatt gyilkolt. A rendőrök azt is elmondták, hogy nem is vásárolhatott volna fegyvert, mert korábban Texasban ugyan folyamodott fegyverviselési engedélyért, de nem kapta meg. Az még nem derült ki, hogy miért.
Kelley autójában három fegyvert találtak, de az eddigi információk szerint összesen négyet vett az elmúlt egy évben: kettőt Texasban, kettőt pedig Coloradóban. Ott vette azt a fegyvert is, amellyel Sutherland Springsben lövöldözött, még tavaly. Bár San Antonióban lakott, coloradói címet adott meg.
Az amerikai légierő szóvivője bejelentette: Kelley 2010-től a légierő tagja volt.
2012-ben hadbíróság elé állították, mert megverte a feleségét és a gyerekét.
Lefokozták és el is bocsátották a légierőtől. Később elvált. Ezután egy víziparkban dolgozott, ahonnan öt hónappal ezelőtt kirúgták, azóta nem volt munkája.
Fotó: MTI/EPA/Larry W. Smith
Kelley a vasárnapi istentisztelet alatt kezdett lövöldözni. 26 embert megölt, több mint 20-at megsebesített, 10-en közülük még mindig életveszélyben vannak.
A legfiatalabb áldozat egy másfél éves gyerek volt.
A lövöldözésnek egy, a templom mellett lakó férfi vetett véget, aki fegyvert fogott és a templomhoz rohant. Kelley ekkor elmenekült, ketten üldözni kezdték. Mire a rendőrök megtalálták a kocsit, már halott volt: öngyilkos lett.
Annak az iskolakerületnek a vezetője, ahová Sutherland Springs is tartozik, elrendelte, hogy nemcsak a kisvárosban, hanem a környező települések iskoláiban is pszichológusok segítsenek a dráma feldolgozásában a diákoknak, családtagjaiknak és a tanároknak.
Megnevezték a rendőrök azt a négy észak-koreait, akik megszervezték Kim Dzsong Un féltestvérének, Kim Dzsong Namnak a meggyilkolását.
Doan Thi Huong Fotó: MTI/EPA/Fazry Ismail
Kim Dzsong Namot a vád szerint két nő ölte meg, a vietnami Doan Thi Huong és az indonéziai Siti Aisyah,
VX ideggázt kentek a férfi arcába
a Kuala Lumpur-i repülőtéren.
A perük egy hónapja kezdődött Malajziában. Mindketten azt mondták: azt hitték, hogy ártalmatlan, kandikamerás felvételben vesznek részt, amelyre úgy kérték meg őket.
A rendőrség most megnevezte azt a négy férfit, akikről két hete már egy, a biztonsági kamera által készített felvételt is bemutattak, és akiket azzal gyanúsítanak, hogy megszervezték a támadást.
Négy észak-koreait neveztek meg:
Hong Szong Hacs, Ri Dzsi Hjon, Ri Dzse Nam és O Dzsong Gil nevét mondták.
A két nő álnéven ismerte őket: Hong a Chang, Ri Dzsi Hjon az Y, Ri Dzse Nam a Hanamori, O a James nevet használta.
A védelem szerint O Dzsong Gil kérte fel a két nőt arra, hogy vegyenek részt egy kandikamerás felvételen. Ri Dzse Namot tartják a támadás egyik vezetőjének, míg Hong Szong Hacs és Ri Dzsi Hjon dolga állítólag annak megszervezése volt, hogy a két nő bekenje a kezét azzal a mérgező folyadékkal, amelyet később Kim Dzsong Nam arcába kentek.
Egyes feltételezések szerint a gyilkosság mögött az észak-koreai vezetés állhat.
Az ügy miatt mélypontra kerültek Malajzia és Észak-Korea diplomáciai kapcsolatai. A malajziai hatóságok az ügyben csak a két nő ellen indítottak eljárást, de dél-koreai és amerikai tisztségviselők szerint ők csak eszközül szolgáltak a gyilkossághoz, amelyet észak-koreai ügynökök szerveztek meg.
Kim Dzsong Nam, Kim Dzsong Il egykori diktátor legidősebb fia régóta száműzetésben élt, és többször bírálta az észak-koreai rezsimet.
Az ügyben vannak rejtélyes körülmények, például, hogy egy olyan halálos méreg, mint a VX, miért nem okozott kárt másban a repülőtéren, főleg a nőkben, akiknek legalább percekig a tenyerén volt a folyadék.
Magyarországra is elértek a legújabb offshore-botrány hullámai, 26 embert ölt meg egy ámokfutó egy texasi templomban, mielőtt öngyilkos lett, Tarjányi Péter nyilatkozott a FüHü-nek, elmaradt a metrófelújítás miatt várt káosz, Tarlós kirúgta Földi Lászlót – összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit.
Magyarországra érnek az újabb offshore-botrány hullámai
Nagy István svájci nagykövet MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
II. Erzsébet és Donald Trump közeli munkatársai is érintettek az offshore-botrány legújabb hullámában, a Paradise Papersben. Itt is előkerültek magyar szereplők, a Direkt36 többek között Nagy István svájci nagykövetről, Orbán Viktor régi ismerőséről, és Andy Vajnáról ír.
Nagy Istvánnal kapcsolatban Mesterházy Attila, az országgyűlés külügyi bizottságának MSZP-s tagja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterhez fordult. Azt kérdezi:
„Magyarországi berni nagykövetének van-e olyan tevékenysége, ami összeférhetetlen nagyköveti szerepvállalásával?”
Agyonlőtte magát a texasi mészáros
26 embert ölt meg egy texasi baptista templomban egy ámokfutó. A lövöldözés után elmenekült, de két fegyveres civil üldözni kezdte és tűzpárbaj alakult ki köztük.
Végül az ámokfutó kocsija megállt, ekkor agyonlőtte magát.
Hogy miért lövöldözött a templomban, azt egyelőre nem tudni.
„Az elemzőknek gőzük sincs, hogy mi van ebben az országban!”
Tarjányi Péter MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
„Ha az ellenzéki pártok a kormány megbuktatása helyett egymás szavazóinak elcsábítására törekszenek, akkor annak súlyos választási vereség lesz a következménye” – ezt mondta a Független Hírügynökségnek a Magyar Progresszív Mozgalom megalapítója, Tarjányi Péter.
Szerinte a Fidesz megbuktatható, az Orbán-rezsim embereit – a főügyésszel, Polt Péterrel az élen – el lehet zavarni. Az interjúban arról is beszélt, hogy a demokrácia visszaállításához nincs szükség kétharmados győzelemre, elég lenne az egyszerű többség, de a Fidesz leváltásához nélkülözhetetlen a demokratikus ellenzék együttműködése.
Nem volt káosz a metrófelújítás miatt
Hétfőn elkezdődött a 3-as metró több mint egy éven át tartó felújítása a Lehel tér és az Újpest-Központ közötti szakasz lezárásával. Tarlós István főpolgármester szerint a BKV és a BKK szakemberei mindent megtettek, hogy a legkisebb fennakadással járjon a felújítás. Horváth Csaba MSZP-s politikus szerint a főváros által tervezett hatvan busszal nem tartható a 3-as metró pótlása.
Teljes a csönd az erdélyi „magyar kórház” körül
Csaknem másfél éve sokat beszéltek az Erdélyben építendő „magyar kórházról”, tavaly április óta azonban
mély csend van körülötte.
Legutóbb két hete a parlamentben nem válaszolt képviselői kérdésre az Emmi államtitkára. Lehet, hogy a héten a MÁÉRT-en elhangzik valamilyen bejelentés, de az is, hogy a választások előtt a kormány már nem forszírozza ezt. Mindenesetre semmilyen magyar jogszabályban nincs nyoma a kórház tervének, sem a felröppent 5,5 milliárdos költségkeretnek.
Kirúgta Földi Lászlót Tarlós István
Sértődött interjút adott Földi László a Magyar Időknek: az Információs Hivatal volt műveleti igazgatója, sok egyéb mellett, arról beszélt, hogy az Echo tévés megnyilatkozását, amelyben a civilszervezetek vezetőit likvidálásra ítélte, szándékosan félremagyarázták, „elindult a karaktergyilkosság ellene”, amelyet szerinte a balliberális oldal oly kiérlelt technikával művel, és amelynek ő már sokszor lehetett részese.
Ez volt az az interjú, ami után Tarlós István eltiltotta attól, hogy migrációs témában nyilatkozzon, most viszont erről is beszélt. Így aztán a főpolgármester délután közleményt adott ki, amelyben azt írja:
„A történtek után nem maradt választási lehetőségem. Földi Lászlóval megegyeztem, hogy 2017. november 30-ával munkaviszonya a Városházán megszűnik.”
Az Amnesty International konzultálna a kormánnyal
A nemzeti konzultációban is emlegetett szervezet közleménye szerint úgy döntött, emlékezteti a kormányt, hogy „egykoron a magyar állam legmagasabb szintű vezetése számára is fontosak voltak az emberi jogok és az azokért dolgozó civil szervezetek”. Ezért elindítottak egy weboldalt, amelyen keresztül mindenki üzenhet a kormánynak.
Feltételesen szabadlábon a volt katalán elnök
A belgiumi vizsgálóbíró több mint tíz órán át tartó kihallgatás után azt közölte, hogy
Carles Puigdemontot és volt minisztereit szabadlábra helyezi,
amíg az illetékes bíróság nem dönt arról, hogy kiadhatók-e a spanyol hatóságoknak
Túszokat ejtettek az Iszlám Állam dzsihádistái
Jemenben öngyilkos merénylők támadtak az ádeni rendőrkapitányságra, majd túszokat is ejtettek. Több órás tűzharc után sikerült megölni az összes dzsihádistát. 23 rendőrtiszt halt meg az akciójukban.
A szélsőjobb veresége Szlovákiában
A hétvégi szlovák megyei választásokon az antifasiszta egységfront megbuktatta Marian Kotleba kerületi kormányzót Besztercebányán. A szélsőjobboldali politikus 2013-ban került a közép-szlovákiai tartomány élére, ahol a leszakadó régió frusztrált lakói őt látták a legalkalmasabbnak, hogy változtasson a rossz helyzetükön. Mostanra viszont, többek között az EU-ellenes üzenetei miatt, jelentősen csökkent a támogatottsága.
Casey Afflecket is elérte a hollywoodi zaklatási botrány
Casey Afflecket tiltsák ki a jövő évi Oscar-gáláról.
Az online ív aláírói szerint a színészt több korábbi kolléganője vádolta meg szexuális zaklatással. Már több mint ezren kérték azt, hogy Casey Affleck ne vehessen részt az Oscar-díjátadó gálán, ahol pedig a hagyományok szerint ő adná át a legjobb színésznőnek járó díjat.
Sztárok verekedtek az NFL-meccsen
51 pontot ért el a ligát vezető Philadelphia Eagles és az idény egyik meglepetéscsapata, a Los Angeles Rams is. Az NFL kilencedik játékhetének vasárnapi meccsein tulajdonképpen az volt a legnagyobb meglepetés, hogy alig született meglepetéseredmény. Izgalmas meccs persze akadt és volt két verekedés is: az egyik két sztár, A.J. Green és Jalen Ramsey között.
Turbulens idők jönnek a nemzetközi kereskedelempolitikában, ami a technológia fejlődésével, geopolitikai és ideológiai kérdésekkel függ össze. A magyar gazdaság egy alapvetően szabad, tisztességes és szabályozott világkereskedelemben érdekelt. Lojális együttműködésre van szükségünk az Európai Unióval, de ennek kölcsönösnek kell lennie. Egyebek között erről beszélt Martonyi János volt külügyminiszter egy budapesti szakmai fórumon.
„Az Európai Unió kereskedelempolitikája a gyakorlatban – lehetőségek és veszélyek címmel” szervezett nyilvános beszélgetést Budapesten az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete, ahogy Zupkó Gábor képviseletvezető fogalmazott: a szakmai párbeszéd jegyében, szakpolitikai kérdésről.
„Régóta hiszek a szabadkereskedelemben, a tisztességes kereskedelemben és a szabályozott kereskedelemben”
– szögezte le a rendezvényen Martonyi János, az első és a második Orbán-kormány külügyminisztere, neves kereskedelempolitikai szakértő, jogász, aki szerint megtorpant a multilaterális szabályozás, általános jellegű előrelépés az elkövetkező években, sőt évtizedekben nem várható, legfeljebb részletkérdésekben. A vitarendezés ugyanakkor kiválóan működik, a döntések végrehajtási aránya meghaladja a 90 százalékot – mondta, ám hozzátette, hogy nem tudni, meddig tart ez a sikeresség, mivel új szereplő lépett a porondra: Donald Trump amerikai elnök, akinek kinevezett kereskedelmi főmegbízottja szerint alapvető problémák vannak a vitarendezéssel.
Martonyi szerint a nemzetközi kereskedelempolitikában turbulens idők jönnek, mivel nagyok a kockázatok, amelyek leginkább három fő csoportba sorolhatók.
Az egyik – részletezte – a technológiai fejlődéssel függ össze: hagyományos eszközökkel ugyanis nem tudjuk szabályozni technológiát. „Tisztán jogi szempontból: hogyan tudok szerződni egy algoritmussal, hogyan tudok felelőssé tenni egy mesterséges intelligenciát?” – sorolt példákat.
A kockázatok második nagy csoportját a geopolitikában kell keresni. Ebben önmagában persze semmi új nincs, a kereskedelem és a geopolitika évszázadok óta hat egymásra. Egy mai példa: az új amerikai adminisztráció jelezte, hogy kilép a Csendes-óceáni Partnerség (TPP) néven ismert szabadkereskedelmi megállapodásból, s ezzel igen jelentős geopolitikai kedvezményt is tett Kína javára. A TPP-t ugyanis olyan regionális kereskedelmi megállapodásnak szánták, amelyben mindenki benne van, csak Kína nem. Ám az USA kilépésével ez megfordult: mindenki benne lesz valamiben, de az USA nem.
A rizikófaktorok sorában a harmadik csoportba az ideológiát nevezte meg a volt külügyminiszter, aki kifejtette, hogy a kereskedelempolitikai kérdések hosszú évtizedeken át sehol a világon nem foglalkoztatták a közvéleményt, ám ez néhány éve megfordult, napjaikban pedig már messze túl van értékelve a jelentősége. Ugyanis ez lett az ideológiai csaták színtere: az eltérő világlátások közti különbség itt érzékelhető a legjobban. Ennek folyományaként megszűnik a korábbi titkossága – eddig szakmai kérdés volt, s most már ki kell vinni közvélemény elé, folyamatosan beszélni kell róla.
Ezeken túl is sok egyéb kihívásra számít Martonyi, aki szerint ezek a világkereskedelem egyik legfontosabb szereplőjével, az Európai Unióval szemben is megjelennek majd. Az EU egy jó szabályozott, szabad világkereskedelemben érdekelt – szögezte le, hozzátéve: vannak tagállamok, amelyek különösen, hiszen ebből élnek.
Ilyen Magyarország is, amely közvetve és közvetlenül is rá van utalva az exportra, azaz nekünk alapvető érdekünk, hogy a világkereskedelem áramlatai minden szempontból fejlődjenek.
„A magyar gazdaság alapvetően egy szabad, tisztességes és szabályozott világkereskedelemben érdekelt, és különösen lényegesek az áttételes, közvetett érdekeink” – mondta Martonyi, aki szerint mindig meg kell nézni, hogy nincsenek-e olyan konkrét, azonosítható gondjaink, amelyekre vigyáznunk kell. Fennállhat ugyanis annak a veszélye, hogy nagyon konkrét, részletkérdésnek tűnő érdekeink adott esetben sérelmet szenvedhetnek.
„Lojális együttműködésre van szükség, de a lojalitás mindig kétirányú:
az alapszerződés leszögezi, hogy nekünk lojálisan kell az EU-val együttműködni, de az EU-nak is velünk.
Ha nem így történik, akkor jogi szempontból le lehet szavazni egy-két tagállamot, de ennek nincs jó vége, amint azt a tapasztalatok is mutatják.” A Brexitet szokták példaként hozni.
Ennek a kölcsönös lojális együttműködésnek a kereskedelmi-gazdasági érdekek terén is érvényesülnie kell. Miután a következő időszakba komoly turbulenciával, kockázattal és bizonytalansággal kell számolni, fontos, hogy megteremtsük a belső feltételeket az erőteljesebb hatékonyabb, sikeresebb külső fellépéséhez. Ennek egyik legfontosabb, ha nem legfontosabb területe a kereskedelempolitika – szögezte a Martonyi János.
Csehországban ma délután négyig lehetett jelentkezni a jövő évi elnökválasztásokra. Tíz jelölt akart indulni, de csupán nyolcan teljesítették a cseh törvények által meghatározott kritériumokat. Köztük van viszont Miloš Zeman, Csehország jelenlegi államfője is.
Miloš Zemannak sikerült 113 000 aláírást összegyűjtenie ahhoz, hogy indulhasson a jövő év januárjában tartott csehországi elnökválasztáson. Csehországban az államfői jelöltséghez legalább 50 ezer aláírás szükséges, és Zeman elmondása szerint ezt a határvonalat már augusztusban sikerült átlépnie.
A hétfőn tartott prágai sajtótájékoztatón feleségének, Ivana Zemanovának köszönte meg a támogatást, és egy csókkal, illetve nagy csokor virággal jutalmazta meg a jelöltségében „játszott nélkülözhetetlen szerepéért”.
„Ha nem venném figyelembe a választóim akaratát, akkor gyávának érezném magam” – jelentette ki Zeman a sajtóértekezleten, hozzátéve azt, hogy
„szeretném folytatni ezt a szép és érdekes munkát”.
Ugyanúgy megjegyezte, hogy most hétezerrel több aláírást gyűjtött össze, mint 2013-ban.
Zemanon kívül sikeresen jelöltette magát Michal Horáček vállalkozó és dalszövegíró; Jiří Drahoš, a Cseh Tudományos Akadémia volt elnöke; Vratislav Kulhánek, a Škoda-művek egykori igazgatója; Jiří Hynek, cseh hadiipari vállalat elnöke; valamint Petr Hannig zenész, az „Észszerűek” (Rozumní) nevű párt vezetője.
Korábban Mirek Topolánek volt polgári demokrata miniszterelnök (2006-2009) és a bevándorlóellenes párt vezetője, Tomio Okamura szintén arról beszéltek, hogy indulni kívánnak az államfőválasztáson, de egyelőre a cseh hatóságok és médiumok nem erősítették meg, hogy a két politikus neve ténylegesen is szerepel az elnökaspiránsok között.
A cseh államfőválasztást január 12-re és 13-ra írták ki.
A győzelemhez a leadott szavazatok több mint felének megszerzése szükséges. Amennyiben ez egyik jelöltnek sem sikerül, második fordulóra kerül sor, amelyben az első körben legjobban szereplő két jelölt vehet részt. Öt éve, 2013-ban az első közvetlen csehországi államfőválasztáson Zeman a második fordulóban nyert Karel Schwarzenberg népszerű jobboldali politikussal szemben.
Véget ért az Iszlám Állam dzsihádistáinak ádeni támadása és túszejtő akciója, amelyben 23 rendőrtiszt halt meg.
A terroristák vasárnap támadták meg az ádeni rendőrkapitányságot, és
két öngyilkos merénylő segítségével utat törtek
az épület belsejébe. Ezt követően tüzet nyitottak az ott tartózkodókra, és túszokat ejtettek. Két rendőr is fogságba esett, őket agyonlőtték.
A biztonsági erők háromszor indítottak ostromot a rendőrkapitányság visszavételéért, de mindannyiszor egy öngyilkos merénylő tartóztatta fel őket. Később egy negyedik merénylő is felrobbantotta magát, de végül sikerült véget vetni a dzsihádisták akciójának.
„A biztonsági erőknek sikerült bejutniuk az épületbe, és megsemmisítették a terroristákat”
– írta közleményében a jemeni belügyminisztérium.
A merényletek elkövetőjeként az Iszlám Állam jelentkezett. A dzsihádisták 2015 nyarán jelentek meg Jemen déli részén, azt követően, hogy a kormányerők visszavették Ádent a síita húszi lázadóktól. Ádenben és Dél-Jemenben az al-Kaida helyi ága is aktív, és a polgárháborút kihasználva jelentősen növelte befolyását.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
