Hétfő óta tart a 23. ENSZ klímakonferencia, amelynek célja a Párizsi Megállapodás megerősítése. A németországi Bonnban a világ vezetői újabb konkrét lépésekkel szeretnék megerősíteni a 2015-ben elfogadott Párizsi Megállapodást. A tanácskozás apropóján a WWF Magyarország érdekes összeállítást készített a szénalapú energiatermeléssel kapcsolatos globális trendekről.
A november 16.-ig tartó nemzetközi tanácskozáson 195 ország 25 ezer küldöttje tárgyal arról, hogy miként lehet egységesen mérni a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, és hogyan kell beszámolni a nemzeti kibocsátás-csökkentési vállalások teljesítéséről.
Az egyik legfontosabb téma a szénalapú energiatermelés globális visszaszorítása, ami nem véletlen, hiszen
a szénerőművek felelősek a villamosenergia-szektor teljes globális kibocsátásának közel 70%-áért.
Emellett a szénerőművek működése komoly egészségügyi és környezeti károkat okoz, s jelentős támogatásokban részesülnek, amely hátráltatja a tiszta energiagazdálkodás felé történő átmenetet.
Nemzetközi viszonylatban jelentős visszaesés tapasztalható a szénalapú energiatermelés területén, és ennek csak egyik jele, hogy ismét nem nőtt a globális széntermelés.
Az Egyesült Államok szénerőműveinek száma hét év alatt megfeleződött, összesen már 262 szénerőmű fejezte be működését.
Kanada 2016-ban jelentette be, hogy 2030-ban bezár az utolsó szénerőmű az országban. Európai Unió több országában is hasonló trendek figyelhetők meg.
Az Egyesült Királyságban 2015-ben a szénbázison működő erőművek még a teljes villamosenergia-termelés 22%-át szolgáltatták, tavaly már csak 9%-át, s London bejelentette, hogy 2025-ben az utolsó szénerőmű is leáll a szigetországban.
Finnországban 2018-ban olyan jogszabályok bevezetése várható, amelyeknek eredményeképpen 2030-ra teljesen kivezetik a szenet az ország villamosenergia-termeléséből.
Hollandia ugyancsak a szénalapú energiatermelés 2030-ig történő kivezetése mellett döntött.
Olaszország is megválik a szénalapú energiatermeléstől, és legkésőbb 2025-ben az utolsó szénerőmű is leáll.
Magyarországon a legnagyobb üvegházhatású gáz-kibocsátónk, az egyre kevesebb nyereséget termelő Mátrai Erőmű. A közel ötven éves ligniterőmű működtetése egyre nehezebb, az erőmű szénportüzelésű blokkjai az 1960-as években épültek, és ebből adódóan a piaci körülmények változása – a villamos energia piaci árának alakulása, a CO2-kvóták beszerzési költségeinek emelkedése – miatt jelentős mértékben csökkent az erőmű pénzügyi eredménye. „Az eladás alatt álló erőmű pénzügyi eredménye az elmúlt négy évben zuhanásszerűen csökkent, és egyre több kihívással kell megküzdenie. Az erőműnek 2021-től olyan környezet-egészségügyi és hatékonysági követelményeknek kell megfelelnie, amely miatt vagy újabb beruházásokat hajt végre, vagy be kell zárnia a lignitblokkjait” – mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia programjának vezetője. Hozzátette:
„A Mátrai Erőmű egyike az Európai Unió legrégebbi, legkevésbé hatékony és legnagyobb kibocsátású erőműveinek. A szénalapú energiatermelés értelmetlen hosszabbítása helyett mind az erőmű, mind pedig a térség átmenetére kellene összpontosítani” .
Évfordulós klíma-csúcs lesz Párizsban
Mintegy száz ország kapott meghívást a december 12-i One Planet Summit elnevezésű klíma-csúcstalálkozóra. Donald Trump amerikai elnök nem kapott meghívást, miután csak azon államok képviseltethetik magukat a legmagasabb szinten, amelyek vállalták, hogy végrehajtják a párizsi klímaegyezményben foglaltakat. Az amerikai elnök pedig júniusban jelezte, hogy kivezeti hazáját a megállapodásból, amely 2020-ban lép életbe.
Az amerikai kormány képviselői ugyanakkor jelen lesznek az egynapos csúcstalálkozón. Az ENSZ, a Világbank és a francia kormány szervezésében megrendezésre kerülő találkozót napra pontosan a párizsi klímamegállapodás két évvel ezelőtti elfogadása után tartják, arra mintegy száz országból 2 ezren hivatalosak, köztük a köz- és magánszféra mintegy 800 szereplője, finanszírozók, bankok, civil szervezetek, egyesületek, városvezetők is meghívást kaptak.
Pénteken ünnepli Németország az NDK-t az NSZK-tól elválasztó határok megnyitásának és a berlini fal ledőlésének 18. évfordulóját. A Német Demokratikus Köztársaság csak röviddel élte túl az NDK alapításának négyévtizedes jubileumát. Berlint és egész Európát több, mint 28 esztendeig osztotta ketté a fal. A belnémet határokon ez idő alatt több mint ezer embert lőttek le a keletnémet határőrök.
