Az Oxford Unionban rendezett populizmus-vitafóromon vett részt csütörtök este Gyurcsány Ferenc. Néhány nap múlva korábbi brit és ausztrál miniszterelnök adnak majd elő.
Populizmus-vita (Populism Debate) címmel tartottak csütörtök este rendezvényt Oxfordban, az Oxford Union egyetemen, amelynek meghívott előadója volt Gyurcsány Ferenc volt. Az Oxford Uniont 1823-ban alapították, vitaelőadásairól híres intézmény.
A vitaest mottója az volt, hogy „a populista vezetők nem hoznak valós változást”. „Ha minden igaz, először beszélt magyar résztvevő brit alsóházra emlékeztető falak között” – írta Facebook-oldalán Gyurcsány Ferenc az eseményről.
Az Oxford Union a világ legjobb egyetemének vitafóruma. A lassan kétszáz éves társaság tegnap este a populizmusról…
A DK elnöke szerint a populizmus fő forrása az, hogy az elmúlt évtizedekben
egyre többen úgy érezték, hogy reményvesztett lett életük.
Ha a demokraták ezt nem hallják meg, ha nem nyújtanak tisztességes reményt jelentő megoldásokat, akkor a csalódott emberek a populistákhoz fordulnak – mondta Gyurcsány hozzátéve, hogy ezek a politikusok gátlás nélkül ajánlják a nemzeti bezárkózást, az ellenségkeresést megoldásnak. Pártja ezzel szemben azt gondolja, hogy ezek rossz és veszélyes válaszok.
A világhírű egyetemen működő vitafórumot 1823-ban alapították a szabad vita helyszíneként. Eddigi vendégei között található a Dalai Láma, Teréz anya, Winston Churchill, Margaret Thatcher, Richard Nixon, Jimmy Carter, Ronald Reagan, Bill Clinton és Albert Einstein is.
A következő napokban pedig a világhírű énekes, Emeli Sandé, a hollywoodi színésznő Anna Faris, majd Gordon Brown és Kevin Rudd, korábbi brit és ausztrál miniszterelnök érkezik a vitafórumra.
115 helyszínen egyszerre tartottak razziát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozói két bűnszervezet ellen. Elfogták a szervezetek irányítóit, több tagját, és egy vagyonvédelemmel foglalkozó cég vezetőit is.
A két bűnszervezetben legalább 2011. óta színlelt foglalkoztatási és számlázási láncolatot működtettek. Szolgáltatásaikat jellemzően őrző-védő cégek igénybe, amelyekkel színlelt szerződéseket kötöttek. Ezek célja az volt, hogy a vagyonőrök foglalkoztatásával járó közterheket ne a saját társaságaiknak kelljen megfizetniük, másrészt a fiktív számlákkal az adófizetési kötelezettségeiket is csökkenteni tudták.
A munkavállalókat valójában az őrző-védő cégek foglalkoztatták, azonban papíron a bűnszervezetekhez tartozó cégekhez jelentették be őket. A dolgozók után a járulékokat viszont sem a tényleges foglalkoztató cég, sem a papírok szerinti munkáltató nem fizette meg. A lebukás elkerülése érdekében a cégpiramis alján lévő alvállalkozó társaságokat rendszeres időközönként lecserélték. A gyanú szerint ezekkel az ügyletekkel
több mint 2,5 milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.
A NAV pénzügyi nyomozói 2017. november 7-én országos akciót hajtottak végre a bűnszervezet felszámolása érdekében, és sikerült elfogniuk a bűnszervezet irányítóit és tagjait. Összesen 115 helyszínen tartottak házkutatást, 26 gyanúsítottat hallgattak ki, közül pedig 15 személyt őrizetbe is vettek. Közülük nyolcan az ügyészség indítványára és a bíróság döntése alapján előzetes letartóztatásba kerültek.
Jeff Bezos, Bill Gates és Warren Buffett a három érintett, együtt közel 250 milliárd dollárjuk van.
Buffett, Gates és Bezos
A Milliárdosok Bonanzája – ez a jelentés címe, melyet az Institute for Policy Studies kutatóintézet készített. Ebből az derül ki, hogy hihetetlen tempóban növekszik tovább a szupergazdagok vagyona. Jeff Bezos, az Amazon főrészvényese még csak a második volt a leggazdagabbak listáján októberben 81,5 milliárd dollárral, de mára már ő lett az első. Az Amazon részvények árfolyama ugyanis 10%-ot nőtt, és ezért ma
Bezos vagyona már 95 milliárd dollár,
megelőzve Bill Gates 89 milliárdját, Warren Buffett 81,5 milliárdját és a Facebook-alapító Mark Zuckerberg 71 milliárd dollárját. Ahhoz, hogy valaki a 400 leggazdagabb amerikai közé kerüljön, már minimum kétmilliárd dolláros vagyon kell.
Ugyanakkor az Egyesült Államok háztartásainak egyötödének semmi vagyona nincsen, adósságai viszont igen. A kisebbségekre ráadásul ez sokkal jellemzőbb: a fekete családok harmadának, a hispán családok 27 százalékának több az adóssága, mint a vagyona.
Ez már veszélyezteti a demokráciát
– állapítja meg a tanulmány, amely óva inti Donald Trumpot egy újabb adócsökkentéstől. Az ugyanis egyértelműen a szupergazdagoknak kedvezne.
Az adócsökkentés hívei azzal érvelnek, hogyha kisebb az adó, akkor nagyobb esély van arra, hogy azt be is fizetik, de a Paradicsom Papírok azt mutatták meg, hogy a gazdagok szívesen viszik a pénzüket adóparadicsomokba. Maga Trump is azzal dicsekedett egyébként a választási kampányban, hogy 16 éve nem fizet adót.
A 34 éves kecskeméti férfi válogatott módszerekkel, hónapokon át kínozta a nőt, volt olyan, amikor közösen nevelt gyerekeik szeme láttára.
A vádlott és élettársa egy kecskeméti tanyán laktak, ahol közösen nevelték négy saját gyermeküket, valamint az élettárs korábban született fiát. Kapcsolatuk a férfi féltékenysége miatt 2016 őszén megromlott, mert a fejébe vette, hogy a nő a rokonaival megcsalja őt. A rendszeres veszekedések miatt a nő el akart költözni a gyermekekkel otthonról, élettársa azonban ebbe nem egyezett bele.
Tavaly októberben kezdte el a férfi bántani a nőt, miután az félelmében elismerte, hogy kapcsolata van a férfi testévérével. Egy baseballütővel többször megütötte, majd egy hőlégfúvóval kétszer megégette az arcát. A nő haját is levágta 3 milliméteresre, hogy elcsúfítsa.
Ezután
a férfi megtiltotta a nőnek, hogy egyedül elhagyja a tanyát,
és októberben többször is megverte, illetve meg is késelte a lábán. Olyan is történt, hogy vontatókötéllel összekötötte a nő nyakát és bal lábát, majd a földön húzta és ököllel ütötte a fejét. Ezeknek a bántalmazásoknak a gyerekek még nem voltak tanúi.
Pontosan egy éve viszont a gyerekek előtt is megkínozta a férfi élettársát: az egyik gyermekkel behozatott egy csőfogót, és azzal ütötte a nőt. Közben azt is mondta, hogy a nő lassan, kínok közt fog „megdögleni”. Élettársa vérét a férfi a lányukkal töröltette fel, és egy kést is behozatott a megfélemlített gyermekkel. A késsel többször megvágta a nő combját, és egy cigarettacsikket is elnyomott a kézfején a verések mellett. A nap folyamán a vádlott hol abbahagyta, hol újra kezdte a kínzást.
A nő többször kérlelte a vádlottat, hogy legalább ne a gyerekek előtt verje. A vádlott november 12-én délelőtt a rokonaival el is vitette a gyerekeket, de előtte rájuk parancsolt, hogy hallgassanak. Miután kettesben maradt élettársával, folytatta a verést, és kikötötte a kanapé karfájához, hogy ne tudjon elszökni.
Mikor a férfi felhívta a nő testvérét, és közölte, hogy meg fogja ölni élettársát, kihívták rájuk a rendőröket. A rendőrök a férfit elfogták, az életveszélyes állapotban lévő nőt pedig kórházba szállíttatták.
Ha nem részesült volna orvosi ellátásban, akkor vérmérgezésben, illetve csonttörések és a vérveszteség miatt meghalt volna.
A kiemelt jelentőségű ügy vádlottja előzetes letartóztatásban várja a tárgyalást, és a főügyészség több súlyos bűntettel is vádolja. A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének kísérlete mellett, a nő sanyargatásával, a személyi szabadság megsértésének bűntettével, valamint kiskorú veszélyeztetésével is. A tárgyalás a Kecskeméti Törvényszéken lesz.
Nyílt levelet írt Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének az Eötvös Károly Intézet Vlagyimir Putyin orosz elnök egyetemi díszpolgári címe miatt.
Mivel a fenntartónak nem csak joga, hanem kötelessége is a törvényesség biztosítása, ezért az Eötvös Károly Intézet (EKINT) Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterhez fordult Putyin orosz elnök Debreceni Egyetemtől kapott díszpolgári címe miatt, erről ugyanis álláspontjuk szerint jogsértő módon döntött az intézmény Szenátusa.
Az EKINT augusztusban már nyílt levélben kérte a Debreceni Egyetem Szenátusától Putyin díszpolgári címének visszavonását, mivel szerintük a testület döntése több okból is jogsértő. Az egyetem azonban azóta sem vonta vissza a díszpolgári címet, ezért fordultak most Balog Zoltánhoz.
Többek között azt írják, hogy a Debreceni Egyetem közintézmény, amely csak az alkotmányos alapértékek tiszteletben tartásával hozhat döntést: „az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértését semmilyen módon nem támogathatja, nem pártolhatja.” Hozzáteszik, hogy a szenátus döntései nem sérthetik és nem veszélyeztethetik az egyetemi autonómiát, az egyetem vezetése nem hozhat olyan döntést, amely a kormány politikai érdekeit kiszolgálja, illetve szerintük majdani szolgálatokért előre kitüntetni valakit erkölcsileg is elfogadhatatlan.
A nyílt levélben, amely itt olvasható teljes terjedelmében, arra kérik a minisztert, hogy ellenőrizze a Debreceni Egyetem döntésének jogszerűségét, illetve azt, hogy nem ért-e valakit retorzió az intézmény munkatársai közül azért, mert tiltakozását fejezte ki ezzel kapcsolatban.
Az elmúlt időszak a nemzetegyesítésről szólt, a következő évek pedig a nemzetépítésről fognak szólni – ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén a Várkert Bazárban.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Orbán Viktor megismételte azt, amit nemrég Kolozsváron mondott, miszerint „a Kárpát-medencében a jövőt magyar nyelven írják”. Szerinte ez egy kormányzati szándékot kifejező mondat, a Kárpát-medencére ugyanis úgy tekintenek, mint a magyar nemzet és kultúra kiteljesedésének terére.
Azt is mondta: „Nem egyszerűen meg kell védeni a jogainkat és közösségeinket, hanem
hozzá kell járulnunk a Kárpát-medence jövőjéről szóló gondolatokhoz, elképzelésekhez, tervekhez
a saját magyar logikánk, észjárásunk és érdekeink szerint”. Meggyőződése, hogy a Kárpát-medence jövőjét a magyar nemzetrészek összekapcsolásával „jelentős mértékben képesek leszünk befolyásolni”. Szerinte mindenki láthatja a térségben, hogy aki együttműködik a magyarokkal, az jól jár.
Orbán az új ukrán oktatási törvényről azt mondta: a magyar kormány nem fog kihátrálni abból az álláspontból, amely szerint a kisebbségi jogokból nem lehet visszalépni. Azt kérik, hogy ezt az ukrán fél is lássa be, ha ugyanis nem fogadja el az alapvető normákat, akkor az ország és az EU közötti együttműködésnek más lesz a minősége – fenyegette meg nem is annyira burkoltan Ukrajnát.
Orbán Viktor szerint erős anyaország nélkül nem lehetne sikeres külhoni politikát sem folytatni. Az anyaország szerinte megerősödött, ahogy fogalmazott:
„összefoltoztuk a nemzet szanaszét hasogatott szövetét”.
Örül annak, hogy konszenzus jött létre olyan kérdésekben, mint a külhoni magyarok állampolgársága, szavazati joga és autonómiatörekvései. Megjegyezte ugyanakkor, hogy van egy vita, amelyben helyes, ha a kormány is kifejti véleményét, a külhoni magyarság szavazati jogáról szerinte kialakult konszenzuson ugyanis most „hajszálrepedés” keletkezett. Ezzel kapcsolatban
a jelenlegi választási rendszert erkölcsileg helyesnek és igazságosnak nevezte.
Azt mondta: a magyarországi magyarok szempontjából a mostani elrendezés helyes és igazságos, jól képezi le a valóságot: „egy nemzethez tartozunk, de különböző helyzetben vagyunk”. Szerinte ezért választották azt a megoldást, hogy a magyarországi magyarok két szavazatot adnak le, a határon túliak pedig egyet. Azt mondta: ezen nem kívánnak változtatni, és aki ezt támadja, számíthat arra, hogy visszautasítják.
Arra biztatta a külhoni magyarságot, hogy minél többen vetessék fel magukat a választói névjegyzékbe és vegyenek részt a szavazáson. Egyúttal azt kérte a külhoni magyarság politikai vezetőitől, biztassák erre közösségüket.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes, Orbán Viktor és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelõs államtitkára. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Arról is beszélt, hogy több mint egymillió új magyar állampolgár van, de szerinte „valahol a félút környékén járhatunk”, ezért célul tűzte, hogy minden magyar, aki közjogilag is a magyar közösség részévé akar válni, megtalálja ennek lehetőségét.
Azt is kérte, támogassák teljes mellszélességgel az RMDSZ közreműködésével indított Minority SafePack kezdeményezést, amelynek lényege, hogy Brüsszel foglalkozzon az őshonos európai kisebbségekkel. Ez szerinte nem pártkérdés, ez nemzeti kérdés.
Beszélt a magyar gazdaságról is, szerinte
„most kell igazán szerénynek lenni, mert most van mire szerénynek lenni”,
az eredményekre mindenki büszke lehet, „Magyarországnak sikerült összeszednie magát”. Egy jegybanki tanulmányra hivatkozva közölte: az elmúlt hét évben 50 olyan reformértékű intézkedést hoztak, amivel sikerült új pályára állítani a magyar gazdaságot.
Azt mondta, hogy három olyan kulcsterületen, amely nélkül a modern gazdaságban szerinte nincs szuverenitás, így az energia-, a média- és a bankszektorban 50 százalék fölé növelték a magyar tulajdont, amit különösen értékes sikernek tart.
Arról is beszélt, hogy Magyarország Csehországgal és Németországgal fut versenyt abban, hogy az adott terület nemzeti össztermékében az ipari termelés hol teszi ki a legnagyobb részt. A magyar célkitűzés a 30 százalékos részarány.
Orbán szerint „kimondtuk (…), majd megvédtük azt a vezérgondolatot, hogy az EU-ban is a nemzeti érdek az első, ami Magyarországra nézve azt jelenti, hogy a magyar érdek az első”.
Szerinte Magyarország ma egy európai középállam pozícióját foglalja el,
nemcsak mérete és népessége miatt, hanem azért is, mert az elmúlt hét évben sikerült „önálló akaratot és mozgásteret” kialakítani.
Szerinte mára a Kárpát-medencében megerősödött és versenyképessé vált az a gondolat, amely szerint a közép-európai népek abban érdekeltek, hogy mindannyian erősek legyenek. Azt mondta, a magyar nemzeti érdek az, hogy legyen erős Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovákia és Ukrajna, és velük Magyarország szintén erős országként gyümölcsöző kapcsolatot alakítson ki.
Beszélt arról is, hogy nagyon komoly nemzeti teljesítménynek tartja a „migrációs hullám megállítását” a déli határoknál. Külön köszönetet mondott a délvidéki magyaroknak, mert – mint mondta – ott kellett kerítést építeni, ahol egyáltalán nem akartak.
Szerinte Magyarország ma Európa egyik legbiztonságosabb országa.
Azt is mondta: Magyarország növekvő számú magyar gyerekekkel, nem pedig növekvő számú bevándorlóval akarja orvosolni a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat.
Napi öt darabra korlátozta a feladható csomagmennyiséget a Magyar Posta. Az állami cég pár hete még arról beszélt, hogy felkészültek a karácsonyi csúcsra. Tavaly óriási botrányok voltak a hetekkel-hónapokkal késő szállításokból.
Bár két és fél hete még azzal nyugtatta a kedélyeket a Magyar Posta, hogy idén felkészültek a karácsonyi csomagszállítási csúcsra, most a cég mennyiségi korlátozást vezet be. Eszerint november 15-től visszavonásig a nem szerződéses ügyfelek
naponta legfeljebb öt darab csomagot adhatnak fel
(MPL Üzleti csomagot és MPL Netcsomagot).
Mindezt „a zökkenőmentes küldeménykezelés érdekében” teszik – olvasható a posta honlapján.
Az intézkedésre azért van szükség, hogy a Magyar Posta az év végi élénk küldeményforgalomban is
az eddig megszokott, magas színvonalú szolgáltatást tudja nyújtani
ügyfeleinek – írja még az állami társaság.
Mint emlékezetes, tavaly év végén botránysorozattól volt hangos az ország, mert az elsősorban külföldről feladott küldemények (köztük rengeteg webáruházi vásárlás) heteket, sőt hónapokat késtek.
Néhány hete Majtényi Kálmán, a Magyar Posta vezérigazgató-helyettese sajtótájékoztatón még azt mondta, hogy a karácsony előtti két hónapban tapasztalható kiemelt időszakra megnövelt logisztikai kapacitással, létszámbővítéssel, szükség esetén rendkívüli kézbesítési napok bevezetésével, 12 nagyvárosban ünnepi csomagponti kézbesítéssel, a 10 legnagyobb forgalmú csomagautomatánál rekeszbővítéssel készülnek. (A Posta 3000 fix csomagátvételi ponttal és 50 csomagautomatával rendelkezik.)
Majtényi azt is közölte, hogy a karácsonyi forgalomban a távol-keleti országokból megrendelt áruk átfutási ideje 6-8 hét is lehet, ha ingyenes szállítással érkezik, míg az Európai Unióból jellemzően 1-2 hét.
Három üzletének parkolójában automata benzinkutakat épít az Aldi. Kisteherautókig bezárólag szolgálnak ki 95-ös benzint és dízelt.
Az Aldi magyarországi hálózatában diszkont automata üzemanyagtöltő állomásokat nyit három áruházának parkolójában – tudatta a cég. Az önkiszolgáló állomásokon az OMV termékeit fogják kínálni: 95-ös benzint és dízelt. A kutakat 3,5 tonna össztömegig lesz lehetséges a tankolás.
A még idén megépülő kutak éjjel-nappal nyitva lesznek, készpénzzel és bankkártyával egyaránt lehet fizetni.
Ez a terv illeszkedik ahhoz az expanzióhoz, amelyet hazájában, Németországban indít az Aldi. A cég az év végéig tucatnyi automata kutat állít üzembe, amellyel
felborulhat a német benzinkút-ágazat
– írta erről a Handelsblatt szeptemberben. Ha ugyanis sikeresnek bizonyul, a Aldi 300 benzinkútra tervezi bővíteni a hálózatot, erre a cég mintegy 120 millió eurót költ.
Az Aldi a hazai kiskereskedelem kilencedik legnagyobb szereplője, tavaly 119 üzlettel 167,8 milliárd forint árbevétele volt (erről a piacról bővebben írtunk itt), idén már 126 egységük van. Az áruházas üzemanyag forgalmazásba több kiskerlánc vágott bele korábban, jelenleg a nagyok közül az Auchan és a Metro kínál ilyet (nem saját nevén). Korábban a Tescónak is volt kútlánca, de 2009 nyarán bérbe adta 51 egységét a Shellnek.
Oroszországban vagy Kazahsztánban történhetett nukleáris baleset, még valamikor szeptember végén.
A nukleáris biztonsággal foglalkozó francia intézet, az IRSN szerint az Európa fölött az utóbbi hetekben megfigyelhető radioaktív felhő egy balesetből származhat, írja a Deutsche Welle. Nem csak a francia, hanem több más ország hasonló intézete is a ruténium-106 magas szintjét mérte a levegőben, és ez az izotóp természetes úton nem jöhet létre.
A franciák a levegőben lévő mennyiségből kiszámolták:
olyan baleset történhetett, amely után náluk hét kilométeres sugarú körben kiürítették volna a területet.
Az intézet szerint nem atomreaktorból, hanem valamilyen nukleáris központból vagy radioaktív egészségügyi központból került a levegőbe a ruténium, valahol az Uráltól délre, vagyis Oroszországban vagy Kazahsztánban.
A radioaktív felhő sem az emberek egészségére, sem a természetre nem veszélyes.
A hamarosan a mozikba kerülő Star Wars: Az utolsó Jedik rendezője, Rian Johnson egy teljesen új, a Csillagok háborúja univerzumában játszódó filmtrilógiát készít.
Kathleen Kennedy, a Lucasfilm elnöke arról beszélt, hogy nagyon szerettek együtt dolgozni a rendezővel, és biztosan nagyszerű dolgot fog kitalálni a három új filmre. Az is kiderült, hogy Rian Johnson maga fogja írni és rendezni az első darabját a trilógiának, amely sztorijában nem a Star Wars fő történetszálát viszi tovább, hanem új szereplőket vonultat fel „a Galaxis sarkaiból”, eddig be nem mutatott világokból.
A Lucasfilm tulajdonosa, a Disney ügyvezetője Bob Iger pedig azt is bejelentette csütörtökön, hogy
tévésorozat is készül a Star Warshoz kapcsolódóan
a stúdió saját streaming szolgáltatójára, amely a tervek szerint 2019-től lesz elérhető – írja a Hollywood Reporter.
Mindezt úgy, hogy több Star Wars projekt megvalósítása is folyamatban van már. A nyolcadik rész, Az utolsó Jedik december 15-én kerül a mozikba, 2018 tavaszán érkezik a Han Solóról szóló spinoff, a fő történet kilencedik epizódját pedig 2019 decemberében mutatják be.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
