Ungár Péter, az LMP országos elnökségének tagja, a párt külügyi szakszóvivője szerint a kormány teljesen lerombolta az ország nyugati kapcsolatrendszerét, közben egyre jobb viszonyt ápol kommunista országokkal.
Ungár Péter sajtótájékoztatóján azt mondta: az elmúlt hét évben 77 magas szintű találkozóra került sor kommunista országok vezetői, és a kormány illetve a Fidesz vezetői között, vagyis „az Orbán-kormány gyakorlatilag minden hónapjára jut egy találkozó” egy kommunista állam magas szintű vezetőjével.
32-szer találkoztak kínai vezetőkkel, 23-szor a Vietnami Szocialista Köztársaság, 16-szor a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, 6-szor pedig Kuba vezetőivel. Ungár azt mondta:
ezekben az országokban a hatalom sokkal erősebb elnyomást alkalmaz, mint a késői Kádár-korszakban, az ellenzéki politikusokat és aktivistákat előszeretettel figyelik meg, börtönzik be, vagy akár végzik ki.
Felidézte, hogy Orbán Viktor idén, a kommunizmus áldozatainak emléknapján még úgy fogalmazott: „a kommunizmus bűneit Nyugaton még ma is sokan mentegetik”. Az LMP szerint azonban valójában nem a Nyugat, hanem ő mentegeti a kommunizmus bűneit, az ügynökakták nyilvánosságra hozásának és a lusztrációs törvény megszavazásának akadályozásával, és a kommunista rezsimekkel való baráti viszony ápolásával.
Az LMP térképe a látogatásokról:
Ungár Péter azt is mondta: az LMP 16. alkalommal nyújtotta be az ügynökakták nyilvánosságáról szóló törvényjavaslatát.
„Az igazi segítség kis lépésekkel kezdődik” címmel az MSZP karácsony előtti országos karitatív akciót indít – ezt jelentette be Molnár Gyula pártelnök. Azt is mondta: a DK-val megegyeztek abban, hogy koordinált indulás esetén 60-40 százalékban osztják el az egyéni képviselőjelölti helyeket.
Molnár Gyula azt mondta, a 106 választókerületben azt kérték az MSZP jelöltjeitől, jelöltaspiránsaitól, hogy legalább tíz rászoruló családnak nyújtsanak segítséget karácsonyig, vagyis több mint ezer családnak teszik könnyebbé az ünnepeket.
Arról beszélt, hogy
bár az országban látszólag jó felé haladnak dolgok, mégis komoly politikai válság érezhető,
az oktatás és az egészségügy rendkívül rossz állapotban van és nő a szegénység. Szerinte az elmúlt hét évben hárommillióról négymillióra nőtt azok száma, akik a létminimum vagy a megélhetési minimum környékén élnek, miközben csupán néhány 10 ezer ember gyarapszik.
Azt mondta: a következő választási kampányban az MSZP fő üzenete az igazságos Magyarország lesz.
Arra a felvetésre, hogy a Fitch Ratings felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította a magyar államadós-osztályzat kilátását, Molnár Gyula azt mondta, az MSZP örül a hitelminősítő döntésének, ugyanakkor az inflációcsökkenés és a reálbér-növekedés ingatag lábakon áll, hiszen
az ország attól az EU-tól kapja a támogatást, amelyet folyamatosan támad.
Szerinte az elmúlt hét év elveszettként kerül be a történelembe, mert gazdaságfejlesztés helyett kövekre költöttünk.
Molnár Gyula beszélt arról is, hogy a DK-val egyelőre abban állapodtak meg, hogy koordinált indulás esetén 60-40 százalékban osztják el az egyéni képviselőjelölti helyeket.
Most arról folyik az egyeztetés, hogy melyik pártnak melyik körzetben legyen jelöltje,
ha ezzel készen vannak, megkezdik a tárgyalásokat a többi potenciális partnerpárttal.
Gurmai Zita, az MSZP nőtagozatának elnöke arról beszélt, hogy a nőtagozat az egész országban felméri, kinek mire van szüksége és ennek alapján állítják össze a „mosolydobozokat”. Szerinte a Fidesz Magyarországon mindent megtett azért, hogy az emberekből kiölje a szolidaritást, ám az emberséges emberek ezt nem fogadják el. Tűrhetetlennek nevezte, hogy ma 500 ezer gyerek nem jut naponta egészséges ételhez és 1,6 millió gyerek él penészes lakásban, vagyis nem stadionok országát kell építeni – mondta Gurmai Zita.
Elég volt az intézményessé vált politikai zaklatásból, amelyet az Európai Unió Magyarországgal szemben gyakorol – ez mondta Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője budapesti sajtótájékoztatóján.
Szerinte „folyamatossá és gyakorlattá vált”, hogy az uniós támogatási források megvonásában testet öltő fenyegetéssel, támadásokkal, „politikai hisztivel” akarják Magyarországot arra ösztönözni, változtassa meg a bevándorlással kapcsolatos elutasító álláspontját.
Deutsch szerint a zaklatásnak az élet egyetlen területén, így a politikában sincs helye.
Természetesen a sorosozás sem maradt el: Deutsch Tamás azt mondta: az Európai Unió szabad és szuverén országok együttműködése, nem részvénytársaság, amelyben főrészvényesek – akik szerinte Soros György és az unió vezető politikusai – utasításokat adnak a többieknek.
Jó hír a magyar gazdaságpolitika irányítóinak: a három nagy hitelminősítő közül immár a második is az eddigi stabilról pozitívra módosította a magyar államadósságot. A Fitch mostani lépésének az indokai között szerepel, hogy az idei zsinórban a hatodik olyan év lesz, amikor csökken a magyar államadósság.
A hosszú lejáratú, mind devizában, mind forintban denominált magyar államkötvények kilátásainak javítása arra utal, hogy lehetőség látszik a felminősítésre. Jelenleg a magyar államadósság besorolása BBB mínusz, ami már befektetésre ajánlott kategória, és a többi között az a haszna, hogy
a magyar államot jó adósnak tartják a nemzetközi pénzpiacokon,
és elvben olcsóbban tud hitelhez jutni. Immár mind a három nagy hitelminősítőnél ebbe a kategóriába tartozik Magyarország: a Standard & Poor’s-nál is pozitív kilátással, a Moody’-snál azonban csak stabillal.
Az idén már nem várható változás – legalábbis az előre meghirdetett program nem tartalmaz magyar felülvizsgálatot (attól meg mentsen meg minket az ég, hogy hirtelen, programon kívül kerüljön napirendre a magyar államadósság, hiszen az valami nagy buktát feltételezne, amire szerencsére semmi jel nem utal).
Ami a Fitch mostani döntését illeti: a hitelminősítő értékelése a többi között azt hangsúlyozza, hogy a várakozás szerint a GDP-hez mért magyar államadósság-ráta az idei esztendő végére 72 százalékra csökken az egy évvel korábbi 74 százalékról. A cég előrejelzése szerint a GDP-arányos államadósság-ráta 2019-re 69 százalékig mérséklődik. A Fitch ugyanakkor megjegyzi, hogy
az általa „BBB” kategóriásként nyilvántartott többi szuverén adós mediánértéke 42 százalék
– idézi az MTI londoni tudósítója. A külföldi befektetők augusztusban az államadósság 38 százalékát birtokolták a 2014-ben mért 56 százalék helyett. Emellett markánsan javult a magyar gazdaság nettó külső adóspozíciója (NXD) is.
Megjegyzendő, hogy a a Fitch nem vette figyelembe az Európai Unió és Magyarország közötti, az Eximbankot érintő elszámolási vitát. Pedig mint a FüHü is megírta, nehézségeket okozhat a kormány, de a gazdaság egésze számára is, hogy az Eurostat javaslatára az EU intézményrendszeréhez tartozó Monetáris, Pénzügyi és Fizetésimérleg-statisztikák Bizottsága (CMFB) javasolta a magyar Eximbank kormányzati szektorba sorolását. Ez annyit jelent, hogy az ott felmerülő tételek beletartoznak a költségvetés egészébe, és így az államadósság 74 helyett akár 76 százalékpontra is emelkedne.
A Fitch megítélése szerint a választásokhoz köthető nagyobb költségvetési elcsúszások kockázata korlátozott, tekintettel az erőteljes makrogazdasági környezetre és a kormánypárt jelentős politikai támogatottságára.
A felmérések a Fidesz választási győzelmére utalnak, és ez gazdaságpolitikai folyamatosságot jelentene a választások utáni időszakban. A Fidesz előnyére szolgál a kedvező gazdasági környezet és az ellenzék gyengesége is.
Magyarország és az EU között ugyanakkor feszültségek vannak, és ha az Európai Unióval fennálló viszony komoly mértékben romlana, annak potenciálisan kedvezőtlen következményei lehetnének a gazdaság kilátásaira és közfinanszírozásra közép- és hosszú távon – áll a Fitch elemzésében.
Fotó: Wikimedia Commons
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sietett közleményt kiadni, amelyben azt írja: Magyarország jó úton jár, és ezt a piaci szereplők, az Európai Bizottság és más nemzetközi szervezetek mellett már a hitelminősítők is megerősítik. Rendkívül kedvező, hogy az államadósság hét éve csökken, az éves deficit pedig 2 százalék körüli és – mint a hitelminősítő is kiemelte – a foglalkoztatás is bővül, áll a közleményben.
A CDU egyik volt minisztere szerint ebből lehet fedezni olyan projekteket, amelyek előreviszik az eurózónát.
Abban egyetért Németország és Franciaország, hogy az eurózónát meg kell reformálni, ennek mikéntjéről viszont már vannak viták. Emmanuel Macron francia elnök közös költségvetést javasol, a németek azonban ettől elzárkóznak, mert
nem akarják felvállalni Franciaország, Olaszország vagy Görögország csillagászati adósságait.
Ebben a helyzetben állt elő a CDU korábbi környezetvédelmi minisztere, Norbert Röttgen a javaslattal: bocsásson ki közösen kötvényeket Németország és Franciaország. Ebből lehetne fedezni azokat a közös projekteket, melyek előreviszik az eurozónát, illetve az egész Európai Uniót. Röttgen a Politico európai kiadásának azt mondta, hogy a közös német-francia államkötvény nem igényelne nagy változásokat a két államban.
A frankfurti Európai Központi Bank épületében működik egy tanácsadó intézet, mely a pénzügyi kockázatokat méri fel. Ők már előálltak a több uniós tagállam által közösen finanszírozott megoldással. Olyan közös kötvényt javasoltak, mely éppoly értékálló lenne a piacon, mint a német államkötvények. A lényeg az, hogy
ezek a pénzek ne a nemzeti költségvetésekbe kerüljenek bele hanem új közös programokat finanszírozzanak.
Macronnak tetszik Röttgen ötlete, a német pártoknak viszont egyelőre nem. Neki egyébként volt már olyan javaslata, amelyet aztán átvettek a vezetők: ő mondta, hogy a brexit kapcsán Nagy Britanniának valamilyen különleges partner kapcsolatot kellene ajánlani, nem pedig egyszerűen csak valamilyen szabadkereskedelmi szerződést.
A választásokba való orosz beavatkozást vizsgáló Robert Mueller csapata kihallgatta Sam Clovist, Donald Trump kampánystábjának társelnökét, hogy megtudják, Trump vagy legfőbb tanácsadói mit tudtak a stáb oroszokkal való kapcsolatáról.
A Reuters információi szerint a vizsgálat azt is ki akarja deríteni, hogy Trump jóváhagyta-e a kapcsolatfelvételt az oroszokkal. Clovist nemrég hallgatták ki. Az orosz beavatkozást a szenátus hírszerzési bizottsága is vizsgálja, ott is vallomást tett.
Több forrás úgy értékeli, hogy ezzel
újabb dominó dől el,
miután az egyik kampánytanácsadó, George Papadopoulos már bűnösnek vallotta magát abban, hogy hazudott az FBI-nak az oroszokkal való kapcsolatairól. Vagyis a vizsgálat egyre közelebb ér Donald Trumphoz.
Az angliai kampánykörúton lévő DK-elnök magyar diákokkal is találkozott.
Oxford után Cambridge-ben is előadást tartott Gyurcsány Ferenc angliai kampánykörútján, az Európa előtt álló kihívásokról beszélt. Facebook-posztja szerint ezután magyar diákokkal „sörözött” (fotót erről nem közölt). Azt írja:
„miközben iszonyatosan élénken foglalkoztatja őket a politika, nem mennek el szavazni”.
Drága lenne ugyanis bejutni a londoni nagykövetségre. A posztban Gyurcsány Orbán Viktor szavait is felidézte, miszerint a magyar választási rendszer „erkölcsileg helyes és igazságos”.
Oxford után tegnap este Cambridge-ben a King's College-ban tartottam előadást. Elsősorban az Európa előtt álló kihívá…
Bár végül külön nem tárgyalt Donald Trump és Vlagyimir Putyin az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) tagországainak csúcstalálkozóján, de röviden beszélgettek a protokollfotózáson.
Egy közös nyilatkozatot is kiadtak a szíriai háborúról, amelyben az amerikaiak a mérsékelt felkelőket, az oroszok pedig az Aszad-rezsimet támogatják. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint a nyilatkozatot szakértők készítették elő, és végül a két külügyminiszter hagyta jóvá.
Azt írják: továbbra is
elkötelezettek Szíria szuverenitása, területi egysége és világi jellege mellett.
Le akarják győzni az Iszlám Államot – Trump korábban azt írta a Twitteren, hogy ez már megtörtént, most viszont annyit írtak, hogy az elmúlt hónapokban súlyosabbak lettek a terrorszervezet veszteségei, többek között azért is, mert sikeres erőfeszítéseket tettek a veszélyes incidensek elkerülése végett az amerikai és az orosz hadsereg között.
Azt is írják: csökkenteni kell a szíriaiak szenvedését, ezért felszólítják a világ országait a szíriaiak humanitárius szükségleteinek kielégítésére.
Jó hír lehet a szociálisan érzékenyek, a hátrányos helyzetű csoportok támogatói és a nekik szurkolók számára, hogy nem látszik lanyhulni a szociális szövetkezetek iránti érdeklődés Magyarországon. Ezeknek a gazdálkodási formáknak mind a száma, mind pedig az árbevétele nőtt 2016-ban, és a bővülés idén sem állt le.
Amíg 2015-ben 2539 darab volt a működő szociális szövetkezetek száma, addig 2016-ban számuk elérte a 2894 darabot, jelenleg pedig 2951 ilyen szövetkezet működik az országban derül ki a cégadatokból. Árbevétel tekintetében 2015-höz képest mintegy 8,6 milliárd forinttal nőtt az ebben a formában működő vállalkozások forgalma és ezzel meghaladta a 22 milliárd forintot – olvasható az Opten összegzésében.
A magas összárbevétel egyik lehetséges oka, hogy a szociális szövetkezetek is bekerültek a gazdaságfejlesztési program pályázatainak kedvezményezetti körébe. A GINOP-5.1.3.-16 – Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése című pályázat keretében a nonprofit gazdasági társaságok, egyesületek, alapítványok és egyházi szervezetek mellett most is részesülhetnek uniós támogatásban.
Jelenleg 196 nyertes projektet tart nyílván a pályázat kezelője 7,3 milliárd forintos támogatási összeggel.
Szintén pályázható a szociális szövetkezetek számára a GINOP-5.1.7-17 – Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése című kiírás 15 milliárd forintos keretösszeggel. Ezek a források a következő évekre is biztosíthatják a megfelelő projekteket kidolgozó szövetkezetek működését.
A kedvező képet némileg árnyalja, hogy a cégfluktuációs index (CFI), amely az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez, mind 2015-ben, mind 2016-ban 20% fölött volt, ami jelentősen nagyobb, mint az átlag.
Ez azt jelenti, hogy bár magas volt az új alapítású szövetkezetek száma, ezzel párhuzamosan nem kevés szövetkezet szűnt meg, vagy alakult át.
A szociális szövetkezetek 2006. évi X. törvénnyel életre hívott vállalkozási forma célja, a hagyományos profitszerzésen felül, a szövetkezeti tagok által kitűzött különböző közösségi igények (oktatási, kulturális, szociális, foglalkoztatási, stb.) kielégítése. Elsősorban a hátrányos helyzetű csoportok (inaktívak, romák, fogyatékkal élők stb.) segítése és gazdasági aktivitásuk növelése áll a középpontban.
Szombat van, november 11-e, Márton napja megnéztük, miről írnak a mai lapok.
Orbán elszámoltatására készül Vona
A Magyar Nemzetnek adott interjút Vona Gábor, a Jobbik elnöke. Többek között azt mondta: személyesen Orbán Viktor elszámoltatását ígéri hatalomra kerülésük esetén, bár az nem derült ki, hogy miért. Szerinte a jövő tavaszi választásig még történhet valami, ami kikezdi a jelenlegi rendszert. Úgy érzi, Polt Péter legfőbb ügyész még 2019 előtt „átadja a helyét”. Azt is mondta:
Soros-terv nem létezik, ez egy „kommunikációs termék”.
Arról is beszélt, hogy a Jobbiknak szerinte eddig is voltak meleg szavazói, és bár korábban betiltotta volna a Pride-ot, és több dolog neki se tetszik ott, most már azt gondolja: törvényes keretek között bárki felvonulhat, amíg másokat nem sért.
Kertvárosban gyakorlatozik a TEK
Budapest 15. kerületében, az egykori orosz katonai kórház területén, az egyik elhagyatott, több szintes épületben tart rendszeresen robbantásokkal, füsttel, lövöldözéssel, járó gyakorlatokat a Terrorelhárítási Központ – írja a Népszava. Az épület tüdőgondozó, másik oldalán pedig pszichiátriai, pszichológiai, addiktológiai szakrendelés működik,
a közelben általános iskola is van.
A lap szerint a környéken lakók közül többen panaszkodnak a gyakorlatok miatt, a TEK viszont azt válaszolta: engedéllyel használják az épületet, panaszokról pedig nem tudnak.
Készen áll a Fidesz a választásra
Gulyás Gergely, a párt alelnöke és frakcióvezetője a Magyar Időknek azt mondta: a pártban mindenki tudja, hogy óriási a választás tétje,
szerinte „ijesztő”, mit kezdene a baloldal a hatalommal, ha győzne.
Beszélt a párt vasárnapi kongresszusáról is, amelynek a legfontosabb feladata szerinte a választásra való felkészülés és a számadás. Azt is mondta: december elején az országos választmány fogja megerősíteni az egyéni választókerületekben induló jelölteket.
Egyre rosszabb a magyarok angoltudása
Az Education First kutatása alapján írja a 24.hu, hogy egyre gyengébben beszélnek angolul a magyarok. 2012-höz képest 11 helyet esett vissza az ország a rangsorban, most 19. a 80-ból (igaz, 2015-ben 21. volt). A világon ez elfogadható eredménynek számít, Európában azonban csak a középmezőnyhöz elég.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
