Göncz és Szél a kérést azzal indokolta, hogy Magyarországon ma az LMP mellett a Momentum az egyedüli szóbajöhető párt.
Az érintettek reakcióját itt olvashatja.
A hírhedté vált taxis-ügyről (egy nyilvánosságra került hangfelvételen Kerényi kioktatja a megrendelt taxi sofőrjét, aki őt Kerényi Miklósnak és nem Kerényi Miklós Gábornak nevezte):
„Ez egy megcsinált provokáció része. Tudják, hogy nem szeretem, ha Kerényi Miklósnak szólítanak.”
A műsorvezető, Rónai Egon rákérdezett a vállfa-történetekre is: „Ez nem igaz, ez nem történt meg”- válaszolt a rendező. A műsorvezető ekkor felolvasott a – történtekkor még 13 éves fiú – mostani írásbeli nyilatkozatából, amely szerint Kerényi egy favállfával iszonyatos erővel megütötte. A rendező ebben az esetben sem akar pereskedni, mert szerinte a vádaskadónak kellene bizonyítani.
Ezt követően Maros Ákos színész-táncos esetére tértek ki. Maros is azt állítja, hogy Kerényi vállfával verte a fenekét. A rendező pontosított:
„a vállfa pántja volt.”
Nem tagadta az esetet, és meg is indokolta miért fenekelte el az akkor 18 éves táncost: „mert késett, pontatlan volt. Mondtam neki, hogy ha még egyszer késel elfenekellek. Késett.”
Beszámolt legújabb, másfél évvel ezelőtti zaklatásáról is, amikor egy „srácot” az ölébe fektetett, egy ceruzát dugott a szájába, és pörgette vele az r-hangzót. Olyan sikeres volt a módszer, hogy
Kerényi szerint a srác azóta boldog.
Arra a kérdésre, hogy mit gondol, miért nem állt ki senki mellette, úgy válaszolt: lehet, hogy a közlekedési módját lehet közvetlenkedőnek vélték. A rendező még egyszer bocsánatot kért azoktól, akik úgy érzik, hogy megbántotta őket.
Azt azonban tagadta, hogy szexuális töltete lett volna a felsorolt eseteknek: „Soha nem fordult elő, hogy nemi szervet fogdostam volna.”
A Független Hírügynökség értesülései szerint egy újabb gyanúsítottja van a nagyberuházási botránynak. Azt még nem lehet tudni, hogy közszereplőről van-e szó. A Központi Nyomozó Főügyészség a bűnrészességgel gyanúsított személyt őrizetbe vette, lakóhelyén házkutatást tartott.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2016 szeptembere óta nyomoz az M2-es és az M4-es metróvonalra beszerzett francia Alstom-metrókocsik ügyében vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt.
Elutasította a kétkamarás bukaresti parlament szenátusa hétfőn azt a törvénytervezetet, amely hivatalos ünneppé nyilvánítaná március 15-ét a romániai magyarok számára.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) törvényjavaslatát csak 8 szenátor támogatta, 11-en tartózkodtak, 82-en pedig a tervezet elvetésére szavaztak.
A tervezet lehetővé tenné a magyarlakta települések, valamint a megyék önkormányzatai és intézményei számára, hogy ünnepségeket szervezzenek ezen a napon, és ezek költségét az általuk kezelt költségvetésből fedezzék. A romániai munkáltatók kérésre szabadnapot adhatnának március 15-én magyar alkalmazottjaiknak, a magyarság ünnepéről pedig különkiadásokban számolna be a román közszolgálati televízió és rádió.
Hónapok óta tartó irgalmatlan vágtázásban vannak a Mészáros Lőrinc tulajdoni körében álló tőzsdei cégek részvényei. A Konzum, az Opus és az Appeninn több száz, sőt, ezerszázalékos növekedést értek el, egyértelműen a politikai hátszélre felkapaszkodva. Nem bizonyítható, de nem is zárható ki, hogy létezhet olyan informális személyi kör, amely időben értesül(t) arról, milyen céget vásárol(t) Mészáros Lőrinc birodalma. Egy tőzsdei szereplő szerint „persze, ez gáz, de nem a tőzsdéé”.
Nem valószínű, hogy Szemerkényi az új munkahelyéről bármilyen hatást tudna gyakorolni mérvadó washingtoni körökre. A mérvadó esetünkben annyit jelent, hogy aki meg tudná győzni a Trump-adminisztrációt: viseltessen kegyesebben Orbán Viktor és az ő kormánya iránt.
Budapesti kémtörténetek ide vagy oda, jelen pillanatban úgy tűnik, Washington inkább bekeményít Orbánékkal szemben. Kirívó példa erre a budapesti ügyvivő nemrégi beszéde a MUOSZ-ban, amelyben sokkal nyíltabban, mint egyik elődje, a Szabadság-téri sétájáról elhíresült Andre Goodfriend, az elemi sajtószabadságot kérte számon. És ami teljesen példátlan: pályázatot hirdetett az amerikai külügyminisztérium a vidéki magyar sajtónak. Ilyen amerikai lépés aligha történt még meg egy szövetséges állam irányában.
Legalábbis mindig ezt a választ kaptuk amerikai illetékesektől, amikor felvetettük a Szabad Európa Rádió magyar adásának újraindítását.
A soproni fesztivál a Depeche Mode koncertjével indul majd június 26-án. A zenekar magyar fesztiválon először lép színpadra, de többször koncerteztek már Magyarországon, és mostanában kifejezetten gyakori vendégnek számítanak – legközelebb 2018. februárjában zenélnek majd a Papp László Budapest Sportarénában. Lobenwein Norbert, a VOLT alapító-főszervezője ennek kapcsán elmondta, hogy Dave Gahanék évek óta a fesztiválozók kívánságlistájának élvonalában szerepelnek.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2016 szeptembere óta nyomoz az M2-es és az M4-es metróvonalra beszerzett francia Alstom-metrókocsik ügyében vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt.
Mint ismeretes a kétezres évek egyik legvitatottabb nagyberuházása volt a négyes metró építése. A projekt tíz évig húzódott, és végig botrányok kísérték. A metróvonal végül – szerelvények nélkül (az Alstom-ügy) – 452,5 milliárd forintból készült el, ebből 181 milliárdot az Európai Unió adott rá támogatásként. A 7,4 kilométer hosszú vonal nem hozza a tervezett és elvárt utasszámot, így az ára 40 év alatt sem fog megtérülni, és lehet, hogy vissza kell majd fizetni az uniós pénz egy részét. Az építkezéssel kapcsolatban hűtlen kezelés, a metrószerelvények beszerzésével kapcsolatban vesztegetés gyanúja miatt ma is nyomoz a rendőrség.” A 2017 januárjában napvilágot látott OLAF jelentés mintegy 167 milliárd forintos károkozást tárt fel a 4-es metró beruházása során jelentésében, az Európai Bizottság ezért 76,6 milliárd forintos büntetés megfizetésére kötelezheti Magyarországot.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) törvényjavaslatát csak 8 szenátor támogatta, 11-en tartózkodtak, 82-en pedig a tervezet elvetésére szavaztak.
A tervezet lehetővé tenné a magyarlakta települések, valamint a megyék önkormányzatai és intézményei számára, hogy ünnepségeket szervezzenek ezen a napon, és ezek költségét az általuk kezelt költségvetésből fedezzék. A romániai munkáltatók kérésre szabadnapot adhatnának március 15-én magyar alkalmazottjaiknak, a magyarság ünnepéről pedig különkiadásokban számolna be a román közszolgálati televízió és rádió.
Az ügyben a végső döntést a képviselőház hozza meg.
Bejelentették a 2018-as VOLT első fellépőit: a soproni fesztivál a Depeche Mode koncertjével indul majd június 26-án. A zenekar magyar fesztiválon először lép színpadra, de többször koncerteztek már Magyarországon, és mostanában kifejezetten gyakori vendégnek számítanak – legközelebb 2018. februárjában zenélnek majd a Papp László Budapest Sportarénában. Lobenwein Norbert, a VOLT alapító-főszervezője ennek kapcsán elmondta, hogy Dave Gahanék évek óta a fesztiválozók kívánságlistájának élvonalában szerepelnek.
Miután a zenekar 2016-ban is a fesztivál egyik legfontosabb fellépője volt, visszatér Sopronba az Iron Maiden, ezúttal a Legacy Of The Beast turné keretében.
A rockvonalat erősíti mellettük a Hurts és a Hollywood Undead is, akik szintén fellépnek az ötnapos VOLT-on. Az öt- és négynapos bérletek mellett idén először háromnapos, hétvégi bérletek is válthatók. A fellépők listája természetesen még korántsem teljes, de a szervezők szerint – akik egyébként 2018-ban minden eddiginél nagyobb érdeklődésre számítanak – már a most bejelentett nevek is garanciát jelentenek egy jó fesztiválra.
A Donald Trump és Vlagyimir Putyin által aláírt dokumentum leszögezi: ha nincs katonai megoldás, akkor a szembeálló feleknek tárgyalniuk kell. Mint ismert, Oroszország Bassar el-Asszad szír elnököt támogatja, az USA viszont a szíriai elnök ellenfeleit. Törökország is Asszad bukását kívánja, de az utóbbi időben már egyezteti az elképzeléseit Oroszországgal. A törökök vezérkari főnöke rendszeresen tanácskozik hármasban az orosz és az iráni fegyveres erők vezérkari főnökével.
Törökország a NATO tagja, de rakétavédelmi rendszert vásárolt Oroszországtól, amely nem kompatibilis az észak-atlanti szervezet rendszereivel. Erről is tárgyal majd Oroszországban Erdogan és Putyin. Az orosz rakétavédelmi rendszer ki van építve Szíriában, a főbb stratégiai központok körül. Emiatt minden állam légierejének kétszeresen is fontolóra kell vennie, hogy küldjön-e harci repülőgépet Szíria légterébe. Lesz tehát miről tárgyalnia Erdogan török elnöknek Oroszországban Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
A szociáldemokraták vezére különben sincs könnyű helyzetben: két éves felfüggesztett börtönt kapott már választási csalásért és egy másik korrupciós ügyben is nyomoznak ellene. Ráadásul ebben az ügyben aktívan érintett az EU is, hiszen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szintén vizsgálódik az ügyben.
Liviu Dragnea Teleorman-megye első számú embere volt 2002 és 2012 között. A vád szerint ebben az időszakban kialakított egy leleményes szisztémát az uniós pénzek lenyúlására. Erre a célra a megye nagy szolgáltató cégeit használta fel. Ezek a szolgáltató cégek kapták meg az európai pénzeket, amelyet aztán szép csendben visszautaltak Liviu Dragneanak és bizalmi embereinek. Felmerült az a gyanú is, hogy Dragnea tulaj volt néhány nagy szolgáltató cégben. Az érintett természetesen mindent tagad, de a korrupcióellenes ügyészség már lecsukatott volt kormányfőt és több egykori minisztert is.
Ezért Liviu Dragnea pártja kampányt indított a korrupcióellenes ügyészség ellen. Azt szeretnék elérni, hogy menesszék a mostani vezetőt és az újat már ne a köztársasági elnök, hanem a parlament nevezzen ki, ahol amúgy is a kormánypárt van többségben. A közvélemény ebben a kérdésben nincs a kormány oldalán: az elmúlt napokban hatalmas tüntetések voltak Romániában azért, hogy ne enyhítsék a korrupcióellenes törvényeket. Az Európai Unió és az Egyesült Államok több ízben is jelezte, hogy maximálisan támogatja a korrupcióellenes ügyészség munkáját Bukarestben.
Két évvel a párizsi merényletsorozat után Franciaország változatlanul fő célpont – nyilatkozta a belső elhárítás főnöke. Ezzel párhuzamosan országszerte megemlékeztek a 2015-ös franciaországi terrortámadásokról.
Két évvel ezelőtt 130 embert öltek meg és több százat sebesítettek meg az Iszlám Állam terroristái, amikor egy koncerttermet és kávézókat támadtak meg Párizsban. Hétfőn Emmanuel Macron francia elnök elődjével, Francois Hollande-dal együtt ellátogatott a merényletek helyszíneire, hogy megemlékezzenek a terrorizmus áldozatairól. Macron elnök számára a terrorizmus ellenes harc abszolút prioritásnak számít, már csak azért is, mert tudja: honfitársai elvárják tőle a biztonságot.
Ebből kifolyólag még júniusban leváltotta a belső elhárítás főnökét. A francia belbiztonsági szolgálat (DGSI) új vezetője a megemlékezésen adta első interjúját a párizsi Le Figaronak: Laurent Nunez szerint
„Elsősorban a hazai iszlamista terroristáktól tartunk. Nem kizárt persze, hogy egész terrorista osztagot dobjanak át Európába az Iszlám Állam területéről, de ennek kisebb a valószínűsége. A fő veszélyt azok az iszlamista fiatalok jelentik, akik merényletekre készülődhetnek Franciaországban” – hangsúlyozta a belső elhárítás főnöke. Hozzátette:
Laurent Nunez arra is felhívta a figyelmet, hogy az Iszlám Állam (ISIS) meggyengült: nemrég két fővárosát Rakkát és Moszult is elveszítette. Vezére, Abu Bakr al-Bagdadi a hírszerzői jelentések szerint jelenleg szunnita törzsek között rejtőzik Irakban. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan egyre erősödik az al-Kaida tevékenysége. Az ISIS eredetileg az al-Kaida iraki szárnyaként alakult, és az amerikaiak iraki bevonulása után erősödött meg, kihasználva a síiták és szunniták közti ellentéteket, valamint azt, hogy a feloszlatott iraki hadseregből sok tábornok átállt hozzájuk. Azért szakadt ketté a terrorszervezet, mert az al-Kaida vezetője ellenezte, hogy az ISIS iraki és szíriai szárnya egyesüljön.
Egyszerűen elképesztőnek tartja Pál László, hajdani MOL elnök, egykori ipari miniszter, hogy egy kormánytag, aki nem mellesleg az adóhivatal vezetője eljárjon egy piaci cégnél, esetünkben a MOL-nál az árcsökkentés érdekében. Ráadásul nem az általános, mindenkit kedvezően érintő csökkentésért harcolva, hanem kizárólag a saját választási körzetében, Mezőkövesden. Ennél egy döbbenetesebb dolog van, hangsúlyozta Pál László a Független Hírügynökségnek: nevezetesen, hogy ezt a kérést az olajtársaság teljesíti is.
Mint a FüHü is beszámolt róla, Tállai András NAV-elnök, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, fideszes parlamenti képviselő a Facebookon osztotta meg, hogy állampolgári megkeresésre eljárt a Mezőkövesden és térségében tapasztalható üzemanyagárak tekintetében, s tárgyalások után a MOL csökkentette az üzemanyagárakat Mezőkövesden: az október 31-ei állapothoz képest Mezőkövesden a benzin ára íg 11 Ft-tal míg a gázolajé 5 Ft-tal csökkent. Jó hír továbbá – írta –, hogy előreláthatólag a térségi árak kiegyenlítődése folytatódik.
Állampolgári megkeresésre jártam el a Mezőkövesden és térségében tapasztalható üzemanyagárak tekintetébenEgyezteté…
Közzétette: Tállai András – 2017. november 11.
Pál László hangsúlyozta: az egész folyamat felháborító, az tudniillik, ami 1999 óta folyik a MOL-nál.
Ahogy az országot, úgy ezt a céget is úgy építette át a Fidesz, hogy a saját érdekeit szolgálja.
Annak idején egy harmadik szintű döntéshozó grémium joga volt a differenciált ármegállapítás, nem lehetett ilyen önkényes alapon belenyúlni.
A Demokratikus Koalíció bejelentést tesz Tállai András, adóhatósági elnök diszkriminatív, piactorzító beavatkozásáról az Európai Bizottságnál, ugyanis nem látja értelmét, hogy Polt Péter Fideszes, a kormánypárti bűncselekményeket rendszeresen eltussoló ügyészségénél hivatali visszaélés gyanújával följelentést tegyen. A DK szerint érdekes lenne megtudni, vajon mi volt a tartalma annak az egyeztetésnek, amit a NAV-elnök, államtitkár a MOL-lal folytatott.
„Lehetséges-e, hogy a kieső árbevételt Tállai egyszerűen olyan „védelmi pénz”-ként kérte a MOL-tól, mint amilyet a maffia fizettet vállalkozókkal, hogy „baj ne érje őket?”
Ugyanis Tállai az adóügyekért felelős államtitkár és a NAV elnöke. Márpedig az adóhivatallal még a legnagyobb cégek sem szívesen húznak ujjat. És ő kér árváltoztatást a MOL-tól, amely egyébként piaci alapon dönt az árairól.
Tállai bejegyzésre reagálva Szigetvári Viktor, az Együtt választmányi elnöke a többi között azt írta, hogy „Ez a kádárista mentalitás az újabb bizonyítéka annak, hogy
a Fidesz nem jól működő, szabad és versengő piacgazdaságot szeretne, hanem kézivezérléses gulyáskommunizmust,
ahol el tudják lopni, amit akarnak, miközben az árakba is bele tudnak szólni egy telefonhívással.”
