Nem volt törvénysértő, hogy Hunvald György büntetőeljárásáról tudósítva az ő engedélye nélkül közöltek olyan fotókat, amelyeken vezetőszáron, megbilincselve mutatták – döntött az Alkotmánybíróság. A testület a sajtószabadság elsőbbségét mondta ki ebben az esetben.
A korábbi MSZP-s parlamenti képviselő és polgármester ellen korábban indult gazdasági bűncselekmények miatt emelt vádat az ügyészség, az eljárás idején több orgánum adott közre olyan képeket, amelyeken ő látható kitakarás nélkül, vezetőszáron, megbilincselve. Hunvald bírósághoz fordult a képeket közlő lapok ellen, mert szerinte az ő engedélye nélkül közölt felvételekkel megsértették a képmás védelméhez fűződő jogát.
A perben a Kúria azt mondta ki, hogy a közérdeklődésre számot tartó eseményről tudósítás joga elsőbbséget élvez a Hunvald képmásának védelméhez fűződő joggal szemben.
Ezután Hunvald György alkotmányjogi panasszal fordult az Ab-hez. Álláspontja szerint a jogerős ítélet meghozatala előtt róla közölt fotók azt a látszatot keltettek, hogy ő bűnös.
Az Ab szerint a hatóságoknak a büntetőeljárások során tiszteletben kell tartaniuk az ártatlanság vélelmét,
de ez nem érintheti a sajtó szabadságát.
Az Ab érvelése szerint a társadalom széles rétegét érintő büntetőügyről adott tájékoztatás a sajtószabadság körébe tartozik, a büntetőeljárásban pedig nem sérti az ártatlanság vélelmét a kényszerítő intézkedések alkalmazása. Továbbá a Hunvald-ügyben köztudomású ténynek minősült az előzetes letartóztatás, amellyel összefüggésben a kényszerítő eszközt alkalmazták. Az pedig nem állapítható meg, hogy erre azért került volna sor, hogy a vádlottat bűnösnek mutassák be a nyilvánosság előtt.
Nem alaptörvény-ellenes, ha a sajtóban közölt tudósításhoz olyan képi illusztrációt csatolnak, amelyen az érintett a jogerős ítélet meghozatala előtt vezetőszáron és bilincsben látható. Ez önmagában nem sérti az ártatlanság vélelmét.
Tíz évvel ezelőtt, 2007. november 22-én arról írt a Független Hírügynökség, hogy hitelesnek találta a benyújtott aláírásokat az OVB a Fidesz és a KDNP által a kórházi napidíjról kezdeményezett népszavazás ügyében.
Deutsch-Für Tamás szerint a választási bizottság így már jövő hétfőn megtarthatja szükséges ülését, majd tájékoztatja az országgyűlést a hitelesítési döntésről. Hogy ez a lehető leghamarabb megtörténjen, Orbán Viktor a Fidesz, és Semjén Zsolt, a KDNP elnöke levélben fordul még csütörtökön Szigeti Péterhez, az OVB elnökéhez.
A tandíjra, a vizitdíjra és a kórházi napidíjra vonatkozó fideszes kérdésekben
48 óra alatt összesen több mint 321 ezer támogató aláírás gyűlt össze.
Ezekből egy számítógép véletlenszerűen kiválasztott 5-5-5 százalékot – azaz kérdésenként 16 ezer aláírást – ezt ellenőrzik tételesen.
Deutsch-Für Tamás elmondta azt is, hogy reményeik szerint az OVB még a jövő héten, vagy lekésőbb a rá következő hét elején hitelesíti a másik két kérdésben – a vizitdíjról és a tandíjról – gyűjtött aláírásokat is. Véleménye szerint ha ez ennyi idő alatt nem történik meg, az azt jelenti, hogy a bizottság lassítja a népszavazási eljárást.
Ha a vízi jármű lesüllyedt az Atlanti-óceán fenekére, és nem tud a felszínre emelkedni, akkor csak hét napra elég az oxigén a 44 ember számára. Az argentin haditengerészet szóvivője szerint a hét nap a minimum, ez az idő a körülményektől függően valamivel több is lehet.
Időközben az amerikai haditengerészet egyik, a tengeralattjáró felkutatására vezényelt repülőgépének radarja hőfoltra bukkant az Atlanti-óceán déli részében, 70 méteres mélységben. A patagóniai Puerto Madryn kikötőtől 300 kilométerre keletre fekvő területre egy kis tengeralattjárót küldtek.
A San Juan tengeralattjáró a világ legdélebbi városából, Ushuaiából tartott Mar del Platába a múlt szerdán.
A partoktól 432 kilométerre elküldte üzenetét, azután eltűnt.
A parancsnok elektromos hibáról tett jelentést, ezért utasították, hogy a legrövidebb úton térjen vissza a támaszpontra, Mar del Platába.
Kéttucatnyi argentin, amerikai, brit, chilei és brazil hajó és repülőgép – összesen több mint 4000 fős legénységgel -, valamint robot-tengeralattjárók kezdték el keresni a 66 méter hosszú, német gyártmányú tengeralattjárót. A kutatást sokáig nagyon megnehezítették a rossz időjárási körülmények, a több méter magas hullámok. A kutató-mentők több olyan jelet észleltek, amelyről azt gondolták, hogy a tengeralattjáró adhatta le vagy kelthette, de mindegyikről kiderült, hogy tévesen gondolták műholdas kapcsolatfelvételi kísérletének, figyelemfelhívó zajnak, jelzőfénynek.
Keddre sokat javultak az időjárási körülmények, megnyugodott az óceán a térségben, gőzerővel folytatták a keresést, tudván, hogy két nap múlva újra rosszra fordul az időjárás, de a kutatásnak egyelőre semmilyen eredménye nincs.
Az Uber globális személyszállító vállalat csak kedden közölte, hogy tavaly 57 millió ügyfél adatait ellopták tőle hackerek.
Az adatlopás áldozatai között volt az Uber 600 ezer amerikai sofőrje is. A hackerek neveket, email-címeket, telefonszámokat loptak el, és eltulajdonították a sofőrök jogosítványainak adatait is.
A cég már tavaly felfedezte az adatlopást, de nem értesítette róla sem az érintetteket, sem az illetékes felügyeleti szervet.
A cég új elnök-vezérigazgatója, Dara Khosrowshahi közleményben tudatta, hogy ő csak nemrégiben szerzett tudomást az adatlopásról. Khosrowshahi, aki augusztusban vette át a vállalat vezetését, azonnal vizsgálatot indíttatott, hogy kiderüljön, a cég miért nem értesítette sem a felügyeleti szervet, sem az adatlopások áldozatait a hackertámadásról.
Kedden este közzétett kommünikéjében leszögezte: az a két ember, aki az adatlopással foglalkozott, már nem dolgozik a vállalatnál. Khosrowshahi nem nevezte meg a volt munkatársakat, de a Bloomberg hírügynökség arról tudósított, hogy
a felelősök egyike Joe Sullivan, az Uber biztonsági vezetője lehet, aki nem dolgozik már a cégnél.
Közleményében Khosrowshahi azt is bejelentette: azonosították a hackereket, és biztosítékokat kaptak tőlük arra, hogy a lementett lopott adatokat megsemmisítik. Az elnök-vezérigazgató azonban nem közölt részleteket arról, hogy milyen biztosítékokat kapott és mit adott ezért cserébe. A Bloomberg tudni vélte, hogy a hackerek 100 ezer dollárt kaptak az Ubertől, ezt azonban a cég nem erősítette meg.
Dara Khosrowshahi igyekezett megnyugtatni a kárvallottakat, mondván, hogy a hackerek nem mentettek le társadalombiztosítási számokat, vagy hitelkártya-adatokat.
New York állam főállamügyésze, Eric Schneiderman nyomozást indított a hackertámadás és az Uber által állítólag a hackereknek kifizetett összeg ügyében. A főállamügyész ezt a TechCrunch című szaklapnak adott interjújában kedden este megerősítette.
Ma a Cecíliák ünneplik a névnapjukat. A név latin eredetű, a Caeciliusz (Cecil) férfinévből alakult női név. Jelentése: a Caeciliusz nemzetséghez! Olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban.
Magyar Idők: Soros György utasításait híven követi a világsajtó
Neves tévé- és rádiócsatornák, print és online újságok nagyvonalú támogatásával biztosította a függetlennek mondott újságírást Soros György – közli olvasóival a Magyar Idők. A milliárdos nem mellesleg mostanában már az általa hamisnak ítélt hírek ellen is harcol. A DC Leaks által kiszivárogtatott dokumentumok között a tőzsdespekuláns médiamanipulációs eszközeiről is találtunk feljegyzéseket.
Soros György az elmúlt években több mint 48 millió dollárt költött az amerikai közvélemény hitelesnek mondott tájékoztatására. Ennek érdekében komplett újságíró-iskolákat vagy éppen az oknyomozó újságírást elősegítő képzéseket finanszírozott. Dollármilliók landoltak a Politico, a The New York Times, az ABC, a CNN, a BIZZ, a Times, az USA Today, a B1, a Sky News kiadójánál is.
Magyar Nemzet: Újabb egymillióval tartozik a Ripost Vonáéknak
A Fővárosi Ítélőtábla keddi döntése helybenhagyta a törvényszék nyári ítéletét, így a Ripost című kormánypárti bulvárlap jogerősen köteles kamatostul megfizetni 750 ezer forintot Vona Gábornak és 250 ezret a Jobbiknak, amiért valótlanul állították, hogy a pártelnök koccintott az aradi vértanúk kivégzésére, hogy több alkalommal gyalázta az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc emlékét, megvetően nyilatkozott annak hőseiről, illetve hogy Haynau-kultuszt ápol – írja a Magyar Nemzet.
Hasonló tartalmú cikke miatt a Habony Árpád érdekeltségébe tartozó 888.hu-nak 400 ezer forint sérelemdíjat kell megfizetnie. A pervesztes feleknek az ítéletet nyilvánosságra kell hozniuk saját felületükön.
A most lezárult per nem az első és nem is az utolsó a Jobbik és kormányoldal sajtója közötti adok-kapokban: múlt héten első fokon elveszítette a Ripost, az Origo, a 888.hu és a Lokál azt a személyiségi jogi pert, amelyet az ellenzéki vezető indított ellenük az után, hogy egy török terrorszervezet tiszteletbeli tagjának titulálták. Folyamatban van egy másik eljárás is, mert az említett orgánumok összemosták a Jobbikot a karcagi Kun-Mediátor Kft. milliárdos álbrókerbotrányával; Vona Gábor pedig közben perben áll azokkal a Fidesz-közeli médiumokkal is, amelyek – a Terry Black néven ismert transzszexuális előadóművész állításainak teret adva – azt terjesztették, hogy homoszexuális.
Magyar Hírlap: Folyamatban vannak az ösztöndíjrendszerről szóló tárgyalások
Zajlanak a tárgyalások az ösztöndíj-rendszer átalakításáról, az oktatási államtitkárság szeretne erre a kérdésre még az év végéig pontot tenni – idézi a Magyar Hírlap Palkovics Lászlónak az Országgyűlés kulturális bizottságában elmondott szavait.
Az oktatási államtitkár jelezte: a HÖOK-al folytatott megbeszélés részét képezi a juttatások emelése is. Hozzátette: összetett rendszerről van szó, sokféle juttatás érhető el a hallgatók számára.
A teljesítményalapú – közte tanulmányi, szakmai gyakorlati és nemzeti felsőoktatási – ösztöndíjak mellett a rászorultsági, a kiválósági, a mobilitási és a speciális ösztöndíjakat különböztette meg, és azt mondta: az előző tanévben a hallgatói normatív támogatás 14,2 milliárd volt és mintegy 120 ezer hallgatót érintett. Hozzátette: a tanulmányi ösztöndíj minimális összege közel hatezer forint, ez az alsó határ. A szakmai gyakorlat esetében ez közel 12 ezer forint, a nemzeti felsőoktatási ösztöndíj 40 ezer forint, az ösztöndíjasok száma: 1092.
Népszava: Üresen pusztul a gyermekektől elvett tábor
Öt éve, a megyék vagyonának államosításakor vette el a kormány a Vas megyei Önkormányzattól a balatonberényi gyermeküdülőt, hogy azt Erzsébet-táborként működtesse tovább, ám két éve már senki nem nyaralhat ott – olvasható a Népszavában. Mára pedig az állam úgy döntött, értékesítené a vízparti nyaralóhelyet, kedvezményes nyaralásról pedig már szó sem lehet.
Hosszú évtizedeken át sorakoztak Balaton partján a megyei önkormányzatok gyermektáborai és üdülői, amelyekben jobbára olyan iskolások nyaralhattak, akik családjuk anyagi helyzete miatt másképpen nem juthattak volna el a tóhoz. Öt évvel ezelőtt azonban a kormányzati központosítás elérte a gyermeküdültetést is. A megyéktől állami kézbe kerültek ezek az ingatlanok, a nyári táborozás szervezése pedig a Nemzeti Üdülési Alapítvány Erzsébet-programjának feladata lett. Tavaly azonban az Európai Unió Bírósága egy uniós jog, a szabad piaci verseny megsértése miatt elkaszálta a programot, ami miatt a gyereknyaraltatás az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványhoz került.
Ekkor azonban a balatonberényi gyermeküdülő már nem szerepelt az Erzsébet-táborok listáján: az első években még fogadott csoportokat, ám tavaly és az idén nyáron már nem nyaralhattak gyerekek az intézményben.
„Azért nyilatkozom most, mert most fog megjelenni a konzultáció eredménye, s ez nagyon jó alkalom tisztázni, hogy mit mondanak ők, és mit mondok én” – ezzel indokolta mostani megszólalását Soros György. Szerkesztett videóüzenetet küldött az RTL Klubnak, amely interjút kért tőle.
„Ennyire mocskolódnak ellenem, s nem reagálok – ez rosszul esik a civil társadalom intézményeinek és azoknak az egyéneknek, akik ott dolgoznak és nagy kockázatokat vállalnak. Úgy érzem most nekem meg kell szólalnom, hogy megvédjem őket” – szögezte le Soros György, egyben megmagyarázva miért lépett a nyilvánosság elé.
Hétfőn a Független Hírügynökség először számolt be arról a közleményről, amelyben pontról pontra cáfolta a nemzeti konzultáció egyes pontjait.
A Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül elküldött, szerkesztett, magyar nyelvű videójában Soros rámutatott: „A nemzeti konzultáció szándékos kiforgatása a nyilvánosan megjelent véleményeinek”. Hozzáfűzte: ha csak róla lett volna szó, nem reagált volna.
„Tragédia Magyarország számára, hogy a jelenlegi kormány a valóság kifordításával és a lakosság félrevezetésével igyekszik hatalmon maradni”
– közölte Soros György, aki az Orbán-kormány ellene irányuló kampányának korábbi megkezdése óta először nyilvánult meg személyesen arról, mit gondol a nemzeti konzultációl.
Végül leszögezte:
„Nagyon aggódom Magyarországért, sokat gondolok Magyarországra és akarom, hogy a magyar nép tudja, hogy én megteszek, és továbbra is meg fogok tenni mindent , hogy a magyar népet támogassam”.
Bekerült az RT nevű, angol nyelven sugárzó orosz csatorna a UPC kábeltévés csomagjába. A hírrel önmagában nem lenne érdemes sokat foglalkozni, azonban az RT nem egy egyszerű hírcsatorna. Sőt, valójában egyáltalán nem az: sokkal inkább az orosz kormány által pénzelt propagandaeszköz, amely rendszeresen álhíreket terjeszt.
A Buzzfeednek a csatorna több egykori alkalmazottja azt mondta, hogy már az első munkanapjukon rá kellett jönniük: amit csinálnak, az nem újságírás, hanem propaganda. Például az adásoknak két szerkesztője volt: egy angol anyanyelvű, jellemzően egy brit, aki átvette a szöveget, de egy orosz is, aki az alapján nézte át az anyagokat, hogy illeszkednek-e a csatorna irányvonalához.
Az RT éves költségvetése már két éve is több mint 300 millió dollár volt. Volt olyan (egyébként magyar származású) bemondójuk is, aki élő adásban mondott fel
Saját magát az RT független, alternatív forrásnak nevezi. Ugyanakkor az Európai Parlament sem tekinti független hírcsatornának: egy tavaly novemberben elfogadott határozatban meg is nevezik, mint az orosz kormány által használt propagandaeszközök egyikét.
A Fidesz kormány saját szavazóinak is hazudik
wikimedia
Hazaárulás alapos gyanúja miatt feljelentést tesz az eddig ismeretlen Demokratikus Nemzeti Néppárt (DNP) több európai uniós képviselő ellen. Az ügyészséghez forduló törpepárt szerint Szanyi Tibor, (MSZP), Niedermüller Péter (DK), Molnár Csaba (DK), valamint Jávor Benedek (Párbeszéd) „bűne” az, hogy az Európai Parlamentben éltek szavazati jogukkal, elfogadtak egy javaslatot, amely kapcsolatba hozható a kötelező elosztási kvótával. Érdekes módon a DNP nem kezdeményezett eljárást azok ellen a Fideszes képviselők ellen, akik ugyancsak megszavazták a migrációt érintő előterjesztést.
A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Molnár Csaba, a Demokrata Koalíció képviselője szerint nem lenne meglepő, ha a feljelentést tevő kispárt, a DNP a Fidesz zsoldjában állna. Közölte: Magyarországon az igazságszolgáltatás jelentős része már a Fidesz kezében van, de bíróságok nagy része még őrzi a függetlenségét. Nyilván, azért nem a kormányzó pártok jöttek elő ezzel az iszonyatos blődséggel, mert ennek nagy bukás lesz a vége. Inkább felbéreltek erre valami kamupártot. De ez most mindegy.
„Úgy szavaztam, ahogy a magyarok kétharmada tőlem kérte. Én biztosan nem árultam el, sőt, én képviseltem a hazát.”
Kíváncsiskodik az LMP
Szél Bernadett. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Az LMP közérdekű adatigénylést nyújt be, hogy megtudja, miről tárgyalt Orbán Viktor főtanácsadója, Megyesy Jenő és Donald Trump amerikai elnök munkatársa, Carter Page tavaly szeptemberben Budapesten. A megbeszélésről készült hivatalos feljegyzést szeretné megkapni az ellenzéki párt. Page, mint a republikánus elnök egykori kampánystábjának tagja, érintett lehet abban az amerikai hírszerzési vizsgálatban, amely a Trump-kampány és Oroszország közötti esetleges összejátszást vizsgálja.
Szél Bernadett a párt miniszterelnök-jelöltje pedig a nemzetbiztonsági bizottságon kéri napirendre venni az ügy kivizsgálását.
Csernobil óta sem változott semmi?
Atomenergia-ellenes tüntetés Lausanne-ban a csernobili atomkatasztrófa 30. évfordulóján. (MTI/EPA/Cyril Zingaro)
A helyzet 30 éve, Csernobil óta nem változott. Az orosz atomtechnológia nem biztonságos, egy nukleáris balesetre pedig a Roszatom első reakciója nem a kockázat csökkentése, az esetleg veszélybe került emberéletek megóvása, hanem a felelősséget elhárítani próbáló hazudozás. Erre figyelmeztet a Demokratikus Koalíció közleménye, amelyet annak apropóján adtak ki, hogy bebizonyosodott: hazugság volt a Roszatom közleménye, mely szerint az orosz légkörben csak Szentpétervár környékén találtak egy kevés radioaktív ruténium-106 izotópot.Az oroszok először tagadtak, majd a Roszgidromet végül elismerte, hogy először és legnagyobb koncentrációban két dél-oroszországi ponton észlelték a ruténium-106 –ot, mindkettő 100 kilométernél közelebb van a Roszatom Majak nevű üzeméhez.
Lengyelország és Románia is Patriot rakétákat vásárol Amerikától
Mihai Fifor román hadügyminiszter a szenátus védelmi bizottsága előtt elmondta: Románia 3,9 milliárd dollár értékben vásárol Patriot rakétákat az Egyesült Államoktól 2019-ben. A rakétákat 2020-ban állíthatják rendszerbe Romániában. A hadügyminiszter az orosz fenyegetéssel indokolta meg a 3,9 milliárd dollár értékű fegyvervásárlást.
Varsó nemrég jelentette be, hogy 10,5 milliárd dollárért vásárol rakétavédelmi rendszert az USA-tólWashington számára pedig két ország fontos térségünkben: Lengyelország és Románia.
Putyin Asszaddal találkozott Szocsiban
Bassár el-Aszad szíriai elnök (MTI/EPA/SANA)
Vlagyimir Putyin orosz elnök a dél-oroszországi Szocsiban találkozott Bassár el-Aszad szíriai elnökkel, akivel megvitatta a háború utáni politikai rendezés aktuális kérdéseit – közölte a Kreml. Putyin a találkozóról szóló beszámoló szerint a szíriai kormányerők terrorizmus elleni harcban elért sikereit méltatta (Oroszország a több mint hat éve tartó háborúban Aszad elnököt támogatja Szíriában). Az orosz elnök szerint a katonai szakaszról most már át kell térni a politikai rendezésre, és korábban ugyanerről adott ki közleményt Putyin és Trump az ázsiai és csendes-óceáni vezetők csúcsértekezletén Vietnamban. Putyin jelezte, hogy miután beszélt Aszad elnökkel Szocsiban, felhívja Trumpot, hogy ismét egyeztessen vele a Közel-Keletről.
Gyerekszegénység: Magyarország hátulról a negyedik
Elkeserítő adatokat mutat az Eurostat legfrissebb gyermekszegénységi statisztikája. Több mint félmillió, azaz minden harmadik magyar gyerek szegénységben él, vagy fenyegeti a szegénységbe süllyedés. Az Európai Unióban továbbra is hazánkban az egyik legmagasabb a gyermekszegénység.
Az egyszülős családokban nevelkedő gyermekek 66 százaléka él szegénységben. Ezzel a most megjelent 2016-os adatok szerint 27 tagállam közül a 4. legrosszabb helyet foglalja el Magyarország. Csak Romániában, Bulgáriában és a válság sújtotta Görögországban rosszabb a helyzet (Írországra nem publikáltak adatot). S bár a szegénységben élők aránya a világgazdasági válság időszakához képest valamelyest csökkent nálunk is, az országok rangsorában elfoglalt 4. hely változatlansága arra utal, hogy ez elsősorban a világgazdasági környezet javulására vezethető vissza.
Gyengén teljesítenek a magyar diákok
Ungvár. Simon-Árpa Zsuzsanna magyar nyelvórát tart a 9.a osztály tanulóinak az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Magyar Tannyelvû Középiskolában. MTI Fotó: Nemes János
Az együttműködő probléma-megoldásban is roppant lesújtó képet fest a hazai diákok teljesítményéről a PISA-teszt új felmérése. A térség legtöbb országa megelőz minket. Az OECD-országokban a gyerekek 7,9 százaléka csúcsteljesítményű, Magyarországon 8,7 százalék a leggyengébbek közé tartozik.
Átlag alatti a magyar diákok teljesítménye az úgynevezett együttműködő problémamegoldás terén – derül ki az iskolások képességeit összegző nemzetközi program (PISA) 2015-ös felméréséből, amelynek kedden tette közzé újabb kötetét az OECD.
Mint ismeretes, a 2015-ös teszten matematikából, szövegértésből és természettudományos kompetenciákból is sokkal gyengébben teljesítettek a magyar diákok, mint 2012-ben.
Válogasson a Budapesti Tavaszi fesztivál programjai közül!
Fotó: BTF
Közzétették a Budapesti tavaszi fesztivál programját. Közel 40 helyszínen, több mint 150 program várja az érdeklődőket 2018. március 30-tól április 22-ig a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében. A kulturális tavasz jövőre is a Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitónapján kezdődik, és három héten át tart majd. Már most lehet válogatni a programok közül.
Váratlanul lemondott a zimbabwei elnök
Lemondott Robert Mugabe zimbabwei elnök, ezt a parlament elnöke, Jacob Mudenda-ra jelentette be. A bejelentés meglepő volt, mivel a képviselők éppen arról tárgyaltak, hogyan tudják megfosztani a hatalmától a 93 éves elnököt. Korábban Mugabe azt jelezte, hogy nem hajlandó lemondani, annak ellenére sem, hogy a hadsereg fellépett ellene, emberek tízezrei az utcákon követelték a távozását, s pártja is leváltotta a Zanu-PF éléről.
Több mint ötven halott egy nigériai merényletben
Felrobbantotta magát egy tinédzser fiú kedden egy nigériai mecsetben a reggeli ima ideje alatt, a halálos áldozatok száma ötvennél is több. Valószínűleg a Boko Haram áll a merénylet mögött, amely az északkelet-nigériai Mubi város mecsetében történt. Több mint negyvenen a helyszínen meghaltak, és rengetegen szenvedtek életveszélyes sérülést, a halálos áldozatok száma pedig a legfrissebb jelentések szerint már több mint ötven. A sebesültekről egyelőre nincs információ.
Ehhez csendestárs, aki hallgat, aki civil-ellenes törvényeket támogat, aki párhuzamos államot emleget és korrupt politikusokat támogat. Itt tart ma a Fidesz itteni fiókpártja, erről beszél nemcsak Liviu Dragnea, hanem Kelemen Hunor is: „tél jön” és hosszúnak ígérkezik.
Különös határozatot hozott, a kormányt adó, magát szociáldemokratának mondó, politikai alakulat vezérkara, dörgedelmeset és a korszellemnek megfelelően, alternatív tényekre, álhírekre, láthatatlan és ellenséges, valamint minden bizonnyal fiktív, összeesküvés-elméletre alapozottat. Ahogy az egyes „rosszabb helyeken” – értsd putyini Oroszország, Trump-féle AEÁ, orbánista Magyarország, és Kaczynszki-féle Lengyelországon kívül, talán leginkább az Erdogan uralta Törökországban – dívik. Azt üzeni a párt vezetősége, mely büntetett előéletű elnökének megvédésére, utolsó megvádolásának okán vészesen fogyatkozó hitelének megerősítésére gyűlt össze, obskurus virágnyelven ugyan, de jól kivehetően, hogy a párhuzamos állam (leánykori konteo nevén: „háttér hatalom”, deep state, Soros György, Fethullah Gülen) nem engedi, hogy a megvádolt, vagy egyenesen elítélt politikusok zavartalanul folytathassák garázda tevékenységüket. Ergo, a párhuzamos államra le kell csapni, politikai és jogi eszközökkel egyaránt. Osztály, illetve pészédé-áldé-ellenes összeesküvését le kell leplezni, lefejezni és láthatatlan fejét, elrettentő példaként, a városkapukra kitűzni. Keveset tudni arról, hogy mit is jelent az aktuális politikai zsargon kulcs szava a párhuzamos állam, hiszen maga Liviu Dragnea, a fő hangoztatója is csak annyit nyilatkozott róla, hogy: „Hosszú ideje (sic!) beszélnek róla a nyilvános térben, és mindenki érti (sic!)….”, de minden esetre sokakat megtéveszt, illetve félrevezet. És minden bizonnyal azért nem lehet meghatározni a párhuzamos államot, vagy akár csak képviselőit pontosan megnevezni – mindazok az eufemizmusok, amelyek a titkosszolgálatokhoz, a DNA-hoz, vagy újabban Johannis elnökhöz kapcsolják, szintén csak sejtetések – mert a köd, a többértelműség fenntartása a cél, hangoztatásával. Valami olyasmi, mint a Soros-terv, ami ugyan nem létezik, de félelmet és szorongást kelt, sőt (lényegében antiszemita) gyűlöletkeltésre alkalmas konteóra utal.
Nem kis kihívás a párhuzamos állam lehetséges intézményi és személyi struktúrájának kifürkészése, hiszen a konteók természete, hogy titkosak és képesek ezerarcú fenyegetésként megbújni akármelyik bokor, akarom mondani intézmény mögött. Hol a titkosszolgálatok (főként a SRI), hol a Korrupció-ellenes Ügyészség (DNA és annak vezetője), hol pedig az EB Igazságügyi jelentése (MCV), (egyszer majd a betűszavak különös politikai karrierjéről is érdemes lesz szemiotikai elemzést végezni, hiszen úgy jelölnek valamit, hogy közben el is rejtik lényegét: benyomást, érzelmi viszonyulást keltenek, anélkül, hogy valós jelentésük, racionális tartalmuk lenne), de egyre inkább az államelnök szimbolizálja a rejtett hatalmat, amely nem hagyja Dragnea és tsainak, hogy minden létező intézményre rátegyék kezeiket, hogy megszállják az államot és a központi hatalmi intézményeket, hogy maguk alá gyűrjék az (i)gazságszolgáltatást. Sajnos a PSD-ALDE nincs egyedül az illiberális állam kiépítésének szándékával, a fékek és ellensúlyok rendszerének gyengítésével, hiszen egyre inkább „természetes szövetségesük”, az Orbán elvárásait közvetítő, Fidesz itteni fiókpártja (hogy a jelentéktelenekről ne is szóljunk), valamint azok az „ellenzéki” pártfrakciók, képviselők és szenátorok, akik korrupciós ügyekben érintettek. Várom, hogy nálunk majd a korrupcióellenes politikákat nevezzék meg a liberális demokráciák felszámolási kísérleteinek okaként, mint ahogy az áldozatokat szokták rendre felelőssé tenni molesztálási, bántalmazási ügyekben.
Minden esetre a párhuzamos állam, úgy ahogyan azt hangoztatják (rokonságban Putyin és azután Orbán és régióbeli társainak hagymázas elméleteivel) egyetlen dologra kezd hasonlítani, mégpedig a mégoly halovány és vérszegény, de utolsó bástyaként működő CIVIL TÁRSADALOM-ra. Eszerint a párhuzamos állam mi magunk, A CIVILEK, főként az aktív és ellenálló civilek! A nyomakodó és sajnos egyre inkább teret nyerő, K-K-európai kormányok és populista pártok (alt-right) ellenségei a civil társadalom és annak képviselői az NGO-k (ezek támogatása Soros fő „bűne”), az általuk megmutatkozó ellenállás, mely Romániában – egyelőre – képes ellensúlyt képezni a politikai mainstreammel szemben. A párhuzamos állam a vox populi, mely utcára vonul (mely paradox módon nem megy, vagy csak módjával vesz részt a szavazáson) és időről-időre felforgatja az „illiberális állam” híveinek terveit, elzavar kormányokat, megvédi a jogállam alapjait stb. Mert a civil társadalom hagyományosan is „szemben áll” az elnyomó állammal, mindenféle totalitarizmussal és autoritér vezetéssel (Habermas definíciója szerint más a civil társadalomra jellemző rendszer logikája [párhuzamos], mint az államhatalomé. A civil társadalom ugyanis nem formalizált, a közvetlen és személyes kapcsolatok világa, de legfőbbképpen az “uralommentes kommunikáció szférája”.), diktatórikus hajlammal. Nem csak Romániában, hanem az egész régióban az utolsó védvonal, mely még megvédheti a többé-kevésbé Európától elfordult kormányok és mainstream politikai elittel szemben az európai liberális demokrácia értékeit az, a civil társadalom. Ezért támadják, ezért igyekeznek korlátozni (putyini mintára nemrég Magyarországon, most meg egy hallgatólagosan elfogadott törvénymódosítóval nálunk is. Vajon hol volt a Fidesz fiókpártja, amikor ez történt? Vagy maga is elfogadja, hogy az elsősorban bennünket, de a szervezetet magát is érintő, megbélyegzés és kirekesztés, potenciális üldözés lehetőségét jogszabályba foglalják? Hogy korlátozzák a civil társadalmi szerveződések mozgásterét, hogy okkult politikai erők céltáblájává, cimkézésnek tegyék ki az NGO-kat és képviselőiket?), tevékenységüket, ezért bélyegzik meg és igyekeznek hitelteleníteni (ennek része a CEU-elleni támadás is!).
És a párhuzamos államozással – ha még nem is vált hivatalosan a kormánypropaganda részévé, de minden esetre a legjobb úton halad az felé – Románia csatlakozott, a térségben Putyint követő, Orbán által közvetített és kiszínezett EU-ellenes politikai blokkhoz. Ha évekkel ezelőtt országos műfelháborodást váltott ki annak még csak a halovány fölvetése is, hogy Bukarest útja az EU-ba Budapesten át vezet, ma Dragnea and Co. nyíltan vállalják, hogy Romániát az orbáni útra terelik: ha nem a jó irányba, de majd a romlásba Budapesten át halad Bukarest is. Aki ezt az átállást ellenzi, ugyanakkor a korrupció-ellenes föllépést támogatja, aki legalábbis potenciálisan megakadályozhatná a hatalom nyomulását, egy újabb autoritér rezsim bevezetését az ellenség: a párhuzamos állam pribékje. Ehhez csendestárs, aki hallgat, aki civil-ellenes törvényeket támogat, aki párhuzamos államot emleget és korrupt politikusokat támogat. Itt tart ma a Fidesz itteni fiókpártja, erről beszél nemcsak Liviu Dragnea, hanem Kelemen Hunor is: „tél jön” és hosszúnak ígérkezik.
Lemondott Robert Mugabe zimbabwei elnök – jelentették a nagy hírügynökségek a parlament elnökére, Jacob Mudenda-ra hivatkozva. A bejelentés meglepetésszerűen hatott, mivel a képviselők éppen arról tárgyaltak, hogyan tudják megfosztani a hatalmától a 93 éves elnököt.
Korábban Mugabe azt jelezte, hogy nem hajlandó lemondani, annak ellenére sem, hogy a hadsereg fellépett ellene, emberek tízezrei az utcákon követelték a távozását, s pártja is leváltotta a Zanu-PF éléről.
Mint tegnap megírtuk, a párt szóvivője bejelentette, hogy ma beadják az indítványt, amely Robert Mugabe alkotmányos elmozdítását célozza. A kormánypárt egyben hivatalosan is értesítette a múlt heti katonai puccs nyomán házi őrizetbe helyezett Mugabét, hogy megfosztották pártelnöki tisztségétől.
Mugabe viszont ragaszkodik a hatalmához, és kedd reggelre kabinetülést hívott össze. Ezen – mint Mugabe főtitkára bejelentette – minden miniszter részvételére számítanak.
A párt már korábban jelezte: hétfő délig ad haladékot Mugabének arra, hogy önként lemondjon, különben alkotmányos eljárás keretében kezdeményezi leváltását.
Mugabe Zimbabwe – a korábbi Rhodesia – függetlenségének elnyerése, 1980 óta állt az ország élén.
Közel 40 helyszínen, több mint 150 program várja az érdeklődőket 2018. március 30-tól április 22-ig a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében. A kulturális tavasz jövőre is a Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitónapján kezdődik, és három héten át tart majd. Már most válogathat a programok közül – itt megteheti.
Martha Argerich, Kurt Elling, Sir Roger Norrington és a Felvilágosodás Korának Zenekara, Emmanuelle Haïm és a Le Concert d’Astrée, Yefim Bronfman és a Bécsi Filharmonikusok, a Company Wayne McGregor, Danyiil Trifonov és a FAMILIE FLÖZ – a többi között ők fémjelzik jövőre Közép-Európa egyik legfontosabb összművészeti seregszemléjét, a Budapesti Tavaszi Fesztivált.
Fotó_ BTF
Mint hagyományosan, ezúttal is több meghatározott tematika, évforduló, fontos motívum köré épül: Liszt Ferenc, Leonard Bernstein, illetve egy hangszer, a zongora kap egyebek közt kiemelkedő szerepet.
A 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a főváros legfontosabb kulturális intézményei, legizgalmasabb játszóhelyei és programhelyszínei fognak össze. Nagyszabású kiállításoknak és a Budapest Art Week programjainak örülhetnek a képzőművészet rajongói. A 2017-es első, nagy sikert követően visszatér a népi hagyományokat felkaroló Pont Fesztivál, ám ez alkalommal különleges húsvéti tematikával, és ahogy minden évben, idén is hamisítatlan tavaszi fesziválhangulat tölti be az egész várost: többek között újra megnyílik Budapest szívében az Akvárium Tavasz Terasz, ahol számtalan koncert és gyerekprogram várja az érdeklődőket, valamint Budapest utcáin és terein is meglepetésekkel találkozhatnak majd a járókelők.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Mihai Fifor román hadügyminiszter a szenátus védelmi bizottsága előtt elmondta: Románia 3,9 milliárd dollár értékben vásárol 
Elkeserítő adatokat mutat az Eurostat legfrissebb 
