Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

MSZP and DK at the negotiating table

0

The winner of these protracted negotiations seems to be the Demokratikus Koalíció. According to the latest public opinion polls by Závecz Research and Medián, the difference between MSZP and DK is only 2%, in favor of MSZP, but I wouldn’t be at all surprised if in the November polls DK would surpass MSZP.

Although most people would consider a Fidesz win at the next national election preordained, several political analysts consider the situation not that straightforward. There are several reasons to believe that Fidesz’s road to victory might be more difficult than it would seem at first glance. First of all, Fidesz voters at the moment appear to be complacent. Four years ago Fidesz was very effective in getting out the vote. But in several recent by-elections relatively few Fidesz voters bothered to go to the polls. Second, we know that the majority of voters would like to see a change of government. Only the sorry state of the opposition is responsible for the enormous Fidesz lead. Third, although opinion polls show an unstoppable Fidesz, support for the government party is usually overestimated in polls. Fourth, although few analysts pay enough attention to it, dramatic changes are taking place on the left that might change the political landscape. Here I am referring to the slow but steady disintegration of MSZP. Fifth, there is still an untapped pool of 1.5 million men and women who tell pollsters that they will definitely vote but at the moment are still undecided about their party preferences. These conditions, I believe, provide a level of political fluidity that may result in a closer election than most people expect.

Today I will concentrate on party politics, primarily the battle between MSZP and DK. Ever since László Botka decided to throw in the towel, both DK and MSZP politicians have been telling us that they are furiously and effectively negotiating. The winner of these protracted negotiations seems to be the Demokratikus Koalíció. According to the latest public opinion polls by Závecz Research and Medián, the difference between MSZP and DK is only 2%, in favor of MSZP, but I wouldn’t be at all surprised if in the November polls DK would surpass MSZP.

Why? DK just launched its election campaign with an impressive program, whose highlight was an hour-long speech by Ferenc Gyurcsány. We know from past experience that Gyurcsány is an effective campaigner. Also helping DK is its campaign against the voting rights of dual citizens which, I understand, is going well. With this issue DK is reaching people across the political spectrum because we know that a great majority of the Hungarian electorate opposes voting rights for those who don’t bear the burden of their decisions at the ballot box. DK obviously finds this approach to be of such importance that the party is investing in robocalls, to take place this week. With all this effort, I expect a surge in DK support. Of course, the question is whether DK will be able to appeal to any of those 1.5 million unaffiliated voters or will only siphon off disenchanted MSZP voters.

First, a few words about the gala opening of DK’s campaign. Judging from the video, it was a glitzy affair with lots of enthusiasm for the party’s chairman. The occasion  reminded Gábor Török, a political analyst, of American political rallies. In Török’s opinion, Gyurcsány is an oddity of sorts in Hungarian politics because he knows what his political interests are and he works resolutely on achieving his goals. On Olga Kálmán’s program on Hír TV Török called him “a potent politician.”

If there is agreement on the 106 electoral districts, which means only one opposition politician against the Fidesz candidate, Gyurcsány said he is “absolutely optimistic about the election.” At the moment, he believes that his support is 12-13%, as opposed to the 10% reported by Medián and Závecz, and he hopes that by election time DK might reach 15%. This is probably too optimistic an assessment of the chances of the opposition at the forthcoming election, especially since there are serious obstacles to DK and MSZP agreeing on those 106 electoral districts. At one point negotiations broke down, and a few days ago MSZP announced that, in addition to István Hiller and Bertalan Tóth, two former chairmen, Attila Mesterházy and József Tóbiás, will join the MSZP negotiating team.

Apparently, in at least two districts there was a serious rift between the two parties over whose candidate will be the Fidesz challenger. One was the electoral district in Újpest; the other, one of the two seats in the city of Szeged. Let’s start with Újpest because its fate has already been decided. MSZP caved. László Varju (DK) will replace Imre Horváth (MSZP). In response, Horváth left the party, although he will sit with the MSZP delegation between now and the end of the current parliamentary session. This is a sad turn of events because in November 2014 Horváth, against all odds, won a by-election after the death of Péter Kiss. It was a tremendous victory. Péter Kiss in the spring had received 40.7% of the votes while the Fidesz candidate got 35.2%. In November Horváth got 50.6% of the votes and his opponent only 30.6%. No wonder that now, three years later, Horváth feels that his party has thrown him to the dogs, allowing DK to take over a traditionally socialist district. According to rumor, Horváth either will run as an independent or perhaps he will be LMP’s candidate, running, of course, in the same district against Varju.

Another bone of contention is one of the two Szeged districts that the local MSZP people refuse to hand over to DK. László Botka, the mayor of Szeged and former MSZP candidate for prime minister, is still strong enough to defend his territory against the MSZP negotiating team. István Ujhelyi, a member of the European Parliament and a strong Botka supporter, gave a press conference in Brussels, of all places, where he said that the local MSZP leadership has no intention of replacing a “winning team,” a claim that is only partially true. It is correct to say that Sándor Szabó (MSZP-Együtt-DK-PM) won one of the two Szeged districts, but the other went to László B. Nagy (Fidesz). The local MSZP’s candidate for the second district is Márton Joób, a MSZP-DK-Együtt-PM member of the city council and a close associate of Botka. Given the very loose party discipline in MSZP, it is not exactly easy to negotiate with the socialists. The center might make decisions that the national leadership finds important for the party as a whole, but the local party leadership can rebel, citing its own priorities.

All of this is hellishly complicated. The electoral law devised by Fidesz counted on just these kinds of situations that occur in each and every electoral district when it comes to dividing the political terrain among several parties. On the other side, Viktor Orbán handpicks the candidates, who are nothing more than loyal voting machines.

NOVEMBER 22, 2017                                                   Balogh S. Éva

Magyarország maradt az 53. helyen

0

Magyarország annak ellenére megtartotta 53. helyét a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) világranglistáján, hogy a válogatott november 9-én, barátságos mérkőzésen 2-1-re kikapott Luxemburgban. Az élen változatlanul a németek állnak a brazilok és a portugálok előtt.

 

FIFA-ranglista (zárójelben az előző helyezés):

———————————————-

  1. ( 1.) Németország 1602 pont
  2. ( 2.) Brazília 1483
  3. ( 3.) Portugália 1358
  4. ( 4.) Argentína 1348
  5. ( 5.) Belgium 1325
  6. ( 8.) Spanyolország 1231
  7. ( 6.) Lengyelország 1209
  8. (11.) Svájc 1190
  9. ( 7.) Franciaország 1183
  10. ( 9.) Chile 1162
  11. (10.) Peru 1128
  12. (19.) Dánia 1099
  13. (13.) Kolumbia 1078
  14. (15.) Olaszország 1052
  15. (12.) Anglia 1047

…53. (53.) MAGYARORSZÁG 630

Egyre több kislányt kényszerítenek öngyilkos merényletre

0

Nyolcadik éve tart Nigéria északkeleti részén a Boko Haram elleni háború. Még vége sincs az évnek, de 2017-ben eddig kétszer annyi öngyilkos merényletet követett el a terrorszervezet, mint tavaly, a héten például több mint ötven embert ölt meg egy mecsetben egy tinédzser merénylő. Az Unicef szerint több mint 110 gyerekből csinált öngyilkos terroristát idén a Boko Haram, többségében kislányokból, akiket elraboltak otthonaikból.

Ahogy veszít területeiből, a visszaszoruló terrorszervezet egyre gyakrabban küld ki öngyilkos merénylőket, akiknek zsúfolt célpontokon, piacokon, mecsetekben vagy éppen katonai ellenőrzőpontoknál kell robbantaniuk – legtöbbször akaratuk ellenére. A szélsőséges iszlamista Boko Haram bázisa Nigéria északkeleti részén van, de Kamerunban, Csádban és Nigerben is aktív a szervezet, amely 15 éve jött létre.

Habár az elmúlt években a nyugati híradások leginkább az Iszlám Állam rémtetteivel foglalkoztak, a Boko Haram a leggyilkosabb terrorszervezet a világon, amely 2009 óta ugyanúgy egy szélsőségesen iszlamista állam megteremtéséért küzd, mint az ISIS. Ennek a harcnak eddig több tízezren estek áldozatuk, és millióknak kellett elmenekülniük otthonaikból Nigériában. 2014-ben például 276 iskoláslányt raboltak el, akik közül 113-ról még mindig nem tudják, hol lehetnek.

2017-ben pedig az öngyilkos gyerekmerénylők száma is riasztó növekedésnek indult.

A nigériai kormány által közreadott képen a Chibokból elrabolt lányokat fogadja Muhammadu Buhari nigériai elnök, miután a Boko Haram 2017 májusában fogolycsere keretében szabadon engedett 82 iskolás lányt. 2014 áprilisában 276, többségében keresztény iskolás lányt raboltak el Chibokból. (MTI/EPA/Nigériai kormány)

A New York Times nemrég 18 olyan fiatal lánnyal készített interjút, akik megmenekültek a Boko Haram fogságából annak ellenére, hogy fel kellett volna robbantaniuk magukat, lehetőleg minél több ember halálát okozva. A cikkben az írják, hogy a nigériai kormány igyekszik úgy beállítani a gyerekterroristákat, mint akiket családjaik önként adtak a Boko Haram kezére, vagy agymosás áldozatai lettek, valójában azonban ennél árnyaltabb a kép.

A lányokat legtöbbször otthonaikból rabolják el, sokszor családtagjaikat is megölve,

majd pedig erőszakkal erősítenek rájuk bombát, és küldik ki őket az emberek közé, hogy hajtsák végre a támadást. Sokan ezt meg is teszik, mert úgy gondolják, nincs más választásuk, vagy ez a vallási kötelességük (a terrorszervezet is ezt mondja nekik), mások azonban ellenállnak, és megpróbálnak a hatóságoktól vagy civilektől segítséget kérni.

A 15 éves Aishát 10 éves fiútestvérével együtt rabolták el, és először a kisfiút kényszerítették merényletre, aki katonákat robbantott fel. Ugyanez lett volna a feladata Aishának is, azonban ő  – sok más társához hasonlóan – arra gondolt, hogy egy elhagyatott helyre megy majd, és ott robbantja fel magát, hogy legalább másoknak ne ártson. Végül azonban inkább a katonák segítségét kérte, és elmondta nekik, hogy a testvére volt az, aki nem sokkal korábban felrobbantotta magát, de nem önszántából, hanem kényszerből cselekedett. A katonák hittek neki, és levették róla a bombát.

A 16 éves Aminának egy mecsetben kellett volna robbantania, de meglátta a nagybátyját, és ő segített neki megszabadulni a bombaövtől. A többi megmenekült lány is hasonló történetekről számolt be, de a hatóságoktól segítséget kérni is veszélyes számukra. A katonák – és már a civilek is – kifejezetten figyelnek a potenciális veszélyt jelentő, teljes testet takaró ruhában közlekedő nőkre. Az ENSZ 2016-os év végi adatai szerint

három hónap alatt tizenhárom 11 és 17 közötti fiatalt öltek meg a hatóságok, mert tévesen merénylőnek hitték őket.

A lányok nagy részét egyébként azért kényszerítik merényletre, mert nem hajlandóak hozzámenni a Boko Haram harcosaihoz. A 16 éves Hadizát például 12 éves társával küldték öngyilkos misszióra, miután visszautasította a neki szánt férfit. A derekára bombaövet erősítettek, hogy olyan nigériai civileket öljön meg egy menekülttáborban, akik éppen a Boko Haram miatt hagyták el otthonaikat.

2015. június 2-án készült kép, miután egy öngyilkos merénylő pokolgépet robbantott az észak-nigériai Maiduguriban (MTI/EPA)

Egy augusztusi antiterrorista jelentés szerint soha nem használt még terrorszervezet annyi női bombamerénylőt, mint a Boko Haram. Nem csoda, ha a katonák és a civil lakosság is elkezdett tartani az utcán sétáló nőktől, akik viszont emiatt már félnek nyilvános helyen mutatkozni, attól tartva, hogy terroristának nézik őket.

Ez olyan stigmát jelent, hogy sok lány, akit a Boko Haram elrabolt, de a hatóságok segítségét kérve sikerült elmenekülnie, még a saját családjának sem mondta el, hogy mi történt. Attól félnek, ha kiderülne, hogy fel kellett volna robbantaniuk magukat, a Boko Haram támogatójának tartanák és kiközösítenék őket.

Azok a gyerekek ugyanis, akik kiszabadulnak a szervezet fogságából, általában nem tudnak visszailleszkedni a társadalomba, mert a közösségeiktől és a családjaiktól elkülönítve, megbélyegezve kell élniük, sokszor embertelen körülmények között.

„Milyen országot lehet ebből a permanens gyűlölködésből építeni?”

0

Kovács Zoltán kormányszóvivő nemrég felháborodott azon, hogy a Washington Post nem hozta le az egyik válaszcikkét és csupán azt kínálta fel neki, a cikk alatt, kommentként tegye közzé véleményét. Az Orbán-kormányról kemény kritikát mondó amerikai lapot Magyarország-ellenességgel vádolta meg és számon kérte rajtuk a kiegyensúlyozottság hiányát. Ennek kapcsán írt nyílt levelet Volner János (Jobbik) a kormányszóvivőnek.

Volner levelében meglepetésének ad hangot, hogy Kovács Zoltán mennyire kiakadt, mert a Washington Post nem volt hajlandó lehozni a válaszcikkét. Az eset kapcsán néhány körülményre hívta fel a kormányszóvivő figyelmét:

„A főnököd két templomba járás között az ország legocsmányabb hazugságokat terjesztő médiabirodalmát működteti.

Ráadásul közpénzből teszitek mindezt. Ahhoz, hogy az adófizetői milliárdokat a kormányodra jellemző „keresztényi szeretettel” bele tudjátok pumpálni például a pornográf tartalmakban tocsogó Ripostba, Nektek folyamatosan a világ leghülyébb politikai kampányaira van szükségetek. Most éppen egy 87 éves aggastyánnal vívtok milliárdokért szájkaratét.”

„A kiegyensúlyozottság hiányáról beszéltek, éppen Ti?

Amikor hónapokon keresztül nincs egyetlen jobbikos meghívottja sem a köztévének? Amikor szinte az összes megyei lap címoldaláról a főnököd zúdítja ránk a propagandáját? Amikor újságokat zártok be és normális lapokat tesztek olvashatatlanná lánczitamások főszerkesztésével? Amikor a közpénzből felpumpált újságotok előre megírta, hogy balhé van Vona felszólalása alatt a Jobbik rendezvényén, miközben Vona még fel sem szólalt? Tükrötök van?”

„De mást mondok: ha rajtatok múlik, akkor erre az országra zombiapokalipszis vár. Az összes politikai kampányátok középpontjában a „gyűlöletes ellenségek” állnak, ráadásul valamilyen csoda folytán pont azok, akik korábban bőkezűen pénzelték a politikai tevékenységeteket. Meg beírattak Benneteket valamelyik Soros-képzésre, ugye emlékszel még? Vagy ma már ciki? Szerinted milyen országot lehet ebből a permanens gyűlölködésből építeni? Az oktatás PISA-tesztek által igazolt mélypontja is a zombiapokalipszis eléréséhez kell, vagy simán csak tehetségtelenek voltatok ebben is?”

Merkel harca a német egységért

0

Sokan attól tartanak, hogy egy esetleges új választásokon még a mostaninál is több szavazatot szerez a szélsőjobb, és hogy olyan új vezetők jelennek meg, akik nem akarnak kockázatokat vállalni, és nem akarják követni Merkelt a menekültek kérdésében. És ott van még az a lehetőség is, hogy Merkel megerősödve kerül ki az ismeretlennel való találkozásból. Most fenntartja jellemző pragmatizmusát, és azt ígéri, hogy „megtesz minden lehetségest, hogy biztosítsa: az országot jól kormányozzák a következő nehéz hetekben”.

A német koalíciós tárgyalások összeomlása nem csupán a németek számára politikai probléma, hanem súlyos bizonytalanság időszakát ígéri egész Európának és a Nyugatnak. Angela Merkel Németországát a prosperitás és a stabilitás világítótornyának, a liberális nemzetközi rend megingathatatlan védelmezőjének tekintették Európában, amelyet megrázott a Brexit, Donald Trump megválasztása, a demokrácia visszaesése Lengyelországban és Magyarországon, az orosz beavatkozás és sok minden más. Most egyszerre csak új választások kiírásáról van szó, esetleg a Merkel utáni korszak kezdetéről. A szeptemberi választások megmutatták, hogy Németország minden gazdasági ereje ellenére szintén sebezhető a nyugaton végig söprő, megosztó szociális erőktől. A szavazati arányokat különösen az egykori Kelet-Németországban a szélsőjobb AfD felé mozdította a 2015-ös menekültválság is, amikor Merkel nagy kurázsival megnyitotta Németországot egymillió menekült számára. Merkel konzervatív kereszténydemokratái nyerték ugyan a legtöbb szavazatot, de koalíciós partnerük, a szociáldemokraták visszaestek. Ezért hátat fordítottak a koalíciónak, és emiatt Merkel két kisebb párttal – a zöldekkel és a liberálisokkal – kényszerült egyezkedni. Christian Lindner, a liberálisok vezetője állt fel azzal, hogy „Jobb nem kormányozni, mint rosszul kormányozni”. A szociáldemokraták még nem mutattak készséget arra, hogy újra szövetkezzenek az uniós pártokkal. Akárhogyan is van, Németországra és a Nyugatra a súlyos bizonytalanság időszaka vár számos fronton, ahol Berlin 12 éven át vezető szerepet töltött be: a menekültek kérdésében, a brexit-tárgyalásokon, Emanuel Macron ambiciózus elképzeléseivel kapcsolatban, az Amerikához, Törökországhoz, Oroszországhoz és Kínához fűződő kapcsolatok és a görög államadósság terén. A derűlátók Németországban és az EU-ban az esetleges új választásokban esélyt látnak arra, hogy színre lépjen a vezetők egy új generációja, amely friss dinamizmussal tölti fel Németországot. Mások attól tartanak, hogy még a mostaninál is több szavazatot szerez a szélsőjobb, és hogy olyan új vezetők jelennek meg, akik nem akarnak kockázatokat vállalni, és nem akarják követni Merkelt a menekültek kérdésében. És ott van még az a lehetőség is, hogy Merkel megerősödve kerül ki az ismeretlennel való találkozásból. Most fenntartja jellemző pragmatizmusát, és azt ígéri, hogy „megtesz minden lehetségest, hogy biztosítsa: az országot jól kormányozzák a következő nehéz hetekben”.

(The New York Times)

 

A CEU-ügy hátterében személyes leszámolás lehet

0

Most verik szét azokat a reményeket, amelyek a kilencvenes évek elején jelentek meg – állapítja meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerzője. „A CEU elleni fellépés a Soros és a kozmopolitizmus ellen irányuló, szélesebb kampány része, és attól kell tartani, hogy Orbán így halad tovább Magyarország tekintélyelvű átalakításának útján”.

Európa keleti részén két kiváló egyetem küzd a fennmaradásáért: a CEU, valamint a Szentpétervári Európai Egyetem (EUSPb), pedig mindkettő rendkívül sikeres, külföldről is sok hallgatót vonzanak, kutatási megbízásokra tesznek szert, és professzoraik igazán tekintélyes publikációs tevékenységet folytatnak. Egyiknél sincs belső válság, hanem az állam lép fel legsikeresebb főiskolái ellen. Ám senki nem mondja ki nyíltan, hogy be akar zárni egy egyetemet, hanem inkább bizarr intézkedéseket hoznak, amelyekkel az egyetemektől lépésről lépésre, felőrlő folyamatban elveszik a levegőt.

Különösen kafkai a helyzet Szentpéterváron, ahol az illetékes orosz hatóság 2016 végén megvonta az egyetem oktatási engedélyét. Ezt ugyan az intézmény jogi úton visszaszerezte, de a hatóság újra megvonta azt. Az újra benyújtott kérelmet a hatóság azzal utasította el, hogy „nincsenek meg a kellő technika és anyagi feltételek”, és arra a kérdésre, hogy pontosan mi is hiányzik, a hatóság azt válaszolta, hogy nem tanácsadó intézmény. Ugyanakkor az egyetem elvesztette pompás épületét, egy Néva parti palotát is. Ma már csak kutatási intézményként működik, talált a közelben egy másik épületet, de az idő ellene dolgozik.

„Nem kevésbé csavarosan ment végbe a CEU elleni támadás sem – írta a szerző, Martin Schulze, aki a müncheni egyetemen tanít kelet-európai történelmet. Ismertette a folyamatot, majd megállapította: „A magyar kormány csakis a nemzetközi nyomás, és ezen belül az Európai Parlament egy határozata nyomán látta szükségesnek, hogy azt a benyomást keltse, mintha súlyt helyezne a megoldásra. Amikor azonban a CEU megtalálta a megfelelő amerikai partnert, és megszületett New York állammal a szükséges megállapodás, amelyet november 15-én a magyar parlament elé lehetett volna terjeszteni, az Orbán-kormány újabb fordulatot tett, feleslegesnek minősítette a CEU létének jogi alapját is jelentő megállapodást, és most az egyetemnek – egyelőre egy évig – tisztázatlan alapon kell tovább működnie”. (…)

A CEU vonatkozásában is sok szól amellett, hogy a háttérben személyes leszámolás áll. Budapesten Soros György egy gyűlölettel teli, antiszemita vonásokat is hordozó kampány célpontja – írta a szerző, és részletesen ismertette a kampányt, valamint a „nemzeti konzultációt”. „A CEU elleni fellépés a Soros és a kozmopolitizmus ellen irányuló, szélesebb kampány része, és attól kell tartani, hogy Orbán így halad tovább Magyarország tekintélyelvű átalakításának útján”. A szerző megállapította: most verik szét azokat a reményeket, amelyek a kilencvenes évek elején jelentek meg. (…)

A modern Európában Szentpéterváron és Budapesten történik meg első ízben, hogy állami önkényből egyetemek bezárására törekednek.

Még az egyetemek nagy európai tekintélyére utal, hogy az orosz és a magyar kormány nem mondja ki nyíltan a szándékát, hanem bürokratikus játékot folytat, amelynek a végén ezeknek az egyetemeknek az elűzése, vagy bezárása állhat. Senki nem vállalja szívesen például a cári birodalom, vagy a 19. századi német államok oktatásellenes hagyományát.

(Frankfurter Allgemeine Zeitung)

Az MTVA mint feneketlen zsák

0

87,5 milliárd forintot költött 2016-ban a közmédia az eredetileg tervezett 77 helyett. Emellett a kormány átvállalt tőlük 47,2 forintnyi adósságot. Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője felháborítónak tartja, hogy a Fidesz-kormány mértéktelenül önti az adófizetők pénzét udvari médiájába.

Szabó Szabolcs szerint az MTVA-nak be kell végre fejeznie az adófizetők pénzének szórását!

„A putyinista médiapolitika helyett szabad sajtóra és sokszínű nyilvánosságra van szükség.”

Szabó Szabolcs felháborítónak tartja, hogy a Fidesz-kormány mértéktelenül önti az adófizetők pénzét udvari médiájába.

„Ráadásul nem elég, hogy a jelenlegi állami média hazudik és híreket hamisít, de mindezt még méregdrágán is teszi, mindenféle gazdasági racionalitást nélkülözve. Pedig a szabad és független sajtó erősíti a versenyt, élhetőbbé teszi az országot és szabadabbá polgárait.”

Az Együtt közleménye szerint kormányváltás után biztosítani fogják a közmédia függetlenségét. Propagandacsatorna helyett közszolgálati médiát hoznak létre, sokkal alacsonyabb költségvetéssel, kevesebb csatornával, színvonalasabb műsorkínálattal.

Magyar dal fél évszázad legjobb román zenéi között

0

Fél évszázad legreprezentatívabb romániai dalai közé válogatták be a Kis dalt, Kinde Annamária és a Garabonciás együttes szerzeményét. „Döbbenetes és rendkívül megtisztelő, hogy bekerül az ember egy ilyen válogatásba” – reagált a Maszolnak Csutak István, a zenekar alapító tagja.

Az 1976–1981 között működő magyar country-rock együttes Temesvár viszonylagos szellemi szabadságának köszönhette létét és országos sikerét.

Az egykori állami lemezkiadónál, az Electrecordnál megjelent zenék közül 65 dal került be a rendkívül eklektikus válogatásba. Ezek között szerepel – egyedüli magyar nyelven éneklő előadóként – a Garabonciás, hetvenes évek végén íródott Kis dalával. Pontosabban azzal a dallal, ami a lemezkiadónál ez alatt a cím alatt futott, villant fel egy „pikáns” esetet a zenekar Ceaușescu-korszak alatti történetéből Csutak István.

A lemezgyárnál viszonylag enyhe volt a cenzúra, ezért a Kis dal, „kényes” szövege ellenére, bekerült a kiadóhoz, de végül „egy szemfüles elvtárs mégis lecsapott az osztályellenségre”. Hogy mentse a helyzetet, Boros Zoltán, a Román Televízió magyar adásának akkori szerkesztője kicserélte a dalt, így Kis dal címen valójában a Vallomás című dal futott. Csutak szerint ez kerülhetett be a mostani válogatásba is.

Minek köszönhette a magyarul, néha „kényes” szövegeket éneklő Garabonciás, hogy elfogadta a rendszer? „Temesvárnak” – válaszolja Csutak István, aki 1975-ben került a városba katonai szolgálatra, majd itt végezte el az egyetemet. „Abban az időben Tito Jugoszláviája, meg a város gyökerei miatt Temesvár adja a lehetőséget a magyar diákoknak, egyetemistáknak a tobzódásra” – véli a zenész. Temesváron működött az ország legjobb diákszínjátszó-csoportja, a magyar nyelvű Thália, a Látóhatár önképzőkör, a diákrádió M Stúdiója, a nevezetes temesvári városséták, a napilap gyakorlatilag cenzúrázatlan diákoldala, sorolja.

(Maszol)

Tíz éve történt – Tévések tiltakoztak a minisztériumnál

0

2007. november 23-án arról írt a Független Hírügynökség, hogy bejelentették: a Magyar Televízió, a TV2 és az RTL Klub nem vesz részt pénteken azon az egyeztetésen, amelyet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) kezdeményezett az újságírók és rendőrök között a tüntetéseken kialakult konfliktusokról.

A három országos csatorna indoklása szerint a probléma megoldása az egész sajtó bevonásával lehet eredményes, az egyeztetésre viszont egyes sajtóorgánumok nem kaptak meghívást.

A megbeszélésre a Független Hírügynökséget sem hívták meg, a tárca indoklása szerint helyhiány miatt.

A Magyar Televízió, a TV2 és az RTL Klub az igazságügyi és rendészeti miniszternek küldött, azonos tartalmú levél kiséretében jelezték a tárcának, hogy a péntekre kapott meghívásnak nem tudnak eleget tenni.

A levélben a csatornák kifejtik: örömmel fogadták el meghívást az újságírók és rendőrök közötti konfliktusok megoldása és megelőzése céljából. Azt gondolják, hogy ez a probléma az egész magyar sajtót érinti, így a megoldása is valamilyen formában az egész sajtó bevonásával lehet eredményes.

„A mai hírekből tudtuk meg, hogy a mai egyeztetésre egyes orgánumok, amelyek kétségtelenül érintettek a problémában, nem kaptak meghívást. Ez a körülmény álláspontunk szerint megakadályozza, hogy közös megoldást találjunk. Emiatt a meghívásnak nem tudunk eleget tenni, egyúttal várjuk az alkalmat, hogy a Miniszter Úr és a magyar sajtó képviselői a tüntetéseken kialakult konfliktusokról egyeztetést folytassanak, amelyen örömmel veszünk részt.” – áll a Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszternek elküldött levélben.

Orbán a Híd-szavazók körében is nyerő

0

A Fidesz a legnépszerűbb magyarországi párt a szlovákiai magyarok körében, jó részük szimpatizál a magyar kormánnyal, sőt Orbánék támogatottsága közel azonos az MKP és a Híd választói körében.

Bár a magyarországi politikai történések nagy hatással vannak a szlovákiai magyarság életére is, a felvidéki magyarok nem mutatnak túlzott érdeklődést az iránt, mi történik Budapesten. A Focus ügynökség az Új Szó és a Vasárnap számára készített átfogó, 722 fős szeptemberi reprezentatív felmérésének eredményei szerint a válaszadók mindössze 37 százaléka nyilatkozta, hogy érdekli a magyarországi politika.

Különösen a 18–24 évesek és a diákok csoportjában nagy az érdektelenség: egyformán 84 százalékuk nem érdeklődik az anyaországi politika iránt. Az érdeklődés a magasabb végzettséggel emelkedik: míg az alapiskolát végzettek csupán negyedét, addig a diplomával rendelkezők 58 százalékát érdekli a magyarországi politikai helyzet.

Orbán Viktor kormányának alapvetően pozitív a megítélése a szlovákiai magyarok körében, a válaszadók 49 százaléka viszonyul hozzá nagyon pozitívan vagy inkább pozitívan. A negatívan viszonyulók aránya 30 százalék, viszont egy nagy, 20 százalékos csoport nem tud véleményt mondani a jelenlegi magyar kormányról.

Arra a kérdésre, hogyan értékelik Orbánéknak a szlovákiai magyarokért végzett munkáját, nagyon hasonló válaszok születtek, mint a magyar kormány munkájának általános értékelésénél. Az arányok ugyanakkor kicsit negatív irányba csúsztak. 33 százalék a magyar kormány felvidéki magyarokért végzett munkáját negatívan értékeli, 46 százalék pozitívan, 21 százalék pedig nem tud válaszolni a kérdésre. Kifejezetten érdekes, hogy bár az Orbán-kormány rendszeresen negatívan nyilvánul meg a Híddal kapcsolatban, a Híd pedig az Orbán-kormánnyal kapcsolatban, míg az MKP a Fidesz stratégiai partnere, a választók körében ez egyáltalán nem hangsúlyos választóvonal: a két párt szimpatizánsai közel egyformán viszonyulnak a magyar kormányhoz – sőt, a Híd-szimpatizánsok néhol kicsit pozitívabban is. A Híd szimpatizánsainak 62 százaléka, míg az MKP-szavazók 57 százaléka szerint pozitív Orbánék tevékenysége, a szlovákiai magyarságért végzett munkával kapcsolatban pedig a hidasok 57, míg az MKP-szavazók 49 százaléka nyilatkozott pozitívan. (…)

(Új Szó, Pozsony)

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK