Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Tíz éve történt – 80 millió forintot hozott a BKV-nak a Blicc Over

0

2007. november 26-án a Független Hírügynökség sok más mellett arról is beszámolt, hogy összesen csaknem 80 millió forint tartozást fizettek be a bliccelők a BKV kedvezményes pótdíjfizetési kampánya alatt, amely október 18. és november 24. között zajlott.

Zelenák Tibor, a közlekedési társaság kommunikációs főosztályvezetője közölte: sikeres volt a kampány, a vártnál kétszer több bevétel folyt be. Januártól azonban a BKV követeléskezelő cégeknek adja el a lejárt tartozásokat.

A 20 százalékos kedvezménnyel hétezer bliccelő élt, akik 20 ezer elmaradt tartozást törlesztettek az 5 hét alatt.

A legmagasabb befizetés 736 ezer forint volt, a legkisebb pedig 6 ezer. Volt olyan nap a kampány alatt, amikor 3,2 millió forint folyt be a tartozásokból. A Blicc Over kampányra 8 millió forintot költöttek, ennek a tízszerese folyt be – mondta a kommunikációs főosztályvezető.

A kampány lezárultával tovább folytatódik a bliccelés elleni harc, de a BKV mostantól keményebb eszközökhöz folyamodik. Januártól követeléskezelő cégeknek adják el a tartozásokat, elsőként a 2003-as, 2004-es lejáratúakat. A teljes kintlévőség körülbelül 15 milliárd forint. A követelések januári eladása ennek a felét érinti. A tartozást felhalmozott utasok februártól már számíthatnak a követeléskezelő cégek felszólításaira.

A főosztályvezető üzleti titokra hivatkozva azt nem árulta el, hogy milyen árfolyamon tervezik eladni a tartozásokat. Abban bíznak, hogy ez minél közelebb lesz a 100 százalékhoz. Mindezek mellett a bíróságokon is folytatódik a tartozások érvényesítése a BKV részéről. A bliccelők fizetési meghagyásokra számíthatnak, és ha ezt követően sem fizetnek, akkor a bírósági végrehajtás következik, ami az ingó és ingatlan vagyontárgyak elárverezését is jelentheti. A BKV bízik benne, hogy a tartozást felhalmozók ezt nem várják meg, és még a végrehajtás előtt rendezik tartozásukat.

Ez volt ma – 2017. november 25.

0

Közleményháború tört a nemzeti konzultációs ügyben a kormánypártok és az ellenzék egy része között; Dobrev Klára facebook posztban közölte a kihallgatásáról készült jegyzőkönyvet; eltemették Stadler Józsefet, a magyar stadionépítés atyját.

Áll a bál a nemzeti konzultációval

Mint arról a Független Hírügynökség már korábban beszámolt az LMP csütörtöki akciója során arra a felismerésre jutott, hogy legfeljebb 900 ezren küldhették vissza a kérdőíveket és nem 1 millió 700 ezren, ahogy a kormány állítja. Mára a témában megszólalt több párt és egy kormányzati szerv is, amely jogi lépéseket helyezett kilátásba Hadházy Ákos ellen.

(…) A Fideszt erősíteni igyekezve megszólalt az illetékes kormányszerv is, amely megismételte: részvételi rekordot döntött a nemzeti konzultáció.

Péntekig 1 millió 754 ezer 128 kérdőív érkezett vissza a Magyar Posta adatai alapján – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ szombaton az MTI-vel. A központ közleménye szerint Hadházy Ákos szándékosan hazudik a konzultációval kapcsolatban, ezért jogi lépéseket tesz vele szemben. Sőt: a kormány közérdekű adatigénylések alapján hétfőn nyilvánosságra hozza a postai összesítéseket.

Összegzésül: úgy tűnik, hogy az ellenzék egy részének sikerült egy olyan ügyet találni, amellyel nyílt színre kényszerítette a kormányt. A magyar politikai viszonyok ismeretében már ez is eredménynek számít.

Dobrev: a jogállam megcsúfolása

Facebook-bejegyzésben számolt be Dobrev Klára, Gyurcsány Ferencnek, a DK elnökének felesége pénteki kihallgatásáról a kecskeméti NAV-ban. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozói abban az ügyben hallgatták meg, hogy Dobrev cége kölcsönt adott  a hárommilliárdos költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csaba érdekeltségébe tartozó Human Operator Zrt.-nek.

Dobrev Klára facebook-bejegyzése:

Ahogy ígértem, itt a jegyzőkönyv:

“Nyomozó: Az eljárás adatai szerint az Altus Portfólió Kft. több alkalommal adott 2016, 2017 évben kölcsönt a Humán Operátor Zrt. részére. A fentiek alapján kérem nyilatkozzon ezen kölcsönszerződések tartalmával kapcsolatosan.

Tanú: Kérem, a tanúkihallgatási jegyzőkönyv szó szerinti rögzítését.

Nyomozó: A jegyzőkönyv szó szerint kerül rögzítésre.

Tanú: A kérdés megválaszolása előtt elöljáróban annyit el szeretnék mondani, hogy magát az eljárást egy politikai motiváltságú eljárásnak tartom. Önmagában az, hogy a Fideszes többségű Országgyűlés határozatban dönt egy ember bűnösségéről, a jogállam megcsúfolása. Az, hogy a eljáró hatóságok, a NAV, a felügyeletet gyakorló ügyészég az eljárás során folyamatosan szivárogtat a kormánypárti sajtónak, az baj, az, hogy az idézésről a kormánypárti sajtó hamarabb szerez tudomást, mint én magam, az nagy baj. Az pedig, hogy ezek után sem a nyomozó hatóság, sem az ügyészség szolgálati titoksértés címen még csak vizsgálatot sem indít, az bűn.

Az ügy minden érdemi részét ismerve, az Önök rendelkezésére állnak a szerződések, levelezések, gondolom a beszélgetések leiratai is, ezért pontosan tudhatják, hogy a gyanúsítást képező alap ügyhöz érdemi hozzászólni valóm nem tud lenni.

Tanúkihallgatásom egyetlen célját abban látom, hogy a Fidesz kampányának megfelelően a kormánypárti sajtóban többször le lehessen írni, lehessen fényképet készíteni arról, hogy a kormány egyik legádázabb politikai ellenfelének, Gyurcsány Ferencnek a feleségét büntetőüggyel hozzák összefüggésbe. Hogy ebben az eljárásban bárki parancsra, utasításra vagy saját meggyőződésére vesz részt, azzal csak a saját lelkiismeretének tartozik elszámolni.”

Eltemették Stadler Józsefet, a magyar stadionépítés atyját

Stadler a kilencvenes években gyűjtött elképesztő méretű vagyont sikeres vállalkozásai révén, az is előfordult, hogy napi 30 millió forintot keresett. Áfacsalás miatt többször is volt börtönben. Utolsó napjaira azonban ebből semmi nem maradt, egy fillér nélkül halt meg.

Szombat délelőtt szülőfalujában, Akasztón helyezték végső nyugalomra Stadler Józsefet.

Stadler 66 évesen hunyt el, és habár régóta betegséggel küzdött, halála mégis váratlanul következett be: november 8-án egy solti kocsmában épp öt részes könyvét dedikálta, amikor lefordult a székről.

Háromnapos nemzeti gyász Egyiptomban

A Sínai-félszigeti Bír-el-Abdban egy mecsetnél történt pénteki merénylet halálos áldozatainak száma 305-re nőtt. A halottak között 27 gyermek van. További 128 ember sebesült meg.

A támadók mintegy negyvenen voltak. Az Iszlám Állam dzsihadista szervezet zászlaját emelték magasba. Robbanóeszközöket vetettek be, majd a menekülőkre lőfegyverekkel lőttek. A sebesülteken segítőkre és a mentőautókra is golyózáport zúdítottak. A támadókon katonai jellegű egyenruha, egyeseken álarc volt, akin nem, az sűrű szakállat és hosszú hajat viselt.

Merkel gyors kormányalakítást remél

0

Az esetleges előrehozott választás ellen foglalt állást szombaton Angela Merkel német kancellár, hangsúlyozva: bízik abban, hogy hamarosan új kormány alakulhat Németországban.

Merkel pártja a Kereszténydemokrata Unió (CDU) mecklenburg-elő-pomerániai tartományi tanácskozásán nyilatkozott az elmúlt napok – a német belpolitikát alapjaiban megrázkódtató – fejlemények után. A hét elején nyilvánvalóvá vált, hogy zátonyra futottak az úgynevezett Jamaica-koalíciót, a konzervatív CDU/CSU, a liberális FDP és a Zöldek kormányzati szövetségét célzó egyeztetések, majd a hét közepén a kereszténypártok eddigi nagykoalíciós partnere, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) korábbi álláspontját módosítva bejelentette, hogy mégis kész tárgyalni a megrekedt kormányalakítási folyamat előmozdításáról. Ez utóbbiban nagy szerepet vállalt Frank-Walter Steinmeier államfő.

Szombati nyilatkozatában Merkel elutasítóan nyilatkozott az esetleges előrehozott választásokról. A kancellár szerint nem helyénvaló az, ha a pártok nem tudnak mit kezdeni a választási eredményekkel, és az embereket kérik arra, hogy újból válasszanak. „Kívánatos lenne, ha minél előbb új kormány alakulna” – jelentette ki a kancellár, utalva arra, hogy stabil és nem ideiglenes kormányt remél.

Frank-Walter Steinmeier államfő továbbra is oroszlánrészt vállal a belpolitikai patthelyzet feloldásában. Az elnöki hivatal közlése szerint Steinmeier a jövő hét közepén együttes tárgyalást tart Angela Merkellel, továbbá Horst Seehofer CSU-elnökkel és Martin Schulzcal, az SPD elnökével. A kezdeményezés megfigyelők szerint egyértelműen arra utal, hogy az előrehozott választások elkerülésére törekvő szövetségi elnök megpróbálhatja rávenni az eddigi nagykoalíció vezetőit a korábbi együttműködés folytatására.

Dobrev: a jogállam megcsúfolása

0

Facebook-bejegyzésben számolt be Dobrev Klára, Gyurcsány Ferencnek, a DK elnökének felesége pénteki kihallgatásáról a kecskeméti NAV-ban. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozói abban az ügyben hallgatták meg, hogy Dobrev cége kölcsönt adott  a hárommilliárdos költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csaba érdekeltségébe tartozó Human Operator Zrt.-nek.

Dobrev Klára facebook-bejegyzése:

Ahogy ígértem, itt a jegyzőkönyv:

“Nyomozó: Az eljárás adatai szerint az Altus Portfólió Kft. több alkalommal adott 2016, 2017 évben kölcsönt a Humán Operátor Zrt. részére. A fentiek alapján kérem nyilatkozzon ezen kölcsönszerződések tartalmával kapcsolatosan.

Tanú: Kérem, a tanúkihallgatási jegyzőkönyv szó szerinti rögzítését.

Nyomozó: A jegyzőkönyv szó szerint kerül rögzítésre.

Tanú: A kérdés megválaszolása előtt elöljáróban annyit el szeretnék mondani, hogy magát az eljárást egy politikai motiváltságú eljárásnak tartom. Önmagában az, hogy a Fideszes többségű Országgyűlés határozatban dönt egy ember bűnösségéről, a jogállam megcsúfolása. Az, hogy a eljáró hatóságok, a NAV, a felügyeletet gyakorló ügyészég az eljárás során folyamatosan szivárogtat a kormánypárti sajtónak, az baj, az, hogy az idézésről a kormánypárti sajtó hamarabb szerez tudomást, mint én magam, az nagy baj. Az pedig, hogy ezek után sem a nyomozó hatóság, sem az ügyészség szolgálati titoksértés címen még csak vizsgálatot sem indít, az bűn.

Az ügy minden érdemi részét ismerve, az Önök rendelkezésére állnak a szerződések, levelezések, gondolom a beszélgetések leiratai is, ezért pontosan tudhatják, hogy a gyanúsítást képező alap ügyhöz érdemi hozzászólni valóm nem tud lenni.

Tanúkihallgatásom egyetlen célját abban látom, hogy a Fidesz kampányának megfelelően a kormánypárti sajtóban többször le lehessen írni, lehessen fényképet készíteni arról, hogy a kormány egyik legádázabb politikai ellenfelének, Gyurcsány Ferencnek a feleségét büntetőüggyel hozzák összefüggésbe. Hogy ebben az eljárásban bárki parancsra, utasításra vagy saját meggyőződésére vesz részt, azzal csak a saját lelkiismeretének tartozik elszámolni.”

Áll a bál a nemzeti konzultációval

0

Mint arról a Független Hírügynökség már korábban beszámolt az LMP csütörtöki akciója során arra a felismerésre jutott, hogy legfeljebb 900 ezren küldhették vissza a kérdőíveket és nem 1 millió 700 ezren, ahogy a kormány állítja. Mára a témában megszólalt több párt és egy kormányzati szerv is, amely jogi lépéseket helyezett kilátásba Hadházy Ákos ellen.

Minden az LMP akciójával kezdődött: Három helyszínen másfél órát engedélyezett Szél Bernadettnek és Hadházy Ákosnak a Rogán Antal vezette miniszterelnöki kabinetiroda, hogy csütörtökön megtekintse a sorosos nemzeti konzultációs levelekből visszaérkezett példányokat. A Fidesz éppen aznap jelentette be, hogy bár már 1,7 millió példány érkezett, meghosszabbítják a határidőt, hogy mindenki elmondhassa véleményét. A túra végeztével Hadházy azt nyilatkozta az atv híradójának, hogy legfeljebb 900 ezer ívet láttak. Nincs semmilyen nyilvántartás, érkeztetés a levelekről – mondta az LMP egyik társelnöke. Kamu az egész konzultáció – vonta le a következtetést.

Az LMP után megszólalt az ügyben a Jobbik is:

A Fidesz lebukott: sokadjára derült ki, hogy a nemzeti konzultációra kamu nevekkel, kamu adatokkal mindenki annyiszor válaszolhat elektronikusan, ahányszor csak akar. Kiderült az is, hogy miközben a kormány közel kétmillió visszaküldött konzultációs ívről beszél, a valóságban az ívekkel foglalkozó ügyintéző egymillióról se tud. Magyarán az online konzultáció manipulálhatóságának csúfos lelepleződése után a levél alapú rendszer hazugsága is kártyavárként omlott össze – olvasható a Jobbik szombati közleményében.

Az Együtt már közérdekű adatigénylést kér:

Szigetvári Viktor, az Együtt választmányának elnöke az elmúlt napokban felmerült gyanú alapján közérdekű adatigényléssel fordul a Miniszterelnökséghez, a Magyar Postához és a Belügyminisztériumhoz annak érdekében, hogy megtudja, egészen pontosan hány darab nemzeti konzultációs válaszborítékot adtak postára a magyar állampolgárok a jelenleg folyó nemzeti konzultáció során. Szigetváriék úgy érvelnek, hogy ezek az adatok könnyen ellenőrizhetők a postánál és az illetékes kormányhivatalnál is.

Ezt már nem hagyhatta szó nélkül a Fidesz sem:

Az ellenzéki pártok összehangolt támadást indítottak a Nemzeti Konzultáció ellen, mert megakarják akadályozni, hogy a magyarok elmondják a véleményüket a migránsok betelepítési tervéről. Ugyanaz az ellenzék próbálja most ellehetetleníteni a Nemzeti Konzultációt, amely korábban még a bevándorlást és a kötelező kvótát is letagadta, hogy aztán megszavazza azt az Európai Parlamentben. Az ellenzék felháborító akciói és nyilatkozatai csak újabb ok arra, hogy a magyarok hallassák a hangjukat és elmondják a véleményüket a Soros-tervről. Ez áll Hidvéghi Balázs kommunikációs igazgató közleményében.

Nem maradt adós az LMP sem, amely közleménnyel válaszolt a Fidesz közleményére:

A kormány az elcsalt „konzultációval” nem csak azokat sérti vérig, akik visszaküldték az íveket: hazudozásával minden magyart hülyének néz.

A Fideszt erősíteni igyekezve megszólalt az illetékes kormányszerv is, amely megismételte: részvételi rekordot döntött a nemzeti konzultáció.

Péntekig 1 millió 754 ezer 128 kérdőív érkezett vissza a Magyar Posta adatai alapján – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ szombaton az MTI-vel. A központ közleménye szerint Hadházy Ákos szándékosan hazudik a konzultációval kapcsolatban, ezért jogi lépéseket tesz vele szemben. Sőt: a kormány közérdekű adatigénylések alapján hétfőn nyilvánosságra hozza a postai összesítéseket.

Összegzésül: úgy tűnik, hogy az ellenzék egy részének sikerült egy olyan ügyet találni, amellyel nyílt színre kényszerítette a kormányt. A magyar politikai viszonyok ismeretében már ez is eredménynek számít.

Eltemették Stadler Józsefet, a magyar stadionépítés atyját

0

Stadler a kilencvenes években gyűjtött elképesztő méretű vagyont sikeres vállalkozásai révén, az is előfordult, hogy napi 30 millió forintot keresett. Áfacsalás miatt többször is volt börtönben. Utolsó napjaira azonban ebből semmi nem maradt, egy fillér nélkül halt meg.

Szombat délelőtt szülőfalujában, Akasztón helyezték végső nyugalomra Stadler Józsefet.

Stadler 66 évesen hunyt el, és habár régóta betegséggel küzdött, halála mégis váratlanul következett be: november 8-án egy solti kocsmában épp öt részes könyvét dedikálta, amikor lefordult a székről.

Mint kiderült, a vállalkozó – már nem első alkalommal – agyvérzést szenvedett, a kórházban pedig kómába esett. Többé már nem is ébredt fel, így érte a halál november 21-én.

A temetésen óriási tömeg jelent meg, még a polgárőrséget is kivezényelték. Stadlert az ismerősök és barátok mellett az egész falu elkísérte utolsó útjára.

Akasztó, 2017. november 25.
Galambos Lajos (Lagzi Lajcsi) zenész trombitaszóval búcsúztatja Stadler Józsefet az akasztói temetõben 2017. november 25-én. Az egykori vállalkozó hatvanhat éves korában november 21-én hunyt el.
MTI Fotó: Ujvári Sándor

A zenét Lagzi Lajcsi szolgáltatta, aki elmondta: “sértésnek vette” volna, ha a gyászoló család ezért pénzt ajánlott volna neki.

Stadler a kilencvenes években gyűjtött elképesztő méretű vagyont sikeres vállalkozásai révén, az is előfordult, hogy napi 30 millió forintot keresett. Áfacsalás miatt többször is volt börtönben. Utolsó napjaira azonban ebből semmi nem maradt, egy fillér nélkül halt meg.

 

Háromnapos nemzeti gyász Egyiptomban

0

A Sínai-félszigeti Bír-el-Abdban egy mecsetnél történt pénteki merénylet halálos áldozatainak száma 305-re nőtt. A halottak között 27 gyermek van. További 128 ember sebesült meg.

A támadók mintegy negyvenen voltak. Az Iszlám Állam dzsihadista szervezet zászlaját emelték magasba. Robbanóeszközöket vetettek be, majd a menekülőkre lőfegyverekkel lőttek. A sebesülteken segítőkre és a mentőautókra is golyózáport zúdítottak. A támadókon katonai jellegű egyenruha, egyeseken álarc volt, akin nem, az sűrű szakállat és hosszú hajat viselt.

A merénylet elkövetőjeként eddig egyetlen szervezet sem jelentkezett.

A mecsetben szúfi hívők is voltak, akiket gyakran támadnak meg az iszlám szunnita ágához tartozó radikálisok, főként az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet harcosai, mert hitehagyottaknak, bálványimádóknak tartják őket.

Szombaton elkezdődött Egyiptomban a meghirdetett háromnapos gyász. Abdel-Azíz esz-Szíszi egyiptomi elnök ezenkívül szombaton elrendelte, hogy építsenek egy mauzóleumot a halálos áldozatok emlékére, egyelőre azonban részleteket nem közölte erről.

 

 

A nemzeti konzultáció nagy rejtélye: hányan küldhették vissza az íveket?

0

Először az LMP kezdett „nyomozásba” azért, hogy kiderítse: helytálló-e a kormány állítása miszerint több mint másfél millióan (1,7 millió) küldték vissza az íveket. Hadházy Ákosék akkor maximum 900 ezres válaszadót valószínűsítettek. Most az Együtt kér közérdekű adatigénylést.

Szigetvári Viktor, az Együtt választmányának elnöke az elmúlt napokban felmerült gyanú alapján közérdekű adatigényléssel fordul a Miniszterelnökséghez, a Magyar Postához és a Belügyminisztériumhoz annak érdekében, hogy megtudja, egészen pontosan hány darab nemzeti konzultációs válaszborítékot adtak postára a magyar állampolgárok a jelenleg folyó nemzeti konzultáció során.

Az Együtt közleménye megállapítja: Hadházy Ákos (LMP) oknyomozása rámutatott arra, hogy nagy valószínűséggel hazudik a kormányzati propagandagépezet a visszaküldött konzultációs ívek számáról. A postaforgalmi szabályozás és a Magyar Posta minden ügyfelére egyformán vonatkozó szabályok azonban lehetővé teszik, hogy pontosan a végére lehessen járni ennek a kérdésnek.

Minden állampolgár olyan válaszborítékot kapott a nemzeti konzultáció során, amelyen a következő információt tüntették fel: „Belföldre bérmentesítés nélkül feladható, az esedékes díjat a címzett fizeti.” a címzett „Magyarország Kormánya”, és a borítékon szerepel egy szerződésszám, amely a következő: KEKKH-2009-KÜÉI-1-3193. A KEKKH korábban kormányzati informatikai háttérintézmény volt, amelynek a jogutódja ma a Belügyminisztérium.

A belföldi viszonylatú, normál kézbesítési idejű, bérmentesített válaszküldemények postai költségének elszámolása értelemszerűen úgy történik, hogy a Magyar Posta nyilvántartja, az adott szerződés alapján egy adott időszakban hány darab borítékot kézbesít a címzettnek, jelen esetben a kormánynak. És ezek után minderről számlát állít ki, amit a címzett utólagos elszámolással megtérít. A nemzeti konzultációs borítékcsomagban található válaszboríték a Magyar Posta Általános Szerződési feltételei szerint egy nem elsőbbségi, hanem normál kézbesítésű, bérmentesítés nélkül feladható válaszboríték, amiről az üzletszabályzat a következőt mondja: „Kizárólag a feladott válaszküldemények után kell fizetnie.”

Szigetvári Viktor szerint mindebből az következik, hogy a Magyar Postánál és a kormány illetékes minisztériumánál mindenképpen kell lennie egy hivatalos összesítésnek arról, mennyi válaszborítékot kézbesített a kormány részére a Magyar Posta. Amennyiben egyik fél sem követ el hűtlen kezelést, akkor ezen értesítés okiratilag legtisztább formája a postai elszámoló számla, amelyen szerepel, hány darab bérmentesített válaszborítékot kézbesítettek a kormánynak.

Az Együtt választmányának elnöke most ezt a számlát kívánja közadatigénylés formájában megszerezni, mert e számlának mindenképp léteznie kell, és ez tartalmazza a szükséges adatokat. Szigetvári Viktor álláspontja szerint mindezek közpénzt érintenek, így közérdekből nyilvános adatnak számítanak és a nyilvánosságra tartoznak.

A bíróságok függetlenségéért tüntettek a lengyelek

0

Lengyelország szerte tízezrek vonultak az utcára, hogy összesen 114 városban felemeljék a hangjukat a bíróságok függetlensége mellett. Idén júliusban a tömegmegmozdulások a KOD (Komitet Obrony Demokracji vagyis Demokrcia Védelmi Bizottság) szervezésében már sikerrel akadályozták meg a három törvénytervezetből kettő életbe lépését, mert a tüntetők nyomására a köztársaság elnök nem írta őket alá.

Azóta Andrzej Duda köztársasági elnök irányításával folyik a törvények újrafogalmazása. Kiszivárgott hírek szerint a módosított szabályozás a korábbihoz hasonlóan korlátozná a bíróságok autonómiáját, függetlenségét és a politika alá rendelné vezetőik kinevezését.

Erre válaszul vonultak ismét az utcára a lengyelek, ahol a „szabad bíróságokat” , „szabad választásokat”, „szabad Lengyelországot”, “Helyünk a demokratikus Európában van” jelszó alatt követelték az igazságszolgáltatás „reformjának” nevezett, elsősorban a bíróságok személyi állományában tervezett tisztogatást és a bíróságok vezetésének a politika alá rendelését célzó folyamat leállítását.

A rendezvényeken a civil szervezetek mellett nagy számban vesznek részt az igazságszolgáltatás képviselői, bírók és jogászok. A legnagyobb és leghangosabb megmozdulásra pénteken este Varsóban a Plac Konstytucji, az Alkotmány terén került sor.

Végső búcsú „mindenki Laci bácsijától”

0

Másnap (november 16.) dél körül csörgött a mobilom és egy hang azt mondta, hogy az MTI-től keres, mondjam meg neki, hol, ill. hogyan érheti el Cseke családját, hogy a hírt meg tudják erősíteni. Mondtam, én Zsuzsa telefonját nem adhatom ki, ugyanakkor furcsállottam, hogy ennyire bizalmatlanok egy halálhírrel kapcsolatban.

Őszintén, Géza halála nem ért váratlanul. Már tavasszal sejteni lehetett, hogy nincs sok hátra a 90. születésnapját március 24-én ünneplő legendás Csekének. Az ünneplés csak a magyar médiában volt követhető.  Géza, 2016 vége felé már nem járt el a szabadeurópás kollegák havi összejövetelére. Érezhetően megromlott az egészségi állapota.  A bajor állam még októberben köszöntötte 60. házassági évfordulója alkalmából. Felejthetetlen dátum, hiszen 1956 októberében volt nászúton Velencében, amikor az egyik reggel látta, hogy az olasz lapok nagybetűvel a címlapon írták: „Forradalom Magyarországon”. Nem hitt a szemének, azonnal telefonált a müncheni szerkesztőségbe, majd az első vonattal visszatért Münchenbe és felvette a munkát. Furcsa volt mindezt 60 év távlatából újból átélni: Magyarországon a forradalmat, Münchenben pedig Géza házassági évfordulóját.  A 90. születésnapjára (1927. március 24) életműve bemutatásával készültem. Szülinapja előtt felhívtam lányát, Zsuzsát azzal, hogy írásomat e-mail-ben átküldöm neki, nyomtassa ki, és vigye el a papának. Zsuzsa közölte, hogy természetesen megteszi, de nem biztos, hogy édesapja el tudja olvasni. No, ezen igencsak meglepődtem. Aztán elmondta, hogy a mama (Géza felesége, Sisi) januárban meghalt, a papa pedig egy München elővárosi (Gröbenzell) idősek otthonába van, és felesége elvesztése óta állapota rohamosan romlik. Nem szereti ha zavarják, a külvilágtól szinte teljesen elzártan él. Géza egyik jó barátja és egyben kollegája (Kund János, 85) megszervezte, hogy ha Zsuzsa meglátogatja, adja már oda Gézának a mobilját, hadd beszélgessenek. Ez meg is történt. Viszont Géza nem akart beszélgetni. Azt hajtogatta, hogy örül a hívásnak, de nem tud beszélni. Ez újabb jel volt, hogy a „Cseke” feladta az életet. Ebben a tudatban vártuk a szomorú hírt, ami most november 13-án következett be. Zsuzsa másnap (nov. 14.) felhívta Kund Jánost, hogy a papa meghalt. A szomorú hírt János továbbította Budapestre, a Széchenyi Könyvtárhoz, ahol a Rádió (SZER) hanganyagát őrzik. Lukács Bea, az osztály vezetője azonnal engem hívott, hogy a márciusi szülinapi megemlékezéssel emlékezzenek meg Gézáról. Természetesen beleegyeztem, és elsőként közöltük Magyarország felé a szomorú hírt, amit aztán az internetes hírportálok azonnal át is vettek. Másnap (november 16.) dél körül csörgött a mobilom és egy hang azt mondta, hogy az MTI-től keres, mondjam meg neki, hol, ill. hogyan érheti el Cseke családját, hogy a hírt meg tudják erősíteni. Mondtam, én Zsuzsa telefonját nem adhatom ki, ugyanakkor furcsállottam, hogy ennyire bizalmatlanok egy halálhírrel kapcsolatban. Délután aztán megjelent az MTI („hivatalos”) jelentése, miszerint „az MTI-nek megerősítette a müncheni magyar főkonzulátus az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) hírét.”

Hogy a müncheni főkonzulátus mit tett, nem tudom, viszont Kund Jánostól tudom, hogy Zsuzsa elárulta a további teendőket. A temetés időpontja attól függ, hogy Géza Amerikában élő két fia mikor tud hazajönni (Münchenbe). A temetés különben a Waldfriedhof-ban lesz, ahol a mama (Géza felesége) is nyugszik. Géza feleségével közösen úgy döntöttek, hogy hamvasztás legyen, és egy fa alá helyezzék hamvaikat öröknyugalomra. Egy kis malőr jött közbe. A temetőnek külön része van, ahol ezt a „fa alá temetést” („Baumbeerdigung”) végzik.  Sisit januárban temették az egyik ilyen fa alá, ahol maximum nyolc urna helyezhető el. Közben „betelt” a fa körüli hely, így Géza egy másik fa alá fog kerülni. Egyházi szertartás nem lesz, viszont fia (Gábor) búcsúztatja majd a papát, „mindenki Laci bácsiját”.

Stephen Elekes

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK