Magyarországnak reálisan kitűzhető célja, hogy Közép-Európában Kína legfőbb exportpartnere legyen, és a Közép-Európába irányuló kínai befektetések vonatkozásában is vezető helyen szerepeljen – jelentette ki a látogatás kapcsán a külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter a kínai kormányfő, Li Ko-csiang megérkezése előtt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren tartott sajtótájékoztatóján közölte: Magyarország az előbbiek tekintetében mindeddig sikeres tudott lenni, az első nyolc havi adatok szerint 26 százalékkal tudta növelni a kivitelt Kínába a tavalyi 25 százalékos növekedést követően. A kínai beruházások értéke ma Magyarországon már meghaladja a 4,1 milliárd dollárt – tette hozzá.
Szijjártó Péter tájékoztatása szerint 23 kétoldalú megállapodást írnak alá a kínai fél és a közép-európai országok között hétfőn, a Kína és 16 közép- és kelet-európai ország együttműködési keretének (16+1) soron következő csúcstalálkozóján.
Közölte azt is, hogy
hétfőn írják ki a Budapestet a szerb fővárossal, Belgráddal összekötő vasútvonal magyarországi szakaszán felújítására vonatkozó közbeszerzési eljárást.
A kínai kormányfő vezetésével tartják meg november 27-én a Kína és 16 közép- és kelet-európai ország együttműködési keretének (16+1) soron következő csúcstalálkozóját a fővárosban. Másnap, november 28-án Orbán Viktor miniszterelnök és Li Ko-csiang kétoldalú, hivatalos államközi tárgyalást is folytat egymással, illetőleg sor kerül további bilaterális egyeztetésekre több térségbeli ország kormányfőjével.
A pénteki láz rekordot hozott a lőfegyverek eladásában is az Egyesült Államokban: először lépték túl a kétszázezres határt. 203086 fegyver talált gazdára az Egyesült Államokban a Hálaadás napi nagy pénteki vásáron. Tavaly ez a szám csak 185713 volt. A lélektani 200 ezres határ átlépését sokan azokkal a merényletekkel magyarázzák, melyek megrázták a világ közvéleményét is: Las Vegasban egy nyugdíjas rendezett vérfürdőt majd Texasban egy templomban ölt meg 26 embert a légierő egyik alkalmazottja.
Jeff Sessions igazságügyi miniszter már a Black Friday előtt elrendelte: az FBI vizsgálja meg alaposan a fegyvertartási engedéllyel rendelkezők dossziéját. A texasi templomban elkövetett tömeggyilkosság tettese ugyanis rendelkezett fegyvertartási engedéllyel annak ellenére, hogy korábban haditörvényszék előtt állt, mert fegyverrel fenyegette a saját családját. Az amerikai légierő a gyilkosság sorozat után elismerte: hibázott amikor a tettes dossziéjába nem tette bele a haditörvényszéki eljárás aktáját. A fegyvertartás joga nagy vita az Egyesült Államokban: a demokrata Obama elnök megpróbálta szigorítani a rendszert, de elbukott, mert a fegyverlobbi nagyon erős Washingtonban. Trump jelentős részben a fegyverlobbi segítségével pénzelte elnökválasztási kampányát. Ezért nem híve a szigorításoknak, de a merényletek rákényszerítették arra, hogy legalább alaposan vizsgálják meg azt, hogy ki szerzett magának fegyvert a Black Friday alkalmából hiszen ez több mint kétszázezer új veszélyforrást jelenthet az Egyesült Államokban.
Hogyan ítéli meg az üzleti szféra, illetve a lakosság a gazdasági körülményeket, kilátásokat? A GKI által, az EU támogatásával készített konjunktúra-index ad erre választ: októberhez képest az üzleti várakozások kissé javultak, a fogyasztóiak hibahatáron belül romlottak.
Forrás: GKI
Az üzleti szférán belül az ipar kivételével – itt a várakozások nem változtak – minden ágazat bizalmi indexe kisebb-nagyobb mértékben emelkedett. Az iparban az elmúlt időszak termelésének, valamint a termelési kilátásoknak a megítélése romlott, a készleteké és a rendelésállományoké javult. A jövő évi beruházási szándék kissé erősebb az ideinél.
Az építő- ipari kilátások továbbra is felhőtlenek, az ágazat bizalmi indexe novemberben újabb historikus csúcsra emelkedett.
A kereskedelmi bizalmi index az októberi stagnálás után kissé emelkedett, s megközelítette eddigi csúcsértékét. A szolgáltatói bizalmi index emelkedett, s nemcsak októberi visszaesését dolgozta le, de megközelítette eddigi csúcspontját is.
A foglalkoztatási várakozások a szolgáltatások kivételével minden ágazatban romlottak, s kissé emelkedett a lakosság munkanélküliségtől való félelme is. Az áremelési szándék minden ágazatban erősödött, miként a fogyasztók inflációs várakozása is.
És a fogyasztók?
GKI fogyasztói bizalmi index novemberben az októberi enyhe javulást követően hasonló mértékben romlott.
A lakosság saját várható pénzügyi helyzetét kissé rosszabbnak, meg- takarítási képességét viszont kissé jobbnak ítélte, mint októberben.
Utóbbi másfél éve némi hullámzás mellett lényegében stagnál. A lakosság a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi lehetőségét enyhén javulónak, a következő egy évre vonatkozót pedig közepesen romlónak érezte.
Vranik Roland Az állampolgár című filmjének ítélték oda a Torontóban megrendezett Európai Uniós Filmfesztivál közönségdíját.
A torontói mustrán 28 EU tagállamból érkezett alkotásokat mutattak be a kanadai metropolisz közönségének az elmúlt két hétben. Az európai országok torontói konzulátusai és kulturális intézetei évről-évre közösen szervezik a friss filmtermésből válogató fesztivált novemberben.
Az állampolgár torontói vetítésén, mely a kanadai premier volt egyben, Vranik Roland forgatókönyvíró-rendező és Fehér Károly producer személyesen vett részt – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Filmalap vasárnap a MTI-t.
A Fekete kefe és az Adás című filmeket is jegyző Vranik Roland legutóbbi filmje, Az állampolgár egy megrázó szerelmi történet, mely amatőr színészekkel, minimalista eszközökkel és sok humorral mutatja be egy másik országba való beilleszkedés emberi oldalát.
1887. november 28-án délután fél háromkor indult el az első budapesti villamos a Nyugati pályaudvar és a Király utca között. A világ első közforgalmú közúti villamosvasútját alig hét évvel korábban, 1881-ben adták át a forgalomnak, az akkor önálló közigazgatású, Berlin melletti Gross-Lichterfelde-ben.
Az első budapesti villamost a Siemens-Halske cég szállította. Az eredetileg nyári üzemre kialakított, nyitott járműveket beüvegezték és kályhával látták el. A két, zöldre festett kocsi 1 kilométer hosszú, 1000 milliméter nyomtávú, egyvágányú pályán közlekedett, sebességüket óránként 10 kilométerben korlátozták, az Oktogonon pedig csak lépésben haladhattak. A Siemens cég itt próbálta ki az úgynevezett alsóvezetékes rendszert, amelyet azután 1924-ig használtak Budapesten.
Az első normál, 1435 milliméter nyomtávú pályát 1889. július 30-án helyezte üzembe az 1888-ban alakult Budapesti Városi Villamos Vasút (BVVV) társaság. A járat az Egyetem térről a Kecskeméti utcán, a Kálvin téren, a Stáció (ma: Baross) utcán át a Köztemető útig (Orczy térig) közlekedett, és hamarosan a Podmaniczky utcán is villamos járt. A BVVV a nagykörúti próbavasút helyére is normál nyomtávú vonalat épített. Ezt később a Kerepesi útig (ma: Rákóczi út), majd az Üllői útig hosszabbították.
1894-től a Budapesti Közúti Vaspálya Társulat (BKVT), amelynek már 1873-tól előjogai voltak vaspályák (lóvasút) létesítésére nekikezdett a lóvasutak villamosításának, mert a lovak abrakja többe került az elektromos áramnál, az utolsó lóvasutat – a margitszigeti kivételével – 1898-ban villamosították. A két társaság rivalizálásnak köszönhetően kiépült az összefüggő fővárosi villamoshálózat, a BKVT vonalai páratlan, a BVVV vonalai páros számokat kaptak. A konkurenciaharc miatt a hálózatok fejlesztése sokszor átgondolatlanul folyt egészen 1918-ig, amikor a vállalatokat köztulajdonba vették és egyesítették, Budapesti Egyesített Városi Vasutak (BEVV) néven. 1923-ban az autóbuszüzem és a BEVV egyesítésével megalakult a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. (BSZKRT), a „beszkárt”.
A második világháború után a villamoshálózat többé-kevésbé a háború előtti állapotba tért vissza, de a kisforgalmú vonalakat megszüntették. 1949-ben állami intézkedésre a villamosüzemet a Fővárosi Villamosvasút (FVV) nevű utódcég vette át. A metróépítés majd két évtizedes késlekedése miatt a villamosokra fokozott teher hárult. A kiöregedő típusok helyére a Ganz gyár által kifejlesztett UV villamos lépett, amelynek első kocsija 1956 áprilisában állt forgalomba a kettes villamos vonalán. 1979-ben, miután a Ganz abbahagyta a villamosgyártást, az 1968-ban alakult Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) cseh Tatra T5C5 típusú villamosokat szerzett be, 2001-ben pedig használtan vett Németországból „ex-hannoveri” villamosokat. A Budapest közlekedését öt évtizeden keresztül meghatározó UV villamosok utolsó példánya 2007. augusztus 20-án „vonult nyugdíjba”.
Budapest, 2017. november 23. Villamosszerelvény a Nyugati pályaudvar és a Király utca közötti vonalszakaszon a Nyugati téren 2017. november 22-én. Százharminc évvel ezelõtt Európában elsõként indult villamosjárat Budapesten. A Nyugati pályaudvar és a Király utca közötti egy kilométer hosszú villamosvonal 1887 novemberében készült el. MTI Fotó: Máthé Zoltán
1970-ig a villamosközlekedés volt az uralkodó Budapesten, majd a 2-es illetve 3-as metró megépülése után fokozatosan háttérbe szorult, több a metróval párhuzamos – Váci úti, Thököly úti és a Rákóczi úti – vonalat megszüntettek. A magyar gyártmányú Ganz csuklós villamosokat, amelyek 1978 óta futottak Európa legforgalmasabb villamosvonalán, a Nagykörúton, 2006-ban a Siemens cég Combino Supra villamosai váltották fel. A járművek akkor a világ leghosszabb egyterű villamosai voltak a maguk 54 méteres hosszával. Ezt a rekordot a szintén Budapesten 2016-ban forgalomba állt CAF Urbos villamosok vették át, a spanyol járművek két méterrel hosszabbak, és az 1-es villamos vonalára kerültek.
Szabadkára érkezik Schilling Árpád EXIT című előadása is, amelynek központi témája az elvándorlás, elsősorban a Kelet-Európából nyugatra kivándorlók szempontjából, a produkció mintegy számba veszi a vágyaikat, nehézségeiket, illetve azokat a kényszerhelyzeteket, amelyek meghatározzák életük és sorsuk alakulását.
Az Újvidéki Művészeti Akadémia végzős hallgatói mutatkoznak be alkotásaikkal a szabadkai közönség előtt azon a kiállításon, amelynek megnyitójával kezdődött a Kosztolányi Dezső Színházi idei fesztiválja, a Desiré Central Station. A hírügynökségek a rendezvénnyel kapcsolatban rendre idézik Urbán András, a színház igazgatójának korábbi nyilatkozatát, miszerint „a régió egyik legizgalmasabb színházi fesztiváljának mindegyik előadása valamilyen társadalmi vagy színházi problémával foglalkozik, igyekszik feltérképezni és elemezni azt a társadalmi kontextust, amely körülvesz bennünket”.
A fesztiválnak a hazaiakon kívül az idén magyarországi, szlovéniai, koszovói, romániai, franciaországi, horvátországi, bosznia-hercegovinai és németországi vendégei is lesznek.
Szombaton este az Urbán András rendezésében, az újvidéki Szerb Nemzeti Színház társulatával színre vitt, Danilo Kiš művei alapján készült Anatómiai lecke című előadást láthatta a Desiré Central Station közönsége.
Szabadka, 2017. november 25. Mikes Imre Elek Felhõ a nadrágban címû színdarab fõpróbáján a szabadkai Kosztolányi Dezsõ Színházban 2017. november 24-án. A Vlagyimir Majakovszkij verse nyomán készült színmûvet Kokan Mladenovic rendezésben november 25-én mutatják be. MTI Fotó: Molnár Edvárd
December 3-ig több magyar társulat is fellép a nemzetközi programban. Így a szabadkai publikum láthatja Paizs Miklós bábokkal készült D. J. című produkcióját Mozart Don Giovanni című operája nyomán. Szabadkára érkezik Schilling Árpád EXIT című előadása, amelynek központi témája az elvándorlás, elsősorban a Kelet-Európából nyugatra kivándorlók szempontjából, a produkció mintegy számba veszi a vágyaikat, nehézségeiket, illetve azokat a kényszerhelyzeteket, amelyek meghatározzák életük és sorsuk alakulását.
Nagy József koreográfus párizsi társulatának Penzum című produkciója József Attila és Kozmutza Flóra szerelmét, a „tragikus szerelem kimerítő harcát” mutatja be.
A Desiré fesztiváli programjának már hagyományosan is részét képezik a közönségtalálkozók, a kötetlen beszélgetések és a kritikai szemináriumok, amelyeket az esti órákban, az előadások után tartanak.
Valószínűleg a nemzeti konzultációt, amelynek sikerességét az ellenzék kétségbe vonja, szeretnék egy újabb kommunikációs akcióval erősíteni. Az sem zavaró tényező, hogy a „kezdeményezés” indoklásának igazságtartalma igencsak foghíjas.
A Fidesz-frakció kezdeményezni fogja hétfőn, hogy az Országgyűlés vegye napirendre azt az európai parlamenti (EP-) határozatot, amely gyakorlatilag a „Soros-terv” több pontjának végrehajtását vetíti előre – mondta Halász János, a frakció szóvivője a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Halász János úgy fogalmazott: az Európai Parlamentben már elfogadtak egy „minden eddiginél veszélyesebb, migránspárti” határozatot, amelyben benne van egyebek mellett a kötelező, felső korlát nélküli betelepítési kvóta, az Európai Unióba belépő migránsok automatikus elosztása és a családegyesítések felgyorsítása.
Olyan dolgok szerepelnek ebben a határozatban, amelyeket nem hagyhat szó nélkül Magyarország sem – mondta Halász János. Ezért kérik, hogy a parlament is tárgyaljon erről, így minden képviselő állást foglalhat az EP-határozatról.
Az EP plenáris ülése múlt csütörtökön hagyta jóvá a parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE) által a dublini szabályozás reformtervezetéről októberben elfogadott tárgyalási mandátumot, így ennek alapján kezdődhetnek majd meg az intézményközi egyeztetések, amint a tagállami kormányokat tömörítő tanács is kialakítja az álláspontját.
Miről is van szó?
A dublini rendszer alapelve, hogy a menedékkérővel elsősorban ott kell foglalkozni, ahol először belépett az EU területére. Az Európai Bizottság által javasolt új rendelet nem szakítana alapvetően ezzel az elvvel – az olaszok ezt sérelmezik is –, de a legújabb változatban már szerepel egy úgynevezett korrekciós elosztási mechanizmus is – ez az, amit a magyar kormány „kötelező kvótaként” emleget.
Az egyes országok népessége, gazdasági fejlettsége és a befogadott menekültek száma alapján képeznek egy úgynevezett referenciakulcsot. Ha egy országban a menedékkérők száma meghaladná ennek 150 százalékát, életbe lépne a mechanizmus, ami alapján áthelyeznék őket oda, ahol kevesebben vannak.
Pár napja iktatták a Legfelső Bíróságon Tőkés László fellebbezését a Románia csillaga érdemrend visszavonása ügyében. Teljesen véletlenül aznap este, november 15-én döntött az érdemrend becsületbírósága egy másik magyar politikus, Kelemen Hunor „csillagtalanításáról”. Amennyiben a Legfelsőbb Bíróság megerősíti a Bukaresti Táblabíróság ítéletét, a „forradalom szikrájaként” is emlegetett egykori temesvári lelkész lehet az első romániai kitüntetett, akit megfosztanak az érdemrendjétől. A sors iróniájaként is felfogható, hogy Tőkés – akárcsak Kelemen – egy német ajkú államfő döntése nyomán maradhat román állami kitüntetés nélkül – írja Szőcs Levente a bukaresti Maszol-ban.
„A két ügy – sőt már önmagában a Tőkésé is – azért problémás, mert a törvény értelmében az elnöknek már régóta meg kellett volna fosztania számos kitüntetettet az érdemrendjétől. A törvény világos e tekintetben: egy elítélt ügyében nem kell összeülnie a becsületbíróságnak, az Elnöki Hivatal mondhatni saját hatáskörben rendezheti az ügyet. A nevek ismertek. Adrian Năstase volt miniszterelnök például kétszer is ült, Miron Mitrea bebörtönzéséről is tonnaszám írt a sajtó és a sor folytatható.”
Szőcs a cikkben megállapítja” „Csak tőle (az államfőtől) függ, hogy elveszi-e Năstase, Mitrea vagy Stănoiu asszony (besúgóként Sanda) érdemrendjét, vagy nem. Apropó, a Temesvár Társaság listáján szereplő rovott múltú egyéneket kivétel nélkül korrupció miatt ítélték el. És Iohannis állítólag rühelli a korrupciót. Vagy mégsem? Mindenesetre nem annyira, mint a centralizált nemzetállammal kötözködő magyarokat.”
A világot egykor maga alá gyűrű európai és angolszász gazdasági dominancia elmúlása együtt jár e kultúrkör értékeinek háttérbe szorulásával? A pesszimista forgatókönyv szerint igen, a fehér ember által kialakított világrendet egy távoli, kínai civilizáció dominanciája veszi át. A pacifista és demokratikus jogállamok helyett egy katonai erejét folyamatosan építő kommunista diktatúra válik a Föld vezető hatalmává – írja a pozsonyi Új Szóban Kollai István.
A szerző azt követően, hogy megállapítja Kína már elkötelezettebb például klímaváltozás ügyében, mint az USA és már a nemzetközi szabadkereskedelem egyik élharcosa, sőt népességpolitikájában is a nyugati trendet követi, megállapítja:
„Mindezek a nyugatias attitűdök nem változtatnak azon, hogy formálisan diktatúráról, egypártrendszerről van szó. Nem változtat azon sem, hogy óriási fegyverkezési programot visz végbe, és folyamatos területi vitái vannak Japánnal, nem beszélve Tajvanról. De hál’ istennek, láttunk már nem bevetett atombombákat; lehet, hogy ezek a fegyverek is erőt fognak demonstrálni, de nem fognak eldördülni.”
Az Új Szó publicistája szerint állítólag a zimbabwei diktátor, Robert Mugabe megbuktatása mögött is kínai jóváhagyás áll: Peking már nem nézte jó szemmel, hogy valamiféle nemzeti-kommunista ideológiával fenyegette a külföldi befektetéseket.
Ha tényleg Kína áll a diktátor bukása mögött, „akkor ahhoz képest meglehetősen vértelenre sikerült a puccs; a hadsereg láthatóan ügyelt erre. Ha ez a kínai módi, akkor humánusabbra sikerült, mint a valaha Európa által támogatott, majd kegyvesztetté vált Kadhafi vagy Mubarak kiiktatása.”
„Lehet, hogy végül éppen Kína terjeszkedése révén válik globálisan elfogadottá néhány, eredetileg Európából elindult gondolat? A helyét nem találó iszlám világgal, vagy a káoszba süllyedő Afrikával szemben Kína fogja képviselni a fenntartható fejlődés, az átjárható határok vagy a népességrobbanás megállíthatóságának ideáit? Ebben az esetben lehetséges, hogy a zsugorodó európai civilizáció utolsó hódításait hajtja végre Kína, immár kínai köntösben, kínai módra és kínai kivitelezésben” – írja Kollai István a pozsonyi Új Szóban.
A kínai miniszterelnök látogatása és a Kína-Kelet-Közép-Európa csúcstalálkozó miatt forgalomkorlátozásokra kell számítani Budapest több pontján már vasárnap.
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tájékoztatása szerint szerdáig lezárják a forgalom elől többek között a Lánchidat, a Széchenyi István teret, az Apáczai Csere János utcát és ezek környékét, továbbá a Pesti alsó rakpartot a Jászai Mari tér és a Március 15. tér között.
A 16-os autóbusz rövidített útvonalon a Széll Kálmán tér és a Clark Ádám tér között visz utasokat, ezért a budai Vár közösségi közlekedéssel csak a Széll Kálmán tér felől lesz elérhető. A 105-ös busz két szakaszon, megosztva közlekedik, a Déli pályaudvar és a Deák Ferenc tér közötti szakasz kimarad, a Boráros tér felé közlekedő 15-ös és 115-ös busz a 9-es járat vonalára terelve közlekedik a Kossuth tér és az Üllői út között, a 916-os és a 990-es éjszakai busz a Lánchíd helyett az Erzsébet hídon át közlekedik.
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre vezető útszakaszok forgalmát vasárnap 14-15 óra körül 15-30 percre korlátozzák.
Délután 14 és 16 óra között nem jár majd a kisföldalatti, 15 óra körül az M3-as autópálya fővárosi bevezető szakaszának forgalmát is korlátozzák, 15.30 körül az Andrássy út és a Bajcsy-Zsilinszky kereszteződését is lezárják néhány percre. A budai Vár, a Clark Ádám tér, a Lánchíd utca, valamint az Attila út és a Krisztina körút kereszteződésének forgalmát a 17.30 és a 20.30 között két alkalommal fél órára korlátozzák, emiatt módosul az 5-ös, a 16A és a 178-as busz közlekedése.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
