Ali Abdullah Száleh volt jemeni elnök a síita húszi lázadókkal lépett szövetségre, majd pár napja bejelentette: szakít velük. A lázadók ezután megölték. Száleh évtizedekig irányította Jement, az arab tavasz forradalma után kellett lemondania. Jemen az utóbbi években káoszba süllyedt.
Ali Abdullah Száleh Fotó: MTI/EPA
Szálehet 2011-ben mondatták le, de nem sokkal később ő és hívei összefogtak az Irán által támogatott síita lázadókkal, hogy megdöntsék utódját, Abed Rabbo Manszúr Hádit. Neki 2014-ben menekülnie is kellett, de Szaúd-Arábia segítségével visszatért.
A háború azóta is tart.
Szombaton viszont Száleh bejelentette, hogy megszakítja kapcsolatait a húszikkal, mert, ahogy fogalmazott, „népellenes cselekedeteket hajtanak végre”, és Irán utasításait követik. A húszik ezután árulónak nevezték a volt elnököt.
A lázadók előbb Száleh rezidenciáját támadták meg és robbantották fel, de a volt elnök nem volt otthon. Ezután megállították autókonvoját és kivégezték.
Az al-Arabíjának a jemeni miniszterelnök azt mondta: az elnök általános amnesztiát hirdet mindenkinek, aki megszakítja kapcsolatait a húszikkal. Az AFP szerint az elnök egy átfogó támadást is elrendelt a főváros, Szanaa egy részét is uraló lázadók ellen.
A Szaúd-Arábia vezette, a kormányt támogató nemzetközi koalíció már napok óta bombázza a húszik szanaai állásait. Az országban közben éhínség és kolerajárvány is tombol.
A törvénytelenség árnyékában épül év eleje óta a budai irgalmasrendi kórház új szárnya. A kormányrendelet nem ide és nem erre szól, s elmaradtak a műemlékkel kapcsolatos eljárások. Komplex felújítás helyett egy négy szintes és egy 132 garázsos, ötszintes hotelszárny lesz 6,1 milliárdos számított értéken. Az ügyészség szerint ez „csekély súlyú törvénysértés”.
A Margit-híd tőszomszédságában a múlt héten a talaj betonozásával következő fázisába lépett a budai irgalmasrendi kórház új szárnyának építése, amely törvénytelenül zajlik – kereste meg a FüHü-t egy olvasónk. Eddig falakba ütköztek a lakásuk értékcsökkenésétől félő környékbeliek.
Tavaly nyáron a kormány rendeletben döntött arról, hogy
„nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé”
nyilvánítja a Betegápoló Irgalmasrend épületeinek felújítása keretében három épület leendő munkálatait. Egy váci és egy pécsi mellett az „irgalmasok” Frankel Leó utca 54. alatti székhelyű telephelyének
„komplex felújítását”
határozza meg.
Ez év elején aztán a valamikori ORFI-nak (Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet) a Komjádi uszoda melletti részlegétől a Margit-hídfői oldalszárnyig terjedő (az út mindkét oldalán megtalálható, a helyrajzi számi jegyzék szerint hat egységből álló) szétszórt épületegyüttese túlszélén lévő 17-19. házszámú telkén megjelentek a munkagépek.
Ezt a házszámot a nagyközönség az „ORFI” főépületeként ismerte-ismeri, az 54. számú, amire a kormányhatározat szól, az út túloldalán, de légvonalban körülbelül 300 méterre található.
A munkálatok helyén a kórház proszektúrája volt, amelyet a múlt év végi engedély birtokában idén tavasszal elbontottak, majd a fákat kivágták. Ez hívta fel a figyelmet a nagyszabású építkezés gyanújára márciusban.
A környéki lakók szerint ez törvénytelen, és az eljárás során figyelmen kívül hagyták a műemléki védettség, illetve régészeti lelőhely miatti előírásokat, ráadásul velük egyáltalán nem egyeztettek, tulajdonképpen szóba se álltak. A lakók álláspontja az, hogy a jogszabály alapján a kiemelt jelentőségűvé nyilvánítás nem mentesít a különféle szakhatósági és örökségvédelmi eljárások elvégzése alól, legfeljebb rövidebb határidőket tesz lehetővé.
Az Országos Építésügyi Nyilvántartásban helyrajzi szám alapján az „irgalmasok” tulajdonában álló
épületek védettséget élveznek.
A Frankel Leó 54., a kórház műemlék, a 17-19. régészeti lelőhely.
Az építésügyi hatósághoz benyújtott igényüket mindkét fokon (februárban és áprilisban) elutasították, vagyis nem válhattak ügyféllé az eljárásban, ezzel minden ebből eredő jogorvoslati lehetőségtől elestek. A Budapesti Közérdekvédelmi Ügyészség augusztusban ezt jóváhagyta.
Levelében az ügyész részletesen felsorolja az akkor már zajló munkálatokat: a kórház felújítása, részbeni átalakítása, bővítése új udvari parkoló+fsz+3 emeletes központi épület megépítésével, új Vidra utcai (a szomszédos, legszélső telekrészen) 3 garázs+fsz+4 emeletes épület felhúzásával, a garázsszinten 132 parkolóhellyel, az első emeleten átkötő híddal, a meglévő épület felújításával, részbeni átalakításával, kertrendezéssel, növénytelepítéssel.
Tehát az eredeti – csak egy címre vonatkozó – komplex felújítást elrendelő jogszabályban foglaltakról már szó sincsen.
Itt vadonatúj épületegyüttes készül.
Pontosan úgy, ahogyan a nyilvános e-építés honlapon olvasható is ez év október 18-i dátummal: a kivitelezés építési naplója szerint a Vidra utcai
hotelszárny 6,1 milliárd forint számított értéken.
Ahogyan olvasónk írta, a múlt hét közepén „állítólag termálvizet emeltek ki, ezzel szemben két betonkeverő is felvonult, amelyekből gyakorlatilag reggeltől estig nyomták a betont a talajba”.
Mind az építési hatóság(ok), mind az ügyészség elvetette a környéki házak lakóinak azon kifogását, hogy a kormányrendelettel szembeszegülve felhúzandó 22 méteres ház elveszi a dunai (Margit-hídi) panorámát, jelentősen rontja a „benapozást”, ezzel pedig több milliós értékcsökkenést okoz a lakásokban.
Az előbb leírtak ellenére az ügyész szerint helyes az építési hatóság azon érvelése, hogy az ingatlantulajdonosokat ért hátrányok polgári peres úton érvényesíthetők. Az ügyész – miután a bővebb tájékoztatást azért nem adta meg a lakóknak, mert nem ügyfelek – azt írja, hogy az ügyben megállapított „csekély súlyú törvénysértés” miatt „jelzéssel élt” az építésügyi hatóság „felé”.
Kerestük az érintett hatóságokat. Amint megérkezik válaszuk, azonnal közöljük.
Nehezen, 23-20-ra nyert az esélyesebbnek tartott Pittsburgh Steelers a Cincinnati Bengals otthonában an NFL 13. játékhetének utolsó meccsén.
A vendégcsapat volt esélyesebb a meccs előtt, de a csoportrangadók mindig különlegesek – ez most is kiderült, az első félidőben ugyanis 17-0-ra elhúzott a Bengals, egy mezőnygólnak és A.J. Green két touchdownjának köszönhetően.
Mezőnygólváltás után Antonio Brown elkapása már az egyenlítést jelentette, majd a legvégén egy újabb mezőnygóllal végül a vendégek meg is nyerték a meccset.
Mindkét csapatban volt egy-egy súlyosnak tűnő sérülés:
a Steelers linebackerét, Ryan Shaziert hordágyhoz szíjazva vitték le a pályáról, gerincsérülés miatt, ahogyan a Bengals linebackerét, Vontaze Burfictet is. A meccsen rengeteg volt a szabálytalanság is.
Ben Roethlisberger 290 yardot és két TD-t passzolt, de volt egy interceptionje is. Brownnak 101 elkapott yardja volt, a meccs hőse azonban Le’Veon Bell lett: 76 futott yard mellett elkapásokból is szerzett 106-ot. A Bengals irányítója, Andy Dalton 234 yardot és két TD-t passzolt.
A bizottság közleménye konkrét intézkedési javaslatokról is ír.
Azt is meghatározták, mely területeken van szükség azonnali intézkedésekre az EU és a tagállamok részéről, hogy ellehetetlenítsék az emberkereskedők üzletszerű tevékenységét, és jobban érvényre juttassák az áldozatokat megillető jogokat.
Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős biztos azt mondta:
„A 21. században teljességgel elfogadhatatlan – Európában éppúgy, mint másutt –, hogy embereket kizsákmányoljanak, és úgy adjanak-vegyenek, mint valami árucikket.”
Arról is beszélt, hogy az EU jogi és operatív eszközöket fejlesztett ki az emberkereskedelem ellen, de több erőfeszítésre van szükség, mivel „a migrációs válság és a nemzetközi szintű biztonsági fenyegetések miatt az emberek kiszolgáltatottabbá váltak: könnyebben esnek áldozatul a bűnözői hálózatoknak, és könnyebb őket kizsákmányolni”.
Arra szólította fel a tagállamokat, hogy erőteljesebb nyomozói és ügyészi munkával lépjenek fel,
védjék jobban az áldozatokat,
és működjenek szorosabban együtt a nemzetközi partnerekkel.
A Bizottság 2018 végéig jelentésben számol majd be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az elért eredményekről.
Kedd van, december 5-e, Vilma napja, nézzük, miről írnak a mai újságok.
Leváltaná Polt Pétert az LMP
Interjút adott Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje a Magyar Nemzetnek. Ebben többek között arról beszél, hogy mindenki észre fogja venni, amikor Ron Werber érdemben segíti majd az LMP-t. Azt is mondta, hogy kampánylehetőségeik szűkösek, de
így is felveszik a harcot a Fidesz „agyatlan sorosozásával” szemben.
Nem zárta ki, hogy jelöltjeik adott esetben visszalépjenek majd a „korszakváltást megtestesítő” indulók javára, de szerinte most nem ezekről kell beszélni. Azt is mondta: a Jobbikkal a jelenlegi formájában nem alkotnának koalíciót.
Nyomozás indult a sürgősségi centrum miatt
A Népszava úgy értesült, hogy nyomozást indított a Fővárosi Főügyészség, annyi szabálytalanság volt a fővárosi Korányi-projekt körül. Ez
a 2007-2013-as uniós finanszírozási időszak egyik legnagyobb egészségügyi beruházásaként indult
egy 2011-ben elnyert, 100 százalékos, mintegy 8,1 milliárd forintos EU-támogatással. Az Üllői úti klinikai tömbben lévő sürgősségi centrum építését már 2013-ban be kellett volna fejezni, ám az épületet csak 2017 januárjában adták át, és az eredetileg tervezett költségek is megduplázódtak. A lap szerint uniós pénzek kerülhetnek veszélybe.
Újabb nyomozás a Kairos-ügyben
A Magyar Idők arról ír, hogy ügyészségi vizsgálatot kért a Kairos nevű pilótajáték nyomozásával kapcsolatban két károsult, akiknek augusztusi feljelentésével állításuk szerint eddig semmi sem történt. A BRFK-n folyó nyomozás határidejét két hónappal meghosszabbították. A piramisjáték működtetése mellett már személyes adattal való visszaélés miatt is vizsgálódnak.
Kiszállhat a magyar milliárdos a CBA-ból
Eladja üzleteinek legalább egy részét a milliárdos magyar üzletember, a CBA-alapító Baldauf László – értesült a Portfolio két forrásból. Az üzletlánc korábbi elnöke, most tiszteletbeli elnöke már túl is adott egyik központi boltján, és további tárgyalások zajlanak. A lap szerint
a Blaha Lujza téri bolt a Lidlhöz kerül,
és a Ferenciek terén lévő üzlet a másik, amelyről tárgyalnak.
Egyre hangosabban fejezi ki nemtetszését a Jobbik kemény magja, amely ragaszkodik a náci párt identitásához, és legfeljebb taktikai húzásként fogadja el Vona „néppártosodást”- írja a honlap.
Novák Előd, a Jobbik volt alelnöke, akit meneszteni is kellett annak érdekében, hogy Vona elindíthassa a “cuki kampányt”, még ezt a taktikai szándékot is kétségbe vonja. Az Amerikai Népszava idézi Novákot, aki azt írta a Facebookon, hogy “innen még vissza tudjuk majd egyszer fordítani a szekeret, lehetőleg dr. Morvai Krisztinával karöltve, akivel 2014-ben 21%-os választási eredményig eljutottunk az elvek feladása nélkül”.
A honlap szerint Novák elveit kristálytisztán tükrözi a kuruc.info, „ha valakit érdekel a holokauszttagadás és a zsigeri antiszemitizmus.”
Az Amerikai Népszava úgy tudja, hogy az elégedetlenség a Jobbikban egyre nagyobb, miután
a pártot kisajátította és önmagából kiforgatta Simicska Lajos, hogy az Orbán elleni háborújához felhasználja
A honlap hivatkozik Morvai Krisztinára is, aki azt írta, hogy a Jobbik vezetősége feladta az eredeti elveket és értékrendet, ezért nem vállal a jövőben a párt színeiben képviselőjelöltséget vagy egyéb politikai tisztséget. „Ez vészcsengő a párt kemény magjának, mert Morvai Krisztina és köre adta a náci párt értelmiségi elitjét, és kifejezte önazonosságát. Majdhogynem válasz elé állította őket, hogy ő vagy Simicska.”
Az Amerikai Népszava emlékeztett arra, hogy a Morvai Krisztina köreihez közel álló Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik volt országgyűlési képviselője azt mondta: a Jobbik vezetése feladta az identitását és az önrendelkezését, amikor politikai, gazdasági megállapodást kötött Simicska Lajossal.
„Toroczkai László már jelezte, hogy nem szeretnék Morvai Krisztinát elveszíteni. Toroczkai pedig képes a mozgósításra.”
A honlap szerint Morvai Krisztina választóvonal lehet: távozási szándéka felrázhatja a Jobbikot, hogy kergessék el Vonát és Simicskát.
Továbbra is Ion Ţiriac a leggazdagabb üzletember Romániában a Capital szerint. A nagyváradi Teszári Zoltán már „dobogós” helyre került, a harmadik a gazdasági lap 300-as toplistáján. Tavaly még a negyedik volt.
Negyedik esztendeje uralja Ion Ţiriac a leggazdagabb romániaiak 300-as toplistáját, amelyet a Capital évente összeállít. A teniszezőből lett üzletember vagyonát 1,7-1,8 milliárd euróra (550 milliárd forint) becsüli a gazdasági lap. Ez az összeg 7,6 százalékkal nagyobb a tavaly ismertetett számoknál.
A második helyen az 1992-ben elindított Dedeman barkácsáruházlánc tulajdonosai állnak. A moldovai testvérpár, Dragoş és Adrian Pavăl vagyona 1,1-1,2 milliárd euró, a tavalyi becsült adat 920-950 millió euró volt.
Teszári Zoltán a harmadik a Capital toplistáján.
Az RCS&RDS többségi tulajdonosának vagyonát 550-570 millió euróra
(170-180 milliárd forintra)
becsülik, tavaly ez az összeg 500-520 millió euró volt. A nagyváradi üzletember a brassói Ioan Niculaét szorította le a dobogóról, akinek a vagyona a tavalyi 600-700 millió euróról 500-600 millió euróra csökkent.
A leggazdagabb romániai személyek toplistájára idén 20-22 millió eurós vagyonnal lehet felkerülni. Ebben az évben 22 személy vagy család lépte át ezt a küszöböt, a Top 300 klub egykori tagjai közül pedig ötnek sikerült újjáélesztenie vállalkozását oly módon, hogy visszakaerült a ‘”reflektorfénybe” – írja az Agerpres.
A Capital a leggazdagabb romániaiak robotképét is elkészítette. Eszerint az ország milliomosa jellemzően 56 éves, férfi, átlagosan 77 millió eurós vagyonnal rendelkezik és Bukarestben vannak a vállalkozásai.
Már nem hír, hogy egy újabb sikertelen egyeztetést tartott az MSZP és a DK; a seggnyalók országa lettünk – mondta a Fühü-nek Kovács Tamás olimpiai bajnok kardvívó; az elmúlt években 1400 politikai indíttatású koncepciós per indult; Orbán mosolyoffenzívába kezdett a német tartományokban.
MSZP-DK: sikertelen tárgyalás
Sikertelen lett az újabb tárgyalási forduló a Demokratikus Koalíció és az MSZP között – értesült a Független Hírügynökség. Az álláspontok, információink szerint egyelőre egy lépéssel sem közeledtek egymáshoz, ami azt jelenti, hogy egyelőre nagy távolságban van a megegyezés lehetősége. A legélesebb különbség a budapesti erőviszonyok megítélésében mutatkozik; a DK szerint ma jóval közelebb állnak egymáshoz a népszerűségi listán, mint korábban.
Budapesten kilenc olyan körzet van, amely nyerési esélyeket kínál az ellenzék számára, ebből a szocialisták hatot kívánnának lefedni és hármat adnának át a DK-nak, míg a Gyurcsány vezette párt 5-4 arány találna helyesnek. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó szakemberek, elemzők szerint az MSZP ugyan a múlt hét végén, úgymond, keményvonalas politikára váltott, ez azonban nem jelenti azt, hogy valóban meg is erősödtek; az utóbbi idők belső csatái túlságosan legyengítették a pártot, ami az érdekérvényesítésben is jelentkezik. Ebből viszont az a következtetés vonható le, hogy a DK akarata fog érvényesülni, már, ha valóban mindkét fél a megegyezésre törekszik.
A seggnyalók országa lettünk
Kovács Tamás világbajnok kardvívó, volt szövetségi kapitány, meglepő oldalvágással, a Jobbik országgyűlési képviselő-jelöltje lett. A volt Fidesz hívő, miután szembefordult – híres húsvéti levelében – Orbán Viktorral és a Fidesszel, most a radikális pártban reménykedik: talán elindulhat az ország egy jobb irányba. A Független Hírügynökségnek adott interjújában arról is beszél, hogy bízik benne: nem feltétlenül kell minden politikusnak lopnia, csalnia, hazudnia, de ha a Jobbik sem tesz másként, akkor ennek a pártnak is hátat fordít.
Koncepciós perek a Fidesz Magyarországán
Az elmúlt években 1400 politikai indíttatású koncepciós per indult Magyarországon a Nemzeti Bilincs Egyesület nyilvántartása szerint. A Fidesz-kormány által kezdeményezett leszámolási akciók megalapozottságát jelzi, hogy a másfélezer eljárásból két tucatnál kevesebb eset jutott el bírói szakaszba, jogerős ítélet pedig csak néhány született. Az egyesület vezetése felhívja a figyelmet arra, a koncepciós perek legnagyobb veszélye nem pusztán az érintettek meghurcolása, méltóságuk megtiprása, hanem az állampolgárok alkotmányos rendbe vetett bizalmának megingásával járhat. A jogbizonytalanság ugyanis azt sugallja, hogy bárki lehet az illiberális állam potenciális áldozata. Ez ellen a folyamat ellen, a dokumentálás szándékával kíván fellépni a Nemzeti Bilincs Egyesület, amelynek az elnöke, Császy Zsolt a közelmúltban kezdte meg börtönbüntetését. Az egyesület alelnöke, Herényi Károly a Független Hírügynökségnek adott interjúban emlékeztetett arra, hogy az ügyészség korábban azt ajánlotta Császy Zsoltnak, hogy tegyen terhelő vallomást Gyurcsány Ferencre, s akkor ejtik ellene a vádat.
Orbán mosolyoffenzívája Németországban
Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki elszigetelődött az EU-ban és nincs túl jóban Angela Merkel német kancellárral sem, most a Länderek vagyis a tartományok segítségével kíván magának szövetségeseket szerezni az EU legbefolyásosabb államában, Németországban – írja a Politico.
„Kis ország vagyunk, de azt akarjuk, hogy Németország tiszteletet tanúsítson irántunk.
MI NEM NÉMET PÉNZBŐL AKARJUK FELÉPÍTENI A MAGYAR GAZDASÁGOT. EGYSZERŰEN CSAK ÜZLETI ALAPON AKARUNK KAPCSOLATBAN LENNI NÉMETORSZÁGGAL”
– nyilatkozta Orbán Viktor a Neue Passauer Pressenek. Mindez része annak a mosolyoffenzívának, amelyet a magyar kormányfő azt követően indított, hogy Brüsszel kilátásba helyezte a hetes cikkely alkalmazását, amely elvben lehetővé tenné Magyarország kizárását az Európai Unióból. Ennek nyilvánvalóan minimális az esélye, hiszen ezt minden tagállamnak meg kellene szavaznia, ugyanakkor olyan fenyegetést jelent, amelyet komolyan vesznek Orbán környezetében. Ahol az sem maradt észrevétlen, hogy az idén nem volt magyar-német éves találkozó, holott 1990 óta mindig sor került erre, hiszen Németország Magyarország legfontosabb partnere az Unióban.
Véres karácsonnyal fenyegeti Európát és Amerikát az Iszlám állam
A fanatikus terrorszervezet katasztrofális vereséget szenvedett Szíriában és Irakban, de propagandaosztálya változatlan buzgalommal fenyegeti a világot. Ezúttal olyan posztereket tettek közzé, ahol a Mikulás térden állva könyörög az életéért egy állig felfegyverzett dzsihád harcos előtt.
A háttér pedig a szépen kivilágított Oxford Street Londonban, a Champs Élysées Párizsban vagy New Yorkban a Times Square. Más posztereken állig felfegyverzett dzsihád harcosok masíroznak Európa és Amerika nagyvárosainak utcáin a karácsonyi vásár kellős közepén. Mindez persze csak propaganda, de az Iszlám állam többször bebizonyította: képes annak ellenére vérfürdőt rendezni Európa egyes nagyvárosaiban, hogy fő erői visszaszorulóban vannak Irakban és Szíriában.
Nem törvényszerű a nagykoalíció folytatása Németországban, a szociáldemokraták csakis „nyílt végű”, nem feltétlenül a kormányzati szerepvállalásra irányuló tárgyalásokat hajlandóak folytatni az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unióval (CDU) és testvérpártjával, a Keresztényszociális Unióval (CSU) – mondta Berlinben Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke.
Az elnökség ülése után tartott tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az új kormány megalakítása nem sürgős feladat, mert Németországnak „cselekvőképes” ügyvezető kormánya van.
Elmondta, hogy a testület ellenszavazat nélkül elfogadta a csütörtökön kezdődő kongresszusra készített indítványt, miszerint az SPD készen áll megbeszélést folytatni a kormányzati együttműködés lehetőségeiről a CDU/CSU szövetséggel.
A szociáldemokraták a többi között egy – nemzeti szintű – „modern” bevándorlási törvény kidolgozásához, és a menekültek családegyesítési joga körüli viták „humánus” rendezéséhez is ragaszkodnak – mondta az SPD elnöke.
Közben, a szintén szociáldemokrata német külügyminiszter Párizsban az EU megreformálásáért szállt síkra. Sigmar Gabriel francia hivatali kollégájával, Jean-Yves Le Driannal találkozott. Az elhúzódó német kormányalakításra utalva Gabriel óva intett a német Európa-politika megtorpanásától. Mint mondta: Németországnak az európai reformmozgalom motorjának szerepét a kormányalakítás fázisában is be kell töltenie.
Gabriel – aki Emmanuel Macron francia államfővel is egyeztetett – kiemelte: bárki is alakít kormányt Berlinben, Franciaország oldalára kell állnia. Egyben nagyszerű felvetésekként méltatta a francia elnök európai uniós reformelképzeléseit. A francia vezető a többi között azt javasolta, hogy az eurózóna országai nevezzenek ki egy közös pénzügyminisztert és alakítsanak ki egy közös költségvetést.
„Otthon is vannak lehetőségek, ragadják ezeket meg!” – ezt tanácsolja azoknak a bevándorlóknak a német belügyminiszter, akiknek a menedékjogi kérelmét a hatóságok elutasították. A bevándorlók nagyrésze azonban azután sem hajlandó távozni, ha megkapta az elutasító végzést. Fellebbeznek. A várakozási idő újabb gondot jelent a német államnak, mely ezért most elhatározta: bónuszt kap az a család vagy egyén, aki lemond a fellebbezésről és hazatér.
Thomas de Maiziere német belügyminiszter a Bild am Sonntag című lapnak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy Szíriában végetértek a harcok, mert az Iszlám állam vereséget szenvedett. A lassan megkezdődhet az újjáépítés.
Németországba 2015-ben több mint egymillió bevándorló érkezett, a legtöbben Szíriából, a polgárháború elől menekültek. Németország szeretné hazaküldeni egy részüket, ezért a bónusz-program:
a családok 3000, az egyének pedig 1000 eurót kapnak, hogyha hazatérnek.
Eddig is járt személyenként 1200 euro minden felnőttnek, a gyerekek után gyerekenként ennek a fele. Most a bónusz nyilván megfontolásra készteti a bevándorlók egy részét. Csakhogy a német sajtó rámutat arra, hogy a felmérések szerint egy átlagos menekült 7000 eurót költött arra, hogy Németországba eljusson. Vagyis az új program sem igazán előnyös számukra . Ráadásul a helyzet a Közel-Keleten továbbra is bizonytalan. Minden percben kitörhet az újabb, még nagyobb háború – ezúttal Szaúd-Arábia és Irán között.
Németországban komoly belpolitikai válságot okoz a bevándorlás.
A szeptemberi választások óta Angela Merkel kancellár még mindig nem tudta megalakítani az új kormányt. Az előző koalíciós tárgyalások jelentős mértékben a bevándorlási ügyek miatt futottak zátonyra. Míg a markánsan jobboldali CSU ragaszkodott ahhoz, hogy legyen éves befogadási plafon, addig a bajor kereszténydemokraták szerint 200 ezer lehet a felső határ. A zöldek viszont ezt nem fogadták el. Merkel számára tehát sürgető a menekültproblémának legalább az átmeneti rendezése: ezért a bónusz a menekülteknek, ha hazatérnek Németországból a szülőföldjükre.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
