Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Kornai: egyetlen központból vezérelt államhatalom

0

Orbán rendszere nem mostanában fog összeomlani, de ez se tart örökké, „csak” azt nem tudjuk, mikor és hogyan szűnik meg, de hatékonysága alacsony, teljesítménye egyre csökkenő – mondta Kornai János nemzetközi hírű közgazdász a Klubrádióban.

Kornai János, aki élő műsorban igen ritkán fejti ki véleményét, nemrégiben esszégyűjteményben foglalta össze álláspontját a jelenlegi állapotokról. Az akadémikus, közgazdászprofesszor vitatja azon, évek óta hangoztatott jövendölést, hogy az Orbán Viktor által felépített rendszer össze fog omlani. Ugyanakkor az a véleménye, hogy azt a rendszert alacsony hatékonyság, egyre csökkenő teljesítmény jellemzi.

Nincs szabály arra, hogyan érnek véget az ilyen berendezkedések, de semmi se tart örökké – mondta Kornai. Mint fogalmazott, arra a következtetésre jutott, hogy „csak” azt nem tudjuk,

mikor és hogyan fog bekövetkezni a rendszer vége.

A fennálló berendezkedés mindent a hatalom megtartásának rendel alá, a gazdaságot is – fejtegette Kornai János, aki szerint az ilyen illiberális állam és a piacgazdaság rossz házasság. Szavai szerint olyan szisztémával van dolgunk, amely megtartja a klasszikus törvényalkotási eszközöket, de ezeket is hatalma alá rendelte.

Ez az állam belép a magángazdaságba, de elsősorban nem államosítással, bár ilyenre is volt néhány példa, mondjuk a közműágazatban – mondta Kornai János. Az Orbán-rendszer a „legkényelmesebb” megoldást választja, Fidesz-közeli cégekre hagyatkozik, amelyek a piacgazdaság törvényei szerint megvásárolják azt, amit kijelölnek nekik. Ugyanaz a központosítás, mint az államban.

„Vedd meg a Népszabadságot, és akkor nem kell az államnak beavatkoznia”

– írta le a képletet Kornai János.

A közgazdász szerint egyetlen központból vezérelt államhatalom van Magyarországon, ami felhasználja a kapitalizmus eszközeit.

Kornai János egyetért azzal a jellemzéssel, hogy az autokrácia egyik fontos jellemvonása a szegénység és a vagyoni különbségek növelése. Hasonlóan a Horthy-korszakhoz, a kiváltságosnak tekintett rétegnek hasznára akar válni a mostani berendezkedés is, bár ez a preferált réteg éppenséggel a Fidesz kreatúrája.

Ezt a berendezkedést nem zavarja a szegénység léte, de olyan szinten érdeke tartani, hogy ne legyen lázongás – mondta Kornai János.

Letartóztatták a lengyel katonai hírszerzés egykori parancsnokát

0

Piotr Pytel tábornokot azzal gyanúsítják, hogy túlságosan jó kapcsolatban állt az orosz titkosszolgálattal, és így intézte el a lengyel katonák hazajutását Oroszországon keresztül 2010-ben.

Ugyanezzel gyanúsítja a katonai ügyészség Piotr Pytel tábornok elődjét a katonai hírszerzés élén: Janusz Nosek tábornokot is.

Hogy miért éppen most jutott eszébe a katonai ügyészségnek ez a 2010-es ügy? Mert Piotr Pitel tábornok keményen bírálta Antoni Maczierewicz hadügyminisztert, aki szerinte súlyos hibákat követ el a lengyel hadsereg korszerűsítése terén.

Az ellenzék Varsóban a hadügyminiszter bosszújának tartja a kritikus tábornok letartóztatását.

Donald Tusk, aki jelenleg az Európai Unió elnöke, de korábban Lengyelország miniszterelnöke volt, kiállt mind a két tábornok mellett. Twitteren üzente meg a közvéleménynek Lengyelországban, hogy büszke arra, hogy a két lengyel tábornokkal együtt dolgozhatott.

Mind Piotr Pytel, mind pedig Janusz Nosek tábornokot kitűnő katonáknak és igaz hazafiaknak tartom – hangsúlyozta Donald Tusk. Jaroslaw  Kaczynski, a jelenlegi kormányzat erős embere, halálos ellenségének tekinti Donald Tuskot.

Jaroslaw Kaczynski ugyancsak halálos ellenségnek tekinti Vlagyimir Putyint, akit azzal gyanúsít, hogy parancsot adott ikertestvére meggyilkolására.

Lengyelország akkori elnökének a gépe Szmolenszk környékén zuhant le akkor amikor úton volt Katyn felé.

Katynban megemlékezést tartottak az ott meggyilkolt lengyel tisztek sírjánál. Kaczynski elnök gépe lezuhant. Mindenki meghalt. Jaroslaw Kaczynski szerint az FSZB, az orosz titkosszolgálat akciójáról volt szó. Az oroszok ezt cáfolják és azt állítják : a gép azért zuhant le, mert a ködben kísérelte meg a leszállást Szmolenszk környékén Oroszországban.

Magyar kannabisz: Legalizáció? Dekriminalizáció? Liberalizáció?

0

A Kannabisz legalizációjáról beszélgetett A Liberális Magyarországért Alapítvány (ALMA) a téma hazai civil szakértőivel a budapesti Gödör Klubban. Az ALMA Legalizálj! kampányának keretében került sor a beszélgetésre.

Sermer Ádám, a Liberálisok elnökhelyettese elmondta, hogy a szakmával együttműködésben óhajt a politikai párt a kannabisz témáról kampányolni, amely szerinte jelenleg fontos társadalmi kérdés. Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) volt munkatársa, jelenleg a Jogriporter Alapítvány igazgatója és blogger szerint az elmúlt években romlott a hazai kannabisz szabályozási témában a hangulat. Úgy vélte, a jelenlegi közhangulat nem kedvez a magyar drogreform törekvéseknek. Szerinte a kannabisz orvosi felhasználása hamarabb lesz itthon sikeres, mint a kannabisz rekreációs (nem gyógyászati) szabályozása, különös tekintettel a jelenlegi közép-európai reformokra. Szerinte fel kéne itthon ismerni a téma üzleti oldalát is.

Felvinczi Katalin, a Magyar Addiktológiai Társaság főtitkára egy kutatásukra hivatkozva kijelentette, hogy a kábítószer-, illetve marihuána használat elutasítottsága növekedett a hazai közvélekedésben az elmúlt időszakban. Szerinte a kannabisz szabályozásával kapcsolatban a legalizációt, a dekriminalizációt, valamint a liberalizációt külön kell választani. Magyarországon jelenleg is liberalizált a drogpiac, mindenki ahhoz jut hozzá, amihez szeretne, de nem mindegy a marihuána minősége. A lakosság körében hozzáférhető kannabisz minőségét illene szabályozni. A legalizáció egy kontrolláltabb szabályozást jelent, míg a dekriminalizáció egyfajta tiltást, ami fölött a hatóságok szemet hunynak. Felvinczi Katalin felhívta a figyelmet arra is, hogy a hazai felnőtt lakosság körében – ha nem is drámai mértékben – növekszik a fogyasztók száma.

Szelestei Miklós, a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület (MOKE) elnöke a kannabisz orvosi felhasználásáról beszélt. Szerinte a marihuána egészségügyi szabályozására szükség van. Móró Levente drogkutató hozzátette, hogy külföldről legálisan jelenleg is lehet kannabisz alapú termékeket behozni, de, mint gyógyszer ezekhez nincs TB támogatás, pedig szükség lenne rá. Szelestei Mikós is a TB támogatást hiányolta bizonyos kannabisz alapú gyógyszerekre, mellyel a nép körében kiterjeszthető és hozzáférhetővé válna az orvosi marihuána. Hangsúlyozta azt is, hogy jelenleg feketepiac van és nem mindegy a hozzáférhető kannabisz minősége. Móró Levente szerint szakmai vita nincs a témában, mindenki egységesen a hazai szabályozás szükségessége mellett foglal állást.

Szemelyácz János addiktológus szerint a gyógyszergyártókat kell meggyőzni, hogy látnak-e fantáziát a magyar piacban behozni a kannabisz-alapú gyógyszereket. Szelestei Miklós szerint a téma százezreket is érinthet Magyarországon a nép körében. Úgy vélte, például a CBD olajjal is az a probléma, hogy étrend-kiegészítőként van jelenleg itthon számon tartva, nem pedig gyógyszeralapanyagként, amihez TB támogatást lehetne adni. Sárosi Péter szerint az is probléma itthon, hogy nagyon átpolitizált a kannabisz téma. Az orvosi kannabisz-alapú termékeket külföldről kell rendelni. A marihuána hazai orvosi használatát szerinte lehetővé kéne tenni a döntéshozóknak. Ehhez megvan a nemzetközi jogi ENSZ keret is. Drága a magyaroknak külföldről rendelni ezen termékeket, ezért illene a hazai hatóságoknak szabályoznia azt, mert receptekkel olcsóbb lenne hozzájutni bizonyos kannabisz-alapú gyógyszerekhez. A témában már Lengyelország és Ausztria is lépéseket tett, Magyarországnak is illene megtenni a szükséges intézkedéseket.

Szerző: Víz Ági

Kínai kisokos: mit tegyünk atomtámadás esetén?

0

Ugorjunk a folyóba, ha látjuk a gyilkos felvillanást – ezt tanácsolják a kínaiaknak az Észak Koreával határos Csilin tartományban. Ahol kitört a pánik miután a központi pártlap  ismertette a kisokos jó tanácsait.

Eszerint ötféle veszély fenyeget nukleáris támadás esetén:

1/ a gyilkos felvillanás

2/ sokkoló erejű léghullámok

3/ sugárzás

4/ elektromágneses sugárzás

5/ nukleáris részecske hatás

Az első három azonnal halált okozhat- közli a megnyugtató hírt a kínaiakkal a kommunista párt helyi lapja. Amely nem hallgatja el, hogy Hirosimában a város 80 százaléka elpusztult és a halottak száma meghaladta a 70 ezret…

El innen, de hova?- kérdezte egy kétségbeesett családanya a kínai Facebookon. Peking is lőtávolban van, akkor hol lehetünk biztonságban ?- tudakolta egy másik rémült polgártárs a kínai társas oldalon. Miért kelt pánikot?- rótták meg az újságot a felelős elvtársak. Nagyon helyes, hogy felkészítik a lakosságot a nukleáris veszélyre!- védte meg a pártlapot a pekingi központ.

A Global Times című angol nyelvű újság, mely a központi vezetés nézeteit tükrözi, közölte, hogy kiéleződött a feszültség a koreai félszigeten.

Ez pedig azzal a veszéllyel járhat, hogy a konfliktusban akár nukleáris fegyvereket is bevethetnek. Mindezt akkor közlik Pekingben amikor az eddigi legnagyobb amerikai – dél-koreai hadgyakorlat zajlik a koreai félszigeten. Észak Koreában pedig kijelentik: ez már nyílt háborús fenyegetés!

Kína azt javasolta az Egyesült Államoknak, hogy ne rendezzen nagy hadgyakorlatot.

Cserébe Peking rábeszélte volna Észak Koreát arra, hogy állítsa le a nukleáris és rakéta kísérleteit. Trump nem fogadta meg a kínaiak tanácsát. Épp ez aggasztja Pekinget, ahol még emlékeznek rá, hogy a koreai háború idején /1950-1953/ az amerikai főparancsnok, Douglas MacArthur tábornok kérte az elnököt, engedélyezze az atomfegyver bevetését!

Truman elnök másként döntött: kirúgta a második világháború hősét, és nem dobtak le atombombát sem Észak Koreában sem pedig Kínában. Most viszont Donald Trump ül a Fehér Házban …

Történelmi látogatás: Erdogan Athénban

0

65 éve nem járt török államfő Görögországban, mert a két állam viszonya hagyományosan feszült. Igaz, hogy Recep Tayyip Erdogan tárgyalt már Athénben, de akkor „csak” miniszterelnök volt. Most pedig Törökország majdnem teljhatalmú elnöke.

A két állam kapcsolatában a szimbólumoknak nagy jelentősége van. Különösen amióta a Thesszalonikiben született Musztafa Kemal pasa, vagyis a modern török állam megalapítója, Kemal Atatürk serege élén kiverte Kisázsiából az előrenyomuló görög csapatokat.

Görögország ma is az Európai Unió egyik legerősebb hadseregét tartja fenn mindenekelőtt Törökország miatt.

A két állam között régi ellentét Ciprus. A görög rész független és az Európai Unióhoz tartozik, a másik rész török fennhatóság alatt áll.

Ciprusról a tárgyalások a két közösség között nyáron megszakadtak.

Erdogan Athénban mindenekelőtt arról a menedékkérőket érintő egyezményről tárgyal, melyet Törökország az Európai Unióval kötött. Ez érinti Görögországot is, mely az EU délkeleti kapuja.

Görögországban senki sem szeretné, ha megismétlődne a 2015-ös vészhelyzet, amikor többszázezer menedékkérő masírozott át az országon az EU belső része felé. Törökország azzal fenyegetőzik, hogy felmondja az egyezményt, melyet Erdogan elnök még Merkel német kancellárral kötött meg. Kevesen gondolják Athénban, hogy ezt komolyan gondolja, hiszen az egyezmény szép pénzt hoz Törökországnak. Ráadásul Trump jeruzsálemi döntése miatt most épp lángba borul a Közel-Kelet. Erdogannak aligha van szüksége újabb konfliktusra.

Ahol a görög és a török érdekek találkoznak az a gazdaság és főképp a turizmus.

A török gazdaság jól muzsikál annak ellenére, hogy Erdogan összeveszett az Európai Unióval és nincs jóban Amerikával sem. Görögország viszont még mindig az EU beteg embere. Ezért az olyan elképzelés, hogy épüljön gyorsvasút Thesszaloniki és Isztambul között mindkét fél számára előnyös lehet.

Soha ilyen sok török turista nem járt még Görögországban. Úgyhogy Erdogan elnöknek bőven van miről tárgyalnia Athénban, de a látogatás mégis inkább szimbólumnak tekinthető. Hiszen, mint az elején írtuk, 65 éve nem járt török államfő Görögországban.

Gyanúsan szaporodik Szabolcs-Szatmár-Bereg lakossága

0

Az Ukrajna és Magyarország közti nyugdíjmegállapodás felmondását a Bajnai-kormány már előkészítette, így a Fidesz-kormánynak csak az okmányokat kellett volna kicserélnie, ezt nyilvánvaló okokból mégsem tette meg.

Lövei Csaba, az Együtt nyíregyházi önkormányzati képviselője szerint nem az a fő baj, ha valóban Magyarországra települt és életvitelszerűen itt élő emberek itt kapnak nyugdíjat, hanem az, hogy ez egy közös ukrán-magyar politika maffia projektjévé vált és ide bejelentett, de valójában kinn élő emberek veszik igénybe tömegesen. Ráadásul ennek megelőzése mindössze ellenőrzési akarat kérdése lenne:

ha tucatnyian, sokszor százas nagyságrendben vannak egy ingatanba bejelentve

és adott ember láthatólag nyugdíját felvenni lép be havonta egyszer az országba és megy is vissza, az nem tud nem szemet szúrni.

De ugyanez a helyi választási szerveknek sem akar feltűnni. Bár régebben is volt nyugdíjegyezmény, mégsem éltek vissza vele, mivel nem volt rá politikai szándék. Most van, mert a Fidesz a magyar nyugdíjkasszát a jelek szerint szavazatvásárlásra használja.

Lövei Csaba szerint a sajtó és a pártok eddig a határon túli, listás mandátumot befolyásoló szavazatokkal foglalkoztak, holott ez a lényegi probléma, hiszen így a kormánypártok több tucat egyéni mandátumot befolyásolhatnak.

Adventi kampányt indított a Helsinki Bizottság

0

A karácsony előtti hetekben tíz olyan ügyfelüket mutatják be, akik nem hagyták, hogy az állam korlátozza jogaikat.

A Magyar Helsinki Bizottság közleményében azt írja, 1989 óta működnek jogvédő egyesületként, és idén várhatóan 2000 új ügyfelük lesz. Azt írják: „Legtöbbször nehéz sorsú embereknek segítünk, adunk ingyenesen jogi segítséget, biztosítunk képviseletet – nekik többnyire mi jelentjük az utolsó esélyt ahhoz, hogy szorult helyzetükből kikeveredhessenek.”

De, ahogy írják,

vannak olyan ügyfeleik is, akik másokkal vállalt szolidaritás, az igazságtalanságokkal szembeni kiállásuk vagy a szabadságjogok megvédése miatt kerülnek konfliktusba a hatalommal.

Az ő történetüket mutatják be rendhagyó adventi naptárukban, amely ide kattintva érhető el. Minden nap más történetét lehet elolvasni – az indulás napján, december 6-án például Szert Boglárkáét, aki az Antall József Tudásközpont irodavezetőjeként állt ki az ellen, hogy kollégáit megszégyenítsék politikai véleményük miatt, ezután pedig átszervezésre hivatkozva elbocsátották.

Ahogy írják, a következő napokban „jogellenesen letartóztatott kamionsofőr, abszurd módon előállított szociális munkás, elítélt környezetvédő és eljárás alá vont demonstrálók ügyei” követik Szert Boglárkáét.

Mellettük a naptárban helyet kapott a halálbüntetést ellenző Szent Miklós, és a 20. század egyik legismertebb emberi jogi harcosa, Szergej Kovaljov is.

A Helsinki Bizottság közleményében azt is írja:

bátorság kell ahhoz, hogy valaki tüntetést szervezzen, szembeszálljon az állami gyűlöletpropagandával, vagy megvédjen egy megtámadott nőt.

A Bizottság szerint „egy illiberális államban egy-egy per elvesztésénél sokkal nagyobb a kockázat, ügyfélnek és jogvédőnek egyaránt. Mert az állam igyekszik valamiféle bajkeverőnek, a többség érdekeit veszélyeztetőnek, olykor egyenesen nemzetárulónak beállítani őket.”

Azt írják: az egyáltalán nem jelent jót, ha egy állam vitatja a jogszerű tiltakozás jogát, ahogy annak Magyarországon sok példáját látni.

Trump most Budapestet és Varsót épít Washingtonban

0

Kelet-Európában, akárcsak az Egyesült Államokban az ellenzéknek meg kell szabadulni a liberális projekt azon elemeitől, amelyek önpusztítónak bizonyultak – mint az egyenlőtlenség gazdasága és a hatalmasokkal való összejátszás -, és a jobboldali populistákkal szemben valós ellenpontot kell felkínálnia. Ha ez nem történik meg, bízvást úgy tekinthetjük, hogy a liberalizmus nem támad fel, búcsút mondhatunk a szociális jólétnek, és felkészülhetünk arra, hogy nagyon gonosz idők következnek.

„Ki jósolhatta volna meg Trumpot? Lengyelország, Magyarország és Szlovákia” című cikkében John Feffer, A Külpolitikai Tanulmányok elnevezésű amerikai intézet Külpolitika fókuszban részlegének az igazgatója arról ír, hogy a hidegháború után a jobboldali populisták a gazdasági bizonytalanság kihasználásával kerültek hatalomra, és elemezte a címben szereplő három ország fordulat utáni történetét.

A kelet-európai fordulat évét, 1989-et úgy kell elképzelni,

mintha egy vonat indult volna egy lepusztult állomásról,

ahol nem kapható sem finom szendvics, sem olvasnivaló, az illemhelyek nem működnek, az információs pultnál nincs senki, és a hangszórók érthetetlen üzeneteket sugároznak. Amikor az indulást jelzik, az utasok felszállnak. Néhány szerencsés az I. osztály kocsiiba kerül, ahol jó kávé van, és kényelmes fekhelyek, egy valamivel nagyobb csoport a másodosztály ülésibe jut, és mindenki más teljesen lepusztult vagonokba szorul. Minden utasnak azt mondták, hogy a végállomás egy gyönyörűséges pályaudvar jól ellátott boltokkal, tiszta illemhelyekkel, segítőkész irányító rendszerrel, és egy olyan ország olyan városában áll, amelyet hasonlóképpen kiválóan vezetnek. A vonaton lévők mind azt hiszik, hogy egy csodálatos piaci demokráciába tartanak, ahol a politikai nézeteltérések és ideológiai harcok elvesztették jelentőségüket, csak a pragmatikus döntések maradtak, ezeket pedig politikacsinálók rágják át, és bürokraták hajtják végre. Az emberek tudták, hogy mit hagytak maguk mögött, és lelkesedtek a jövőért, de nagyon kevés elképzelésük volt az útról, amelyre elindultak.

Az első években az átalakulás vonata mendegélt.

A hátsó kocsikban volt ugyan némi morgás, de még minden utas a szerelvényen volt, és általános volt a terv, hogy elérik Nyugat-Európát. Végül az első osztályú utasok könnyedén megérkeztek Nyugatra. A másodosztályon utazók alig jutottak át a határon, a többiek meg nem jutottak messzire a kiinduló állomástól – írja a szerző. Saját 1990-es úti tapasztalatairól azt írja: úgy tűnik, a kelet-európai fővárosok elérkeztek Nyugatra, mindenki arra számított, hogy öt, de legfeljebb tíz éven belül úgy él majd, mint a bécsiek. Ha ez illúzió volt, akkor legalábbis részben azok a külföldi tanácsadók táplálták, akik akkoriban elárasztották a térséget. Sokak számára pedig az átalakulás csak néhány évig tartott, mert a városok hamar a multinacionális cégek tisztségviselőnek és a civil szervezeteknek helyet adó költséges hellyé váltak.

Magyarországra térve a szerző ismerteti Orbán indulását, és azt, hogy olyan pártot alapított, amelyhez csak 35 év alattiak csatlakozhattak. Az 1994-es választásokon a Fidesz ugyan visszaesett, de Orbánnak ennél nagyobb csalódás volt az a mód, ahogyan az SZDSZ – a Fidesz „felnőtt verziója” – koalícióra lépett a szocialistákkal. Ez volt az a pillanat, amikor elgondolkodott azon, hogy valóban a liberalizmus-e a megfelelő húzóerő saját személyes ambíciói számára, és elkezdte átalakítani pártját és önmagát. Amikor a gazdasági reformok következményei lecsaptak, Orbán az egyre erősebben illiberális magyar nacionalista szerepébe bújt, és egykor liberális pártja az új jobboldal oszlopává lett. 2010-ben másodjára is miniszterelnök lett, és ezt a helyet azóta tartja.

Orbán figyelemre méltóan sok területen megelőzte Trumpot.

Országa Oroszországgal szembeni régi ellenszenvét megfordítva körüludvarolta Putyint, és azt ígérte, hogy az orosz államhoz hasonló módon „illiberális állammá” alakítja Magyarországot. Harcba szállt a mainstream újságírás ellen, igyekezett akaratához igazítani az igazságszolgáltatást és az Alkotmánybíróságot, és úgy változtatta meg az államapparátust, hogy az a támogatói javára váljon. A talán leginkább baljóslatú fordulatában az alt right magyar változatának udvarolt a bevándorlók elleni álláspontjával és néhány antiszemita gesztussal” – írja Feffer: „Trump most Budapestet és Varsót épít Washingtonban, amikor tudtán kívül Orbán és Jarosław Kaczyński példáját követi.” Ezt követően a szerző megállapítja, hogy az ide-oda lengő inga hasonlata nem érvényesül, a kelet-európai választók nem mutatnak hajlandóságot arra, hogy vissza akarnának térni a liberális demokráciához, amely elvitte országukat az Ígéret Földjére, az EU-ba, és példájukat a térség más országai is követik. Európában az EU, amelynek nagy politikai súlya van, még ellensúlyt alkot a liberális projekt ezen elutasításához. Ám amennyiben nem tudja átalakítani a politikáját úgy, hogy ne csak a gazdag államoknak és embereknek kedvezzen, az EU reformjai nem fogják tudni feltartóztatni a reakció áradását. Néhány javaslat talán valamennyire vissza tudja fogni a száguldó kapzsiságot, de ezek a reformok nem fogják jelentősen fokozni a liberalizmust Kelet-Európában, hacsak a szervezet nem kezd el figyelmet fordítani a kontinens két része közötti, valamint a térség államaiban a nagyvárosok és a vidék között tátongó szakadékokra. – írta a szerző. Az amerikai helyzet további elemzése után megállapítja: ha a Trump féle „populizmusról” van szó, Kelet-Európa járt az élen. Most az a kérdés, hogy újra úttörő lesz-e. Ha a Trump-ellenes erők nem foglalkoznak a szavazók status quo feletti folyamatos utálkozásával, a kelet-európai példa sötét kilátásokat nyit egy olyan amerikai jövőre, amelyben a jobboldali libertáriusok, intoleráns nacionalisták és alt right szélsőségesek erősítik egyre inkább szorításukat az államapparátuson. Az inga kilengésére várni olyan, mintha Godot-ra várnánk. A politikai rendszer nem fogja magától visszanyerni egyensúlyát. Kelet-Európában, akárcsak az Egyesült Államokban az ellenzéknek meg kell szabadulni a liberális projekt azon elemeitől, amelyek önpusztítónak bizonyultak – mint az egyenlőtlenség gazdasága és a hatalmasokkal való összejátszás -, és a jobboldali populistákkal szemben valós ellenpontot kell felkínálnia. Ha ez nem történik meg, bízvást úgy tekinthetjük, hogy a liberalizmus nem támad fel, búcsút mondhatunk a szociális jólétnek, és felkészülhetünk arra, hogy nagyon gonosz idők következnek – írja a szerző.

The Nation

A hajléktalanokat segíti az Oltalom Karitatív Egyesület adománygyűjtő estje

0

Színészek, zenészek, táncosok, írók, költők, köztük Bánfalvi Eszter, Bíró Kriszta, Gergye Krisztián, Parti Nagy Lajos, Závada Pál és a Pa-dö-dő lép fel 2017. december 14-én 19 órától a budapesti Átriumban az Oltalom Karitatív Egyesület jótékonysági adománygyűjtő estjén. Az 5000 vagy 10 000 forintos jegyek megvásárlásával a nézők a hajléktalanokat ellátó kórház fenntartásához, az orvosi ellátás biztosításához járulnak hozzá. Az estén meleg sapkákat és sálakat is gyűjtenek.  

Az Oltalom Karitatív Egyesület csaknem harminc éve végez kiterjedt hajléktalan-, család- és idősellátást. Munkatársaik évente

5000 járó- és 400 fekvőbeteg ellátásáról, napi szinten pedig 500 hajléktalanról és 180 időskorú emberről gondoskodnak.

A non-profit szervezetre hatalmas teher nehezedik, leginkább azért, mert 2010-ben a Főváros egyoldalúan felmondta velük az együttműködést, vagyis a közszolgáltatási szerződést. Emiatt az egyesület intézményei évente összesen több mint egymilliárd forintos bevételkieséssel küszködnek.

Az egyik legnagyobb problémát a Dankó utcai kórház fenntartása jelenti, ahol 51 ággyal a nap 24 órájában látnak el beteg, rászoruló hajléktalanokat. Az ágyak egy részére az intézmény nem kap állami finanszírozást, ami nagyságrendileg havi másfélmillió forint körüli hiányt jelent az Oltalomnak. A hideg idő beköszöntével a helyzet súlyosbodik, hiszen a szokásosnál többen kerülnek bajba. Közös érdekünk, hogy az utcán élő beteg emberek mihamarabb gyors, szakszerű orvosi ellátást kapjanak és meggyógyuljanak.

A helyzet orvoslására az Oltalom Karitatív Egyesület 2017. december 14-én adománygyűjtő estet rendez a budapesti Átriumban.

A nézők az 5000 vagy 10000 forintos jegyek megvásárlásával az orvosi ellátás biztosításához járulhatnak hozzá.

A jótékonysági esten Iványi Gábor, az Oltalom Karitatív Egyesület vezetőjének rövid beszéde után fellép többek között Bánfalvi Eszter, Bíró Kriszta, Sárosdi Lilla színművész, Gergye Krisztián táncos-koreográfus, Darvasi László, Karafiáth Orsolya, Parti Nagy Lajos, Sándor Erzsi és Závada Pál író-költő,  valamint zenél Szalkay Dávid & The Jazzformers és a Pa-dö-dő. A jótékonysági rendezvényen meleg sapkákat és sálakat is gyűjtenek.

A magyarországi jogállamiság helyzete a téma Brüsszelben

0

Meghallgatást tart a jogállamiság magyarországi helyzetéről ma délelőtt az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága. A magyar kormányt ezúttal – eltérően a korábbiaktól – nem a kormányszóvivő, hanem Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviseli.

A reggel 9 órakor kezdődő meghallgatáson Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője, illetve Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója is részt vesz. A nyitóbeszédet Claude Moraes szociáldemokrata bizottsági elnök és Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő fogja tartani.

A magyarországi különjelentés elkészítésével megbízott Sargentini részben ezen meghallgatás alapján állítja majd össze a dokumentum tervezetét, melyet várhatóan márciusban fog ismertetni a bizottság tagjaival, akik még júniusban szavazhatnak róla. Szakértők szerint a jelentés szeptemberben kerül majd az EP plenáris ülése elé, és a testület adott esetben ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben.

A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett ország szavazati jogának felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit szinte kizártnak tartanak.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK