Egy argentin szövetségi bíró adta ki a parancsot Cristina Fernández de Kirchner ellen. Azzal vádolják, hogy akadályozta az 1994-ben a Buenos Aires-i zsidó központ elleni, 85 halálos áldozatot követelő merénylet ügyében folytatott vizsgálatot.
Cristina Fernández de Kirchner Fotó: MTI/EPA/David Fernandez
Cristina Fernández de Kirchner 2007 és 2015 között volt Argentína elnöke. Hazaárulás miatt folyik ellene eljárás, amiért megállapodott Iránnal, hogy a zsidó központ elleni merénylet megrendelésével vádolt magas rangú iráni tisztviselőket az argentin bírák Teheránban hallgassák ki, miután ezt Buenos Airesben nem tudták megtenni.
A vád Alberto Nisman ügyész által 2015 januárjában írt jelentésén alapszik, akit
négy nappal később holtan találtak meg, golyóval a fejében
– a hivatalos verzió szerint öngyilkos lett.
Argentína történelmének legsúlyosabb merényletében 1994. július 18-án felrobbantották az argentínai zsidó szervezetek Buenos Aires-i székházát. A támadásban 85 ember meghalt, több százan megsebesültek. A merénylet elkövetését máig sem vállalta senki, nem is tisztázták, de Izrael és a vizsgálattal megbízott argentin bírák Iránt vádolják.
Iránnal 2012-ben kötötték meg a paktumot, amelyet az ellenzéki tiltakozás ellenére a parlament is jóváhagyott. Az iráni parlament azonban nem fogadta el, és így nem is lépett életbe.
A nyomozás akadályoztatása miatt indított eljárást 2014-ben lezárták, majd 2017 elején újraindították. Az üggyel megbízott ügyész ezt azzal indokolta, hogy „bűnös tervet dolgoztak ki és valósítottak meg az iráni gyanúsítottak büntetlenségének biztosítására”.
Cristina Fernández de Kirchner, akit a bíró októberben hallgatott ki, „nagy bírósági botrányt” emlegetett. Azt mondta:
„Az üldöztetés célja, hogy megfélemlítsék az ellenzék tagjait.”
Kirchnert októberben megválasztották szenátornak, december 10-én kellene hivatalba lépnie. A letartóztatási parancs érvényesítéséhez előbb
a törvényhozásnak fel kell függeszteni a mentelmi jogát.
Ehhez a szenátus kétharmados többségére van szükség, amelynek rendkívüli ülését Mauricio Macri elnöknek kell összehívnia.
A bíró most elrendelte Hector Timmermann volt külügyminiszter és több más magas rangú vezető őrizetbe vételét is. A volt elnök ellen egyébként hűtlen kezelés és pénzmosás címén több más eljárás is folyamatban van.
A Fidesz alelnöke azt mondta: az intézet „sokkal, de sokkal nagyobb lóvét” kapott Soros György alapítványaitól, mint amit bevallott.
Az Eötvös Károly Intézet közleményében azt írja, hogy ez súlyos vád, ha igaz lenne, akkor meghamisították volna közhasznúsági jelentésüket. Németh Szilárd azt is állította, hogy ezt a nemzetbiztonsági szolgálatoktól tudja, és hogy a szolgálatok a Nemzetbiztonsági Bizottság ülésén nyilatkoztak erről, amit az ellenzéki képviselők is hallottak.
Ezeket az állításokat aztán Németh Szilárd nem tudta bizonyítani.
Szél Bernadett, a bizottság tagja korábban sajtótájékoztatón közölte, hogy a bizottság jegyzőkönyveinek tanúsága szerint az Eötvös Károly Intézetről az ülésen szó sem esett.
Az intézet közleményében azt írja: Németh Szilárd állításai azért is fenyegetők, mert „jogszerűen csakis bűncselekménnyel, illetve terrorgyanúval illetett személyeket, gonosztevőket szabad lehallgatni”.
A bíróság első fokú ítélete szerint
Németh Szilárdnak nyilvánosan bocsánatot kell kérnie,
és háromszázötvenezer forint sérelemdíjat is fizetnie kell.
Összecsapások törtek ki Izraelben Donald Trump döntése miatt, több magyar ügyben is az Európai Bírósághoz fordul az Európai Bizottság, az Európai Parlamentben Magyarországról tartottak meghallgatást, még mindig nincs megállapodás az MSZP és a DK között, Athénba látogatott a török elnök – összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit.
A radikális iszlámista szervezet vezetője, Iszmáil Haníje hadüzenetnek nevezte Donald Trump döntését, hogy elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, ezért intifádát, vagyis palesztin felkelést hirdetett. A szervezet szóvivője szerint „Trump megnyitotta a pokol kapuit”.
Az összecsapásokban már többen megsérültek.
Az izraeli miniszterelnök örült a döntésnek, rengeteg ország viszont elítélte.
Három ügyben is eljárás indul Magyarország ellen az Unió bíróságán
A kvótadöntés végre nem hajtása, a Lex CEU és a civiltörvény miatt indul eljárás. Ezekben az ügyekben a Bizottság
már korábban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben,
de a párbeszéd során nem sikerült rendezni a problémákat. Magyarország ugyanis nem tart be egy jogerős döntést, a két törvény pedig sérti az uniós alapszerződéseket.
Magyarország szerepében Szijjártó az EU szégyenpadján
Szijjártó Péter a meghallgatáson MTI Fotó: KKM
A mai brüsszeli, Európai Parlament-i meghallgatáson a magyar külügyminiszter legtöbbször a „mi, magyarok”-kal kezdte mondatait és kijelentette:
a magyar kormány elmegy a falig.
Természetesen a sorosozás sem maradt el. Gál Kinga fideszes EP-képviselő szerint a magyarországi médiahelyzet semmiben sem különbözik például a németországitól.
Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke és Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője a valós magyarországi helyzetről is beszélt.
MSZP-DK: nincs megállapodás
Továbbra sincs megegyezés a két nagy párt között, pedig már csak négy hónap van a választásokig. Információink szerint a mai forduló eggyel jobban sikerült, mint a korábbiak, jelentősen javult a hangulat és a konstruktivitás, de a végső szót még nem mondták ki. A jövő héten újra találkoznak.
Bárándy Gergely nem megy az LMP-be
Egy kormánypárti blog írta meg, hogy az MSZP politikusa az LMP-hez csatlakozik, a 24.hu-nak annyit erősített meg egy LMP-s forrás, hogy tárgyaltak vele. Bárándy Gergely viszont a Független Hírügynökségnek azt mondta: nem igaz a hír.
Undorítónak tartja a Soros-ellenes kampányt Trump volt magyar tanácsadója
„Tragikomikus, amikor egy Soros, egy Radványi és egy Gyurcsány egy véleményen van – márpedig a Soros elleni hadjárat kérdésében megegyezik hármunk álláspontja” – mondta a Független Hírügynökségnek adott interjújában Radványi K. Miklós, a Frontiers of Freedom jobbközép amerikai intézet külpolitikai kérdésekkel foglalkozó alelnöke.
A menekültkérdésben nem Sorossal, hanem Orbánnal ért egyet, mégis undorítónak tartja a magyar kormány Soros-ellenes kampányát.
Az önmagát racionális republikánusnak tartó szakértő szerint a történelem során mindig tragédiába torkollt, amikor Magyarország keletre fordult, vagy ha a kelet Magyarország felé fordult.
„Ilyenre a Rákosi-időben volt példa”
Még soha nem született olyan számvevőszéki döntés, amely egy ellenzéki párt választási indulását ellehetetleníti – ezt nyilatkozta a Független Hírügynökségnek Nyikos László, aki 12 évig volt Állami Számvevőszék alelnöke, egy cikluson át a parlament Költségvetési és Számvevőszéki Bizottságát is vezette.
Arra reagált, hogy a Jobbikot tiltott támogatás miatt 332 millió forint megfizetésére kötelezheti az Állami Számvevőszék, amely megközelíti a legerősebbnek tekinthető ellenzéki párt éves támogatását.
Kornai: egyetlen központból vezérelt államhatalom
Orbán rendszere nem mostanában fog összeomlani, de ez se tart örökké, „csak” azt nem tudjuk, mikor és hogyan szűnik meg, de hatékonysága alacsony, teljesítménye egyre csökkenő – ezt mondta Kornai János világhírű közgazdász a Klubrádióban.
A pápával találkozott az Igazgyöngy Alapítvány vezetője
Forrás: Facebook / L. Ritók Nóra
Három, az alapítvány által támogatott kislány is ott volt L. Ritók Nórával. Az első sorban ültek Ferenc pápa heti audienciáján, a pápa beszéde után pedig találkozhattak is vele.
A három kislány egy ajándék festményt adott a pápának,
L. Ritók Nóra pedig egy levelet, amelyben a magyarországi folyamatokról írt. Ferenc pápa magyarul köszöntötte őket.
Történelmi látogatás: Athénban a török elnök
65 éve nem járt török államfő Görögországban, mert a két állam viszonya hagyományosan feszült. Igaz, hogy Recep Tayyip Erdogan tárgyalt már Athénben, de akkor „csak” miniszterelnök volt. Most viszont elnökként látogatott Görögországba. Ciprus kérdése mellett a menedékkérőket érintő egyezményről, gazdasági kérdésekről és a turizmusról is tárgyalnak.
A radikális iszlámista szervezet vezetője, Iszmáil Haníje hadüzenetnek nevezte Donald Trump döntését, hogy elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, ezért intifádát, vagyis palesztin felkelést hirdetett. Az összecsapásokban már többen megsérültek. Rengeteg ország elítélte Trump döntését, igaz, volt olyan is, aki mellé állt.
Donald Trump az aláírás után Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo
Donald Trump tegnap jelentette be, hogy elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, és oda költözik az amerikai nagykövetség. Utána egyébként aláírta a moratóriumot, amellyel elhalasztja a nagykövetség költözését, az ugyanis még éveket vesz igénybe.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök történelmi jelentőségűnek nevezte Trump döntését, szerinte ezt a majdani izraeli-palesztin békének is tartalmaznia kell. Szerinte több ország követni fogja ezt a lépést – a Times of Israel Magyarországot is megemlíti, miután
Magyarország nem támogatott egy olyan uniós közös nyilatkozatot, amely elítélte Trump lépését.
A palesztin vezetők ugyanakkor természetesen elítélték a döntést. Mahmúd Abbász elnök azt mondta: Amerika szembemegy a nemzetközi joggal, bátorítja a megszállást, az izraeli telepesépítkezéseket, és ezzel tovább távolodott a béketárgyalások közvetítői szerepétől, aláásva a kétállami megoldást. Szerinte az intézkedés arról szól, hogy az Egyesült Államok feladja az elmúlt évtizedekben a békefolyamat támogatásában betöltött szerepét.
Több palesztin politikai csoport tiltakozó menetekre hívta az embereket a nagyobb ciszjordániai városokban, ahol az üzletek is bezártak, mert a szerdán még csak iskolákra meghirdetett sztrájk csütörtökre általánossá szélesedett.
A Gázát irányító iszlámista Hamász szóvivője azt mondta:
„Trump megnyitotta a pokol kapuit.”
A szervezet vezetője Iszmáil Haníje pedig arról beszélt: „December nyolcadikától, péntektől egy
új intifáda indítására szólítom fel a palesztin népet
a megszállással szemben, hogy kifejezze haragját a Jeruzsálemet érintő döntés miatt.”
Az első intifáda 1987 és 1993 között zajlott a palesztin területeken, ezalatt jött létre a Hamász. Tüntetéshullámok, összecsapások, kisebb támadások jellemezték, az oslói békefolyamat zárta le. A második 2000-ben kezdődött, miután a Palesztin Hatóságot vezető Jasszer Arafat az utolsó pillanatban elutasította a hosszú évek alatt kidolgozott béketervet, az akkori ellenzéki vezér Ariel Saron pedig provokatív módon felment a Templom-hegyre. A második intifáda brutális terrortámadásokat hozott, 2005-ig tartott, de iszlámista szervezetek utána is rendszeresen támadták Izraelt, főleg Gázából kilőtt rakétákkal. Harmadik intifádát többször is hirdettek már, néhányan a 2015-ben kezdődött késeléses terrortámadás-sorozatot is annak nevezték.
Az izraeli hadsereg szóvivője azt jelentette be, hogy Ciszjordániába vezényelnek több további zászlóaljat, más egységeket pedig készenlétbe helyez.
Donald Trumpot ábrázoló gúnyfigurát égetnek palesztinok a ciszjordániai Nábluszban Fotó: MTI/EPA/Alaa Badarneh
Több helyen már összecsapások is kitörtek palesztin tüntetők és izraeli katonák között. A Háárec szerint már legalább 19 sérültről tudni.
Nemzetközi reakciók
A reagáló országok többsége elítélte Trump döntését. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint Jeruzsálemnek mind Izrael, mind a jövőbeli palesztin állam fővárosának kell lennie. Azt mondta:
„Trump döntése rosszabb időkbe vihet vissza bennünket, mint amelyekben most élünk.”
Angela Merkel szóvivője a kancellárt idézve azt írta: a német szövetségi kormány nem támogatja Donald Trump álláspontját, „mert Jeruzsálem státuszát egy kétállami megoldás keretében kell rendezni”. Theresa May brit miniszterelnök azt mondta: a döntés nem használ a térségbeli békekilátásoknak. Szerinte „Jeruzsálemnek végső soron az izraeli és a palesztin állam közös fővárosává kell válnia”. Emmanuel Macron francia elnök azt mondta: helyteleníti Trump bejelentését, és ezt az álláspontot Franciaország az ENSZ Biztonsági Tanácsában is el fogja mondani.
Gennagyij Gatyilov orosz külügyminiszter-helyettes azt mondta:
az amerikai döntés a helyzet általános romlásához vezet majd a palesztin-izraeli viszonyban és az egész Közel-Keleten,
és ellentétes az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataival.
Csehország viszont az Izrael és Palesztina közti béke megkötéséig Jeruzsálemet ismeri el a gyakorlatban Izrael fővárosának az 1967-es demarkációs vonallal kijelölt határok között – közölte a cseh külügyminisztérium. A nagykövetség áthelyezéséről egyelőre nincs szó.
Jeruzsálem Fotó: MTI/EPA/Atef Szafadi
Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint érthetetlen, amit az amerikai elnök csinál, és „Trump bejelentése nem a kibékítésre, hanem a felforgatásra irányul”. A muszlim többségű Indonézia és Malajzia, valamint az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom és Irak vezetői is elítélték a döntést.
Az arab világból sokkal durvább reakciók is érkeztek. A libanoni Hezbollah egyik lapja „Halál Amerikára” feliratú címlappal jelent meg. Az Izraelt korábban többször megtámadó terrorszervezet vezetője, Haszan Naszrallah pedig azt mondta:
„Ma Palesztinában létezik egy erős, felhatalmazott ellenállás, amely több ezer rakétával rendelkezik, ezek csapást mérhetnek Tel-Avivra.”
A zsidó szervezetek közül sem mindegyik örül: az Egyesült Államok felnőtt zsidó lakosságának harmadát képviselő Reformzsidó Unió vezetőke szerint rosszul időzített a lépés, mert nincs átfogó terv az izraeli-palesztin békéről.
A Siratófal és a Templom-hegy Fotó: Németh Róbert
António Guterres ENSZ-főtitkár szerint csakis az Izrael és palesztinok közötti közvetlen tárgyalásokon lehet határozni Jeruzsálem státuszáról. Nyolc ország (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Svédország, Egyiptom, Szenegál, Bolívia és Uruguay) az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli összehívását kérte az ügyben.
Sorosozás az EP-meghallgatás kapcsán, Konrád György gyalázása, marihuána-legalizálás és Havas Henrik zaklatási ügye – a kormánysajtó alternatív valóságából szemléztünk.
Az Origo sajátos nézőpontból „tudósított” az Európai Parlamentben tartott meghallgatásról
„Ma tartják az újabb meghallgatást hazánkról, amit az Európai Parlament állampolgári jogok, igazságügyi és belügyi bizottsága (LIBE) szervez. Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogja képviselni, a másik oldalon ezúttal is a Soros által pénzelt Magyar Helsinki Bizottság fog állni, Pardavi Márta képviseletében. (…)
Soros emberei ma bizonyíthatnak a milliárdosnak (…)
Pardavi felmondja a Soros leckét (…)
Polyák Gábor nagyon retteg (…)
Alkotmányozó felhatalmazást kapott a Fidesz (…)
A zöldek is felmondták a Soros-leckét (…)
Konrád Györgyöt gyalázza a 888
„Konrád Gyuri bácsi korábban leilyenországozta Magyarországot, a milliókat megkárosító Soros Gyuri bácsit pedig szereti Széchenyi Istvánnal összehasonlítani.
Az idős agitátor most a Jobbik és a baloldal technikai koalíciójáról, és ezzel egyidejűleg Magyarország belpolitikai stabilitásának a feladásáról beszélt.
A szenilis vénember az ATV Egyenes beszéd című műsorában elmondta, hogy azonos véleményen van Heller Ágnessel, nem ellenezné, hogy legyen valamilyen „technikai koalíció” a Jobbik és a baloldal között.”
A Pesti Srácok bloggere a Liberálisokról
„’Szabad élet – szabad szívás!’ Aligha lehet más jelszava majd az ex-madaras Liberálisok tegnap meghirdetett marihuána-legalizáló kampányának. Fodor Gábornak a héten nem ez az első „nagy dobása”, kiállt Soros Nobel-békedíja mellett is. Kár, hogy a spekuláns pénzéért legalább olyan nagy a tülekedés a ballib oldalon, mint a romkocsmai spangli-voksokért.
Brendon, a lánglelkű ifjú liberális belépett kedvenc belvárosi romkocsmájába, és meghökkent. Szinte az összes asztaltól felé integettek. Hívogatóan, csábosan. Ugyan mindig is tudta, hogy hercig fiatalember, aki legalább napi két és félórát fordít megjelenésére, de az ekkora népszerűséghez nem volt hozzászokva. Ráadásul Pride-idő sem volt.”
A Magyar Idők az újabb zaklatási ügyről
„Most, hogy már napok óta a csapból is a Baukó Évát zaklató Havas Henrik által írt Vona Gábor-könyv folyik, az ember nem tudja eldönteni, vajon hármójuk közül melyiket sajnálja jobban. Merthogy állítólag mindhárman áldozatok. Sőt, zaklatottak.
Baukó Éva televíziós szexbajnoknőt azért kell sajnálnunk, mert Havas tanár úr évekkel ezelőtt piszkos ajánlatokat tett neki (el lehet képzelni, miket), amitől annyira kiborult szegény, hogy szépen induló pánerotikus pályája nyomban kisiklott, ő maga pedig italozó életmódba menekült.
Áldozat Havas Henrik is, hiszen a delnő támadása mellett még a nemzeti sajtó is zaklatta. Szemére vetették, hogy kizárólag negatív szereplőkről ír könyveket: kurvákról, gyilkosokról, drogosokról, most meg a Jobbik elnökéről… És persze Vona Gábor sem boldog.”
Gavin Williamson szerint így nem tudnának több gondot okozni.
A miniszter a jobboldali bulvárlapnak, a Daily Mailnek nyilatkozott. Szerinte egyetlen olyan dzsihádistát sem szabad visszaengedni Nagy Britannia területére, aki korábban elment harcolni az Iszlám Állam oldalán.
A terrorelhárítók körében nagy az aggodalom: az Iszlám Állam vereségei után hazatérhetnek a harcokban megedződött dzsihádisták, hogy aztán terrorakciókat kövessenek el Nagy Britanniában. Andrew Parker, a kémelhárítás főnöke azt mondta: 34 éves pályafutása alatt ilyen jelentős terrorveszélyt nem tapasztalt az Egyesült Királyságban. Azt is közölte a kormánnyal, hogy
kilenc terrorakciót hiúsítottak meg eddig ebben az évben.
A terrorelhárítók szerint körülbelül 800 brit ment Szíriába és Irakban harcolni, közülük mintegy 400 hazatért, őket figyelik a terrorelhárítók. 130-an meghaltak a harcokban. Maradt tehát körülbelül 270 olyan dzsihádista, akinek brit útlevele van.
„Őket semmiképp sem szabad visszaengedni Nagy Britanniába. Itt nagy valószínűség szerint terrorakciókat követnének el, ezért meg kell ölni őket”
– mondta a védelmi miniszter. Gavin Williamson azt is mondta: kész arra, hogy dróntámadásokat indítson a Közel-Keleten.
Nemcsak a menedékkérők átvétele, hanem a Lex CEU és a civiltörvény miatt az Európai Bírósághoz fordul a Bizottság.
Az Európai Bíróság épülete Luxemburgban Forrás: Wikimedia Commons
Ezekben az ügyekben a Bizottság már korábban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, amelyek célja, hogy a tagállamok teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Ahogy a Bizottság közleménye írja: „Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd keretében próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal.
Amennyiben a helyzetet a párbeszéd során nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat.”
Most ez is történik, több ügyben.
Kvótaügy
Ahogy már megírtuk, a Bizottság Csehországgal, Lengyelországgal és Magyarországgal szemben keresetet indít az EU Bíróságán, mert a három ország nem tett eleget menedékkérők áthelyezésére vonatkozó kötelezettségnek.
Magyarországnak összesen 1294, háború sújtotta országból érkező menekültet kellene befogadnia.
Az Európai Bíróság szeptember 6-án megerősítette, hogy a kvótadöntés érvényes, a három ország ennek ellenére sem hajtotta azt végre.
A menedékkérőkhöz kapcsolódik, hogy a Bizottság úgy döntött: indokolással ellátott vélemény megküldésével
újabb lépést tesz Magyarországgal szemben a menekültügyi jogszabályaival kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásban.
A Bizottság 2015 decemberében indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen ebben az ügyben. A magyar hatóságokkal folytatott többszöri egyeztetés, valamint a magyar menekültügyi törvény idén márciusban bevezetett módosításai kapcsán felvetődött aggályok nyomán a Bizottság 2017 májusában kiegészítő felszólító levél megküldéséről döntött. A magyar hatóságok válaszának elemzését követően, és figyelembe véve a magyar Országgyűlés által októberben elfogadott új jogszabályt, a Bizottság a levelében szereplő 11-ből 4 kérdésben nem folytatja tovább az eljárást.
Ugyanakkor a közlemény szerint
„a magyar hatóságok válasza nem oszlatja el az aggályok többségét”.
A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a magyar jogszabályok nem állnak összhangban az uniós joggal, különösen a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvvel, a visszatérési irányelvvel, a befogadási feltételekről szóló irányelvvel, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának több rendelkezésével.
Lex CEU
A Bizottság azért is keresetet indít Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságán, mert a tavasszal módosított felsőoktatási törvény
aránytalanul korlátozza az EU-n belüli és azon kívüli egyetemek tevékenységét,
ezért helyre kell állítani a törvény uniós szabályozással való összhangját.
A törvény elsősorban a Közép-Európai Egyetem, vagyis a CEU ellen irányul.
A CEU épülete Budapesten Fotó: MTVA/Bizományosi: Balaton József
A Bizottság szerint a módosított törvény nem egyeztethető össze a felsőoktatási intézmények szolgáltatásnyújtási szabadságával, valamint azon szabadságával, hogy az Unió területén bárhol letelepedjenek. Emellett a Bizottságnak továbbra is az a véleménye, hogy az új szabályozás ellentétes a tudományos szabadsághoz való joggal, az oktatáshoz való joggal és a vállalkozás szabadságával – amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosít –, valamint az Unió nemzetközi kereskedelmi jogi kötelezettségeivel.
Civiltörvény
A Bizottság a „külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvény” miatt is keresetet indít Magyarország ellen. Ebben az ügyben azért indult kötelezettségszegési eljárás, mivel Magyarország nem teljesítette a uniós alapszerződésnek a tőke szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseiből eredő kötelezettségeit.
A civiltörvény ugyanis közvetett diszkriminációt valósít meg és aránytalanul korlátozza a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat.
Ezen felül a Bizottság szerint Magyarország megsérti az egyesülési szabadsághoz, valamint a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jogot is, amely jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartája rögzíti.
A kormány nem tudta megfelelően megválaszolni az aggályokat, ezért a Bizottság korábban úgynevezett indokolással ellátott véleményt bocsátott ki. Erre a magyar hatóságok nem válaszoltak.
A Momentum szerint érdekes, hogy az Állami Számvevőszék valamiért éppen a választások előtt emleget tiltott támogatást a Jobbik pénzügyei körül, miközben a Fidesz módszerei ellen nem szólal fel.
A párt szerint bár a Jobbikot ugyanazok a jogok és kötelességek illetik meg, mint minden pártot, amelyik a demokratikus versenyben ma részt vesz Magyarországon, a demokrácia melletti elkötelezettségüket és ártatlanságukat bizonyítaniuk kell.
Ahhoz, hogy a többi ellenzéki párt egységesen kiálljon a Jobbik mellett, nem kamuvizsgálatoknak kell megfelelniük, hanem az alábbi kérdésekre kell választ adniuk:
Miért nem vizsgálták érdemben KGBéla ügyét?
Hozott be orosz pénzt a Jobbikba Kovács Béla?
Hogyan engedhette meg magának a párt több ezer plakát bérlését, majd felvásárlását?
Üzletel még egymással Kovács Béla és Szabó Gábor pártigazgató?
Ha a párt ezekre a kérdésekre kielégítő válaszokat ad, a Momentum kész támogatni a hatalommal szembeni fellépést.
Az Európai Bizottság bírósági szakaszba léptette az átmeneti kvótadöntés miatti uniós eljárást, erről döntöttek csütörtökön Brüsszelben.
Két éve a tagállami miniszterek úgy döntöttek, 120 ezer menedékkérőt osztanak szét a leginkább leterhelt Görögországból és Olaszországból. A magyar kormánynak most az Európai Bíróságon kellene elmagyaráznia,
miért nem tett semmit azóta a döntés végrehajtására,
miközben két hónapja már bukott emiatt egy pert – csak akkor még felperesként, mert a szlovákokkal együtt megtámadta a határozatot. Most alperes lesz, azaz őt perlik – közölte az Index.
Bár a bírósági döntés, illetve az egész eljárás hosszú időt vehet igénybe, annyi azonban bizonyos, hogy a magyar kormány – amelybnek már három hasobló ügye volt – újabb vereséget szenvedett, és ez még akkor is igaz, ha lassacskán okafogyottá válik az egész eljárás, mivel egyre kevesebb menekült érkezik, és az áthelyezésre várók is egyre fogynak.
Mindazonáltal összességében érthetetlen Orbán Viktor viselkedése, hiszen hosszú távon csak veszíthet az ország – és ezáltal a magyar lakosság az Európai Unióval folytatott háborúval. Persze tudjuk, hogy a magyar miniszterelnök belpolitikai célokra használja a menekültellenes akcióit, erre építi az egész választási kampányát.
Három, az alapítvány által támogatott kislány is volt vele, Ferenc pápa magyarul köszöntötte őket.
Forrás: Facebook / L. Ritók Nóra
L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány igazgatója (aki nemrég interjút is adott a Független Hírügynökségnek), a Facebook-oldalán számolt be a találkozásról.
Azt írja, az első sorban ültek Ferenc pápa heti audienciáján, amelyen több ezer ember vett részt. A pápa beszéde után találkozhattak is vele,
a három kislány egy ajándék festményt adott a pápának,
L. Ritók Nóra pedig egy levelet, amelyben azokról a kedvezőtlen társadalmi folyamatokról ír, amelyek következménye lett az oktatási szegregáció is. A Facebookon azt írja: „Nem vagyok vallásos ember, de
Ferenc pápa viszonyulása azokhoz a problémákhoz, amiben az Igazgyöngy is dolgozik, ugyanolyan alapokon nyugszik, olyan egyetemes értékeken, melyekben én is, mi is hiszünk.
Ez az a pont, ami miatt a levélben kértem áldását és közbenjárását a társadalom perifériáján élő gyerekek esélyteremtéséhez.”
Emellett ugyanezt kérte a civilek érdekében is, akik ma Magyarországon a kilátástalan helyzetben élőkön segítenek. Szóban csak pármondatos bemutatkozásra volt idő, de Ferenc pápa mindenkinek megfogta a kezét, és magyarul mondta, hogy Isten éltesse őket.
A találkozásról a Vatikán hivatalos lapja, az Osservatore Romano és a vatikáni rádió is beszámolt.
Az Igazgyöngy Rómában…elkezdtem egy albumot az útról, mert rengeteg élmény, fontos találkozás van most itt körülöttü…
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
