Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

A „cár ajándéka a fáraónak” – Épül az egyiptomi Paks

0

Vlagymir Putyin december 11-én nemcsak Szíriában járt: az orosz elnök a közel-keleti útja során meglátogatta Egyiptomot, amely az elmúlt években ismét nagyon jó viszonyt alakított ki Oroszországgal. A két ország együttműködése már-már az ötvenes és hatvanas éveket idézi, és rendkívül széleskörű. 

A kép forrása: MTI/EPA/AP pool/Alekszandr Zemlianicsenko

Ahogyan romlanak az amerikai-egyiptomi kapcsolatok, úgy közeledik egymáshoz Egyiptom és Oroszország. Ezt a közeledést elsősorban az idézte elő, hogy augusztusban Donald Trump törölte  az Egyiptomnak szánt 95 millió dollárnyi gazdasági (főleg élelmiszer-) segélyt, és visszatartott 195 millió dollár értékű katonai támogatást. Az elmúlt hetekben Abdel Fattah asz-Szíszi egyiptomi elnök

több olyan lépést is tett, amellyel ismét szorosabbá fűzte az egyiptomi-orosz viszonyt:

például egy olyan szerződést kötöttek a felek, amely értelmében Oroszország használhatja az arab ország légibázisait a saját légi hadműveleteihez.

A december 11-i Putyin-Szíszi találkozó, amely már az ötödik az egyiptomi elnök 2014-es hatalomra kerülése óta, ismét új dimenziókat nyitott meg az egyiptomi-orosz kapcsolatokban. Először is Oroszország megállapodást írt alá Egyiptommal arról, hogy hozzálát az észak-afrikai ország első atomerőművének építéséhez ed-Dabaa régióban. Erről már 2015 novemberében kormányközi megállapodást kötöttek, amelyben meghatározták az atomermőmű-építés gazdasági és technikai feltételeit.

Ezek pedig a magyarországi Paks beruházáshoz voltak hasonlóak: Az orosz Roszatom atomenergetikai vállalat építené meg az erőművet, amelyhez Oroszország 21 milliárd dollárnyi kölcsönt biztosít. Az orosz hitel a beszerzésekkel és az építkezésekkel kapcsolatos szerződések 85 százalékát teszi ki, a fennmaradó költségek 15 százalékát az egyiptomi félnek kell állnia. Az orosz kölcsönt az egyiptomi kormány 2016 és 2028 között használhatja fel, éves kamata 3 százalék.

A törlesztés 2029. október 15-től veszi kezdetét, és 22 évig tart.

Az előzetes számítások szerint 2024-ben áll üzembe az első reaktor,

és amennyiben mind a négy elkészül, akkor a létesítmény 4800 MW elektromos áramot lesz képes előállítani. Ez akár 50 évre elegendő árammal is képes lenne ellátni az országot, amely már egy ideje szenved a nem elegendő energiahordozóktól, az áramkimaradásoktól és szabotázsakcióktól, amelyek a csővezetékek vagy villanyvezetékek ellen hajtanak végre.

A nukleáris energetikai kérdéseken kívül más fontos dolgokról is tárgyaltak. Az egyiptomi Al-Ahram szerint szóba kerültek a Szuezi-csatorna térségében lévő különleges gazdasági övezetekbe való orosz befektetések és egy szabadkereskedelmi-övezet létrehozása Oroszországgal.

„Az elmúlt kilenc hónapban a két ország kereskedelmi forgalmának nagysága több mint négy milliárd dollárt tett ki”

– mondta az orosz elnök. Szíszi elsősorban a regionális történésekről beszélt, mint Donald Trump azon döntése, amely értelmében áthelyezi az amerikai nagykövetséget Jeruzsálembe, a líbiai káosz, vagy a szíriai háború.

Mindkét elnök kiemelte a terrorizmus elleni harcban való aktívabb együttműködés fontosságát, különösen a november 24-ei, a Sínai-félszigeten végrehajtott, több mint háromszáz halálos áldozatot követelő szúfi mecset elleni támadást követően.

Ezzel kapcsolatban Putyin még mindig nem engedélyezte a korábban megszakadt egyiptomi-orosz légijáratok újraindítását, amely nem kevés csalódottságot váltott ki a házigazdából és az egyiptomi sajtóból. Ezeket azért törölték, mert 2015. október 31-én felrobbant egy utasszállító, amelynek fedélzeten 212 orosz állampolgár utazott.  A gép elleni merényletet az Iszlám Állam Sínai-félszigeten tevékenykedő csoportja vállalta magára. A merénylet után Oroszország szinte azonnal hozzálátott a mintegy nyolcvanezer orosz turista hazamenekítéséhez. A Vörös-tenger térségében lévő üdülők szinte teljesen kiürültek, mivel az ott nyaralók több mint 70 százalékát oroszok tették ki.

Észak-Afrikában kaphat új erőre az Iszlám Állam

0

Az algériai külügyminiszter beszélt arról, hogy a terrorszervezet Líbiába, a Száhel övezetbe és a Szahara térségébe csoportosítja át egységeit.

Azt mondta: az Iszlám Állam felszólította követőit, hogy a közel-keleti vereségek után induljanak ebbe a térségbe. Olyan információik is vannak, hogy

a külföldi dzsihadistákat is áttelepítik.

Szerinte a terroristák egységei átszerveződnek, forrásokat gyűjtenek, és újabb ideológiai és katonai felkészítést kapott harcosok toborzására készülnek.

A terrorszervezet már korábban is komoly erőkkel volt jelen Líbiában. Más szakértők szerint a Fülöp-szigetek lehet az új célpont, ahol egy várost is lerohantak már, onnan több hónapig tartó harc után sikerült kiűzni őket.

Szakértők szerint a vereségek után az Iszlám Állam visszatérhet a korábban már alkalmazott gerillataktikához, és újabb merényleteket követhet el.

Lapszem – 2017. december 12.

0

December 12-e, kedd van, Gabriella napja, nézzük, miről írnak a mai újságok.

Havas Henrik politikai játszmáról beszél

A zaklatási botrány miatt felfüggesztett Havas Henrik a Magyar Nemzetnek azt mondta: politikai támadásnak értékeli a vádakat. Azt nem tudja, hogy az ATV belső vizsgálata még idén lezárul-e. Pert akar indítani az „összes olyan sajtótermék ellen, amelyik tényként kezeli a zaklatást”,

arról viszont még nem döntött, hogy az őt zaklatással vádoló két volt valóságshow-szereplőt is beperli-e.

Azt is mondta: egy lelkes, fiatal ügyvédet választ majd.

Sokan fűtenek környezetszennyező módon

A Népszava arról ír, hogy a települések több mint felén közepes vagy súlyos a lakossági fűtésből származó légszennyezés, az energiaszegénység a települési önkormányzatok csaknem 80 százalékát érinti. A lap a WWF Magyarország kutatása alapján azt írja:

a középületek hőszigetelésének, nyílászáróinak és fűtési rendszereinek állapota lehangoló,

harmaduknak semmilyen szigetelése nincs, az ablakok és az ajtók fele közepes vagy rosszabb állapotban van, a kazánok helyzete pedig csak kicsivel jobb.

Ötvenezer CT-vizsgálat daganatgyanú miatt

A Magyar Idők szerint ötvenezer olyan betegnél végeztek 14 napon belüli CT-vizsgálatot, akinél daganat gyanúja merült fel. A vizsgálatoknál

a várakozási idő csökkentését leginkább a szakemberhiány hátráltatja.

Az átlagos várakozási idő egy CT-vizsgálatra 2-4 hónap.

Egyre nagyobb bevételt hoz a boreladás

A Világgazdaság azt írja, hogy az évi 8-10 millió palack bort értékesítő áruházláncok 5-7 százalékos bevételnövekedéssel számolnak az idén.

Van, ahol a forgalom harmadát az ünnepi időszak adja.

Egy palack bor ára átlagosan ezer forint körül van, a legtöbben vörösbort vesznek (48 százalék), ezután jön a fehér (35 százalék) és a rozé (17 százalék).

Kongresszusi vizsgálatot sürget három nő, akiket Trump zaklatott

0

Két év alatt már tucatnyian vádolták meg Donald Trumpot szexuális zaklatással. Az esetek főleg azelőtt történtek, hogy politikai pályára lépett.

Az áldozatai közül három most a Reuters szerint azt mondta: a Weinstein-ügy kapcsán kirobbanó szexuális zaklatási botrányok miatti közhangulatban újra meg kellene vizsgálni Trump hasonló ügyeit. Az áldozatok szerint

Trump engedély nélkül megcsókolta, fogdosta őket, vagy a szoknyájuk alá nyúlt.

Azt mondták: nem gondolják, hogy az elnök le fog mondani a zaklatási ügyei miatt, de mindenképp kongresszusi vizsgálatot sürgetnek.

Trump tagadja a vádakat, de egy ügyben eljárás vár rá. A kampány alatt egyébként egy olyan felvétel is előkerült róla, amelyen vulgáris kifejezésekkel ecseteli, hogyan szokott nőket zaklatni. Emiatt elnézést kért, de azt is mondta: ez csak amolyan öltözői beszéd volt.

Fizetni kell majd a Pantheonért

0

Jövő májustól belépőt kell fizetniük a turistáknak az egyik legjelentősebb és leglátogatottabb római antik műemlékben.

A kulturális minisztérium bejelentése szerint 2018 májusától 2 euró (mostani áron 630 forint) belépődíjat szednek a turistáktól.

A hívek továbbra is ingyenesen mehetnek misére

a katolikus templomként működő, több mint 2000 éves épületbe, ezek alatt turisták nem mehetnek be. A bevételt főleg a működtetésre és a megőrzésre fordítják, de cél a turistaforgalom szabályozása, a biztonság növelése is.

A Pantheont, amely az egyik legjobb állapotban fennmaradt ókori épület, tavaly 7,4 millióan látogatták.

Tíz éve történt: Magyarország az elsők közt ratifikálja az uniós reformszerződést

0

A kormány napokkal az aláírás után beterjeszti a lisszaboni szerződést, hogy ratifikálja a parlament, ezt írta tíz éve, 2007. december 12-én a Független Hírügynökség.

Göncz Kinga akkori külügyminiszter azt mondta, hogy

egyedül Írországban tartanak népszavazást a szerződés elfogadásáról.

A reformszerződés az EU alkotmányát hivatott helyettesíteni, amelyet 2005-ben a hollandok és a franciák népszavazáson utasítottak el. A közösség azután döntött úgy, hogy olyan dokumentumot dolgoz ki, amelyről a tagállamokban nem kell referendumot tartani. Írország az egyetlen kivétel: az ott alkotmány írja ezt elő.

Göncz Kinga szerint

a reformszerződésbe minden olyan elem belekerült, amely Magyarország számára fontos.

Példaként említette a kisebbségi és emberi jogokat, valamint a tagállamok egyenlőségét. A dokumentum célja, hogy az Unió működését egyszerűbbé és átláthatóbbá tegye. A 27 tagállamnak 2008-ban kell ratifikálnia a szerződést, hogy az a 2009-es Európai Parlament-i választások előtt életbe is léphessen – írta tíz éve a Független Hírügynökség.

Korrupció: más világ a hivatalosságé és más a lakosságé

0

Az ügyészségen nagyjából mindent rendben látnak a korrupció elleni küzdelemben, s elégedettek az eredményekkel. Mintha másik világban élne a lakosság, amely szerint óriásit nőtt a korrupció három év alatt. És ebben elválik egymástól a két illiberális uniós ország útja.

A Legfőbb Ügyészség az elmúlt években jelentős eredményeket ért el a korrupciós bűncselekmények elleni küzdelemben, mindig elrendelte a nyomozást, amikor az EU csalás elleni hivatala (OLAF) ezt jelezte – mondta a legfőbb ügyész helyettese a korrupció elleni világnap alkalmából.

Belovics Ervin elmondta, hogy eddig 38 alkalommal indult nyomozás az OLAF kezdeményezésére, és kilencben emeltek vádat. Elmarasztaló ítélet eddig két ízben történt. Azt is megtudhatta a nagyérdemű, hogy az elmúlt tíz évben a korrupciós ügyek 60 százalékában volt vádemelés. Elégedettségének adott hangot a rendezvényen Pintér Sándor belügyminiszter és az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Handó Tünde is.

Egészen más kép bontakozik ki abból a felmérésből, amelyet most készített az Európai Bizottság. Az Eurobarometer egyértelműen a korrupciót jelentős problémának írja le Magyarországon.

A lakosság zöme, 86 százaléka széleskörűnek látja a korrupciót,

szemben az uniós 68 százalékos átlaggal. Egyenesen bronzérmes az ország annak megítélésében, hogy növekedett-e ez a jelenség: hazánkfiainak 58%-a szerint romlott a helyzet, csupán 4% gondolja, hogy javult. (Ciprusban és Spanyolországban látják sötétebben ezt.)

Forrás: Eurobarometer

Verjük a mezőnyt annak elfogadásában, hogy a közszférában az eljárások során ajándékot, pénzt kell adni. Minden második lakos szerint ez olykor elfogadható, az EU átlagában ez 18 százalék.

A helyzet drámai voltára mutat rá az, hogy a

magyaroknak alig 35 százaléka utasítja el a korrupciót,

amivel a lettek (34 százalék) után a második legrosszabb eredményt érjük el. Az EU-ban az elutasítottság aránya éppen duplája a magyarénak.

A felmérés rávilágít arra is, hogy Magyarország ugyan nem egyedül lóg ki mindinkább az uniós közösségből, és ebben szoros szövetségese Lengyelország, éppen a korrupció az, amiben a „két jó barát” nem tart össze. A lengyelek 29 százaléka szerint csökkent a korrupció, és csak 15 százalékuk tapasztalt romlást.

Orosz kémkedés Amerikában: informatikai Pearl Harbor?

0

Ugyanaz történt velünk, mint szeptember 11. előtt, egészen egyszerűen nem működött a fantáziánk: nem számítottunk rá – ezt mondta a CIA egykori igazgatóhelyettese.

Michael Morell volt az, aki George W. Bush elnököt tájékoztatta percről percre szeptember 11-én és az azt követő időszakban. 33 évet húzott le a CIA-nél. A választások előtt kilépett, és a kampány idején nyíltan Trump ellenfelét, Hillary Clintont támogatta.

Most a Politico európai kiadásának nyilatkozott, és azt mondta:

az amerikai kémelhárítás egészen egyszerűen nem gondolt arra, hogy az orosz hírszerzés beavatkozik az elnökválasztási kampányba.

Márpedig ez történt. Morell két dolgot tart különösen súlyosnak: az egyik Hillary Clinton magánlevelezésének fejtörése, a másik pedig az orosz hackerek beavatkozása egyes amerikai államok választási rendszerébe.

Morell szerint a grúziai háború változtatta meg Putyint, aki úgy érzi, az USA meg akarja buktatni. Ezért előre menekül. Trump egyébként ugyanígy érez – állítja a veterán CIA főnök. Az, hogy titkosszolgálati vezetők nyíltan bírálják az Egyesült Államok elnökét, üldözési mániát vált ki Donald Trump-ból.

Morell azt is mondta:

az a legfontosabb, hogy az elnököt kik tájékoztatják a világ ügyeiről.

Szerinte ezek az emberek, a hadügyminiszter és a nemzetbiztonsági tanácsadó is profik, akik visszatarthatják Trumpot a kalandoktól.

Az orosz kémkedés ügyében Robert Mueller különleges ügyész, az FBI volt vezetője vizsgálatot folytat, ami akár Trumpot is elérheti.

Itt az EU közös védelmi rendszere

0

Huszonöt tagállam – köztük Magyarország – aláírta a PESCO-t, a közös védelmi programot.

Ezt még a lisszaboni szerződés határozta el, de hosszú évekig nem történt semmi. A közös határvédelem és az orosz fenyegetés most mégis rádöbbentett a tagállamokat:

itt az idő a katonai együttműködésre.

Azért vált ez most lehetővé, mert Nagy Britannia, amely elszántan ellenezte a közös védelmi terveket, kilépőben van az Európai Unióból. Az angolokon kívül az írek és a máltaiak maradtak még kívül a közös védelmi rendszeren. Ők szintén azt gondolják: ha védelem, akkor NATO.

A menekültválság és az orosz fenyegetés viszont rádöbbentette a 25 tagállamot, hogy csakis közösen lesznek képesek megvédeni az európai határokat. Ráadásul Donald Trump kétértelmű kijelentései arról, hogy az európai szövetségesek mennyire számíthatnak Amerikára nehéz helyzetben, megerősítették a brüsszeli döntés támogatását a tagállamokban.

Jean Claude Juncker szerint Csipkerózsika felébredt.

Jövőre 17 közös védelmi program indul el. Federica Mogherini, az EU „külügyminisztere” történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy 25 tagállam zöld jelzést adott a közös védelmi politikának az Európai Unióban.

Ők nyerhetnek Golden Globe-díjat

0

Kihirdették a 2018-as Golden Globe-díjak jelöltjeit. Guillermo del Toro A víz érintése című fantasyfilmjét összesen hét díjra jelölték. Enyedi Ildikó Arany Medve-díjas filmje, a Testről és lélekről lecsúszott a jelölésről a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában.

A Hollywoodban akkreditált külföldi tudósítók szervezete hozta nyilvánosságra a jelölteket. Del Toro hidegháborús filmje A Pentagon titkai című sajtódrámával, a második világháborús Dunkirkkel, a Három óriásplakát Ebbing határában című filmmel, valamint Luca Guadagnino Szólíts a neveden című alkotásával száll versenybe a legjobb drámáért járó díjért.

A vígjátékok és zenés filmek mezőnyében a James Franco rendezte The Disaster Artist, Jordan Peele nagyjátékfilm-rendezői debütálása, a Tűnj el! című horror, Greta Gerwig Lady Bird című filmje, a Zendaya, Rebecca Ferguson és Hugh Jackman főszereplésével készült A legnagyobb showman, valamint a Margot Robbie nevével fémjelzett Én, Tonya című életrajzi dráma nyerhet.

A televíziós alkotások mezőnyében a Hatalmas kis hazugságok című HBO-sorozatot jelölték a legtöbb, összesen hat díjra.

Magyar jelölt nincs

A legjobb idegen nyelvű filmek között szerepel Angelina Jolie First They Killed My Father című filmje (kambodzsai), Fatih Akin Aus dem Nichts című krimije (német-francia), a Szeretet nélkül című dráma (orosz), az Una Mujer Fantástica című dráma (chilei) és A négyzet (svéd-német-francia).

Enyedi Ildikó Arany Medve-díjas filmjét, a Testről és lélekrőlt végül nem jelölték.

A film producere, Mécs Mónika a múlt héten a FüHü-nek azt mondta, hogy mivel kicsit későn kezdték a Golden Globe- és az Oscar-kampányt, ezért bármi megtörténhet, és mivel a film már úgyis annyi mindent nyert, nem lenne nagy okuk a csalódottságra, ha elmaradna a jelölés.

Enyedi Ildikó filmje a negyedik magyar alkotás lehetett volna, amelyet jelöltek ebben a kategóriában.

Legutóbb két évvel ezelőtt versenyzett hazai film a Golden Globe-ért, a Saul fia, amely nyerni is tudott.

Ezzel az első magyar film lett, ami Arany Glóbuszt kapott.

Most, hogy a Golden Globe esetében nem jött össze a jelölés a Testről és lélekrőlnek, kérdés, hogy mi lesz az Oscarral, hiszen a Golden Globe-ot sokszor az Oscar előszobájának tartják. Ez utóbbi díj jelöltjeit 2018 januárjában jelentik meg, de a legjobb idegennyelvű film kategóriájában még idén közzétesznek egy úgynevezett shortlistet, és ezt szűkítik majd öt jelöltre januárban.

További jelöltek

A legjobb drámai színész a férfiaknál Timothée Chalamet (Szólíts a neveden), Daniel Day-Lewis (Fantom férc), Tom Hanks (A Pentagon titkai), Gary Oldman (A legsötétebb óra) vagy Denzel Washington (Roman J. Israel, Esq.) lehet, a nőknél pedig Jessica Chastain (Elit játszma), Sally Hawkins (A víz érintése), Frances McDormand (Három óriásplakát Ebbing határában), Meryl Streep (A Pentagon titkai) vagy Michelle Williams (A világ összes pénze).

A vígjátékoknál és zenés filmeknél a legjobb férfi színész díját Steve Carell (Battle of the Sexes), Ansel Elgort (Nyomd, Bébi, nyomd!), James Franco (The Disaster Artist), Hugh Jackman (A legnagyobb showman) és Daniel Kaluuya (Tűnj el!), a nőknél Judi Dench (Viktória királynő és Abdul), Helen Mirren (The Leisure Seeker), Margot Robbie (Én, Tonya), Saoirse Ronan (Lady Bird) és Emma Stone (Battle of the Sexes) nyerheti meg.

A legjobb rendező kategóriában Guillermo del Toro (A víz érintése), Martin McDonagh (Három óriásplakát Ebbing határában), Christopher Nolan (Dunkirk), Ridley Scott (A világ összes pénze) és Steven Spielberg (A Pentagon titkai) esélyes a díjra.

A legjobb animációs film kategóriájában a Bébi úr, a The Breadwinner, a Coco, a Ferdinánd vagy a Loving Vincent nyerhet.

A legjobb drámai televíziós filmsorozat kategóriájában a The Crown, a Trónok harca, A szolgálólány meséje, a Stranger Things és a Rólunk szól, míg a vígjátékoknák a Feketék Fehéren, a The Marvelous Mrs. Maisel, a Master of None, a SMILF, valamint a Will & Grace nyerheti meg a Golden Globe-ot január 7-én.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK