Minden törvényes eszközzel fellépünk az izraeli zászlók égetése és az antiszemitizmus ellen – hangsúlyozta Németország kancellárja. Angela Merkel azt követően mondta el a véleményét, hogy Berlinben többezer ember tüntetett Trump jeruzsálemi döntése ellen.
Ismeretes, hogy az amerikai elnök elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának és ez világszerte tiltakozást váltott ki. A kancellár közölte, hogy megérti a tiltakozást, de ez nem szolgáltathat okot semmifajta antiszemita akcióra. Ugyanezt hangsúlyozta a német belügyminiszter. Lothar de Maiziere szerint Németország alkotmányával ellentétes az antiszemitizmus, ezért
minden lehetséges eszközzel fel kell lépni ellene.
Németországban él Európa egyik legnagyobb muszlim közössége, melyet különösen érzékenyen érint a Jeruzsálemről szóló amerikai döntés, hiszen a város szentnek számít Mohamed próféta követői számára is.
Az Iszlám Állam arra szólította fel híveit, hogy Trump jeruzsálemi döntése nyomán támadjanak zsidó célpontokat Európában és Amerikában is. Manhattanben egy 27 éves bangladesi fiatalember robbantott kézműves bombát. Letartóztatták. Kihallgatása során azt vallotta: azért követte el tettét, mert ily módon akart tiltakozni Trump jeruzsálemi döntése és az ellen, ahogy Izrael bánik a palesztin tüntetőkkel. Elítélte azt, hogy az izraeli légierő csapást mért a gázai övezetre, ahonnan rakétát lőttek ki Izraelre. A terrorelhárítás Németországban és más európai államokban megerősítette a lehetséges zsidó célpontok védelmét.
Az elnök nagyképernyős televíziót szereltetett be ebédlőjébe, hogy ott se maradjon le semmiről. Donald Trump a fontos megbeszélések során is a televíziót nézi, de leveszi a hangot.
Trump napi nyolc órán át nézi a televíziót – ezt állítja a New York Times, amely az amerikai elnök körülbelül 60 munkatársát kérdezte ki arról, hogy mivel is tölti napjait a Fehér Ház ura. A 71 éves Trump minden nap fél hatkor kel, és első dolga az, hogy bekapcsolja a televíziót. Először a CNN híreit nézi meg.
A hírtelevíziót Trump utálja, de nézi
– állítja a New York Times. Fake news (álhír)- írta róla rendszeresen Twitteren az USA elnöke. Aki azután a nap további részében „baráti” televíziókat néz: mindenekelőtt a jobboldali Fox tévét. A reggel a Fox and Friends-szel kezdődik és később is ez a televízió uralja Trump médiavilágát. Az elnök nagyképernyős televíziót szereltetett be ebédlőjébe, hogy ott se maradjon le semmiről. Napi 4-8 óra Trump fejadagja. Ez úgy jön ki, hogy az elnök a fontos megbeszélések során is a televíziót nézi, de leveszi a hangot.
Donald Trump persze nem hagyta annyiban a dolgot. Fő kritikusainak megüzente:
nem igaz, hogy TV-függő lenne.
Inkább csak dokumentumfilmeket néz. Steve Bannon, aki a választási kampányban és sokáig a Fehér Házban is Donald Trump fő kommunikációs tanácsadója volt, arról számolt be, hogy az elnök „muníciót gyűjt” a televízióból. Abból indul ki, hogy az átlagos amerikai választó is elsősorban a televízióból értesül a világról. Az elnök Twitter-üzeneteinek jórésze a televízió alapján készül – írta Steve Bannon.
És az írott sajtó? Donald Trump csak olyasmit olvas, ami őt dicsőíti – állapította meg Steve Bannon, akinek döntő szerepe volt abban, hogy az ingatlanvállalkozó és reality show-műsorvezető az Egyesült Államok elnöke lehessen.
Buszgyár, helyesebben összeszerelő üzem Iránban fog épülni. Nem magyar dolgozóknak ad munkát, nem Magyarországon termel profitot, viszont a magyar állami Eximbank ad rá 50 milliárd forint hitelt.
Irán ezer Ikarus-buszt vásárol Széles Gábortól – jelentették be Varga Mihály és Széles Gábor iráni látogatásán.
Csakhogy Ikarus busz 15 éve nem készült, az utolsót 2003-ban adták el. Szélesnek se busza, se buszgyára nincs. Buszgyár, helyesebben összeszerelő üzem Iránban fog épülni. Nem magyar dolgozóknak ad munkát, nem Magyarországon termel profitot, viszont a magyar állami Eximbank ad rá 50 milliárd forint hitelt. Ez lényegében annyit jelent, hogy a magyar adófizetők vásárolnak Iránnak egy buszgyárat. Széles Gábor viszont bizonyára keresni fog rajta.
A Demokratikus Koalíció szerint ez a tranzakció mindennél világosabban mutatja a „keleti nyitás” politikájának lényegét: haszna nem az országnak, legföljebb néhány magyar oligarchának van belőle, amit a magyar adófizetők kamatostul megfizetnek. Az új, demokratikus kormány haladéktalanul véget vet a „keleti nyitás” szélhámosságának.
A 888.hu egy Jobbik és a Hanuka témájú karikatúrával gazdagítja az ízléstelenség terjesztésének világmozgalmát.
A kormánynagyonközeli portál ezenkívül egy meglepő felfedezésről is beszámol: Soros készíti elő a Trump elleni zaklatási vádat
A szervezet nem titkolt célja, hogy a #metoo-kampányt kihasználva sározzák be, járassák le, majd távolítsák el a hatalomból az amerikai elnököt. A Brave New Films nevű csoport novemberben indította el az elnök elleni kampányát; akkor egy filmet adtak ki „16 nő és Donald Trump” címmel.
A Soros Györgyhöz köthető szervezet magát nem tartja partizáncsoportnak és tagadják, hogy csak Trump elmozdítása lenne az elsődleges céljuk. Sajtóinformációk szerint az amerikai spekuláns a baloldali szervezetnek a Nyílt Társadalom Alapítványokon keresztül utalja a „támogatást”.
Mint ismeretes, Soros György 25 millió dollárral támogatta Hillary Clinton kampányát. Miután kiderült, hogy a demokraták elnöke elbukta novemberben a választást, Soros további 18 millió dollárt utalt a Nyílt Társadalom Alapítványoknak, hogy így finanszírozza a Trump-ellenes műveleteket.
A Pesti srácok sem marad el a felfedezésekkel: ezúttal Budaörsön robbantott.
Budaörs szerdán szavaz arról, hogy csatlakozzon-e az European Coalition of Cities Against Racism (ECCAR) nevű szervezethez – erősítette meg a Magyar Időknek a budaörsi Fidesz elnöke. A javaslatot a volt SZDSZ-es Wittinghoff Tamás budaörsi polgármester terjesztette elő.
Nagy Sándor András a Magyar Időknek elmondta, a szervezetnek van egy 10 pontos akcióterve arról, hogyan kell a migránsokat integrálni. Ennek egyik pontja arról szól, hogy a választójoggal nem rendelkező migránsokat politikai hatalommal ruházzák fel. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy migránstanácsok alakulnának, amelyek megválasztanák ugyancsak migráns elnöküket is. De az akcióterv egy másik pontja azt javasolja, vegyenek fel migránsokat a polgármesteri hivatalokba a dolgozók közé. Hangsúlyozta, hogy bár a szervezet azt mondja magáról, hogy a rasszizmus ellen harcol, valójában az illegális bevándorlókkal foglalkoznak.
A Magyar Idők parlamenti tudósítással járult hozzá a magyarországi médiavilág kiszélesedéséhez:
Határozatot fogadott el az Országgyűlés az Európai Parlament november 16-án megszavazott, a „Soros-terv végrehajtásáról szóló” határozatával szemben. A dokumentumot 142 kormánypárti és jobbikos igen és 3 – független képviselőtől érkezett – nem szavazattal fogadták el a képviselők.
A parlament ezzel kimondja, hogy
felháborítónak tartja, ezért elutasítja a bevándorlók befogadására és szétosztására irányuló rendeleti javaslatot, azt, hogy állandó betelepítést és kötelező szétosztást indítsanak el az európai nemzetek kárára.
A bevándorlók kötelező kvóta alapján történő szétosztása visszafordíthatatlanul megváltoztatná Európa jövőjét és kultúráját – olvasható a határozatban.
A Magyar Hírlap Merkelisztán katonái címmel közöl egy véleménycikket:
Ne szólj szám, nem fáj fejem! – a német és általában a nyugati mainstream politika jól megtanulta a Csengetett Mylord Mrs. Liptonjának örök bölcsességét. Esetükben azonban finoman szólva sem garancia a sikerre, ami meg is látszott a legutóbbi német választások eredményén. A liberális sajtóban előszeretettel ujjonganak az úgynevezett populista pártok elmaradt diadalai felett, de a helyzet az, hogy Ausztriában Sebastian Kurz, Hollandiában pedig Mark Rutte is úgy körözte le a „jobboldali populistákat”, hogy lényegében átvette a retorikájukat, azt a határozottságot mutatta fel a biztonság és a migráció kérdésében, amit a választók elvártak. A bevándorlók integrációja valójában sem Németországban, sem máshol nem tekinthető sikertörténetnek.
Németországot még valóban Németországnak hívják, de ha így haladunk, megérjük, hogy valami píszíbb nevet kap. A Merkelisztán vendégszeretően hangzik, de ehhez alighanem a németeknek is lesz egy-két szavuk.
A CIG Pannónia csaknem negyedét veszi meg a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Konzum Nyrt. – közölték a cégek. A 8,2 milliárdos ügylet kölcsönös részesedésszerzéssel zajlik.
A valamikor az első Fidesz-kormány pénzügyminisztere, majd tőzsdeelnök Járai Zsigmond által alapított CIG Pannónia életbiztosító és a Konzum Nyrt. bejelentette, hogy kölcsönös részesedést szerez egymásban.
A konzum megszerzi a CIG 24,85 százalékát, 8,2 milliárd forint értékben tőkeemelést hajt végre. Ennek sorában 4,1 milliárdért új részvényeket bocsát ki, amelyeket lejegyez a Konzum. Ugyanezzel párhuzamosan a Konzum is kibocsát új részvényeket ugyanennyiért, amelyeket pedig a CIG vesz meg.
A Konzum közel ötöde Mészáros Lőrincé, a társaság igazgatóságába betette mindhárom gyerekét.
Korábban sorra vásárolta be magát különféle ágazatba tartozó társaságokba a felcsúti polgármester. Például lett ingatlanos cége, máskor sorban vásárolt magának borászatokat . Mára mintegy 125 cégből áll a Mészáros-féle cégháló, közte az országban legnagyobbá nőtt médiakonglomerátummal, a Mediaworksszel.
A mostani ügylet előtt mindkét részvény kereskedését felfüggesztették a tőzsdén, bár tegnap néhányan tudhattak valamit, mert a CIG jelentős árfolyamemelkedést produkált. A Mészáros-féle tőzsdei cégek hónapok óta a börze „sztárjai”, irgalmatlan árfolyamemelkedésben vannak. Ennek hátterét nemrégiben villantottuk fel.
A CIG-vételt a társaság január 19-ére összehívott közgyűlésének kell jóváhagynia, de szükség lesz a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti igenjére is.
Kedden délelőtt robbanás volt Ausztria legnagyobb földgázelosztójában. A hatóságok szerint baleset történt.
Ma reggel háromnegyed kilenckor robbanás történt az osztrák Weiden an der Marchenben település mellett található földgázelosztóban. A baumgerteni terminál az osztrák-szlovák határ mentén, Pozsonytól mindössze harminc kilométerre helyezkedik el. A beszámolók szerint a hatóságok urai helyzetnek, a tüzet rövid idő alatt sikerült eloltani.
A robbanásban egy ember életét vesztette, további 18-an megsebesültek, egy súlyosan és 17-en könnyen. Több mint két tucatnyi dolgozónak sikerült sérülés nélkül megúsznia a robbantást. Az osztrák rendőrség a Twitteren közölte, hogy
nincs szó terrortámadásról,
valószínűleg „műszaki okok” állnak a robbanás hátterében, de ezzel kapcsolatosan további információkat nem árultak el, mivel jelenleg is tart a nyomozás.
A földeterminált leállították, és korlátozásokat vezettek be az Ausztrián keresztül déli-délkeleti irányba történő szállításokban. A robbanást követően jelentősen csökkent az Oroszországból a baumgarteni terminálra érkező földgáz mennyisége: a naponta megszokott 116 millió köbméter helyett 16 millió köbméterre zuhant.
A baumgarteni terminál a legnagyobb földgázelosztó Ausztriában. Oroszországból, Norvégiából és más országokból érkezik ide a földgáz, amelyet a terminálról szállítanak tovább Ausztrián belül, valamint Magyarországra, Horvátországba, Szlovéniába, Franciaországba, Olaszországba és Németországba. Innen indul ki több gázvezeték is: a transz-ausztriai TAG, a nyugat-ausztriai WAG és a magyar-osztrák HAG. A Nyugat-Európába irányuló orosz földgáz-szállítmányok mintegy harmadának célba juttatását a baumgarteni terminálon keresztül bonyolítják.
Niedermüller Péter európai parlamenti képviselő az Európai Bizottsághoz fordult, mert a hajdúhadházi játszótér használatát a roma gyerekeket kirekesztő feltételekhez szabta a helyi önkormányzat.
Hajdúhadházon, az októberi botrányt követően, a Hajdúvitéz Nonprofit Kft. által üzemeltetett sportkomplexumhoz tartozó,
85 millió forint uniós támogatással épült játszótér ingyenes használatát a város vezetése „regisztrációhoz” köti.
A környéken lakó roma családok számára azonban semmilyen információt sem adtak arról, hogy mi a regisztráció módja. Ennek következtében a környékbeli roma gyerekek egyáltalán nem tudják használni a játszóteret, amelynek pedig éppen az integráció elősegítése lenne a szerepe.
Niedermüller Péter európai parlamenti képviselő és a Demokratikus Koalíció alelnöke annak érdekében fordult az Európai Bizottsághoz, hogy megszűnjön ez a kirekesztő gyakorlat.
A kérdésére adott válaszában a Corina Cretu uniós biztos hangsúlyozza, hogy
a diszkriminációmentesség elvét alkalmazni kell az uniós alapokból történő fejlesztések esetén.
Az uniós jogszabályok tiltják a közvetlen és közvetett, faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetést több kulcsfontosságú területen, például a nyilvánosság számára elérhető szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén.
Emiatt a Bizottság az irányító hatóságnak küldött levelében hangsúlyozta a megkülönböztetésmentesség elvére vonatkozó meglévő jogi rendelkezéseket, és további információkat kért a projekttel kapcsolatban, hogy értékelhesse a diszkrimináció elkerüléséhez szükséges lépéseket.
Tom Brady gyenge játéka miatt a New England Patriotsnak esélye sem volt a szezon legjobb teljesítményét nyújtó Miami Dolphins otthonában az NFL hétfő éjszakai meccsén, 27-20-ra nyertek a hazaiak.
A legtöbb NFL-szurkolót persze az érdekelte, mi történt Carson Wentzcel, a Philadelphia Eagles MVP-esélyes irányítójával: kiderült, hogy
elszakadt a térdszalagja,
vagyis véget ért számára a szezon.
A meccsen a rájátszásért még mindig küzdő, bár arra inkább csak matematikai eséllyel rendelkező Miami Dolphins azt a New England Patriotsot fogadta, amely győzelem esetén megnyerhette volna a csoportot. Az idén mindössze két vereséggel rendelkező vendégek sokkal esélyesebbnek számítottak, még úgy is, hogy a múlt heti alattomos szabálytalansága miatt Rob Gronkowski egy meccses eltiltást kapott, és így nem játszhatott.
Mezőnygólokkal kezdett a Dolphins, közben pedig Xavien Howard ellopta Tom Brady passzát.
és mindössze két támadóyardjuk volt a vendégeknek. A második negyedben aztán kicsit magához tért a támadósor, de ehhez az is kellett, hogy a csapattársak bravúros elkapásokkal segítsék ki Bradyt.
Így aztán egy futott touchdownnal átvették a vezetést – csakhogy erre már a Dolphins is TD-vel válaszolt. Végül egy mezőnygól után 13-10-re vezettek a hazaiak a szünetben.
A második félidő elején aztán Brady újabb interceptiont dobott: megint az élete egyik legjobb meccsét játszó Howard kapta el a labdát.
Sőt, egy jó védekezés után tovább növelte előnyét a Dolphins, Jarvis Landry már a második elkapott touchdownját szerezte.
A negyedik negyedben aztán a tavalyi Super Bowl hőse, James White szerzett touchdownt, utána viszont hiába állították meg a védők a Dolphins támadóit, a hazai védők is többször puntra kényszerítették Bradyéket. Egy perccel a vége előtt még egy mezőnygólt tudtak rúgni a vendégek, de másra már nem volt idő: 27-20-ra nyert a Dolphins.
Jay Cutler idei egyik legjobb meccsét játszotta, 263 yardot és három TD-t passzolt. De még nála is jobb volt a Dolphins futója, Kenyan Drake, aki 114 futott mellé 79 elkapott yardot is szerzett.
Tom Brady a második félidőben már több yardot szerzett, végül 233-ig jutott, de egy TD-passz mellett két interceptiont is dobott. A Patriotsnak a futások sem mentek: mindössze 25 yardot hoztak össze.
Az amerikai rendőrség kiderítette a New York-i merénylő személyazonosságát. Emiatt szinte azonnal kemény bírálatok kereszttüzébe került az amerikai vízumpolitika, amivel kapcsolatban még Donald Trump is felszólalt.
Akayed Ullah bangladesi származású, 27 éves férfi követte el a New York-i merényletet. A merénylő egy a testére erősített csőbombát robbantott a város egyik legforgalmasabb részén. A legsúlyosabb sérülést maga Ullah szenvedte el: megégett mindkét keze és törzse. További hárman sebesültek meg a robbanásban, de az ő állapotuk stabil.
A férfit már őrizetbe vették a hatóságok, és jelenleg is folyik a nyomozás azzal kapcsolatban, hogy Ullah valóban terrorcselekmény elkövetése miatt szerelt össze a csőbombát. Ugyanakkor egyelőre csak annyit sikerült kideríteni, hogy nem állt közvetlen kapcsolatban az Iszlám Állam (ISIS) nevű terrorszervezettel, viszont gyakran nézegette a szélsőséges iszlamisták internetre felrakott propaganda-anyagait. Elmondása szerint azért akart robbantani, hogy így bosszulja meg az amerikai légierő Szíriában és Irakban végrehajtott légitámadásait.
Mivel a merénylő hét évvel korábban a szüleivel és az unokatestvéreivel együtt érkezett az Egyesült Államokba, ezért máris komoly bírálatok kereszttüzébe került az az amerikai gyakorlat, amely során a családtagok számára is automatikusan biztosítják a letelepedési vízumot.
Donald Trump amerikai elnök a reakciójában kiemelte, hogy ismét sürgeti a keményebb bevándorlási szabályokat.
„Elnökjelöltségem kezdetén is azt mondtam, hogy Amerikának szigorítani kell laza bevándorlási rendszerén, amelynek nyomán túl sok veszélyes ember léphet be az országba”.
Trump szerint veszélyt jelent az Egyesült Államok biztonságára nézve az, hogy az úgynevezett kiterjesztett családi bevándorlási szabályoknak köszönhetően léphetett be az bangladesi merénylő az országba.
A párt azután kezdett gyűjtésbe, hogy az Állami Számvevőszék megbüntette.
Az ÁSZ szabálytalan kampányfinanszírozás miatt büntette mintegy 330 millió forintra a pártot, és a körülbelül ugyanekkora összegű párttámogatást sem kapják meg. Ezután Vona Gábor pártelnök bejelentette: adománygyűjtésbe kezdenek.
A párt közleménye szerint négy nap alatt 21 366 800 forintot gyűjtöttek össze, ami összesen 2715 embertől érkezett.
A legnagyobb adomány egymillió forint volt,
a többség 1000-2000 forintot utalt.
Azt is írják: hamarosan csekken is lehet pénzt küldeni nekik.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
