Rex Tillerson telefonon három fontos témáról tárgyalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.
Az amerikai külügyminiszter Ukrajna kapcsán arra kérte Oroszországot, hogy csökkentse az erőszak szintjét az ország keleti felében. 2014 óta harcolnak ott az oroszbarát lázadók az ukrán hadsereggel. Bár az orosz kormány ezt tagadja, de
számtalan bizonyíték van arra, hogy Oroszország fegyverrel is támogatja a lázadókat.
Ezért is döntött úgy az Egyesült Államok, hogy tankelhárító rakétákat szállít Ukrajnának. Amerikai katonai tanácsadók is segítik az ukrán hadsereget, ezért fennáll a közvetlen konfrontáció veszélye. Ezért érezte szükségét Rex Tillerson, hogy figyelmeztesse az oroszokat.
Az amerikai külügy tájékoztatása szerint Tillerson és Lavrov megvitatta Szíria helyzetét is. Itt is fennállt és fennáll a szembenállás veszélye, hiszen az oroszok Asszad elnököt, az amerikaiak pedig a mérsékelt felkelőket támogatják a több mint hat éve tartó háborúban.
A harmadik téma Észak-Korea volt:
Lavrov felajánlotta, hogy közvetít. Tillerson az olajembargó betartására hívta fel a figyelmet. Ezt az ENSZ BT rendelte el egyhangúan, vagyis Oroszország is megszavazta. Csakhogy hírszerző jelentések szerint Oroszország továbbra is nagy mennyiségű olajat szállít Észak-Koreának, amely szinte naponta fenyegeti meg atomháborúval az egész világot.
A két ünnep között sem pihen a kormányzati propagandamédia, szerintük például Trump kaotikus első éve, amelynek végén népszerűsége rekordmélységbe zuhant, „páratlanul sikeres” volt. Egy kormánypárti blog az „arcait” ültette le egy beszélgetésre, egy másiknak maga Németh Szilárd nyilatkozott, de olyan lap is van, amelyik szerint a Nyugat már elbukott.
Az Origo szerint páratlanul sikeres volt Trump első éve, szó sincs káoszról
„Bármit is állít a liberális, mainstream média a Trump-adminisztráció első évének igenis komoly eredményei voltak, írja a Fox News. (Trump kedvenc adója, amelyet álhírek miatt már perelnek is – a szerk.)
Voltak olyan ígéretek, amelyeket egyelőre még nem sikerült teljesíteni, például nem épült meg a fal az amerikai-mexikói határon, nem semmisítették meg véglegesen az ObamaCare-nek nevezett egészségügyi reformot, és az infrastruktúra megújítására vonatkozó csomagot sem fogadta el a Kongresszus. De mindegyikben történtek már előrelépések és 2017-ben összesen 81, eléggé fontos jogszabályt sikerült elfogadtatni, amelyekről az álhíreket gyártó liberális média „természetesen” nem beszél.”
A Pesti Srácok „arcai” beszélgettek
„Önmagát hívta meg vendégként a PestiSrácok.hu az idei év utolsó Polbeat adásába – Ambrus Petra kolléganőnk Stefka Istvánt, Huth Gergelyt és Ambrózy Áront kérdezte a rendhagyó felvételen. A pezsgő epizódban szóba került sok minden, kezdve avval, hogy lesz-e “mortal kombat” Beer Miklós migránsbarát püspök és a kijelentéseiről egyelőre mélyen hallgató Erdő Péter bíboros között, illetve, hogy nem is a muszlimokra kell haragudni, hanem azokra, akik előttük hajbókolva feladják az európai identitást – például a dél-tiroli Bolzano polgármestere, aki a mohamedán érzékenységre hivatkozva lebontatta a város hagyományos óriás-karácsonyfáját.
A PS-bloggerek vezénylő altábornokaként tündöklő Ambrózy a műsor elején látszólag csendesebb álláspontra helyezkedett, mondván, tömegközlekedéssel jár, nem “náculhat” a kedvére és azt sem szeretné, ha “beleköpnének a giroszába”, de aztán persze “nácult” bőven. A beszélgetőpartnerek megállapították: “Európa ellenségei a félkegyelmű ateista-kommunisták. Sajnos elég sok van belőlük.” Egyben nemet mondtak a “gyökértelen álszolidaritásra”, mert “mégsem importálhatjuk az egész harmadik világot”.”
Igazi nagyágyú a 888-on: interjú Németh Szilárddal
„888.hu: Érdekes módon, amióta a magyar kormány nevén nevezve a dolgot elkezdett a Soros-tervről és annak veszélyeiről a nyilvánosság előtt beszélni, azóta eddig soha nem látott komolyságú támadássorozat indult Magyarország ellen az EU-bürokraták részéről. Van-e összefüggés Soros tervének a megakadályozása és a Magyarország elleni támadások között?
Németh Szilárd: A Magyarország ellen indított három európai uniós kötelezettségszegési eljárás, illetve azok magasabb fokozatba kapcsolása mind összefüggésben állnak a Soros-terv végrehajtásával. A felsőoktatási törvény, a civiltörvény, illetve a kötelező kvóta be nem tartásának az ügyei azok, amikről szó van. A felsőoktatási törvény ellen kizárólag egy intézmény, a Soros kezében lévő CEU érdekében indult eljárás. Ezen az egyetemen képzik ki azokat, akiket aztán elhelyeznek a Soros-tervet végrehajtó politikai, kulturális, tudományos vagy civil szervezetekhez. Profi módon oktatják-képzik őket a gazda által meghatározott feladatukra. Például itt Budapesten is beszerezhető angol nyelvű tankönyvek állnak rendelkezésükre Európa etnikai, vallási összetételének megváltoztatására.”
A Magyar Idők szerint a Nyugat már elesett
„A tét nagy. Megmaradnak-e az eddig elért gazdasági eredmények? Az otthonteremtési hozzájárulás? A családi adókedvezmények? Megmarad-e az ország szuverenitása, vagy belépünk azok sorába, akiknek borgőzös agyában az Európai Egyesült Államok képe körvonalazódik? Ezeket a kérdéseket is forgassuk magunkban most és amikor átlépjük az új év küszöbét. Néhány hónap múlva lehet dönteni, hogy merre menjen tovább az ország szekere.
Sokszor mondtuk, hogy úgy szeretnénk élni, ahogy az osztrákok vagy éppen a németek. Az irigyelt Nyugat azonban elesett. A multikulti megbukott. Vállaljuk a saját utunkat, vagy feladjuk magunkat? Tessék választani!”
Németország egyik legnagyobb szakszervezete, az IG Metall sztrájkra szólítja fel a kohászat és az elektronikai ipar mintegy négymillió dolgozóját, ha a munkaadók nem egyeznek bele a 28 órás munkahétbe. A szakszervezet ezenkívül 6%-os béremelést is követel.
Németországban a szakszervezetek sokáig visszafogták a követeléseiket, hogy megőrizhessék a munkahelyeket és a német ipar versenyképességét. Ez sikerült is, de a munkavállalók azt vették észre, hogy a reálbérek nem nőnek, a profitok viszont igen.
A szociáldemokraták közül sokan
abban látják a párt népszerűségvesztésének az okát, hogy nem képviselték határozottan a munkavállalók érdekeit.
Martin Schulz azért is lett a párt új vezetője, hogy egy baloldali fordulattal visszaszerezze a párt hanyatló népszerűségét. Ha viszont felvállalják a munkavállalók érdekképviseletét, akkor nehezen kormányozhatnának közösen a kereszténydemokratákkal.
Az olasz belügyminiszter szerint a menekültügyben nem kerítés, hanem megállapodás kell.
Olaszország egyike a „frontországoknak” a menekültválságban, hiszen Afrikából továbbra is sok menedékkérő érkezik Európába – a legtöbben Líbiából Olaszországba. Az ő számuk is csökken azonban, köszönhetően többek között Marco Minnitinek.
Az egykori kommunista politikus tavaly lett belügyminiszter. Tárgyalni kezdett a Líbiát Kadhafi bukása uraló milíciákkal. A Politico szerint sikerült is egyezséget kötnie velük, amelyet a milíciák be is tartanak:
pénzt kapnak, hogy kevesebb menedékkérőt engedjenek Európába.
Ehhez azonban a milíciák brutális eszközöket alkalmaznak. A CNN készített riportot arról, hogy a Líbiában rekedteket sokszor rabszolgának adják el.
Az olasz miniszter azonban kitart álláspontja mellett. Persze az is igaz, hogy a pénz, amibe az egyezség kerül, az Európai Uniótól jön.
Januártól csak 10 évesnél fiatalabb autóval lehet taxizni, miután lejár a 2015-ös kormányrendeletben meghatározott türelmi idő.
Az új előírások szerint 2018 elejétől taxiszolgáltatás csak két oldalon két-két ajtós, légkondicionált kocsival nyújtható, írja az MTI. A 10 éves korhatár az Euro III környezetvédelmi besorolásba, illetve az elektromos motorral közlekedőkre vonatkozik, míg
az Euro IV-es besorolású motorral felszereltek esetében csak 7 évnél fiatalabb autókra adhatnak taxiengedélyt.
Az előírások között szerepel az is, hogy csak olyan autóval lehet taxizni, amely gumiabroncsainak teljes futófelületén a mintázat magassága eléri a három millimétert. Követelmény még, hogy minden üléshez legyen biztonsági öv, a vezetőnél és a jobboldali első ülésnél beépített légzsák és ABS.
Taxizni csak olyan kocsival lehet, amelynek kormánya a baloldalon van.
Egy fiatal iraki fiú elrejtőzött a Belgrád és Zágráb között közlekedő egyik autóbusz alvázán, a padló alatt és öt órán át utazott így. Amikor már nem bírta tovább tartani magát, elkezdte ütögetni a padlót, mire a sofőr megállította a járművet, így sikerült megelőzni a tragédiát.
A Slobodna Dalmacija spliti napilap azt írta szemtanúk nyilatkozatai alapján, hogy egy fiú bemászott a Čazmatrans közlekedési vállalat autóbusza alá és elbújt a padló alatt, ahol öt órán át utazott kockáztatva az életét, hogy Zágrábba jusson. Csak a szerencsének köszönhető, hogy nem esett a kerekek közé, írja az Index.hr.
„Az autóbusz 11 óra 30 perckor indult Belgrádból. Elhagytuk Kutenyát (Kutina), és valahol Ivanić-Grad körül hangos zajt hallottunk az autóbusz alól. Szóltunk az egyik sofőrnek, aki megállította a járművet. Ahogy megálltunk, a fiatal megviselt állapotban, koszosan mászott elő a kerekek közül.
Tántorgott és szemmel láthatóan sokkos állapotban volt.
Beszélt egy kicsit angolul. A rendőrség 20 perc múlva érkezett meg”, mesélte Anđelko Nežić, az autóbusz egyik utasa.
A Slobodna Dalmacija megkérdezte a Čazmatrans vállalatot is az esetről.
„Az eset valóban megtörtént. A fiú Belgrádban mászott be a busz alá, és felkapaszkodott a hátsó kerekek tengelyére, és hihetetlen, de
öt órán át tartotta így magát.
Ez egyébként nem az első eset, hasonló történt a Podgorica és Dubrovnik közötti járatunkon is”, mesélte Dražen Pavlović, a Čazmatrans illetékese.
A szemtanúk feltételezésével ellentétben a fiatal potyautas nem 12 év körüli, hanem 21 éves iraki állampolgár, közölte a horvát Belügyminisztérium.
„A Križnél lévő pihenőhelyen, az autóbusz sofőrjének bejelentése alapján, a rendőrök rátaláltak egy iratokkal nem rendelkező külföldi állampolgárra. Az orvosi segítségnyújtás után kiderült, hogy nem sérült meg. Folyamatban van a nyomozás azzal kapcsolatban, hogy miként juthatott be Horvátországba”, közölte a horvát belügyminisztérium, írja a Blic belgrádi napilap.
„Hányan is elmentek, s nem épp a jöttmentek” – énekelte Cseh Tamás, aki már szintén nincs az élők sorában. Idén is sok olyan ember halt meg, akiket milliók szerettek, vagy csupán” – tudásukért, teljesítményükért, emberségükért – elismertek. Négyrészes sorozatunk második fejezetében 2017. második negyedévének hallottaira emlékezünk.
Április 1: Meghalt Jevgenyij Jevtusenko
A hatvanas-hetvenes évek költőnemzedékének emblematikus alakja egy szibériai kisvárosban, Zimában született 1932. július 18-án. Baltikumi német származású apja geológus és műkedvelő költő, anyja ugyancsak geológus és színésznő volt. Gyermekkorát Moszkvában, a háborús éveket szülőföldjén töltötte. Érettségi után, 1951-ben a moszkvai Gorkij Irodalmi Főiskolán tanult, renitens magatartása miatt kizárták, de végül 1956-ban befejezte ottani tanulmányait.
Első verseskötete 1952-ben jelent meg A jövő felderítői címmel. 1953-ban írta A Zima állomás című poémáját, amely egy csapásra híressé tette. Az úgynevezett szovjet újhullám vezéralakja lett, társaival, Voznyeszenszkijjel, Rozsgyesztvenszkijjel, Okudzsavával, Bella Ahmadulinával (első feleségével) „demokratizálták” a költészetet: utcákon, tereken, stadionokban adták elő műveiket.
Majakovszkij közéleti líráját tartotta követendő példaképnek, egyfajta pódiumköltészetet művelt, mindegy volt, hol szólal meg, milyen témában, verseinek kötelező eleme volt a didaktikusság és az agitáló-nevelő szándék. A hatvanas években nagy visszhangot váltott ki Sztálin örökösei című verse, amelyben a desztalinizáció problémakörét feszegette, illetve a Babij Jar című költeménye, amelyben elsőként követelte emlékmű állítását a Babij Jarban kivégzett zsidók emlékére. Az Akar-e Moszkva háborút? című verséből egyfajta nemzetközi békeinduló lett. Szerelmi lírája Jeszenyin és Paszternák hagyományait tükrözi, műveit – amelyekkel új formát teremtett –, bravúros rímtechnika jellemzi.
A hatvanas évektől rengeteget utazott, számos ismert művésszel, tudóssal és politikussal kötött barátságot. Külföldön és hazájában is ellentmondásosan ítélték meg: hol „szovjet beatnikként” üdvözölték, hol a szovjet kultúrbürokrácia kreatúrájaként becsmérelték, de mindenütt felfigyeltek rá. Mindent meg is tett ezért, rengeteget írt és szerepelt. 1952 és 1970 között 15 kötete jelent meg, ezek közül az 1978-as Reggeli tömeg című kötete rekord példányszámot ért el.
A hatvanas években felfedezte magának a poémaformát, A bratszki vízerőmű egy részéből Sosztakovics vokális-szimfonikus költeményt szerzett. Az önéletrajzi ihletésű A mama és a neutronbomba című poémájáért 1984-ben Állami Díjat kapott. Prózai írásai közül kiemelkedik Az ardabiola című elbeszélése és az Ahol a vadgyümölcs terem című regénye.
Filmezett is, egy Ciolkovszkijról szóló filmben a tudóst alakította, és ő rendezte az Óvoda (1984) és a Sztálin örökösei (1991) című filmeket. Hazájában tevékeny közéleti szerepet vállalt: volt a szovjet írószövetség titkára, a szovjet PEN Klub alelnöke, népképviselő az állami dumában (parlamenti alsóházban), tagja a sztálini terror áldozatai emlékének megőrzésére alakult Memorial mozgalomnak.
1991-ben, a moszkvai puccskísérlet idején ő is ott volt az orosz parlamentnek otthont adó Fehér Ház védői között. Még abban az évben váratlanul az Egyesült Államokba, Tulsába ment egyetemi tanárnak orosz irodalomtörténetet oktatni, azóta felváltva élt a tengerentúlon és hazájában. Amerikában állította össze az orosz költészet egyik legteljesebb antológiáját, amelyben 250 költő verseit adta közre 1072 oldalon.
Műveit több mint hetven nyelvre fordították le. Más kitüntetései mellett 2008-ban Olaszországban neki ítélték a rangos Gabriele d’Annunzio költészeti díjat, 2010-ben hazájában ismét megkapta az Állami Díjat. Többször járt Magyarországon, 2009-ben a Pécsi Tudományegyetem díszdoktorává avatták.
Négy házasságából öt fia született. 2010-ben élete és munkássága megörökítése céljából létrehozta saját múzeumát: a Moszkvához közeli Peregyelkinóban a telkéből elkerített egy részt, amelyen a saját költségén ezer négyzetméteres, egyemeletes múzeumépületet építtetett, és azt a fővárosnak ajándékozta.
Május 18. Dés Mihály
Dés Mihály 1950-ben született Budapesten. Az ELTE magyar-spanyol szakán végzett, Bacsó Péter szatirikus filmjének, az 1986-ban forgatott Banánhéjkeringőnek a főszerepét alakította.
Még ebben az esztendőben, egy spanyol nővel kötött házassága után elhagyta Magyarországot, Katalónia fővárosába, Barcelonába költözött. 1988-ban a Szalai-Dárday filmrendezőpáros A dokumentátor című filmjének főszerepét is eljátssza.
1994-ben megalapította a 2006-ig működő Lateralt, amely az új spanyol és latin-amerikai irodalom meghatározó folyóirata lett. Első regénye, a Pesti barokk 2013-ban jelent meg. Édesanyja, a legendás „Sütimama” halála ihlette második magyar nyelvű kötetét, a 77 pesti receptet.
Követ dobott a magyar irodalmi élet állóvizébe, amikor nyílt levélben fordult a Szépírók Társaságához, amiért Konrád és Esterházy ajánlása ellenére sem vették fel a tagok sorába.
Május 22: Roger Moore
Az angol filmlegenda a harmadik színész volt, aki megszemélyesíthette a világszerte ismert titkos ügynök, James Bond karakterét. 1973 és 1985 között összesen hét ikonikus filmben alakította a nők bálványát.
Halála megrázta a filmes világot. A színész nagy utat járt be a világhírnévig, karrierje kezdetén dolgozott grafikusként, fotómodellként és statisztaként is. Cambridge-ben kezdte színészi pályáját, majd 1945-ben a tiszti iskola elvégzése után a Szórakoztató Szolgálat színésze lett.
Hét évvel később Hollywoodban is filmezni kezdett, és 1956-tól a BBC tévésztárjává vált. A 007-es ügynökön kívül leghíresebb szerepeit az Ivanhoe és az Angyal című sorozatokban, illetve a Minden lében két kanál című krimisorozatban játszotta Tony Curtis partnereként.
A világ egyik legsármosabb és kiváló humorral megáldott színésze október 14-én lett volna 90 éves. Moore az Élni és halni hagyni című Bond-filmben nyújtott alakításával rengeteg női szívet rabolt el. Jégkék tekintete és öblös hangja hamar ikonná tette. A színész a James Bond-filmek után már nemigen szerepelt emlékezetes filmben. Svájcban és Dél-Franciaországban élte békés családi életét negyedik feleségével, a skandináv felső tízezer tagjával, Kristina „Kiki” Tholstruppal. Moore-t 1991-ben a UNICEF különleges nagykövetté, 2001-ben nagykövetté választotta.
Május 23. Széles Sándor
A 61 éves korában elhunyt Széles Sándor pályafutása során kiemelkedő eredményeket ért el az úszósportban, többek között 17 éven keresztül irányította Gyurta Dániel felkészülését, a csúcsra a 2012-es londoni játékokon értek fel, amikor is tanítványa világcsúccsal olimpiai bajnoki címet nyert. Szélesnek ugyancsak jelentős szerepe volt Risztov Éva londoni aranyérmében, mivel heteken át az általa vezetett edzői stáb készítette fel a 10 kilométeren győztes klasszist.
Széles Sándor évek óta küzdött egészségi problémákkal, s a sikertelen riói szereplés után elváltak az útjaik Gyurta Dániellel. Márciusban vitték korházba, ahol kómába esett, és nem tért már magához.
Széles Sándort 2012-ben az Év edzőjének választották, 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2013-ban pedig a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntették ki, 2015-ben bekerült a magyar úszósport halhatatlanjai közé.
Június 5. Jókai Anna
1932. november 24-én született Budapesten, és már gyerekként érdekelte az írás. Azonban tizenhat éves korában felhagyott vele és csak későn, 33-34 éves korában folytatta újból és vált elismert íróvá.
Írói pályáján két, egymással természetes módon összefüggő korszakot különböztetett meg, ezek között a határt Napok című regényének 1972. évi megjelenésében jelölte meg. Első művei a klasszikus hagyományokban gyökerező, a cselekmény és az árnyalt lélekábrázolás fontosságát hangsúlyozó írások, szereplői többnyire szeretetre vágyó, boldogulást és társat kereső nők. A hetvenes évektől írásai filozofikusabbá váltak, az emberi lét történéseit, az anyagi világ összefüggéseit egy magasabb rendű létezés dimenzióiban vizsgálta, stílusát ekkortól nevezik spirituális realizmusnak.
Életszemléletének, világképének kialakulásában nagy szerepe volt a Biblia és az antropozófia tanításainak, mestereinek Lev Tolsztojt, Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkijt, Hamvas Bélát, Kodolányi Jánost és Várkonyi Nándort tartotta.
Június 16. Helmuth Kohl
Teljes nevén Helmut Josef Michael Kohl 1930. április 3-án született a Rajna-vidék-Pfalz tartománybeli Ludwigshafenben. Alig múlt tizenhét esztendős, mikor csatlakozott a konzervatív CDU-hoz, ahol a párthierarchia lépcsőin végiglépdelve építette karrierjét. 1969-ben megválasztották Rajna-vidék-Pfalz miniszterelnökének, ahol nemcsak pártját tette népszerűbbé, hanem ő maga is országos ismertségre tett szert.
Az 1976-os szövetségi parlamenti választáson volt először kancellárjelölt, ám ekkor még szociáldemokrata–liberális koalíció alakíthatott kormányt. Mikor aztán 1982-ben súlyos gazdaságpolitikai nézeteltérések miatt felbomlott a szociálliberáis koalíció, végre eljött Kohl ideje: ő lett a Német Szövetségi Köztársaság történetének hatodik kancellárja, amit aztán a következő évi választáson meg is erősítettek. Legközelebb csak 1998-ban, tizenhat év után kellett felállnia a kancellári székből, utódja a szociáldemokrata Gerhard Schröder lett, pártja élén pedig Wolfgang Schäuble követte.
Páratlan népszerűségét mindenekelőtt annak köszönhette, hogy nem csupán Németországra, de az egész világra hatással bíró államférfi volt. Külpolitikájában mindenekelőtt a német egység helyreállításával és az európai egyesülés megvalósításával írta be magát a történelembe. Eltökélt célja volt, hogy megbékél Németország háborús ellenfeleivel, ezért 1984-ben a verduni csata színhelyén kezet fogott Francois Mitterand francia elnökkel, ugyanebben az évben a német politikusok közül elsőként szólalt fel az izraeli parlamentben, a Kneszetben, majd a következő évben a bitburgi katonai temetőben együtt koszorúzott Ronald Reagannel.
A politikus állapota az utóbbi időben gyorsan romlott. Előbb epehólyag-, majd szívműtétet kellett rajta végrehajtani, később csípőízületi protézist ültettek be, aztán bélműtét következett, amely után komplikációk is felléptek.
Csütörtök van, december 28-a, Kamilla napja. Nézzük, miről írnak a mai lapok!
Egyre több a párt
A Népszava arról ír, hogy 315 bejegyzett és 72 bejegyzésre váró politikai párt működik az országban. A nyilvántartás azonban pontatlan: egymás alatt mutat bejegyzés alatt állónak és már bejegyzettnek néhány pártot.
Olyanok is bejegyzésre várnak, mint a Karácsony Gergely és Csapata Párt, vagy a Kiművelt Emberfők Sokasága Párt.
A lap úgy tudja: a bíróságok igyekeznek lassítani a politikai pártok működését szentesítő bejegyzéseket, de decemberben sem állt le a folyamat.
Magyarország is részt vesz az EU védelmének erősítésében
Tizenhét témában határoztak meg feladatokat a megerősített védelmi együttműködésben az Európai Unió érintett tagállamai – olvasható a Magyar Nemzetben. Magyarország több programban is aktívan részt venne a jövőben. A lap szerint
a hidegháború vége óta nem látott változások jönnek a kontinensen.
Azt is írják: Magyarország már régóta a „katonai Schengen” egyik fő lobbistája. Az ország egy közös európai egészségügyi alakulathoz is felajánlotta tapasztalatát.
Csökkenhet a műtétre várók száma
A Magyar Idők szerint ötmilliárd forint áll rendelkezésre jövőre a várólisták rövidítésére, és a tervek szerint jogszabályba iktatják, hogy minden betegnek a lehető legkorábbi műtéti időpontot kell felajánlani. A lap ezt az Emberi Erőforrások Minisztériumától tudta meg.
Egyre több a kártyás vásárlás
A Világgazdaság arról ír, hogy bő egynegyedével nőtt a kártyás vásárlások száma, amelyben szerepe lehet annak, hogy egyre több helyen van erre lehetőség, és annak is, hogy az érintéses fizetés is terjed.
Az összes vásárlás 69 százaléka már érintéssel történt.
Orbán olyan, mint a fű: ma friss, holnap elporlad – mondta Iványi Gábor lelkész, az Oltalom karitatív egyesület elnöke a Független Hírügynökségnek; a kettős állampolgárság liberalizálása után felgyorsult az elvándorlás – ezt már Végel László író mondta a FüHü-nek; a magyar nacionalizmusban pedig nincs helye a szerbek iránti vonzalomnak – ezt meg Tamás Gáspár Miklós; Ujhelyi viszont Szájerrel vitázott volna, ha a Magyar Idők megjelentette volna a válaszlevelét; közben a világ leggazdagabb emberei még gazdagabbak lettek.
Orbán olyan, mint a fű: ma friss, holnap elporlad
Beszélni kell, szólni, mert az is cselekvés, mondja Iványi Gábor lelkész, az Oltalom karitatív egyesület elnöke a Független Hírügynökségnek adott karácsonyi interjújában. Azért kell beszélni, mert Orbán Viktorék a szemünk láttára fosztják ki az országot. Itt minden egyetlen ember érdekének van alávetve, állítja, egy olyan embernek, aki fáraónak, Istennek képzeli magát. Iványi, aki két gyermekét is megkeresztelte a miniszterelnöknek, soha nem volt bensőséges kapcsolatban vele. Azt már korábban is látta rajta, hogy nem tudja elviselni a vereséget, vagy ha ellentmondanak neki. Időben meg kellene őt állítani, és nem megvárni, amíg a személyiségének teljes nyomorúsága kiteljesedik.
A kockázatmentes magyar rendszerváltás
Interjú Végel László Kossuth-díjas íróval, drámaíróval, dramaturggal, publicistával, Újvidék kozmopolita lokálpatriótájával a kettős állampolgárságról, arról, hogy a tömeges kivándorlás miatt a magyarlakta vidékeken már 4000 euróért lakható házat lehet vásárolni, meg arról, hogy a magyarországi (budapesti) kultúra egyre inkább önmagába fordul és nem ismeri fel a másság varázsát, valamint a sajátos kisebbségi klausztrofíliáról.
(…) A kettős állampolgárság megadása valóban fordulópontot jelentett, amire alapos, szakszerű háttértanulmányokkal, szociológiai kutatóprogramokkal kellett volna előkészülni. Ismerni kellett volna a kisebbségben lejátszódó folyamatokat, hogy megfogalmazódjon az állampolgárság megadásának módszere és dinamikája.
EZEK A FELMÉRÉSEK ELMARADTAK.
Mi történt tehát? A magyarországi pártok kezdetben rendre ellenezték a kettős állampolgárságot, aztán hipp-hopp elfogadták. Pártkampányok születtek, amelyek arról szóltak, hogy ki van ellene és ki van mellette. Ki a nemzethű és ki a nemzetidegen? S milyen következményekkel járt ez? Felgyorsult az elvándorlás, úgyhogy a demográfusok szerint a vajdasági magyarság pár évtized múlva jelentéktelen szórványt képvisel.
Jó lenne ezzel komolyan szembesülni.
Szerbia és Magyarország Európa páriái
Tamás Gáspár Miklós filozófus a belgrádi NIN hetilapnak adott interjújában a többi között azt mondta, hogy Orbán és Vučić is elszigetelt és ezért van szükségük egymásra. Barátságuk alapja nem a szimpátia, a magyar nacionalizmusban pedig nincs helye a szerbek iránti vonzalomnak.
A két politikus közötti különbséget TGM abban is látja, a NIN szerint, hogy amíg Vučić Németországot igyekszik követni, addig Orbán sokkal radikálisabb.
MOST FEJEZI BE UGYANIS ÉLETMŰVÉT, A DEMOKRATIKUS ELLENZÉK MEGSEMMISÍTÉSÉT,
hogy a jobboldali riválisai ellen fordulhasson. Ezenkívül a magyar lakosság 95 százaléka csak az állami médiából tájékozódik. Ez a „tájékoztatás” pedig oly módon történik, amelyről Szerbiában még álmodni sem tudnának – idézi a nagymúltú belgrádi ellenzéki hetilap Tamás Gáspár Miklóst, aki hozzátette: Magyarországon csak egy nemállami rádió van és csak Budapesten hallható, van két lap, összesen 20 ezres példányszámmal és néhány internetes oldal szűk olvasói bázissal.
Ujhelyi kontra Szájer
Szájer József európai parlamenti képviselő karácsony előtt hosszú cikket közölt a Magyar Idők hasábjain az európai közösség jövőjéről, benne a néppárti jobboldal feladatairól („Nézzenek a füstfüggöny mögé”). Erre küldött az újság szerkesztőségének válaszlevelet Ujhelyi István, szintén európai parlamenti képviselő. A Magyar Idők visszautasította a válasz közlését. Az illetékes rovatvezető ezt többek között azzal indokolta, hogy „híján van az intellektuális érvelés képességének”.
Ujhelyi István a Hallgass az eszedre, Magyarország! című válaszában azt írja, hogy igaza van Szájer Józsefnek. Igaza van, amikor legutóbb ezen a hasábokon arról írt: Európa a diktatúrák lerázása után kiépítette a demokráciát és a jogállamot, ma pedig „mégis bajban van”. Helyes megállapítás, a következtetés és az indoklás azonban egyszerre félrevezető és hamis. A Fidesz európai parlamenti képviselője ugyanis miközben ismét csak helyesen állapítja meg, hogy az európai projekt súlyos bizalomválságban szenved, az Unió recsegő és sokszor döntésképtelennek tűnő intézményrendszere eltávolodott az európai polgároktól, aközben ennek okaként elfelejti felsorolni saját személyes és pártjának, illetve kormányának felelősségét. A kép ugyanis ezzel együtt teljes. Amikor arról beszél, hogy megcsappant az „európai közös cselekvés hatékonysága”, vagy hogy a tagállami kormányfők találkozóján „a közös szekér egyre sűrűbben megakadva megy csak”, álságosan elhallgatja – vagy ha úgy tetszik füstfüggöny mögé rejti – a tényt, miszerint éppenséggel Orbán Viktor és a vírusként terjedő illiberalizmusának követői azok, akik rendre botot dugnak a küllők közé. Majd álszent módon visszamutogatnak: lám, az Unió megint béna. (…)
Bomba jó éve volt a világ leggazdagabb 500 emberének
Jeff Bezos, az Amazon társtulajdonosa és menedzsere a világ leggazdagabb embere lett: november végére elérte a 100 milliárd dolláros vagyont! Ez mostanra egy kicsit csökkent, de így is van mit a tejbe aprítania. Az eddigi első helyezett, Bill Gates rendszeresen nagy összeget utal át a Bill és Melinda Gates Alapnak, ezért elveszítette az első helyet. Hasonló a helyzet Soros Györggyel is, aki 18 milliárd dollárt adott a Nyílt Társadalom alapnak. Emiatt vissza is esett a Bloomberg Billionaires Index 195-ik helyére – 8 milliárd dollárral.
Bár Mark Zuckerberg is nagy összeget utalt át különböző alapítványoknak, de a Facebook alapító elnöke így is kiváló évet zárt: 22,6 milliárd dollárral nőtt a vagyona vagyis egyetlen évben 45%-ot nyert!
Mintegy 1000 milliárd dollárral nőtt a Bloomberg Billionaires Index 500 tagjának vagyona az idén – elsősorban a tőzsdei árfolyamok emelkedése miatt. Ki járt jól és ki járt rosszul?
Jeff Bezos, az Amazon társtulajdonosa és menedzsere a világ leggazdagabb embere lett: november végére elérte a 100 milliárd dolláros vagyont. Ez mostanra egy kicsit csökkent, de így is van mit a tejbe aprítania. Az eddigi első helyezett, Bill Gates rendszeresen nagy összeget utal át a Bill és Melinda Gates Alapnak, ezért elveszítette az első helyet. Hasonló a helyzet Soros Györggyel is, aki 18 milliárd dollárt adott a Nyílt Társadalom alapnak. Emiatt vissza is esett a Bloomberg Billionaires Index 195. helyére – 8 milliárd dollárral.
Bár Mark Zuckerberg is nagy összeget utalt át különböző alapítványoknak, de a Facebook alapító elnöke így is kiváló évet zárt: 22,6 milliárd dollárral nőtt a vagyona vagyis egyetlen évben 45%-ot nyert.
A nagy nyertesek közé tartoznak az ázsiai és ezen belül is a kínai milliárdosok. Most először fordult elő, hogy lefőzték az Egyesült Államokat. A 38 kínai dollármilliárdos 177 milliárd dollárral növelte a vagyonát, vagyis egyetlen évben 65 százalékkal.
A legnagyobb vesztes kétségkívül a leggazdagabb arab: Al-Valid bin Talál herceg Szaúd-Arábiából. A herceget sivatagi búvóhelyéről hurcolta el a korrupcióellenes különleges rendőri kommandó, mely a trónörökös, Mohamed bin Szalman herceg utasításait követte. A nagy modernizációs álmokat szövögető herceg pénzszűkében szenved, hiszen az olaj ára távol van a régi csúcsoktól, ráadásul az OPEC tagjai önkéntesen mérsékelik a kitermelést és az exportot. Ezért egyszerű megoldást eszelt ki a trónörökös: begyűjtötte az oligarchák egy részét. Csak azután engedte őket szabadon, hogy vagyonuk jelentős részéről lemondtak. A Bloomberg úgy értesült, hogy Al-Valid Talál herceg olcsón szabadult: 1,9 milliárd dollárt kellett befizetnie az államkasszába. Így is maradt neki 17,8 milliárd dollárja. Más források szerint a leggazdagabb arab csak 7 milliárd dollár lefizetése után nyerte vissza a szabadságát.
A közép-kelet-európai térség nemigen van jelen a Bloomberg Billionaires Index listáján, de azért az ínyenceknek feltűnt, hogy Csehország második leggazdagabb embere, Andrej Babiš lett az ország miniszterelnöke, akinek a vagyonát a Forbes magazin 4 milliárd dollárra becsülte.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
A hatvanas-hetvenes évek költőnemzedékének emblematikus alakja egy szibériai kisvárosban, Zimában született 1932. július 18-án. Baltikumi német származású apja geológus és műkedvelő költő, anyja ugyancsak geológus és színésznő volt. Gyermekkorát Moszkvában, a háborús éveket szülőföldjén töltötte. Érettségi után, 1951-ben a moszkvai Gorkij Irodalmi Főiskolán tanult, renitens magatartása miatt kizárták, de végül 1956-ban befejezte ottani tanulmányait.
Az angol filmlegenda a harmadik színész volt, aki megszemélyesíthette a világszerte ismert titkos ügynök, James Bond karakterét. 1973 és 1985 között összesen hét ikonikus filmben alakította a nők bálványát.
A 61 éves korában elhunyt Széles Sándor pályafutása során kiemelkedő eredményeket ért el az úszósportban, többek között 17 éven keresztül irányította Gyurta Dániel felkészülését, a csúcsra a 2012-es londoni játékokon értek fel, amikor is tanítványa világcsúccsal olimpiai bajnoki címet nyert. Szélesnek ugyancsak jelentős szerepe volt Risztov Éva londoni aranyérmében, mivel heteken át az általa vezetett edzői stáb készítette fel a 10 kilométeren győztes klasszist.
1932. november 24-én született Budapesten, és már gyerekként érdekelte az írás. Azonban tizenhat éves korában felhagyott vele és csak későn, 33-34 éves korában folytatta újból és vált elismert íróvá.
