Örök igazság: mindig kedvezőbb színben állítjuk be magunkat, tevékenységünket, mint az amilyen valójában. Lehet, hogy tudatalatti ez a fajta csalás, amely azonban az élet számos területén tetten érhető. Például a szelektív gyűjtésnél.
Magyarországon – dicséretes módon – már 10-ből 9 vallja magáról, hogy változó rendszerességgel, de szelektíven gyűjti a hulladékot; ám ez nem nyilvánul meg a szelektíven gyűjtött anyagok mennyiségében. Pedig – ahogy Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója mondja – a papírból, alumíniumból és műanyagból álló, a tejek és gyümölcslevek csomagolásaként szolgáló italoskarton dobozokat – saját bevallásuk szerint – a válaszadók 38%-a dobja a kommunális hulladékba, miközben a mért adatok szerint 80% -a végzi a kukában.
Forrás: IKSZ
Magyarországon a szelektív hulladékgyűjtés valamilyen formája a lakosság körülbelül 71-80%-a számára elérhető, azonban az infrastruktúra kiépítettsége mellett a motiváció is kiemelkedően fontos szempont – hívja fel a figyelmet az IKSZ, amelynek fő célja, hogy népszerűsítse az italoskarton dobozok szelektív visszagyűjtését és újrahasznosítását, ezért rendszeresen végez szakmai kutatásokat és felméréseket. Legutóbb 1023 fő megkérdezésével készített online kutatást, s kiderült, hogy
a lakosok 89%-a környezetünk tudatos védelmét, 53%-a pedig a családtagoknak és másoknak történő példamutatást jelölte meg annak okaként, amiért részt vesz a szelektív gyűjtésben.
Zöld szemléletünk megerősödését és az elköteleződést mutatja az is, hogy a felmérésben megkérdezetteknek csupán 8%-a nyilatkozott úgy, hogy számára a gyűjtésben a legfőbb motiváló tényező az, hogy azzal csökkenthető a szemétszállítás díja.
Ugyanakkor sok még a kifogás, derül ki annak a 35%-nak az állításáról, aki bevallottan nem gyűjti szelektíven a csomagolási hulladékot. Íme az indokok:
nincs az otthonában fizikailag erre lehetősége: 14%
a gyűjtés „nagyon macerás”: 18%
a gyűjtött hulladék „nem fér el”: 21%
a folyamat „időigényes”: 13%
„a hulladékgyűjtő sziget messze van”: 16%
„nincs ideje kiöblíteni” a hulladékokat a kidobás előtt: 15%.
Az Amerikai elnök csalódottságát fejezte ki Kínával szemben, amiért az ázsiai hatalom – sajtóelentések szerint – olaj at juttat el Észak-Koreának. Tweetjében Donald Trump azt írta, hogy Kínát tetten érték.
„Soha nem lehet barátságos megoldás az észak-koreai problémára, ha ez folytatódik!’ – csiripelte az amerikai elnök.
Caught RED HANDED – very disappointed that China is allowing oil to go into North Korea. There will never be a friendly solution to the North Korea problem if this continues to happen!
Kína korábban tagadta, hogy megsértette volna az ENSZ által elrendelt embargót. Peking a múlt héten ráadásul támogatta az amerikaiak által megszövegezett határozatot, amely kitér arra, hogy 90 százalékkal csökkenteni kell az észak-koreai üzemanyagimportot.
Az merikai elnök tweetjének az előzménye – írja a BBC – azok a dél-koreai sajtóértesülések, amelyek szerint kínai tankerek titokban olajat juttatnak el észak-koreai hajókhoz.
Hírek szerint az illegális hajómozgásokat amerikai kémműholdak október óta mintegy harminc alkalommal rögzítették.
Négy további, észak-koreai zászló alatt hajózó, a gyanú szerint a nemzetközi közösség szankciói által tiltott árut Észak-Koreába fuvarozó teherszállítót tiltott ki a világ kikötőiből az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) csütörtökön – jelentette az AFP francia hírügynökség diplomáciai forrásokra hivatkozva.
Közben az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) négy további, észak-koreai zászló alatt hajózó, a gyanú szerint a nemzetközi közösség szankciói által tiltott árut Észak-Koreába fuvarozó teherszállítót tiltott ki a világ kikötőiből – jelentette az AFP diplomáciai forrásokra hivatkozva. Az MTI által ismertettetek szerint a tiltást az Egyesült Államok kezdeményezte, amely további hat hajó kitiltását is kérte a világ kikötőiből, de Kína csak az említett négy hajóra bólintott rá. Washington továbbá két hongkongi, egy palaui, egy belize-i, egy panamai és egy kínai zászló alatt hajózó teherszállító ellen akart még büntetőintézkedéseket hozni.
A BT ezt megelőzően nem egészen egy hete hozott szankciókat: a legutóbbi észak-koreai rakétateszt miatt. Ezek szerint 90 százalékkal
csökkenteni kell a nyersolaj és a finomított kőolajtermékek Észak-Koreába irányuló exportját.
A határozat felszólítja az észak-koreai vendégmunkásokat foglalkoztató országokat, hogy 24 hónapon belül küldjék haza valamennyiüket. A cél, hogy megfosszák az észak-koreai rezsimet a vendégmunkások által hazaküldött pénztől. Az eredeti javaslatban 12 hónap szerepelt.
Az észak-koreai külügyminisztérium közleménye szerint az Egyesült Államok retteg Észak-Korea nukleáris erejétől, és
„egyre eszeveszettebbül hozza meg egyre szigorúbb szankcióit az ország ellen, és gyakorol rá nyomást”.
Az ENSZ BT az idén már több szakaszban is megszavazott gazdasági szankciókat Észak-Korea ellen annak nukleáris kísérletei miatt.
Legalább 12 ember – köztük egy csecsemő – meghalt New-Yorkban, egy tűzben Bronxban. Egy ötemeletes lakóház gyulladt ki, helyi idő szerint csütörtök este – jelentették a világhírügynökségek. Négy ember súlyosan megsérült. A lángokat csak órákkal később fékezték meg.
„Eddigi információink alapján ez volt az elmúlt negyed évszázad legpusztítóbb tűzesete városunkban. Rég nem veszítették életüket ennyien hasonló tragédiában. Hála a tűzoltók hősies munkájának eddig 12 embert sikerült kimenteni az égő épületből, és a kutatás még folytatódik” – közölte Bill de Blasio polgármester sajtótájákoztatóján.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mi okozta a tüzet, a hatóságok viszont arra gyanakodnak, hogy a 20 lakásos, több mint 100 éves épületben elavultak voltak a vezetékek, így akár egy rövidzárlat miatt is felcsaphattak a lángok – írja a Euronews.
Ma a Tamaráknak és a Tamásoknak kívánunk boldog névnapot. Az idő? Nos, eléggé vegyes lesz: nyugat felől felszakadozik, csökken a felhőzet, a Dunántúlon már napsütésre is számíthatunk, de a Tiszántúlon estig marad az erősen felhős ég. Itt-ott lehet erős szél, s csapadék is. A nappali hőmérséklet 1 és 6, késő estére -4, +2 fok lehet. Lássuk, miről írnak a lapok!
Népszava: Megroppanó nagyvárosok
A nagyvárosok eladósodottságának szentel több cikket is a mai Népszava. Pécs után Miskolc is szorult helyzetbe kerülhet, egy év alatt csaknem 12 milliárd forinttal 45 milliárdra nőtt a borsodi város cégeit összefogó holding kötelezettségvállalása, ami durván a háromszorosa az alaptőkéjének – derül ki a holding 2016-os beszámolójából. A polgármester cáfol, de a zrt. hitelkeretét növelik, s a város éppen újabb terhet vállalhat fel kormányzati segítséggel. A kabinet ugyanis a december 27-i döntésével hozzájárult ahhoz, hogy a város összesen mintegy 2,6 milliárd forintos fejlesztési hitelt vegyen fel – áll a cikkben.
A Népszava „Öt éve megjósolt adóssághegyek” címmel egy másik írást is közzétett a témában. Ebben a szerző a többi között arról ír, hogy Pécs és Miskolc eladósodottsága aligha lehet meglepetés a kabinet számára: már öt éve készült olyan kormányzati elemzés, amelyben előre jelezték az önkormányzati túlköltekezés veszélyeit.
„Az önkormányzat pont olyan meggondolatlan hitelfelvevő volt, mint a lakosság. Nem gondolta át, hogy miből fizeti vissza a kölcsönt”
– vélekedett az úgynevezett Századvég-akták egyike. Az elemzésben a mintegy 7,5 milliárdos adósságba vert Szentendre egyik korábbi vezetője azt mondta:
„A képviselő-testület abban érdekelt, hogy a fejlesztési projektek megvalósuljanak, hiszen a választási rendszerből fakadó ösztönzők erre késztetik őket”. Vagyis mindegy, hogy megtérül-e az, amit hitelből építenek, csak át lehessen adni választások előtt.
A problémát a Bankszövetség képviselője is jelezte, mondván, „ne lehessen a következő vezetésre hagyatékolni az ügyletek visszafizetésének terhét” – áll a lapban. A bankszövetségi szakértő egyébként azt is javasolta, hogy be kellene vezetni a városvezetők személyes, büntetőjogi felelősségét. Ám az adósságkonszolidáció 2011-es kezdete előtt a 19 legnagyobb tartozást felhalmozó város közül 16-ot kormánypárti polgármester vezetett.
Magyar Nemzet: Rengeteg pénzt költ a kormány baráti életművekre
Nehezen indokolható mértékű támogatásokat ad a kormány kedvenc művészeinek életműgondozására – erről ír a Magyar Nemzet. A napokban jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy az Előretolt Helyőrség és egy erdélyi médiaegyesület együttesen közel 3 milliárdos támogatást kapnak, de a vonatkozó kormányhatározat ezen túlmenően is hatalmas összeget biztosít négy művészéletmű kezelésére.
360 milliós forrást nyert el Szervátiusz Jenő és a Szervátiusz Tibor szobrászok munkásságának gondozására az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft.. Ennyi pénzből akár két múzeumot is lehetne alapítani a szobrász apának és fiúnak – igaz, már van egy közös múzeumuk, Kolozsváron.
Az Origo cikke szerint vállaltan Fidesz-barát Csoóri Sándor életművének gondozására 150 millió forintot adott a kormány: a pénzt az ürömi Violino Talentum Tehetséggondozó és Kulturális Szolgáltató Bt. kapta, melynek az Opten nyilvántartása szerint két tagja van: Csoóri özvegye, Balogh Júlia és nevelt lánya, Csoóri-Bányai Réka – a társaság tavaly 1,2 milliós árbevétellel zárta az évet.
Százmillió forint jutott a Kossuth-díjas zeneszerző, Szokolay Sándor életművének gondozására is: a forrás kedvezményezettje a támogatáshoz képest szerény forgalmat bonyolító Legend-Art Kft., amit szintén két hozzátartozó vezet: Szokolay Orsolya hegedűművésznő az ügyvezető, özvegy Szokolay Sándorné pedig tag a családi vállalkozásban. Szokolay Sándor 2003-ban lépett be a Fideszbe; 2013-as temetésén Orbán Viktor is részt vett.
Szobrokra is komoly forrásokat szánnak: Kocsis Máté józsefvárosi polgármester kérésére 128 millió forintot adnak a Lech Kaczynski-szobor felállítására. A vértanúhalált halt lengyel pap, Jerzy Popiełuszkó emlékére pedig 50 milliós szobrot állítanak. Mindkét emlékművet az NMI Művelődési Intézet állíthatja fel.
A Nemzeti Művelődési Intézet utódjának számító nonprofit kft. egyébként is nagyot merített az év végi kulturális pénzesőből, hiszen a 26 támogatott projektből 17-et ők vittek el, 4,2 milliárd forint értékben.
A művelődési intézet jelenlegi fenntartója az a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány, amit a korábbi MDF-es, ma a Fidesz-frakcióban ülő Lezsák Sándor hozott létre.
Magyar Idők: Botrányba fullasztanák a 2018-as választást
Nehéz helyzetben vannak az ellenzéki pártok és a „politikai civilek” Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint, hiszen a Fidesz–KDNP 2006 ősze óta minden országos választást megnyert és 12 éve toronymagasan vezeti a közvélemény-kutatásokat – mutatott rá, mondván, ezért most arra törekszenek, hogy mindenféle mondvacsinált okkal megkérdőjelezzék a 2018-as voksolás tisztaságát.
Több magyarországi szervezet kapott jelentős összegeket az elmúlt évben Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózatától olyan célokra, mint a „szervezetfejlesztés”, az „állampolgári tudatosság növelése” vagy az „alkotmányosság helyreállításának elősegítése”.
A 2018-as országgyűlési választás közeledtével a Társaság a Szabadságjogokért beindította válaszTASZ című internetes oldalát, amelyen egyebek között a kampányrendezvények megzavarására buzdít, balliberális lapok pedig már most igyekeznek minden, a kormánypártokkal összefüggésbe hozható akciót, például egy tojásosztást választási csalásként feltüntetni. Szánthó Miklós úgy véli, a cél a Fidesz–KDNP egyre fokozódó nyomás alá helyezése.
Ennek folyománya az is, hogy az ellenzéki pártoknak jelenleg nincs reális esélyük a kormányváltásra, a baloldal önmagával van elfoglalva, azt azonban tudják, hogy ők maguk – a kommunikációs frázisokon túlmenően – a gyakorlatban nem lebegtethetik be a választások bojkottját,
annak illegitim mivoltára hivatkozva, hiszen ilyen alapon megkérdőjelezhető lenne, miért vettek részt a 2014-esen és miért vették fel azt követően országgyűlési mandátumukat. A „terep előkészítését” ezért érzékelhetően magukra vállalják a „politikai civilek – írja a lap.
Magyar Hírlap: Minden szinten siker
Ezzel a címmel közölt évértékelő interjút a lap Szabó Tünde sportért felelős államtitkárral, aki szerint a mindennapos testnevelés bevezetésének eredményeként ma már közel egy millió kétszázezer gyermek mozog mindennap. Az elindított szakmai programok hatására a sportoló fiatalok száma folyamatosan nő, a verseny engedéllyel rendelkezők száma meghaladta az ötszázezret, és míg 2009-ben hazánk felnőtt lakosságának csupán öt százaléka sportolt rendszeresen, a friss nemzetközi felmérések szerinti ez mára közel tizenöt százalék, amely visszaigazolják a meghatározott irányok, hosszú távú elképzelések helyességét. Ami az élsportot illeti: az az idén 81 nemzetközi sporteseményt rendeztek, többek között a FINA vizes világbajnokságot, a judo világbajnokságot, az RG Európa-bajnokságot és az EYOF-ot. A magyar sportolók csodálatos eredményeket értek el, egyebek között úszóink, de atlétáink közül is több, s a teniszezőink is remekeltek.
Szóba került a TAO hat éve működő finanszírozási rendszere is, s szerinte a csapatsportok társasági adókedvezményének pozitív hatásai az utánpótlássport, a szabadidősport és a létesítményfejlesztés területén a leglátványosabbak.
Am a focit illeti: szerinte türelemre, hitre, összetartásra és folyamatos munkára van szükség ahhoz, hogy végül elérjük a kitűzött célokat.
A szurkolók támogatása ebben is nagy segítséget jelent.
Jelentős változás történt az idén: a sport teljes igazgatási és finanszírozási rendszere az államtitkársághoz került. Szabó Tünde szerint az átállás zökkenőmentes volt. Az egycsatornás finanszírozás mindenképpen előnyös a sportági szakszövetségek számára, mert átlátható és tervezhetőbb támogatási rendszert, egységes követelményeket és ellenőrzési folyamatokat biztosít – szögezte le.
Habony Árpád elégedetten dörzsölte tenyerét, amikor híre kelt a nemzetközi sajtóban, hogy nyár óta bandaháború dúl Dániában, elsősorban a fővárosban, Koppenhágában. A propagandamédia állításait kivételesen jórészt alátámasztja a valóság is, bár a migránsbandák kifejezésük félreértésekre adhat okot, ugyanis nem vademberek balhéznak az utcákon a saria bevezetését követelve. A hír viszont nem alaptalan, mi pedig úgy döntöttünk, az Origo és a Lokál rövid migránsozásán túlmutatva részletesebben bemutatjuk a viharos fél év eseményeit.
A dán bandaháború június óta négy halálos áldozatot követelt és húsz sebesülttel járt. A lakosság sem érezhette biztonságban magát, ugyanis előfordult, hogy az ellenséges bandák véletlenül ártatlan járókelőket lőttek meg, akár egy gellert kapott lövedék miatt, akár pedig mert egyszerűen összetévesztették az illetőt a konkurens banda egy tagjával. A háborúban főleg 18 és 30 év közötti férfiak vettek részt, aki tehát ennyi idős, jobb ha elkerülte a kockázatosabb városrészeket.
Nem Soros György alapította a bandákat
A skandináv országban nagy múltra tekintenek vissza a motorosbandák, amelyeket a dán nyelvben a műfaj kedvelőire nézve cseppet sem hízelgően “rockerbandáknak” neveznek. Az elnevezés nem véletlen, ugyanis a “rocker” az Egyesült Államokban a huszadik század felénél megjelenő – és később az egész világon elterjedő – motorosklubok (MC-k) tagjainak bőrmellényén található felvarróra utal, amely azt jelzi, hogy a motoros a szervezeten belül melyik város vagy régió szakaszához tartozik. Az MC-kben a motoron kívül a legfontosabb szimbólum egyértelműen ez a mellény, amelyen különböző felvarrókon szerepel a régión túl az anyaklub neve, logója, illetve a tag tisztsége.
A Hells Angels kaliforniai szakaszának motorosai (Wikimedia)
A szigorú hierarchikus rendszerben működő bandák a nyolcvanas évek elején gyűrűztek be Dániába. Elsőként természetesen a világszerte hírhedt Hells Angels alapította meg helyi szakaszát az északi országban 1980. december 31-én. Az MC-kről tudni kell, hogy hivatalosan motorrajongók egyesületeként működnek, sokszor rendeznek jótékonysági és egyéb közösségépítő rendezvényeket, viszont a háttérben gyakran végeznek illegális tevékenységet.
Nem volt ez másképp Dániában sem, ahol a helyi Hells Angels irányította a Koppenhága szívében fekvő Christiania szabadváros hasispiacát. A főváros egyik legnépszerűbb turistalátványosságának számító városrész egyik utcáján, a Pusher Streeten ugyanis jórészt szabadon lehet kereskedni kannabisszal, illetve annak származékaival. A segítőkész hasisárusok kedvessége ellenére senkinek ne legyenek illúziói: az anyag áramlását mindig bűnszervezetek biztosítják.
Hasispult a Pusher Streeten (Pinterest)
Régen a Hells Angels és a Bandidos nevű formációk voltak a legerősebbek a fővárosban, a kilencvenes években köztük zajlott a legnagyobb bandaháború, amelynek végét a pontosan húsz éve köttetett békemegegyezés jelentette. Azóta a különböző bandák elszaporodásával az erőviszonyok is jelentősen átrendeződtek. Megjelentek a főleg másod- és harmadgenerációs bevándorlókból álló bandák, amelyek az MC-k struktúrájával és “felségjelzéseivel” működnek, viszont motor már nem feltétlenül szükséges a tagsághoz.
Változó erőviszonyok a Pusher Streeten
Aki látott már hollywoodi filmet motorosklubokról, az tudja, hogy addig biztonságosak az utcák, ameddig a területek szépen el vannak osztva a bandák között, ha viszont valaki erőszakosan akar benyomulni, az olyan láncreakciót indít el, amely totális háborúhoz vezethet.
A dán bandaháború már-már egy saját mozifilmért kiált, annyira tipikus a forgatókönyve: a nagy bandavezér hosszú évek után szabadul a rácsok mögül és új területeket akar szerezni klubjának. A pakisztáni származású, harminc éves Shuaib Khan március végén még szinte ki sem tette a lábát a koppenhágai Vestre börtön kapuján, máris hozzálátott bandájának, a Loyal To Familiának (LTF) az újraszervezéséhez. Gyors terjeszkedésbe kezdtek, új szakaszokat alapítottak az országban, és annak rendje és módja szerint alaposan felbolygatták az erőviszonyokat a Pusher Street körül.
A Pusher Streeten is éveken keresztül stabilan le voltak osztva a helyek, az LTF-nek pedig esélye sem lett volna beszállni a bizniszbe. A hasisárusítás többé-kevésbé békésen, bizonyos játékszabályok betartása mellett zajlott, fegyverek és erőszak nélkül. Egészen 2016 nyarának végéig, amikor egy napi bevétellel hazafelé igyekvő díler egy rutinigazoltatás során fegyvert rántott és rálőtt két rendőrre, illetve egy civilre. Ezt követően Christiania lakói sajátkezűleg rombolták le a hasisbódékat, de a kereskedelem persze visszagyűrűzött a szabadvárosba, az erőegyensúly pedig teljesen felborult. Ezt használta ki a Khan elnöksége alatt tevékenykedő LTF.
Június-július: az első lövések
Az LTF előretöréséből szükségszerűen következett, hogy az ellentétes érdekű bandák valamiféle egységbe szervezik magukat, hogy felvegyék a küzdelmet Khanékkal. Így állt össze három északnyugat-koppenhágai banda, hogy újraalapítsák a Brothas nevű klubot, a bandaháború másik főszereplőjét.
Az első lövések június 12-én dördültek el, augusztus végéig pedig szó szerint napi szinten voltak lövöldözések. Az incidensek főleg a főváros északnyugati részén történtek, ennek megfelelően a koppenhágai rendőrség felállította az első úgynevezett motozási zónát, amely Nørrebro, Brønshøj és Husum városrészeket foglalta magában. A zónában bárkit átvizsgálhatott a rendőrség bűncselekmény gyanúja nélkül is, szúrópróbaszerűen, hogy megakadályozzák a jövőbeli lövöldözéseket és növeljék a közbiztonságot.
A zóna eredetileg augusztus elejéig működött volna, de kénytelenek voltak meghosszabbítani az időtartamot. Azóta volt, hogy egész Koppenhágát magába foglalta a zóna, illetve az északnyugati agglomerációban is felállítottak egyet.
Motozási zónák (szürke) a fővárosban és környékén
Augusztus-szeptember: akcióba lendül a rendőrség
Augusztus közepére már bőven tarthatatlanná vált a helyzet, a lakosság fáklyás tüntetést szervezett, hogy felszólítsák a politikusokat a cselekvésre. A reakciók különbözőek voltak, a liberálisok szerint a hasis legalizálása ellehetetlenítené a feketepiacot, így megoldódna a probléma, a konzervatívok és a szélsőjobb viszont elutasították ezt. Szerintük elég lépést tettek annak ellenére, hogy a probléma láthatóan nem oldódott meg. Az egyetlen dolog, amelyben szélesebb konszenzus született a közvélemény részéről, az volt, hogy a fiatalokkal jobban kéne törődni, hogy ne a bűnözésben találjanak közösségre.
A tüntetés nem volt hiába, másnap akcióba lendült a rendőrség. Kilenc bandatagnál tartottak házkutatást, ahol bár lőfegyvert nem találtak, előkerültek szúrófegyverek, hasis és kokain is. Mobil rendőrállomásokat állítottak fel Nørrebron, Søren Pape Poulsen, a Konzervatív Néppárt igazságügyi minisztere pedig azt nyilatkozta, hogy megvizsgálják a lehetőségeket az LTF betiltására. Ezt szorgalmazta a szélsőjobboldali Dán Néppárt is, viszont a dán alkotmány csak az ideiglenes betiltást teszi lehetővé.
A nagy akciók után sem pihent a fővárosi rendőrség, folyamatosan foglalták le a fegyvereket és meghosszabbították a motozási zónákat. A bandák sem tétlenkedtek sajnos, gázolás történt az ország második legnépesebb városában, Aarhusban, és egy szinte parodisztikusan dán biciklis lövöldözésre is sor került.
A hónap végén a rendőrség óránként több, mint 200 ezer forintnak megfelelő dán koronáért kölcsönzött a hadseregtől egy helikoptert, hogy Nørrebro felett körözzenek vele, nyitott ajtajában egy éles fegyverrel figyelő rendőrrel. A bandakonfliktus kezelése a kormány elsőszámú prioritása lett, a 2018-as költségvetésből gyorsan el is különítettek húszmillió koronát (~840 millió forint) “bandakutatásra”, azaz annak a folyamatnak a pontos feltérképezésére, hogy miért is csatlakoznak emberek a bandákhoz.
A helikopteres megfigyelés nem oldott meg egy csapásra mindent, szeptemberben történt még egy automata fegyveres lövöldözés is, továbbá egy másik, ahol civilruhás rendőrökre lőttek. Eközben a LTF elnöke, Shuaib Khan előzetesbe került, mert egy júliusi motozás során megfenyegetett egy rendőrt.
Október-november: lesújtó adatok, meglepő húzás az ügyészségtől
Október elején ijesztő adatok érkeztek a bandák terjeszkedéséről. Az agresszív toborzás – amely a legrosszabb környékeken sokszor szinte a “csatlakozol vagy meghalsz” választás felkínálását jelenti –, meghozta az erdeményét: annak ellenére, hogy az utóbbi hat évben hatszázzal csökkent a bandatagok száma, csak idén év eleje óta százhuszonöt fő csatlakozott a szervezetekhez.
A hónap végén újabb lövöldözés történt, három bandatagot eltaláltak, akik közül egy meghalt. Ezt követően a rendőrség megkezdte a tagok preventív célból való őrizetbe vételét, illetve az újabb motozási zónák felállítását.
November elején a legfelsőbb ügyészség annak ellenére, hogy az előző éveksorán többször is megállapította, hogy nem járható út a bandák betiltása, mégis nyitott a döntés felé és megkérte a fővárosi rendőrséget, hogy készítsék elő az LTF betiltását célzó pert.
A bandák betiltása azért tűnik rendkívül nehezen összeegyeztethetőnek a dán alkotmánnyal, mert azok hivatalosan egyesületként működnek, az országban pedig nagy hagyománya van ennek a szervezeti formának, és ez nyilván az alkotmányban is megjelenik. Hogy hirtelen miért látta úgy az ügyészség, hogy az alkotmánnyal összeegyeztethető módon el tudnák érni egy banda betiltását, azt nem tudni, viszont az biztos, hogy nem csökkent a nyomás a hatóságokon. November elején egy húszéves bandatagot gyilkoltak meg, majd egy hét múlva Nørrebron egy LTF-es testvérét találták el.
Mecsetben köttetett fegyverszünet
November közepén jött a hír, hogy egy vasárnapon megrendezte az élet a gengszterfilmek klasszikus jelenetének iszlám verzióját, ahol a két rivális semleges területen, Isten házában találkozik, hogy megkössék a fegyverszünetet. Sőt, az LTF és a Brothas között az iszlám hitközösség vezetői mediáltak, az aggódó szülők támogatásával. Tehát amit a hatóságoknak és a komplett kormányzatnak nem sikerült elérnie, azt megoldották az iszlám közösség prominens alakjai.
Az egyhónapos fegyverszünet persze nem egyenlő a békével, de ez így is sokkal nagyobb eredmény, mint amit a világi vezetők rengeteg erőforrás felhasználásával fel tudtak mutatni. Az viszont, hogy az iszlám vallási vezetők oldottak meg egy olyan problémát, amely tökéletesen világi jellegű és ráadásul kihatással van az ország egészének közbiztonságára, nem kevés kérdést vet fel. A dán napilapok hasábjain már vannak, akik párhuzamos társadalomról beszélnek, de ellentétes érvek is megjelennek.
A fegyverszünet ellenére november végén meghosszabbították a motozási zónák érvényességét, majd közel húsz bandatag előzetes letartóztatásba került. December közepén folytatódtak az intézkedések, további hét bandatag került börtönbe.
Ezzel egy időben a dán közmédiának interjút adott az aggódó szülők egyike, amelyben elmondta, hogy ott volt az LTF és a Brothas közti találkozókon, ahol a háború befejezése mellett döntöttek. A nyilatkozó szerint megegyeztek, hogy nem lépnek a másik területére, véget vetnek a lövöldözéseknek és nem keresik az összetűzéseket.
Habár a béke hivatalosan nem lett megerősítve, a két legveszélyeztetettebb városrészt, Nørrebrot és Nordvestet magában foglaló motozási zóna érvényessége múlt csütörtökön járt le és ezúttal nem hosszabbították meg.
(A cikk a Politiken bandaháborús aktája alapján készült.)
„Hányan is elmentek, s nem épp a jöttmentek” – énekelte Cseh Tamás, aki már szintén nincs az élők sorában. Idén is sok olyan ember halt meg, akiket milliók szerettek, vagy csupán” – tudásukért, teljesítményükért, emberségükért – elismertek. Négyrészes sorozatunk harmadik fejezetében 2017. harmadik negyedévének hallottaira emlékezünk.
Július 4. Meghalt Kovács Ádám
A hetvennyolc éves korában meghalt feltaláló, vállalkozó, a Celladam cégcsoport alapítója 1983-ban a daganatos betegségekről alkotott elméletével került az érdeklődés középpontjába.
Feltevése szerint a szervezet kóros folyamatai a vérből már korai stádiumban kimutathatóak, a rosszindulatú sejteket pedig nem elpusztítani, hanem gyógyítani kell. Rákellenesként hirdetett készítményének hatásosságát orvosszakmai szervezetek számos alkalommal vitatták.
Július 11. Schubert Éva
Schubert Éva 1931. január 19-én született Budapesten. Ereiben színészi vér csörgedezik, egyik dédapjának bátyja, a kiskunhalasi Szuper Károly színész, igazgató volt, aki még vándorszínész korában Petőfi Sándorral lépett fel. Kölcsey Ferenc távoli rokona, egyik ükanyja a költő unokahúga volt.
Kényszerből lett színésznő, mert arra hivatkozva, hogy apácáknál – angolkisasszonyok – nevelkedett, nem vették fel az egyetemre. 1949-ben kitüntetéses érettségije ellenére nem tanulhatott tovább. Gyors- és gépírást tanult, majd gépírónőként helyezkedett el.
A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1955-ben szerzett diplomát. A Magyar Néphadsereg Színházához szerződött, majd a Vidám Színpad, a Vígszínház, a Játékszín társulatának tagja volt, 2004-2005-ben pedig a soproni Petőfi Színháznál játszott. Gyakran szerepelt vidéken is, a szekszárdi Deutsche Bühne előadásán Goethe Urfaust című drámájában Marthe szerepét német nyelven játszotta, 1995-től négy évig a berlini Theater Des Ostens vendégművésze volt.
Humora és drámai ereje főként jellemszerepekben érvényesült. Volt Mása a Sirályban, Maria Josefa a Bernarda házában, Orbánné a Macskajátékban, Montmorency kisasszony A vörös postakocsiban.
Több mint harminc filmben játszott, a közönség a Színművészeti elvégzése után, 1955-ben az Egy pikoló világos című vígjátékban ismerte meg. Az Abigélben ő volt Gigus tanárnő, a Szomszédokban Lillácska, a Frakk, a macskák réme című rajzfilmsorozatban pedig Lukréciának adta a hangját.
Több alkalommal rendezett, darabokat fordított németből, franciából, angolból. Tíz évig tanított énekeseknek színészmesterséget a Zeneakadémián, de oktatott Gór Nagy Mária Színitanodájában is. Az egyik legintelligensebb magyar színésznőnek tartották, de mivel Aczél György nyíltan nem kedvelte művészetét, nem alakíthatott nagyobb főszerepeket. Több nyelven is beszélt: németül, angolul, franciául és latinul.
Első férje Zolnay Pál rendező volt, akivel még főiskolás korában házasodtak össze, a második Verebes Károly színész. Közös lányuk, Verebes Dóra restaurátor, aki Verebes István féltestvére
2011-ben csontritkulása miatt kerekesszékbe kényszerült, több műtéten is átesett. Az utóbbi években a lakásból sem nagyon mozdult ki. Idén februárban a hírek szerint már lábra sem tudott állni, lánya pedig annyit közölt, hogy édesanyja már nem jár társaságban, csak barátokat fogad, és interjút sem ad.
Július 31. Jeanne Moreau
A 89 éves filmlegendát hétfőn reggel találta holtan párizsi lakásában a takarítónője. A legnagyobb francia filmszínésznők közé sorolt Moreau több mint 150 filmjében Jeanne Moreau együtt dolgozott gyakorlatilag a világ összes nagy rendezőjével Theodorosz Angelopulosztól Michelangelo Antonionin és Orson Wellesen át Wim Wendersig, Rainer Werner Fassbinderig és Francois Ozonig.
A francia filmes újhullám múzsájának számított, Francois Truffaut-val forgatta egyik legjobb filmjét, a Jules és Jimet. Hatvanöt éves pályafutása során ugyanúgy játszott végzet asszonyát, mint királynőt, tanítónőt vagy gengszternőt. Leghíresebb filmjei közé tartozik a Veszedelmes viszonyok (1959) és a Moderato Cantabile (1960).
Színészi erejét Antonioni Éjszakájában és Truffaut Jules és Jimjében mutathatta meg, az előbbiben apró rezdülésekkel, finom jelzésekkel fejezte ki egy házasság végső kiüresedését. Truffaut filmje a francia újhullám szimbolikus darabja, a nem klasszikus baráti, szerelmi hármasban nemcsak érzékenységet, hanem játékosságot és humort is sugárzott. A következő években rendezte őt Tony Richardson (Mademoiselle), Malle (a Viva Maria című sztárparádéban Brigitte Bardot volt partnere), Orson Welles (aki a világ legnagyobb színésznőjének nevezte), Luís Bunuel (Egy szobalány naplója), Elia Kazan (Az utolsó filmcézár), Fassbinder (Querelle) és Win Wenders (A világ végéig). Utoljára 2007-ben állt a felvevőgép elé.
A női témák iránt mindig vonzódó Moreau megpróbálkozott a rendezéssel is, bár önmagát mindvégig csak kísérletezőnek tartotta. 1975-ben Fény címmel készített filmet négy színésznőről, az egyik főszerepet ő alakította, 1980-ban forgatta az önéletrajzi ihletésű A kamaszlányt és rendezett operát is. Élete során számos íróval kötött barátságot, s maga is megírta önéletrajzát.
A szakmájában és a magánéletben is szigorú és következetes Moreau az egyetlen színésznő, aki kétszer (1975-ben és 1995-ben) is elnökölt a cannes-i filmfesztiválon, 1986-tól 1988-ig a Francia Filmművészeti Akadémia elnöke volt. 1991-ben a Becsületrend tisztjévé avatták, 1995-ben megkapta a César-díjat, a francia filmművészet legrangosabb kitüntetését, 1997-ben az Európai Filmakadémia életműdíját, 2001-ben a Francia Művészeti Akadémia első női tagjává választották.
Háromszor ment férjhez és háromszor vált el, egy gyermeke született. Még a 70-hez közel is az egyik rangos filmes magazin a száz legszexisebb filmsztár közé választotta, Párizsban mozi viseli nevét.
Augusztus 18. Arthur Finkelstein
A világ egyik legbefolyásosabb marketing szakértője már húszas évei közepén komoly sikereket könyvelt el, hiszen miután viszonylag gyorsan felhagyott a tőzsdekarrier építgetésével, részt vett Nixon kampányában, melynek kimenetele vitathatatlanul a történelem része. Még annak ellenére is (vagy éppen azért), hogy ismerjük a végkifejletet. Finkelstein különféle szervezeteinek és egyesületeinek köszönheti az USA az úgynevezett független finanszírozású kampányok ötletét, mely hosszú évtizedek óta meghatározója az Egyesült Államok választási rendszerének, pontosabban azon folyamatoknak, melyek egy-egy szenátort, vagy akár elnököt pozícióba juttathatnak anélkül, hogy az adott kampányok anyagi finanszírozásaiért “óriástőkésekhez” kellene fordulni. Rendszerének kidolgozása a Watergate-botrányt követő időszakban bizonyult igazán jövedelmezőnek, hiszen egyrészt szigorítottak a választási törvényeken, másfelől a választópolgárok bizalma is jelentősen megingott mind a politikusokban, mind pedig az őket támogató tőkés háttérben.
1981-ben Finkelstein egészen a Fehér Házig jutott, ahol Ronald Reagan közvetlen munkatársainak körében folytatta tevékenységét.
George E. Birnbaum társaként 2008 óta folytatott közvetett tanácsadói tevékenységet a Fidesz mellett, azonban az ezzel kapcsolatos információkat a Fidesz igen hektikusan kezeli: hol tagadja a kapcsolatot, hol ignorálja a témakörben feltett újságírói kérdéseket.
Az ellenzék szerint Habony Árpád, Finkelstein és Birnbaum a 2010-es választási győzelmek óta szoros együttműködésben dolgozott a párt médiakampányain.
Mindazonáltal tény, hogy 2015-ben Finkelstein és Habony Danube Business Consulting Ltd. néven létrehozott egy tanácsadó céget az Egyesült Királyságban, mely cég ügyvezetője a Századvég éléről is ismert Lánczi Tamás.
A legnagyobb megdöbbenésre okot adó momentum Finkelstein kapcsán, hogy az általa gyakran alkalmazott negatív kampány, valamint a homoszexualitás támadása, illetve a faji kérdéseket is kampányba emelő kommunikációs stratégia szöges ellentétben áll mindazzal, amit Finkelstein, az ember jelentett. Az amerikai zsidó származású Arthur J. Finkelstein ugyanis hivatalosan köttetett meleg házasságban élt párjával, akivel örökbe fogadott gyermekeiket együtt nevelték fel.
A világ egyik legjelentősebbnek bizonyuló kampányguruja a jelek szerint tökéletesen kielemezte az Egyesült Államokban (tévesen) republikánusnak, Európában és a Közel-Keleten (tévesen) jobboldalinak elkönyvelt szavazópolgárok gondolkodásmódját és voksolási stratégiáját, s gépezetét ennek megfelelően állította üzembe, míg emberileg tökéletesen függetlenítette magát munkájától.
Arthur J. Finkelstein 2017. augusztus 18-án hunyt el 72 éves korában.
Augusztus 25. Pataki Ferenc
Az életének kilencvenhetedik évében elhunyt Pataki Ferenc fejszámolóművész. 1921. január 20-án született Dombóváron. Amikor 1926-ban még korona volt, de már megszületett a döntés a pengő bevezetéséről, oda-vissza fejben átváltotta a pengőt koronára és vissza. (12 500 volt a váltószám.) Hatévesen már Lakner Artúr gyerekszínházában lépett föl rendkívüli képességével.
Szülővárosában, az Esterházy Miklós Nádor Reálgimnáziumban érettségizett. Orvosi egyetemre akart menni, de zsidó lévén, a numerus clausus miatt nem mehetett, így Budapesten járt zeneiskolába: hegedült és harmonikázott.
Visszaköltözött Dombóvárra, ahonnan 1942 októberében behívták munkaszolgálatra Sepsiszentgyörgyre, majd onnan Ukrajnába került. Megszökött, partizánkodott, majd Kárpátalján 1945 májusában szovjet hadifogságba került. Közben családja jelentős része – beleértve szüleit és apai nagyszüleit – Birkenau gázkamráiban végezte. Megszökött a szovjet hadifogságból is, de Csapnál elfogták és csak 1947-ben, kalandos körülmények között került vissza Magyarországra. Artistavizsgát tett Budapesten, és hivatásos fejszámoló lett, egy egész ország ismerte, és rendszeresen föllépett külföldön is.
Még nyolcvanon túl is vállalt föllépést. Egy, munkatársunk által 2008-ban vele készített interjúból az derül ki, hogy szellemi frissességét teljesen megőrizte.
Pataki – lakhelye, a XIII. kerület, illetve szülővárosa, Dombóvár díszpolgára, számos kitüntetés birtokosa.
Augusztus 27. Lórán Lenke
A 90 éves korában meghalt Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész május 1-jén ünnepelte 90. születésnapját. A Vidám Színpad és a Mikroszkóp Színpad komikája a magyar kabaré egyik legmeghatározóbb arca volt.
Lorán Lenke Győrben született, és már kislány korában primadonna szeretett volna lenni. Amikor a családjával együtt Budapestre költözött, azonnal jelentkezett az Operaház balettiskolájába, és a második elemit ott végezte.
Nyolcévesen már Ámorként állt a színpadon a Tannhäuser-ben. De csak négy évet töltött a balettiskolában, pedig a tehetsége megvolt a pályához. A fegyelmezettsége viszont kevésbé, ezért szülei kivették az intézményből, de Lorán Lenke nem tudott színpad nélkül létezni.
Makay Margit stúdiójába jelentkezett, ahol a színésznő privát növendékeként sajátította el a pálya alapjait. 1942-ben, a Nemzeti Színház igazgatója, Németh Antal felfigyelt Lorán Lenke tehetségére, és 50 pengős ösztöndíjra szerződtette. Néhány nap múlva viszont már Turay Ida betegsége miatt kellett beugró szerepet vállalnia az Operettszínházban.
Ezzel egy csapásra beindult Lorán Lenke színészi karrierje: 1943 és 1945 között a Fővárosi Operettszínház, 1945 és 1966 között a Művész Színház, a Vidám Színpad, a Magyar Néphadsereg Színháza, végül a Petőfi Színház tagja volt. 1966 és 1998 között a Vidám Színpadon játszott, 1998-tól pedig a Mikroszkóp Színpad tagja volt.
A színházi adattárban kereken 100 színházi bemutatóját regisztrálták, ehhez pedig további, csaknem 50 játék- és tévéfilm társul. Már 1943-ban megkapta első komolyabb filmes szerepét az Éjjeli zené-ben, de játszott a Civil a pályán, az Állami áruház, a Mese a 12 találatról és a Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? című filmekben is.
Sok sikeres szerepe közül is kiemelkedik Az üvegcipő Roticsnéjának megformálása Molnár Ferenc darabjában, de számtalan örökzöld kabaréjelenet is fűződik a nevéhez.
Lorán Lenkét Jászai Mari-díjjal, érdemes és kiváló művész címmel is kitüntették, illetve a Halhatatlanok Társulatának is örökös tagja lett. 2005-ben az Új Színház is örökös tagjainak sorába fogadta az egykori Művész Színház többi művészével együtt.
Augusztus 30. Makk Károly
Az életének 92. évében elhunyt Kossuth-díjas filmrendező 1925. december 22-én született Berettyóújfalun. A mozik világa már kisgyerekként magába szippantotta, édesapja, Makk Kálmán ugyanis mozigépészként dolgozott. Az érettségi után gyakornoki állást szerzett is a budapesti Hunnia Filmgyárban.
Felsőfokú tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem művészettörténet-filozófia-esztétika szakán, majd a debreceni egyetemen folytatta, innen hívta Ranódy László a Sarló Filmvállalathoz. 1946-ban a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakos hallgatójaként tanult, ahol életre szóló barátságot kötött Radványi Gézával, akinek Valahol Európában című filmjében ügyelőként kapott munkát. Dolgozhatott Gertler Viktor, Bán Frigyes és Apáthi Imre mellett is.
Mielőtt végzett volna, kirúgták, mert egy kötelező feladatként kapott, úttörő témájú filmjéből az illetékesek hiányolták a szocialista realizmus ismertető jegyeit. A forgatást is, a főiskolát is félbe kellett hagynia. Rövid időre a Híradó- és Dokumentum Filmgyárba került, fél évig traktorosként dolgozott, majd Nádasdy Kálmán levizsgáztatta, így megkaphatta a diplomáját. 1951-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára lett.
Még 30 éves sem volt, amikor 1954-ben Szigligeti Ede vígjátéka alapján elkészítette első játékfilmjét. A főbb szerepeket Darvas Iván, Krencsey Marianne, Dajka Margit, Pécsi Sándor, Ruttkai Éva, Soós Imre vagy Tompa Sándor játszották. A Liliomfi az egyik legnézettebb filmje lett. Az 1995-ös cannes-i filmfesztiválon Arany Pálma-jelölést kapott érte.
Az 1955-ben készült A 9-es kórterem volt a következő filmje, ami után évente forgatott filmet: Mese a 12 találatról, A 39-es dandár és a Fűre lépni szabad: Ház a sziklák alatt, Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?, Bolondos vakáció.
A Déry Tibor novellái alapján 1970-ben elkészült Szerelem című alkotása Darvas Lili és Törőcsik Mari felejthetetlen alakításával újabb mérföldkő lett Makk Károly munkásságában. Az 1971-es cannes-i filmfesztiválon a film elnyerte a zsűri díját, színészi alakításáért pedig a két főszereplő, Törőcsik Mari és Darvas Iván Külön dicséretben részesült, emellett Makk Károlyt a Nemzetközi Katolikus Film- és Audovizuális Szervezet által adományozott OCIC-díjjal tüntették ki. Törőcsik Marit a legjobb női alakítás kategóriában 1971-es chicagói nemzetközi filmfesztiválon is díjazták. A Magyar Filmkritikusok díján 1971-ben a Szerelem elnyerte a Nagydíjat, Tóth János a legjobb operatőr díját, Darvas Lili és Törőcsik Mari pedig a legjobb női alakítás díját.
Az egy évvel később forgatott Macskajátékkal újabb hatalmas hazai és nemzetközi sikert aratott. Az Örkény-mű nyomán készült filmben újra együtt dolgozott Dajka Margittal és Törőcsik Marival. A Macskajáték 1974-ben a cannes-i fesztiválon Arany Pálma jelölést kapott, 1975-ben pedig a legjobb idegen nyelvű film kategóriában jelölték Oscar-díjra.
Egy erkölcsös éjszaka, a Magyar rekviem, az Egymásra nézve vagy Az utolsó kézirat szintén maradandó filmjei közé tartoznak – ezek az alkotások is megjárták a cannes-i filmfesztivált. Az 1982-es Egymásra nézve a magyar filmtörténetben az elsők között beszélt az 1956 utáni megtorlásokról, és az első magyar film volt, amely leszbikus kapcsolatot ábrázolt. Oscar-jelölést is kaphatott volna, de a nevezését orosz nyomásra és Kádár János személyes utálata miatt visszavonták, pedig Makk szerint a film esélyes lett volna a díjra.
Utolsó rendezése a 2010-es Így, ahogy vagytok volt, amelyben Cserhalmi György, Nagy-Kálózy Eszter és Csányi Sándor játszották a főszerepet.
Az ország félkatonai rendőri ereje, a Népi Fegyveres Rendőrség a Központi Katonai Bizottság irányítása alá kerül – azt pedig az elnök irányítja.
A Népi Fegyveres Rendőrség felel Kínában a terrorizmus elhárításáért, a belső zavargások levereséért és a határok védelméért.
Tulajdonképpen egy tartalék haderőnek számít.
A félkatonai szervezetet leginkább a „nyugtalan” térségekben, például az ujgurok lakta Hszincsiang tartományban vetik be.
Eddig az államtanács irányítása alatt állt, január elsejétől viszont a Központi Katonai Bizottság alá kerül. Ennek elnöke pedig a nemrég újraválasztott Hszi Csin-ping kínai elnök.
„Megerősödik a párt ellenőrzése a fegyveres erők felett.”
– hangsúlyozta a döntéssel kapcsolatban a központi pártlap, a Zsenmin Zsipao. Ugyanakkor azt is írják, hogy a Népi Fegyveres Rendőrség továbbra is önálló szervezet marad és nem olvad bele a hadseregbe.
A South China Morning Post szerint Hszi Csin-ping öt évvel ezelőtti hatalomra kerülése óta nagyszabású korszerűsítést rendelt el az ország hadseregénél, amely egyben a világ legnagyobb hadereje. Az évek során
megszilárdította hatalmát a hadsereg felett,
hozzá hű embereket helyezett kulcspozíciókba. Elemzők szerint a mostani változtatás valódi célja az, hogy Hszinek feleljen az ország minden fegyveres szervezete.
Hszi Csin-ping rendszeresen hajt végre tisztogatásokat, hogy megerősítse hatalmát. Elvben tíz évig lehet hatalmon, ami 2022-t jelentene, de kérdés, hogy valóban átadja-e hatalmát, hiszen a szokásokkal ellentétben az őt újraválasztó kongresszuson nem jelölték ki utódját.
Január 1-től okmányok bemutatása nélkül lehet csekkeket befizetni, ha valaki bankkártyával fizet, de nem kellenek okmányok az adó-, illeték-, és bírságcsekkek befizetésénél, és akkor sem, ha 300 000 forintig készpénzzel fizetnek áruért, szolgáltatásért.
A Magyar Posta azt is közölte az MTI-vel, hogy be kell majd mutatni az okmányokat a készpénzes fizetéseknél, ha az áru, szolgáltatás értéke meghaladja a 300 ezer forintot, valamint nemzetközi postautalvány feladásakor szintén 300 000 forinttól.
A közlemény szerint az FM jelzésű (áru- és szolgáltatás ellenértékének megfizetésére szolgáló) csekkeknél sincs szükség a befizető azonosítására 300 000 forintos összeghatárig. Ha viszont a csekken szereplő érték 300 000 és 2,5 millió forint közötti, és az ügyfél ezt készpénzben fizeti ki, akkor
a posta egyszerűsített átvilágítást végez,
az ügyfél azonosításával, adatai felvételével. Ha pedig a befizetett összeg meghaladja a 2,5 millió forintot – szintén készpénzes fizetésnél -, akkor normál átvilágítás szükséges. Ez esetben az ügyfélnek számolnia kell azzal, hogy okmányait a posta lemásolja, valamint a törvényben meghatározott nyilatkozatokat is meg kell adnia. Ilyen átvilágítási intézkedések nem végezhetők el minden postán.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a jelöletlen csekkeknél és a belföldi postautalványoknál a szabályozás szigorúbb. Ezekben az esetekben gyakorlatilag már 1 forinttól szükség lesz az okmányokra az adatrögzítési szabályok miatt, amelyek értelmében 300 000 forinttól 2,5 millió forintig egyszerűsített ügyfél-átvilágítást végez a posta, de csak akkor, ha az ügyfél nyilatkozik arról, hogy áru- és szolgáltatás ellenértékét fizeti meg. Ha az egyszerűsített átvilágítás nem alkalmazható, akkor a szigorúbb, normál átvilágítási szabályok érvényesülnek.
Martin Schulz, a német szociáldemokraták vezetője nemrég felvázolta az Európai Egyesült Államok tervét. Eszerint a jelenlegi Európai Uniónak úgy kellene átalakulnia, hogy egységes állammá váljon, az USA-hoz hasonlóan.
A határidő 2025 lenne. Minden tagállamban népszavazást kellene rendezni, ahol igent mondanak, ott értelemszerűen az ország az Európai Egyesült Államok része lesz. Ahol a többség nemet mond, ott dönteni kell: a helyi parlament ennek ellenére vállalja a belépés kockázatát, vagy pedig az ország a kiválás mellett dönt.
Martin Schulz tervéről megkérdezték néhány nyugat-európai állam polgárainak a véleményét. Eszerint
leginkább a németek lelkesednek az egységes Európáért, de náluk is mindössze 30% fogadja el a tervet.
A franciák közül 28% válaszolta ugyanezt. Mások jóval kevésbé lelkesek. A britek képviselik a mélypontot, de ők a brexit révén épp most mondanak búcsút az Európai Uniónak is. Náluk 10% támogatja a tervet, de Skandináviában sem sokkal jobb a helyzet: Norvégiában (amely amúgy nem tagja az EU-nak) és Dániában 12-12%-ot mértek, Finnországban és Svédországban 13-13%-ot.
Ha tehát Martin Schulz csakugyan meg akarja valósítani az Európai Egyesült Államokat, akkor még elég sok embert kell meggyőznie Nyugat-Európában is arról, hogy ez a terv kivitelezhető. És akkor még nem beszéltünk Közép- és Kelet-Európáról, ahol nagy a gyanakvás „Brüsszellel” szemben.
Rózsa Mihály évtizedekig dolgozott újságíróként, volt többek között a Népszabadság párizsi tudósítója, de számtalan írásával találkozhattak az olvasók különböző portálokon, köztük a Független Hírügynökségnél is.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
A hetvennyolc éves korában meghalt feltaláló, vállalkozó, a Celladam cégcsoport alapítója 1983-ban a daganatos betegségekről alkotott elméletével került az érdeklődés középpontjába.
Schubert Éva 1931. január 19-én született Budapesten. Ereiben színészi vér csörgedezik, egyik dédapjának bátyja, a kiskunhalasi Szuper Károly színész, igazgató volt, aki még vándorszínész korában Petőfi Sándorral lépett fel. Kölcsey Ferenc távoli rokona, egyik ükanyja a költő unokahúga volt.
A 89 éves filmlegendát hétfőn reggel találta holtan párizsi lakásában a takarítónője. A legnagyobb francia filmszínésznők közé sorolt Moreau több mint 150 filmjében Jeanne Moreau együtt dolgozott gyakorlatilag a világ összes nagy rendezőjével Theodorosz Angelopulosztól Michelangelo Antonionin és Orson Wellesen át Wim Wendersig, Rainer Werner Fassbinderig és Francois Ozonig.
A világ egyik legbefolyásosabb marketing szakértője már húszas évei közepén komoly sikereket könyvelt el, hiszen miután viszonylag gyorsan felhagyott a tőzsdekarrier építgetésével, részt vett Nixon kampányában, melynek kimenetele vitathatatlanul a történelem része. Még annak ellenére is (vagy éppen azért), hogy ismerjük a végkifejletet. Finkelstein különféle szervezeteinek és egyesületeinek köszönheti az USA az úgynevezett független finanszírozású kampányok ötletét, mely hosszú évtizedek óta meghatározója az Egyesült Államok választási rendszerének, pontosabban azon folyamatoknak, melyek egy-egy szenátort, vagy akár elnököt pozícióba juttathatnak anélkül, hogy az adott kampányok anyagi finanszírozásaiért “óriástőkésekhez” kellene fordulni. Rendszerének kidolgozása a Watergate-botrányt követő időszakban bizonyult igazán jövedelmezőnek, hiszen egyrészt szigorítottak a választási törvényeken, másfelől a választópolgárok bizalma is jelentősen megingott mind a politikusokban, mind pedig az őket támogató tőkés háttérben.
Az életének kilencvenhetedik évében elhunyt Pataki Ferenc fejszámolóművész. 1921. január 20-án született Dombóváron. Amikor 1926-ban még korona volt, de már megszületett a döntés a pengő bevezetéséről, oda-vissza fejben átváltotta a pengőt koronára és vissza. (12 500 volt a váltószám.) Hatévesen már Lakner Artúr gyerekszínházában lépett föl rendkívüli képességével.
A 90 éves korában meghalt Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész május 1-jén ünnepelte 90. születésnapját. A Vidám Színpad és a Mikroszkóp Színpad komikája a magyar kabaré egyik legmeghatározóbb arca volt.
Az életének 92. évében elhunyt Kossuth-díjas filmrendező 1925. december 22-én született Berettyóújfalun. A mozik világa már kisgyerekként magába szippantotta, édesapja, Makk Kálmán ugyanis mozigépészként dolgozott. Az érettségi után gyakornoki állást szerzett is a budapesti Hunnia Filmgyárban.
