A jövő héttől sem a látogatók, sem az ott dolgozók nem vihetik be saját mobiltelefonjaikat a Fehér Ház nyugati szárnyába, ahol az ovális iroda is található.
„A Trump-kormány számára kiemelt fontosságú a Fehér Ház műszaki rendszereinek védelme és biztonsága” – indokolta Sarah Huckabee Sanders elnöki szóvivő a döntést.
Az elnököt tavaly januári hivatalba lépése óta idegesíti, ha nem a nyilvánosságnak szánt információk, részletek szivárognak ki a Fehér Házból. Ennek többször is hangot adott a Twitteren. Steve Bannon korábbi stratégiai főtanácsadót is azzal vádolta meg, hogy „téves információkat szivárogtatott, hogy fontosabbnak tűnjön valódi jelentőségénél”.
Ukrajna fővárosának rendőrkapitánysága előtt tüntetők követeltek választ arra, hogy miért kellett a 38 éves jogvédő ügyvédnőnek meghalnia? Irina Nozdrovska holttestét egy patakban találták meg, a nyakát elvágták.
Az Egyesült Államok nagykövetsége is megdöbbenését fejezte ki és vizsgálatot követelt az ügyben. Kijev rendőrfőnöke, Dmito Cenov mind a tüntetőknek mind pedig az amerikaiaknak megígérte, hogy utánajárnak a gyilkosságnak, mely felkavarta egész Ukrajna közvéleményét.
A helyi sajtó szerint az ügy háttérben az állhat, hogy
az ügyvédnő húgát évekkel ezelőtt elgázolta egy autó,
melyet egy befolyásos bíró rokona vezetett. A fiatal nő meghalt és a hatóságok el akarták tussolni az ügyet. De a nővére, a jogvédő ügyvédnő nem hagyta annyiban. Hosszas utánajárás után elérte: a tettes, akiről kiderült, hogy belőtt állapotban vezetett bíróság elé került. Hét évre ítélték.
A rokonok viszont megfenyegették az ügyvédnőt: Te is rosszul végzed! A kijevi lapok szerint a rokonok megbízásából vágták el az ügyvédnő torkát az év végén.
Most tehát megindul a vizsgálat az ügyben. Talán még az is kiderül, hogy került a jogvédő ügyvédnő átvágott nyakkal egy patakba az ukrán főváros környékén karácsony és szilveszter között?
Csak statisztikai elszámolás az a 2826,1 milliárd forint, ami a jegybank jelentésében a háztartások követeléseként jelent meg, az államnak nincs kötelezettsége az egykori magánnyugdíj-pénztári tagokkal szemben – derül ki Matolcsy György képviselői kérdésre adott válaszából. A jegybank elnöke következetesen „kilépett” tagokról beszél.
Uniós statisztikai elszámolási kötelezettségként jelent meg a Magyar Nemzeti Bank jelentésében 2826,1 milliárd forint mint az államháztartás tartozása és a háztartások követelése – derül ki Matolcsy György MNB-elnök leveléből, amelyet Tóth Bertalannak, az MSZP frakcióvezetőjének válaszolt. A politikus azt kérdezte a jegybanki kimutatást látva, hogy „Tartozik-e az állam a korábbi magánnyugdíj-pénztári tagoknak 2826,1 milliárd forinttal?
Matolcsy szerint „tartalmi szempontból, jogi, számviteli és költségvetési értelemben nincs jelentősége ennek az összegnek”, ami „technikai jellegű”. Ez ugyanis csak elszámolási szempontból előleg, amelyet az államháztartás részére adtak át a volt tagok. Ezt az előleget pedig az idők folyamán a nyugdíjfizetésekkel arányosan fogják kivezetni a nyilvántartásból.
A statisztikai összeg nem kapcsolódik konkrét személyhez,
csak az érintett szektorok statisztikai mutatóira van hatással – teszi egyértelművé azt a hivatalos álláspontot, hogy az egykori magánnyugdíj-pénztári tagok zöme semmire se számíthat.
Matolcsy egyébként következetesen olyan emberekről beszél, mint akik kiléptek a pénztárakból. Formailag így van, de emlékezetes, hogy 2010 végén, 2011 elején a több millió pénztári tag azzal a fenyegetéssel szembesült, hogy majdan semmilyen ellátásban se részesülnek tagi befizetésük után, ha nem lépnek vissza az állami társadalombiztosításba. Kevesebb, mint százezer nyilatkozott úgy, hogy ennek ellenére kitart a pénztári tagság mellett.
Az akkor „átvett” csaknem 3 ezer milliárd forint – amelyből mára szinte egy fillér sincs – jelent meg az MNB elszámolásában. Akkor egyébként Selmeczi Gabriella többször azt ígérte, hogy egyéni számlán fogják nyilvántartani mindenki 2011 előtti befizetéseit. Ebből se lett semmi.
Súlyos biztonsági hibát fedeztek fel az Intel az elmúlt évtizedben gyártott processzoraiban, amely mint kiderült, az AMD és az ARM processzoraiban is jelen van. Már úton a szoftveres javítás, de ez nem megoldás, hanem csak tüneti kezelés, amely a gépek lassulásával is járhat. Az egyszerű felhasználóknak viszont nem kell aggódniuk.
Súlyos biztonsági résre derült fény, amely lényegében az összes számítógépes processzort érint. Itteni idő szerint éjszaka a Microsoft tudatta: vészfrissítést bocsátanak ki, először a Windows 10, utána a 7/8-as operációs rendszerekhez.
A hiba következtében arra illetéktelenek beleláthatnak a számítógépek belsejébe, érzékeny adatokat (például jelszavakat, bankszámla-belépési kódokat) megszerezve.
A FüHü megkeresésére Keleti Arthur, az Önkéntes Kibervédelmi Összefogás (KIBEV) elnöke elmondta, hogy a probléma létezéséről már eddig is keringtek pletykák, de a szakma úgy ítélte meg, hogy nehezen kihasználható a hiba.
Most viszont a próbatámadásokkal bebizonyították, hogy valódi problémáról van szó.
A processzorok olyan megoldást használnak a műveletek sebességének növelésére, amellyel megbecsülik, hogy mi fog történni a következő pillanatban a processzor életében. A hiba ebben a programkódban van és a támadók ezt tudják kihasználni, hogy belelássanak abba, más programok milyen adatokat használnak. Igaz, ha sikerül is nekik, attól még össze kell állítaniuk az adatokat, azokat ugyanis nem készen kapják, hanem apró morzsákból rakják össze, bonyolult folyamatok segítségével.
A hibajavításon dolgoznak a különböző operációs rendszerek fejlesztői, a frissítés Linuxra már el is érhető.
A probléma szoftveres kezelése viszont meglehetősen tökéletlen.
Az információbiztonsági stratéga ezt egy orvosi párhuzammal szemléltette a laikusoknak. A processzor gyakorlatilag a számítógép agya, ezért az azt érő támadások veszélyesebbek, mint mondjuk az operációs rendszer szintjén végrehajtott behatolások. A probléma hardveres jellegéből adódóan – azaz hogy fizikai hibáról beszélhetünk, nem a programban van kivetnivaló – a szoftveres megoldások olyanok, mintha egy agytumort az orvosok nem távolítanának el sebészi úton, hanem csak leszedálnák a beteget gyógyszerekkel.
Ez a “szedálás” a valóságban azt jelenti, hogy egy újabb programmal gátolják meg a másik programba való belelátást. Ez viszont még egy folyamat, amelyet el kell végeznie a számítógépnek, így teljesítménycsökkenésre lehet számítani,
tehát lassulni fognak a gépek.
A lassulás mértékét 5-30 százalékra becsüli a szakma, de pontosan nem lehet megmondani, mert függ a processzor típusától, illetve a gépen használt programoktól is.
Nemes Dániel információbiztonsági szakértő egyetért azzal, hogy csak átmeneti kezelést nyújthatnak az operációs rendszerek frissítései.
„A hosszútávú megoldást az új processzorok fogják elhozni, ez viszont hosszú hónapokig is eltarthat”
– nyilatkozta portálunknak.
Nemes szerint az egyszerű felhasználóknak nem fog gondot okozni a lassulás, de az adatközpontoknál már más a helyzet. Ott minden százalék teljesítménycsökkenés számít és új processzorok munkába állításával kell pótolniuk az infrastruktúrájukat.
Keleti Arthur sem kezdene azonnal vészmadárkodni, ugyanis a technológia fejlődésével a gépek kapacitása exponenciálisan nő, illetve a felhőalapú szolgáltatások elterjedésével egyre lényegtelenebbé válik az otthoni gépek ereje.
„Nem ez az első csontváz, ami kiesik a szekrényből. Nyilván a processzor programírói sem istenek, követtek, követnek és el is fognak még követni hibákat. Jobban oda kell figyelnie a szakmának ezekre a dolgokra”
– vonta le a tanulságot Keleti, hozzátéve, hogy reméli a jövőben gépek fogják írni a szoftvereket, kevesebb hibával és biztonságosabban.
A nyugati balliberális véleménymondók általában azzal támadják az Orbán-kormányt, hogy autokráciába hajló, illiberális demokráciát hozott létre. Ezt elsősorban azzal indokolják, hogy nem működik a fékek és ellensúlyok rendszere, a hatalmat nem korlátozzák erős intézmények, nincs ellenzéki sajtó és média, vagyis ezáltal a többség diktatúrája érvényesül.(Fricz Tamás politológus).
888. Külföldön keresnek szavazókat a Liberálisok
Kampányt indít a Magyar Liberális Párt a magyarországi állandó lakcímmel rendelkező, de külföldön élő magyar állampolgárok választási mozgósítására.
A Liberálisok a „Szavazz haza!” néven induló a kampányukkal a Magyarországon élők figyelmét is fel akarják hívni arra, hogy győzzék meg külföldön dolgozó rokonaikat, barátaikat a szavazás fontosságáról, mivel Magyarország szerintük csak egy kormányváltással indulhat el a liberális nyugat-európai országok felé.
Lokál: Migránsvédő ügyvédeket toboroz a Helsinki Bizottság
A Helsinki Bizottság honlapján is elérhető tájékoztató szerint a Soros-féle Helsinki Bizottság január 3-ig várta olyan jogászok jelentkezését, akik közreműködnének a menekültügyi eljárásokban. A kritériumok között – amellett, hogy a jelentkező azonosulni tudjon a szervezet célkitűzéseivel – az is szerepel, hogy a jelentkező ügyvéd legyen elkötelezett az emberi jogok mellett. De ahogy a lap fogalmaz, „a munkatársakat a biztonság kedvéért azért még kiképzik”.
Magyar Hírlap: A remények éve
Most, a 2018-as esztendő küszöbén hasonlóan reményteljes a közhangulat Magyarországon, mint százötvenhét éve, s most is országgyűlési választás előtt állunk, amelynek tétje nem kisebb, mint 1861-ben volt. Akkor az 1848–49-es alkotmányos szabadságot és önállóságot kellett (volna) helyreállítani; most pedig megerősíteni, elmélyíteni mindazt, amit Magyarország – sok munkával és áldozattal – az elmúlt hét-nyolc év alatt elért, és megvédeni hazánk, nemzetünk jövőjét, mert ismét van jövőnk. S ezzel együtt az is alapvető érdekünk és feladatunk, hogy – növekvő számú szövetségeseinkkel összefogva – megpróbáljuk jó irányba, nyugodtabb vizekre navigálni az Európai Unió rosszul kormányzott, tehetetlenül sodródó, zátonyok, viharok és barbár kalózok által fenyegetett, már több helyen léket kapott hajóját.
Origo: Nem minden migráns molesztál
Az észak-afrikai államokból származók felülreprezentáltak, a polgárháború sújtotta Szíriából, Irakból és Afganisztánból származók pedig alureprezentáltak az erőszakos bűncselekmények feltételezett elkövetői között.
A jelenséget az a feltételezés generálhatja, hogy előbbiek tisztában vannak vele, hogy nem jutnak menedékjoghoz, az emiatti frusztrációjukra pedig gyakorta a bűnözés a válasz. A háborús övezetekből érkezők viszont nagyobb eséllyel pályáznak a németországi tartózkodási jogra, ezért jellemzően igyekeznek kerülni mindent, ami rontja az esélyeiket.
A Ripost beszámolója Tolvai Reni melleinek állapotáról
Tolvai Reni az új évben sem hanyagolja el testmozgást! Bár rendszeresen jár edzőterembe, másfajta segítséget is talált arra, hogy tökéletesítse alakját.
Most is edzés közben lőtt magáról egy igencsak vad szelfit. Követői legnagyobb örömére formás mellét is alaposan szemügyre lehet venni, hiszen csupán egy aprócska sportmelltartó takarja keblét.
Bonyhád fideszes vezetőjének nem sikerült az a mutatvány, amellyel Tállai András korábban elkápráztatta a világot. Filóné Ferencz ibolya még nem sokkal a karácsonyi ünnep előtt írt levelet a Mol kiskereskedelmi ügyfélszolgálatának. Azt próbálta megtudni, vajon miért drágábbak a városban a Mol-töltőállomások, mint a környező településeken.
A településvezető egy hét múlva kapott választ a Moltól. Megköszönték az észrevételt, de elutasították az árcsökkentésre vonatkozó kérést. Azt írták, az árak a kőolaj világpiaci árától és a helyi piactól függenek, és nem áll módjukban megváltoztatni.
Mindez azért is érdekes, mert
november elején Tállai András Mezőkövesd országgyűlési képviselője – nem mellékesen a NAV elnöke – elintézte, hogy választókerületében az október 31-ei állapothoz képest a benzin ára 11 Ft-tal, míg a gázolajé 5 Ft-tal csökkenjen.
Akkor nagy felháborodás követte Tállai eljárását. Az ellenzék bírálta és piaci beavatkozásnak minősítette a lépést, a KDNP szóvivője, Hollik István pedig bejelentette, hogy megvizsgálná saját választókörzetében az üzemanyagárakat, s ha kiderül, hogy a Dunakanyarban az átlagosnál drágább a benzin, akkor Tállaihoz hasonlóan, kezdeményezni fogja az árcsökkentést.
Hollik István vizsgálatának eredményéről azóta sincs hír, így gyanítható, hogy a szóvivő kezdeményezése hamvába holt.
Az ügyről világ egyik legbefolyásosabb üzleti hírügynöksége, a Bloomber is beszámolt.
A történethez hozzátartozik, hogy Tállai varázslatának kapcsán Orbán Viktort, ha röviden is de sikerült szóra bírni. A miniszterelnök az ATV munkatársának kérdésére a parlamenti folyosón annyit válaszolt. „Gratulálok. Csökkentsék mindenhol.”
A marosvásárhelyi táblabíróság jogerősen 9 ezer lej (630 ezer forint) pénzbírság kifizetésére kötelezte, és három évre eltiltotta a romániai fellépésektől Petrás János Lászlót, a Kárpátia rockegyüttes énekesét.
A bírósági ítélet indoklása szerint az énekes az „emberiesség elleni bűntettekért felelős személyek kultuszát, vagy fasiszta, rasszista, idegengyűlölő eszmék terjesztését” tiltó törvénycikket sértette meg, és tettét nagy nyilvánosság előtt követte el.
A román legfelsőbb ügyészség 2015 decemberében közölte, hogy vádat emelt Petrás János László ellen, aki a Kárpátia rockegyüttes 2014. június 6-i csíkszeredai koncertjén mind az előadott dalok szövegével, mind pedig a közönséggel folytatott párbeszéd által felingerelte a hallgatóságot, „hozzájárult a románellenes érzelmeik gerjesztéséhez és felerősítéséhez, és a románok elleni intoleranciára és fizikai erőszakra uszított”.
Az ügyészség szerint a koncerten elhangzott dalok által a vádlott harcra hívta a magyarokat a Magyarországtól elcsatolt területek visszaszerzésére a Krím-félszigeten érvényesített orosz modell alapján. Ugyanakkor fegyveres harcra szólított, hevesen vitatta a trianoni békeszerződés előírásait, elnyomóknak és bocskorosoknak minősítette a románokat.
Petrás János 2013. március 15-én magas magyar állami kitüntetést kapott. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjének polgári tagozatát Balog Zoltán miniszter adta át a Kárpátia frontembernek.
A Független Hírügynökség az elmúlt hónapokban több alkalommal is foglalkozott a budapesti Erzsébetváros bulinegyedének problémáival. A környéken lakókat ugyanis zavarja zaj, a kosz és a romló közbiztonság, másfelől viszont a bulinegyed a főváros egyik turistacsalogató látványosságává vált, és milliárdokat hoz az államkasszának.
A tiltakozások hatására az erzsébetvárosi önkormányzat február 18-ra helyi népszavazást írt ki, amelyben a hetedik kerületi lakosok dönthetnek arról, hogy a szórakozóhelyek csak éjfélig tarthassanak nyitva.
A Momentum arra buzdítja a VII. kerületi lakosokat, hogy szavazzanak nemmel a februári népszavazáson.
Mint írják, „mindenkinek a lelkiismeretére bízzuk, hogy részt vesz-e a népszavazáson, de aki részt vesz, azt arra buzdítjuk, hogy szavazzon nemmel. 21. századi pártként nem hisszük, hogy a tiltásra és korlátozásra épülő 20. századi megoldásokkal hosszú távú és mindenki számára előnyös eredményt lehet elérni.”
A Momentum nem vitatja, hogy vannak megoldásra váró problémák, de szerintük inkább közelíteni kéne az álláspontokat, és olyan megoldásra törekedni, amely minden fél számára elfogadható, nem pedig egy sarkos döntéssel ellehetetleníteni az egyik oldalt. Jó példaként említik az ilyen egyeztetésekre a bécsi, vagy a holland helyzetet, ahol szintén volt konfliktus a szórakozó fiatalok és a helyi lakosok között, de sikerült olyan kompromisszumos megoldást találni, amit mindkét fél elfogadott.
Fotó: FüHü
A Momentumnak az az álláspontja, hogy a bulinegyed elfogadhatóbb körülmények közti tovább üzemelése az egész ország érdeke. A bulinegyed mostanra Magyarország egyik fő turistacsalogatója lett, a turizmusból pedig mindenki profitál a szállásadóktól kezdve, a közlekedési társaságokon át a kisboltokig. A bulinegyed által befizetett helyi iparűzési adó pedig hatalmas bevételt termel Erzsébetvárosnak, így a kerület összes lakója közvetetten is profitálnak a turistákból.
A Momentum javaslata, hogy a bulinegyed által érintett lakók körülményeinek javítása érdekében az önkormányzat és az állam a helyi szórakozóhelyek által termelt bevételből létesítsen nyílászárócsere programot, növelve ezzel a lakások hangszigetelését. Szerintük helyben keletkező több mint 6 milliárd forintos éves állami adóbevételekből akár azonnal fedezhető lenne az összes Belső-Erzsébetvárosban élő nyugalmának biztosítása.
Decemberben Budapesten Ifjúság és Európa címmel tartott rendezvényt a német kereszténydemokrata CDU pártalapítványa, a Konrad Adenauer Stiftung (KAS), amelyre fiatal jobboldali-konzervatív politikusokat hívtak meg Németországból, valamint a közép-európai régióból. A rendezvény egyik előadója Paul Ziemiak, a Junge Union elnöke volt. A Junge Union a CDU ifjúsági szervezete, Ziemiakot pedig hű Merkel-párti politikusként tartják számon. Ziemiakkal a rendezvény után az Azonnali készített egy rövid interjút, amelyet a portál hozzájárulásával közlünk.
Szeretne egy Orbánt Németországnak is?
Nekünk ott van Angela Merkel, nincs szükségünk Orbán Viktorra.
Ez biztos?
Ez biztos.
Pedig az AfD azt mondja – és a választási eredmények alapján úgy tűnik, elég sokan egyetértenek velük –, hogy nem ártana, jobb lenne önöknek is Orbán.
Amit az AfD követel, az a mi politikafelfogásunkkal nem egyeztethető össze. Az AfD elég rossz irányba fejlődik, ott van például Bernd Höcke…
Björn Höcke.
(Felröhög.)
Az a neve, hogy Björn Höcke. A német köztévé viccműsora terjesztette el, hogy Bernd Höcke a neve. Ön is nagy rajongójuk eszerint.
Persze, Höckét nagyon zavarja, ha eltévesztik a nevét. Én most a CDU képviselőjeként ülök itt magukkal szemben. Az elmúlt tizenkét évben Németországért és Európáért nyújtott kormányzati teljesítményünkre csak büszkék lehetünk, mindenre találtunk megoldást, elég, ha csak a pénzügyi-gazdasági válságot nézzük. Most mindenki csak a menekültválságon vitatkozik, de mi kitaláltunk valamit arra is, természetesen részben Magyarország közreműködésével. A CDU-ban mindenki nagyon örül annak, hogy itt van nekünk Angela Merkel.
Van abban még öröm, hogy a Fidesz a magyar testvérpártja a CDU-nak?
Persze, jó hogy!
A Fidesz számos szimbolikus ügyben AfD-s pozíciókat képvisel.
Mint például?
Ismeri ön a Kopp Verlagot?
Nem.
Na ne mondja. A legnagyobb német szélsőjobbos-konteós könyvkiadó és hírportál.
Én nem hiszek összeesküvés-elméletekben.
Ezt elhisszük. Nemrég még a Spiegel is megírta, hogy a Fidesz-frakció szép számú könyvet rendelt a Kopp Verlag egyik sztárjától, Andreas von Rétyi ufókutató Soros Györgyről szóló könyvéből.
(Nevet.) De hol vannak a Fidesz és az AfD közötti hasonlóságok?
Hallott már a Soros-tervről?
Nem.
Nem mondták önnek a fideszesek, hogy ez ellen harcolnak most?
Nem.
Pedig a fél világot ő tartja a befolyása alatt, ha igaz, amit mondanak. Obama, Brüsszel, baloldal, talán még a CDU egyes részei is… ki tudja…
Erről most hallok először, így nem nagyon tudok mit hozzáfűzni.
Amit viszont tudok: a Fidesszel való kapcsolatunk nem csak az elmúlt egy évre nyúlik vissza. Nem szabad a közös történetünknek csak a legutolsó hónapjait nézni. Vagy épp az elmúlt hét évét. A Fidesz alapvetően egy jobboldali radikális párttal áll versenyben Magyarországon.
Amely egyre mérsékeltebb irányvonalat követ.
Igen, de még mindig szélsőségesebb, mint a Fidesz. Most a Jobbik a Fidesz fő ellenfele. A Fidesz az európai gondolat fontos tartóoszlopa Magyarországon. Rengeteg téren más nézeteket vallanak, mint a CDU, a Fidesz világnézetéhez a CSU például közelebb áll némelyest – de mi nem egy pártban, hanem csak egy pártcsaládban ülünk.
Nem érezte még azt, hogy kínos önöknek a Fidesz?
Nem.
Uniós színtéren sem?
Nem. De már csak azért sem, mert a „kínos” szó nem tartozik a politikai szókincsemhez, túl arrogáns ugyanis demokratikusan megválasztott politikusokra és képviselőkre nézve. De hagyjuk Magyarországot, nézzünk át Lengyelországra, ahol rengeteg kihívás elé állít minket a lengyel kormány. Külpolitikájuk Németországot érintő lépései nem könnyítik meg a helyzetünket, hogy finom legyek. De a „kínos” szót az ő esetükben sem használnám. Azt kell látni, hogy most az EU-ban egy alapvető kérdés van, amit mindenkinek meg kell válaszolnia: jobbítani vagy tönkretenni akarjuk?
Én mindenkivel készen állok beszélgetni, aki Európa jobbítását tűzi ki célul. Az a benyomásom, hogy a Fidesz – még ha számos kérdésben eltérő véleményen is van – egy alapvetően Európa-párti politikát folytat. Saját elképzelései vannak, de nem áll hozzá elutasítóan. A Fidesz vagy Emmanuel Macron francia elnök elképzelései lehetnek jók vagy rosszak – a lényeg, hogy erős Európát akarnak.
Hollik István KDNP-s országgyűlési képviselő az interjút megelőző pódiumbeszélgetésen nem nagyon tudott mit mondani a moderátor kérdésére, miszerint hogyan definiálná az európai identitást.
Ugye megértik, ha nem akarom értékelni a magyar politikusokat?
Persze.
De természetesen bármit kérdezhetnek tőlem.
Akkor olyat kérdezünk, ahol nem kell kitérnie. Ön a CDU ifjúsági szervezetének, a Junge Unionnak az első embere. Önök álltak ki először Bajorországban, azt követelve, hogy ne Horst Seehofer, hanem Markus Söder legyen a bajor tartományi miniszterelnök. Ő beválik majd az erősödő AfD ellen?
Az AfD erősödése nagy kihívás elé állít minket, de én éppen ezért következetesen nem az AfD-ről beszélek ilyenkor, hanem az emberekről, akik az AfD-re szavaztak. Nem érdekel engem az AfD.
Engem az érdekel, miben csalódtak a szavazóik, milyen gondjaik, félelmeik vannak, és hogy mi volt az, ami miatt elvesztettük a voksaikat. Az embereket különböző motivációk vezérlik egy pártra való szavazásnál: a szociáldemokratákhoz a társadalmi igazságosság, a CDU-hoz az Európa-kérdés és Merkel kancellár személyes kisugárzása vezeti az embereket.
A közvélemény-kutatások szerint az AfD-re a többség nem az általuk képviselt eszmék vagy épp a párt politikusai miatt szavaztak, hanem protestből. Mindenképpen vissza kell hódítanunk közülük azokat, akik korábban CDU- vagy CSU-szavazók voltak. Markus Söder ehhez nagyon jó esélyekkel fut neki, vele meglehet Bajorországban az abszolút többsége a CSU-nak. Nekem személyes célom, hogy a következő parlamentbe már ne kerüljön be az AfD.
Bizonyára olvasta a híreket, és látta, hogyan bírálta Karl Lagerfeld Angela Merkelt.A német divattervező azt mondta: szégyen, hogy miután a németek zsidók millióit gyilkolták meg, pár évtizeddel később beengedik az országba a zsidók ősellenségének millióit, a muszlimokat.
Az, hogy kinek adunk oltalmat, nem vallási hovatartozás kérdése. A német köztársasági elnök ragyogóan fogalmazott, amikor azt mondta: a szívünk nagy, de a lehetőségeink végesek. Nem vallási hovatartozási szempontok, hanem az alapvető emberiesség vezet minket. De ehhez az is hozzátartozik, hogy Európa egyedül nem tud mindenkit befogadni, aki erre rászorulna.
Ma a Tituszok és a Leonák ünneplik a névnapjukat. Ne felejtse el felköszönteni Titusz és Leona nevű ismerőseit! A Titusz latin eredetű név, jelentése: tiszteletre méltó, mezei galamb. A Leona görög eredetű, azt jelenti: oroszlán. Olvassa el a lapszemlét!
Magyar Nemzet: Még hónapokig nem vizsgálja az MNB Mészáros ügyleteit
A Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester érdekeltségébe tartozó Konzum Nyrt. tavaly december 12-én jelentette be, hogy 8,2 milliárd forint értékben felvásárolná a CIG Pannónia Nyrt. részvényeinek 24,85 százalékát. Az ügylethez az MNB engedélye szükséges, ezért a tényleges tulajdonszerzés csak később valósulhat meg. A közérdekű feljelentésiről ismert Tényi István annak apropóján tett bejelentést, hogy a CIG részvényeinek értéke hirtelen emelkedésnek indult. A jegybank azonban azt is közölte Tényivel, hogy bár az MNB is érzékelte az árfolyam hirtelen emelkedését, ez még nem jelenti azt, hogy meg is indul a vizsgálat. A jegybank ugyanis az adatok begyűjtését kezdte csak meg – kiderítendő, hogy a „bennfentes kereskedelem gyanúja megalapozott-e, és fennállnak-e a piacfelügyeleti eljárás indításának feltételei”.
A Magyar Nemzetnek korábban nyilatkozó szakemberek nem sokkal az ügylet nyilvánosságra kerülése után arra hívták fel a figyelmet, hogy már a december 12-i bejelentés előtti napon is olyan részvénymozgások voltak a biztosító papírjainak piacán, illetve olyan áremelkedés történt, amit a „rendes” piaci információk nem indokolnak. Úgy vélték, hogy ennek kapcsán felmerülhet a bennfentes kereskedés gyanúja – ami viszont büntetendő cselekmény.
Magyar Hírlap: Nem akarunk újra birodalomban élni
Kifejezve a két ország szövetségének jelentőségét, hazánkba látogatott először az új lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki – írja a Magyar Hírlap.
Közös sajtótájékoztatójukon a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor kiemelte: az elmúlt időszak megmutatta, hogy a közép-európai gazdasági modellek működnek, „Közép-Európa működik”, a térség hozzájárul az unió politikai és gazdasági stabilitásához, az unió gazdasági motorjává, leggyorsabban fejlődő régiójává vált. Kiemelte: a közép-európai országok a saját lábukon akarnak és fognak állni. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a térség országai nem akarnak birodalomban élni, az uniót továbbra is a szabad európai nemzetek szövetségének tekintik. Megerősítette: a magyar álláspont szerint erős Európa csak erős nemzetállamokra épülhet, támogatni kell a családokat és a gyermekvállalást, valamint megőrizni a keresztény gyökereinket.
A magyar kormányfő kifejtette, hogy az unió bevándorláspolitikája viszont nem működik, mi több, látványos kudarcot vallott. Kiemelte: az európai emberek nem akarnak bevándorlást, míg egyes uniós vezetők továbbra is erőltetik bukott politikájukat. Megerősítette, hogy a magyar álláspont szerint meg kell védeni a határokat, s a migránsok betelepítése helyett a segítséget kell odavinni, ahol arra szükség van. Orbán egyúttal megköszönte Varsó hozzájárulását a magyar határvédelemhez, ami – mint mondta – európai ügy.
Népszava: Recseg-ropog a miskolci szuperkórház
Ledőlt a hazai gyermekegészségügy egyik bástyája, miután a miskolci „szuperkórház” közel egy éve kinevezett új vezetése megszüntette és a nagy intézményrendszerbe beolvasztotta a korábban önállóan működő, neves Gyermekegészségügyi Központot (GYEK) – olvasható a Népszavában.
Ezzel veszélybe került a hazai gyermek-diabetológia egyik fellegvárának szakmai minősítése és továbbképzési egyetemi akkreditációja is – jelentette ki még tavaly késő ősszel a központ korábbi vezetője, Barkai László, aki a diabet.hu oldalon közölt nyílt levelében tudatta azt is: az irracionális helyzettel, és a központ leépítésével szakmailag nem tud egyetérteni, ahhoz a nevét nem adja, így távozik a miskolci kórházból, s Egerben, a Heves Megyei Markhot Ferenc Kórházban folytatja tovább klinikai munkáját.
Magyar Idők: Ráégtek Vonáékra a botrányos büntetőügyek
Ráégett az egykori radikális pártra két, decemberben vádemeléssel befejezett büntetőügy erről értesült a Magyar Idők.
Kovács Bélát, a Jobbik Európai Parlamenti (EP) képviselőjét az Európai Unió intézményei elleni kémkedéssel, valamint jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással, háromrendbeli, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásával vádolta meg a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF).
Kovács arra kényszerült, hogy kilépjen a pártból, igaz, az EP-mandátumát megtartotta, ügye azonban a támogatottságából vesztő Jobbik történetének egyik legkínosabb fejezete, még akkor is, ha a párt hivatalosan örül a vádemelésnek, mert – mint nyilatkozták – „végre kiderülhet az igazság”. Az ügy kirobbanása óta a Jobbik a Fideszt és a miniszterelnököt támadta, Kovács pedig még pert is kilátásba helyezett az ellene indult büntetőeljárásról beszámoló újságírók, valamint Orbán Viktor ellen. A párt azt állította: az ügyet szándékosan húzták el évekig.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
