Az HBO megerősítette a régóta terjedő híresztelést, miszerint a Trónok harca utolsó évada csak 2019-ben kerül képernyőre.
Az HBO a honlapján jelentette be, amit már eddig is sejteni lehetett: nem idén mutatják be a Trónok harca nyolcadik, utolsó évadának hat részét, hanem csak 2018-ban.
Ez azt jelenti, hogy a rajongóknak minden eddiginél többet kell várniuk a következő részekre a világ legnépszerűbb fantasysorozatából. Az Entertainment Weekly már 2017 nyarán arról írt, hogy az utolsó évadra valószínűleg másfél évet kell várni (az előző, hetedik évadot is a szokásosnál később, idén júliusban kezdték vetíteni), mert a sorozat alkotói a lehető leglátványosabbra akarják csinálni a finálét.
Most már biztos, hogy a nyolcadik évad csak 2019-ben érkezik.
A forgatás már tart, és várhatóan idén nyáron fejezik be.
Az EW szerint a késlekedés a kreatív indokok mellett azzal is magyarázható, hogy mivel a George R.R. Martin regényfolyama alapján készült sorozat az HBO eddigi legnagyobb dobása, minél inkább ki akarja tolni a csatorna a befejezést.
Egyben bejelentették, hogy az egyes epizódok rendezői David Benioff és D.B. Weiss (azaz a sorozat producerei és showrunnerei), valamint David Nutter and Miguel Sapochnik lesznek – ők mindketten rendeztek már több epizódot is.
Azt viszont még nem lehet tudni, hogy 2019-ben mikor indul a nyolcadik évad, tehát az továbbra is nagy kérdés, hogy mennyit kell még várniuk a rajongóknak a történet lezárására. Mivel a hetedik évad kivételével mindig tavasszal kerültek adásba az új részek, elképzelhető, hogy most is emellett dönt majd az HBO.
Az biztos, hogy ez lesz az eddigi legrövidebb évad: mindössze hat részesre tervezik, bár valószínűleg néhány epizód hosszabb lesz a szokásosnál.
Itt az új év első hetének utolsó munkanapja, Edvárd és Simon napja. Nézzük, miről írtak a mai újságok.
Az adatvédelmi hatóság vizsgálódik az ÁSZ-nál
A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy az adatvédelmi hatóság körbenéz az Állami Számvevőszéknél az Együttnek előrevetített bírság egyik tétele kapcsán. A párt több pontot támadta az összesen 19 millió forintos büntetést kilátásba helyező ÁSZ-jelentést. Az ÁSZ szerint 2015-ben a párt 62 ezer forint tagdíjat rosszul, adományként könyvelt el.
Az Együtt szerint ez személyiségi jogi kérdéseket vet fel,
mert az ÁSZ nem tudhatná, ki tagja a pártnak. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a lapnak azt mondta, érkezett hozzájuk az ügyben beadvány (nem a párttól), és ki is vizsgálják.
Új vezetőket akarnak a BKV-dolgozók
A Népszava arról ír, hogy a megígért béremeléssel sem sikerült elcsitítani az elégedetlen BKV-alkalmazottakat, szerintük távoznia kell a menedzsment több tagjának is. Szabó István, a Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetének azt mondta: „amíg olyan vezetők vannak az Autóbusz és Trolibusz Üzemeltetési Igazgatóságon, akiknek
szerepük volt a korábbi létszámleépítésben, a járművezetők elvándorlásában,
akik, amit lehet, próbáltak megtenni, hogy bezárjanak egy buszgarázst, addig hiába emeli a BKV a béreket.”
A BKV decemberben átlagosan 12 százalékos béremelésről állapodott meg az érdekképviseletekkel, ezt több szakszervezet írta alá, ők a tagság 86 százalékát képviselik. Van olyan szakszervezet is, amelyik 15 százalékos emelést szeretne.
Sokan tanúskodnak Bróker Marcsi ellen
A 767 sértett többségét meghallgatják Bróker Marcsi büntetőperében, vagyis a Kun-Mediátor ügyben – írja a Magyar Idők. A per januárban két tárgyalási nappal folytatódik a Szolnoki Törvényszéken. Dobrai Sándorné továbbra sem tesz vallomást. A vád szerint 12 milliárd forinttal károsította meg az ügyfeleket.
Mások az árak Budapesten és egyes megyékben
Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke azt mondta a Világgazdaságnak, hogy indokolatlanul drága lenne, ha megyénként mérnék a fogyasztói árindexet. Arról is beszélt, hogy miért vannak olyanok, akik magasabb inflációt érzékelnek a valósnál: ennek oka, hogy nincs olyan ember, akinek a fogyasztási szerkezete megegyezik az átlaggal.
„Öt-hat szakmai érvet is fel lehet hozni a projekt ellen, de ezekkel szemben ott áll egy politikai: a presztízs kérdése” – kommentálta Bod Péter Ákos a Független Hírügynökségnek Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök bejelentését, mely szerint közös regionális fejlesztési bank alapításáról tárgyal Lengyelország és Magyarország. A szakember – aki belülről ismeri a fejlesztési bankok működését, hiszen három évig volt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatója – azt mondta, hogy „csóváltam a fejemet és csendben hümmögtem, nem fogott el a lelkesedés a hír hallatán”.
Egyelőre túlságosan sokat nem lehet tudni a lengyel kormányfő által bejelentett tervről, amelyet – derül ki Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszternek az MTI által ismertetett rádióinterjújából – Orbán Viktor is a támogatásáról biztosított. Waszczykowski szavai szerint: „Mindkét kormányfő úgy nyilatkozott, hogy előteremti az ehhez szükséges forrásokat”. A wpolityce.pl lengyel konzervatív hírportál szerint a befektetendő tőke „több milliárd zloty” lenne (egy zloty durván 75 forintot ér). Hírek szerint a projekthez Csehország és Szlovákia hozzájárulására is szükség lenne. A Reuters Morawieckit idézve azt írta, hogy „Orbán Viktor és jómagam erőtejesen kiálltunk a terv mellett. Ha a csehek és a szlovákok is pozitívan reagálnak, akkor gyorsan felállíthatjuk a bankot” – mondta, ám részleteket nem árult el.
Fotó: Wikipedia
„Rengeteg olyan pénzintézet működik, amely több évtized alatt alakította ki a saját működési modelljét, sok buktatón át, hosszú tanulási folyamaton keresztül, sok hibát vétve” – fejtette ki Bod Péter Ákos a FüHü-nek saját tapasztalatai alapján (is), hiszen amellett, hogy az Antall-kormány ipari minisztere, majd a független jegybank első elnöke volt, az EBRD igazgatójaként három éven át belülről és tevékenyen vett részt a fejlesztési bank működtetésében.
A jelenleg egyetemi professzorként dolgozó szakember egy további racionális gazdasági érvet is említett, a tőkeerő kérdését. Ez a négy ország – „udvariasan fogalmazva” – nem annyira tőkeerős, pedig egy ilyen jellegű regionális fejlesztési bank esetében a tőkeerő képes biztosítani annak a diverzitásnak a hátterét, amely a tovaterjedő hatás elérése érdekében szükséges sok-sok – eltérő iparági – ügyfél kiszolgálásához elengedhetetlen.
Ha viszonylag kicsi az ügyfélkör és a működési kör, akkor az már gazdaságossági kérdést vet fel – tette hozzá, figyelmeztetve: fejlesztési bankot kicsiben nem lehet gazdaságosan működtetni.
Amikor gesztust akarnak gyakorolni a politikusok, akkor bankot alapítanak – tette hozzá, mondván: viszonylag kis befektetett tőkével meg lehet akár tízszerezni a tőkeáttételt, ha a mögöttes államok súlya viszonylag nagy. De ehhez olcsó hitelfelvételi feltételek kellenek, amihez pedig elengedhetetlen a legkiválóbb hitelbesorolás. A komoly fejlesztési bankok – mint amilyen az IBRD vagy az EBRD vagy az EIB – a legjobb, AAA besorolással rendelkeznek a hitelminősítőknél, ami olcsóbbá teszi számukra a forráshoz jutást.
A V4-ek között nincs AAA besorolású, s a négy ország közül a magyaré a leggyengébb (éppen hogy befektetési kategóriába esik).
„A forráshoz jutás, a stáb, a kockázatkoncentráció, a méretgazdaságosság” – sorolta Bod Péter Ákos az ellenérveket, hozzátéve azonban: mindezeket lesöpörheti az egyetlen politikai érv, a presztízs kérdése.
A FüHü kérdésére, hogy a cseheknek és a szlovákoknak miért érné meg beszállni a bankba, a szakember úgy vélekedett, hogy az előbbieknél abszurdnak tartaná, hiszen ők már az EBRD-ből is kinőttek anno. Racionális érvet a szlovákok esetében sem tudna említeni.
Anyagi érdek Magyarországot sem fűzné egy ilyen bank megalapításához,
hiszen a bejáratott pénzintézetektől – köztük az EU EIB-jétől – kedvező feltételekkel áll rendelkezésre a szükséges hitelek. „Közvetlen politikai feltételekhez sem kötik ezeket a kölcsönöket” – mondta Bod, hozzátéve: leszámítva azt, ha ne adj isten a helyzet eszkalálódna, de ez már a spekuláció kategóriájába tartozik – tette hozzá.
Finanszírozóként persze bárki beszállhat, presztízsokokból akár például a csehek, akár az euróövezethez tartozó szlovákok. Ahogy bárki előtt megnyílhat finanszírozóként a pálya, akár a kínai, az orosz, az ukrán tőke előtt.
Tegyük hozzá: Waszczykowski fent említett nyilatkozata mintha erősítené a kínai szál gyanúját –ugyanis közös V4 zászlósprojektekről beszélt, egyebek között
olyan infrastrukturális fejlesztésekről, mint a Via Carpatia közlekedési folyosó befejezése, illetve a nagysebességű vasútvonalak kiépítése nemcsak Budapest és Belgrád között, hanem a Krakkóig, Varsóig, talán Gdanskig is. És mint ismert, ez utóbbi kínai hitelből készülne.
Kérdésünkre, hogy nem arról lehet-e szó, hogy kínai (esetleg orosz) tőkét is bevonnának a regionális fejlesztési bankba, Bod Péter Ákos úgy válaszolt: „Nem szeretnék előrefutni a gondolkodásban…”.
Mit szólna mindehhez az Európai Unió? Bod Péter Ákos kérdésünkre emlékeztetett arra, hogy vannak regionális fejlesztési Bankok, például a korábban alapított Északi Fejlesztési Bank. Arról nem is szólva, hogy – habár ezt olyan sokszor nem hangsúlyozzák ma Magyarországon –,
nagyon széleskörű a szuverenitás az EU-ban: mindent lehet, ami nem ütközik az uniós jogba. Ez pedig nem ütközik bele.
Az izraeli belső elhárítás főnöke ezzel az érvvel akarta meggyőzni Benjamin Netanjahu miniszterelnököt arról, hogy nem lenne jó a halálbüntetés törvényének a módosítása. Jelenleg ugyanis csakis akkor lehet halálra ítélni egy terroristát, ha a hadbíróság minden tagja megszavazza azt.
Avigdor Lieberman hadügyminiszter új törvényjavaslata szerint viszont elég lenne a többségi szavazat, vagyis könnyebb lenne halálra ítélni egy terroristát. Netanjahu támogatja ezt az álláspontot mondván „ha valaki nevet, miután embereket gyilkolt, akkor őt is meg kell ölni!”
Mi lesz ennek a következménye? – tette fel a kérdést Nadav Argaman, a Shin Bet főnöke. Meg is adta a választ: zsidókat fognak elrabolni és nemcsak a muszlim államokban, de szerte a világon. Ezért kérte Netanjahut és a Knesszetet, hogy fontolják meg az új halálbüntetési törvényt.
Izraelben csakis a hadbíróság mondhat ki halálbüntetést, de a terrorizmus minden ügye automatikusan ide kerül. Ezért terjesztette elő az új törvényjavaslatot a hadügyminiszter. Más államokban ez az igazságügyi miniszter feladata lett volna. A Knesszet előzetesen megszavazta az új halálbüntetési törvényt, de végső döntés még nincs.
Újabb kvótaper indul Magyarország ellen – a kormány kivárásra játszik; ír-magyar kormányfői találkozó: szó volt a 12 ezer Írországban dolgozó magyarról is; kinek, mire kellene a V4-ek fejlesztési bankja?; Olaj árcsúcs jöhet az iráni válság miatt.
Újabb kvótaper indul Magyarország ellen – a kormány kivárásra játszik
Az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz, amikor csak három tagállamnál kifogásolja az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítását, miközben azt több ország sem hajtotta végre érdemben – hangoztatta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
Az ügy előzménye, hogy 2015-ben a tagállami miniszterek úgy döntöttek, 120 ezer menedékkérőt osztanak szét a leginkább leterhelt Görögországból és Olaszországból. A magyar kormánynak most az Európai Bíróságon kellene elmagyaráznia, miért nem tett semmit azóta a döntés végrehajtására.
Nem ez az első per, ami a menekültkvóták miatt indul Magyarország ellen, sőt egyet már el is vesztett az ország. Az Európai Bíróság tavaly szeptemberben kimondta, Magyarország és Szlovákia nem zárkózhat el az Európai Tanács 2015. őszi határozatától, és a két országnak ki kell vennie a részét 120 ezer menekült uniós szétosztásából.
MAGYARORSZÁGNAK ELVILEG 1294 MENEKÜLTET KELL BEFOGADNIA.
A 2017-es bírósági döntéshez 21 hónap kellett, kérdés, hogy a most induló eljárás mikor zárul le. Orbán Viktor egyébként arra játszik, az Európai Tanács – vagyis a tagországok vezetői – az egész szétosztási rendszert megszünteti.
Ír-magyar kormányfői találkozó: szó volt a 12 ezer Írországban dolgozó magyarról is
A lengyel kormányfő előző napi látogatása után csütörtökön ismét egy európai miniszterelnökkel, Leo Varadkar ír kormányfővel találkozott Budapesten Orbán Viktor miniszterelnök, aki a tárgyalás utáni sajtónyilatkozatában Európa egyik legsikeresebb nemzetének nevezte az írt.
Az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott egyeztetését követően rendezett sajtótájékoztatón Leo Varadkar kiemelte: Magyarország Írország fontos gazdasági partnere. 2017-ben a két ország közötti kereskedelmi forgalom meghaladta az 1,5 milliárd eurót, és nőtt a Magyarországra irányuló ír export is az elmúlt időszakban. Jelenleg mintegy 12 ezer magyar él és dolgozik Írországban.
Kinek, mire kellene a V4-ek fejlesztési bankja?
„Öt-hat szakmai érvet is fel lehet hozni a projekt ellen, de ezekkel szemben ott áll egy politikai: a presztízs kérdése” – kommentálta Bod Péter Ákos a Független Hírügynökségnek Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök bejelentését, mely szerint közös regionális fejlesztési bank alapításáról tárgyal Lengyelország és Magyarország. A szakember – aki belülről ismeri a fejlesztési bankok működését, hiszen három évig volt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatója – azt mondta, hogy „csóváltam a fejemet és csendben hümmögtem, nem fogott el a lelkesedés a hír hallatán”.
Olaj árcsúcs az iráni válság miatt
68 dollárba kerül egy hordó Brent olaj a tőzsdén Szingapúrban, ahol két és fél éve nem tapasztaltak ilyen magas olaj árat. Akkor indult meg az olajár lefelé, és a világméretű rezsi csökkenés kedvezően befolyásolta a fogyasztó országok gazdaságát. Most azonban a fejlett államokban a konjunktúra kedvező, az olaj fogyasztás szintje magas és a készletek kifogyóban. Aztán pedig itt a válsághelyzet Iránban, mely a világ harmadik legfontosabb olaj termelő állama.
A legfrissebb hírek szerint a hadsereg parancsnoka is felajánlotta a segítségét a tüntetések és a lázongások elfojtására. Ez azért figyelemreméltó hír, mert a forradalmi gárda parancsnoka nemrég közölte: a forrongásnak vége! Legkevesebb 24 halottja van már a lázongásnak, mely kezdetben az életszínvonal csökkenése miatt indult el, de később politikai tiltakozás formáját öltötte. Iránban ugyanis- a többi olajtermelő országhoz hasonlóan – gazdasági vészhelyzetet okozott az olaj és a földgáz árának a csökkenése. Iránban, Szaúd-Arábiában és Oroszországban vészforgatókönyvet írtak, Venezuelában pedig összeomlott a gazdaság. Most viszont a Moszkva nézeteit sugárzó Rt.com 100 dolláros olajárat vizionál! Ez komoly csapás lenne a fogyasztóknak – mint az EU államai – de mennyei manna a termelőknek. Sőt, az Rt.com tovább megy: ha háború törne ki Szaúd-Arábia és Irán között, akkor az olaj ára világrekordot dönthet, mert elérheti a 300 dolláros árat hordónként! Ezek persze csak a moszkvai álmok, de kétségtelen tény, hogy a Közel Kelet bizonytalan helyzete miatt az idei évkezdet reménykeltő az olaj termelők számára, akik számára mindenfajta válság kiutat jelent a zsákutcából. Jelenleg ugyanis az OPEC visszafogja termelését, hogy elérje az árak emelését. Így magasabb áron kevesebb olajat ad el, a bevétel ugyanannyi marad! Az iráni válsághelyzet talán változtat ezen…
A lengyel kormányfő előző napi látogatása után csütörtökön ismét egy európai miniszterelnökkel, Leo Varadkar ír kormányfővel találkozott Budapesten Orbán Viktor miniszterelnök, aki a tárgyalás utáni sajtónyilatkozatában Európa egyik legsikeresebb nemzetének nevezte az írt.
A csütörtök délutáni tárgyaláson téma volt az EU helyzete, továbbá az adó-, a migrációs és az agrárpolitika, valamint a Brexit – ismertette a kormányfő, közölve: egyetértettek Leo Varadkarral abban, hogy az EU akkor válhat erőssé, ha az uniót alkotó nemzetgazdaságok külön-külön is erősek.
A migráció ügyében világossá tette – mondta -, hogy „Magyarország senki ellen sincsen”, de ragaszkodik saját identitásához, kultúrájához és elért eredményeihez.
A Brexit-folyamattal kapcsolatban Orbán Viktor arról biztosította az ír miniszterelnököt, hogy Magyarország támogatni fogja a speciális ír szempontok érvényesülését a kiválási tárgyalásokon.
Az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott egyeztetését követően rendezett sajtótájékoztatón Leo Varadkar kiemelte: Magyarország Írország fontos gazdasági partnere. 2017-ben a két ország közötti kereskedelmi forgalom meghaladta az 1,5 milliárd eurót, és nőtt a Magyarországra irányuló ír export is az elmúlt időszakban. Jelenleg mintegy 12 ezer magyar él és dolgozik Írországban.
„Mindketten egyetértettünk abban, hogy az Európai Unió kevesebb lesz a britek hozzájárulása nélkül” – fogalmazott az ír miniszterelnök, aki nagyrabecsülését fejezte ki a magyar kormánynak, amiért megértést tanúsít a Brexit-tárgyalásokkal kapcsolatos speciális ír szempontoknak, köztük az ír-északír határ kérdésének.
68 dollárba kerül egy hordó Brent olaj a tőzsdén Szingapúrban, ahol két és fél éve nem tapasztaltak ilyen magas olajárat. Akkor indult meg az olajár lefelé, és a világméretű rezsicsökkenés kedvezően befolyásolta a fogyasztó országok gazdaságát. Most azonban a fejlett államokban a konjunktúra kedvező, az olajfogyasztás szintje magas és a készletek kifogyóban. Aztán pedig itt a válsághelyzet Iránban, mely a világ harmadik legfontosabb olajtermelő állama.
A legfrissebb hírek szerint a hadsereg parancsnoka is felajánlotta a segítségét a tüntetések és a lázongások elfojtására. Ez azért figyelemreméltó hír, mert a forradalmi gárda parancsnoka nemrég közölte: a forrongásnak vége. Legkevesebb 24 halottja van már a lázongásnak, mely kezdetben az életszínvonal csökkenése miatt indult el, de később politikai tiltakozás formáját öltötte.
Iránban ugyanis- a többi olajtermelő országhoz hasonlóan – gazdasági vészhelyzetet okozott az olaj és a földgáz árának a csökkenése. Iránban, Szaúd-Arábiában és Oroszországban vészforgatókönyvet írtak, Venezuelában pedig összeomlott a gazdaság. Most viszont a Moszkva nézeteit sugárzó RT 100 dolláros olajárat vizionál. Ez komoly csapás lenne a fogyasztóknak – mint az EU államai – de mennyei manna a termelőknek. Sőt, az RT tovább megy: ha háború törne ki Szaúd-Arábia és Irán között, akkor az olaj ára világrekordot dönthet, mert elérheti a 300 dolláros árat hordónként.
Ezek persze csak a moszkvai álmok, de kétségtelen tény, hogy a Közel-Kelet bizonytalan helyzete miatt az idei évkezdet reménykeltő az olajtermelők számára, akik számára mindenfajta válság kiutat jelent a zsákutcából. Jelenleg ugyanis az OPEC visszafogja termelését, hogy elérje az árak emelését. Így magasabb áron kevesebb olajat ad el, a bevétel ugyanannyi marad. Az iráni válsághelyzet talán változtat ezen.
Az Új Kína hírügynökség azt követően bírálta Donald Trump amerikai elnök politikáját, hogy az Egyesült Államok nemzetbiztonsági okokból megtiltotta egy amerikai cég felvásárlását. A MoneyGram 1,2 milliárd dollárért a kínaiak tulajdonába ment volna át, de az Ant Financial akcióját Washington megvétózta.
A pénzátutalással foglalkozó vállalkozást ketten akarták megszerezni. Egyikük Jack Ma volt, Kína második leggazdagabb embere, aki előbb találkozott az elnökké választott Donald Trumppal a Trump toronyban New Yorkban, mint Kína első embere, Hszi Csin-ping elnök. Mi ketten nagy dolgokat viszünk majd végbe együtt – írta akkor Donald Trump a Twitteren.
Jack Ma, az Alibaba alapító atyja, egymillió új munkahelyet ígért Trumpnak az Egyesült Államokban. Most azért akarta megvásárolni a MoneyGram-et, mert le akarta főzni kínai vetélytársát, a Tencetet. Ehelyett most fizethet 30 millió dollárt a bukott üzletért az amerikai cégnek.
A Reuters utal rá, hogy két másik amerikai cég felvásárlását sem engedélyezte a kínaiaknak Washington – nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. Egyébként Jack Ma vetélytársa, az Euronet is erre hivatkozott, amikor pályázott az amerikai cégre. A Euronet tulajdonképp feljelentette a kínaiakat, mondván, hogy ők stratégiai ellenfélnek számítanak Washingtonban, míg a Euronet mégiscsak szövetséges. Az Amerikában bejegyzett cég gyorsan reagált is a friss döntésre – meglehetősen kétértelműen: „érdeklődtünk az üzlet iránt, de nem biztos, hogy új ajánlatot teszünk” – ez derült ki a diplomáciai homályossággal megfogalmazott első állásfoglalásból.
A gazdasági diplomácia minden bizonnyal nagy szerepet játszott a döntésben, hogy Jack Ma, „Trump elnök nagy kínai barátja” nem kapta meg kedvenc amerikai játékszerét. Az amerikai elnök az elmúlt napokban többször bírálta Pekinget, mondván: nem tartja be az olajembargót Észak-Koreával szemben. A kínaiak meglehetősen nyersen azt válaszolták: mi betartjuk a Biztonsági Tanács szankcióit, az USA pedig jobban tenné, ha tárgyalna Észak-Koreával, minthogy állandóan katonai megoldással fenyegetőzik.
Pekingben tragikomikusnak tartják Trump és Kim Dzsongun párbeszédét arról, hogy kinek van nagyobb atombombája. Most az elbukott üzlet kapcsán a külügyi szóvivő csak annyit mondott, hogy Kína az együttműködés híve. A hivatalos hírügynökség viszont szókimondóbb volt: az USA szerint a kereskedelem zéró összegű játszma. Szerintük viszont nem az. Azt is írták: az amerikaiak nagyon tévednek, ha azt hiszik, hogy bármit megtehetnek, mi is felkészültünk: összeállítottuk a dossziékat és visszavágunk, ha kell.
Az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz, amikor csak három tagállamnál kifogásolja az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítását, miközben azt több ország sem hajtotta végre érdemben – hangoztatta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
Völner Pál arra reagált, hogy hivatalosan is az Európai Bíróság elé került az Európai Bizottság kötelező kvótaügyi keresete a Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen indított kötelezettségszegési eljárásban.
A magyar kormány képviselője úgy fogalmazott, az egész eljárás arról szól, hogy Brüsszel életben tartsa a kvótaügyet, és akár felső korlát nélküli betelepítést kényszerítsen rá a tagállamokra.
A hír tulajdonképpen az, hogy az Európai Bíróság elé került az a kötelezettségszegési eljárás, amely a többi között Magyarország ellen indult a menedékkérők áthelyezéséről szóló uniós előírások megsértése miatt.
Az ügy előzménye, hogy 2015-ben a tagállami miniszterek úgy döntöttek, 120 ezer menedékkérőt osztanak szét a leginkább leterhelt Görögországból és Olaszországból. A magyar kormánynak most az Európai Bíróságon kellene elmagyaráznia, miért nem tett semmit azóta a döntés végrehajtására.
Nem ez az első per, ami a menekültkvóták miatt indul Magyarország ellen, sőt egyet már el is vesztett az ország. Az Európai Bíróság tavaly szeptemberben kimondta, Magyarország és Szlovákia nem zárkózhat el az Európai Tanács 2015. őszi határozatától, és a két országnak ki kell vennie a részét 120 ezer menekült uniós szétosztásából.
Magyarországnak elvileg 1294 menekültet kell befogadnia.
A 2017-es bírósági döntéshez 21 hónap kellett, kérdés, hogy a most induló eljárás mikor zárul le. Orbán Viktor egyébként arra játszik, az Európai Tanács – vagyis a tagországok vezetői – az egész szétosztási rendszert megszünteti.
A kétszeres Oscar-díjas ausztrál színésznő lesz a harmadik női zsűrielnök az utóbbi évtizedben Cannes-ban. A 48 éves sztár a közelmúltban a Weinstein-bortány nyomán a nőkkel szembeni szexuális zaklatások és erőszak elleni kampány egyik arca lett.
Cate Blanchett ausztrál színésznő lesz a cannes-i filmfesztivál nemzetközi zsűrijének elnöke. A kétszeres Oscar-díjas színésznő a május 8. és 19. között zajló 71. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál Arany Pálma-díjáról döntő grémiumot vezeti majd. A tavalyi mustrán a spanyol rendező, Pedro Almodóvar vállalta a zsűrielnökséget.
A 48 éves sztár a közelmúltban a Weinstein-bortány nyomán a nőkkel szembeni szexuális zaklatások és erőszak elleni kampány egyik arca lett, és a hétfőn elindított „Az idő lejárt!” (Time’s Up!) kezdeményezéshez is csatlakozott, amely a munkahelyükön szexuális visszaélés áldozatául esett nőknek nyújt egyebek mellett jogi támogatást.
Pierre Lescure és Thierry Fremaux, a cannes-i fesztivál vezetői páratlan tehetségű, elkötelezett színésznőként méltatták Blanchettet, akinek munkáját a színpadon és a filmvásznon egyaránt elismerik.
A színésznő elmondta: az elmúlt években számos alkalommal látogatott el színésznőként, producerként a cannes-i fesztiválra, ahol a nemzetközi versenyprogramban, illetve a filmvásáron fordultak meg filmjei.
Blanchett 2014-ben a Blue Jasmine című Woody Allen-filmben, tíz évvel korábban pedig Martin Scorsese Az aviátor című filmjében nyújtott alakításáért kapott Oscar-díjat. 2012-ben elnyerte a francia kulturális minisztérium kitüntetését is.
A BBC News emlékeztetett arra, hogy Blanchett az utóbbi évtizedben a harmadik női zsűrielnök Cannes-ban: 2009-ben Isabelle Huppert színésznő, 2014-ben pedig Jane Campion rendező vezette a testületet.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
