Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Kilátásban Iránnal a nukleáris megállapodás?

Egyesek számára az amerikai és iráni fél bejelentése, hogy hajlandóak közvetlenül tárgyalni egymással, pozitív fejlemény lehet. Mások úgy értékelik ez egy olyan fordulópont, amely további amerikai engedményekhez vezethet.

A Biztonsági Tanács öt tagjának delegációja és Németország nyolc tárgyalási fordulója után úgy tűnik, hogy az iráni alkutárgyalások a siker küszöbén állnak, hacsak Irán meg nem változtatja álláspontját, nem szab új feltételeket kihasználva a jelenlegi nemzetközi és nagyhatalmak közötti válságokat (Ukrajna és Tajvan körüli feszültség).

A közvetett tárgyalások folyamata közben érdekes fejlemények zajlottak az amerikai küldöttségnél: Richard Nephew, az Egyesült Államok (USA) iráni különmegbízottjának, Robert Malley helyettesének a tárgyalódelegációból való elbocsátása vagy lemondása. Sajtóértesülések szerint ennek az az oka, hogy a delegáció tagjai között továbbra is nézeteltérés van az Iránnal folytatott tárgyalások mechanizmusát illetően. Nem Malley az egyetlen, aki lemondott vagy elbocsátották, az amerikai tárgyalódelegáció két másik tagja követte a példáját.

Hossein Abdullahian külügyminiszter ezután bejelentette, hogy országa készen áll az USA-val folytatott közvetlen tárgyalásokra. Irán két feltételt szabott. Az egyik feltétel az, hogy a 2015-ös megállapodást aláíró Egyesült Államok és európai partnerei vállalják: nem lépnek ki a felújítandó megállapodásból. Másik feltételként azt szabták, hogy nem indítják be azonnal Irán ellen a szerződésszegés esetére kidolgozott büntetőeljárást, hanem azt figyelmeztetés és tárgyalás előzi meg.

Az amerikai és az iráni fél bejelentése, miszerint hajlandóak közvetlenül tárgyalni egymással, egyesek számára pozitív jel lehet, mások számára viszont olyan fordulópont, amely további amerikai engedményekhez és Irán számára stratégiai előnyökhöz vezethet.

Egyes megfigyelők úgy vélik, hogy Biden elnök valójában elzárkózik az Iránnal kötendő megállapodás minden formájától, mert attól tart, hogy a tárgyalások kudarca ronthatja a Demokrata Párt esélyeit a novemberi félidős választásokon.

Robert Malley utalt arra, hogy a Biden-kormányzat a bécsi tárgyalásokat a kongresszusi választásokhoz köti. Nemrég közvetve utalt arra, hogy az iráni nukleáris megállapodáshoz való visszatérés négy bebörtönzött amerikai állampolgár szabadon bocsátásához kötött.

Malley megerősítette az Egyesült Államok álláspontját, miszerint az Iránban fogva tartott négy személy kérdése elkülönül a nukleáris tárgyalásoktól, azonban egyre világosabbá válik, hogy szabadon bocsátásuk előfeltétele egy nukleáris megállapodásnak, sőt egyes megfigyelők ezt a visszatérés egyetlen feltételének is tartották.

„Két külön téma, de mindkettőre keressük a megoldás”t – mondta Malley.

„Ettől függetlenül mondom, nagyon nehéz elképzelnünk bármiféle atomalkut, miközben négy ártatlan amerikait tart túszként fogva Irán.”

Ez nagyrészt tükrözi az Egyesült Államok álláspontjának elmozdulását, amely egy esetleges Iránnal kötött megállapodás felé halad, amelyet diplomáciai és politikai haszonként el lehet adni az amerikai közvéleménynek.

Más szóval, a négy amerikai szabadon bocsátása megmentheti Biden elnök arcát, és lehetővé teheti számára, hogy kijelentse, hogy az amerikaiak életének védelme fontosabb, mint az Irán elleni szankciók szigorítása.

Valójában Irán, valamint Oroszország és Kína, de más országok is,  úgy érzik, hogy az amerikai diplomáciának nincsenek karmai.

Úgy vélik, hogy Biden kizárja a háború lehetőségét.

Ez komoly veszélyt jelent az Egyesült Államok befolyására és globális státuszára.

A dolog lényege az, hogy Iránnak sikerült időt nyernie és közben kiépítette nukleáris képességeit a nukleáris megállapodásban vállalt kötelezettségeinek megkerülésének időszakában, amióta Trump 2018-ban kilépett a megállapodásból, és persze a jelenlegi tárgyalási folyamat ideje alatt sem tétlenkedett.

A bécsi tárgyalások eredményeként létrejövő bármilyen megállapodás a legjobb esetben is korlátozott vagy feltételes visszatérést jelent az eredeti 2015-ös megállapodáshoz. A regionális biztonság és stabilitás tekintetében nincs sok újdonság, de még nagyobb káoszra kell számítani.

A vitaminok hatástalanok a COVID-19 halálozás csökkentésében

„Sok emberben él az a tévhit, hogy ha cinket, D-vitamint vagy C-vitamint fogyasztasz, az elősegítheti a COVID-19 klinikai kimenetelét. Ez nem bizonyult igaznak.”

A Toledói Egyetem tanulmánya megállapította, hogy az olyan vitaminok bevitele, mint a cink, a C-vitamin és a D -vitamin, nem csökkenti a COVID-19 miatti halálozás esélyét .

A tanulmányt a múlt hónapban publikálták a Clinical Nutrition ESPEN folyóiratban.

Bár a vírusos betegségek kezelésére használnak kiegészítőket, a COVID-19 kezelésében még nem bizonyított hatékonyságuk. A kutatók 2021. december 5-ig több orvosi adatbázisban kerestek, és elemezték a mortalitást, az intubációs rátát és a kórházi tartózkodás hosszát.

26 vizsgálatot elemeztek, amelyekben 5633 COVID-19-beteg vett részt, és összehasonlították a cink, a C-vitamin és a D-vitamin használatát a betegek által nyújtott ellátás általános színvonalával, és megállapították, hogy egyik vitamin sem volt jelentős hatással a halálozásra.

A D-vitamin azonban csökkentette az intubáció arányát, illetve a lélegeztetőgépet igénylő betegek számát, valamint a betegek kórházi tartózkodásának idejét.

A tanulmány vezető szerzője kommentálta azt a gyakori tévhitet, hogy a vitaminok szedése javítja a COVID-19 betegek állapotát:

„Sok emberben él az a tévhit, hogy ha cinket, D-vitamint vagy C-vitamint fogyasztasz, az elősegítheti a COVID-19 klinikai kimenetelét. Ez nem bizonyult igaznak.”

A kutatók megjegyezték, hogy ez nem azt jelenti, hogy a vitaminok és ásványi anyagok károsak, hanem azt, hogy nem akadályozzák meg a COVID-19 okozta haláleseteket.

Búcsú az erdélyi független sajtó zászlós hajójától, a Transindextől

Politikai okból az egész szerkesztőség felállt Kolozsváron, ahol 1999 óta működött. Rövid közleményben indokolták meg döntésüket. Eszerint „a sajtó már csak két út között választhat: vagy kapitulál és szócsőként működik tovább különböző politikai érdekek elvárásai szerint, vagy pedig megpróbálja ellátni feladatait viszont ebben az esetben azt kockáztatja, hogy ellehetetlenítik. Most csomagolunk, mert más választásunk nem maradt.”

A közlemény szerint a Transindex fő tulajdonosa részesedésének eladására készül.

Miért?

A Fidesz lepaktált az RMDSZ-szel, amely jelenleg is benne van a román kormányban. Sőt az RMDSZ benne maradt abba az Európai Néppártban, amelyből Orbán Viktor saját maga távozott mielőtt kirúgták volna. Az RMDSZ, amely korábban igyekezett egyensúlyt találni a budapesti pártok között, mára a Fidesz támogatója lett. Kelemen Hunor, a párt vezetője a Fidesz közgyűlésen tett hűségesküt Orbán Viktornak. Mindez persze azzal is magyarázható, hogy az erdélyi magyar közvélemény jórésze Orbán Viktor mögött áll, aki az állampolgárság megadása mellett jelentős összegekkel is támogatja a legnagyobb határon túli magyar kisebbséget. Orbán megbízásából Demeter Szilárd kezdte meg az erdélyi magyar sajtó „átszervezését”. A korábban sokszínű sajtó egyre jobban kezdett hasonlítani a magyarországi mintához. Demeter Szilárdot érdemei elismeréseképpen kinevezték a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójának és a magyar kulturális élet egyik irányítójának.

Független sajtóra senkinek sincs szüksége

Ez derült ki most Erdélyben is, ahol-éppúgy mint Magyarországon – a sajtóban is a pénz dirigál. A szponzorok csakis szócsőként használható sajtót illetve médiát akarnak, ahol a kiszolgáltatott újságírók szabadon írnak arról amiről szabad. A hatalom iránti szervilis elkötelezettség maradt az egyetlen út, melyet a Transindex újságírói nem akartak vállalni. Döntésük – pozitív alternatíva híján – teljességgel érthető. De mi lesz a több mint egymilliós magyar közösséggel Romániában? Románul vagy angolul kell olvasniuk, ha pártos propaganda helyett valódi híreket szeretnének látni?

Ilyen hatással lehet a lelkünkre a koronavírus

0

Kétségkívül kemény két év áll az emberiség mögött, amely nemcsak anyagilag és egészségügyileg, hanem lelkileg is megviselt minket. Óriási bizonytalanság lett úrrá a többségen, hiszen sem tervezni, sem előrelépni nem volt lehetséges. De az újraindulás sem ment egyszerűen, hiszen a munkanélküliek számának rohamos növekedése mellett a bezártság is mély sebeket ejtett rajtunk.

Miért fontos a fizikai tünetek mellett lelki és pszichológiai oldalról is megközelíteni ezt a témát?

Egy eddig soha nem tapasztalt, egész világot érintő, súlyos járvánnyal állunk szemben, amely valószínűleg több éven keresztül ki fog hatni ránk és a jövőnkre. Ez pedig – teljesen érthetően – mindannyiunkban egyfajta létbizonytalanságot szült. Míg a járványt megelőzően egy apróbb dolgot illetően nem kellett kétszer is meggondolnunk, hogy biztosan jó döntést hozunk-e, addig napjainkban minden ilyennek következménye van ránk és a mindennapjainkra. Ez elsősorban a lelki és mentális egészségünk megőrzésének szempontjából lett jelentős, hiszen amit eddig biztosnak hittünk, többé már nem az és talán nem is lesz.

Mi jellemezte az elmúlt néhány évünket, amióta kitört a koronavírus-járvány?

A kezdeti karanténidőszak talán még jól is jöhetett az embereknek, hiszen kicsit visszahúzódhattak az otthonaikba. Az eddig elhanyagolt dolgaikra időt szakíthattak és újra élhették a felgyorsult világ előtti időszak nyugodtabb érzését. Ám ahogy telt az idő, egyre nagyobb hatása lett az emberi és a munkahelyi kapcsolatokra. A pandémia szó szerint átalakította a munkahelyeket. A legtöbb cég és multi átállt a home office munkavégzésre és az online értekezletekre.

Míg azok, akik nem engedhetik meg, hogy teljes mértékben átálljanak erre az állapotra, szigorú szabályok betartásával és Covid gyorsteszt elvégzésével szervezik meg napjainkban is a találkozókat. De a járvány ugyanilyen hatással volt az életvitelünkre is, amely az elején még képtelen volt a megváltozott helyzethez igazodni. Felborult a napirendünk, és egyre erősebben kezdtek megváltozni a társas viszonyaink is. A személyes találkozók helyét átvették az online beszélgetések, az önfeledt találkozók pedig gyakran szorongással telt összejövetelek lettek.

Milyen hatással lehet a lelkünkre a koronavírus?

A pánikrohamok, a szorongás nagyon sok embernél előjött az elmúlt két évben, akárcsak a depresszió és a folyamatos stresszérzet. Ez többnyire a hosszú távú bezártság, a már említett létbizonytalanság és a felgyülemlett feszültség hozadéka.

Hogyan küzdhetjük le a Covid okozta lelki kihívásokat?

Törekedjünk kapcsolataink megőrzésére, fenntartására akár csak online is, ha máshogy nem lehet, illetve igyekezzünk olyan hobbikat és tevékenységeket keresni, amelyekkel legalább egy kis időre lekapcsolódhatunk az online felületekről. Ilyen az olvasás, a zenehallgatás, az aktív sport vagy a jóga. Ezek mind-mind támogatják a lelki és mentális egészségünk fejlesztését.

Mi az, amit semmiképp ne tegyünk?

Sokan a virtuális világ adta lehetőségekben találtak megnyugvást, holott a hosszú távú hatásai sokkal rombolóbbak tudnak lenni, mint gondolnánk. Nem egy, nem két olyan kutatás született a járvány kitörése óta, amely bizonyítja a társas elidegenedést, vagyis a normális emberi kapcsolatok ápolásának hiányát és annak fontosságát is. A mindennapi sporttevékenységünket se cseréljük le az otthoni TV nézéssel, de a könyvek olvasását sem ajánlott videós tartalmak fogyasztásával helyettesíteni. A mértéktelen alkoholfogyasztás is egyre aggasztóbb lett a karantén ideje alatt, amely sokak számára jelentette a szorongás elleni „gyógymódot.”

Ha nem is most, egyszer véget ér ez a negatív időszak, hogy visszatérjünk a normális kerékvágásba. Igyekezzünk apránként visszaszokni a személyes találkozásokra, amelyek előtt Covid gyorstesztet is érdemes elvégezni mások megóvása érdekében. Figyeljük testünk és lelkünk állapotára egyaránt!

Valami megtört 2021. január 06-án

Wang Huning Kína elmúlt harminc éves történelmének legjelentősebb politikai gondolkodója. Álláspontja időnkét változik, ahogy az minden átfogó rendszert kialakító politikai személyiség esetében történni szokott. Ám az semmiképp sem mondható el róla, hogy a globális körülmények között nagy sebességgel változó világ fejleményeit ne látná át meglehetősen élesen.

A ’90-es évek elején hosszabb időt töltött az USA-ban, észlelte az ottani ellentmondásokat, de véleménye az volt: ameddig Amerikában példamutató módon – azaz demokratikus pedantériával és zökkenőmentesen – adja át egyik adminisztráció a másiknak a hatalmat, az ország ereje és globális pozíciója megingathatatlan.
Ez az álláspontja 2021. január 6-án, amikor Trump a Capitoliumra uszította a csőcseléket, megingott. Ha képes egy, a való világ által ennyire megvetett senki a Fehér Házig kapaszkodni, s ott példátlan cselekedeteket büntetlenül végrehajtani, akkor más megoldást kell találnia ahhoz, hogy életben tartható legyen egy jövőbeli stabil társadalom – gondolta.
Xi Jinping – és persze Putyin – régi vágású autokraták. Nekik is azt üzente ez a bizonyos januári nap, hogy Amerika már nem a régi; hogy Amerikát figyelmen kívül hagyva lehet olyan világot teremteni, ami felülírhatja a demokráciát és a liberalizmust. Hisz Trump alatt Amerika többé már nem volt hajlandó garantálni Európa biztonságát; ráadásul Washington 2019-ben kilépett a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződésből. A gyengeség és átgondolatlanság megannyi beszédes jele!
Joe Biden láthatóan igyekszik mindezt gyorsan visszacsinálni – meglátjuk, mennyi ideje és ereje marad ehhez. De a transzatlanti szövetségnek most nagy árat kell fizetnie azért, hogy Putyin és Xi ráébredjen saját politikai cselekedeteik korlátaira. Ezért fontos mindaz, ami ezekben a napokban Ukrajnában és Ukrajnával történik.
Ara-Kovács Attila

Mai kérdés – Támogatja Róna Péter professzor köztársasági elnök jelöltségét?

Több, a pozícióra alkalmas jelölt neve is felmerült az elmúlt hetekben, végül a hat ellenzéki párt és Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt egységesen Róna Pétert jelöli a márciusi köztársasági elnökválasztáson – írja az Egységben Magyarországért közleménye.

This poll is no longer accepting votes

Támogatja Róna Péter professzor köztársasági elnök jelöltségét?

A velünk élő post-covid

A British Medical Journal folyóiratban közzétett új szakértői tanulmány a COVID-19 fertőzés következtében fellépő post covid egészségügyi állapotok kockázatát vizsgálta, és megállapította, hogy a 2020-ban megfertőződött 65 éves és idősebb felnőttek csaknem harmadánál ​​legalább egy új betegség alakult a fertőző diagnózist követő hónapokban. 

A Sars-coV-2 fertőzést követően akár több hónappal olyan szervi megbetegedéseket diagnosztizáltak, ami a szív, a vesék, a tüdő és a máj orvosi ellátást igényelték sőt mentális egészségügyi szövődményeket is jelentettek, amelyek mind visszavezethetők a korábbi fertőzésre. 

A tanulmány a UnitedHealth Group Clinical Research Database adatait használta fel a COVID-19 fertőzésre vonatkozó adminisztratív követelések és járóbeteg-laboratóriumi eredmények vizsgálatára. Összességében 133.366 Medicare Advantage tervbe beiratkozott 65 éves és idősebb személy adatait tartalmazták. Minden betegnél 2020. április 1. előtt diagnosztizálták a COVID-19-et. 

A COVID-19 diagnosztizálását követő 21. napon jelentkező új állapotokat rögzítették, hogy a túlzott kockázatot ki lehessen számolni három másik olyan csoport adataival, amelyekben nem szenvedtek COVID-19-et. A három csoportban az egyik 2019-es, egy 2020-as betegrekordokat tartalmazott, a másik pedig olyan betegek nyilvántartását, akiknél vírusos alsó légúti betegséget diagnosztizáltak.

Így jutottak arra a megállapításra, hogy 2020-ban minden 100 COVID-19-cel diagnosztizált beteg közül 32-nél alakult ki legalább egy olyan új állapot, amely miatt orvoshoz kellett fordulniuk, ami 11%-os növekedést jelent 2020-hoz képest a nem COVID-19-csoportba tartozóknál. A leggyakoribb állapotok amelyek miatt a betegek kezelést kértek: légzési elégtelenség további 7,55 betegből 100-ból, fáradtság további 5,66, magas vérnyomás további 4,34 és vesekárosodás további 2,59. 100 betegből további 2,5 kért kezelést mentális egészségügyi szövődmények miatt. 

A tanulmány következtetése kifejti: „Az eredmények megerősítik a tartós és új szövődmények fokozott kockázatát 65 év feletti felnőtteknél a SARS-CoV-2-vel való akut fertőzés után. Ezek az eredmények még jobban rávilágítanak a SARS-fertőzés akut fertőzése utáni fontos következmények széles skálájára.

Az eredmények segíthetnek az orvosoknak és más tudósoknak, mivel folyamatosan növekszik azoknak a felépült COVID-19-betegeknek a száma, akiknél új és tartós állapotok alakulnak ki.

Az oltatlanok Omicron fertőzés után sem védettek

Omicron fertőzés után az oltottaknál és a felépülteknél minden korábban ismert variáns ellen van antitest, a be nem oltottaknál viszont nincs. Egy új preprint tanulmány alátámasztja a tézist: az Omicron nem tudja bezárni az immunitási rést.

A Sars-CoV-2 Omikron variánsával való fertőzés után a beoltott és felépült emberek látszólag az összes koronavariáns ellen semlegesítő antitesteket képeznek, de a be nem oltottak csak az omikron ellen, és csak kisebb mértékben.

Ez egy ausztriai preprint tanulmány eredménye. A kiadványt még nem értékelték le.

További védőoltás szükséges!

Carsten Watzl immunológus a Twitteren kommentálta a publikációt, és figyelmeztetett: Egy Omicron fertőzés után a be nem oltottaknak lényegesen kevesebb Omicron elleni semlegesítő antitestük volt, mint a beoltottakban vagy gyógyultakban, és alig volt védelem más változatokkal szemben.

„További védőoltás szükséges!”

– írta Watzl.

A vizsgálathoz innsbrucki virológusok és orvosok olyan betegek plazmamintáját vizsgálták meg, akik túléltek egy Omicron fertőzést. Ennek megfelelően a fertőzöttek közül 15-en kaptak Omikron-oltást a fertőzés előtt, 13-an pedig nem voltak beoltva. Tíz embert oltottak be és gyógyultak fel egy másik változatból, további 13 embert pedig nem oltottak be, de gyógyultak egy másik változatból.

Az eredmény: A beoltott és felépült betegekben az Omicron fertőzés után a Sars-CoV-2 összes variánsával szemben magas neutralizáló antitestek titerei lettek volna. A beoltatlanok viszont szinte kizárólag Omicron elleni semlegesítő antitesteket állítottak elő.

CBD Kapszula hatása

0

Mi az a CBD? A kannabidiol (CBD) a kannabisz növényben található mintegy 140 kannabinoid egyike. Ez a fő hatóanyaga a kenderalapú termékeknek, beleértve a CBD olajokat, az ehető készítményeket, a krémeket és a CBD kapszula termékeket.

A tetrahidrokannabinollal (THC) ellentétben, amely a kannabiszban található bódító hatású vegyület, a CBD nem okoz „bódultságot” vagy függőséget, így fogyasztása teljesen biztonságos.

Hogyan működik a CBD?

A CBD hatással van a szervezet endokannabinoid rendszerére (ECS), egy összetett sejtszignál-hálózatra, amely számos létfontosságú testi funkciót szabályoz, beleértve az alvást, a hangulatot, a fájdalmat és az étvágyat. Ez a rendszer három kulcsfontosságú részből áll: endokannabinoidokból, kannabinoid receptorokból és enzimekből.

Míg az exogén kannabinoidok, mint például a THC, az endokannabinoidokat utánozzák, és közvetlenül a kannabinoid receptorokhoz kötődnek, addig a CBD gyengén kötődik ezekhez a receptorokhoz, és közvetve hat a szervezetre. Például megakadályozza, hogy bizonyos enzimek lebontsák az endokannabinoidokat, ezáltal növeli az endokannabinoidok koncentrációját, és lehetővé teszi, hogy nagyobb hatást fejtsenek ki a szervezetre. Ily módon a CBD támogatja az ECS-t a szervezet egészségének és egyensúlyának fenntartásában.

Mi az a CBD olaj?

A CBD olaj olyan folyadék, amely fő hatóanyagként CBD-t tartalmaz. A CBD olaj előállításához a CBD-t a kender növényből vonják ki, tisztítják, majd desztillálják, mielőtt egy hordozóolajjal (például organikus MCT-olajjal) keverik. Amikor a hordozóolaj felszívja a CBD-t, képes azt a szervezetbe juttatni a jobb felszívódás érdekében – így a felhasználó teljes mértékben hozzáférhet a CBD összes lehetséges előnyéhez.

CBD olaj hatása

Bár a CBD-vel és hatásaival kapcsolatos kutatások korlátozottak, számos tanulmány arra utal, hogy segíthet számos egészségügyi állapot kezelésében, beleértve a szorongást, a gyulladást, az álmatlanságot és a krónikus fájdalmat.

Hatások a stresszre és a szorongásra

A tanulmányok azt mutatják, hogy a CBD számos módon támogathatja a hangulatot. A CBD például kölcsönhatásba lép a szerotoninreceptorokkal, ami javíthatja a jó közérzetet és nyugodtabbá tehet bennünket, és bizonyos kannabinoid-receptorok aktiválásával gátolhatja a szimpatikus transzmissziót. Más szóval, a CBD átmenetileg kikapcsolhatja a „harcolj vagy menekülj” válaszunkat, amely magas adrenalin- és kortizolszintet (a stresszhormonokat) termel, és helyette aktiválhatja a paraszimpatikus válaszunkat, amely lehetővé teszi számunkra, hogy ellazuljunk, enyhítve a stresszt és a szorongást.

Gyulladásra és fájdalomra gyakorolt hatás

Számos, főként állatokon végzett tanulmány bizonyította, hogy a CBD segíthet olyan állapotokban, mint a krónikus fájdalom és a gyulladás. Egy állatkísérlet például kimutatta, hogy a CBD-krém patkányok ízületeire történő felkenése csökkentheti a duzzanatot és javíthatja a végtagok tartását. Egy másik tanulmány megállapította, hogy a CBD támogatni tudta az osteoarthritisben szenvedő patkányokat azáltal, hogy blokkolta az ízületi fájdalmat, és megakadályozta a jövőbeli idegkárosodást és a kapcsolódó fájdalmat az ízületi gyulladásos ízületekben.

Az alvásra gyakorolt hatás

Tanulmányok kimutatták, hogy a CBD az alvás támogatásában is segíthet. Ennek egyik módja, hogy befolyásolja a szervezet által termelt adenozin mennyiségét. Az adenozin egy olyan vegyület, amely szabályozza a fáradtságérzetet: az adenozin magas szintje segít elaludni, az alacsonyabb szintje pedig segít ébren maradni. A CBD nem növeli az adenozinszintet (tehát nem leszel tőle álmos); ehelyett segít szabályozni azt, hogy a szervezet cirkadián ritmusához igazodjon, ezáltal támogatva a normális alvási mintákat.

A COVID 19 ellen beoltott anyák újszülöttjei védettebbek a fertőzés ellen

A COVID-19 elleni védőoltásban részesült anyáktól született csecsemőknél magasabb az antitestek száma, mint a be nem oltott anyáktól született csecsemőknél – állapította meg a Massachusets General Hospital (MGH) hétfőn közzétett új tanulmánya.

A tanulmány, amely a National Institute of Health USA (NIH) felfedezése közepette megnövekedett jelentőséggel bír, megállapította, hogy a közepesen súlyos vagy súlyos fertőzésben szenvedő anyáknál nagyobb valószínűséggel fordulnak elő terhességi szövődmények – például császármetszés (C-metszet) vagy koraszülés, de előfordul magas vérnyomás, vagy szülés utáni vérzés és akár vagy akár a vajúdás közbeni halál is.

A The Journal of the American Medical Association (JAMA) folyóiratban közzétett, lektorált MGH-tanulmány kimutatta, hogy a két adag mRNS-oltással beoltott (vagy COVID-19-cel fertőzött) egyének magasabb antitestszámú csecsemőket szültek.

Két hónap elteltével a beoltott anyáktól született csecsemők 98%-ánál kimutatható volt a protektív immunglobulin G (IgG) szintje – a leggyakoribb vérben található antitest –, és 57%-uknál még hat hónap elteltével is kimutatható volt. A fertőzött anyáktól született csecsemők mindössze 8%-a (12-ből 1) találtak antitesteket a születést követő hat hónap után.

Az NIH tanulmánya , amely 17 amerikai kórházból több mint 13 000 terhes személyt vont be – akik közül körülbelül 2400-an fertőződtek meg COVID-19-cel – tovább hangsúlyozta a védőoltás fontosságát, különösen a várandós anyák körében. A közepesen súlyos vagy súlyos COVID-19-ben szenvedő betegek nagyobb valószínűséggel szülték meg gyermeküket császármetszéssel (45,4 vs 32,4%), vagy koraszülöttként hozták világra babájukat (26,9 vs 14,1%), mint a nem fertőzött betegek. Azt is kimutatták, hogy kétszer nagyobb valószínűséggel szenvedtek magzati vagy újszülött halálozást (3,5 vs 1,8%).

„Az eredmények alátámasztják, hogy a fogamzóképes korú nőknek és a várandós személyeknek meg kell kapniuk az oltást, és más óvintézkedéseket kell tenniük a SARS-CoV-2 fertőzés ellen” 

– mondta Diana Bianchi, az NIH Eunice Kennedy Shriver National Institute of Child Institute igazgatója. Health and Human Development (NICHD), amely finanszírozta a tanulmányt. „Ez a legjobb módja a terhes nők és babáik védelmének.”

„A terhes nők rendkívül nagy kockázatnak vannak kitéve a COVID súlyos szövődményeinek”

– mondja Galit Alter, a Ragon Institute of MGH, MIT és Harvard tagja és az MGH tanulmány társszerzője. 

„Tekintettel a csecsemőknek szánt COVID-19 vakcinák fejlesztésében tapasztalható késedelemre, ezeknek az adatoknak arra kell ösztönözniük az anyákat, hogy beoltsák magukat, sőt, még a terhesség alatt is oltást kapjanak, hogy erősítsék csecsemőik COVID elleni védekezését.”

Az átfogó NIH-tanulmánytól eltérően az MGH-vizsgálattól csak 49 újszülöttet tudott elemezni, mivel a résztvevők elérhetősége és a bostoni COVID-19-hullámok miatti késedelmek a fertőzött csoport nyomon követését jelentősen megnehezítették.

„Bár még mindig nem világos, hogy milyen magasnak kell lennie a titernek ahhoz, hogy teljesen megvédje a csecsemőt a COVID-fertőzéssel szemben, tudjuk, hogy a tüskés emelkedést gátló IgG-szintek korrelálnak a súlyos betegségek elleni védelemmel”

mondja Andrea Edlow, a Vincent Center Edlow Laboratóriumának igazgatója. 

„Az antitestválasz tartóssága itt azt mutatja, hogy

a vakcinázás nemcsak az anyák számára nyújt tartós védelmet, hanem olyan antitesteket is továbbít, amelyek a csecsemők többségében legalább hat hónapos korukig megmaradnak.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK