Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

„Gerincroppantó déjà vu”

Elhivatott pacifistaként és hatgyermekes családapaként leginkább szétfeszítő tehetetlenséggel figyelem az Ukrajnában zajló eseményeket: a híreket falva egyik pillanatban cselekvésre szorul össze az öklöm, a másik pillanatban ugyanez a kéz már inkább csak öleli a gyermekeimet és nyugtatja őket, hogy nem lesz semmi baj. Pedig baj van. És nem csak Ukrajnában. Sokak fejében is, sajnos.

Putyin támadása nem nevezhető semmi másnak, mint háborús bűnnek; egy szuverén állam ellen, valós indok nélkül megindított, vérontó agressziónak. Nincs más szempont, nincs más nézet, nincs olyan gazdasági érdek, amely miatt óvatosabban kellene fogalmazni.

Egy nettó erőszaktevőt nem ültetünk le a fehérabroszos családi vacsorához, csak azért, mert olcsón hozta a szalonnát. Ahogy baltás gyilkost sem engedünk szabadon néhány jól fizető (magán)bizniszért cserébe. Egyszerűen vannak helyzetek, amikor fel sem merül az érték- és oldalválasztás kérdése. Putyin háborúja pontosan ez a helyzet. Azok a dilemmák pedig, amelyek az elmúlt órákban engem is feszítettek, pontosan jól mutatják, hogy milyen végtelenül kiszolgáltatott és legyengített pozícióba kormányozta Orbán a hazánkat.

Kezdjük onnan, hogy

a magyar kormány az elmúlt időszakban legalább féltucat alkalommal feküdt keresztbe annak, hogy Ukrajna közelebb kerüljön a védelmet jelentő NATO-hoz; az Orbán-kormány volt ugyanis mindannyiszor az egyetlen, amelyik vétóval élt.

Hivatkozásként a nyelvtörvényt és a kárpátaljai magyarok érdekeinek – egyébként jogos – védelmét hozták fel, de tudhatóan orosz érdeket is kiszolgáltak ezekkel a lépésekkel. Csak egyetlen kitérő: a Fidesz képviselői az elmúlt időszakban többször is követelték az EU határozott fellépését, a Velencei Bizottság útmutatásainak betartását az ukrajnai magyarokat sértő nyelvtörvény kapcsán; az egyetlen probléma, hogy közben épp a Fidesz agyament politikája gyengítette ezeket a követeléseket, hiszen közben folyamatosan aláásták az Unió hitelességét, a Velencei Bizottságot pedig több alkalommal is „soros-ügynökökből álló szervezetnek” nevezték, amikor az Orbánéknak nem tetsző állásfoglalásokat tett közzé.

Ha a Fidesz az elmúlt évtizedben nem az Európai Unió gyengítésén, hanem megerősítésén dolgozott volna, akkor nyilvánvalóan sokkal hatékonyabb fellépést és mint így, eredményt tudott volna ebben is elérni.

Az ukrán-orosz háború végleg bizonyította, hogy Magyarország helye az Európai Unióban és a NATO-szövetségben van, ez tudja egyedül garantálni a biztonságunkat. Aki tehát az EU vagy a NATO bármilyen gyengítésén ügyködik, akadályozza annak működését és repeszti szét annak egységét, az konkrétan Magyarország és a magyar emberek biztonsága ellen cselekszik.

Nem véletlen, hogy Orbán is – a kezdeti pávatáncolás után – kénytelen volt összekapni magát és az európai egységgel tartani, ha ugyanis ismét csak kuruckodott volna az orosz érdekek mentén (ahogyan nem egyszer tette már), azzal nemcsak Magyarországot árulta volna el, hanem egész Európát és az EU-Atlanti szövetséget. Ez pedig most nem játék, nagyon nem.

Hiába ugyanakkor a lájkvadász posztok a kormányfő oldalán az oroszok elleni szankciók támogatásáról, ha egyébként a rendelkezésére álló egyéb eszközökhöz láthatóan már nem mer hozzányúlni. Vajh, miért. Ha igazán elkötelezett a béke kikényszerítése és az orosz agresszió megfékezése mellett (bár utóbbit, ilyen élesen még egyszer sem mondta ki), akkor például haladéktalanul felülvizsgálja a Paks2-projektet és azonnali hatállyal felfüggeszti a Budapestre hozott orosz (kém)bank diplomáciai mentességét. Ezek érdemi és jelentős lépések lennének, egyértelmű bizonyítékai annak, hogy a magyar kormány komolyan gondolja, amikor az egységes európai álláspontot támogatja.

Az elmúlt napokban félrecsúszott és már kormányzati, hazug propagandába hajlott a vita az indok nélkül megtámadott Ukrajna esetleges támogatása kapcsán. A Fidesz a lehető legaljasabb módon ezt a helyzetet is saját politikai céljaira használta fel és azt a hazugságot próbálja elültetni a magyar nyilvánosságban, hogy az ellenzék katonákat és fegyvereket küldene ukrán területre, ezzel „belesodorva hazánkat” a háborúba. Az elmúlt tíz év legaljasabb kampányát folytató Fidesz már több példával is bizonyította, hogy képes az ellenzéki jelöltek kijelentéseit megcsonkítva, azok jelentését és értelmét megmásítva hamis állításokat kreálni. Ez történt most is: senki nem akar háborút, végképp nem magyar részvétellel.

Háborút jelenleg egyedül Orbán Viktor barátja és szövetségese, Vlagyimir Putyin akar, aki – ne felejtsük el – ehhez megkapta Orbán Viktor másik barátja és szövetségese, a belarusz Lukasenka támogatását is.

Az ellenzéki oldal megszólalásai mindig világosak és egyenesek voltak: a NATO-szövetség tagjaként, annak döntései és lépései mentén kell nekünk is cselekednünk. Milyen végtelenül undorító egyébként, hogy pont azok a politikusok és fizetett megmondó-celebek terjesztik ezt a hazugságot, akik egyébként reszketve igyekeztek az utolsó pillanatig kiszolgálni az orosz propagandát és tagadni a várható támadás tényét.

Azok a senkik posztolgatnak most arról, hogy „maradjunk ki ebből”, akik korábban nyenyerészve viccelődtek az orosz inváziótól tartó nyilatkozatokon. És igen, azok a senkik posztolgatnak most arról, hogy ez „orosz belügy”, meg hogy „nekünk semmi közünk hozzá”, akik mélymagyarkodva fotózkodnak a békemeneteken, de most elfelejtik, hogy épp ott zörögnek az orosz tankok, ahol az elszakított magyar testvéreink élnek. Hát, mikor lenne több közünk ehhez a háborúhoz, ha nem most, ti szerencsétlenek?!

Értem én, hogy rohadt nehéz lehet egyszerre éltetni a Putyin-pólóban grasszáló Salvinit és gyűjtést szervezni a Putyin elől menekülő magyarok megsegítésére. Értem én, hogy rohadt nehéz lehet – egyébként kéretlenül és hamisan – ’56 bátor hőseinek szellemi örököseként öndefiniálni magatokat és közben azt nézni élő adásban, ahogy a kormánypropagandának megfelelően dicsőített Putyin tankjai dúlnak az ukrán utcákon. Gerincroppantó déjà vu.

Orbán Viktor azt mondta az Astoriánál 2007-ben, hogy „a nyugati világ számára a történelmi kihívást a keleti új rend gyarapodó erői jelentik, melynek leheletét, jelenlétét, kisugárzását már a bőrünkön érezhetjük (…)” Ha Ukrajna az EU vagy a NATO tagországa lenne, többet is tehetnénk a vele szembeni háborús agresszió ellen. Azt azonban mindenképpen el kell kerülni, hogy ez a konfliktus újabb fizikai határokat lépjen át. Az Európai Unió és a NATO tagjaként ezért minden közös és egyénileg rendelkezésre álló eszközzel arra kell rászorítani az agresszort, hogy fejezze be a vérontást és a háborút.

Önigazoló fideszes reklámposztok és facebook-videók nem állítják meg Putyint, egységes és határozott fellépés talán. Utóbbiból egyelőre még kevesebb van kormányzati oldalon.

Áprilisban arról kell dönteni, hogy milyen Magyarországot akarunk: amely pávatáncolva kiteszi magát agresszor nagyhatalmak szorító ölelésének, vagy amely az egységes, erős és biztonságot nyújtó európai közösség megbízható tagjaként védi állampolgárai és az Unió érdekeit. Orbánisztán vagy Európa?! Ez lesz a kérdés.

Az elmúlt napok eseményei még egyértelműbbé tették, hogy csak egyetlen józan és bölcs válasz létezik.

Ujhelyi istván

Covid 19 a halál után is fertőz

Tavaly szeptemberben az olasz tengerparton fekvő Abruzzo tartományban egy 41 éves ukrán férfi és barátja úszni ment a tengerbe. Tizenhat órával később halottnak nyilvánították, miután megfulladt.

Szomorú történet, de nem orvosi rejtély, kivéve, hogy a halála után csaknem hat teljes hétig testében nem kevesebb, mint 28 alkalommal találtak pozitív vírust. Az ügyben érintett kutatók azt állítják, hogy ez a hír döntő fontosságú a patológusok számára.

Még furcsább az a tény, hogy a férfi a halála előtt „teljesen tünetmentes volt” – írta a csapat a BMC Journal of Medical Case Reports-ban megjelent tanulmányában.

A jelentés megjegyzi, hogy ez a megállapítás tükrözi a tesztelés fontosságát minden poszt mortem esetben, és nem csak a covidos halálesetek esetében, ami azt mutatja, hogy a patológusoknak ellenőrizniük kell a vírusrészecskéket „sokkal a halál pillanata után, még akkor is, ha alacsony kezdeti vírusterhelést mértek”.

Nemcsak a vírusrészecskék voltak kimutathatók a halál után közel hat hétig, hanem a tesztidőszak végéig csak azok voltak az azonosítható részecskék.

Valójában 41 nap elteltével ezek a tesztek már nem szívták fel az emberi RNS-t. Ez azt jelenti, hogy a vírustesztek továbbra is pozitívak voltak, miközben az emberi sejtek felismerhetetlenné váltak.

Az esettanulmánynak valós következményei vannak a holttestek világjárvány alatti kezelésében.

„Hiányoznak az adatok a vírus holttesteken való jelenlétéről és a holttestek fertőzésének kockázatáról. Ez azért jelent problémát, mert „halott boncolást kell végezni.”

A munkavállalók különböző csoportjait (patológusok, technikusok és így tovább) érintkezésbe hozza egy lehetséges biológiai kockázati forrással, aminek nem csak egészségügyi szempontból is következményei lehetnek” – írták.

Nem ez az első eset, hogy a vírus hosszú ideje egy halott ember testében van. Körülbelül másfél évvel ezelőtt az Egyesült Királyság kutatói boncoltak egy 50 éves férfi holttestét, aki a COVID-19-ben halt meg. Huszonhét nappal halála után kimutatták a vírust a tüdejében. Ez annak ellenére van így, hogy hosszú idő telt el, és a halála után közvetlenül az orráról és torkáról készült tamponok negatív eredményt adtak.

Ami pedig az ukrán férfit illeti – végre megérkezett a temetési engedélye, ami  „a test bomlási állapotaként” leírtakkal együtt végül a tanulmány lezárásához vezetett.

Újabb csapás a az oroszokra és még nincs vége

Az Egyesült Királyság, Németország, Olaszország, Kanada, az Egyesült Államok, Franciaország és az Európai Bizottság megállapodott abban, hogy új „szigorú pénzügyi szankciókat” vezetnek be Oroszországgal szemben, beleértve egyes bankok leválasztását a SWIFT bankközi rendszerről információ továbbítására és fizetésre – közölte az Európai Bizottság vezetője.

 

„Így minden orosz bank, amelyet a nemzetközi közösség már szankcionált, és szükség esetén más orosz bankok is lekapcsolódnak a SWIFT-ről” – mondta. Emellett a nyugati partnerek „úgy döntöttek, hogy tovább korlátozzák az Orosz Központi Bank azon képességét, hogy nemzetközi pénzügyi tranzakciókkal támogassa a rubel árfolyamát”.

„A megállapodás szerinti szankciók az ukrajnai háborút támogató oroszországi és más országokbeli egyéneket és szervezeteket is megcélozzák. Ez mindenekelőtt véget vet annak a lehetőségnek, hogy a gazdag oroszok megszerezzék maguknak és hozzátartozóiknak az úgynevezett aranyútlevelet és az európai állampolgárságot”

„Emellett munkacsoportot hoznak létre az USA és az EU képviselőinek részvételével a szankciók gyors végrehajtásának biztosítása, valamint a szankciók hatálya alá tartozó személyek, családjaik és cégek vagyonának befagyasztása érdekében.” A nyugati országok  „hangsúlyozták, hogy készek további új intézkedésekhez folyamodni, ha Oroszország nem hagyja abba az Ukrajna és így az európai világrend elleni támadást”.

 

Morawiecki közbenjár

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szigorúbb intézkedéseket sürget Oroszországgal szemben, mielőtt tárgyalna Olaf Scholz német kancellárral.

Morawiecki szeretné elérni Oroszország kizárását a Swift fizetési rendszerből, valamint az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 gázvezetékek  leállítását a Balti-tengeren.

„Azért jöttem Berlinbe, hogy a német lelkiismerethez forduljanak, hogy végre fogadjanak el olyan nagyon szigorú szankciókat, amelyek befolyásolják a Kreml döntéseit”

– mondta Morawiecki.

Minden szankciós lehetőségnek az asztalon kell lennie.

„Le kell állítanunk az Északi Áramlat 1-et és 2-t, csökkentenünk kell az áruktól való függőséget, ki kell zárnunk az orosz pénzintézeteket a tőkepiacokról, el kell foglalnunk az oligarcháktól az eszközöket, le kell állítanunk Oroszország hozzáférését a Swifthez rendszerhez..”

Az Északi Áramlat-1 mintegy egy évtizede fontos állomás a német gázellátásban. Az Északi Áramlat 2 üzembe helyezése felfüggesztette Németországot.

Vilmos és Kate nem hallgat

Vilmos brit herceg (39) és felesége, Kate hercegnő (40) szolidaritását fejezte ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és az ukrán néppel.

„2020 októberében abban a megtiszteltetésben volt részünk, hogy találkozhattunk Zelenszkij elnökkel és a First Lady-vel, és hallhattunk reménységükről és optimizmusukról Ukrajna jövője iránt” – írták a Twitteren, hozzátéve:

„Ma az elnökkel és az egész ukrán néppel együtt állunk. bátran harcolunk ezért a jövőért.”

A tweetet a pár „W&C” kezdőbetűivel írták alá – ez annak a jele, hogy személyesen írták az üzenetet. Rendkívül szokatlannak kell tekinteni azt, hogy a brit trón második várományosa és felesége egyértelmű helyzetbe került egy külföldi katonai konfliktusban. Általában a brit királyi család nagyon tartózkodóan viselkedik politikai kérdésekben.

Zelenszkij Ukrajna azonnali EU-felvételét kéri

Az ukrán főváros, Kijev elleni nagyszabású támadás után Volodimir Zelenszkij is az Európai Unióhoz fordult. Az elnök ismét követeli, hogy országát vegyék fel taggá.

Az orosz támadással szemben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök országa Európai Unióba való felvételét kérte.

„Ez egy döntő pillanat, hogy egyszer és mindenkorra véget vessünk a régóta tartó vitának, és döntsünk Ukrajna EU-tagságáról” 

– írta Zelenszkij szombaton a Twitteren. Charles Michellel, az EU Tanácsának elnökével tárgyalt a „további hatékony segélyekről” és az „ukránok hősies harcáról a szabad jövőjükért”.

Zelenszkij korábban egy videóban  Kijev  belvárosából jelentkezett be

Zelenszkij elnök délelőtt videoüzenetben fordult népéhez. 

„Itt vagyok. Nem tesszük le a fegyvert. Megvédjük államunkat. Mert a fegyverünk a mi igazságunk”

– mondja.

Ukrajna EU-tagságát eddig lehetetlennek tartották. Szakértők szerint egy ilyen lépés az Oroszországgal való megállapodást is ellehetetlenítené.

Az EU-hoz való közeledés kérdése váltotta ki a tömeges tiltakozásokat Kijev központi Maidan terén. Ezek vezettek Viktor Janukovics oroszbarát elnök bukásához 2014-ben. Ennek eredményeként Oroszország annektálta a Fekete-tengeri Krím félszigetet, és Kelet-Ukrajnában háború tört ki.

Orosz válaszlépés a szankciókra

Oroszország felfüggeszti az összes rakétakilövést a francia Guyana-i Kourou űrkikötőből, válaszul az Ukrajna elleni súlyos támadásokat követő uniós szankciókra. A Roszkoszmosz orosz űrügynökség „felfüggeszti az együttműködést európai partnerekkel a Kourou Cosmodrome űrkilövéseinek megszervezésében”, mondta szombaton. Műszaki személyzetüket, összesen közel 90 alkalmazottat, szintén kivonják Francia Guyanából.

Megszólalt Angela Merkel

Angela Merkel volt német kancellár (CDU) elítélte az Ukrajna elleni orosz támadást, és támogatta az SPD utódjának, Olaf Scholznak az erőfeszítéseit Vlagyimir Putyin elnök megállítására.

„Az oroszországi agressziós háború mélyreható fordulópontot jelent Európa történelmében a hidegháború vége után” – mondta Angela Merkel pénteken Berlinben, a német hírügynökség kérésére.

„Semmi sem indokolja a nemzetközi jog nyilvánvaló megsértését, a lehető leghatározottabban elítélem.”

„Gondolataim és szolidaritásom az ukrán néppel és a Volodimir Zelenszkij elnök vezette kormánnyal ezekben a szörnyű órákban és napokban” – mondta Angela Merkel.

Teljes mértékben támogatom a német kormány, valamint az Európai Unió, az Egyesült Államok és Németország partnereinek minden erőfeszítését a vezető gazdasági nemzetek G7 csoportjában, a NATO-ban és az ENSZ-ben, hogy „a lehető leggyorsabban véget vessenek ennek az agressziós háborúnak”.

„A legnagyobb aggodalommal és együttérzéssel” követem a fejleményeket – mondta a volt kancellár. Merkel külön kitért arra, hogy Oroszország „ennek a független államnak a területi integritása és szuverenitása” elleni újabb támadása ezúttal egész Ukrajnát érinti. Oroszország már 2014-ben elfoglalta az ukrán Fekete-tengeri Krím-félszigetet.

Hivatali ideje alatt Merkel nagy jelentőséget tulajdonított a Putyinnal való kommunikációs csatornák nyitva tartásának.

Német felajánlások

A német kormány további katonákat, légvédelmi rakéta-rendszereket és hadihajókat akar felajánlani a NATO-nak, hogy rövid távon megerősítsék a szövetség keleti szárnyát.

Ahogy a „Der Spiegel” magazin beszámol, a német katonai tervezők összeállítottak egy megfelelő csomagot Christine Lambrecht (SPD) védelmi miniszter számára.

A Bundeswehr hamarosan egy gyalogsági egységet telepíthet – mintegy 150 katonát és mintegy tucat „Boxer” kerekes tankot. A tájékoztatás szerint a hadsereg arra gondol, hogy a német katonák csatlakoznak egy francia harci csoporthoz Romániában, amelyet Franciaország már bejelentett a NATO-nak.

A további katonák mellett a német „Patriot” légvédelmi rakétarendszerek jobb védelmet nyújthatnak a balti államokban.

Emellett Berlin corvette-et és fregattot kíván felajánlani a NATO északi-tengeri és balti-tengeri misszióira. Ezeket a hadihajókat azonban ki kell vonni a Földközi-tenger más misszióiból. Már úton van a Balti tenger felé egy német flottaszolgálati hajó felderítési célokra.

Az EU-tagországok új szankciókat fogadtak el Oroszország ellen

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK