Az Európai Unió Bírósága mai ítélete szerint a szexuális-érzelmi irányultság pszichológia tesztekkel történő vizsgálata jogsértő, ezért azokat nem lehet figyelembe venni a menedékjogi eljárásban.
A per apropóját a Magyar Helsinki Bizottság meleg ügyfelének kálváriája szolgáltatja, akinek menedékkérelmét azért utasították el, mert az elavult, tudományosan vitatott pszichológiai tesztek nem igazolták homoszexuális irányultságát.
A luxembourgi bíróság ma kimondta: A menedékkérő szexuális irányultságának meghatározása céljából nem vethető alá pszichológiai személyiségtesztnek. Az ilyen teszt elvégzése ugyanis aránytalanul sérti a kérelmező magánélethez való jogát.
Miközben Európa, és az amerikai kontinens nagy része óriási előrelépést ért el az egyenlőség elismerése és az előítéletek felszámolása terén, több mint 70 országban számít továbbra is bűncselekménynek az azonos neműek közötti testi kapcsolat.
Iránban, Szomáliában, Szudánban, Mauritániában és Szaúd-Arábiában halálbüntetés jár érte.
A nemzetközi menedékjog, az uniós, és így a magyar jogszabályok is biztosítják, hogy akit szexuális-érzelmi irányultsága vagy nemi identitása miatt üldözés fenyeget, az menekültstátuszt kapjon, a Helsinki Bizottság számos LMBTI ügyfele védelmet is kapott Magyarországon az elmúlt két évtizedben.
A védelem megadása azonban itt sem „bemondásra” történik, fontos a menedékkérelem szavahihetőségének felmérése. Ez sokkal nagyobb kihívás lehet, mint olyan ügyekben, ahol egy menekülőt politikai vagy vallási okból ér fenyegetés, hiszen a vizsgált téma a magánélet legintimebb területeit érinti. Nem véletlenül mondta ki az Európai Unió Bírósága már egy korábbi ügyben, hogy szigorúan tilos a szexuális élet részleteiről faggatni a menedékkérőt, orvosi vizsgálatoknak alávetni őket vagy sztereotip előítéletek (például „a meleg férfiak mindig nőiesek”, „egy leszbikus nő nem vágyhat anyaságra”) alapján felmérni a szavahihetőségüket.
Magyarország Európában egyedülálló módon pszichológiai vizsgálattal igyekszik megállapítani, hogy egy menedékkérő valóban meleg, leszbikus vagy biszexuális-e.
E gyakorlatot a Magyar Helsinki Bizottság sok éve bírálja, véleményünkkel több hazai bíróság is egyetértett. A hazai vizsgálatokban alkalmazott pszichoanalitikus szemléletű személyiségteszteket a második világháború előtt dolgozták ki (a Rorschach-tesztet a 20-as, a Szondi-tesztet a 30-as években), így a homoszexualitással kapcsolatos megközelítésük is a régmúlt szemléletét tükrözik.
A melegségre vagy biszexualitásra betegségként, személyiségzavarként tekintenek, miközben számos ország korábbi hasonló döntése nyomán a Világegészségügyi Szervezet 1992-ben véglegesen törölte ezeket a mentális betegségek listájáról. E tesztek alkalmazásával a menedékkérő csak akkor „bizonyulhat” melegnek, ha paranoiás, narcisztikus, hisztérikus tüneteket mutat, férfiként nőies, nőként férfias, vagy ha bizonyos színeket előnyben részesít másokkal szemben. A rossz döntés pedig könnyen a kérelmező életébe, testi épségébe is kerülhet. Ennek ellenére a magyar menekültügyi hatóság megcáfolhatatlan bizonyítékként tekint a tudományosan széles körben vitatott és évtizedek óta meg nem újított tesztek alapján íródó „szakértői véleményekre”.
Ma a luxemburgi bíróság is megerősítette a Helsinki Bizottság, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság és a legtöbb európai állam álláspontját, miszerint a szavahihetőség felmérése itt is az eljáró hatóság vagy bíróság feladata. Egy megfelelően képzett tisztviselő vagy bíró erre tökéletesen alkalmas – pontosan úgy, ahogy egy politikai vélemény vagy vallásos hit „őszinteségét” is fel tudja mérni. Ebben a feladatban nyújt támogatást egy brit szakértő és a Helsinki Bizottság által kidolgozott részletes módszertan, amelynek alapmodelljét több ország (például Nagy-Britannia, Svédország vagy Új-Zéland) már hivatalosan is alkalmazza. E módszer segít feltárni a sokszor traumákkal tűzdelt élettörténet azon részeit, melyek fontosak a szavahihetőség megállapításához, a tudománytalan és megalázó módszerek elkerülésével.
A Bíróság ítélete az Unió összes tagállamát kötelezi. Az ítélet így fontos lépés abban a küzdelemben, hogy senkinek ne kelljen halálos fenyegetéssel, kínzással vagy bántalmazással szembenéznie egy életen át, csak azért, mert egy vele azonos nemű embert szeret.
