A jogerős ítélet ellenére a gazdasági tárca semmilyen használható iratot nem adott át a sportcélú tao-támogatásokról a Transparency Internationalnak, amely ezért végrehajtást tervez kérni és büntetőfeljelentést tesz. Az EMMI hiányosan, a tao-támogatások nagyjából egy százalékáról adott ki adatokat. A támogatók közt a közbeszerzések jól ismert szereplői tűnnek fel.
Január elején megérkezett a pervesztes szervezetekhez a jogerős ítélet, amelynek alapján a Transparency International (TI) számára ki kell adni a társasági adóból (tao) sportcélra fordított támogatások adatait. A TI arra volt kíváncsi, hogy mely kedvezményezettek (egyesületek, szövetségek) kaptak pénzt a taóból, mely támogatóktól mekkora összeget és melyik évadban.
Mivel a szervezetek nem adták ki önként az adatokat, a jogvédő három pert indított minisztériumokkal (EMMI és NGM), valamint az öt szakági sportszövetséggel szemben. A szövetségek és a minisztériumok vitatták, hogy az államkassza helyett sportra fordított tao-összegek közpénznek minősülnek.
A nemzetgazdasági tárca semmilyen információt se adott át, tartalmilag ugyanazt a választ közölte a TI-vel, amely miatt 2016-ban elkezdődött a per – mondta el a Független Hírügynökségnek korábban Ligeti Miklós jogi igazgató.
A szervezet ezért bírósági végrehajtást tervez kérni és büntetőfeljelentést tesz
a közérdekű adatok eltitkolása miatt.
Az EMMI eddig igen hiányos és töredékes adathalmazt adott át, arra hivatkozva, hogy a különféle dokumentumok sok helyen találhatók, egy részük pedig beázás miatt meg is semmisült.
A becslések alapján tavalyig nagyjából 400 milliárd forint ment a kincstár helyett sportszervezetekhez tao-ból. A 444.hu-n megjelent írásból kiderül, hogy az emberminisztérium által átadott iratok mindössze 900 támogatásról és kevesebb, mint 4,5 milliárd forintról tartalmaznak információkat, ami tehát a teljes tao-programnak kevesebb, mint 1 százaléka.
Érdekesség, hogy a tao-támogatások csúcstartójáról (valószínűsíthetően eddig mintegy 20 milliárd forinttal), a Mészáros Lőrinc-féle
felcsúti fociakadémiáról nem találhatók adatok.
Nem meglepő módon az egyik nagy tao-donor a Simicska Lajos érdekkörében lévő vállalatcsoport. Az összes támogatás 15 százalékát olyan szolnoki kosárlabda- és fociklubok kapták, amelyek – például a Szolnoki MÁV Utánpótlás FC Kft és a Szolnoki MÁV FC Kft. – Nyerges Zsolt szolnoki ügyvéd tulajdonában vannak. Ő Simicska Lajos üzlettársa volt a Közgépben is, amelytől 2014-ben több mint 240 millió forint támogatást kapott a Szolnoki MÁV Utánpótlás FC, és a Simicska-Nyerges birodalom mezőgazdasági vállalkozásai is Szolnokra küldték el taójuk egy részét.
A messze legnagyobb anyagi támogatást besöprő futballról alig találhatók adatok az irathalmazban – írja a G7. (Igaz, az öt látvány-csapatsport közül a foci mellett csak a kosárlabda taóiról olvasható információ a dokumentumokban.) A fociban alig 1,8 milliárd forintról derül ki, hogy honnan hová került, miközben a vizsgált időszakban 81 milliárdnyi közpénzt zsebeltek be a tao-rendszer keretein belül futballszervezetek. A kosárlabdában a 2011 és 2014 közötti 24 milliárdos támogatás tizedének sorsára derült fény.
A legnagyobb tao-befizetők között volt a Duna Aszfalt Kft. (110 millió forint), a Penta Általános Építőipari Kft. (79 millió forint), a Colas csoport (100 millió forint), a Swietelsky Vasúttechnikai Kft. (30 millió forint), de fizetett sportszervezetnek a Market Zrt., az A-Híd és a Strabag egyik leánya is.
Ezen cégek az elmúlt évek
infrastrukturális (zömmel uniós forrású) közbeszerzéseinek legnagyobb nyertesei
közé tartoznak.
A Simicska-Nyerges-féle Közgép 240 milliós támogatása kapcsán említésre méltó, hogy Simicska és Orbán Viktor 2015 eleji igen látványos és hangos összeveszése után a cégcsoport sporttámogatásai jelentősen visszaestek (amikor a Közgép már szinte semmilyen tendergyőzelmet sem tudott felmutatni). Feltűnő az is, hogy Simicskától – legalábbis a kiadott dokumentumok alapján – a Felcsút egyáltalán nem kapott pénzt a hét éve kezdődött tao-támogatások sorában.
A tao-perek nem titkolt célja az (is), hogy kiderüljön: valóban van-e szoros összefüggés azon cégek között, amelyek nagy tételben adtak tao-pénzt sportra és amelyek a közbeszerzések legnagyobb nyertesei (voltak).
