Szerda este a Jobbik sajtóközleményben adta tudtunkra, hogy támadás érte Vona Gábor Facebook-oldalát. Azóta kiderült, hogy a Momentum Mozgalmat is érte már hasonló támadás az elmúlt egy hónapban. Mutatjuk, hogyan lehet már pár ezer forintért nevetségessé tenni egy pártot, politikust – vagy gyakorlatilag bárkit, ki jelen van a közösségi médiában.
“A támadás során rövid időn belül több ezer új külföldi követője lett az oldalnak, melyek egytől-egyig kelet-ázsiai álprofilok voltak. A manipulációs kísérletet a Jobbik munkatársai elhárították, az álprofilokat fokozatosan távolítjuk el az oldalról. A támadás vélhetően a Jobbik lejáratására irányult. Az eset kivizsgálása folyamatban van.”
– írta a Jobbik a közleményében.
A józan gondolkodás jegyében érdemes rögtön elvetnünk azt a lehetőséget, hogy a Jobbik néppártosodásának híre eljutott Kelet-Ázsiába is és ottani lakosok ezrei kezdtek el rajongani a hajdanán radikális jobboldali Vonáért.
Talán abban sem érdemes gondolkodnunk, hogy a Jobbik elnökét összetévesztették egy bőgatyás, nyakában virágfüzérrel táncoló bollywoodi filmsztárral – főleg amióta kiderült, hogy nemcsak Vona, hanem a Momentum Mozgalom Facebook-oldalán is furcsán aktívak voltak a távol-keletiek bizonyos januári időpontokban.
Így sajnos egyetlen eshetőség maradt: a szóban forgó oldalakat célzott támadás érte. De miért állna érdekében bárkinek is, hogy hetyke bajszú ázsiai úriemberek kövessék Vona Gábort vagy erőszakolják meg a nevetős reakciógombot a Momentum élő közvetítései alatt?
Ahhoz, hogy erre választ kaphassunk, először meg kell értenünk a Facebook algoritmusának működését. Szerencsére nem kell részletekbe menően ismernünk a mechanizmusát, elég csak annyit tudnunk, hogy a közösségi oldal bizonyos oldalakat és bejegyzéseket nagyobb valószínűséggel és előrébb jelenít meg a felhasználók hírfolyamában, mint másokat.
Az algoritmust folyamatosan változtatják, de általánosságban elmondható, hogy a Facebook a nagy aktivitást mutató oldalakat, bejegyzéseket részesíti előnyben. Ennek az oka egyszerű: ha valamit már sokan osztottak meg, lájkoltak, kommentáltak, nyomtak rá egyéb reakciót, azt valószínűleg érdekesnek fogják tartani más felhasználók is. A Facebooknak pedig az az érdeke, hogy minél többen kattintsanak a felületükön, tehát ezeket a tartalmakat prioritizálják, rakják ki olyan helyekre, ahol minél többen láthatják.
Ha tehát azt szeretné valaki, hogy sok emberhez eljusson az oldala, akkor először viszonylag nagy aktivitást kell összehoznia a bejegyzéseire. A Facebook-algoritmus mellett ennek pszichológiai oka is van: a felhasználók számára sokkal vonzóbb egy olyan oldal vagy bejegyzés, amelyet már sokan lájkoltak, ugyanis az bizalmat ébreszt bennük.
A lájkolók megszerzése azonban hosszadalmas folyamat lehet, olyan tartalmakat kell gyártani hozzá, amely érdekli a facebookozókat. Vannak viszont olyan szolgáltatások, amellyel már az induláskor “berúghatjuk” az oldal “motorját”, könnyen sok száz vagy akár ezer lájkolót szerezhetünk – csupán pár dollárt kell fizetnünk érte.
Léteznek ugyanis úgynevezett klikkfarmok, ahol vagy három műszakban, éjjel-nappal dolgoznak azon, hogy a kért oldalakat és bejegyzéseket lájkolják, vagy pedig a főnök egy közös Facebook-csoportba belinkeli ezeket, ahonnan a “farmerek” saját időbeosztásuk szerint, önkéntes alapon kattintják azokat.
Előbbiek általában kifejezetten erre a célra létrehozott álprofilokkal dolgoznak, egy ember akár több száz álprofil alatt is lájkolhat, utóbbiak viszont gyakrabban dolgoznak a saját, valódi Facebook-profiljukkal. Ez nem illegális, viszont szembemegy a Facebook gazdasági érdekeivel, mert az oldal fizetett hirdetésekkel akarja rávenni a felhasználókat, hogy új lájkolókat szerezzenek oldaluknak. A Facebookos hirdetési rendszerét 2013-ban vezették be, de előkészületként már 2012-ben elkezdték levadászni a pénzért lájkokat és egyéb aktivitást kínáló csoportokat.
Ez viszont gyakorlatilag egy lehetetlen küldetés, így továbbra is van lehetőség lájkokat, kommenteket vásárolni. A legnagyobb klikkfarmok olyan helyeken működnek, ahol magas a munkanélküliség és a fiatalok nem tudnak normális állást találni maguknak. A fizetett lájkok 30-40 százaléka a bangladesi Dakkából származik, ahol becslések szerint 25 ezer ember dolgozik klikkfarmerként, de elterjedt a módszer Indiában, Kínában és más távol-keleti országokban is.
Ha a több lájkoló nagyobb elérést biztosít a közösségi profiloknak, akkor viszont miért beszélünk támadásokról Vona Gábor és a Momentum esetében?
Vona Gábor Facebook-oldalát több ezer fizetett lájkoló követte be és ha kiderül, hogy valaki pénzért lájkoltatta az oldalát, akkor azt az oldalt akár be is zárhatja a Facebook. Ezen kívül más magyarázatot nehéz elképzelni, viszont úgy tűnik Vonáék időben észrevették a támadást és kézileg eltávolították a kamulájkolókat, így nem lehet bajuk ebből.
A Momentum Mozgalommal már más a helyzet. Az ő oldalukat nem lájkolták a klikkfarmerek, hanem egy élő közvetítésükre és egy videójukra nyomtak nevetős reakciókat, illetve írtak kommenteket. A két videóban közös, hogy sejthető volt, hogy sok emberhez fog eljutni, illetve pontosan 800 nevetős reakció érkezett mindkettőre. A Momentum Facebook-oldalának körülbelül ötperces elemzése után bárki számára világossá válhat, hogy 800 nevetős reakcióval minden esetben ezek a reakciók fognak többségbe kerülni, azaz ha valaki megrendel 800 ilyen reakciót, akkor úgy fog tűnni, hogy a párt videóit a legtöbben szimplán kiröhögik.
Külön figyelmet érdemel, hogy a kecskeméti kampányindító élő közvetítése alatt már válogatott blődségeket is kommentáltak a klikkfarmerek, ráadásul magyarul. A kommentek vásárlása kicsit máshogy működik, mint a lájkoké és egyéb reakcióké: a reakciók rögtön megérkeznek a kért bejegyzésre, a kommentek átfutási ideje viszont akár 2-3 nap is lehet.
Tehát ebben az esetben száz százalékosan kizárhatjuk a véletlent, mert ahhoz, hogy távol-keleti bérkommentelők élőben trollkodjanak szét egy közvetítést, napokkal előre tudniuk kell annak az időpontját – a Momentum pedig ezt már jóval az esemény előtt beharangozta, nem úgy, mint Fekete-Győr András újévi köszöntőjét, ahova nem is érkezet fizetett komment, csak fizetett reakciók.
Elméletünket Hajnal Miklós, a Momentum Mozgalom szóvivője is alátámasztotta, aki a Független Hírügynökség megkeresésére elmondta, hogy a nevetős reakciók az élő közvetítésre rendkívül gyorsan érkeztek, 2-3 másodpercenként kattinthatták a gombot, amely normál esetben meglehetősen szokatlan lenne. A párt Facebook-oldalának ország szerinti statisztikáját is megosztották velünk az utóbbi 28 napról:
Nocsak, pont Indiából és Bangladesből kezdtek el hirtelen aktívkodni a Momentum Facebook-oldalán. Micsoda véletlen!
A különböző csomagok ráadásul kifejezetten olcsók még egy átlagos fizetéssel rendelkező magánember számra is: 100 követő körülbelül 440, 100 reakció 1000, 100 komment pedig 2500 forintba kerül az egyik legismertebb ezzel foglalkozó oldal tájékoztatása szerint.
